Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 26.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 03. 27Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 26.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Cserépfalu Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi közügyek intézését és a Képviselő-testület szervezetének és működésének részleteit, a jogszabályokban megfogalmazott jogaival és kötelezettségeivel összhangban, az önkormányzati jogok kiteljesítése, a demokratikus működés feltételeinek megteremtése, a település önfenntartó képességének biztosítása és a helyi közösség öngondoskodásra való képességének erősítése érdekében állapítja meg.
[2] Cserépfalu Község Önkormányzatának Képviselő-testülete erre figyelemmel az Alapörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet hatálya az Önkormányzat Képviselő-testületére és annak szerveire terjed ki.
(2) A Képviselő-testület szervei:
a) a polgármester,
b) a Képviselő-testület e rendeletben meghatározott bizottsága,
c) a Cserépfalui Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban KÖH),
d) jegyző,
e) a társulás. (társulások felsorolása e rendelet 6. mellékletében)
(3) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Cserépfalu Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).
(4) Székhelye: 3413 Cserépfalu Kossuth út 125.
(5) Működés területe: Cserépfalu község közigazgatási területe.
(6) A Képviselő-testület által létrehozott hivatal megnevezése: Cserépfalui Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)
(7) A Hivatal székhelye: 3413 Cserépfalu Kossuth út 125.
(8) A Hivatal kirendeltségeket működtet Bükkzsérc és Cserépváralja településen, amelyek hivatalos elnevezése: Cserépfalui Közös Önkormányzati Hivatal Bükkzsérci Kirendeltsége (3414 Bükkzsérc, Petőfi út 4.), valamint Cserépfalui Közös Önkormányzati Hivatal Cserépváraljai Kirendeltsége (3417 Cserépváralja, Alkotmány út 52.)
(9) Az Önkormányzat egyéb költségvetési szerve: Cserépfalui Napköziotthonos Óvoda és Konyha (3413 Cserépfalu Kossuth út 115.)
(10) Az Önkormányzat időszaki megjelenésű lapja: Cserépiek Újságja
(11) Az Önkormányzat honlapjának elérhetősége:www.cserepfalu.hu
(12) Az Önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fent:
a) Lengyelországban Klucze településsel
b) Romániában Okland-Homoródújfalu településsel
2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos pecsétje: „Cserépfalu Községi Önkormányzat” feliratú körbélyegző, középen a Magyarország címerével.
(2) Az önkormányzat körpecsétjét kell használni:
a) a Képviselő-testület dokumentumain,
b) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tartalmazó dokumentumokon.
(3) Az Önkormányzat hivatalos jelképei: Cserépfalu község címere, zászlója, melyek leírását, valamint azok használatát az Önkormányzat 8/1992. (XI. 17.) önkormányzati rendelete szabályozza.
(4) Az Önkormányzat által alapított és adományozható kitüntetéseket a Képviselő-testület 14/1997. (XII. 22.) önkormányzati rendelete tartalmazza.
(5) A település főbb adatait e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(6) A Képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.
(7) A Képviselő-testület tagjainak nevét és lakcímét, telefon és e-mail elérhetőségüket az e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
2. Az Önkormányzat feladat- és hatásköre
3. § (1) A Képviselő-testület és szervei ellátják a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdés szerinti kötelező feladatokat, gyakorolják a feladatellátáshoz kapcsolódó hatáskört.
(2) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti besorolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a Képviselő-testület bizottságára, az Önkormányzat társulásaira, a polgármesterre és a jegyzőre ruházhatja át. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. A polgármesterre és a jegyzőre átruházott hatásköröket e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(4) Az Mötv. 42. §-ban felsoroltakon kívül a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) gazdasági társaságba való belépés, kilépés,
b) gazdasági társaság alapítása, megszüntetése.
(5) Az Önkormányzat a kötelező feladat- és hatáskörein túl, költségvetésében meghatározottak szerint önként vállalt feladatként biztosítja:
a) a településen működő civil szervezetek – pályáztatási eljárás keretében történő – anyagi támogatását,
b) a községben letelepedni szándékozók támogatását a 9/2016.(V. 18.) önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint
c) az idősek egyszeri támogatását a 3/2018. (V. 2.) önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint.
