Parasznya Község Önkormányzata Képviselő-testületének

13/2013.(XII.31.) önkormányzati rendelete

                                          A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL    

PARASZNYA Község Önkormányzatának Képviselő testülete Magyarország  Alaptörvényének A helyi önkormányzatokról szóló 32. cikk  (1)  bekezdése alapján továbbá, Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 9.§ -a hatáskörben eljárva az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló többször módosított 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket az alábbi rendeletmódosításban állapítja meg, PARASZNYA Helyi Építési Szabályzata (továbbiakban: HÉSZ) és Szabályozási Terv (továbbiakban: SZT) melynek elfogadásával elrendeli annak alkalmazását az 1997. évi LXXVIII. tv. 9.§. (3) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörben eljárva az illetékes szakigazgatási szervek véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1.§

(1) A rendelet területi hatálya kiterjed PARASZNYA község teljes közigazgatási területére.

(2)       A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.

2. §

(1)A beépítésre szánt területre vonatkozó tervlapon jelölt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása csak a szabályozási terv módosításával történhet.

I. Fejezet

3. §

A közigazgatási terület felhasználási egységeinek tagozódása

(1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

(2) A beépítésre szánt terület az alábbi terület felhasználási egységekre ,azon belül(övezetek) tagozódik:

(3) A beépítésre szánt területek övezetei:         

a)Lakóterületek övezetei

Lf-1           falusias lakóterület övezete hagyományőrző, aprótelkes beépítéssel

Lf-2           falusias lakóterület övezete kertes karakterrel keveredő hagyományőrző, szalagtelkes beépítéssel

Lf-3           falusias lakóterület övezete, kertes lakóövezet

b)Településközpont vegyes terület övezetei  

Vt-1           településközpont vegyes terület övezete, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló övezet

Vt-2           településközpont vegyes terület övezete, jellemzően alapfokú intézményi épületek elhelyezésére

Vt-3           településközpont vegyes terület övezete jellemzően kis telkes intézmények elhelyezésére

Vt-4           településközpont vegyes terület övezete, jellemzően kereskedelmi épület elhelyezésére

c)Gazdasági területek övezete

Gksz         kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezete

d)Különleges beépítésre szánt területek övezetei

Kmg         mezőgazdasági üzemi terület övezete

Kat            Adrián tanya és Baross akna övezete

Ksp           sportpálya övezete

Kpi            pincés terület övezete

(4)Beépítésre nem szánt területek övezetei

a)Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei

Kkt        temető övezete

Kkb       bányászattal érintett terület övezete

b)Közlekedési területek övezetei

KÖu-3 közúti közlekedési terület övezte - országos mellékút

KÖu-4 közúti közlekedési terület övezte - települési összekötőút

KÖu-5 közúti közlekedési terület övezte – kiszolgálóút, lakóutca

c)Zöld területek övezete

Z            zöldterület övezete

d)Erdő területek övezete

Ev         védelmi rendeltetésű erdőterület övezete

 e)Mezőgazdasági területek övezetei

Má-I       általános mezőgazdasági terület övezete, szántó művelésű területek – intenzív használattal

Má-E     általános mezőgazdasági terület övezete, gyep, legelő területek – extenzív használattal

          Má-Ix     általános mezőgazdasági terület korlátozott használatú övezete, szántó művelésű területek – intenzív használattal

Má-Ex   általános mezőgazdasági terület korlátozott használatú övezete, gyep, legelő területek – extenzív használattal

Mk         kertes mezőgazdasági terület övezete, kertgazdálkodásra szolgáló terület és gyümölcs ültetvények területe

f)Vízügyi területek övezetei

    V-1        vízgazdálkodási terület övezete, Nyögő-patak, Galya- patak, csatorna, árok, vízmosás                                   

          V-2        vízgazdálkodási terület övezete, vízmű üzemi területének övezete

g)Természetközeli területek övezete      

          Tk          természetközeli terület övezete

4. §

A belterületi határ módosítása

(1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben utasításokban foglaltak figyelembe vételével.

(2)A belterületbe vonásról az önkormányzatnak kell gondoskodnia.

II. Fejezet

Beépítésre szánt területek általános előírásai

Lakóterületek általános előírásai

5. §

(1) Az építmények elhelyezése feleljen meg:

-az övezetre vonatkozó jelen előírásoknak,

-az övezetre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak,

-a levegőminőségi előírásoknak,

(2) Állattartó épület az előírt védőtávolság betartása mellett az állattartási szabályrendelettel összhangban építhető.

(3) Különálló melléképítmény elhelyezésének szabályai:

a)  a melléképítmények közül  állatól és állatkifutó csak  az építési helyen  belül helyezhető el.

b) a hátsókert minimális méretén belül terepszint alatti építmény sem helyezhető el.

(4)Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén az alábbi védőtávolságokat is be kell tartani.

-Kis haszonállat ólja és ketrece lakóépülettől legalább 6,0 m

-Haszonállat ólja lakóépülettől 10,0 m, kifutója 12,0 m

-Trágya és trágyalétároló legalább 12,0 m-re legyen.

(5) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.

(6) A „kismélységű” telkek beépítése:

a)A 25,0 m mélységet el nem érő kisméretű telkek esetében, a telek beépítésére vonatkozó általános és övezeti szabályokat is be kell tartani.

b)Kismélységű teleknek az az építési telek minősül, melynek építési oldalon mért mélysége (feltéve, hogy a szemközti telekhatártól max. 5 m-el rövidebb) a 25,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5 m –nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni. A „kisméretű” telkekre vonatkozó speciális előírásokat kell a fenti értéknél valamivel nagyobb mélységű azon telkekre is alkalmazni, melyeket a szabályozási terv, az egységes szabályozásra törekvés érdekében, külön ebbe a kategóriába sorol.

c)A „kismélységű ” telkekre vonatkozó külön előírások.

ca) Ha a kismélységű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, az előírt tűztávolságot be kell tartani.

cb) Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt tűztávolság jelenti a betartandó hátsó kert méretét.

cc) Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kismélységű” teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.

(7)Amennyiben a telek nagysága nem éri el az övezetre jellemző kialakítható legkisebb telekterület méretét, illetve közterületről, közútról, vagy magánútról nem közelíthető meg, az nem minősül építési teleknek.

Legalább 2 építési telek megközelítésére külön helyrajzi számon magánút lejegyezhető, melynek minimális szélessége 8 m.

