Nemesnádudvar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2019 (XI.22.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 11. 01Nemesnádudvar község képviselő testületének 13/2019 (XI.22.) önkormányzati rendelete
Nemesnádudvar Község Önkormányzat Képviselő-testületének
13/2019. (XI.22.) rendelete
a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
4. § Az önkormányzat hivatalos lapja a Szétkürtölő c. időszakosan megjelenő lap.
5. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára függeszti ki.
Az önkormányzat feladata, hatásköre,
6. § Nemesnádudvar Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
7. § Az önkormányzat a következő önként vállalt feladatokat látja el
a) helyi egyesületek támogatása,
b) helyi alapítványok támogatása,
c) helyi önszerveződő közösségek támogatása,
d) együttműködés a határ és rendvédelmi szervekkel
e) együttműködés a Római Katolikus Egyház Nemesnádudvari Egyházközségével.
8. § Az Önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét. Ennek érdekében együttműködik az alábbi közösségekkel:
a) Diákönkormányzat,
b) Egyházközségi Képviselőtestület
c) Polgárőr Egyesület
d) Sport Egyesület
e) Óvodai SZMK
f) Iskolai SZMK
g) Mozgáskorlátozottak Egyesülete
h) Nyugdíjas Klub
i) Nyugdíjas Énekkar
j) Vöröskereszt
k) Sporthorgász Egyesület
l) Csiribiri Társulat
m) Női Kézilabda Egyesület
n) Ifjúsági Táncegyesület
o) Hagyományőrző Táncegyesület
p) Egyházi Énekkar
9. § A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.
10. § Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
11. § A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó önkormányzati beszerzések esetében a képviselőtestület:
Nemesnádudvar Község közművelődési feladatokat ellátó intézményei
12. § Nemesnádudvar Község Önkormányzata Művelődési Ház
13. § Nemesnádudvari Községi Könyvtár
(1) Címe: 6345 Nemesnádudvar, Petőfi u. 50.
(2) A Nemesnádudvari Községi Könyvtár önálló kormányzati funkción, önálló intézményként működik.
(3) Feladata:
a) Nyilvános könyvtári ellátás, állomány gyarapítás
b) Mint nyilvános könyvtár a település könyvtáraként a lakosság általános tájékozódásához, művelődéséhez, a tanuláshoz, a szakmai munkához az igényes szórakozáshoz szükséges dokumentumokat és szolgáltatásokat biztosítja.
c) Gyűjteményét a helyi igényeknek megfelelően folyamatosan fejleszti, megőrzi, feltárja, gondozza és rendelkezésre bocsátja.
d) A könyvtár kiszolgálja a tanulni, művelődni és szórakozni vágyó közönség igényeit, a nagyobbak elkülönített gyermek-, ifjúsági, zenei részleggel igyekeznek alkalmazkodni a különböző könyvtárlátogató rétegekhez.
e) A könyvtár a szolgáltatás fejlesztése során a közösségépítésben is szerepet vállal.
f) A könyvtár, a kultúra, a művelődés és a közösségi találkozások társadalmi színtere.
g) Feladata a kutatás, az oktatás, a képzés, az egyéni fejlődés, az élethosszig tartó tanulás biztosítása.
Védőnői Szolgálat
14. § (1) Címe: 6345 Nemesnádudvar, Petőfi u. 34.
(2) Feladata:
a) Családgondozás
b) Várandós anyák- gyermekágyas gondozás
c) 0- 6 éves korú, valamint az otthon gondozott 6- 18 éves gyermekek gondozása
d) Iskola- egészségügyi munka
e) Egészségnevelés, szűrővizsgálatok szervezése, lebonyolításában való részvétel
f) Együttműködés hivatalos szervekkel, civil szervezetekkel, karitatív tevékenység.
Család- és Gyermekjóléti Szolgálat
15. § (1) A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Nemesnádudvar Önkormányzaton belül, kormányzati funkción nyilvántartott, szakmailag önálló szolgáltatásként működik.
(2) A Család- és Gyermekjóléti Szolgáltatás feladatellátási helyének címe: Nemesnádudvar községben 6345 Nemesnádudvar, Szentháromság tér 1., Érsekhalma községben 6348 Érsekhalma, Petőfi S. u. 9.