3. A Képviselő-testület működésének szabályai
4. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános, míg zárt ülés elrendelésére a polgármester, a képviselő és a jegyző tehet javaslatot, melyről a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(2) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, jegyzőkönyvvezető továbbá – meghívása esetén – az érintett és a szakértő vesz részt.
(3) A zárt ülés elrendelésére az Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(4) A zárt ülésen tárgyalandó, illetve tárgyalható ügyek a Mötv. 46. § (2) bekezdésében találhatók.
(5) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést, ezen kívül alakuló és rendkívüli testületi ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(6) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén, a Képviselő-testület ülését az ÜPHK Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(7) A Képviselő-testület az alakuló ülésen az alpolgármester választásának titkos szavazással történő lebonyolításához a tagjai sorából 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.
(8) A Képviselő-testület ülését össze kell hívni:
a) a munkaterv szerint,
b) a képviselők egynegyedének indítványára,
c) bizottság indítványára,
d) a B-A-Z. Vármegyei Kormányhivatal Vezetőjének (a továbbiakban: Kormányhivatal) kezdeményezésére.
(9) A Képviselő-testület féléves munkatervét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.
(10) A munkaterv összeállításánál javaslatot kell kérni:
a) a Képviselő-testületi tagoktól,
b) a Képviselő-testület bizottságától.
(11) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülések tervezett időpontját, napirendjét és ezek előterjesztőit,
b) a közmeghallgatás időpontját.
(12) A jegyző gondoskodik arról, hogy a munkaterv a község polgárai számára megismerhető legyen. A munkatervet közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.
(13) Az munkatervtől eltérő ülésre vonatkozó indítványt a polgármesternél kell benyújtani, ebben meg kell jelölni a rendkívüli ülés napirendjét és előadóját.
5. § (1) A Képviselő-testület üléseinek általános helye a Cserépfalui Közös Önkormányzati Hivatal tanácskozó terme, közös testületi ülés, illetve közmeghallgatás esetén a Közösségi Ház.
(2) A határidőhöz kötött, illetve fontos és halaszthatatlan napirend megtárgyalására a polgármester rendkívüli Képviselő-testületi ülést hívhat össze. Ebben az esetben a javasolt napirendek – kivéve a rendelet-tervezeteket – előzetes bizottsági véleményezés nélkül is tárgyalhatók a Képviselő-testület ülésén.
(3) Az alakuló és a rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni a meghívottaknak. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, a napirendi pontokat és azok előadóit.
(4) A meghívót az ülés előtt legalább öt nappal ki kell függeszteni a KÖH hirdetőtábláján, a település buszváróiban, a községben elhelyezett hirdetőtáblákon és közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.
(5) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) mindazon személyeket, akiknek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges és erre az előterjesztő javaslatot tett.
6. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, továbbá a Képviselő-testület tagja, vagy bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) Az előterjesztéseket a meghívó közzétételével egyidejűleg elektronikus formában kell az önkormányzati képviselők részére kézbesíteni.
(3) A bizottság nem képviselő tagjai részére az őket érintő előterjesztéseket a (2) bekezdés szerint kell kézbesíteni.
(4) Az előterjesztéseknek tartalmaznia kell:
a) a tárgy pontos meghatározását,
b) az előterjesztők, elkészítők pontos megnevezését,
c) utalást arra, hogy a Képviselő-testület foglalkozott-e korábban a tárgykörrel, ha igen, milyen döntést hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,
d) azokat a körülményeket, összefüggéseket, amelyek a döntési javaslat elfogadását indokolják.
(5) Az előterjesztést a munkatervben megjelölt időpont figyelembevételével legalább az ülést megelőző 5 nappal korábban kell leadni a polgármesternek, vagy a jegyzőnek. A határidő alól fontos közérdekből, vagy méltányolható egyéb okból – a polgármester előzetes engedélyével – lehet eltérni.
(6) Ha a meghívóban szereplő napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztés kézbesítése a meghívó megküldése után történik, a Képviselő-testület külön szavaz az előterjesztés napirendi pontként való tárgyalásáról. Sürgősségi indítványnak minősül az az előterjesztés, amely a kézbesített meghívóban nem szerepel. Az indítványt legkésőbb az ülést megelőző nap 16:00 óráig kell a polgármesterhez benyújtani és egyidejűleg a képviselők rendelkezésére bocsátani. A polgármester minden benyújtott sürgősségi indítványt köteles egyenként szavazásra bocsátani azok napirendi pontként való tárgyalásának eldöntése érdekében.
