1. § (1) E rendelet hatálya Tataháza község közigazgatási területére terjed ki. A település beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeit jelen szabályzat 1. melléklete: Belterület Szabályozási terve /BSZ -1,2 jelű szelvényei/ és 2. melléklete, Külterület Szabályozási terve /KSZ -1 jelű szelvénye/ (továbbiakban együttesen: Szabályozási Terv) határozza meg. Jelen rendeletet a Szabályozási Tervvel együtt kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket, építési területet és területet kialakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint ezekre hatósági engedélyt adni az országos érvényű előírások betartása mellett, a jelen rendelet 1. és 2. tervi mellékletét képező Szabályozási Tervben és a rendelet további, 3.,4. számú mellékleteiben foglaltak szerint szabad.

(3) Jelen rendelethez kapcsolódóan az 1997 évi LXXVIII. tv. „az épített környezet alakításáról és védelméről" /továbbiakban: Étv./ és a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelete, „az országos településrendezési és építési követelményekről" /továbbiakban: OTÉK/ fogalmakat és előírásokat kell alkalmazni. Az Étv.-ben és OTÉK-ban szereplő „fogalom-meghatározások"-on túl jelen rendeletben használt további fogalmakat a rendelet 3.sz.-ú melléklete tartalmazza.

(4) Tataháza beépítésre szánt területein nyúlványos telek az alábbi előírások betartásával alakítható ki:

(5) A Szabályozási terven jelölt, beépítésre szánt területek belterületbe vonhatóak. Az aktuális belterületbe vonásról - a hatósági eljárást megelőzően - a település képviselő testülete határozatban dönt. A beépítésre szánt fejlesztési területeken a tervezett beépítés megkezdése előtt az építés oly módon engedélyezhető, hogy az a tervezett fejlesztéssel összhangban legyen. Pince építése nem engedélyezhető, épületek csak ideiglenes jellegűek lehetnek, és azokat a tulajdonosa a földrészlet más célú felhasználásakor kártalanítási igény nélkül köteles eltávolítani. Meglévő épületek felújítása és bővítése csak akkor engedélyezhető, ha az a tervezett fejlesztéssel összhangban van, illetve annak megvalósulását nem akadályozza.

2. § (1) A Szabályozási terven jelölt

(2) A Szabályozási terven jelölt

3. § (1) Tataháza közigazgatási területén a beépített illetve beépítésre szánt területek az alábbi településszerkezeti egységeken helyezkednek el:

(2) A tervezett beépítésre szánt területek az alábbiak:

(3) Valamennyi építési övezetben a 35m-nél kisebb mélységű telkeknél hátsókert nem kötelező, amennyiben a tűzfalas csatlakozás vagy a telepítési távolság biztosított.

4. § (1) A lakóterületek egyes övezeteit a Szabályozási terv tünteti fel. Tataháza közigazgatási területén a meglévő és tervezett lakóterületek az Lf-K1, Lf-K2, Lf-K3, Lf-1, Lf-2 és Lf-3 jelű falusias lakóövezetekbe soroltak.

(2) A lakóterületeken elsősorban lakóépületek, másodsorban a lakosságot ellátó, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, kézműipari és egyházi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el, a főépületben.

(3)

(4) Az Lf–K1 és Lf–K3 jelű övezetekben az utcafrontra épült önálló, meglévő melléképületek saját helyükön átépíthetők, felújíthatók, de a főépülettel összeépítendők. Új melléképület utcafrontra nem építhető.

(5) A lakóövezetekben melléképületek a lakóépület mögött létesíthetők, az egyes övezetekre előírt oldalkert és hátsókert méretek betartásával

(6) Az Lf-1, Lf-2 és Lf-3 jelű, újonnan kialakuló övezetekben a Szabályozási Terven jelölt telekosztás javasolt, és a beépítési vonal a kialakításra kerülő telekhatárokhoz igazítandó.

(7) Lf- K1 jelű lakóövezetek a kialakult falusias jellegű lakóterületek övezetei, ahol a

(8) Lf- K2 jelű lakóövezetek a kialakult falusias jellegű lakóterületek övezetei, ahol a

(9) Lf- K3 jelű lakóövezetek a kialakult falusias jellegű lakóterületek övezetei, ahol az építés a kialakult állapothoz igazodóan történhet. Az övezet előírásai megegyeznek a (8) bekezdés táblázatában megadottakkal, kivéve az alábbi sort: kialakítható telek területe min.: 600 m².

(10) Lf- 1 jelű lakóövezetek az újonnan kialakuló falusias lakóterületek övezetei, ahol a

(11) Lf-2 jelű lakóövezetek az újonnan kialakuló falusias jellegű lakóterületek övezetei, ahol a

(12) Lf-3 jelű lakóövezetek az újonnan kialakuló falusias jellegű lakóterületek övezetei, ahol az építési előírások megegyeznek a (11) bekezdés táblázatában megadottakkal, kivéve az alábbi sort: kialakítható telek területe min.: 900 m². Az övezetben állattartásra szolgáló melléképület létesíthető.

(13)

(14) A lakóövezetekben terepszint alatt létesülő épületrész építési helye a terepszint feletti beépítéshez igazítandó. Terepszint alatti épületrészben tároló, műhely és az épület ellátását biztosító berendezések céljára szolgáló helyiségek alakíthatók ki.

(15) Azokban az övezetekben, ahol az előírt tetőidom magastetős, a tető hajlásszöge 25-45 közötti lehet.

(16) Lakásonként illetve kereskedelmi egységenként legalább 1 gépkocsi telken belüli tárolását biztosítani kell.

