Kéleshalom Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2018. (XII. 31.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályokról
Hatályos: 2019. 01. 31Kéleshalom Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2018. (XII. 31.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályokról
Kéleshalom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontja valamint, az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, a szomszédos települési önkormányzatok és a partnerségi egyeztetés szereplői véleményének kikérésével figyelembe a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ÉS ELŐÍRÁSOK
Rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet Kéleshalom teljes közigazgatási területére terjed ki.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) Kialakult építési vonal: tömboldal hosszúságú utcaszakaszon elhelyezkedő épületek több mint felének utcai homlokzati határfalai által meghatározott vonal,
b) Meglévő beépítés: építmények építési telken belüli elhelyezhetősége a jogszerűen álló építmények figyelembevételével, ami kizárólag beépítés növelésénél vehető
c) Szolgálati lakás: a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás,
d) Új beépítés: építmények építési telken belüli elhelyezhetősége.
A rendelet mellékletei és egyéb előírások
3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni és zöldfelületet alakítani e rendelet és az alábbiak szerint lehet:
a) Mellékletek:
aa) Külterület 1:13.000 méretarányú (SZ-1) szabályozási terve 1. melléklet
ab) Belterületi térség 1: 2.000 méretarányú (SZ-2) szabályozási terve 2. melléklet
ac) Régészeti lelőhelyek
(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az általános érvényű jogszabályok előírásai az érvényesek.
(3) A meglévő telkek méretei (hossz, szélesség, terület) és beépítése (beépítettségi % és telepítési távolság) a már kialakult tömbben eltérhetnek az egyes övezetekre előírtaktól, de (új) telket alakítani, (telket megosztani) csak az övezetre előírt telekméretnek megfelelően lehet és új beépítés is csak az övezeti előírások szerint létesíthető.
(4) Telekhatár rendezésnél azon a telekrészen, ahol épület áll, az övezetre előírt beépítési módot -egyéb paraméterek megtartása mellett-nem kell figyelembe venni.
(5) Az övezeti határ által átmetszett telek telekalakítási és építési szabályok:
a) övezethatár mentén nem kötelező a telket megosztani.
b) építmény elhelyezésének helye a vonatkozó övezeti előírás szerint jelölendő ki. A megengedett legnagyobb beépítettség mértéke az övezethatár által elmetszett telekrészre számítandó, azaz mintha a telek megosztott lenne.
c) ha megosztásra kerül a telek az övezethatár mentén a maradványtelekre nem vonatkozik a legkisebb teleknagyság.
(6) Már meglévő építmény felújítható, az építési övezetre előírt építési helyen belül az előírt beépítési mértékig tovább bővíthető.
Közterület alakításra vonatkozó előírások
4. § (1) Közterületen, közhasználat céljára átadott területen építmény, építményrész, berendezés, köztárgy, közterületi felszerelés az általános előírások szerint elhelyezhető.
(2) Építési telek közterület felőli határvonalán építmény csak úgy helyezhető el, hogy annak része, szerkezeti eleme a közterület területébe nem nyúlhat át, kivéve az utólagos hőszigetelést és homlokzatburkolást.
(3) A szabályozási vonalak, melyek útszélesítést, útvonal korrekciót jelölnek, nem kötelezik az építési telek, az út tulajdonosát azonnali bontásra, telekalakításra, kisajátításra, a szabályozással érintett telkeken azonban telekalakítási (meglévő kubatúrán belüli építési munka kivételével) építési engedély nem adható ki, csak a tervezett szabályozásnak megfelelően.
(4) Beépítésre nem szánt területen a hálózati jelentőséggel nem rendelkező, külterületi utak -amennyiben egyéb érdeket nem sért - megszüntethetők illetve áthelyezhetők a telekalakítás általános feltételeinek és az egyéb földügyi és útügyi hatósági eljárás követelményeinek betartásával.
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
5. § (1) Fásítás, erdősítés esetén az őshonos fafajok elsőbbségét kell biztosítani.
(2) Az ökológiai és természetvédelmi, továbbá a tájképvédelmi érdekekkel összhangban a természetszerű erdőállományok megőrzése, a tájidegen erdőállományoknak őshonos erdőtársulásokra való fokozatos cseréje, a természetes és természetközeli élőhelyek megőrzése biztosítandó.