(3) Feladata: feladatait a Nemesnádudvar Község Önkormányzat Családsegítő Szolgálatának Szakmai Programja tartalmazza.
A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület üléseinek száma
16. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
17. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.
(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
(3) A munkaterv javaslatot legkésőbb a tárgyévet megelőző év november 30-ig a polgármester terjeszti elő a képviselő-testület elé, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.
(4) A munkaterv tartalmazza
a) az ülések időpontját,
b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
c) az előterjesztő megnevezését,
d) az előterjesztésben közreműködőket,
e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.
18. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni
a) az Mötv. 44 §- ban meghatározott esetben,
b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.
(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
2. A képviselő-testületi ülések összehívása
19. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.
(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a pénzügyi bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és a korelnök vezeti a képviselő-testület ülését.
(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
20. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.
21. § (1) A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.
22. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
23. § (1) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
(2) Előterjesztésnek minősül:
a) a lakosságot vagy annak csoportjait érintő, helyi közügyek körébe tartozó olyan írásbeli javaslat, amelyben a képviselő-testületnek – törvény által kötelező vagy megengedett - rendeletalkotási joga van,
b) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó helyi közügyről vagy egyedi ügyről szóló írásbeli vagy szóbeli indítvány, határozati javaslat,
c) a képviselő-testület tulajdonosi és felügyeleti joggyakorlásával kapcsolatos beszámoló és tájékoztató, és az ehhez kapcsolódó indítvány vagy kezdeményezés,
d) a képviselő-testület munkáltatói jogkörébe tartozó ügyekről szóló indítvány, határozati javaslat,
e) a képviselő-testület feladatkörébe közvetlenül nem tartozó, de helyi közösséget vagy közszolgáltatást érintő ügyekről szóló ismertető, tájékoztató, kezdeményezés.
(3) A képviselő-testület ülésére az előterjesztést írásban vagy szóban lehet benyújtani, vagy előadni. Rendelet-tervezetet előterjeszteni csak írásban lehet.
(4) Költségvetést érintő szóbeli előterjesztést a testület csak abban az esetben tárgyal meg, ha ahhoz írásbeli határozati javaslatot csatolt az előterjesztő.
(5) Sürgős esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek, határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(6) A képviselő-testület ülésére előterjesztési joggal rendelkezik
a) a képviselő-testület tagja
b) a jegyző,
d) a képviselő-testület bizottságai,
g) az önkormányzati intézmények vezetői,
(7) Az előterjesztést a képviselő-testület rendes ülését megelőző nyolc nappal korábban be kell nyújtani a polgármesternek vagy a jegyzőnek. A határidőt követően, vagy az ülést közvetlenül megelőzve kiosztott/javasolt előterjesztés napirendre vételről a képviselő-testület a napirend elfogadásakor dönt.
24. § (1) Az előterjesztések formai és tartalmi elemei
a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
b) az előterjesztés készítőjének/készítőinek megnevezése,
c) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
d) a téma ismertetése,
e) a jogszabályi háttér bemutatása,
f) mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információ feltüntetése, melyek indokolják a meghozandó döntést,
g) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
h) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
i) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
j) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
k) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
l) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,
m) dátumot és az előterjesztő/előterjesztők aláírását,
n) rendelet tervezetnél a hatástanulmány.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.
(3) A költségvetési koncepció elfogadásának részletes szabályai
a) a költségvetési koncepciót a bizottsági véleményekkel együtt kell beterjeszteni,
b) a költségvetési koncepciót akkor kell beterjeszteni a képviselő-testület elé, ha a pénzügyi bizottság írásbeli véleményével a koncepciót a képviselő-testületi ülés elé benyújtásra alkalmasnak minősítette.
(4) A költségvetési rendelet és a zárszámadási rendelet elfogadásánál alkalmazni kell a (3) bekezdésben a költségvetési koncepcióra meghatározott előírásokat.
(5) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendeletben előírt követelményeknek.
25. § (1) A határozati javaslat formai és tartalmi elemei:
a) a határozat szövege, melynek
aa) kapcsolódnia kell az előterjesztés megállapításaihoz,
ab) törvényesnek és végrehajthatónak kell lennie,
ac) rendelkeznie kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsáról,
b) a végrehajtást igénylő döntéseknél
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
bb) a határozat végrehajtásának időpontja.