(17) Állattartásra szolgáló épület csak a falusias lakóövezetekben és csak melléképületként létesíthetők, a családok saját ellátásához szükséges létszámú állat elhelyezéséhez elegendő legkisebb nagyságban, de max. 30 m² területen, a 800 m2-t meghaladó nagyságú és legalább 50,0 m mélységű telken. Az állattartásra szolgáló épület legkisebb védőtávolsága: lakástól, fúrt kúttól 10,0 m, ásott kúttól 15,0 m, saját vagy egyéb vízellátó berendezéstől 10,0 m. Az állattartó épület legkisebb távolsága közterülettől 15,0 m, és a betartandó oldalkert méret min. 12,0 m, hátsókert méret min. 6,0 m kell legyen. A lakóövezetekben létesülő állattartó épületekben tartható legnagyobb állatlétszámot fajtánként a helyi állattartásról szóló rendeletben kell meghatározni.

(18) A lakóterület övezeteiben a telkek csak legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be. Szennyvíz csatorna hálózat kiépítését követően a beépítés feltétele a teljes közművesítettség.

(19) A lakóterületi építési övezeteiben az általános előírások szerinti levegővédelmi-, zaj-, és rezgésvédelmi határértékek az érvényesek.

4/A. § Vt jelű településközpont vegyes építési övezet a szabályozási terven jelölt. Az építési övezetben lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi,- vendéglátó létesítmény, szálláshely, szolgáltató épület, közösségi szórakoztató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület és sportlétesítmény vegyesen található és helyezhető el, ahol a

5. § (1) A gazdasági célú területek Gksz és Gsz-L jelű kereskedelmi szolgáltató terület övezeteit a Szabályozási terv tünteti fel Az övezetekben a kereskedelmi, szolgáltató, üzemi célú épületek, szabadon állóan helyezhetők el. A gazdasági területeken a tulajdonos vagy a használó és személyzete lakhatására szolgáló, telkenként legfeljebb 3 db lakóegység is létesíthető.

(2) A gazdasági területek övezeteiben a telephelyeket kerítéssel kell körülvenni. A közterületekhez csatlakozó telekhatár mentén (telken belül) a Gksz-L építési övezet kivételével legalább két fasorból és egy sövénysorból álló takaró növényzetet kell telepíteni. Ahol a Szabályozási terv telken belüli kötelező védőfásítást jelöl, ott a takaró növényzet helyett a védőfásítást kell létesíteni. A kötelezően előírt növénytelepítést az épületek használatba vételének megkéréséig kell megvalósítani, területük beszámítható az övezetekre előírt minimális zöldfelületi fedettségbe.

(3) A telephelyek általános jogszabályban előírt, parkolóigényét, és a teherárú rakodását telken belül kell biztosítani.

(4) Az országos közutak melletti gazdasági területen létesülő telephelyek megközelítésére szolgáló utak országos közutakkal való kapcsolatát az útügyi előírásoknak megfelelően kell kialakítani, a közlekedési felügyelet és az országos közút kezelőjének hozzájárulásával.

(5)

(6) Az övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasságtól eltérni csak a technológiai berendezések kényszerűsége esetén szabad.

(7) Az övezetben terepszint alatti létesítmények a helyszín talajvízviszonyainak figyelembe vételével;

(8)

(9) Az övezet területén belül, szükség esetén kiszolgáló út létesíthető.

(10) Az övezetben a telephelyek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséig közműpótló berendezés alkalmazható. A szennyvízcsatorna kiépítését követő egy éven belül kötelező a hálózatra való csatlakozás.

(11) Gazdasági területi építési övezetekre az általános előírások szerinti levegővédelmi-, zaj-, és rezgésvédelmi határértékek vonatkoznak.

6. § (1) A Kt jelű különleges terület a meglévő templom övezete. Az övezetben más épület nem helyezhető el. a helyi védelem alá helyezett épület nem bontható el. Az övezetben a telek és a beépítés jellemzői kialakultak.

(2) A Kid jelű építési övezetben a vízügyi terület kiszabályozása nélkül kemping, szállásépületek, kereskedelmi,- vendéglátó,- szolgáltató és egészségügyi létesítmények, fürdő,- pihenési,- és sportolási célú építmények helyezhetők el, ahol:

(3) A Ks jelű sportterület övezetében csak közösségi sportolási, rekreációs és kulturális célú épület valamint kapcsolódó létesítményei helyezhetők el, és a

(4) A Kte jelű különleges övezet a meglévő temető temetkezésre fenntartott területe, mely temetkezésre és kapcsolódó létesítmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben csak ravatalozó, kápolna, kripta-épület és síremlék építményei helyezhetők el, az alábbi előírások szerint:

(5) A Kv jelű övezet a belterületen kialakult vízmű területe, ahol további létesítmény csak a működéshez szorosan kapcsolódó rendeltetésű épületben helyezhetők el, és a

(6) A Kk jelű övezet a meglévő kertészet területe, ahol csak a rendeltetéshez szorosan kapcsolódó épületek építmények helyezhetők el és a

(7) A „Különleges területek” fenti övezeteiben – kivéve a „Kid” jelű övezetet – állattartó épület(rész) nem létesíthető. A „Kid” jelű övezetben csak olyan állattartás lehetséges, mely a turisztikai rendeltetéssel összefügg és a lakókörnyezetre zavaró hatást nem fejt ki.

(8) A „Különleges területek” fenti övezeteiben a telkek csak legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be. Szennyvíz csatorna hálózat kiépítését követően a beépítés feltétele a teljes közművesítettség.

(9) A Kt, Kid, Ks, Kte, Kv és Kk jelű különleges övezetekre az általános előírások szerinti levegővédelmi és zaj-, és rezgésvédelmi határértékek vonatkoznak.