Környezetvédelmi előírások
6. § (1) A levegő védelme szempontjából védelmi övezetet igénylő létesítmények (légszennyező források) csak úgy alakíthatók ki, hogy a szomszédos telkek, övezetek, építési övezetek beépítési lehetőségét, területfelhasználását nem korlátozzák.
(2) A keletkező szennyvizet a közcsatorna hálózatba kell bevezetni, annak hiányában:
a) szivárgásmentes, zárt tárolóban kell összegyűjteni, vagy
b) egyedi szennyvíztisztítóban kell megtisztítani.
(3) Belterületen csak zárt trágyatároló létesíthető.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
(tilalmak, telekalakítás, településrendezési kötelezések, közterület-alakítás)
7. § (1) Jelen rendelethez tartozó szabályozási tervekben foglaltak megvalósítása érdekében Kéleshalom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a következő sajátos jogintézményekről határoz: helyi közút céljára történő lejegyzés
(2) Helyi közút céljára az utak szabályozási szélességének biztosítása érdekében lejegyezhetők a szabályozási terv szerint a meglévő utcai telekhatárok és a szabályozási vonal közötti telekrészeik.
Közművek előírásai
8. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, energiaellátás (villamosenergia-, és földgáz), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közterületen vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.
(2) A közművek elrendezését úgy kell megtervezni, hogy ahol mód van rá, fasor illetve zöldsáv részére biztosítani lehessen a helyet.
(3) A beépítésre szánt területeken egyidejűleg készülő, összehangolt tervek alapján kell meghatározni a tervezett terepszintet, a felszíni vízelvezetést, a szennyvízcsatorna hálózatot, és a többi nem terepfüggő közművezetéket, a közlekedési területeket és a fásítást.
(4) Utak és egyéb közterületek építésekor, valamint a felújításakor a közművek egyidejű megépítéséről vagy egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell. A hálózatfejlesztéseket az összes érintett közműtulajdonossal egyeztetni szükséges.
Építés általános szabályai
9. § (1) Az építményt és annak részeit a rendeltetési céljának megfelelően, és a helyszíni adottságok figyelembevételével a településrendezési és építésügyi követelményekre vonatkozó általános rendelkezések és jelen rendeletben foglaltak szerint kell megvalósítani.
(2) A) Állattartó épületek falusias lakóterületen az alábbi legkisebb férőhelyigények figyelembevételével helyezhetők el.
a) baromfi:
aa) csibe mélyalommal 15 db/m2
ab) tojótyúk mélyalommal 5 db/m2
ac) tojótyúk ketrecben 10 db/m2
ad) kacsa, liba 2-3 db/m2
b) szarvasmarha:
ba) tehén 5-9 m2/db
bb) bika 9-10m2
bc) növendék 3,5-4,5 m2/ db
c) ló: 10,5 m2/db
d) juh: 0,6-1 m2/ db
e) kecske 1,5-2,0m2 / db
f) sertés:
fa) koca ellető: fekvő rész 2,2 m2/ db
fb) malac bújó 1,3 m2/ db
fc) koca szállás: 1,5m2/ db
fd) kifutó: 4 m2/ db
fe) hízó: 1,5 m2/ db
B) Lakóterületen elhelyezett állattartó épületekre vonatkozó további előírások:
Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott
elégséges védelmi szint követelményei
10. § A III. katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján az elégséges védelmi szint az alábbiak szerint érvényesítendők:
1. Riasztás: a lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatásának tervezése (különösen a más szervezetnél rendszeresített, de erre a célra alkalmas eszközök)
2. Lakosságvédelmi módszer: a kockázatbecslésben megállapítottaknak megfelelően
3. Felkészítés: a lakosság passzív tájékoztatása nyomtatott és elektronikusan elérhető információs anyagok biztosításával.
4. Védekezés: a) kizárólag a védekezési feladatok ellátásához szükséges polgári védelmi szakalegységek megalakítása
b) önkéntes segítők, karitatív szervezetek bevonásának tervezése
5. Induló katasztrófavédelmi készlet tervezése
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
11. § Építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint az egyes telkek az alábbi területfelhasználási egységekbe soroltak:
a) Lakóterület, amely (Lf) Falusias lakóterület
b) Vegyes terület, amely intézmény terület
c) Gazdasági terület, amely
ca) (Gksz) Kereskedelmi szolgáltató terület
cb) (Gip) Ipari terület
d) Különleges beépítésre szánt terület, amely:
da) (Mü) Mezőgazdasági üzem
db) (Tu) Turisztikai terület
12. §
Valamennyi építési övezetre érvényes előírás
Falusias lakóterület általános előírásai
13. § (1) Falusias lakóterületen:
a) lakóépület
b) a terület rendeltetését nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
c) kereskedelmi, szolgáltató,
d) szállás jellegű,
e) igazgatási, iroda,
f) hitéleti, nevelés, oktatási, egészségügyi, szociális
g) kulturális, közösségi szórakoztató
h) sport rendeltetésű épület helyezhető el.
