Tataháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014 . (XI.12.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2016. 09. 30- 2018. 06. 25 16:00Tataháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014 . (XI.12.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról
Tataháza Községi Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tataháza Községi Önkormányzat
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 6451 Tataháza, Kossuth Lajos u. 60.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Tataháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete.
(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Tataháza község közigazgatási területe
(5) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.tatahaza.hu
2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntető díjak alapításáról és adományozásáról külön rendeletet alkot.
4. § Az önkormányzat hivatalos lapja a Tataházi Kisbíró című időszakosan megjelenő lap.
5. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
Az önkormányzat feladata, hatásköre
6. § Tataháza Községi Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
7. § Az önkormányzat a következő önként vállalt feladatokat látja el:
a) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
b) helyi alapítványok, egyesületek támogatása,
c) helyi önszerveződő közösségek, szervezetek működésének támogatása,
d) együttműködés a Római Katolikus Egyház Tataházi Egyházközségével.
8. § A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét, továbbá az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.
9. § Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
A képviselő-testület működése
A képviselő-testület üléseinek száma
10. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
11. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal köteles ülést tartani.
(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
(3) A munkaterv javaslatot legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 15-ig a polgármester terjeszti elő a képviselő-testület elé, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.
(4) A munkaterv tartalmazza
a) az ülések időpontját és helyét,
b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
c) az előterjesztő megnevezését,
d) az előterjesztésben közreműködőket,
e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.
12. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni
a) az Mötv. 44 §- ban meghatározott esetben,
b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.
(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
A képviselő-testületi ülések összehívása
13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén a 15. §-ban foglaltak szerint hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét a polgármester által írásban kijelölt alpolgármester gyakorolja. A kijelölést jelen SZMSZ-hez kapcsoltan kell kezelni.
(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.
(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
14. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.
15. § A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.
16. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos, papíralapú meghívó és írásos, papír alapú előterjesztés kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését, aláírását, bélyegzőjét.
17. § (1) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
(2) Előterjesztésnek minősül:
a) a lakosságot vagy annak csoportjait érintő, helyi közügyek körébe tartozó olyan írásbeli javaslat, amelyben a képviselő-testületnek – törvény által kötelező vagy megengedett - rendeletalkotási joga van,
b) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó helyi közügyről vagy egyedi ügyről szóló írásbeli vagy szóbeli indítvány, határozati javaslat,
c) a képviselő-testület tulajdonosi és felügyeleti joggyakorlásával kapcsolatos beszámoló és tájékoztató, és az ehhez kapcsolódó indítvány vagy kezdeményezés,
d) a képviselő-testület munkáltatói jogkörébe tartozó ügyekről szóló indítvány, határozati javaslat,
e) a képviselő-testület feladatkörébe közvetlenül nem tartozó, de helyi közösséget vagy közszolgáltatást érintő ügyekről szóló ismertető, tájékoztató, kezdeményezés.
(3) A képviselő-testület ülésére az előterjesztést írásban vagy szóban lehet benyújtani, vagy előadni. Rendelet-tervezetet előterjeszteni csak írásban lehet.
(4) Költségvetést érintő szóbeli előterjesztést a testület csak abban az esetben tárgyal meg, ha ahhoz írásbeli határozati javaslatot csatolt az előterjesztő.
(5) Sürgős esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek, határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(6) A képviselő-testület ülésére előterjesztési joggal rendelkezik
a) a képviselő-testület tagja,
b) a jegyző, az aljegyző,
c) a képviselő-testület bizottságai, a bizottság tagja,
d) az önkormányzati intézmények vezetői,
e) az önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság ügyvezetője,
f) akiket a képviselő-testület felkér, illetve kötelez.
(7) Az előterjesztést a képviselő-testület rendes ülését megelőző öt nappal korábban be kell nyújtani a polgármesternek vagy a jegyzőnek. A határidőt követően, vagy az ülést közvetlenül megelőzve kiosztott, illetve javasolt előterjesztés napirendre vételről a képviselő-testület a napirend elfogadásakor dönt.
18. § (1) Az előterjesztések formai és tartalmi elemei
a) az előterjesztés készítőjének megnevezése,
b) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
c) a téma ismertetése,
d) a jogszabályi háttér bemutatása,
e) mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, melyek indokolják a meghozandó döntést,
f) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
g) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
h) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
i) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
j) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
k) határozati javaslat,
l) hatástanulmánnyal és indoklással ellátott rendelettervezet,
m) dátum, az előterjesztő neve és aláírása.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.
(3) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendeletben előírt követelményeknek.