7. § (1) A Kmü jelű különleges mezőgazdasági üzemi övezet a külterületen meglévő, elsősorban a mezőgazdasági termeléshez és az erdőgazdálkodáshoz kötődő üzemi, állattartó és raktározási célú építmények elhelyezésére és az üzemelésükhöz szükséges környezetük kialakítására szolgál. A területen elhelyezhető bármilyen (a környezetét jelentősen zavaró is) gazdasági tevékenységi körű épület, állattartó telep, valamint az ágazati előírásoknak megfelelő energia- és távközlési közművek, továbbá településgondozási célú épület, ahol a

(2) A Kmü jelű övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasságtól eltérni csak a technológiai berendezések kényszerűsége esetén szabad.

(3) A Kmü jelű övezet telephelyeit kerítéssel kell körülvenni. Az előírt elő-, oldal- és hátsókertek területén legalább egy fasorból és egy sövénysorból álló takaró növényzetet kell telepíteni. Ahol a Szabályozási terv telken belüli kötelező védőfásítást jelöl, ott a takaró növényzet helyett a védőfásítást kell létesíteni. A kötelezően előírt növénytelepítést az épületek használatba vételének megkéréséig kell megvalósítani, területük beszámítható az övezetekre előírt minimális zöldfelületi fedettségbe.

(4) A Kmü jelű övezetben megengedett a hiányos közművesítés illetve a közműpótló berendezések alkalmazása. A szükséges közműellátásról és oltóvízről a tulajdonos vagy üzembentartó köteles gondoskodni.

(5) A Kmü és Kmü-b övezetekre az általános előírások szerinti levegővédelmi és zaj-, és rezgésvédelmi határértékek vonatkoznak.

(6) A Kmt jelű, különleges, beépítésre szánt, mezőgazdasági tanyás terület, mely a külterületen részben kialakult tanyacsoportok övezete, mely elsősorban a mezőgazdasági tevékenységhez kötődő gazdasági és raktározási célú, állattartó és műhely építmények valamint lakás elhelyezésére szolgál. Az övezetben az alábbi építési előírásokat kell betartani:

(7) A Kmt jelű övezetben megengedett a hiányos közművesítés illetve a közműpótló berendezések alkalmazása. A szükséges közműellátásról és oltóvízről a tulajdonos köteles gondoskodni.

(8) A Kmt övezetre az általános előírások szerinti levegővédelmi és zaj-, és rezgésvédelmi határértékek vonatkoznak.

(9) A Kmü-b jelű belterülettel határos különleges mezőgazdasági üzemi építési övezet a mezőgazdasági termeléshez kötődő üzemi, állattartó, kereskedelmi, szolgáltató, raktározási és lakás célú építmények elhelyezésére szolgál, ahol: magánút alakítható

(10) Kmü-b jelű építési övezetben

8. § Beépítésre nem szánt területek:

9. § (1) A területen országos és helyi közutak, kerékpárutak, gépjármű várakozóhelyek, gyalogutak és ezekhez kapcsolódó közlekedést kiszolgáló létesítmények, továbbá vízelvezetési rendszer, közművek, hírközlési berendezések és növényzet helyezhetők el.

(2) Közlekedési területek, közutak: a közlekedési területeken építményt, műtárgyat, berendezési tárgyat, növényzetet csak a használatot nem zavaró és akadályozó módon lehet elhelyezni.

(3) Az övezet egyes elemei mint közterületek kerülnek leszabályozásra, rájuk a közterületekre vonatkozó előírások érvényesek.

(4) A közút célú közlekedési területeket és létesítményeket a Szabályozási terv KÖu-1, KÖu-1T, KÖu-2, KÖu-3 és jelű KÖu-4 övezetekbe sorolja.

(5) A közúthálózat egyes övezeteire vonatkozó előírások és minimális építési terület (szabályozási) szélességek az alábbiak: Kö-1 jelű: az 55 sz.-ú országos főút területe, melynek szabályozási szélessége (építési területe) kialakult és megtartandó illetve a Szabályozási terven jelölt szakaszokon, a jelölt méretűre szélesítendő. Kö-1T jelű: az 51 sz.-ú országos főút tervezett elkerülő szakaszának területe, melynek szabályozási szélessége (építési területe) 40,0 m Kö-2 jelűek: az 5503 és 5504 sz.-ú országos mellékutak, melyek szabályozási szélessége kialakult, illetve a Szabályozási terven jelölt szakaszon legalább 16,0 m-re szélesítendő.. Kö-3 jelűek: a településszerkezeti jelentőségű utak és gyűjtő utak. Szabályozási szélességük kialakult vagy a Szabályozási terven jelöltek szerint bővítendő. Kö-4 jelű településrészeket feltáró utak kialakultak, vagy a szabályozási terv szerinti, 10,0– 16,0 m A tervezett feltáró utak magánútként is kialakíthatók, ha legfeljebb nyolc építési telek megközelítésére szolgálnak. A magánút kialakítandó szélessége: min. 10,0 m

(6) Gyalogos közlekedés elemei:

(7) Kerékpáros közlekedés elemei:

(8) Parkolás: Meglévő vagy tervezett intézmények, gazdasági létesítmények számára szükséges parkoló közterületen a helyi parkolási rendeletben meghatározott módon, környezetterv alapján, fásítottan alakítható ki.

(9) Új út létesítése, vagy meglévő átépítése esetén a 4. sz.-ú mellékletben ábrázolt; „Utak mintakereszt-szelvényei” a mérvadóak.