(8)Az épületek, építmények környezetének parkosítása kizárólag tájba illő, nem invázív őshonos növényekkel történhet.     

(9)Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül helyezhető el.

(10)Közművesítés teljeskörű, zártszelvényű csapadék csatorna és vezetékes gáz kivételével.

(11)Az övezetben az épületekre a hatályos jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni.

(12) Tájképvédelmi okokból az építési telken történő terepalakítás 10 % alatti tereplejtésnél legfeljebb 1,0 m 10-20 % közötti tereplejtésnél legfeljebb 1,5 m  20 %-ot meghaladó  tereplejtésnél 2,0  m lehet az eredeti  terepszinttől  mérten. A kialakításra került rézsűk 2’- nál meredekebbek nem lehetnek.

(13)A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetes feltárást kell végezni.

(14)A beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról.

(15)Felszínmozgásos területeken a hatályos jogszabályokban előírt talajmechanikai, illetve geotechnikai szakvéleményt el kell készíttetni.

A lakóterület övezetei

Lf-1, Lf-2, Lf-3 építési övezet

6. §

(1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

1. lakóépület,

2. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,

3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

4. szálláshely szolgáltató épület,

5. kézműipari építmény,

6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

7. sportépítmény,

8. üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb – nem nagyüzemi – gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény is.

(3)Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a I. táblázatban előírtaknak. A lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el egy épület tömegben történő megjelenítéssel.

I. TÁBLÁZAT  

-A legkisebb telekszélesség 14 m.

-A legnagyobb homlokzatmagasság 5 m

(4) Az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, tégla, stb), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színű felületképzéssel készülhet. Tipikusan harsány színek a falfelületek színezésére és a tetőhéjalásra nem alkalmazhatóak.

(5)Az épületek, építmények környezetének parkosítása kizárólag tájba illő, nem invázív őshonos növényekkel történhet.     

(6)Egyéb előírások:

a)terepszint alatti létesítmény indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan is

b)környezetvédelmi besorolások

-levegőminőség: a hatályos levegőminőségi határértékek szerint

-zajvédelmi és rezgésvédelmi határértékek: lakóterület határértékei szerint

c)közművesítés: teljeskörű, zártszelvényű csapadékvíz csatorna és vezetékes gáz kivételével

d)a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

Vegyes területek

Településközpont vegyes terület

Általános előírásai

Vt

7. §

(1)A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2)A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

-lakóépület

-igazgatási épület

-kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület (pl. piac)

-egyéb közösségi szórakoztató épület

-egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

       -sportépítmény 1 ha-ig helyezhető el

üzemanyagtöltő; kivételesen sem helyezhető el

(3)A településközpont vegyes területen kivételesen elhelyezhető.

-nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

-termelő kertészeti építmény

(4)A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(5)Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, illetve lemezházas

 trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése.

A településközpont vegyes terület övezetei

Vt-1, Vt-2, Vt-3, Vt-4

8.§

(1) A településközpont vegyes terület övezetei:

Vt-1           településközpont vegyes terület övezete, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló övezet

Vt-2           településközpont vegyes terület övezete, jellemzően alapfokú intézményi épületek elhelyezésére

Vt-3           településközpont vegyes terület övezete jellemzően kis telkes intézmények elhelyezésére

Vt-4           településközpont vegyes terület övezete, jellemzően kereskedelmi épület elhelyezésére

(2)Az övezetre vonatkozó értékeket az alábbi II. TÁBLÁZAT tartalmazza

II. TÁBLÁZAT

(3)Közterület felőli telekhatáron maximum 1,4 m magas, áttört kerítés létesítése, építhető hagyományőrző módon, falazott lábazat és oszlop létesítésével.

(4)Új nyúlványos (nyeles) nem alakítható ki.

(5)Egyéb előírások:

a)terepszint alatti létesítmény (indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján  létesíthető ,az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan is)

b)környezetvédelmi besorolások

-levegőminőség: a hatályos levegőminőségi határértékek szerint

-zajvédelmi és rezgésvédelmi határértékek: lakóterület és intézményterület laza beépítés

c)közművesítés: teljeskörű, zártszelvényű csapadékvíz csatorna és vezetékes gáz kivételével

d)a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

Gazdasági területek

9. §

(1)A belterület (beépítésre szánt terület) a következő terület felhasználási Kategóriákat foglalja magába:

(2)Gazdasági terület, ezen belül

- kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület Gksz

A kereskedelmi szolgáltató, gazdasági terület övezetének általános előírásai

Gksz

10. §

(1)A kereskedelmi, szolgáltató területen [Gksz] elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az alábbi tevékenységek építményei nem helyezhetők el

-alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelem

-élőállat nagykereskedelem

-nyers-félkész bőr nagykereskedelem

-energiahordozó nagykereskedelem

-fém-, érc, nagykereskedelem

-fa, építőanyag-szaniter nagykereskedelem

-vasárú szerelvény nagykereskedelem

-egyéb termelési célú termék nagykereskedelem

-hulladék nagykereskedelem

(3)Az övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények (fő funkciók):

- átrakó építmény, mérlegház

- üzletház

- raktár

- szociális helység építménye

(4)Üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény

- szolgálati lakó és szállásépületek

- terület ellátó alapfokú intézmény

- termék vezeték

- üzemanyagtöltő

 (5)Mellékfunkciók (melléképítmények)

- garázs

- kirakat szekrény

- tüzelőanyag tároló

- kazánház

(6)Terepszint alatti építmények

- süllyesztett rakodó

- mérlegház

- pincehelyiség (talajmechanikai szakvélemény alapján)

(7)Az övezetben a (3), (4) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan nem zavaró gazdasági építmények, melyek a lakóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik.

(8) A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát.

(9)Az övezetre vonatkozó értékeket az alábbi III.TÁBLÁZAT tartalmazza

III.TÁBLÁZAT

(10)Egyéb előírások:

a)Terepszint alatti létesítmény (indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján  létesíthető  ,az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan is)

b)Környezetvédelmi besorolások

-levegőminőség: a hatályos levegőminőségi határértékek szerint

-zajvédelmi és rezgésvédelmi határértékek: gazdasági terület határértékei szerint

c)Közművesítés:  teljeskörű  zárt szelvényű csapadékvíz elvezetés és gázhálózat kivételével

d)Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, illetve szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, illetve előkezelni kell.

e)A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

Különleges beépítésre szánt területek övezetei

11. §

(1)A különleges beépítésre szánt területbe azok az övezetek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúrajelentős intézményei.