(2) A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.
26. § Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a Hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
27. § (1) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 3 munkanappal ki kell küldeni postai úton, vagy emailben. A jegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.
(2) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek,
c) a bizottságok nem képviselő tagjainak,
d) nemzetiségi önkormányzatok képviselőinek,
e) a nem állandó meghívottaknak, akiket az ülés összehívója megjelöl.
(3) A (2) bekezdés e) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.
28. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) elektronikus levélben (e-mailben),
c) egyéb szóbeli meghívással.
(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekintetni a 27. § (1) bekezdés szerinti határidőtől.
29. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a) a jegyzőt,
b) a bizottság nem képviselő tagját,
c) nemzetiségi önkormányzatok képviselőit.
(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottakat.
30. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái
a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
b) a meghívó honlapon történő közzététele,
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egy időben meg kell tenni.
3. A képviselő-testület ülésének vezetése
31. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) jegyzőkönyv-hitelesítő kijelölése,
c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
e) napirendenként
ea) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
eb) a vita összefoglalása,
ec) az indítványok szavazásra való feltevése,
ed) a határozati javaslatok szavaztatása,
ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
f) a rend fenntartása,
g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
j) az ülés bezárása,
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok közül kötelező az a), c), d), e), i), j) pontokban meghatározott feladatok.
32. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 2 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.
33. § (1) A testületi ülésen 2 fő jegyzőkönyv-hitelesítő kijelölése kötelező.
(2) Hitelesítőt csak a képviselő-testületi tagok közül lehet választani. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.
34. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend és a lejárt határidejű határozatokról szóló tájékoztatás elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozattal dönt.
(3) A képviselők kérdéseiket, interpellációikat szóban vagy írásban a napirendek megtárgyalását követően tehetik meg.
(4) Amennyiben a képviselő kérdését, interpellációját legalább az ülést megelőző 2. napon írásban benyújtotta, arra a képviselő-testületi ülésen válaszolni kell.
(5) Az interpelláció és kérdés csak testületi ülésen ismertethető. A polgármester a benyújtott kérdésekről és interpellációkról az ülés kezdetekor ad tájékoztatást.
35. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
(3) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.
36. § (1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.
(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.
(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta.
37. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.
38. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
39. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.
40. § A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat. Tartalmi elemeit a rendelet 25. §-a foglalja össze.
41. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.
42. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
43. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.
(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.
4. A képviselőtestület döntései
44. § (1) A képviselő-testület döntései
a) a határozat,
b) a rendelet.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
a) az ügyrendi kérdésekről,
b) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.
(3) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
45. § (1) A képviselő-testület a 44. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit
a) nyílt szavazással, ezen belül:
aa) nem név szerinti nyílt szavazással
ab) név szerinti nyílt szavazással,
b) titkos szavazással
hozza.
(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az ülés vezetője az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.
(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.
(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.
46. § (1) A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős munkacsoport gondoskodik. A munkacsoport tagjainak meghatározása külön határozathozatal nélkül történik, és csak adott alkalomra vonatkozik.
(3) A titkos szavazás során a képviselők a Hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.
(4) A titkos szavazás eredményéről a 3 fős munkacsoport külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően a munkacsoport megsemmisíti. A munkacsoport tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
47. § Az ülés vezetője a 45-46. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.
48. § A képviselő-testület - 45. § szerinti elfogadott - határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
49. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
50. § (1) A képviselő-testület - 45. § szerint elfogadott - rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
(2) A határozatok és rendeletek jelölése a 32/2010. (XII.31.) KIM rendeletben foglaltaknak megfelelő formában történik:
51. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.
(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 8 nappal írásban kell benyújtani.
(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
52. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 6 hónapra 25 %-kal csökkenti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.
53. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.
(3) A felszólalás szabályai:
a) A vita megkezdése előtt a bizottsági elnökök jogosultak a bizottságok állásfoglalását ismertetni, szólásra a polgármesternél kell jelentkezni.
b) A hozzászólások sorrendjét a polgármester határozza meg.
c) A vita közben ismételt felszólalásra a polgármester adhat engedélyt. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a felszólaló a képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A képviselő-testület e tárgyban vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
d) Az előterjesztő a határozathozatal előtt a beérkezett módosító indítványokról véleményt mondhat.
e) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. Kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésen, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
(4) Ügyrendi kérdésben a tárgyalt napirendtől függetlenül bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi határozati javaslatról a napirendi téma tárgyalása közben, a javaslatot követően azonnal és vita nélkül egyszerű többséggel dönt a képviselő-testület.
