Boldva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2018. (VII. 14.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2022. 02. 16
Boldva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2018. (VII. 14.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzatról
2022.02.16.
BOLDVA Község Önkormányzatának Képviselő testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többszörösen módosított 1997. évi LXXVIII. tv.(a továbbiakban Étv.) 7. (3) bekezdés szerinti hatáskörben, a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. Törvény 8. §.(1) bek. Szerinti feladatkörben, a 16. §.(1) bekezdése szerinti jogkörben, továbbá az Országos Területrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban OTÉK) szóló többször módosított 253/1997 (XII.20.) Korm. számú Kormányrendelet 2. §(1) bekezdésben biztosított felhatalmazásával élve az alábbi rendeletet alkotja:
1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed BOLDVA község közigazgatási területére.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a HÉSZ és a Szabályozási Terv módosításával lehet.
(4) A HÉSZ az alábbi mellékletekkel és függelékekkel együtt érvényes
1.sz. melléklet: Szabályozási terv módosítás a belterületre
SZM-1 M=1:2000
2.sz. melléklet: Szabályozási terv módosítás a külterületre
SZM-2 M=1:10000
3.sz. melléklet: Helyi védelemre javasolt épületek
Függelékek:
1.sz Műemléki védettség
2.sz Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok
3.sz Allergizáló növényfajtáktól származó pollen koncentráció megengedhető legmagasabb értékei
4.sz Állattartására szolgáló épületek védőtávolságai
2. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) – a vonatkozó tervlapokon (SZM-1, SZM-2) jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:
- a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala,
- építési határvonal,
- az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai,
- a terület-felhasználási kategóriák, a terület-felhasználási besorolás, övezeti
besorolás,
- a legnagyobb beépítettség mértéke,
- a megengedett építmény magasság,
- a minimális telekméret,
- a kötelező beépítési vonal,
- a környezetvédelmi előírások,
- korlátozások.
(2)Az 1.) bekezdésben felsorolt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabb elemek, ezért azok módosítása megváltoztatása csak a Szabályozási Terv módosításával történhet.
3. § (1) A beépítésre nem szánt területre (külterületre) – a vonatkozó tervlapon jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:
- a szabályozási vonalakat,
- a terület-felhasználási egységek határát,
- a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát,
- a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét,
- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető
legkisebb földrészlet nagyságát,
- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb
földrészlet területét,
- a belterület bővítés határát.
(2) Az 1.) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.
4. § A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. sz. törvény.
I. Fejezet
Az építési engedélyezés általános szabályai
5. § (1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület előkészítés vagy közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.
(3) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42 §-ában meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.
A közigazgatási terület-felhasználási egységeinek tagozódása
6. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.
(2) A beépítésre szánt területek a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig a település külterületéhez tartoznak.
(3) A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetekre) tagozódnak:
a)falusias lakóterületek
- Lf-1 Falusias aprótelkes lakóövezet)
- Lf-2 Falusias szalagtelkes lakóövezet
- Lf-3 Falusias kertes lakóövezet
b) településközpont vegyes terület
- Vt-1 Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet
- Vt-2 Településközpont vegyes terület, jellemzően alapfokú intézményi
épületek elhelyezésére szolgáló nagy telkes alövezet
-Vt-3 Településközpont vegyes terület, jellemzően műemléki épülettel
c) gazdasági területek
- Gip Ipari gazdasági területek
- Gksz Kereskedelmi gazdasági területek
d) Különleges beépítésre szánt területek
- Kksz kastélyszálló
- Kpi pincés terület
- Kszo szociális otthon
-Kmg különleges mezőgazdasági üzemi terület
(4)A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre tagozódik:
a)Különleges beépítésre nem szánt területek
- Ksp sportpálya
- Kt temető
- Krp régészeti park
b) közlekedési és közműterület
- KÖu közúti közlekedési terület
- KÖk kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület
c) zöldterület
- Z zöldterület
d) erdőterület
- Evk környezetvédelmi célú erdő
- Evt természetvédelmi célú erdő
e) mezőgazdasági rendeltetésű terület
- Má-I általános mezőgazdasági terület (szántó művelésű terület intenzív használattal)
- Má-Iö általános mezőgazdasági terület (szántó művelésű terület intenzív használattal) az ökológiai hálózat övezetén belül
- Má-E általános mezőgazdasági terület (gyep, legelő területek – extenzív használattal)
- Má-Eö általános mezőgazdasági terület (gyep, legelő területek – extenzív használattal) az ökológiai hálózat övezetén belül
- Mk-1; Mk-2 kertes mezőgazdasági terület övezetek
f) egyéb rendeltetésű területek
- V-1 Folyók, patakok (Bódva-folyó, Holtágak, Ördög- patak)
- V-2 Tavak, tározók
- V-3 Vízmű és vízbeszerzési területek
7. § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, a vonatkozó és érvényben lévő rendeletekben és utasításokban foglaltak figyelembe vételével.