(2)A különleges területek terület felhasználási mód szerinti tagozódása:

Különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek övezetei:

Kmg         mezőgazdasági üzemi terület övezete

Kat            Adrián tanya és Baross akna övezete

Ksp           sportpálya övezete

Kpi            pincés terület övezete

(3)Az övezetben a rendeltetésnek megfelelő épületek és építmények helyezhetők el.

(4)Az övezetre vonatkozó értékeket az alábbi IV. TÁBLÁZAT tartalmazza

IV. TÁBLA

(5) A fenti övezetekben a rendeltetést szolgáló épületek és építmények helyezhetők el.

(6)A pincés területekre vonatkozó külön előírások:

a) Az övezetben többnyire lyuk pincék létesíthetők.

b)új pince létesítése bányageológiai szakvélemény alapján létesíthető

c)a szomszéd, illetve az előtte, vagy mögötte lévő tulajdonos pincéje alá üreget létesíteni tilos

d)mindenféle pinceépítési tevékenység engedély köteles,

e) legalább 1,4 m-es földtakarás biztosítása szükséges új pince létesítése esetén, ennek hiányában statikai szakvéleménnyel kell igazolni az építmény állékonyságát.

f)a pinceüreg max. 5 m mély, 4 m széles és 15 m hosszú lehet.

g) a közterületi pincék korlátozottan forgalomképes területek (eladhatók)

h)a közterületi pincéken földtakarás biztosítása szükséges, felépítmény közterületi pincékre nem építhető, a bejárati homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető. Előtető max. 2 m²-ig építhető.  Műanyag használata tilos.

i)a pincék „zártsorúan” összeépíthetők, vagy szabadonállóan is építhetők a kialakult állapotnak megfelelően. Szabadonálló beépítés esetén min. 1m távolság betartandó.

j)borház kivételesen létesíthető, de ennek homlokzatán sem jeleníthető meg erkély, vagy loggia.

h)a pince közi utakon a tehergépjármű forgalom  csak 3,5 t súlykorlátozás mellett engedhető meg.

(7)Egyéb előírások:

a)terepszint alatti létesítmény (indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény készíthető ,az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan is)

b)környezetvédelmi besorolások

-levegőminőség: a hatályos levegőminőségi határértékek szerint

-zajvédelmi és rezgésvédelmi határértékek: különleges terület határértékei szerint

c)közművesítés: teljeskörű, zártszelvényű csapadékvíz csatorna és vezetékes gáz kivételével

d)a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

IV. FEJEZET

Beépítésre nem szánt területek

Különleges beépítésre nem szánt területek

12.§

(1)A különleges beépítésre nem  szánt területbe azok az övezetek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.

(2)Az övezetben a rendeltetésnek megfelelő épületek és építmények helyezhetők el.

(3)A különleges területek terület felhasználási mód szerinti tagozódása:

(4)Különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek övezetei:

Kkt - temető övezete

Kkb -bányászattal érintett terület övezete

(5)Az övezetre vonatkozó értékeket az alábbi V.TÁBLÁZAT tartalmazza

V. TÁBLA

1.  *K kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok

2. **2+3 %(épületre vonatkozó +építményre vonatkozó értékek)     

(6)Egyéb előírások:

a)környezetvédelmi besorolások

-levegőminőség: a hatályos levegőminőségi határértékek szerint

-zajvédelmi és rezgésvédelmi határértékek: különleges terület határértékei szerint

b)közművesítés: teljeskörű, zártszelvényű csapadékvíz csatorna és vezetékes gáz kivételével

c)a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

A közlekedési területek általános előírásai

13. §

(1)Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani, amennyiben a HÉSZ arról másként nem rendelkezik:

                            Törzshálózati jelentőségű út esetén   30 m

                            Országos mellékutak esetén                22 m

                            Helyi gyűjtőutak esetén                         16 m

                            Külterületi fő dűlőutak esetén              12 m

                            Kiszolgáló utak esetén                          10 m

                            Kerékpárút esetén                                    3 m

(2)A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:

Közlekedési létesítmények

Közművek és hírközlési létesítmények

(3)Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni a vonatkozó hatályos jogszabályokat és szabványokat.

(4)A közutakat az alábbi övezetekbe kell besorolni

- országos mellékút KÖu-3

- települési összekötő út, KÖu-4,

- kiszolgáló út, lakóút KÖu-5,

(5) A település tömegközlekedését biztosító autóbuszjáratok megállóhelyeit - ahol van rá mód - öbölben vagy leállósávon kell kijelölni.

(6)Parkolás

a)Új beruházásoknál az építmény rendeltetésszerű használatának megfelelő parkoló-szükségletet saját telken belül kell kielégíteni.

b)A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó (parkoló) helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó –(parkoló) hely után 1 db nagy lombkoronát növelő környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani.

Közműlétesítmények, közműellátás

14. §

(1)A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2)A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.

(3)Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4)A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(5)A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű kivitelezés érdekében.

(6)A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elé építeni.

(7)Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(8)Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(9)Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(10)Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés

A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

(11)A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.

(12)A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.

(13)A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.

(14)A VIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m, a másik oldalán min. 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.

(15)A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.

(16)Villamos energia ellátás

a)A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. sz. szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. b)A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.

c)A villamosenergia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

(17)Gázellátás

a) A  földgázvezeték biztonsági övezetét  a hatályos jogszabályok szerint kell biztosítani.

 (18)Távközlés

a)A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.

b)A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

c)A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az BNPI és a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges.

Közterületek kialakítása

15. §

(1)A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.

(2)A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.

(3)A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.

(4)A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:

a)Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,

b)Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése

c)Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése

d)Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése

e)Távbeszélőfülke elhelyezése

f)Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése

(5)Töltőállomást csak a szabályozási terv szerint lehet elhelyezni.

(6)Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.

(7)A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

Zöldterületek (Z)

Általános előírások

18. §

(1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).

(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(4) A zöldterületen elhelyezhető:

a) a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.),

b) vendéglátó épület,

c) a terület fenntartásához szükséges épület.

(5) A zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.

