1. § A rendelet célja Kötegyán településképére jellemző elemek meghatározása és védelmük módjának és eszközeinek elrendelése.

2. § (1) Önálló távközlési antennatorony és transzformátorház elhelyezésére nem alkalmas a településképi szempontból meghatározó terület, valamint e területek 30 m-es környezete. Ezek elhelyezésére elsősorban a külterület alkalmas.

(2) Meglévő antenna tartószerkezet 300 m-es körzetében új antennatorony nem helyezhető el.

(3) Szélerőmű a belterület 1000 m-es környezetében nem helyezhető el.

(4) Nagyfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen, és annak 20 méteres körzetében légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.

(5) A föld feletti vezetésű meglévő gyengeáramú, középfeszültségű és erősáramú hálózatok esetén, új elektronikus hírközlési hálózatot a meglévő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni.

(6) Gázvezeték, gázmérő vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(7) Háztartási kiserőművek közül a napenergiát hasznosítók épületek tetősíkján, vagy a telek utcafrontjától legalább 30 m-re a terepen is elhelyezhető. A szélenergiát hasznosító oszlop magassága a 10 métert nem haladhatja meg, és csak a telek közterületi határától legalább 30 méterre helyezhető el.

3. § (1) A település területén reklám célú homlokzatfestés, reklámfelület, reklámhordozó közterületen csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatása után helyezhető el, a tudomásul vett településképi bejelentésnek megfelelően.

(2) A település szempontjából jelentős eseményről - kötegyáni falunap, kötegyáni elszármazottak találkozója - való tájékoztatás céljából reklám elhelyezhető, maximum 30 nap időtartamra, az (1) bekezdés szerinti eljárás után.

(3) Az épületben található gazdasági tevékenység cégére, valamint a tevékenységet vagy a céget reklámozó szöveg az épület utcafrontján elhelyezhető oly módon, hogy az épület nyílászáróit és homlokzati díszeit nem takarja. Az ingatlan közterület felőli kerítésének 20%-a használható hasonló célra.

(4) Az önkormányzat illetékességi területén 10 db 3 m²-t meg nem haladó reklámhordozó helyezhető el.

4. § (1) Az épületek közterületről látható felületének festése nem lehet piros, sötétkék, fekete színű legfeljebb a felület 20%-ában.

(2) A sajátos építmények, műtárgyak színezése nem lehet egyetlen szín neon változata sem.

5. § (1) Az utcafronti kerítések legnagyobb magassága 2,0 méter.

(2) A kerítések zárt vagy lábazattal ellátott áttört, tagolt kerítések, vagy zárt növényzetből készültek lehetnek.

(3) Az utcafronti elbontott épületek falazata zárt kerítésként elfogadható, ha a megmaradt falak felső síkja a tereptől azonos magasságú teljes hosszában, és 1,6-2,0 méter közötti magasságú.

6. § (1) Az 1. melléklet „A” a településképi szempontból meghatározó területén – kivéve a műemléki környezetterületét, ahol az arra vonatkozó szabályokat kell betartani – az utca felőli meghatározó épület homlokzati vonalának és tetőgerinc irányának (sátortetős épületet utcával párhuzamos gerincűnek kell tekinteni) a két szomszédos épület valamelyikével meg kell egyeznie. Az építmény utcafront felőli homlokzatának magassága 1,0 méternél, legmagasabb pontja 2,0 méternél nagyobb mértékben nem térhet el a magasabbik szomszédos épületétől. A területen lapos tetős épület nem építhető, a magas tető hajlásszöge 30-38^o közötti lehet csak. Az utcai homlokzaton nem helyezhető el semmilyen gépészeti egység (klíma, antenna, szellőző nyílás stb.).

(2) Az 2. melléklet „B” külterületén a Gyepes csatorna területén semmilyen reklám, vagy reklámhordozó nem helyezhető el.

(3) Az 2. melléklet „C” területén csak természetvédelmi, vagy természetvédelmi bemutatási célú épület vagy építmény építhető.

7. § (1) Az épített és táji környezet fenntartása a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat területén található kiemelkedő építészeti és táji értékeket helyi védelem alá helyezi.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, utcaképi, építészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épületek, építmények, köz- és műtárgyak, növények számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

8. § (1) A helyi értékvédelem alatt álló épületek felújítása, átalakítása, bővítése során a más jogszabályban meghatározott szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani.

9. § (1) A bel- és külterületen a közlekedési utak melletti fa- és cserje sorok nem szüntethetők meg.

(2) A 6 méternél szélesebb mezőgazdasági utakon egy sor fa- és bokorsor telepíthető.

10. § (1) Helyi védetté nyilvánítás vagy annak megszüntetése bármely természetes személy vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A kezdeményezésre településrendezési eszköz, illetve tervművelet keretében is lehet javaslatot tenni.

(2) A helyi védelemre vonatkozó kezdeményezésnek ki kell térnie a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indoklására, valamint a nyilvántartáshoz szükséges adatokat is tartalmaznia kell.

(3) A helyi védelem megszűnik, ha

11. § (1) A helyi védelem alatt álló érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggő – a védettség miatti többletköltségekre – a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

12. § (1) A szakmai konzultáció nem kötelező.

(2) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultációhoz a 4. melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani.

13. § (1) Véleményezésre az építészeti örökség helyi védelme alatt álló épületek és a közhasználatú épületek engedélyköteles terveit kell benyújtani a 5. melléklet alkalmazásával.

(2) A polgármester a településképi véleményét az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozva veheti figyelembe.

14. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a helyi védelem alatt álló épületeken alábbi építési engedélyhez nem kötött tevékenységekhez az épület közterületről feltáruló homlokzata, annak színezése, tetőhéjazat megjelenésének megváltoztatása esetén, valamint a reklámok és reklámhordozók megvalósítását megelőzően az 6. melléklet alkalmazásával.

(2) A polgármester a településképi bejelentéssel kapcsolatos véleményét az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozva veheti figyelembe.

(3) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben esztétikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(4) Részletes vizsgálati szempontok:

15. § Indokolt esetben a településképi követelmények megszegése vagy nem teljesítése esetén a magatartás elkövetőjével szemben a településképet rontó megoldás súlyosságától függően 30.000 Ft-tól 200.000 Ft-ig terjedő bírságot a polgármester szab ki.

16. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

17. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 9/2007. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 2. melléklete, valamint a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 13/2017.(XII.1.) önkormányzati rendelet.