A Képviselőtestület az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (módosítva az 1999. évi CXV. Törvénnyel) 7. § (3) bekezdés szerinti hatáskörben és a Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvényben kapott 8. § (1) bekezdés szerinti feladatkörben és a 16. § (1) bekezdés szerinti jogkörben az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

Általános előírások

1. §

A rendelet hatálya

(1)   E rendelet hatálya Dédestapolcsány község igazgatási területére terjed ki.

(2)   Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket alakítani, kötelezést előírni csak az 1997. évi LXXVIII., az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított törvény ( a továbbiakban Étv.), valamint az e törvény alapján meghatározott, a 253/1997.(XII.20.) számú, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló többször módosított kormányrendelet (a továbbiakban OTÉK előírásai), illetve a T – 2 jelű Külterületi Szabályozási Terv, a T – 3 jelű Belterületi Szabályozási Terv, és jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet. ^[1]

2. §

Belterületi határmódosítás

(1)   A szabályozás belterületi határmódosítást irányoz elő, a T – 2 és T – 3 jelű szabályozási terven jelölt területi határokkal.

(2)   A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható.

(3)   A lakóterületeket és a településközponti vegyes területeket kivéve a beépítésre szánt területeket nem kell kötelezően belterületbe vonni.

Amennyiben a területek belterületbe vonása elmarad, úgy azok beépítésre szánt területként kezelendők, amelyekre a Szabályozási Tervben és a HÉSZ-ben meghatározott övezeti szabályozás az érvényes.

(4)   A belterületbe vonás feltétele, hogy a belterületbe vonandó terület közvetlenül csatlakozzon a meglévő belterülethez, illetve szigetszerű belterületbe vonás esetén a terület nagysága legalább 5 hektár legyen. ^[2]

(5)   A tényleges belterületbe vonások előtt Képviselőtestületi döntést kell hozni, mely tisztázza a belterületbe vonás műszaki és egyéb feltételeit, a belterületbe vonás költségvonzatait, és a belterületbe vonás költségviselésének feltételeit. A belterületbe vonás költségeit az Önkormányzat a tulajdonosokra előzetes megállapodás alapján átháríthatja.^[3]

(6)   A nagyobb összefüggő területek belterületbe vonása és beépítése előtt a terület tulajdonosának szükséges elkészíttetnie a területre vonatkozó területismertető talajmechanikai szakvéleményt, illetve a vízrendezés, a csapadékvíz elvezetésre vonatkozó tanulmánytervet.^[4]

II. FEJEZET

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

3. §

A terv területének felhasználása

1. A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint az alábbi beépítésre szánt területek kerültek kijelölésesre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek (külterület, belterület) határozzák meg és határolják le.^[5]

1.      lakóterület, ezen belül

1. kertvárosias lakóterület: Lke
2. falusias lakóterület: Lf

2.      vegyes terület

2.1.      településközpont vegyes terület: Vt

3.       gazdasági terület, ezen belül

1. kereskedelmi szolgáltató terület: Gksz
2. iparterület: Gip
3. mezőgazdasági üzemi terület: Gmip

4.       különleges terület K, ezen belül

4.1       vásártér területe

1. idegenforgalmi és kirándulóközpont területei
2. sport és rekreációs területek
3. bányászati területek
4. pince területek
5. temető területek
6. közmű területek

2. A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint az alábbi beépítésre nem szánt területek kerültek kijelölésesre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek (külterület, belterület) határozzák meg és határolják le.^[6]

1.       közlekedési és közműterületek, ezen belül

1. közutak: KÖu
2. kötöttpályás közlekedési területek: KÖk

2. zöldterületek, ezen belül

2.1.      közpark: KP

3. erdőterület, ezen belül

3.1.      védelmi: Ev

3.2       gazdasági erdő: Eg

3.3       korlátozott gazdasági erdő terület: Egk

3.4.      turisztikai erdő: Ee

4. mezőgazdasági területek, ezen belül

4.1.      kertes mezőgazdasági terület: Mk

4.2.      általános mezőgazdasági terület: Má

4.3.      korlátozott használatú mezőgazdasági terület: Mák

5. vízgazdálkodási területek: V

6.       különleges terület K, ezen belül

1. bányászati területek
2. temető területek
3. hulladékkezelők területei
4. védett települési értékek területe

kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek (külterület, belterület) határozzák meg és határolják le.

4. §

Szabályozási elemek

(1)   A kötelező szabályozási elemek jelkulcsát a szabályozási terv tartalmazza.

(2)   A szabályozás elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges. ^[7]

(3)   Törölve^[8][9]

(4)   A tervezett kerékpárút tengelye kizárólag az érintett közterületen belül történő elhelyezési javaslatról tájékoztat, ezért a kerékpárút az érintett közterületen belül a vonatkozó közlekedési jogszabályok alapján szabadon elhelyezhető, kiépíthető.^[10]

5. §

A telkek beépítésének feltételei

(1)   A területek felhasználása, beépítése és a telkek alakítása csak a szabályozásnak (Szabályozási Terv és HÉSZ) megfelelően engedélyezhető.