(10) A Szabályozási terven jelölt utakon túl további magánutak, vagy kiszolgáló közutak „Telekalakítási terv” alapján létesíthetők, ha kialakításuk a Szabályozási tervben meghatározottakkal nem ellentétes.

(11) Országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakaszai mentén az út tengelyétől számított: 50,0 – 50,0 m távolságon belül építmény az illetékes közútkezelő hozzájárulásával helyezhető el.

(12) Országos közutak melletti területen létesülő telephelyek megközelítésére szolgáló utak, behajtók országos közutakkal való kapcsolatát az útügyi előírásoknak megfelelően kell kialakítani, a közlekedési felügyelet és az országos közút kezelőjének hozzájárulásával.

(13) A közlekedési célú közterületek legalább egyik oldalán fasor telepítésére helyet kell biztosítani, ha a közterület szélessége 16,0 m vagy annál nagyobb.

(14) Tervezett közlekedési területek szabályozási tervben biztosított építési területén és az utak védőtávolságán belül kizárólag olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek a közlekedési létesítmények megvalósítását nem lehetetlenítik el, illetve nem akadályozzák.

(15) A külterületi dűlőutak szabályozási szélessége tengelyvonaltól számított 5,0 - 5,0 m, amely be nem építhető és el nem keríthető, települési érdekű építésnél közterületként átadandó. A dűlőutak szabályozási szélességén belül fasor telepíthető.

(16) Közműlétesítmények: az ingatlanok közműellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Azoknál a telkeknél, amelyeknél a közvetlen rákötés az érintett közműhálózatra nem biztosítható, a csatlakozáshoz a közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezetéket szolgalmi jog igénybevételével – az ágazati előírások és az országos építési előírások figyelembe vételével - lehet. A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni.

(17) Az utak szabályozási szélességében a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A középtávon történő közműfejlesztéseket mindig előrelátóan a közterület rendezés hosszú távú igényeit figyelembe véve kell megvalósítani. A közművek elrendezését úgy kell megtervezni, hogy ahol mód van rá, fasor illetve zöldsáv részére biztosítani lehessen a helyet.

(18) Utak és egyéb közterületek építésekor, valamint a felújításakor a közművek egyidejű megépítéséről, vagy egyidejű – szükség szerinti – rekonstrukciójáról gondoskodni kell. A hálózatfejlesztéseket az összes érintett közműtulajdonossal egyeztetni szükséges.

(19) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell felszerelni, illetve a kerítésbe kell beépíteni – a közmű üzemeltetők előírásait figyelembe véve.

10. § (1) A település közparkként szabályozott zöldterületei a Z jelű övezetbe soroltak. Az állandóan növényzettel borított köztéri zöldfelület a településkép javítását, a lakott területek klimatikus viszonyinak javítását valamint az emberek pihenési és rekreációs szükségleteit szolgálja.

(2) Meglévő közpark övezet a Szabadság tér két részre osztott területein a közterületből került lehatárolásra és az alábbi előírások vonatkoznak rá:

(3)

(4) A közterületi és közlekedési területekhez kapcsolódó zöldfelületeken:

(5) A közhasználatra igénybe vehető zöldterületeken nem telepíthető nagymennyiségű pollent képző vagy allergiát okozó növényzet.

(6) A külterületi fasorok telepítésekor tájhonos fajokat kell alkalmazni. Tájhonos fajok listáját a rendelet 6. függeléke tartalmazza.

(7) Magánterületen az alábbi ültetési távolságokat kell betartani: - 1,5 méternél alacsonyabb sövény a telekhatártól 0,5 méter - 1,5 méternél magasabb sövény és 4,0 méternél alacsonyabb fa a telekhatártól 2,0 méter - egyéb gyümölcsfa – diófa kivételével – telekhatártól 3,0 méter - diófa és magas növésű díszfák telekhatártól 5,0 m.

(8) Vf jelű védőfásítás övezete - belterületen a temető és lakóterület között, - külterületen a mezőgazdasági üzemi területek mellett került meghatározásra. A Szabályozási terven jelölt területeken kialakítandó védőfásítás legalább két fasorból és egy sövénysorból álló növénytakaró, ahol építmény nem létesíthető.

11. § (1) Erdőterületnek minősülnek a szabályozási tervben lehatárolt, erdőállomány létesítésére szolgáló, és a szabályozási tervben le nem határolt, de erdő művelési ágban nyilvántartott, ill. legalább 50 db fából álló, vagy min. 1500 m2 területű fás ligetes, nem kertészeti termesztési célú növénytelepítés

(2) Új erdő létesítése, az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatása, az erdőterület igénybevétele és művelési ágának megváltoztatása az illetékes erdészeti hatóság engedélyköteles tevékenységek.

(3) Az Ev jelű erdőterület meglévő vagy létesítendő, természetvédelmi vagy környezetvédelmi célt szolgáló erdőfelületek, ahol a faállomány cseréje tervezett módon szakaszosan történhet. Az övezetben épület, építmény - a közművezetékek és gyalogutak kivételével - nem helyezhető el.

(4) Az Ee jelű, kialakítandó egészségügyi-szociális és turisztikai célú erdő (parkerdő) övezetben a rendeltetésnek megfelelő építmények - tornapálya, sport- és játszó eszközök - helyezhetők el. Épület a legalább 100.000 m2 (10ha) területnagyságú telken, max.: 5,0%-os beépítettséggel és max.: 4,5 m építménymagassággal létesíthető. Az épületek természetes anyagból, magastetővel készülhetnek. Az övezetben nem telepíthető nagymennyiségű pollent képző vagy allergiát okozó növényzet.