(5) Ügyrendi észrevételnek, javaslatnak minősül az a hozzászólás, amely nem az eldöntendő ügy konkrét körülményeiről szól, hanem az üggyel kapcsolatos képviselő-testületi eljárásról, így különösen:
a) napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, elnapolására vonatkozó javaslat,
b) vita lezárására vonatkozó javaslat,
c) szavazás módjára vonatkozó javaslat,
d) napirend bizottsági tárgyalásra utalására vonatkozó javaslat,
e) törvényességi észrevétel.
(6) Napirenden nem szereplő, helyi jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben az ülés napirendi pontjainak tárgyalása előtt - a felszólalás tárgyát és okát megjelölve - a képviselő öt percben felszólalásra jogosult. A felszólalási szándékot az ülés előtt be kell jelenteni a polgármesternek. A felszólalás tárgyában határozatot hozni akkor lehet, ha a témát a képviselő-testület a sürgősségi indítvány szabályai szerint napirendre felvette.
(7) A hozzászólásokat követően a polgármester gondoskodik a tanácskozás során elhangzott javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról, a vitát lezárja, összefoglalja a vita lényegét, kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő módosításra, majd szavazásra szólítja a testületet.
(8) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben a törvényességet érintően észrevételt kíván tenni.
(9) A vita lezárását vagy a szavazást követően – legfeljebb egy perces időtartamban - személyes megjegyzéssel élhet a képviselő-testület tagja, ha a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést vagy félreértést kívánja elhárítani A személyes megjegyzésről vitát nem lehet nyitni.
(10) A vita lezárását követően a szavazás elrendelésétől annak befejezéséig
a) törvényességi észrevételen,
b) (9) bekezdés szerinti szereplő személyes megjegyzésen,
c) személyes érintettség bejelentésén,
d) ügyrendi észrevételen kívül
további hozzászólásnak nincs helye.
54. § (1) A polgármester az ülésen megjelent állampolgároknak, a napirendben szereplő ügyben, a napirend tárgyalásakor hozzászólási lehetőséget adhat. A hozzászólás megadása nem kötelező. A felszólalás időtartama legfeljebb kettő perc. Az Egyebek napirendi pont során hozzászólni kívánó állampolgárnak a hozzászólási lehetőségét és idejét a polgármester szabja meg.
(2) Amennyiben a képviselő nem tartja be a hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt - 1 hónapra 25 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját, illetve a természetbeni juttatását. A képviselőtestület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.
55. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.
(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.
56. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.
(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.
57. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.
5. A jegyzőkönyv
58. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyv oldalszámozással ellátott dokumentum, melynek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
59. (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.
(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(6) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni
a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),
b) egy példányt meg kell küldeni a kormányhivatalnak.
(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy
e) a képviselők kérése alapján
ea) a képviselői indítványokat,
eb) a képviselői hozzászólásokat,
ec) a képviselői interpellációkat.
60. § (1) A polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv-hitelesítők a jegyzőkönyv utolsó oldalát aláírják, a további számozott oldalakat szignóval látják el.
(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(3) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
(4) A bizottságok jegyzőkönyveit és a zárt ülés jegyzőkönyveit külön-külön kell beköttetni.
A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek
61. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl rendkívüli közmeghallgatást kell tartani az alábbi tárgykörökben, kérdésekben
a) ha a testület úgy döntött,
b) ha a választópolgárok legalább 5 %-a az ügy tárgyának megjelölésével kéri azt
(3) Általános közmeghallgatást és rendkívüli közmeghallgatást egyszerre is lehet tartani.
(4) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
(5) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(6) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
62. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
63. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.
(2) A közmeghallgatás lefolytatása napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.
64. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.
65. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
66. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést tarthat.
(2) A falugyűlés meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a falugyűlés levezetésére a képviselő-testület kijelölt tagja jogosult.
(3) A falugyűlésen csak annak levezetésére kijelölt képviselő köteles részt venni.
(4) A falugyűlésen elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.