Közparkok és közkertek övezete

17. §

(1)Közkert az egy meghatározott főfunkciót (játék, sport, pihenés stb) szolgáló 1 ha-nál kisebb területű közterületi zöldterület, amelyet bárki használhat

(2) Közpark az övezetben több funkciót szolgáló, legalább 1 ha nagyságú és legkisebb oldalmérete is 80 m-nél nagyobb, közhasználatú közterületi zöldterület, amelyet bárki használhat

(3)  A település belterületén a (Z) Közparkok területének övezetében csak őshonos fafajok telepíthetők

Erdőterületek

18.§

(1)   A település erdőterületeinek lehatárolását a külterületi szabályozási terv tünteti fel.

(2)   A településen található erdőterületek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódnak:

Ev Védett /védő erdő övezete

(3) Az övezetre vonatkozó előírások:

a)Az övezetben lévő erdőterületek természeti védettség (ökológiai hálózat magterülete, tervezett természetvédelmi terület, védett természeti területek NATURA 2000-Kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület stb.) alatt álló területek.

b)Az övezeten belül csak köztárgyak, utak, nyomvonal jellegű vezetékek, közműépítmények, utak helyezhetők el akkor, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák.

c)Védett erdőben (lehatárolása a természeti védettség szerint) építményt csak a természetvédelmi kezelési tervben kijelölt területeken, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal lehet elhelyezni.

V. Fejezet

Mezőgazdasági területek

Általános előírások

19. §

(1)A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2)A mezőgazdasági területeken a következő övezetek kerültek kijelölésre:

Má-I       általános mezőgazdasági terület övezete, szántó művelésű területek – intenzív használattal

Má-E     általános mezőgazdasági terület övezete, gyep, legelő területek – extenzív használattal

          Má-Ix    általános mezőgazdasági terület korlátozott használatú övezete, szántó művelésű területek – intenzív használattal

Má-Ex   általános mezőgazdasági terület korlátozott használatú övezete, gyep, legelő területek – extenzív használattal

Mk         kertes mezőgazdasági terület övezete, kertgazdálkodásra szolgáló terület és gyümölcs ültetvények területe

(3)A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

Általános mezőgazdasági terület övezete, jellemzően szántó művelésű terület –intenzív használatú terület

Má-I

20. §

(1)Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a növénytermesztés és állattenyésztés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2)A termőföldön történő beruházásokat úgy lehet létesíteni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne akadályozza. A beruházáshoz szükséges védőterületet saját területen (telken) belül kell biztosítani, és az ártalom kiküszöböléséről az ártalomkeltőnek kell gondoskodnia.

(3)A mezőgazdasági terület övezeteiben az épületek építészeti kialakítása során az épületek anyaghasználatában és tömegformálásában a tájba illesztés szempontjainak és az illeszkedés szabályainak érvényesülnie kell.

(4)Az övezetre vonatkozó értékeket az alábbi VI. TÁBLÁZAT tartalmazza

VI.TÁBLA

(5)Tanya épület, lakóház  és farmgazdaság 6000 m² építési telek kialakítására legalább 5 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést.

(6)Az övezetben elhelyezhetőek a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint lakóépület a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére (ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg).

(7)Lakóépület és mezőgazdasági üzemi épület 5 ha fölött a telek területén max. 3%-os beépítettséggel, szabadon álló beépítési móddal, lakóépületeknél maximum 4,5 m, gazdasági épületeknél max. 7,5 m építménymagassággal, tömbösített formában helyezhetőek el. 5 ha alatti terület nem beépíthető.

(8)Terepszint alatti létesítmények a talajvízviszonyok figyelembevételével elhelyezhetők.

(9)Állattartó telepek létesítése csak 5,0 ha terület fölött, külön szakhatósági engedélyek beszerzésével megengedett. Állattartó telep birtokközpontként önállóan is kialakítható, de az 5,0 ha minimális telekterületnek ekkor is meg kell lennie.

(10)Az övezetben új lakás, lakóépület csak akkor létesíthető, ha rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvizet, villamos energia ellátást, a keletkező hulladék és szennyvíz elszállítását vagy ártalommentes elhelyezését, továbbá a gépjárművel történő állandó megközelítést a tulajdonos vagy használó biztosítani tudja.

(11)A mezőgazdasági terület övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges. Ha a szennyvíz a közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy egyedi szennyvíztisztítót kell létesíteni.

(12)Ha a létesíteni kívánt gazdasági épület funkciója alapján védőtávolság kijelölés köteles, akkor a szakhatóságok az építési engedélyezési eljárás keretében erről egyedileg intézkednek.

(13) Birtokközpontok a hatályos jogszabályok szerint létesíthető.

(14)Felszínmozgásos területeken a hatályos jogszabályban előírt talajmechanikai szakvélemény, vagy  geotechnikai szakvélemény beszerzéséről gondoskodni kell..

Általános mezőgazdasági terület jellemzően szántó művelésű terület – extenzív terület

Má-E

21. §

(1)Az övezet telkein lakóépület nem építhető, csak a rét, legelő, gyep és állattartáshoz kapcsolódó tevékenységek végzéséhez szükséges építmények helyezhetőek el. Nagyüzemi állattartó telepek létesítése nem megengedett. Az állattartás építményei közül csak karám és kerítés, fedett-nyitott nyári szállás létesíthető természetes anyagokból tájba illő módon.

(2)Beépíthetőség max. 3 %, építménymagasság max. 4,5 m, gazdasági épület esetében a technológia figyelembevételével indokolt esetben ennél több is lehet.

(3)Az építményeket szabadon állóan kell elhelyezni, a telekhatártól mért minimális távolság 10,0 m.

(4)Terepszint alatti létesítmények a talajvízviszonyok figyelembevételével elhelyezhetők.

Korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület övezete

Má-Ix, Má-Ex

22.§

(1) Ökológiai hálózat övezetén belül, nem helyezhető el újonnan létesíthető nagyfeszültségű távvezeték, mobil átjátszó torony sem szélerőmű, sem napelem park.

(2) Vízmű védőidom területén, valamint okológiai folyosó és magterület övezetében mezőgazdasági üzemi terület, sem birtokközpont nem létesíthető.

(3)Az övezet telkein lakóépület nem építhető, csak a szántó, rét, legelő, gyep és állattartáshoz kapcsolódó tevékenységek végzéséhez szükséges építmények helyezhetőek el. Nagyüzemi állattartó telepek létesítése nem megengedett. Az állattartás építményei közül csak karám és kerítés, fedett-nyitott nyári szállás létesíthető természetes anyagokból tájba illő módon. Beépíthetőség max. 3 %, építménymagasság max. 4,5 m, gazdasági épület esetében a technológia figyelembevételével indokolt esetben ennél több is lehet.