(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.
(3) Belterületbe vonandó területeket a külterületi településszerkezeti terv tartalmazza.
II. Fejezet
Beépítésre szánt területek
Az egyes terület-felhasználási egységekre vonatkozó előírások
8. § (1) Azon övezetek területén, ahol a Szabályozási Terv telekalakítási terv készítését írja elő, a telekalakítás és az építési engedély kiadásának feltétele a telekalakítási terv elkészítése.
(2) Ha a telekalakítási terv készítése során a kialakítandó telkek bármelyike nem közelíthető meg a Szabályozási terv szerint kialakított közterületről, akkor
a) amennyiben magánút kialakítható, azt a telekalakítási tervben kell megoldani,
b) amennyiben közterület kialakítása vagy módosítása (bővítés, megszüntetés, szűkítés) válik szükségessé, a Szabályozási Tervet módosítani kell.
(3) Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén lehet, ezért telekalakítás (telekegyesítés) nem engedélyezhető úgy, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek.
(4) A település belterületén új nyúlványos telek nem alakítható ki.
(5) Az övezetekben több telek összevonásával - az övezeti előírásoknak megfelelően -egységesen beépíthető építési telek kialakítható.
(6) A telekalakítás szabályai:
b)Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.
c) A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.
9. § (1) A település közigazgatási területén építési engedély csak az építési szabályoknak megfelelően kialakított kiszolgáló-, vagy lakóútról, vagy önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telekre adható. Az egynél több telket kiszolgáló magánutakat közforgalom elől nem szabad elzárni, biztosítani kell, hogy az általuk kiszolgált telkek járművel akadályoztatás nélkül, bármikor megközelíthetők legyenek.
(2) Az egyes telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó övezeti előírások határozzák meg. Építési engedély csak a HÉSZ vonatkozó általános és részletes előírásainak betartásával adható ki. Ha a kialakult már beépített telkek területén új épület létesítésére kerül sor, akkor a telek beépítése a számszerűen meghatározott építési előírások szerint történhet. A kialakult (K) beépítési mód, beépítettség, építménymagasság, teleknagyság csak akkor alkalmazható, ha az új épület a szomszédos telkek beépítését nem korlátozza.
(3) A település közigazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás engedélyezhető), de új építési munka csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.
(4) Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot.
(5) A talaj- és felszíni vizek áramlását és minőségét veszélyeztető építés esetén építési engedély csak az illetékes vízügyi hatóság bevonásával adható ki.
(6) Az előkertek mélységét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően kell meghatározni. Az új építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége legalább 5 m.
(7) Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg.
(8) A jelenlegi terület-felhasználásában megváltozó, beépítésre szánt területeken építési engedély csak a teljes közmű, burkolt út és a terület vízrendezésének meglétekor adható.
(9) A település területén állattartó építmény építési engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet előírásait be kell tartani.
(10) Közcélú vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények lakóterületen nem, egyéb területen a lakóépülettől 50 m-re helyezhetők el.
(11) Az alábbiakban felsorolt területeken átjátszó antennát és annak tartószerkezetét nem szabad elhelyezni:
- műemléken és a hozzá tartozó telekterületen,
- műemléki környezet területén,
- helyi értékvédelmi területen,
- lakóépülettől 50 méteren belül.
Lakóövezetek általános előírásai
10. § (1) A területen fő funkcióként lakóépületek helyezhetők el, valamint
- termelő kertgazdasági építmény,
- a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m2 beépített szintterületig
- kézműipari építmény, 500 m2 beépített szintterületig
- igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m2 beépített szintterületig
- szolgáltató és szállás épületek 500 m2 beépített szintterületig
- sportlétesítmény
- üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el
- nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény
(2)Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
- Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, az építmény és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építmény magasságát nem lépheti túl.
- Különálló kiegészítő mellékfunkció építménymagassága 3,5 m lehet.
(3)Az építési hely (építmények elhelyezése) feleljen meg:
- a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak,
- a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak,
- a levegőminőségi előírásoknak,
- működésük a közízlést, közrendet nem sértheti,
- az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat.