A települési képviselő
67. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
68. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés pontjaiban meghatározottakon túl – köteles
a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
69. § (1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv.29. §-ában meghatározottak szerint szűnik meg.
(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-ai tartalmazzák.
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
70. § Az önkormányzat szervei:
a) a polgármester
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a jegyző,
d) Nemesnádudvari Közös Önkormányzati Hivatal,
e) a társulás.
6. A polgármester és az alpolgármester
71. § (1)1 A polgármester főállású tisztségviselő.
(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-ai, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69. §-a tartalmazza.
(3) A képviselőtestület a polgármester javaslatára 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
72. § (1) A polgármester lemondására Mötv-ben meghatározottakat kell alkalmazni. (69. § (2) bek.)
(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve, ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 19. § (2) bekezdésben meghatározott személynek.
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) fogadóórát tart,
e) nyilatkozik a sajtónak.
(2) A polgármester fogadóórája:
74. § (1) A Képviselőtestület nem határoz meg olyan ügyet, amelyben a polgármester döntést hozhat, amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést.
(2) A polgármester a képviselőtestület hatáskörébe tartozó, a két ülés közötti időszakban felmerülő, az önkormányzati vagyon károsodásának megakadályozása érdekében indokolt és szükséges, halaszthatatlan intézkedést igénylő ügyekben - a Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével - a képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett dönthet.
(3) A Képviselőtestület a hatásköréből a polgármesterre ruházza át
(4) A polgármester átruházott hatásköreit az 1. számú melléklet tartalmazza.
(5) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
75. § (1) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.
7. A képviselő-testület bizottságai
76. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.
77. § A képviselő-testület állandó bizottságai
a) a pénzügyi-ügyrendi bizottság,
b) a településfejlesztési és szociális bizottság.
78. § (1) A pénzügyi-ügyrendi bizottság tagjainak száma 5 fő.
(2) A képviselő-testület elé a pénzügyi bizottság által benyújtandó előterjesztések:
a) átruházott jogkörben hozott döntésekről való beszámolás,
b) a képviselő-testület éves munkaterv javaslata,
c) a polgármester és az alpolgármester díjazására, jutalmazására vonatkozó előterjesztés,
d) az önkormányzati honlappal összefüggő előterjesztések,
e) az éves tevékenységéről szóló beszámoló,
f) a vagyonnyilatkozat ellenőrzési eljárás eredményéről szóló tájékoztató,
g) a terv szerinti gazdálkodás figyelemmel kísérésének tapasztalatairól szóló előterjesztések,
h) a gazdálkodással összefüggésben készített javaslattételek.
(3) A képviselő-testület elé a pénzügyi-ügyrendi bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:
a) szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet,
b) a polgármester, és a képviselők díjazásával összefüggő döntések,
c) az éves költségvetési terv,
d) a féléves költségvetési beszámoló,
e) az éves zárszámadási rendelet,
(4) A pénzügyi-ügyrendi bizottság feladat- és hatásköre az Mötv. 120. §-ában foglaltakon kívül:
a) előkészíti a képviselő-testület éves munkaterv javaslatát, és előterjeszti a képviselő-testület ülésén,
b) ellátja az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos feladatokat,
c) a polgármester és alpolgármester jutalmazására vonatkozó javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselő-testület elé,
d) figyelemmel kíséri az önkormányzati honlap adattartalmát, azzal kapcsolatban kezdeményezést tesz,
e) a szervezeti és működési szabályzat célszerűségének, helyi igényeknek, adottságoknak való megfelelőségének nyomon követése,
f) ellátja a vagyonnyilatkozat-tételi eljárással kapcsolatos feladatokat (nyilvántartás, ellenőrzés) az Mötv. 39. §-ában foglaltak szerint,
g) a b) pontban leírt eljárás lefolytatását követően az eredményről a képviselő-testület tájékoztatása,
h) a költségvetési koncepció tervezet véleményezése,
i) a költségvetési terv megalapozását célzó rendeletmódosítások kezdeményezése,
j) a három-negyedéves gazdálkodásról szóló tájékozató véleményezése,
k) a terv szerinti gazdálkodás figyelemmel kísérése, javaslattétel a gazdálkodással összefüggésben,
l) felhalmozási kiadások előterjesztésének előzetes írásos véleményezése,
(5) A bizottság feladata, hogy a (4) bekezdés szerinti ügyekkel kapcsolatban
a) szervezze és ellenőrizze a döntések végrehajtását,
b) nyomon kövesse a Nemesnádudvari Közös Önkormányzati Hivatal - különösen döntés előkészítésre és végrehajtásra irányuló - tevékenységét.