19. § (1) A határozati javaslat szövegének
a) kapcsolódnia kell az előterjesztés megállapításaihoz,
b) törvényesnek és végrehajthatónak kell lennie,
c) rendelkeznie kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsáról,
d) tartalmaznia kell a határozat végrehajtásáért felelős személy nevét és a határozat végrehajtásának időpontját.
(2) A rendelet tervezete a rendelet szövegét tartalmazza.
20. § Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a Hivatal tárgy szerint illetékes ügyintézőjét, és külső szakértőt.
21. § (1) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 3 munkanappal ki kell küldeni, melyről a jegyző a Hivatal útján gondoskodik.
(2) A meghívó és az előterjesztések átvételének tényét a képviselők az átvételi elismervény aláírásával igazolják.
(3) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek, az aljegyzőnek,
c) a bizottságok nem képviselő tagjainak,
d) a nem állandó meghívottaknak, akiket az ülés összehívója az adott napirendi pontra tekintettel megjelöl.
(4) A (3) bekezdés d) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt a napirendi pontot, melyre a meghívás történik.
(5) A képviselő-testület üléséről a meghívónak az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kifüggesztésével a lakosságot tájékoztatni kell.
22. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) elektronikus levélben (e-mailben),
c) egyéb szóbeli meghívással.
(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekintetni a 21. § (1) bekezdés szerinti határidőtől.
23. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, mely magába foglalja a tanácskozás jogát is.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a) a jegyzőt, az aljegyzőt,
b) a bizottság nem képviselő tagját.
(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottakat.
A képviselő-testület ülésének vezetése
24. § A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) jegyzőkönyv-hitelesítő választása,
c) a napirend előterjesztése és elfogadtatása,
d) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
e) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
f) az ülés jellegének (nyílt vagy zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
g) napirendenként
ga) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
gb) a vita összefoglalása,
gc) az indítványok szavazásra való feltevése,
gd) a határozati javaslatok szavaztatása,
ge) a szavazás eredményének pontos, számszerű megállapítása,
gf) a napirend tárgyában hozott döntés kihirdetése,
h) a rend fenntartása,
i) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
j) az ülés bezárása.
25. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ebben az esetben a napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
26. § (1) A testületi ülésen 1 fő jegyzőkönyv-hitelesítő kijelölése kötelező.
(2) Hitelesítőt csak a képviselő-testületi tagok közül lehet választani. A hitelesítő feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.
27. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel, határozathozatal nélkül dönt.
(2) A lejárt határidejű határozatokról szóló tájékoztatás elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
28. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
(3) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.
29. § (1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.
(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, valamint az indokolással ellátott rendelet-tervezet és a határozati javaslat.
(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta.
30. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.
31. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
(3) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra.
(4) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat, melynek tartalmi elemeit e rendelet 19. §-a foglalja össze.
(5) A szavazás előtt a jegyzőnek, aljegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.
(6) A szavazás előtt az ülésvezető ellenőrzi a testület határozatképességét.
32. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
33. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.
(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.
A képviselő-testület döntései
34. § (1) A képviselő-testület döntései
a) a határozat,
b) a rendelet.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
a) a jegyzőkönyv hitelesítőjéről,
b) a napirend meghatározásáról,
c) az ügyrendi kérdésekről,
d) a lejárt határidejű határozatokról szóló tájékoztatásról,
e) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.
(3) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
35. § (1) A képviselő-testület a 34. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit
a) nyílt szavazással, ezen belül:
aa) nem név szerinti nyílt szavazással,
ab) név szerinti nyílt szavazással,
b) titkos szavazással hozza.
(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az ülés vezetője az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.
(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.
(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.
36. § (1) A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős munkacsoport gondoskodik. A munkacsoport tagjainak meghatározása külön határozathozatal nélkül történik és csak az adott szavazásrra vonatkozik.
(3) A titkos szavazás során a képviselők a Hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.
(4) A titkos szavazás eredményéről a 3 fős munkacsoport külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően a munkacsoport megsemmisíti. A munkacsoport tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
37. § Az ülés vezetője a 35-36. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot vagy rendeletet elfogadta, vagy elutasította.
38. § (1) A képviselő-testület - 37. § szerint elfogadott - határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal és évszámmal, hónap, nap megjelölésével kell ellátni, a következők szerint: sorszám/év (hónap, nap) Ökh.
(2) A határozat az (1) bekezdés szerintiek mellett tartalmazza a határozat tárgyának megjelölését is.
(3) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős személy megnevezését, valamint azt, hogy a határozatról ki értesül.