(4)A beépítési mód oldalhatáron álló, de amennyiben a telekméret indokolttá, illetve szükségessé teszi, szabadon álló beépítési mód is engedélyezhető lakótömbönként, főként a sarkok beépítésénél, vagy szórványosan.
(5)Egy lakótelken több főfunkció építménye (főépület) nem építhető.
(6)Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai:
- Az épületek közötti távolság betartandó,
- Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került.
- Szabadon álló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges.
(7)A kiskereskedelmi üzlet, pavilon, környezetet nem zavaró kisipari szolgáltató építmény csak eseti elbírálással, a városképi szempontok figyelembevétele mellett az előkertben is elhelyezhető, ha a szomszédos telkeken lévő épületek között előírt legkisebb távolságok betarthatók.
(8)Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén a melléklet szerinti védőtávolságokat be kell tartani
Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi
előírások alapján a falusias lakóövezet telkein lehetséges.
(9)Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.
(10)A helyi értékvédelemre kijelölt területen a lakóépület tetőfedése pikkelyszerű,
vagy kerámia anyagú (lehetőleg) cserép kerüljön. A harsány színű település képbe
nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
(11)Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.
(12)A „kismélységű telkek beépítése:
A 25,0 m mélységet el nem érő kisméretű telkek esetében, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani.
Kismélységű teleknek az az építési telek minősül, melynek építési oldalon mért mélysége (feltéve, hogy a szemközti telekhatártól max. 5 m-el rövidebb) a 25,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5 m –nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni. A „kisméretű” telkekre vonatkozó speciális előírásokat kell a fenti értéknél valamivel nagyobb mélységű azon telkekre is alkalmazni, melyeket a szabályozási terv, az egységes szabályozásra törekvés érdekében, külön ebbe a kategóriába sorol.
A „kismélységű” telkekre vonatkozó külön előírások:
a) Ha a kisméretű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, minimum 3 m távolságot kell tartani.
b) Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt tűztávolság jelenti a betartandó hátsó kert méretét.
Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kismélységű” teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.
11. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a I. sz. táblázatban előírtaknak.
a)a) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el.
c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél.
e) A telkek legkisebb szélessége 16 m.
(2)I. sz. táblázat
Övezet
jele |
Beépítési
mód |
Kialakítható
legkisebb
telekterület méret |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
A megengedett legnagyobb építmény magasság |
Zöldfelület legkisebb
mértéke |
Lf-1 |
O
Oldalhatáron álló |
450 m2 |
30% |
4,5 m |
40% |
Lf-2 |
SZ
Oldalhatáron álló |
800 m2 |
30% |
4,5 m |
40% |
Lf-3 |
O
Oldalhatáron álló |
700 m2 |
30% |
4,5 m |
40% |
(3)A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %-nál nem vehető számításba.
(4)A tetőidom utcára merőleges, vagy hajlított ház esetén utcával párhuzamos összetett
(5)A tetőtér beépítés megengedhető, de abban önálló lakrész nem alakítható ki.
(6)A telekhasználat belső határvonalai:
Lakó- és gazdasági udvar határvonala
- Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el.
- Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül épület csak a főépülettel egybeépítve létesíthető.
- Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.
Gazdasági és kert határvonala
- Az utcai telekhatártól számított 10,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.
- A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrész nem építhető be,
(7)Az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények létesítését az állattartási rendelete szabályozza.
(8)A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi épületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:
- jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló
- nyári konyha, mosókonyha, szárító
- egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.),
- az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi,
- kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,
- a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók),
- hőtermelést szolgáló épület (kazánház).
(9)Egyéb előírások
-különálló terepszint alatti létesítmény vízzáróan szigetelt szennyvíz, vagy trágyalé-tároló
-levegőminőség: Sajóvölgye légszennyezettségi agglomerációs zóna határértékei
zaj- és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület
-közművesítés: teljeskörű
12. § (1) A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.