(6) A pénzügyi-ügyrendi bizottság szociális jellegű feladat és hatáskörei:
a) a költségvetési rendelet tervezetben meghatározott szociális és gyermekvédelmi tárgyú kiadások előzetes véleményezése,
b) az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi tárgyú rendeleteiben meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlása
c) javaslattétel a helyi szociális háló fejlesztésére,
d) javaslattétel a gyermekvédelmi ellátások, szolgáltatások fejlesztésére.
e) a szociális tárgyú helyi rendelet tervezet előzetes véleményezése,
f) a gyermekvédelmi tárgyú helyi rendelet tervezet előzetes véleményezése
g) az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a képviselő-testület tájékoztatása.
(7) A pénzügyi bizottságra állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatáskörök nincsenek.
(8) A pénzügyi bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint költségvetési koncepció, költségvetési tervezés, és beszámolás témakörök esetében az önkormányzat intézmény képviselőjét, valamint szociális témakörökben az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi feladatot ellátó intézménye képviselőjét.
79. (1) Településfejlesztési és Szociális bizottság tagjainak száma 5 fő.
(2) A településfejlesztési és szociális bizottság szociális jellegű feladat és hatáskörei:
a) a költségvetési rendelet tervezetben meghatározott szociális és gyermekvédelmi tárgyú kiadások előzetes véleményezése,
b) dönt a szociális tűzifa – külön rendeletben meghatározottak szerinti – odaítéléséről.
c) dönt a települési támogatás – külön rendeletben meghatározottak szerinti – odaítéléséről.
d) javaslattétel a helyi szociális háló fejlesztésére,
e) javaslattétel a gyermekvédelmi ellátások, szolgáltatások fejlesztésére.
f) a szociális tárgyú helyi rendelet tervezet előzetes véleményezése,
g) a gyermekvédelmi tárgyú helyi rendelet tervezet előzetes véleményezése
h) az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a képviselő-testület tájékoztatása.
(3) A településfejlesztési és szociális bizottság településfejlesztéssel kapcsolatos feladat és hatásköre:
a) véleményezi a szakterületet érintő testületi előterjesztéseket, illetve részt vesz azok előkészítésében,
b) figyelemmel kíséri a közterületek rendjét,
c) kapcsolatot tart a lakossággal a csapadékvíz elvezetése, a belvízárkok tisztántartási feladatok folyamatos elvégzése érdekében,
d) véleményezi a településfejlesztéssel kapcsolatos előterjesztéseket,
e) részt vesz a település-üzemeléssel és település-fejlesztéssel összefüggő javaslatok település-fejlesztési koncepciók kidolgozásában,
f) véleményezi a településrendezési tervről szóló rendelet-tervezeteket és azok módosításait,
g) helyi ipar, kereskedelem helyzetének figyelemmel kísérése,
h) figyelemmel kíséri és ellenőrzi a környezetvédelem, az építési, közlekedési és vízügyi feladatok ellátását,
i) figyelemmel kíséri és ellenőrzi a lakosság kommunális szolgáltatási ellátását, javaslatot tesz annak javítására az ellátást végző szerveknek,
j) javaslatot tehet a helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánítására,
k) állást foglal és javaslatot tesz a szakterületet érintő nemzetközi kapcsolatok alakítására,
l) figyelemmel kíséri az életviszonyok és a foglalkoztatottság helyzetét,
m) kapcsolatot tart fenn a helyi gazdasági szervezetekkel, gazdasági célú szerveződésekkel,
n) kezdeményezi, véleményezi az önkormányzat profitorientált és nonprofit vállalkozásainak megvalósítását,
o) véleményezi, kezdeményezi az önkormányzati ingatlanok, gépek, felszerelések hasznosítását,
p) figyelemmel kíséri az önkormányzati beruházásokat,
q) javasolhatja vagyongazdálkodási tárgykörű rendelet megalkotását, módosítását,
r) véleményezi az önkormányzat által alapított gazdasági társaság(ok) tevékenységéről
szóló éves beszámolót,
s) piacok, vásárok rendjének véleményezése,
t) az évszaknak megfelelően faluszemlét kezdeményezhet,
u) bejárást, szemlét kezdeményezhet az önkormányzati tulajdonú ingatlanokban,
v) véleményezi a közterület elnevezésére vonatkozó javaslatot,
w) javaslatot tehet a képviselőtestület éves munkatervére.