(7) Az előterjesztésnek mindenkor lényegre törőnek, konkrétnak és tömörnek kell lennie. Az előterjesztéseket a feladatkörében érintett bizottságnak előzetes megvitatásra ki kell adni.
7. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása vagy távolléte esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az ÜPHK Bizottság elnöke vezeti.
(2) A polgármester megnyitja az ülést és megállapítja a határozatképességet. A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen legalább három települési képviselő jelen van. A határozatképesség biztosítása érdekében a polgármester húsz percet meg nem haladó várakozási időt rendelhet el.
(3) A polgármester a határozatképességet az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri és a határozatképtelenség bekövetkeztekor az ülést félbeszakítja. Amennyiben a határozatképesség rövid idő alatt ismét biztosítható, úgy a polgármester tárgyalási szünetet rendel el.
(4) A határozatképtelenség vagy bármely egyéb ok miatt félbeszakított ülést tizenöt napon belül újból össze kell hívni, melynek napirendjén új napirendi pontok is szerepelhetnek.
8. § (1) A polgármester az ülés megnyitása után előterjeszti a meghívóban szereplő – tárgyalási sorrendet is tartalmazó – napirendi javaslatokat. Az ülés napirendjének végleges megállapítása előtt a Képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslatként kezdeményezheti a meghívóban nem szereplő javaslatok napirendre vételét, vagy a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását. A javaslatról a Képviselő-testület – vita nélkül – minősített többséggel dönt. Ezt követően kerül sor a végleges napirend elfogadására.
(2) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől ügyrendi javaslatra el lehet térni.
9. § (1) A polgármester a napirendi pontok tárgyalása során minden előterjesztés felett külön nyit vitát, de az egyes napirendi pontok összevont tárgyalását is javasolhatja.
(2) Tájékoztató jellegű napirend esetében általában nincs vita. Vitát kell nyitni a polgármester, vagy legalább két képviselő javaslatára.
(3) A vitát megelőzően a napirend előadója az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítést tehet. A napirendi pont előadójának kiegészítését követően a bizottság véleményét kell meghallgatni, ha tárgyalták az előterjesztést.
(4) A napirend előadója a vita megkezdése előtt módosíthatja, kiegészítheti a döntési javaslatot, ez esetben a módosított, kiegészített döntési javaslat eredeti javaslatnak minősül.
(5) Az előadóhoz és a szakértőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni.
(6) A hozzászólás joga a jelentkezés sorrendjében a Képviselő-testületi tagokat, majd a tanácskozási joggal rendelkezőket illeti meg.
(7) A napirend előadója a szavazás megkezdése előtt javasolhatja az előterjesztés napirendről történő levételét. A javaslatról a testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(8) Amennyiben további hozzászólás nincs, a polgármester a vitát lezárja.
10. § (1) A tárgyalt napirendi pontot érintően bármikor szót kérhetnek és ügyrendi észrevételt, javaslatot tehetnek a Képviselő-testület tagjai és a jegyző.
(2) Az ügyrendi javaslat, az észrevétel a testületi ülés vezetésével, rendjével, a szavazás módjával, a vita lezárásával összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozhat.
(3) Az ügyrendi javaslat, észrevétel előterjesztőjének a polgármester elsőbbséggel adja meg a szót. Az ügyrendi javaslatról, észrevételről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel azonnal határoz.
(4) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem azonnali döntést igénylő ügyrendi javaslat, észrevétel, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.
11. § (1) A napirendi pontok tárgyalása előtt a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben a képviselők interpellációt terjeszthetnek elő, vagy kérdést intézhetnek.
(2) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntés előkészítésijellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdést írásban az ülést megelőzően legalább öt nappal a jegyzőnél kell benyújtani. A kérdésre az ülésen vagy a soron következő ülésen, de legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Kérdés esetében a Képviselő-testület az adott válasz elfogadásáról nem dönt.
(3) Az interpelláció önkormányzati ügyekben történő írásos felvilágosítás kérése.