(2)   Törölve^[11]

(3)   A közművesítettség mértéke:

1. A különleges területeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
2. A lakó,- településközponti vegyes,- és gazdasági területeket teljes közművesítéssel kell ellátni.

(4)   Törölve^[12]

(5)   Törölve.^[13]

(6)   Törölve^[14]

(7)   Törölve^[15]

(8)   Törölve.^[16]

(9)   Valamennyi övezetben elhelyezhetők:

a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,

a köztárgyak,

a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,

a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,

a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.

(10) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.

6. §

Épület elhelyezés és kialakítás különös szabályai^[17]

(1)   Törölve.^[18]

(2)   Törölve.^[19]

(3)  Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető.^[20]

(4)  Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül külön állattartási rendelet és az övezeti szabályozásban megadottak szerint lehetséges. Az állattartó épületek elhelyezésének szabályait lakóterületen belül a Szabályozási Terv és HÉSZ 3. számú melléklete tartalmazza.^[21]

(5)  A vízfolyások terven jelölt vagy rendeletben megadott kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit.

(6)  Az építési engedélyezési eljárás során a védett területeken csak a meglévő környezethez igazodó, illeszkedő és a szabályozási tervben településrendezési célként megfogalmazott és szabályozott, alkalmazkodó épületek engedélyezhetőek. Nem engedélyezhetőek a meglévő építészeti karaktertől idegen magas, léptéktelen épületek, a környezetbe nem illő idegen elemek (pincegarázsok, utcai erkélyek stb.) a tájhagyománytól idegen építési anyagok és formakultúra.^[22]

(7)   Törölve.^[23]

(8)  Műsorszóró, átjátszó bázisállomások (kivéve kábel tv erősítőket) belterületen nem létesíthetők.

7. §

A telekalakítás szabályai

1. A telekalakítások és telekosztások csak a szabályozási tervnek és helyi építési szabályzat övezeti előírásainak megfelelően végezhető.^[24]

(2)   Meglévő, közterületi kapcsolatokkal nem rendelkező (csak szolgalmi joggal megközelíthető) telkek esetében nyúlványos telek kizárólag a kialakult állapot rendezése céljából alakítható.^[25]

(3)   A szabályozási terven jelölt belvízveszélyes területeken új építési telkek kialakítása csak az övezeti szabályozásban megadott feltételek teljesülése esetén a vízrendezés, terület előkészítés elvégzése után lehetséges.^[26]

(4)   Kialakult teleknél, nem párhuzamos telekhatárok esetén a telekosztás akkor engedélyezhető a telekosztásra vonatkozó egyéb előírások betartásával, ha a telek szélessége az övezetre előírt legkisebb telekszélesség méretét az építési hely vonalában bárhol eléri vagy meghaladja.^[27]

(5)   Kialakult telek akkor is megosztható (átmenő telek, saroktelek vagy egyéb különleges helyzet), ha az övezeti szabályozásban megadott minimális telekszélessége vagy telekmélysége nem biztosítható, de a megosztás utáni telekterületek megfelelnek az övezeti szabályokban megadott minimális telekterület értékének, és a megosztás után a telkek az egyéb általános és övezeti szabályok betartása mellett beépíthetők.^[28]

(6)   Törölve.^[29][30]

(7)   Telekalakítás ott is engedélyezhető, ahol a telekalakítással kialakuló telekméret az építési övezeti előírás irányába hat, de nem éri el az ott előírt mértéket.^[31]

(8)   Törölve.^[32][33]

(9)   Az útlejegyzéssel kapcsolatosan kialakított telkek esetében az övezeti előírásokban előírt területet első ütemben nem kell megtartani, hanem az útlejegyzéssel csökkentett telekterület maradhat. A fennmaradó, kialakult, az övezeti előírásokban előírt telekmérettől kisebb ingatlanokra építési engedély akkor adható, ha a szabályozási tervben előírt telekméret kialakításra került.^[34]

III. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

8. §

A területre vonatkozó általános előírások

1. Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők.^[35]
2. Törölve.^[36]
3. Terepszint alatti építmények, a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhetők, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.

(4)   Kertvárosias és falusias lakóterületeken belül a minimális telekterület, vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy lakóépület építhető, melléképület csak a lakóépülettel egybeépítve.

5. Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.
6. Törölve.^[37]
7. Törölve^[38]

8. A falusias és kertvárosias lakóterületek, a településközponti vegyes területek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően ^[39]

a)  jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló

b)  a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan

1.  nyári konyha, mosókonyha, szárító

2.  tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.)