(5) Tataháza közigazgatási területén lévő mezőgazdasági területeken – kivéve a természetvédelem alatt álló területeket - gazdasági erdő és védelmi célú erdő telepítése lehetséges a legalább 1500 m2 nagyságú földrészleten.

12. § (1) Mezőgazdasági területnek minősül a település külterülete a beépítésre szánt területek, az erdőgazdasági, a közlekedési és a vízgazdálkodási területek kivételével.

(2) A terület övezetei Má, Ml, Mkb jelűek, ahol a növénytermesztés, az állattenyésztés, az előbbiekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (továbbiakban mezőgazdasági termelés) építményei, kivételes esetekben a mezőgazdasági termeléshez és a falusi turizmushoz kapcsolódó lakások és szálláshelyek, a területen élők ellátását, kiszolgálását biztosító épületek, valamint szabadidős és kulturális tevékenység létesítményei helyezhetők el, az egyes övezetekben meghatározott korlátozásokkal. Mezőgazdasági területen a kialakítható legkisebb telekterület 720 m² lehet.

(3) A mezőgazdasági területek egyes övezeteiben, az előírások szerint megvalósuló létesítményekhez az elektromos energia ellátás, a vízellátás, tüzivízellátás, szennyvízkezelés, hulladékkezelés, a közlekedési útvonalhoz való csatlakozás illetve egyéb, a rendeltetéshez szükséges feltételek biztosítása csak egyedileg engedélyezett módon, a szükséges hatósági engedélyek beszerzésével együtt engedélyezhető.

(4) A mezőgazdasági területek övezeteiben hírközlő torony és szélerőmű elhelyezhető, lakóterülettől és lakóépülettől, valamint a „Tk” jelű „Természetközeli terület” övezetének határától mért 200 m távolságon kívül, a vonatkozó országos érvényű előírások betartásával.

(5) Az Má jelű általános mezőgazdasági övezetek többségében szántó művelési ágú (kert, gyep és halas tó művelési ág kismértékű előfordulásával) területek. Az övezetre a mezőgazdasági területre előírt általános előírások vonatkoznak.

(6) Az Má jelű övezeten belül bárhol létesíthető birtokközpont az országos érvényű építésügyi jogszabály előírásai szerint. A birtokközpontban

(7)

(8) Az Ml jelű övezetek többségében legelő, gyep (kismértékben halastó és más) művelési ágú területek. Az övezetben csak a legelő-, gyepgazdálkodással összefüggő állattartó épületek helyezhetők el tájba illően, természetes anyagból, szabadon állóan az általános előírások szerint.

(9) Az Mkb jelű övezet a belterületen meglévő és megmaradó mezőgazdasági terület ahol;

13. § (1) A település közigazgatási területe a Pálfay-féle belvíz-veszélyeztetettségi besorolás szerint 2, azaz belvízzel mérsékelten veszélyeztetett.

(2) Tataháza külterületen található vízgazdálkodási területek a V-1, V-2, és V-3 jelű övezetekbe soroltak.

(3) V-1 jelű övezetbe tartoznak az Állami kezelésű főművek: - Mátételkei – Kígyós csatorna. Az övezetben, a csatorna partélétől számított 6,0 m széles terület parti sávnak minősül, melyet fenntartási célokra szabadon kell tartani, és ezen a területen csak gyepgazdálkodás folytatható.

(4) V-2 jelű övezetbe tartoznak a Társulati kezelésű művek:

(5) V-3 jelű övezet a meglévő horgásztó területe. Horgásztó fenntartása illetve új létesítése vízjogi engedély alapján történhet. A horgásztó területe haltenyésztésre, halászatra és spothorgászat céljára hasznosítható. Az övezetben építményt elhelyezni országos érvényű, külön jogszabály szerint szabad.A területen bármilyen építmény elhelyezését, az engedélyezésre hatáskörrel rendelkező hatóság csak az illetékes vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján engedélyezheti.

(6) A rendszeresen belvízjárta területeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

14. § (1) A természetközeli területek a Szabályozási terv KSZ-1 jelű tervlapján Tk jelű övezetbe soroltak. Az övezetbe tartoznak:

(2) A Tk jelű övezetben épület, építmény - a vízügyi műtárgyak és térszint alatti közművek kivételével - nem helyezhető el.

(3) A Tk jelű övezetben a művelési ág megváltoztatáshoz a természetvédelmi kezelő és természetvédelmi hatóság hozzájárulása is szükséges.

15. § (1) A Ka jelű különleges övezetbe a földhivatali nyilvántartás szerinti anyagnyerő helyek (pl. homokbánya, agyagbánya) területe tartozik. - A rendeltetés szerinti üzemeltetés csak az ágazati előírások betartása mellett lehetséges. Az üzemen kívül helyezett anyagnyerő helyek területét rekultiválni kell. - Az övezetben csak a kezeléshez szükséges, legfeljebb 30 m2 beépített területet elfoglaló épület, építmény helyezhető el, de a beépítettség nem haladhatja meg a 2%-ot és az építménymagasság maximum 4,5 m lehet.

(2) A Kr jelű különleges övezetbe a megszüntetett szilárd hulladéklerakó területe tartozik, melyet rekultiválni kell. Az övezetben épület, építmény nem létesíthető.

16. § (1) Tataháza teljes közigazgatási területén a nemzeti örökség részét képező, nyilvántartott, védelem alatt álló - és a terv kapcsán nyilvántartásra javasolt - régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva ex lege védettek, de régészeti érdekű területről is, a régészeti örökség elemei csak feltárás keretében mozdíthatók el. A régészeti érdekű területen, új beruházás megkezdése előtt a régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A feltárást külön, országos érvényű jogszabályban meghatározott módon kell lefolytatni. A település igazgatási területén nyilvántartott, védelem alatt álló régészeti lelőhelyek felsorolását jelen rendelet 1. sz.-ú függeléke tartalmazza.