(2) A falusias lakóterület a beépítési jellemzők alapján szabályozási terv szerint a (Lf-1) építési övezetbe sorolt.
(3) Elő-, és oldalkertben a következők kivételével építmény nem helyezhető el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
(4) Hátsókertben a (3) bekezdésben foglaltak és kerti építmény kivételével építmény nem helyezhető el.
(5) Kerti tó vagy vízmedence telekhatártól min 6 m-re helyezhető el.
Falusias lakóterület építési övezeti előírásai
14. §
(Lf-1) építési övezet előírásai
Vegyes terület
15. § (1) Vegyes területbe a község meghatározó intézményei tartoznak.
(2) A vegyes terület intézmény területbe sorolt.
Intézmény terület építési övezeti előírásai
16. § (1) Intézmény területen (Vi-1) építési övezetében elhelyezhető:
a) szolgálati lakás
b) az alábbi rendeltetésű épületek:
ba) igazgatási, iroda,
bb) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
bc) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
bd) kulturális, közösségi szórakoztató és sport célú épület
(2) Kialakítható telek területe: min. 900 m2
(3) Beépítési mód: oldalhatáron álló az utcaszakaszon kialakult előkerttel vagy anélkül a beépítési vonal rögzítése nélkül.
(4) Beépítettség: max. 37%
(5) a) A b) pontban foglalt eltéréssel a Beépítési magasság: max. 4,5 m épületmagassággal meghatározott,
b) hitéleti toronyszerű építmények beépítési magassága max. 50 m épületmagassággal meghatározott.
(6) Zöldfelület: be nem épített terület min 50%-a
Gazdasági terület általános előírásai
17. § (1) Gazdasági területbe a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgáló területek soroltak.
(2) A gazdasági terület: kereskedelmi, szolgáltató terület és ipari terület
Kereskedelmi szolgáltató terület építési övezeti előírásai
18. § (1) Kereskedelmi szolgáltató területen elhelyezhető:
a) elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület
b) szolgálati lakás
(2) A kereskedelmi szolgáltató terület (Gksz-1) építési övezetbe sorolt:
(3) (Gksz-1) építési övezet előírásai:
a) Kialakítható telek területe: min. 1000 m2
b) Beépítési mód:
ba) meglévő beépítésben: zártsorú, előkert nélkül
bb) új beépítésben: szabadonálló, legalább a közterületi homlokzatmagasságnak megfelelő előkerttel
c) Beépítettség: max. 50%
d) Beépítési magasság max. 7,5 m-es épületmagassággal meghatározott, a toronyszerű technológiai szükségszerűségből következő építmények magassága: max 15 m.
e) Zöldfelület: min. 20%
Ipari terület építési övezeti előírásai
19. § (1) Ipari terület a környezetre jelentős hatást gyakorló terület és egyéb terület.
(2) Az ipari terület az alábbi építési övezetekre tagolódik:
a) (Gip-1) közmű építési övezet, amely egyéb ipari terület
b) (Gip-2) egyéb ipari terület építési övezet
c) (Gip-3) olajkút építési övezet, amely környezetre jelentős hatást gyakorló ipari terület
(3) (Gip-1) közmű építési övezet előírásai
a) A település közműves ellátását biztosító területigényes építmények helyezhetők el.
b) Kialakítható telek: min. 100 m2
c) Beépítés módja: szabadon álló
d) Beépítettség: max. 50%
e) Beépítési magasság max 35 m-es épületmagassággal meghatározott.
f) Zöldfelület: min. 25%
(4) (Gip-2) egyéb ipari terület építési övezet előírásai
a) Elhelyezhető:
aa) mindenfajta gazdasági tevékenységi célú építmény
ab) szolgálati lakás
b) Kialakítható telek: min 1000 m2
c) Beépítés módja: szabadon álló
d) Beépítettség: max. 50%
e) Beépítési magasság max. 9 m-es épületmagassággal meghatározott, a toronyszerű technológiai szükségszerűségből következő építmények magassága: max 35m.
f) Zöldfelület: min 25%
(5) (Gip-3) olajkút építési övezet előírásai
a) Az építési övezetbe a szénhidrogén kitermeléssel kapcsolatos építmények telkei
b) A vonatkozó szabványoknak megfelelően csak bányászati létesítmény helyezhető el.