(4) A képviselő-testület - 37. § szerint elfogadott - rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni és rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel), a következők szerint: Tataháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/év (kihirdetés dátuma: hónap, nap) önkormányzati rendelete a ……………………………………………… - ról
(5) A határozatok és rendeletek jelölése a 32/2010. (XII.31.) KIM rendeletben foglaltaknak megfelelő formában történik.
(6) A jegyző gondoskodik a határozatok és rendeletek nyilvántartásáról.
39. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 6 hónapra 25 %-kal csökkenti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.
40. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.
(3) A felszólalás szabályai:
a) A vita megkezdése előtt a bizottsági elnökök jogosultak a bizottságok állásfoglalását ismertetni, szólásra a polgármesternél kell jelentkezni.
b) A hozzászólások sorrendjét a polgármester határozza meg.
c) A vita közben ismételt felszólalásra a polgármester adhat engedélyt. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a felszólaló a képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A képviselő-testület e tárgyban vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
d) Az előterjesztő a határozathozatal előtt a beérkezett módosító indítványokról véleményt mondhat.
e) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. Kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésen, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
(4) Ügyrendi kérdésben a tárgyalt napirendtől függetlenül bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi határozati javaslatról a napirendi téma tárgyalása közben, a javaslatot követően azonnal és vita nélkül egyszerű többséggel dönt a képviselő-testület. Ügyrendi észrevételnek, javaslatnak minősül az a hozzászólás, amely nem az eldöntendő ügy konkrét körülményeiről, hanem az üggyel kapcsolatos képviselő-testületi eljárásról szól, így különösen:
a) a szavazás módjára vonatkozó javaslat,
b) a napirend bizottsági tárgyalásra utalására vonatkozó javaslat,
c) törvényességi észrevétel,
d) napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, elnapolására vonatkozó javaslat,
e) vita lezárására vonatkozó javaslat.
(5) A polgármester az ülésen megjelent állampolgároknak a napirendben szereplő ügyben, a napirend tárgyalásakor hozzászólási lehetőséget adhat. A hozzászólás megadása nem kötelező.
(6) A hozzászólásokat követően a polgármester gondoskodik a tanácskozás során elhangzott javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról, a vitát lezárja, összefoglalja a vita lényegét, kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő módosításra, majd szavazásra szólítja a testületet.
(7) A szavazás előtt a jegyzőnek, aljegyzőnek szót kell adni, amennyiben a törvényességet érintően észrevételt kíván tenni.
(8) A vita lezárását követően a szavazás elrendelésétől annak befejezéséig
a) törvényességi észrevételen,
b) személyes érintettség bejelentésén,
c) ügyrendi észrevételen kívül
további hozzászólásnak nincs helye.
41. § (1) Amennyiben a képviselő nem tartja be a hozzászólási rendet és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására.
(2) A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt - 1 hónapra 25 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját, illetve a természetbeni juttatását. A képviselőtestület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.
42. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.
(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.
43. § (1) A testületi ülésen tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról, valamint az időszerű kérdésekről.
(2) A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.
44. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy ha az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja
A jegyzőkönyv
45. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyv oldalszámozással ellátott dokumentum, melynek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket.
46. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontjaiban meghatározott tartalmi elemeket.
(2) A tárgyalt napirendeknél a képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
(3) A jegyzőkönyvben a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(6) A képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni.
(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet,
e) a képviselők kérése alapján
ea) a képviselői indítványokat,
eb) a képviselői hozzászólásokat,
f) a jegyző, aljegyző írásban tett törvényességi észrevételét.
47. § (1) A polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv-hitelesítő a jegyzőkönyv számozott oldalait szignóval látja el, utolsó oldalát aláírja.
(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyveket hivatali időben, a jegyző vagy a jegyző által megbízott hivatali dolgozó jelenlétében lehet csak megtekinteni.
A közmeghallgatás, a helyi fórumok és önszerveződő közösségek
48. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint tart általános közmeghallgatást.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl rendkívüli közmeghallgatást kell tartani,
a) ha a testület úgy döntött,
b) ha a választópolgárok legalább 5 %-a az ügy tárgyának megjelölésével kéri.
(3) Általános és rendkívüli közmeghallgatást egyszerre is lehet tartani.
(4) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
(5) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(6) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
49. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
50. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.
(2) A közmeghallgatás lefolytatása napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik hozzászólási szándékukat.
(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.
51. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.
52. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
53. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést tarthat.
(2) A falugyűlés meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni.
(3) A falugyűlésen elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.
A települési képviselő
54. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
55. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés pontjaiban meghatározottakon túl – köteles
a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magántitkot megőrizni.
(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
56. § (1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv.29. §-ában meghatározottak szerint szűnik meg.
(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-ai tartalmazzák.
(4) A képviselő méltatlanságával, illetve a méltatlansági eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 38. §-a tartalmazza.
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
57. § A képviselő-testület szervei:
58. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármester vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszűnésének szabályait az Mötv. 69. §-a, a polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-ai tartalmazzák.
59. § (1) A polgármester lemondására az Mötv. 69. § (2) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.
(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van, az e rendelet 13. § (2) bekezdésében meghatározott személynek.
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) fogadóórát tart,
e) nyilatkozik a sajtónak.
(2) A polgármester fogadóórája: hétfő 10.00-12.00.
(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
61. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:
a) szociális ügyek,
b) gyermekvédelmi ügyek.
(2) A polgármester átruházott hatásköreit a 2. számú melléklet tartalmazza.
(3) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
62. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.
A képviselő-testület bizottságai
63. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.
64. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai:
a) Szociális Bizottság, tagjainak száma 3 fő,
b) Ügyrendi Bizottság, tagjainak száma 3 fő.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bizottságok tagjainak névsorát a 3. számú melléklet tartalmazza.
65. § A Szociális Bizottság feladat és hatáskörei:
a) a költségvetési rendelet tervezetben meghatározott szociális és gyermekvédelmi tárgyú kiadások előzetes véleményezése,
b) az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi tárgyú rendeleteiben meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlása,
c) javaslattétel a helyi szociális háló fejlesztésére,
d) javaslattétel a gyermekvédelmi ellátások, szolgáltatások fejlesztésére.
e) a szociális tárgyú helyi rendelet tervezet előzetes véleményezése,
f) a gyermekvédelmi tárgyú helyi rendelet tervezet előzetes véleményezése,
g) önkormányzati segélykérelmek elbírálása,
h) az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a képviselő-testület tájékoztatása.
66. § Az Ügyrendi Bizottság feladat és hatáskörei:
a) összeférhetetlenség vizsgálata,
b) vagyonnyilatkozatok kezelése és ellenőrzése.
67. § A bizottságok ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket.
68. § A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.
69. § (1) A bizottságok tagjaira vonatkozó szabályokat és a bizottságok működésének szabályait az Mötv. 40. §, 57-61. §-ai határozzák meg.
(2) A bizottságok a létrehozásukat követően 30 napon belül ülést tartanak, ahol - az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével - határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.
(3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el.
A jegyző és az aljegyző
70. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését, az aljegyző jogállására az Mötv. 81. § (2) bekezdését és a 82. § (5) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését,
e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
g) áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
71. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzati rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.
(2) Az alkalmazható kihirdetési módok:
a) kötelező jelleggel az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
b) nem kötelező jelleggel
ba) honlapon történő közzététel,
bb) helyi sajtóban való közzététel.
(3) A képviselő-testület határozatainak nyilvántartási formái
a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
b) a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben.
(4) Az önkormányzati rendeletek nyilvántartásának formái:
a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,
b) rendeletek nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben.
72. § (1) A jegyző kinevezésére a Mötv. 82. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat Polgármesteri Hivatalának, vagy Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzőjét bízza meg.
A Közös Önkormányzati Hivatal
73. § (1) A képviselő-testület külön megállapodás alapján, külön alapító okirattal - az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján - közös önkormányzati hivatalt (a továbbiakban: Hivatal) hoz létre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal.
(3) A Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg. Az Mötv. 67. § b) pontja alapján a polgármester további feladatokat is meghatározhat.
(4) A Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(5) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testület a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában fogadja el.
Társulás
74. § A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:
a) Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás,
b) Felső-Bácskai Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás,
c) Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás,
d) Felső-Bácskai Regionális Szilárd Hulladéklerakó Önkormányzati Társulás,
e) Bácskai Óvodafejlesztési Önkormányzati Társulás,
f) Bácskai Szociális Intézményfenntartó Társulás,
g) Gyermekjóléti Szolgálati Társulás
A képviselő-testület gazdasági programja
75. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
Vagyonnyilatkozat
76. § A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja is vagyonnyilatkozat-tételre köteles.
Záró rendelkezések
77. § (1) Ez a rendelet 2014. november 12-én 17 óra 00 perckor lép hatályba.
(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testület Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 7/2011. (IV.28.) önkormányzati rendelete.
78. § Jelen rendelet mellékletei:
1. számú melléklet: A képviselő-testület névsora
2. számú melléklet: A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke
3. számú melléklet: A képviselő-testület bizottságainak név szerinti összetétele