(2) A vegyes terület lehet:
1. Településközpont vegyes övezet, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet
2. Településközpont vegyes övezet, jellemzően alapfokú intézményi épület elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet
3. Településközpont vegyes övezet, műemléki védettség alatt álló épülettel
Településközpont vegyes övezetek általános előírásai
13. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
- lakóépület
- igazgatási épület
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
- egyéb közösségi szórakoztató épület
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- sportépítmény
- parkolóház, üzemanyagtöltő kivételesen sem engedhető meg
(3)A településközpont vegyes területen az OTÉK
31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:
- Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
- Termelő kertészeti építmény
(4)A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(5)A műemlékileg védett, a műemléki környezet és a helyi értékvédelmi területen belül a
0/2006.(V.9.) NKÖM rendelet szerint kell eljárni. Új beépítések esetén - a látványvédelem érdekében - a beépítést és annak mértékét, a megengedett legnagyobb építmény magasság értékét, illetve az építészeti kialakítást az ezekre vonatkozó előzetes elvi építési engedélyezési tervben kell tisztázni. Az elvi engedély kiadásának feltétele, hogy a tervet a műemléki szakhatósággal egyeztetni kell.
A településközpont vegyes övezet
14. § (1) Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a II. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
a)Az övezetben sportlétesítmény nem helyezhető el.
b)Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, valamint lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése
(2)Egyéb előírások:
- különálló terepszint alatti létesítmény építése nem engedhető meg
- levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet
- zaj- és rezgésvédelmi besorolás: vegyes terület
- közművesítés: teljes körű
(3)IV. sz. táblázat
Övezet
jele |
Beépítési
mód |
Kialakítható
legkisebb
telekterület méret |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
A megengedett legnagyobb építmény magasság |
Zöldfelület legkisebb
mértéke |
Vt-1 |
O
Oldalhatáron álló |
450 m2 |
40% |
4,5 m |
15% |
Vt-2 |
SZ
Oldalhatáron álló |
800 m2 |
60% |
6,5 m |
15% |
Vt-3 |
K |
K |
K+5% |
K |
K |
(4)A településmag környezetében a helyi értékvédelmi területen belül külön előírások:
a)Lábazatképzésnél
Kő, műkő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel.
b) Falfelület képzésnél
Vakolt, fehér, vagy pasztellszínek, ríkító erős színek nem alkalmazhatók
c) Falburkolat kialakításánál
Kő, műkő mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszítő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.
d) Homlokzat arány rendszer kialakításánál
A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra.
Oromfal falazottan jeleníthető meg.
e) Tetőszerkezet kialakításánál:
A tetőidom utcára merőleges, hajlított ház esetén utcával párhuzamos összetett. Tető hajlásszög 35-45fok
Lapostetős fő funkciójú épület nem építhető.
Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.
A tető felületen álló tetőablak nem építhető, legfeljebb fekvő tetőablak egyedileg, vagy sorolva helyezhető el.
Műanyag előtető nem építhető
15. § (1) A gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató és egyéb ipari tevékenységet biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági terület lehet:
- Kereskedelmi, szolgáltató terület, nem jelentős zavaró hatású gazdasági
tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
- Egyéb ipari terület, dominánsan ipari épület elhelyezésére szolgáló alövezet
„(3) „1” számú és területre terjed ki: Má-I ->Gip
Az SZT-n jelölt „1”-es számú területen jelölt Gip övezetre a HÉSZ
15. §. és
18. §. előírásait kell alkalmazni. 5. számú melléklet”
1A Gazdasági terület általános előírásai
16. § (1) A Gazdasági terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, kereskedelmi, szolgáltató, egyéb ipari és szociális épületek, valamint terület ellátó alapfokú intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra, illetve megfelelő mértékű védőtávolságra vannak.
(2) A betelepülő ipari tevékenységhez technológiai tervet kell az engedélyezési tervmellékleteként benyújtani. A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát.
(3)2 A gazdasági területen elhelyezhető fő funkciók:
a) átrakó építmény, mérlegház
d) szociális helyiség építménye
e) üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény
f) terület ellátó alapfokú intézmény
i) termelő kertészeti építmény
j) élelmiszeripari építmények (vágóállatok átmeneti elhelyezésére, azok levágására és teljes körű késztermék szintű feldolgozására) a 022/12-16 hrsz-ú ingatlanok igénybevételével
(4) A gazdasági területen elhelyezhető mellékfunkciók:
- garázs
- kirakat szekrény
- tüzelőanyag tároló
- kazánház
(5)A gazdasági területen elhelyezhető terepszint alatti építmények:
- süllyesztett rakodó
- mérlegház
- tüzelőanyag tároló
- pincehelyiség (talajmechanikai szakvélemény alapján)
(6)3 A betelepülésre engedélyezhető tevékenységi köröket a TEÁOR szerint kell meghatározni, de a betelepülésre nem engedhető tevékenységi körök a következők:
a)A 022/12-16 hrsz.-ú ingatlanok összessége által lefedett terület határától számítva 300 m légszennyezési védőterület kerül kijelölésre.
b)Az érintett ingatlanokon és azok védőterületén nem létesíthető lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével összefüggő építmény.