Különleges beépítésre szánt terület
20. § Különleges beépítésre szánt terület mezőgazdasági üzemi terület
a) (Mü) mezőgazdasági üzemi terület
b) (Tu) Turisztikai terület
Különleges beépítésre szánt területek építési övezeti előírásai
21. § (1) Mezőgazdasági üzemi terület (Mü-1) építési övezetbe sorolt.
(2) (Mü-1) építési övezet előírásai
a) elhelyezhető:
aa) iroda,
ab) üzemanyagtöltő,
ac) kereskedelmi, szolgáltató épület,
ad) mindenfajta gazdasági tevékenységi célú építmény (beleértve a nagylétszámú állattartást szolgálókat is) és azok kiszolgáló építményei és szociális épületei
ae) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül lakás
b) Kialakítható telek területe: min. 1200 m2
c) Beépítés módja: szabadonállóan legalább az adott oldalon mért homlokzatmagasságnak megfelelő elő-, oldal- és hátsókerttel.
d) Beépítettség: max. 40%
e) Beépítési magasság: max. 9 m épületmagassággal meghatározott, a műtárgyak, és a technológiai szükségszerűségből következő toronyszerű tárolók magassága max. 25 m.
f) Zöldfelület: min. 40%.
22. § (1) (Tu) Turisztikai terület építési övezet előírásai
a) Elhelyezhetők a turizmushoz és vendéglátáshoz kapcsolódó:
aa) szabadidős tevékenységgel kapcsolatos épületek
ab) szállásépületek
ac) állattartó épületek
ad) természetvédelmi kutatással, bemutatással, oktatással, ismeretterjesztéssel kapcsolatos épületek
b) Kialakítható telek: min. 1000 m2
c) Beépítés módja: szabadon álló, előkert 5 m.
d) Beépítettség: max. 40%.
e) Beépítési magasság: max. 7,5 m, az épületmagassággal meghatározott.
f) Zöldfelület: min. 40%.
Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
23. § (1) A beépítésre nem szánt területek
a) közlekedési és közműterületek
b) zöldterületek
c) erdőterületek
d) mezőgazdasági területek
e) vízgazdálkodási területek
f) természetközeli területek
g) különleges beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységekbe soroltak.
(2) A beépítésre nem szánt területen elhelyezett épületek esetén az épülethez szükséges közművek kiépítése és a hulladékkezelés megoldása az építtető feladata.
Közlekedési és közműterületek előírásai
24. § (1) A közlekedési és közműterület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével –, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.
(2) Területen az általános szabályoknak megfelelő építmények helyezhetők el.
(3) A területek szerepkörük alapján a szabályozási terv az alábbi övezetekre tagolódik:
a) (KÖu-1) országos mellékutak
b) (KÖu-2) kiszolgáló utak
c) (KÖu-3) egyéb utak
(4) (KÖu-1) övezet előírásai
a) Az övezetbe tartozik:
aa) 5312. jelű Kalocsa-Bácsalmás -országhatár mellékút
ab) 54114 .jelű Kéleshalomi bekötőút
b) Gépjármű és kerékpárúti forgalomra az általános előírások szerinti burkolati szélesség alakítandó ki.
(5) (KÖu-2) előírásai
a) az övezetbe a kiszolgáló utak tartoznak
b) Szabályozási szélessége: min 12 m
c) Gépjármű forgalomra min 4m-es burkolati szélesség alakítandó ki.
d) Legalább egyoldali járda építendő.
(6) (KÖu-3) előírásai
a) Az övezetbe tartozik minden egyéb külön jel nélküli út.
b) Szabályozási szélessége min. 8 m.
Zöldterületek általános előírásai
25. § (1) Zöldterületen az övezeti kizárólagosságok figyelembevételével az általános előírások szerintiek elhelyezhetők.
(2) Közmű és egyéb építmények elhelyezése csak a létesítményre vonatkozó védőterületek és a meglévő növényállomány együttes figyelembevételével történhet.