3.  az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi

4.  kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet

5.  a turizmushoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók)

6.  fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)

7.  pince, pince felépítménye

c)  előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.

(9)  Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása; építési hely:

a)  Törölve^[40]

b)  Törölve^[41]

3. HÁTSÓKERTEK^[42]

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

23/E.§^[43]

Törölve^[44]

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

24. §

Általános előírások

(1)     A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy

a)        a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

b)        megelőzze a környezetszennyezést,

c)        kizárja a környezetkárosítást.

(2)     Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait.

(3)     Biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a környező mezőgazdasági területeken végzendő növényvédelmi tevékenységeket ne akadályozzák, az azokon végezhető helyi mezőgazdasági gyakorlat feltételei ne csökkenjenek.

25. §.^[45]

Környezetterhelési határértékek

1. A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) a hatályos országos és helyi jogszabályok alapján kell meghatározni.
2. Zajt kibocsátó berendezés, telephely úgy létesíthető, hogy a működés/tevékenység megkezdésének napjától kezdődően zajkibocsátása nem haladhatja meg a számára a környezetvédelmi hatóság által előírt zajkibocsátási határértéket.
3. Törölve^[46]
4. Törölve^[47]
5. Törölve^[48]
6. Törölve^[49]
7. Törölve^[50]
8. Törölve.^[51]
9. Törölve^[52]
10. Törölve^[53]
11. Kommunális hulladék, állati hulla, szippantott szennyvíz és szennyvíziszap csak az erre a célra létesített, hatósági engedéllyel rendelkező telepen, lerakóhelyen helyezhető el.
12. Törölve^[54]

13. Törölve^[55]
14. Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet vezetni tilos, a meglévő szennyvízbekötéseket meg kell szűntetni.
15. Vízfolyások, csatornák mederrendezése csak természetbarát módon történhet, a partjuk mentén levő természeti területek, növényállományok károsítása nélkül.
16. A gépkocsi parkolókat, a gazdasági területeken belül a rakodók és a szabadtéri tárolás területeit vízzáró burkolattal kell kialakítani, a csapadékvizek a csak olajfogón keresztül, ill. előkezelés után vezethetők a közcsatornába.
17. Törölve^[56]
18. A szállópor terhelés mérséklésére az új utak mentén, ill. a meglevő utakon – ha a szabályozási szélesség lehetővé teszi – háromszintes növényzetből álló védő zöldsávot kell kialakítani.
19. A gazdasági telken belül kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő növénytelepítést a használatbavételi engedély kérelem benyújtásáig meg kell valósítani, annak hiányában használatbavételi engedély nem adható ki. A növénytelepítés legalább 50 %-át háromszintes növényzettel kell megoldani. A fásítás kipusztult egyedeit folyamatosan, maximum két vegetációs időszak alatt pótolni kell.
20. Törölve^[57]
21. Törölve^[58]
22. Az utcafásítást kifejlett állapotban összefüggő lombkoronát alkotó egyedekből kell létesíteni, kivéve az útkereszteződések látóháromszögeit, ahol 50 cm-nél magasabb növényzet nem telepíthető.
23. A védő zöldsávokat legalább 80 % borítottságú erdőterületként, cserjével vegyesen kell kialakítani.
24. A zavaró hatást kibocsájtó létesítményeknél a telken belül biztosítani szükséges a zavaró hatás gátlására alkalmas védő létesítmények elhelyezését (zaj gátló fal, védőerdő).

26. §.^[59]

Természet- és tájképvédelem

1. A településen található országos jelentőségű védett természeti területek jegyzékét a tervvel összhangban a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza.
2. A településen található európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (NATURA 2000) területek jegyzékét a tervvel összhangban a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza.
3. Országos jelentőségű természetvédelmi terület állapotának, jellegének megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban történhet az országos előírásokban, a védett területekre vonatkozó rendeletekben és természetvédelmi kezelési tervekben foglaltak szerint.
4. A szabályozási terven jelölt védett természeti területen, NATURA 2000 területen, az épületek tájba illesztéséről gondoskodni kell. Az építés a tájra jellemző hagyományos beépítési jellemzőkkel és anyaghasználattal valósulhat meg. Az alkalmazandó anyaghasználatot a HÉSZ V. fejezete tartalmazza.
5. Tájképvédelmi célokból a közművezetékeket és a járulékos közmű építményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.
6. Ökológiai hálózat magterületén lévő beépítésre nem szánt területeken építmény elhelyezése csak különleges esetben (természetvédelmi fenntartási célból, kutatási, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési cél megvalósítása érdekében, valamint ökoturisztikai célból javasolt.
7. Törölve

27 §

Törölve.^[60]

28. §

Törölve.^[61]

29. §

Törölve.^[62]

30 §

Törölve.^[63]

31. §

Törölve.^[64]

V. FEJEZET

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

32. §

Építészeti értékvédelem

(1)   Országos védelem alatt álló műemlékek:

Jegyzékét a HÉSZ 2. számú függelékének 1.pontja tartalmazza.