Kertes mezőgazdasági terület övezete,

Gyümölcsös terület

Mk

23. §

(1)Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.

(2)A legkisebb beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, vagy kertművelési ág esetén 720 m², szántó vagy gyep művelés esetén 1500 m². Az övezetben egy gazdasági épület helyezhető el, melynek alapterülete 30 m².

(3)Az I. kategóriájú szőlőkataszterbe tartozó területek építési előírásai:

-Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.

-Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor I. termőhelyi kategóriájú szőlőültetvényeken nem létesíthető.

-Földbevájt pince létesíthető.

(4)Az övezetre vonatkozó értékeket az alábbi VII. TÁBLÁZAT tartalmazza

VII.TÁBLA

(5)Lakó vagy pihenőtér elhelyezésének feltétele 3000 m² telekterület és legalább 5 ha ültetvény tulajdonlása szükséges.

(6)A védett területtel határos zónában még a puffer övezeten belül nem építhetők sem szerszámtárolók, sem lakó- pihenő jellegű építmények

Vízgazdálkodási terület övezetei

V-1, V-2 övezetek

24. §

(1) a vízgazdálkodási terület övezetei:

V-1- patak, csatorna, árok, vízmosás

V-2 - vízmű üzemi terület

(2)V-1 jelű övezetbe tartozik, a Galya-patak, a Nyögő-patak és partja és közvetlen környezete.

(3)  V-1 és V-2 vízgazdálkodási terület övezeteiben mindennemű építmény elhelyezés esetén épületet és építményt elhelyezni csak vízjogi engedély alapján lehet.

(4)A patakok partéleitől számított 6-6 m szélességű sávot mindenkor szabadon kell hagyni

(5) A 6 m-es sávon belül Ideiglenes építményt, kerítést stb. sem lehet elhelyezni a meder megköze­lítésének biztosítására és az elvégzendő vízgazdálkodási -árvízvédelmi és karbantartási- szakfelada­tok ellátására.

IV. Fejezet

A környezet védelmére vonatkozó előírások

25. §

1. A település igazgatási területén kizárólag olyan létesítmények üzemeltethetők, építhe­tők, illetve olyan tevékenységek folytathatók, amelyek levegő szennyezőanyag ­kibocsátása a környezetvédelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértékeket nem haladja meg.

2. Zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó lé­tesítmény csak akkor üzemeltethető, vagy építhető, illetve bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az okozott zajterhelés, vagy rezgés mértéke a környezetében a vo­natkozó rendeletben foglalt határértékeket nem haladja meg.

3. Zajvédelmi szempontból érzékeny területek a temető, közparkok, amelyek telekhatárán az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységekből származó zaj­terhelés nem lehet több, mint a hatályos jogszabályban szereplő zajterhelési határérték.

4. Lakóterületen és vegyes területen az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységből származó zajterhelés nem lehet több, mint a hatályos jogszabályban szereplő zajterhelési határérték.

5. Az országos közutak szabályozási terven jelölt védőtávolságán belül mezőgazdasági területen lakóépület nem létesíthető.

6. Nagy létszámú állattartó telep a belterülettől, nem gazdasági célú beépítésre szánt terü­lettől legalább 1000 m távolságban létesíthető, ennél kevesebb védőterület csak technológiai korszerűsítés esetén létesíthető és ez esetben a védőtávolságot a szakhatóságok állapítják meg.
7. A vízfolyások legalább 6 m védőtávolságán belül új épület nem létesíthető

8. Természeti területen – a jogszerűen beépített területek, valamint valamint vízjogi engedállyel rendelkező építmények kivételével –tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül, valamint a vízfolyások hullámterében új építmények elhelyezése.

9. A közcsatornával ellátatlan területeken, illetve külterületen keletkező szennyvizek csak zárt gyűjtőben helyezhetők el. A zárt gyűjtőket a csatornahálózat kiépítésével a ráköté­sek után fel kell számolni.

10. Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely, kommunális hulladéklerakó te­lep, hulladékégető a település közigazgatási területén nem létesíthető.

11. Dögkonténer a település belterületétől, beépítésre szánt területeitől legalább 500 m tá­volságban létesíthető.

(13)Építési célra a termőföld igénybevételét az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.

26. §

(1)Az épített környezet védelme (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg

(2)Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell (el kell érni) a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.

(3)Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.

(4)A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(5)A hatályos jogszabályok szerint a település a fokozottan érzékeny kategóriába tartozik a vonatkozó rendelkezéseket be kell tartani.

27. §

(1) Az épített környezet védelme (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg

(2)          Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.

(3)          Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.

(4)          A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(5) A hatályos jogszabályok szerint a község (fokozottan érzékeny) kategóriába sorolható

Építészeti értékvédelem

28. §

(1)       Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján  nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik.

(2)       A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.

(3)       A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről a települési önkormányzat  dönt.

(4)       A helyi művi, táji és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi rendeletben szabályozza.

A helyi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai

29.§

(1) A helyi védelem alá tartozó épületek esetében elhelyezkedésétől függően - a következők szerint kell eljárni:

(2) Az építési engedélyezési eljárás során ki lehet kötni, hogy az épület nem bontható el csak életveszély esetén. A bontásról az Képviselő-testület határozhat.

(3) A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés pl. homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés – csak részletes értékvizsgálaton alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület kiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb.

(4) A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell

(5) Az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:

a) Építési anyaghasználat:

- Lábazatképzés:

         Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.

- Falfelületek:

- Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.

-Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzat-burkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.

 - Tető

A tetőfedés anyaga cserép, pala, eternit pala (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) legyen.

Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, TEGOLA.

b)Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme:

- Az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg pl. szalagablak, erkélysor.

- A nyílás és falfelületek aránya a védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg.

c)A védett közterületek közterület rendezési terveinek készítésekor az alábbi szempontok szerint kell eljárni:

- A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgy együttest alkossanak, egyedi tervezésű, időtálló kivitelű legyen.

- A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését.

- A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal.

d.) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek illetve a védelemre javasolt régészeti lelőhelyek  

- A régészeti lelőhelyek védelméről a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény rendelkezik. A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, és biztosítani azok anyagának megfelelő elhelyezését.

- A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti.

-  A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetes feltárást kell végezni. 

- A régészeti feltárás költségeit – a mentő feltárások kivételével – annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.