(7)Nem kerülhet az ipari területre:
- vörös iszap-tároló
- zagytér
- veszélyes hulladéklerakó
(8)A kereskedelmi szolgáltató övezteben (Gksz) a (2), (3), (4) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik, és a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják (tárolás, raktározás, településgazdálkodás).
(9)Az egyéb ipari területen a (2), (3), (4) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől kb. 100 m védőtávolság betartását igénylik, de a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják (ipari, építőipari, tárolás, raktározás, településgazdálkodás, energiaipari létesítmények).
(10)A teljes közművesítettség, valamint a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, illetve előkezelni kell.
(11)A tiszta technológiák fogadását kell előtérbe helyezni!
(12)Egyéb előírások:
- levegőminőség: Bódva-völgye légszennyezettségi agglomerációs zóna határértékei
- zaj- és rezgésvédelmi besorolás: gazdasági terület
- terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű, szigetelt szennyvíztároló
- közművesítés: részleges, azonban a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
(13)Az ipar gazdasági övezetekben beültetési kötelezettség szükséges.
Kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezet
17. § (1) Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az III. sz. táblázatban előírtaknak.
(2) Az építési telkek legkisebb szélessége és mélysége: 25 m.
Övezet
jele |
Beépítési
mód |
Kialakítható
legkisebb
telekterület méret |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
A megengedett legnagyobb építmény magasság |
Zöldfelület legkisebb
mértéke |
Gksz |
SZ
Szabadon álló |
1000 m2 |
50% |
7,5(T)
Technológia függő |
20 % |
(4)A kereskedelmi gazdasági szolgáltató övezetekben kötelező fásítás szükséges.
18. § (1) Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a IV.sz. táblázatban előírtaknak.
(2) Az építési telkek legkisebb szélessége 25 m és legkisebb mélysége 50 m.
Övezet
jele |
Beépítési
mód |
Kialakítható
legkisebb
telekterület méret |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
A megengedett legnagyobb építmény magasság* |
Zöldfelület legkisebb
mértéke |
Gip |
Sz Szabadonálló |
1000 m2 |
40% |
7,5(T)
Technológia függő |
30 % |
(T) Technológiafüggő érték (darupálya, siló, hűtő torony) stb.
Különleges beépítésre szánt területek övezetei
19. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az V. sz. táblázatban előírtaknak. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.
- Kastélyszálló (Kksz)
- Szociális otthon (Kszo)
- Pincés övezet (Kpi)
- Mezőgazdasági üzemi övezet (Kmg)
(2)V. sz. táblázat
Övezet
jele |
Beépítési
mód |
Kialakítható
legkisebb
telekterület méret |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
A megengedett legnagyobb építmény magasság |
Zöldfelület legkisebb
mértéke |
Kksz
kastélyszálló |
SZ
Szabadonálló |
K |
K+5% |
K |
K
|
Kszo
Szociális otthon |
SZ
Szabadonálló |
1000 |
20% |
4,5 |
40 %
|
Kpi
Pincés övezet |
SZ
Szabadonálló |
K |
40 % |
3,5 |
K
|
Kmg
Mezőgazdasági üzemi övezet |
SZ
Szabadonálló |
1000 |
40 % |
7,5(T) |
K
|
|
|
|
|
|
|
T Technológiafüggő érték (siló, víztorony stb.)
K kialakult érték
IV. Fejezet
Beépítésre nem szánt területek
Különleges beépítésre nem szánt területek
20. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a VI. sz. táblázatban előírtaknak. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.
(2) A különleges területek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:
- Sportpálya (Ksp),
- Temető (Kt),
- Régészeti terület (Krp),
(3)A pincés területekre vonatkozó külön előírások:
- Új pince bányageológiai szakvélemény alapján létesíthető, a szomszéd tulajdonos pincéje alá üreget létesíteni tilos.
- Minden pinceépítési tevékenység engedély köteles, az engedélyezési tervnek környezet ábrázolást kell tartalmaznia. (fotó melléklet, térkép).
- A pinceüreg maximum 5 m mély, 4 m széles és 8 m hosszú lehet és legalább 1,4 m-es földtakarás biztosítása szükséges. A bejárati homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető.
- a közterületi pincék korlátozottan forgalomképes területek (eladhatók) felépítmény közterületi pincékre nem építhető.