(4) Az interpellációt, az ülést megelőző nap 12:00 óráig kell írásban benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik annak nyilvántartásba vételéről. Az interpellációnak tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét,
b) az interpelláció címét és szövegét,
c) az interpelláló sajátkezű aláírását.
(5) Az interpellációra elsősorban a Képviselő-testület ülésén kell választ adni. Ebben az esetben az interpelláló képviselőt legfeljebb 3 perces szóbeli kiegészítés és további 2 perces viszontválasz joga illeti meg. Ha az interpellált az ülésen nem ad választ, ezt írásban 15 napon belül kell megtennie, a válasz másolatát minden képviselőnek meg kell küldeni. Az írásban adott válasz elfogadásáról a következő ülésen kell az interpellálónak, illetve a Képviselő-testületnek nyilatkoznia.
12. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
(2) rendre utasíthatja azt, aki a Képviselő-testület üléséhez méltatlan, az ülést zavaró magatartást tanúsít,
(3) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy akinek a hozzászólása másokat sértő,
(4) a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót, amelynek következményeként az illető személy ugyanazon napirendi pont tárgyalásánál nem szólalhat fel,
(5) az ülést általa meghatározott időre felfüggeszti, ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi.
(6) ha a polgármester szünetet rendel el, a tanácskozás nem folytatható. Szünetet kell elrendelni abban az esetben is, ha azt bármelyik képviselő indítványára a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadja.
(7) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót.
4. Döntéshozatal, rendeletalkotás
13. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit egyszerű többséggel hozza. Az egyszerű többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a jelenlévő Képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges. A minősített többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges.
(2) Törvényben meghatározott eseteken túl a határozathozatalhoz minősített döntés szükséges:
a) polgármester elleni kereset benyújtásához,
b) más megyéhez való csatolás kezdeményezéséhez,
c) korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítése, elcserélése, bérbeadása, más önkormányzat részére történő átadása, ingyenes és határidő nélküli használatba adása, megterhelése, gazdasági társaságba, vállalkozásba vagy alapítványba történő bevitele, hitel vagy kötvény fedezetéül történő felhasználása ügyében,
d) költségvetési kötelezettséget érintő határozatok elfogadásához,
e) kitüntetések, elismerő címek adományozásához,
f) titkos szavazás elrendeléséhez, amennyiben az nem kötelező,
g) helyi népszavazás kiírásához, amennyiben az jogszabály alapján nem kötelező.
(3) Az alternatívákat tartalmazó döntési javaslatok esetében, ha bármelyik javaslat a szavazás során megkapta a szükséges többséget, nem kell szavazásra bocsátani a többi javaslatot.
14. § (1) A szavazás történhet:
a) kézfelemeléssel történő nyílt szavazással,
b) titkos szavazással.
(2) A Képviselő-testület név szerinti szavazást a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban Mötv.) meghatározott ügyek kivételével az ülésen elhangzott indítvány esetén a tárgyalt napirendhez kapcsolódva bármely ügyben elrendelhet.
(3) Név szerinti szavazás „igen”-nel vagy „nem”-el és „tartózkodás”-al történhet. A képviselők a polgármester felkérésére személyesen, élő szóval közlik szavazatukat, amelyet a jegyző a képviselő neve mellett rögzít.
15. § (1) A titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyzőnek kell biztosítani.
(2) A titkos szavazás szavazólapon, szavazóurna igénybevételével történik. Lebonyolítása az alakuló ülésen létrehozott Szavazatszámláló Bizottság, ezt követően pedig az ÜPHK Bizottság feladata.
(3) A titkos szavazás úgy történik, hogy az eldöntendő kérdést (választás esetén a javasolt személyeket ABC sorrendben) a szavazólapra fel kell írni.
(4) Titkos szavazás során a szavazástól tartózkodni nem lehet. Érvényesen szavazni a kérdés vagy a név/nevek alatti „igen”, „nem” szó mellett elhelyezett kockában, golyóstollal írt, két egymást metsző vonallal lehet. Érvénytelen a szavazat, ha a képviselő a szavazólapon nem jelölte meg, hogy „igen”-el, vagy „nem”-el kíván-e szavazni, továbbá, ha több választ jelölt be.
(5) Érvénytelen a szavazólap:
a) ha nem a hivatalos szavazólapon történt a szavazás,
b) ha nincs lebélyegezve,
c) ha kitöltése ceruzával történt.