Zöldterületek övezeti előírásai
26. § (1) A zöldterületek jellegük alapján a szabályozási terv szerint
a) (Z-1) közkert övezet
b) (Z-2) ligetes zöldterületi övezet
(2) (Z-1) közkert övezet
a) Településképi jelentőségű közkert
b) Az övezetben sétaút, pihenőhely, játszóhely, pihenést szolgáló kerti berendezés, köztéri berendezés elhelyezhető.
c) Közmű felépítmény nem helyezhető el, ill. csak földbe süllyesztetten építhető.
(3) (Z-2) ligetes zöldterület övezet előírásai
a) település zöldfelületi ellátását biztosító közterület
b) Az övezetben sétaút, pihenőhely, játszóhely, pihenést szolgáló kerti berendezés, vendéglátást szolgáló kerti pavilon, köztéri berendezés elhelyezhető.
Erdőterület
27. § (1) Az erdőterületek a szabályozási tervben lehatároltak, amelyekre nézve az általános előírások a (5) bekezdésben foglalt eltéréssel az érvényesek.
(2) Az erdőterület az alábbi övezetekre tagolódik:
a) (Eg) gazdasági erdő
b) (Ev) védelmi erdő
(3) (Eg) övezetre a gazdasági erdőre vonatkozó általános előírások vonatkoznak.
(4) (Ev) övezetben csak a természetvédelmi kezelést szolgáló építmények helyezhetők el az általános előírások szerint.
(5) (Ev*) övezet a temető védelmét biztosítja, ahol építmény nem helyezhető el.
Mezőgazdasági terület
28. § (1) Mezőgazdasági területbe sorolt a község teljes beépítésre nem szánt területe az erdő-, a közlekedési,- és közmű-, a vízgazdálkodási-, a zöldterület és a beépítésre nem szánt különleges területek kivételével.
(2) Mezőgazdasági terület a táji és beépítési sajátosságok alapján:
a) (Má-1) általános övezet
b) (Má-2) védett övezet
c) (Mk-1) kertes övezet
(3) Birtokközpont az általános feltételek szerint csak az (Má-1) övezetben alakítható.
Mezőgazdasági terület övezeti előírásai
29. § (1) (Má-1) általános övezet előírásai
a) Az övezeti előírások figyelembevételével elhelyezhető:
aa) növénytermesztés, állattartás, állattenyésztés és a halászat továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények:
ab) lakóépület
b) Beépítésre az általános előírások az érvényesek.
(2) (Má-2) védett övezet előírásai
Vízgazdálkodási területek
30. § Vízgazdálkodási területbe (V) a csatornák tartoznak.
Természetközeli terület
31. § (1) Természetközeli területbe a nádas művelési ágba tartozó területek tartoznak.
(2) Természetközeli területen épület nem helyezhető el.
Beépítésre nem szánt különleges területek
32. § Beépítésre nem szánt különleges területek
a) Sportterület (Sp)
b) Temető (T)
c) Megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület (En)
Sportterület
33. § (1) Sportterület (Sp) a sport- , szabadidős-, pihenés-, és a testedzés céljára szolgáló terület a szabályozási terven elhatárolt.
(2) A területen: sportépítmény és az alaprendeltetéshez, kapcsolódó épület helyezhető el.
(3) Beépítettség: max. 10 %
(4) Beépítési mód: szabadonálló, illetve a kialakult helyzet
Temető
34. § (1) Temető (T) a szabályozási terven jelölt méretben alakítandó ki.
(2) A területen elhelyezhető:
a) ravatalozó
b) kápolna
c) urnafal
d) síremlék
(3) Beépítési mód: szabadonálló.
(4) Beépítettség: max 10%.
(5) Zöldfelület: min 80%.
Megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület (En)
35. § (1) (En) jelű megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területen megújuló energiaforrások hasznosításával kapcsolatos építmények elhelyezhetők.
(2) Kialakítható telek területe: min. 1000 m2
(3) Beépítés módja: szabadonálló.
(4) Beépítettség: max 10%.
(5) Beépítési magasság: max. 7,5 m-es épületmagassággal meghatározott.
ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
36. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba és a jogerősen el nem bírált ügyekben is alkalmazható, amennyiben az építtető számára az ügy kedvezőbb elbírálását teszi lehetővé.