- a pincék „zártsorúan” összeépíthetők, vagy szabadon állóan is építhetők a kialakult állapotnak megfelelően. Szabadon álló beépítés esetén minimum 1 m távolság betartandó.
(4)VI.sz. táblázat
Övezet
jele |
Beépítési
mód |
Kialakítható
legkisebb
telekterület méret |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
A megengedett legnagyobb építmény magasság
|
Zöldfelület legkisebb
mértéke |
Kt
Temető |
SZ
szabadonálló |
K |
2% |
4,5 m |
40 % |
Ksp
Sportpálya |
SZ
szabadonálló |
K |
2% |
6,5 m |
40 % |
Krp
Régészeti park |
SZ
szabadonálló |
K |
K |
K |
40 % |
K kialakult érték
(5)A temető melletti szórványosan előforduló lyukpincék településszerkezeti és építészeti értéket képviselnek. Védendő a felszín alatti és felszín feletti funkció, illetve az azt körülvevő növény állomány.
A pincéket megszüntetni csak beomlás veszély esetén szabad megszüntetni.
A közterületek alá benyúló pinceágak és a közterületek védelméről gondoskodni kell.
A pince katasztert el kell készíteni. Új pincét építeni csak bányageológiai szakvélemény alapján szabad, (engedélyhez kötött építmény).
IV. Fejezet
A közlekedési területek általános előírásai
21. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:
- Autópálya esetén 60 m
- Országos főút esetén 30 m
- Országos mellékutak esetén 22 m
- Helyi gyűjtő-utak esetén 16-22 m
- Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m
- Kiszolgáló utak esetén 10 m
- Kerékpárút esetén 3 m
(2)A közlekedési területen az alábbi övezetek találhatók
Köu-3-Közúti közlekedési terület (országos mellékút övetete
Köu-4-Közúti közlekedési terület (kistérségi összekötő út övetete)
Köu-5 Közúti közlekedési terület (kiszolgáló lakóutca övezete)
Kök Kötöttpályás közlekedési terület (vasút övezete)
(3)A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:
a.)Közlekedési létesítmények
b.)Közművek és hírközlési létesítmények
(4)Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat.
(5)Figyelembe kell venni továbbá:
- az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII.01.) KM sz. rendeletet
Közműlétesítmények, közműellátás
22. § (1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.
(3) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén, a kivitelezés során, a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.
(5) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.
(6) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a célszerű kivitelezés érdekében a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell.
(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.
(8) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
(10) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(11) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés
a) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
b) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.
c) A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.
d) A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.
e) A ÉVIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán minimum 2 m, a másik oldalán minimum 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.
f) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.
(12) Villamosenergia-ellátás
a) A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. számú szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.
b) A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
(13) Gázellátás
a.) Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagy-középnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.
b.) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
(14) Távközlés
a) A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.
b) A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
c) A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága és a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges.
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
23. § (1) A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.
(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.
(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.
(4) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:
- Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,
- Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése
- Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése
- Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése
- Távbeszélőfülke elhelyezése
- Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése.
(5)Töltőállomást csak a szabályozási terv szerint lehet elhelyezni.
(6)Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.
(7)A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
24. § A település területén az OTÉK 6. § (3) bek., és a 27. § alapján a belterületen beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.
25. § (1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.
(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(3) Az övezetbe elhelyezhető:
- Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely.
- A terület fenntartásához szükséges épület.
- pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb).
26. § (1) A legmagasabb szintű vonatkozó jogszabály „Az erdőről és az erdő védelméről” szóló 1996. évi LIV. törvény.
(2)A település igazgatási területén az OTÉK
6. § (3) és
28. § alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv terület-felhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján:
- Ev védelmi célú erdő
Védelmi célú erdő övezete
27. § (1) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.
(2) Területükön építmények nem helyezhetők el.
Az ökológiai hálózat, Természeti területek és NATURA 2000 területek,
mint EU-s jelentőségű védelmi célú területek.
28. § (1) Az ökológiai folyosó területén építményt elhelyezni csak akkor szabad, ha azt az ökológiai folyosó körbezárja, és az építmény elhelyezésére egyéb lehetőség nincs.
A területen biztosítani kell a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradását, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működését.
A közművezetékek tájbaillesztett módon helyezhetők el. A földalatti vonalvezetést előtérbe kell helyezni.
(2)Magterület övezetében építményt elhelyezni csak akkor szabad, ha azt az ökológiai folyosó körbezárja, és az építmény elhelyezésére egyéb lehetőség nincs.