(6) A titkos szavazásról külön szavazási jegyzőkönyv készül, ami tartalmazza a szavazás eredményét. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai aláírják.
16. § (1) Az Mötv. 68. § (1) bekezdésében rögzített ismételt tárgyalást a polgármester kezdeményezheti.
(2) Döntéshozatalban történő személyes érintettség szabályaira az Mötv. 49. § (1) bekezdése az irányadó.
17. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetnek:
a) polgármester,
b) jegyző,
c) önkormányzati képviselő,
d) a Képviselő-testület bizottsága.
(2) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, a rendeletalkotás szükségességéről a Képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
18. § (1) A rendelet-tervezetet a KÖH készíti el és társadalmi egyeztetés céljából az Önkormányzat honlapján közzéteszi. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, vagy külső szakértő.
(2) A társadalmi egyeztetés keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak a jegyzo@cserepfalu.hu elektronikus levélcímen, vagy írásban. A véleménynyilvánításra nyitva álló határidő nem lehet kevesebb öt napnál.
(3) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében a Képviselő-testület lakossági fórumot szervezhet.
(4) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:
a) a költségvetésről szóló rendelet tervezetet,
b) a helyi adókról szóló rendelet tervezetet,
c) a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet tervezetet,
d) az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet-tervezetet,
e) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha a módosítás magasabb szintű jogszabály rendelkezése miatt szükséges.
(5) A beérkezett véleményekről a jegyző tájékoztatja a Képviselő-testületet és javaslatot tesz a rendelet-tervezet esetleges módosítására.
19. § (1) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban tartani.
(2) Az önkormányzati rendeletek a döntést követően 5 munkanapon belül, elkészítésre és kihirdetésre kerülnek. A rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja a KÖH hirdetőtábláján és a község honlapján történő közzététele. Kihirdetni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet.
(3) A jegyző gondoskodik arról, hogy az Önkormányzat rendeleteiről a község lakossága, az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek.
20. § (1) A testületi határozatokról a KÖH nyilvántartást vezet és a jegyző felelős a határozatok írásba foglalásáért és kiadásáért.
(2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészültét követő 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, továbbá azoknak, akikre nézve rendelkezést tartalmaz.
21. § A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:
a) a napirend meghatározásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) a tájékoztató jellegű anyagok tudomásulvételéről,
d) a rendelet-tervezet, vagy a határozati javaslat módosítására, kiegészítésére tett indítványokról.
5. A jegyzőkönyv
22. § (1) A Képviselő-testület üléséről – a zárt ülésről külön – jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) az ülésen megjelent és távollévő testületi tagok nevét,
c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
d) az elfogadott napirendeket és az előadók nevét,
e) a napirendet megelőzően elhangzott kérdéseket, interpellációkat, azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat,
f) napirendenként a felszólalók nevét, a kérdéseket és a hozzászólás lényegét,
g) a határozathozatal módját,
h) a szavazás számszerű eredményét, a határozat szövegét,
i) az ülés folyamán történt fontosabb eseményeket,
j) a polgármester és a jegyző mellett a Képviselő-testület által ülésenként e feladatra a testület tagjai közül megválasztott 1 fő jegyzőkönyv hitelesítő aláírását.
(3) A képviselő kérésére – az adott testületi ülésen tett nyilatkozatával és kérésével - szó szerint kell rögzíteni hozzászólását, véleményét, nyilatkozatát.
(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:
a) a jelenléti ívet,
b) a meghívót,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a végleges rendeleteket,
e) az aláírt szerződéseket,
f) a Képviselő-testületi tag kérésére írásban is benyújtott hozzászólását, interpellációját,
g) a jegyző törvényességi észrevételét,
h) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.
6. Közmeghallgatás, lakossági fórum
23. § (1) A közmeghallgatáson az állampolgárok, és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben kérdést tehetnek fel, javaslatot tehetnek. A felszólás időtartama személyenként legfeljebb három perc.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a KÖH hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján kell tájékoztatást adni a fórum előtt legalább 10 nappal.
(3) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal kell válaszolni. A megválaszolatlanul maradt kérdést, kezdeményezést, javaslatot a tárgy szerint illetékes bizottság, vagy a jegyző a Képviselő-testület által meghatározott határidőig megvizsgálja, annak eredményéről a következő ülésen tájékoztatást ad és a kérdés feltevőjét is tájékoztatja.