(2) Országos műemléki védelem alatt álló épület adatait jelen rendelet 2. sz.-ú függeléke tartalmazza. A védelem alatt álló épületek átalakítása és felújítása engedélyezése során az országos érvényű, külön jogszabályt kell alkalmazni.

(3) Tataháza helyi építészeti és kulturális örökségének védelmét önálló önkormányzati rendelet biztosítja. A belterület Szabályozási tervén a védett egyedi épületek és építmények (képzőművészeti alkotások) jelöltek. A „Helyi egyedi védelem” alatt álló kulturális értékek adatait a rendelet 3. sz-ú függeléke tartalmazza.

(4) Természeti védelem alá tartoznak: - országos védettségű ökológiai folyosó területe (a Mátételkei – Kígyós csatorna mentén) - nemzeti park által meghatározott természeti területek (a Mátételkei –Kígyós csatorna É-i szakaszának keleti oldalán lévő területek. A természeti védelem alatt álló területeket a Településszerkezeti terv SZT-1 jelű tervlapja jelöli. A nemzeti park által lehatárolt természeti területekhez tartozó helyrajzi számokat a rendelet 4. sz.- ú függeléke tartalmazza. Természeti védelem alatt álló területeken és azok 200 m-es körzetében széltorony, szélerőmű és hírközlő torony nem helyezhető el.

16. § (1) Termőföld- és talajvédelem: a termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

(2) Vízvédelem: a vizek igénybevétele, terhelése, a vizekbe használt- és szennyvizek bevezetése – megfelelő kezelést követően – csak oly módon történhet, amely a természetes folyamatokat és a vizek mennyiségi, minőségi megújulását nem veszélyezteti.

(3) Tataháza közigazgatási területének szennyeződésérzékenységi besorolása: Érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területek a felszín alatti víz állapota és védelme szempontjából.

(4) Tataháza közigazgatási területének nitrátérzékenységi szempontú besorolása: Nem nitrátérzékeny terület, ezért a településen mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak az erre vonatkozó országos előírásokat csak ajánlott betartania mezőgazdasági tevékenysége során.

(5) Tataháza közigazgatási területének felszíni vízminőség-védelmi szempontú besorolása: A csatornák (nem állandó vízfolyások) 3. időszakos vízfolyás befogadók területi kategóriába tartoznak a használt- és szennyvizek felszíni vízbe való közvetett és közvetlen bevezetésére vonatkozóan. A technológiai és országos vízminőség-védelmi területi kibocsátási határértékeket, valamint a közcsatornába bocsátható szennyvizek szennyező anyag tartalmának küszöbértékeit országos jogszabályok tartalmazzák.

(6) Levegővédelem: Tataháza település közigazgatási területét érintő a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóság területén található a természet védelméről szóló törvény értelmében védett – természeti területeire (természetes gyep, nádas és vizes élőhely területek) – azaz az országos jogszabályokban foglaltak szerinti ökológiailag sérülékeny területeire – levegővédelmi szempontból a légszennyezettségnek (immisszió) az ökológiai határértékei az irányadók. Ezen területeken csak olyan építmények, technológiák létesíthetők, illetve üzemeltethetők, továbbá kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyek légszennyezőanyag kibocsátásából származó levegőterhelés (légszennyezettség) megfelelnek az ökológiai határértékekkel szabályozott országos immissziós előírásoknak.

(7) Tataháza település egyéb a fentieken kívüli területeire általános szabályozás szerint a légszennyezettségnek az egészségügyi határértékei az irányadóak az országos jogszabályokban foglaltak szerint. Ezen területeken csak olyan építmények, technológiák létesíthetők, illetve üzemeltethetők, továbbá kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyek légszennyezőanyag kibocsátásából származó levegőterhelés (légszennyezettség) megfelelnek az egészségügyi határértékekkel szabályozott országos immissziós előírásoknak.

(8) Üzemi állattartás csak a külterületen meglévő majorokban lehetséges a vonatkozó előírások betartásával (üzemi állattartásnak minősül az 5 számosállatnál nagyobb mennyiségű állat tartása telephelyenként).

(9) Üzemi terület, út, nyitott anyagtároló, törmeléklerakó pormentesen tartásáról az érintett terület kezelője köteles gondoskodni.

(10) Az allergikus megbetegedéseket okozó fákat fokozatosan le kell cserélni. Új fatelepítés esetén allergiát okozó faj nem alkalmazható.

(11) A település belterületein szag- és bűzkibocsátással járó tevékenység a környezetet zavaró módon nem folytatható.

(12) Zaj- és rezgésvédelem: a vonatkozó országos jogszabályok előírásai szerinti csendes övezetek, valamint zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek nincsenek a település közigazgatási területén.

(13) Az övezetekbe sorolt telkek területén csak olyan üzemi termelő, szolgáltató, illetve kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, továbbá egyéb hangosítást igénylő tevékenységek folytathatók, olyan telephelyek, berendezések, technológiák (a továbbiakban együtt: üzemi és szabadidős létesítmények) tervezhetők, létesíthetők, üzemeltethetők, illetve meglévők bővíthetők, felújíthatók, korszerűsíthetők, valamint építési munka végezhető, melyektől származó zaj terhelési határértékei nem haladják meg a zajtól védendő területeken az országos jogszabály – alábbiakban részletezett – mellékleteiben foglalt terhelési határértékeket.

(14) A bezárt települési szilárdhulladék-lerakó telepre hulladék szállítása tilos.

(15) Hulladékgazdálkodás és –ártalmatlanítás: a település területén keletkező szilárd kommunális hulladék a Vaskút közigazgatási területén található rendezett regionális szilárdhulladék-lerakó telepre rakható le az erre vonatkozó szerződésekben és a települési hulladékgazdálkodási tervben foglaltak szerint.

(16) A települési szilárd háztartási hulladékgyűjtést és szállítást (a közszolgáltatási szerződés keretében) a beépítésre szánt terület teljes területére ki kell terjeszteni. A településen a Felső-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. (6521 Vaskút, Kossuth u. 90.) végzi a hulladékgyűjtést és elszállítást.

(17) Lomtalanításról (annak módjáról) évente legalább egyszer, szervezetten kell gondoskodni.

(18) A hulladékkezelő létesítmények közül a településen hulladékgyűjtő sziget létesítendő és üzemeltetendő az országos jogszabály, valamint a kistérség hulladékgazdálkodási tervének előírásai szerint.

(19) A szippantott szennyvíz befogadója csak a vele szerződésben álló, engedéllyel rendelkező szennyvízszállító által beszállított – a befogadóra hatóság által előírt minőségű és mennyiségű – szennyvizet fogadhatja be, melyekről nyilvántartást köteles vezetni. Települési folyékony hulladékot kizárólag települési folyékonyhulladék leürítő helyen (a helyi szennyvíztisztító telep elkészültéig a bácsalmási szennyvíztisztító telep szippantott szennyvíz fogadó műtárgya) lehet leüríteni az országos jogszabályokban foglaltak alapján.

(20) Az építési-bontási hulladékok elhelyezésével az építtetőnek kell elszámolnia az országos jogszabályban foglaltak szerint. Az ilyen típusú hulladékokat engedéllyel rendelkező kezelőnek kell átadni és ezt a használatbavétel során igazolni kell.

17. § (1) Belvízvédelem, felszíni vízelvezetés: a beépítésre szánt területek kijelölésénél, illetve az építési (rendezési) szintek meghatározásánál figyelemmel kell lenni a terület talajvíz viszonyaira, valamint arra, hogy a kérdéses területről a csapadékvíz megfelelő eséssel az érintett befogadóba – mértékadó belvízszint mellett is – bevezethető legyen.

(2) Belterületi vízelvezető rendszer (csapadékvíz-csatorna) csak belterületi vízrendezési terv és vízjogi engedély alapján létesíthető és üzemeltethető. Ennek megfelelően döntően nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, illetve létesíthető a beépítésre szánt területeken hosszabb távon is a vizek helyben tartása céljából.

(3) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét a befogadónál ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó burkolt felületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(4) A csapadékvíz-elvezető hálózatok üzemeltetését a település belvízvédelmi terve alapján szükséges végezni, mely tervet szükség esetén, illetve a hálózat bővülésével párhuzamosan időnként felül kell vizsgálni a vonatkozó rendeletek előírásai alapján.

(5) Vízellátás-tűzvédelem: Tataháza település közigazgatási területét érinti a Tataháza Mátételkével közös községi vízmű vízbázisa tataházai kútjaihoz kapcsolódóan várhatóan kijelölésre kerülő védőterülete, védőidoma. A védőterületek és védőidomok által érintett ingatlanokra vonatkozóan az önkormányzatnak be kell tartani (érvényesíteni kell) a vonatkozó jogszabályban szereplő, valamint a kijelölő határozatban előírt ingatlanhasználati korlátozásokat a vízbázis biztonságba helyezése és biztonságban tartása érdekében.

(6) A szükséges oltóvíz biztosítására vonatkozóan a lehetőségek és megoldások tekintetében az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló rendeletben foglaltakat kell betartani.

(7) Egyedi kutas vízellátás esetén országos jogszabály alapján a jegyző hatósági engedélye szükséges az olyan kút létesítéséhez, használatbavételéhez, amely a létesítő házi vízigényének 500 m³/év mennyiségig terjedő kielégítését szolgálja és – partiszűrésű, karszt-, vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, - kizárólag a talajvíz felhasználásával működik.

(8) Talajvíznek minősül az első vízzáró réteg felett található vízkészlet. (Tataháza térségében a település közigazgatási terület ÉNy – i részén 20-25 m között, középső – a belterületet is beleértve – és ÉK – i részén 30 m-nél mélyebben, míg a D – i, DK – i részén 12-16 m közötti mélységben található az első vízzáró réteg az ADUKÖVIZIG adatszolgáltatása szerint.)

(9) Az első vízzáró rétegtől mélyebb kutak, s a rendelettől eltérő vízbeszerzés vízjogi engedélyköteles az országos jogszabályokban előírtak szerint.

(10) Magáningatlanok öntözővíz igénye a vezetékes vízen kívül csak a talajvízből elégíthető ki a VITUKI ajánlásai szerint az öntözött növénykultúra víznormája alapján a meghatározott vízkontingensen belül.

(11) Szennyvízelvezetés, -tisztítás és -elhelyezés: a szennyvizekkel a környezetet, a vízbázist szennyezni nem szabad, ezért az esetleg előforduló nyílt árkokba, egyéb időszakos vagy állandó vízfolyásba és a csapadékvíz elvezető hálózatba történő szennyvíz bekötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

(12) A szennyvízcsatorna hálózattal ellátott területeken a meglévő épületek csatornahálózatra való rákötését – a szennyvíz közcsatornába vezethető minősége esetén – a jegyző kötelezően elrendelheti. Közegészségügyi, környezetvédelmi és vízgazdálkodási jogszabályok megsértése esetén az ingatlanok bekötését a tulajdonos költségére elrendeli a jegyző. A bekötés megvalósítását követően a helyi szennyvíz közműpótló berendezések eltömedékelését szakszerűen, a vonatkozó ágazati jogszabályok előírása szerint el kell végezni.