A területen biztosítani kell a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradását, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működését.
(3)Pufferövezeten építmény csak akkor helyezhető el, ha az a szomszédos magterület, vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint a táj értékeit nem zavarja.
(4)A Természeti területeken, továbbá a NATURA 2000 területeken szintén a vonatkozó környezetvédelmi és természetvédelmi jogszabályok betartásával, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárulásával lehet.
Természetközeli területen építmény nem helyezhető el.
29. § (1) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.
(2) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:
- Má-I általános mezőgazdasági terület (szántó művelésű terület intenzív használattal)
- Má-Iö általános mezőgazdasági terület (szántó művelésű terület intenzív használattal) az ökológiai hálózat övezetén belül
- Má-E általános mezőgazdasági terület (gyep, legelő területek – extenzív használattal)
- Má-Eö általános mezőgazdasági terület (gyep, legelő területek – extenzív használattal az ökológiai hálózat övezetén belül
- Mk-1; Mk-2 kertes mezőgazdasági terület övezetek
(3)A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
Általános mezőgazdasági területek övezetei
(szántó művelésű terület intenzív használattal)
30. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az VII. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Tanya és farmgazdaság 6000 m2 építési telek kialakítására legalább 5 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést.
(3) VII. sz. táblázat
Övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény-
Magasság* |
Má-I |
Sz
Szabadon álló |
6000 m2+5 ha |
3% |
4,5 m |
* gazdasági építmény magassága technológiafüggő
- Má-Iö általános mezőgazdasági terület szántó művelésű terület intenzív használattal az ökológiai hálózat övezetén belül nem helyezhető el szélerőmű park, nagyfeszültségű mobil átjátszó antenna, nagyfeszültségű távvezeték
Általános mezőgazdasági területek övezetei
gyep, legelő területek – extenzív használattal
31. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a VIII. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Tanya és farmgazdaság 6000 m2 építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést. Szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3- %-ának beépítésével.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény-
magasság |
Má-E |
Sz
Szabadon álló |
6000 m2+10 ha |
3% |
4,5 m |
* gazdasági építmény magassága technológiafüggő
- Má-Eö általános mezőgazdasági terület (gyep,legelő) művelésű terület intenzív használattal az ökológiai hálózat övezetén belül nem helyezhető el szélerőmű park, nagyfeszültségű mobil átjátszó antenna, nagyfeszültségű távvezeték
Kertes mezőgazdasági terület övezetei
32. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a IX. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.
(2) A legkisebb beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, vagy kertművelési ág esetén 720 m2, szántó vagy gyep művelés esetén 1500 m2. Az övezetben egy gazdasági épület helyezhető el, melynek alapterülete 30 m2. Lakó vagy pihenőtér elhelyezésének feltétele 3000 m2 telekterület és legalább 5 ha ültetvény tulajdonlása szükséges.
(3) Az I. kategóriájú szőlőkataszterbe tartozó területek építési feltétele:
a.) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.
b.) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor I. termőhelyi kategóriájú szőlőültetvényeken nem létesíthető.
c.) Földbevájt pince létesíthető.
(4)Az Mk-1 Belterületen lévő kertségben építményt elhelyezni nem lehet.
(5)IX. sz. táblázat
Övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény-
magasság |
Mk-2 |
Sz
Szabadon álló |
1500 m2 |
3% |
3,5 m |
33. § (1) V-1 jelű övezetbe tartozik a Bódva folyó, partja és közvetlen környezete. Területükön a vízi-sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el, illetve alakíthatók ki, az érintett szakhatóságok hozzájárulásával, elvi engedélyezési eljárással megalapozottan megkért építési engedély alapján.
(2) A Bódva és egyéb vízfolyások mindenkori partélétől számítva 6,0 m-es kezelői, illetve fenntartási sávpt szabadon kell hagyni, azon belül építményt elhelyezni nem lehet.
(3) A mederben, illetve a parti sávban tervezett beavatkozások vízi munkának minősülnek, melyek vízjogi engedély kötelesek, engedélyező hatóság az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
(4)Az övezetben lévő, fenti előírásoknak megfelelő építmények építésének, átalakításának, bővítésének részletes feltételeit külön szabályozási tervben kell kimunkálni. Az érintett területekre, a szükséges terv jóváhagyásáig, változási tilalom lép életbe.
(5)A hullámterek, parti sávok, vízjárta, valamint a fakadóvíz által veszélyeztetett területeken építmény nem helyezhető el.