A térségi szabályozás elemei BAZ Megye Területrendezési Terve alapján

30. §

(1)A település igazgatási területének térségi övezetei

1.    ökológiai hálózat, magterület, ökológiai folyosó, pufferterület övezetei,

2.     kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, erdőtelepítésre alkalmast terület övezetei

3.    országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete

4.    országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete,

5.    kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezete 

6.    földtani veszélyforrás területének övezete

7.    vízeróziónak kitett terület által érintett övezet

 (2)Az egyes térségi övezetekre vonatkozó sajátos előírások

1.   Magterület, ökológiai folyosó és ökológiai folyosó övezete

a)  Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

b)  Az övezetben amennyiben építés történik, az csak a tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző hagyományos beépítési jellemzőkkel és anyaghasználattal valósulhat meg.

c)  Az övezetben új külszíni bányatelek és bánya nem létesíthető, meglévő bánya és bányatelek nem bővíthető.

2.    Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület és erdőtelepítésre alkalmas területek övezetében külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.

3.    Országos jelentőségű tájképvédelmi terület és történeti jelentőségű település övezete:

a)  Az övezetben a belterületi határhoz csatlakozó tömbökben, csak a tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző hagyományos beépítési jellemzőkkel és anyaghasználattal valósulhat meg az építés.

b)  Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

c)  Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.

d)  Az övezetben új külszíni bányatelek és bánya nem létesíthető, meglévő bánya és bányatelek nem bővíthető.

     4.     Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezetében

a)   Az övezet területén különös figyelmet kell fordítani a szennyvíz-elvezetés, -tisztítás és elhelyezés mielőbbi megoldására, a teljes szennyvízcsatorna - hálózat kiépítését meg kell valósítani.

b)   A felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme érdekében szükséges az épületek tetővizeinek gyűjtése és hasznosítása, a települések burkolt felületeire hulló csapadékvizek késleltetéssel való elvezetése, használt vizek kezelése, tisztítást követő hasznosításának elősegítése.

     5.földtani veszélyforrás területének övezete

a)    Az övezetben épületet, építményt elhelyezni csak jogszabályban előírt talajmechanikai szakvélemény alapján, illetve indokolt esetben geotechnikai szakvélemény alapján lehet.

5.    vízeróziónak kitett terület által érintett övezetben gondoskodni kell a

vízmosások megkötéséről a vízelvezetés környezet kímélő megoldásáról.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

31.§

(1) A Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. nap lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Helyi Építési Szabályzatról szóló 9/2005. (V.12.) önkormányzati

 rendelet

Parasznya, 2013. december 30.

                Horváth Jánosné                                     Varga Vincéné

                      Polgármester                                     Jegyző

Kihirdetve: 2013. dec. 31.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET

SZABÁLYOZÁSI TERV A BELTERÜLETRE SZM-1/2013-04

2.SZÁMÚ MELLÉKLET

SZABÁLYOZÁSI TERV A KÜLTERÜLETRE SZM-2/2013-04

3.SZÁMÚ MELLÉKLET

SZABÁLYOZÁSI TERV A ADRIÁNTELEPRE SZM-3/2013-04

4.SZÁMÚ MELLÉKLET

HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÜLETEK UTCA, HÁZSZÁM, HELYRAJZISZÁM ALAPJÁN

1.SZÁMÚ FÜGGELÉK

Nyilvántartott régészeti lelőhelyek Parasznya közigazgatási területén

2. SZÁMÚ FÜGGELÉK

Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok méterben

^x   Környezeti hatástanulmány támogató véleménye esetén legfeljebb

    500 méterre csökkenthető

Jelmagyarázat:

    1.Kóház, szanatórium                        8.Járműtelep és javítóműhely

    2.Lakó és szállás épület                     9.Vendéglátó lét./italbolt,diszkó

    3.Üdülő                                                      10.Fertőzésveszélyes kockázatot jelentő létesítmény

    4.Oktatási és nevelési létesítmény    11.Bűz és porkibocsátókockázatot jelentő létesítmény

     5.Sportlétesítmények                         12.Elsőrendű főközlekedési út

     6.Mentőállomás, tűzoltóság                13.Üzemanyag töltő állomás

3.SZÁMÚ FÜGGELÉK

Allergizáló növényfajtáktól származó pollen koncentráció

megengedhető legmagasabb értékei

4.SZÁMÚ FÜGGELÉK

KÖZMŰ ÁGAZATI SZABVÁNYOK KIVONATA

VÍZELLÁTÁS

Vízvezetékek legkisebb védőtávolsága Épülettől:

-                300 mm átmérőig: védőszerkezet nélkül: 3,0 m, védőszerkezet alkalmazásával: nincs megkötés,

-                300-700 mm-ig: 5,0 m,

-                700-1200 mm-ig: 7,0 m,

-                1200 mm felett: 8,0 m.

Közúti hidaktól és aluljárók síkalapjától:

-                  védőszerkezet alkalmazása nélkül: 4,0 m,

-                 védőszerkezet alkalmazása esetén: nincs megkötés. A többi közművezetéktől:

-                 csatornától: 1,5 m,

-                 erősáramú kábeltől: 0,7 m,

-                 gázelosztó vezetéktől: 0,7 m,

-                 távhő vezetéktől (védőszerkezetben): 0,5 m,

-                 távhő vezetéktől (földbe fektetve): 1,0 m,

-                 hírközlési kábeltől (védőszerkezetben): 0,7 m.

SZENNYVÍZ ÉS CSAPADÉKCSATORNA

Szennyvíz- és csapadékcsatornák legkisebb védőtávolsága Épülettől:

-                 zárt gravitációs vezetéknél védőszerkezet nélkül: 3,0 m,

-                 zárt gravitációs vezetéknél védőszerkezet alkalmazásával: 2,0 m,

-                 nyitott szelvénynél: 7,0 m,

-                nyitott  szelvénynél   védőszerkezet,   illetve   fokozott   biztonság alkalmazásával: nincs megkötés,

-                nyomott vezetéknél védőszerkezet nélkül: 3,0 m,

-                 nyomott vezetéknél védőszerkezet alkalmazásával: nincs megkötés. Közúti hidak és aluljárók síkalapjától:

-                 zárt gravitációs vezetéknél védőszerkezet alkalmazása nélkül: 3,0 m,

-                 zárt gravitációs vezetéknél védőszerkezet alkalmazása esetén: 2,0 m,

-                 nyomott vezetéknél védőszerkezet nélkül: 4,0 m,

-                 nyomott vezetéknél védőszerkezet alkalmazásával: nincs megkötés. A többi közművezetéktől:

-                 vízvezetéktől: 1,5 m,

-                 csatornától: nincs megkötés

-                 erősáramú kábeltől: 1,0 m,

-                 gázelosztó vezetéktől: 2,0 m,

-                 távhő vezetéktől (védőszerkezetben): 0,7 m,

-                 távhő vezetéktől (földbe fektetve): 1,0 m,

-                 hírközlési kábeltől (védőszerkezetben): 1,0 m.

VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS

Villamos alállomások biztonsági övezetét a létesítmény kerítésétől, illetve a kisajátított terület szélétől vízszintesen mért 10,0 m széles sávban biztosítani

kell.

A védőterület nem építhető be.

Föld feletti vezetésű villamosvezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban levő áram-vezetőtől vízszintesen mért biztonsági zóna sávját, annak függőleges vetületéig biztosítani kell.

Föld feletti vezeték esetén a védőtávolság a szélső áramvezetőtől:

-                120 kV-os nagyfeszültségű vezeték: 13,0-13,0 m,

-                6-35 kV-os középfeszültségű vezeték külterületen: 5,0-5,0 m

-                6-35 kV-os középfeszültségű vezeték belterületen: 2,5-2,5 m

-                0,4 kV-os kisfeszültségű vezeték: 1,0-1,0 m. Föld feletti vezeték esetén a védőtávolság a tengelytől:

-                120 kV-os nagyfeszültségű vezeték: 18,0-18,0 m,

-                6-35 kV-os középfeszültségű vezeték külterületen: 7,0-7,0 m

[A tartókarok szélessége a védőtávolságot befolyásolhatja.] Földben elhelyezett nagyfeszültségű erősáramú kábel legkisebb védőtávolsága: Épülettől:

-                120 kV-os kábel esetén: 1,5-1,5 m.

35   kV-0,4   kV-ig   erősáramú   földben   elhelyezett   kábelek   legkisebb védőtávolsága: Épülettől:

-                 védőszerkezet alkalmazása nélkül: 0,5 m,

-                 védőszerkezet alkalmazásával: 0,3 m. Közúti hidak és aluljárók síkalapjától:

-                 védőszerkezet alkalmazása nélkül: 0,5 m,

-                 védőszerkezet alkalmazásával: 0,5 m. A többi közművezetéktől:

-                 vízvezetéktől: 0,7 m*,

-                 csatornától: 0,7 m*,

-                 gázelosztó vezetéktől: 0,5 m,

-                 távhő vezetéktől (védőszerkezetben): 1,0 m,

-                 távhő vezetéktől (földbe fektetve): 1,0 m,

-                 hírközlési kábeltől (védőszerkezetben): 0,5 m. * közös árkos közműsávban

VEZETÉKES GÁZELLÁTÁS

Gázvezeték legkisebb védőtávolsága Épülettől, vasúttól:

-                 kisnyomású gázvezeték: 2,0 m,

-                 kisnyomású gázvezeték védőszerkezet alkalmazásával: 1,0 m,

-                 középnyomású gázvezeték: 4,0 m,

-                 középnyomású gázvezeték védőszerkezet alkalmazásával: 2,0 m,

-                 nagyközép-nyomású gázvezeték: 5,0 m,

• nagyközép-nyomású gázvezeték védőszerkezet alkalmazásával: 2,5 m, Üreges túlnyomás nélküli (csatorna) közműtől és műtárgytól:

-                 kisnyomású gázvezeték: 1,0 m,

-                 kisnyomású gázvezeték védőszerkezet alkalmazásával: 0,5 m,

-                 középnyomású gázvezeték: 2,0 m,

-                 középnyomású gázvezeték védőszerkezet alkalmazásával: 1,0 m,

-                 nagyközép-nyomású gázvezeték: 2,0 m,

• nagyközép-nyomású gázvezeték védőszerkezet alkalmazásával: 1,0 m, A többi közművezetéktől:

-                 vízvezetéktől: 0,7 m,

-                 erősáramú kábeltől: 0,5 m*,

-                 távhő vezetéktől (védőszerkezetben): 0,5 m*,

-                 távhő vezetéktől (földbe fektetve): 0,7 m*,

-                 hírközlési kábeltől (védőszerkezetben): 0,5 m.

*            közös árkos közműsávban

 ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS

Vezetékes hírközlési (telefon) kábelek legkisebb védőtávolsága. Épülettől:

-                 védőszerkezet nélkül földbe fektetve: 1,0 m,

-                 védőcsőben földbe fektetve: 0,5 m. Közúti hidak és aluljárók síkalapjától:

-                 védőszerkezet nélkül földbe fektetve: 0,5 m,

-                 védőcsőben földbe fektetve: 0,5 m. A többi közművezetéktől:

-                 vízvezetéktől: 0,7 m,

-                 csatornától: 0,7 m,

-                 erősáramú kábeltől: 0,5 m,

-                 gázelosztó vezetéktől: 0,5 m,

-                 távhő vezetéktől (védőszerkezetben): 0,5 m,

-                 távhő vezetéktől (földbe fektetve): 0,7 m,

-                 hírközlési kábeltől (védőszerkezetben): 0,5 m.

5.SZÁMÚ FÜGGELÉK

 Természetvédelmi vonatkozások

Terület azonosító                                                                                                 Terület neve    Területe (ha)

HUBN10003     Bükk-hegység és peremterületei                                               66400,5

Jelölő fajok:

                         Aquila heliaca                          parlagi sas

                         Bonasa bonasia                       császármadár

                         Bubo bubo                               uhu

                         Ciconia nigra                            fekete gólya

                         Circaetus gallicus                     kígyászölyv

                         Dendrocopos medius                közép fakopáncs

                         Dendrocopos syriacus              balkáni fakopáncs

                         Dryocopus martius                   fekete harkály

                         Ficedula albicollis                     örvös légykapó

                         Ficedula albicollis                     örvös légykapó

                         Ficedula parva                         kis légykapó

                         Lanius collurio                          tövisszúró gébics

                         Lullula arborea                         erdei pacsirta

                         Pernis apivorus                        darázsölyv

                         Picus canus                            hamvas küllő

                         Strix uralensis                          uráli bagoly

                         Sylvia nisoria                           karvalyposzáta

Terület azonosító                                                                                                 Terület neve    Területe (ha)