(4) A közmeghallgatáson elhangzott, nem a Képviselő-testületet és szerveit érintő feladat- és hatáskörbe tartozó kérdéseket, észrevételeket haladéktalanul továbbítani kell a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez.
24. § A polgármester a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében lakossági fórumot hívhat össze. A lakossági fórumra a 23. § (1)–(4) bekezdésekben meghatározottakat értelemszerűen alkalmazni kell.
7. A Képviselő-testületi tagok jogai és kötelezettségei
25. § (1) Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. (Mötv. 32. § (1) bek.)
(2) A képviselőt a polgármester, a jegyző, az önkormányzat fenntartásában levő intézmények vezetői munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni és az általa előadott közérdekű ügyben érdemi választ adni.
(3) A képviselő köteles:
a) írásban vagy szóban bejelenteni a polgármesternek, ha Képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen való részvételében akadályoztatva van,
b) olyan magatartás tanúsítása, mely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
c) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, különböző vizsgálatokban,
d) a tudomására jutó állami, szolgálati titok megőrzése,
e) kapcsolattartás választópolgáraival, a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
f) személyes érintettség bejelentése,
g) a jogszabályban előírt vagyonnyilatkozat megtétele az előírt határidőn belül,
h) a képviselői összeférhetetlenségére, az azzal kapcsolatos eljárásra, a méltatlansággal kapcsolatos szabályokra, valamint a vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra a Mötv. 36-39. § szabályai az irányadók,
i) rendszeres kapcsolatot tartani a község polgáraival és a közmeghallgatáson tájékoztatást nyújtani képviselői tevékenységéről,
j) közéleti szerepéhez és esküjéhez méltó módon viselkedni,
k) bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet,
l) saját interpellációja kivizsgálásában részt vehet.
(4) Az önkormányzati képviselő kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.
(5) Az Mötv-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő képviselő tiszteletdíját a Képviselő-testület az ÜPHK Bizottság előterjesztése alapján 1 hóra megvonhatja.
8. A Képviselő-testület bizottsága
26. § (1) A Képviselő-testület öt fős (három fő testületi tag, két fő nem testületi tag) Ügyrendi, Pénzügyi Humán erőforrás és Kulturális Bizottságot (továbbiakban ÜPHK Bizottság) hoz létre.
(2) A bizottság elnökből és tagokból állnak.
(3) A bizottság elnöke csak önkormányzati képviselő lehet.
(4) A bizottság elnökét távollétében az önkormányzati képviselő tag teljes jogkörrel helyettesíti.
27. § Az ÜPHK Bizottság feladat- és hatáskörét valamint személyi összetételét e rendelet 5. melléklete tartalmazza.
28. § (1) A bizottság elnöke a ciklus folyamán egy alkalommal beszámol a Képviselő-testületnek a megválasztásuk óta végzett tevékenységükről.
(2) A Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat értelemszerűen a bizottság működésére is alkalmazni kell.
(3) A Képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdésének eb) pontja alapján vagyonnyilatkozatot tesz.
29. § A képviselői vagyonnyilatkozatot a Képviselő-testület ÜPHK Bizottsága tartja nyilván és ellenőrzi, gondoskodik annak megőrzéséről, kezeléséről és visszaadásáról az erre vonatkozó szabályzatban foglaltak szerint.
9. A polgármester, az alpolgármester
30. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) ha a Képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. (A kezdeményezést, az ülést követő 3 napon belül nyújtható be, a Képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.),
c) képviseli az önkormányzatot,
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését.
(3) A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármester illetményét a Képviselő-testület határozatban, az Mötv-ben foglalt mértékben, összegszerűen állapítja meg.
(4) A Képviselő-testület határozatában a polgármester– megbízatásának időtartamára – költségtérítést állapít meg az Mötv-ben foglalt mértékben. (5) A polgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére, az összeférhetetlenség eseteire, valamint a köztartozás-mentesség igazolásával összefüggő eljárásra az Mötv. rendelkezései irányadók.
31. § (1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára – saját tagjai közül – egy fő, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, akinek a tiszteletdíjára vonatkozóan a polgármester tesz javaslatot.
(2) A képviselő alpolgármesterre, a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadóak.
(3) Az alpolgármester a Képviselő-testület, illetve a polgármester esetenkénti megbízása alapján képviseli az önkormányzatot.
(4) Az alpolgármesteri tisztség betöltésének módját a Képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével, a szervezeti és működési szabályzat egyidejű módosításával megváltoztathatja.
(5) Az alpolgármesterre vonatkozó szabályokra a Mötv. 74-79. §-ai az irányadók.
(6) Az alpolgármester tiszteletdíját és költségtérítését a Képviselő-testület állapítja meg, a Mötv. 80. § (2-3) alapján.
(7) Az alpolgármester munkamegosztásának kialakítása, konkrét feladatainak meghatározása a polgármester jogkörébe tartozik.
10. A jegyző
32. § A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós távolléte esetén a jegyzői feladatokat legfeljebb hat hónapra a gesztor Hivatal igazgatási előadója látja el.
33. § A jegyző feladatai:
a) az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátása, e körben:
aa) előkészíti, koordinálja, és ellenőrzi a bizottság és a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések törvényességét,
ab) megszervezi a Képviselő-testület, a bizottság ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
ac) tanácskozási joggal részt vesz a Képviselő-testület és a bizottság ülésein és köteles jelezni, ha a döntéshozatalnál vagy a működésük során jogszabálysértést észlel,
ad) intézkedést kezdeményez a törvénysértések megszüntetésére,
ae) gondoskodik a Képviselő-testületi és a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészíttetéséről és a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal részére való megküldéséről,
b) a KÖH vezetésére irányuló tevékenysége keretében:
ba) elemzi, értékeli, ellenőrzi a KÖH döntés-előkészítő, a végrehajtást szervező tevékenységét,
bb) előkészíti a KÖH működési rendjéhez kapcsolódó, a köztisztviselők munkakörülményeit érintő szabályzatokat,
bc) biztosítja a működési rendjét és fegyelmét.
c) az Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatban ellátja a jogszabályokban számára meghatározott feladatokat.
11. Államigazgatási és önkormányzati feladatok ellátása
34. § (1) A Képviselő-testület a 4/2013. (II. 7.) számú határozatában foglaltak szerint 2013. 03. 01-től határozatlan időtartamra Közös Önkormányzati Hivatali Megállapodást kötött Cserépváralja és Bükkzsérc községek Képviselő-testületeivel.
(2) A jegyzői feladatokat a Cserépfalui Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője látja el a cserépfalui gesztor hivatal, a bükkzsérci valamint a cserépváraljai kirendeltség hivatali apparátusának bevonásával.
(3) A Közös Hivatali feladatok ellátására kötött megállapodás e rendelet 7. mellékletét képezi.
12. Az Önkormányzat gazdálkodása, költségvetése, vagyona
35. § (1) A Képviselő-testület meghatározza gazdasági programját és költségvetéséről évente rendeletet alkot.
(2) Az Önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes vagyontárgyak körét a 10/2012. (VII. 24.) önkormányzati rendelet tartalmazza.
(3) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Közös Hivatal látja el. E körben feladatai:
a) a központi jogszabályokban előírt módon és határidőben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a MÁK B-A-Z. Vármegyei Igazgatósága részére,
b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
c) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,
d) biztosítja az önkormányzat könyvvitelének szabályszerű vezetését,
e) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
f) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát és csatolja az éves költségvetési beszámolóhoz,
g) gondoskodik az önkormányzat tartozásainak kiegyenlítéséről,
h) megtervezi és jóváhagyatja az Önkormányzat alapfeladatainak kormányzati funkcióit.
(4) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények az alapító okiratukban foglaltaknak megfelelően gazdálkodnak, az éves költségvetési rendeletben meghatározott szabályok szerint. Az intézmények részére biztosított éves költségvetési keretet csak a Képviselő-testület módosíthatja.
36. § Az Önkormányzat belső ellenőrzési feladatainak ellátása eseti megbízás alapján külső szakember megbízása alapján történik.
13. Záró rendelkezések
37. § Hatályát veszti a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/2018. (V. 2.) önkormányzati rendelet.
38. § Ez a rendelet 2025. március 27-én lép hatályba.