(6)V-2 jelű övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területe védőterületei, illetve a tározók.
Területükön építmények nem helyezhetők el.
(7)V-3 jelű övezetbe tartoznak az általános vízbeszerzési területek, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmére vonatkozó hatályos előírások betartásával lehet építményt elhelyezni.
IV. Fejezet
Az épített környezet védelme
34. § (1) Az épített környezet védelme (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg
(2) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell (el kell érni) a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.
(3) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.
(4) A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Védő zöldsávok, véderdősávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.
35. § (1) A műemlékek és a helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig és jóváhagyásáig – átmenetileg – helyi védelem alá vonandó épületek felsorolását a a függelék tartalmazza.
(2) A műemlékek telkét érintő építési munkák ill. telekalakítási eljárások esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal építésügyi hatóságként jár el az alábbi jogszabályok alapján:
a) 2001. évi LXIV. Évi törvény a kulturális örökség védelméről
(3)A műemlék épületek műemléki környezetébe tartozó telkeket érintő építési munkák engedélyezése során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el.
(4)A védett közterületek közterület rendezési terveinek készítésekor az alábbi szempontok szerint kell eljárni:
- A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen.
- A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését.
- A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal.
- A közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is.
- A közterület rendezési terv készítésébe városrendezőkön túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni.
(5)A műemlékvédelmi környezetben az egyes épületek kialakításánál (védett és nem védett épületek esetében is) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:
a)Építési anyaghasználat
1.Lábazatképzés
- Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.
2.Falfelületek
- Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.
- Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzat-burkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
3.Tető
- A tetőfedés anyaga cserép, (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) legyen.
- Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, TEGOLA.
b)Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme
- A műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg pl. szalagablak, erkélysor
- A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében.
- A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőformájában.
(6)Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik.
(7)A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.
(8)A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről a települési önkormányzat dönt.
(9)A helyi művi, táji és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza.
(10)A helyi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:
- A helyi védelem alá tartozó épületek esetében elhelyezkedésétől függően - műemléki jelentőségű terület vagy sem - kell eljárni. Az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy ha az Önkormányzati Testület másként nem rendelékezik- az épület nem bontható el (csak életveszély esetén). A bontáshoz egyébként önkormányzati testületi hozzájárulás szükséges
- A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés pl. homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés – csak részletes értékvizsgálaton alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület-kiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb.
- A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell
A régészetileg érintett területekre vonatkozó előírások
(1)A Kulturális Örökség védelméről szóló tv.22. § (1) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket - a tv.
(2) bekezdésben meghatározottak kivételével - el kell kerülni.
(2) Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (a továbbiakban: megelőző feltárás).
(3) A feltárás végzésére jogosult és a beruházó a megelőző feltárásra vonatkozóan írásbeli szerződést köt. A szerződésnek tartalmaznia kell a feltárás időtartamát és annak teljes költségét. A szerződés érvényességéhez a Hivatal jóváhagyása szükséges. A szerződés jóváhagyása során a feltárási engedélyezés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A Hivatal a jóváhagyásról szóló határozatában a szerződésben előírtakon túl egyéb feltételeket is kiköthet. A szerződés jóváhagyása a feltárás engedélyezését is jelenti. A szerződésre egyebekben a polgári jog szabályai az irányadóak. A 23.§.(1) A fejlesztések, beruházások tervezése során a megelőző feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülési költség 9 ezrelékét kell költség-előirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére, így különösen a régészeti hatástanulmány, próbafeltárás, dokumentálás, elsődleges leletkonzerválás, valamint az elsődleges leletfeldolgozás teljes és a leletelhelyezés rendkívüli költségeit. A feltárást végző intézmény köteles a tényleges felhasználásról elszámolni.
(4) A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerült vitás szakmai kérdésekben a Hivatal álláspontja az irányadó.
37. § (1) Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanaikat érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít.
(2) Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
38. § Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.
39. § (1) Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét a többször módosított 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza.
(2) A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét napirenden kell tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.
40. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 6/2005.(IV.25.)számú rendelet hatályát veszti.
(3)4 Jelen rendelet mellékletét képezi:
a) Szabályozási terv belterületre M= 1:2000 (SZM-1)
b) Szabályozási terv külterületre M= 1:10000 (SZM-2)
c) Szabályozási terv belterület fedvénye (SZM-1.1)
3. számú melléklet Helyi védelemre javasolt épületek
HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÜLETEK