1. § (1) A rendelet célja, hogy Pirtó község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

(2) A rendelet hatálya Pirtó község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató természetes személyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki.

(3)² A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől és magatartástól tartózkodni.

(4)³

2. § (1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, amennyiben a tulajdonos nem használója az ingatlannak, annak tényleges használói (haszonélvezői, bérlői) kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák. A beépítetlen telekingatlant az ingatlantulajdonos köteles tisztántartani és gyommentesíteni.

(2) A közterületek szervezett és rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, kaszálásáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről a polgármester a polgármesteri hivatal útján, vagy megbízásos alapon gondoskodik, kivéve a (3) és (5)-(7) bekezdésben, valamint 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott területeket. E tevékenység magában foglalja többek között a közutak, közparkok, terek, zöldterületek, árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek, műtárgyak, játszóterek, az ezeket szegélyező, illetve az ezeken keresztül vezető járdák tisztántartását, portalanítását, általános jellegű takarítását, kaszálását, síkosság-mentesítését, a keletkező szemét összegyűjtését és elszállítását, a parkok és játszóterek berendezéseinek állagmegóvását, karbantartását, a szükség szerinti permetezést és egyéb növényvédelmi feladatok ellátását, kivéve a (3) és (5)-(7) bekezdésben, valamint 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott területeket.

(3) Természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó személy, illetve szerv feladata.

(4) Köztisztasági szempontból járdának minősül a közútnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló önálló, attól szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más módon elválasztott, kiépített vagy kiépítetlen része.

(5)⁴ Az ingatlan előtti járda – járda hiányában 1,5 méter széles területsáv, vagy ha a járda mellett zöldsáv is van, a telekhatártól az úttestig terjedő teljes terület –rendszeres tisztántartása az ingatlan tényleges használójának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátóipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani, függetlenül attól, hogy a szemét az ingatlan használójának vagy másnak a tevékenységéből származik. Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarításával, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(6) A tényleges használó kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, különös tekintettel a pollen allergiát okozó növényekre, valamint a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(7) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni úgy, hogy a síkosság és a síkosság általi balesetveszély megszűnjön. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(8) A község közterületén lévő járdák sózása tilos.

3. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, karbantartása és tisztántartása minden esetben az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről az ingatlan használója gondoskodik.

(4) A csapadékvíz-elvezető árokba szennyezett (kommunális szennyvizet, olajos, vegyszeres stb.) vizet, állattartás hulladékait tartalmazó – akár előkezelt, akár tisztított – vizet bevezetni, eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot stb.) szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni nem szabad.

3/A. §⁵ (1) Az önkormányzat lakossági bejelentés alapján vagy hivatalból végzi a település közigazgatási területén belül az elhagyott hulladék felderítését. Az elhagyott hulladék felderítése az önkormányzati dolgozók útján történik.

(2) Az elhagyott hulladék felderítője helyszíni szemle keretében meghatározza a hulladék pontos helyét, mennyiségét, típusát jellegét és amennyiben lehetséges, a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát.

(3) Ha az elhagyott hulladék pontos helyének beazonosítását követően megállapítható, hogy a hulladék magántulajdonban álló ingatlanon található, a felderítő a rendelkezésére álló adatok megküldésével haladéktalanul eljárást kezdeményez a területileg illetékes hulladékgazdálkodási hatóságnál az elhagyott hulladék felszámolása érdekében.

(4) Nemzeti vagyonba tartozó ingatlanok esetében a felderítő a hulladék pontos helyének beazonosítását követően a rendelkezésre álló adatok megküldésével értesíti az ingatlan tulajdonosát.

(5) A felderítő az elhagyott hulladék fellelésének helyszíneiről nyilvántartást vezet és az engedély nélküli hulladék-elhelyezéssel leginkább érintett helyszíneket rendszeresen ellenőrzi.

4. §⁶ (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, de legkésőbb a munka befejezésétől számított 72 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetve meg kell tisztítani.

(5) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(6) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges. E munkák során keletkezett építési törmeléket, illetve hulladékot folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek kell elszállítani, és a közterületet helyre kell állítani és meg kell tisztítani.

(7) Közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni nem lehet.

5. § (1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

6. § (1) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

(2) Lakóházhoz tartozó udvarban az (1) bekezdés szerinti munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

7. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Nem lehet az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

(2) Épületen (kapun, ablakon stb.), egyéb létesítményen lévő, idejétmúlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

8. § (1) A közterületeket, a sportolás céljára szolgáló területeket, valamint a kiránduló- és táborozóhelyeket beszennyezni, továbbá az említett területeken szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.), szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni nem szabad.

(2) Szemetet, hulladékot az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba kell elhelyezni.

(3) Aki az (1) bekezdésben felsorolt területeket, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(4) Minden olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Tilos köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni.

(5) Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik.

(6) Közúton történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen – a polgármesteri hivatalnál azonnal be kell jelenteni.

(7)⁷ Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényeket az ingatlan területén belül köteles elhelyezni. Gyűjtőedényt közterületen tartósan elhelyezni kizárólag az Önkormányzat rendeletében szabályozott közterület-használati hozzájárulás, illetve a vonatkozó szabályok szerinti közterület-használati engedély alapján lehet.

(8)⁸ A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – lecsukott állapotban kell lennie.

(9)⁹ A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

(10)¹⁰ A kihelyezett gyűjtőedényből senki nem válogathat (guberálhat).

(11)¹¹ A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat, és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

9. § (1) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 5 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége.

(2) Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítani.

10. § (1) Az épület tulajdonosa, illetve tényleges használója gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) Tilos a település területén lévő tavakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni.

11. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(2)¹² Tilos az összerakott hó elhelyezése:

(3) A járdáról a havat, ha szükséges, naponta többször is hóesés után azonnal el kell takarítani.

12. § (1) Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakóhelyen és telken szabad égetni úgy, hogy az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.

(2) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladék).

(3) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

(4) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(5)¹³ A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható és a tűz eloltható.

(6) A kerti hulladék elszállítására a szervezett és meghirdetésre kerülő lomtalanítási akció is igénybe vehető.

(7) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

13. § A rendelet betartásának ellenőrzését az önkormányzat polgármesteri hivatala végzi.

15. § E rendelet alkalmazásában:

16. § (1) Ez a rendelet 2005. július 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a köztisztaság fenntartásáról és az állattartás szabályozásáról szóló 2/1987. tr. számú rendelet, valamint az azt hatályban tartó 5/1991.(VI.5.) sz., és az azt módosító 10/1991.(XI.20.) sz. rendelet.