(13) A szennyvízcsatorna hálózat teljes kiépüléséig a házi kommunális szennyvizek gyűjtését kizárólag zárt gyűjtőkben lehet megvalósítani a csatornahálózattal távlatban érintett területeken átmeneti megoldásként. A szennyvíz rendszeres szállítását igazolni kell. Egyedi szennyvíz elhelyezés nem alkalmazható a területen. A szennyvízcsatorna hálózat megépítését követően a területeket be kell kötni a szennyvízcsatorna hálózatba.

(14) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizek gyűjtését, tisztítását és ártalommentes elhelyezését – a csatornahálózattól függetlenül – a csatornahálózattal nagy távlatban sem érintett térségekben végleges megoldásként zárt gyűjtőkkel (egyedi zárt szennyvíztárolókkal), vagy szakszerű egyedi szennyvízkezelő berendezésekkel kell megoldani: a/ Kizárólag zárt gyűjtők (vízzáróan kialakított medencék) kialakítása szükséges az alábbi területeken a következő indokkal: - A Tataháza Mátételkével közös községi vízmű vízbázisának lehatárolandó és kijelölendő belső hidrogeológiai „A” védőterületén a hatályos jogszabály, valamint a kijelölő határozat előírásainak a figyelembe vételével, a vízbázis biztonságba helyezése és biztonságban tartása érdekében. - Azokon a területeken, ahol a teleknagyság nem éri el a 600 m²-t. - Ahol a talajvíz évi maximális szintje a terepszinthez 1,5 m-nél közelebb van, vagy az elszivárogtatásra igénybeveendő talaj elszivárogtatásra alkalmatlan. A zárt műtárgyak vízzáróságát üzembe helyezés előtt szabványos víztartási próbával kell ellenőrizni, a rendszeres ürítést és szállítást pedig dokumentálni szükséges. b/ Szakszerű egyedi szennyvízkezelő kisberendezések – az egyedi szennyvíztárolók kivételével – kialakítása szükséges az egyéb területeken a következő feltételekkel: - Azokon a területeke, ahol a teleknagyság meghaladja a 600 m²-t. - Ahol a talajvízszint adatok megfelelőek a szikkasztáshoz (a szikkasztó fenékszintje és a maximális talajvízszint között mindenkor megvan a legalább 1,0 m – s távolság) és az elszivárogtatásra igénybeveendő talaj elszivárogtatásra alkalmas. A talajvíz évi maximális szintjének és a talaj szennyvíz elszivárogtatásra való alkalmatlanságának, illetve alkalmasságának bizonyítása a beruházó feladata. A bizonyítás arra jogosult szakember által elkészített talajmechanikai szakvéleménnyel történhet. Az egyedi szennyvízkezelő berendezések (az egyedi zárt szennyvíztárolók kivételével) az alábbiak lehetnek: - egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények elemei a hagyományos mechanikai előtisztító (ülepítő) berendezések (oldómedencék, oldóaknák), valamint a kavics/homokszűrők (szikkasztó akna, szikkasztó alagcsőhálózat, stb.), mint szennyvíz elhelyező létesítmények (a szennyezőanyag lebontás energia bevitel nélkül történik) - egyedi szennyvíztisztító kisberendezések egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít a közműves szennyvízelvezetéssel és –tisztítással (a szennyezőanyag lebontás energia bevitel segítségével történik) A szakszerű egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények tervezését, kialakítását és üzemeltetését az országos jogszabály, a vonatkozó hatósági előírások és a magyar szabvány előírásai szerint kell végezni, vagy ezzel egyenértékű hatásfokot biztosító technológiai megoldást kell biztosítani.

(15) Víz-csatorna külső közmű építését a hatályos magyar szabvány előírásai szerint lehet végezni.

(16) Gázvezeték-hálózat: a középnyomású hálózatról ellátott tervezett fejlesztési területeken a földgáz nyomását csökkentő szabályozó berendezéseknek a telepítését a környezetbe illeszkedve kell megoldani. A tervezett egyedi szabályozókat a gázszolgáltató előírásait figyelembe véve kell telepíteni. Lehetőség szerint ezen berendezések a telkek udvarán növényzet takarásában helyezendők el, illetve az épületek alárendelt homlokzatára szerelendők.

(17) Földgázvezeték építése a vonatkozó, hatályos magyar jogszabályok előírásai szerint történhet.

(18) Védőtávolságok, védőterületek:

(19) Villamosenergia-ellátás: új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos fényforrású lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(20) A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.

(21) Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.

(22) Védőtávolságok, védőterületek: 20 kV –s elektromos légvezetéknél 5-5 m.

(23) Hírközlés: a község közigazgatási területén belül két darab mobil telefon erősítő állomás van kiépítve: - a belterület DNy – i részén a hidroglóbuszon egy-egy erősítő antenna (Pannon, Vodafone) A község közigazgatási területén belül mobil telefon torony nincs kiépítve.

(24) Ha a térségben az épületek tetejére telepített hírközlési bázisállomásokból, továbbá az önálló antennatornyokból a községben és környékén a lefedettség nem biztosítható:

(25) Meglevő, vagy tervezett lakóterület 200 m-es körzetén belül mobil rádiótelefon bázisállomás (antennatorony és elektrotechnikai berendezéseket tartalmazó konténer) elhelyezése településképi és egyéb környezeti hatások miatt nem engedélyezhető.

18. § (1) Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a kihirdetés napját követően megindult hatósági eljárások során kell alkalmazni.