80. § A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.
81. § (1) A bizottságok tagjaira vonatkozó szabályokat és a bizottságok működésének szabályait az Mötv. 40., 57-61. §-ai határozzák meg.
(2) A bizottságok a létrehozásukat követően 30 napon belül ülést tartanak, ahol - az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.
(3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Nemesnádudvari Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
8. A jegyző
82. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
83. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzati rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.
(2) Az alkalmazható kihirdetési módok:
a) kötelező jelleggel az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
b) nem kötelező jelleggel
ba) honlapon történő közzététel,
bb) helyi sajtóban való közzététel,
(3) A képviselő-testület határozatainak nyilvántartási formái
a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
b) a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben,
c) a határozatok határidő nyilvántartása.
(4) Az önkormányzati rendelet nyilvántartásának formái:
a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,
b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben.
84. § (1) A jegyző kinevezésére a Mötv. 82. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Polgármesteri Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.
9. A Polgármesteri Hivatal
85. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Nemesnádudvari Közös Önkormányzati Hivatal.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testület határozattal fogadja el.
10. Társulás
86. § (1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:
a) Felső-Bácskai Regionális Szilárd Hulladéklerakó Önkormányzati Társulás,
b) Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
c)2
d) Felső-Bácskai Önkormányzatok Szövetsége
A képviselő-testület gazdasági programja
87. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
Vagyonnyilatkozat
88. § A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja is vagyonnyilatkozat-tételre köteles.
Nemzetiségi önkormányzat
89. § (1) A nemzetiségi önkormányzat jogi személy. Feladat- és hatáskörét a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény állapítja meg.
(2) Nemesnádudvar településen egy nemzetiségi önkormányzat, a Német Önkormányzat Nemesnádudvar működik.
(3) Nemesnádudvar Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületével együttműködési megállapodásban állapítja meg a költségvetés, a gazdálkodás, ellenőrzés részletes eljárási rendjére vonatkozó szabályokat. A megállapodást a felek minden év január 31-éig áttekintik, és szükség esetén módosítják.
(4) A Nemesnádudvari Közös Önkormányzati Hivatal a nemzetiségi önkormányzat kérésére biztosítja a nemzetiségi önkormányzat testületi működésének feltételeit és ellátja az ezzel kapcsolatos teendőket (adminisztrációs feltételek, szakmai segítség, jegyzőkönyvek felterjesztése)
(5) A Nemesnádudvari Közös Önkormányzati Hivatal ellátja a helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, amelynek részletes szabályait a helyi nemzetiségi önkormányzat és a Nemesnádudvar Község Önkormányzata közötti, e tárgykörre vonatkozó külön megállapodás tartalmazza.
(6) Nemesnádudvar Község Önkormányzata a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozata törvényességéért, bevételi és kiadási előirányzatainak megállapításáért felelősséggel nem tartozik.
(7) A nemzetiségi önkormányzat Képviselő-testülete a működésének részletes szabályait a saját szervezeti és működési szabályzatában határozza meg.
Belső ellenőrzés
90. § Az önkormányzatnál a belső ellenőrzés megszervezése a jegyző feladata. A belső ellenőrzés a jegyző irányításával külső szolgáltató útján történik.
Záró rendelkezések
91. § Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 14/2014. (X.27.) önkormányzati rendelet.
92. § Jelen rendelet mellékletei:
A képviselő-testület névsora
3.melléklet a 13/2019. (XI.22.) önkormányzati rendelethez
A képviselő-testület bizottságainak létszáma, név szerinti összetétel
4.melléklet a 13/2019. (XI.22.) önkormányzati rendelethez3
A 71. § (1) bekezdése a Nemesnádudvar Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 86. § (1) bekezdés c) pontját a Nemesnádudvar Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.
Beillesztette a 5/2020. (V.19) önkormányzati rendelet 1 §-a. Hatályos 2020. május 20-tól.