HUBN20001     Bükk-fennsík és a Lök-völgy                                                      14079,6

Jelölő élőhelyek és fajok:

                   élőhely

                         40A0                                       * Szubkontinentális peripannon cserjések

                         6110                                       * Mészkedvelő vagy bazofil varjúhájas

                                                                       gyepek (Alysso-Sedion albi)

                         6190                                       * Pannon sziklagyepek

                                                                       (Stipo-Festucetalia pallentis)

                         6230                                       * Fajgazdag Nardus-gyepek szilikátos

                                                                       alapkőzetű hegyvidéki területeken és

                                                                       kontinentális európai területek domb-

                                                                       és hegyvidékein

                         6520                                       Hegyi kaszálórétek

                         8210                                       Mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel

                         8310                                       Nagyközönség számára meg nem

                                                                       nyitott barlangok

                         9110                                       Mészkerülő bükkösök

                         9130                                       Szubmontán és montán bükkösök

                                                                       (Asperulo-Fagetum)

                         9150                                       A Cephalanthero-Fagion közép-európai

                                                                       sziklai bükkösei mészkövön

                         9180                                       * Lejtők és sziklatörmelékek

                                                                       Tilio-Acerion-erdői

                         91G0                                       * Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus

                                                                        petraeával és Carpinus betulusszal

                   növény

                         Cypripedium calceolus              rigópohár (Boldogasszony papucsa)

                         Dicranum viride                        zöld seprőmoha

                         Ferula sadleriana                      * magyarföldi husáng

                         Pulsatilla grandis                      leánykökörcsin

                         Thlaspi jankae                         Janka-tarsóka

                   gerinctelen

                         Callimorpha quadripunctaria      *csíkos medvelepke

                         Cerambyx cerdo                       nagy hőscincér

                         Duvalius gebhardti                    Gebhardt-vakfutrinka

                         Lucanus cervus                       szarvasbogár

                         Sadleriana pannonica               tornai patakcsiga

                         Stenobothrus eurasius              eurázsiai rétisáska

                         Vertigo angustior                      hosszúfogú törpecsiga

                   hal

                         Barbus meridionalis                  Petényi-márna

                   kétéltű-hüllő

                         Bombina bombina                    vöröshasú unka

                         emlős

                         Barbastella barbastellus            piszedenevér

                         Canis lupus                             *farkas

                         Lynx lynx                                hiúz

                         Myotis bechsteini                     nagyfülű denevér

                         Myotis blythii                           hegyesorrú denevér

                         Myotis dasycneme                   tavi denevér

                         Myotis myotis                          közönséges denevér

                         Rhinolophus euryale                 kereknyergű patkósdenevér

                         Rhinolophus ferrumequinum      nagy patkósdenevér

                         Rhinolophus hipposideros         kis patkósdenevér

Bükk hegység és peremterületei különleges madárvédelmi terület (HUBN10003)

Parasznya

0135, 0140, 0141

Bükk-fennsík és Lök-völgy kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület (HUBN20001)

Parasznya

056, 059, 0135, 0140, 0141

A Bükki Nemzeti Park ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai

Parasznya

0135, 0140, 0141

Egyedi tájértékek:

091/2-13, 091 /2-13, 091/44, 091/1443, 093 /1-20 hrsz-ú picesorok tájképvédelmi és agrártörténeti értékek.

Tájidegen (invázív) fajok jegyzéke

A következő fajok telepítése tájvédelmi szempontból nem javasolt:

alkörmös - Phytolacca americana

amerikai kőris - Fraxinus pennsylvanica

ártéri japánkeserűfű - Reynoutria japonica

átoktüske - Cenchrus incertus

bálványfa - Ailanthus altissima

betyárkóró - Erigeron canadensis

bíbor nenyúljhozzám - Impatiens grandulifera

borzas kúpvirág - Rudbeckia hirta

csicsóka - Helianthus tuberosus

egynyári seprence - Stenactis annua

fehér akác - Robinia pseudoacacia

gyalogakác - Amorpha fruticosa

japán komló - Humulus scandens

kanadai aranyvessző - Solidago canadensis

kaukázusi medvetalp - Heracleum mantegazzianum

keresztlapu - Erechtites hieraciifolia

kései meggy - Padus serotina

keskenylevelű ezüstfa - Eleagnus angustifolia

kisvirágú nenyúljhozzám - Impatiens parviflora

magas aranyvessző - Solidago gigantea

magas kúpvirág - Rudbeckia laciniata

nyugati ostorfa - Celtis occidentalis

óriás japánkeserűfű - Reynoutria sachalinensis

őszirózsák – Aster spp.

parlagfű - Ambrosia elatior

parti szőlő - Vitis vulpina

selyemkóró - Asclepias syriaca

sokvirágú napraforgó - Helianthus decapetalus

süntök - Echinocystis lobata

sziklai szőlő - Vitis rupestris

vadszőlő fajok (legfeljebb takarónövényként egyedi elbírálás alapján)- Parthenocissus spp.

zöld juhar -Acer negundo

6.SZÁMÚ FÜGGELÉK

Fontosabb jogszabályok

-1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről

-2003. évi XXVI. tv. az Országos Területrendezési Tervről (OTrT)

-BAZ Megye Területrendezési Terve

-1988.évi I. tv a közúti közlekedésről

-1995. évi CLXXXIII. tv. a vasútról

-1994.évi LV. tv a termőföldről

-1995. évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról

-1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól

-1996. évi LIII. tv. a természet védelméről

-2001.évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről

-2007. évi LXXXVI. tv. a villamos energiáról

-2008. évi XLII. tv. a földgázellátásról

-2003. évi C. tv. az elekronikus hírközlésről

-2009. évi XXXVII. tv. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

-190/2009.(IX.15.) kormányrendelet a főépítészi tevékenységről

-253/1997. (XII.20.) kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)

-252/2006.(XII. 20.) kormányrendelet a településrendezési és az építészeti- műszaki tervtanácsokról

-76/2009.(IV.8.) kormányrendelet a területrendezési hatósági eljárásokról

-104/2006. (IV.28) kormányrendelet a településtervezési és az építészeti- műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól

-2/2005 (I.11.) kormányrendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról

-9 /2007. (IV.3.) ÖTM rendelet a területek biológiai aktivitásérték számításáról

-4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról

-66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól.

-37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásról, valamint a telekalakítási és az építészeti- műszaki dokumentációk tartalmáról.