(2)   Országosan védett műemlékek műemléki környezete:

Jegyzékét a HÉSZ 2. számú függelékének 2.pontja tartalmazza.

(3)   Helyi építészeti védelem alá vont épületek:

Jegyzékét a HÉSZ 2. számú függelékének 3.pontja tartalmazza.

(4)   Helyi védelem alá vont utcák, utcaképek:

Jegyzékét a HÉSZ 2. számú függelékének 4,pontja tartalmazza.

(5)   Helyi értékvédelmi terület határai:

Helyi értékvédelmi terület kijelölésére kerül sor, mely kiterjed a településszerkezeti védelmen túl az építészeti karakter védelmére is.

Területi határait a HÉSZ 2. számú függelékének 5.pontja tartalmazza.

(6)  Régészeti területek

Jegyzékét a HÉSZ 3. számú függeléke tartalmazza.

(7)   Törölve^[65]

(8)  A műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen az övezeti szabályozásban megadott építménymagassági érték egyben a legnagyobb homlokzatmagassági érték is, melyet nem lehet túllépni.

(9)  A műemlékvédelmi környezetben és helyi védelmi területeken lévő épületek kialakításánál az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és azt az építtető tudomására hozni (akár védett az épület egyedileg akár nem):

Építési anyaghasználat:

1.      Lábazatképzés

• Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.

2.      Falfelületek

• Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.
• Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.

3.      Tető

• A tetőfedés anyaga cserép, pala, eternit pala /esetlegesen bánvölgyi pala/ - amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik - legyen.
• Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, fémlemez fedés, cserepes fémlemez fedés (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként)

Abban az esetben ha a védett területen belül hagyományosan megjelenik fémlemez fedés ( bádogfedés ), akkor azt az örökségvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet engedélyezni a hagyományos anyaghasználatnak, vagy annak korszerű változatának (titáncink lemez fedés ) megfelelően

• Nem alkalmazható hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez.

(10)   Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme

1. Térarányok, utcaképek

• A homlokzaton a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában.
• Helyette a homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.
• Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.
• A felsorolt szabályok a műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak.
  2. Homlokzati arányrendszer védelme
• A műemléki környezetben és helyi védelem alatt álló területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg.

(Szalagablak, erkélysor, stb.)

• A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez, illetve a helyi hagyományokhoz hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg
• A műemléki környezetben és helyi védelem alatt álló területeken a meglévő épületek párkánymagasságához szükséges igazodni. A szabályozási terven megadott megengedett építménymagasságtól eltérni csak 1,0 méterrel lehet, illetve az illeszkedés szabályait az örökségvédelmi hatósággal kell egyeztetni.
• A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőfelépítményeiben.

3. Tetőformák szabályozása

• Oldalhatáron álló beépítésű övezetekben összetett tetőidomú magas tető építendő utcára merőleges jelleggel, az utcaképen belüli jellegnek megfelelően vagy oromfalasan, vagy teljes kontyolással, az illeszkedés szabályai szerint.
• A hajlított (L alakút) beépítések esetében a tetőforma összetett tetőidomú magastető, utcával párhuzamos jelleggel, melyet a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó mértékben homlokzattal egybeépített tetőfelépítménnyel meg lehet szakítani.

Hézagosan zártsorú beépítés esetén a szomszédos telek felé tetőkontyolást kell alkalmazni.

Az oldalszárnyak esetében a szomszédos telek felé nyeregtetőt kell alkalmazni. Nem jelenhet meg teljes szintű tűzfal.

(11)   Az egyedi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:

1. Törölve^[66]
2. Törölve^[67]
3. Törölve^[68]
4. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a fal felületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet.
5. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épületkiegészítőket, korlátokat, belső nyílászárókat, kapukat, stb.

12. Régészeti területek

         a)   A Rendezési Terv által érintett régészeti területek vonatkozásában a magasabbrendű jogszabályok alapján kell eljárni.^[69]

            b)   A Rendezési Terv által érintett területen (minimálisan a belterületbe vonni kívánt, illetve beépítésre szánt területeken) földmunkával járó, 1 hektárnál nagyobb kiterjedésű területet érintő beruházások tervezése esetén – az érintett területen található régészeti lelőhelyek megőrzése és szakszerű feltárásának biztosítása érdekében – szükséges, hogy a beruházó végeztesse el a terület előzetes régészeti felmérését, régészeti terepbejárását.

VI. FEJEZET

A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT

BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

33. §

A településrendezési feladatok megvalósítását

biztosító sajátos jogintézmények

(1)   A terv szerinti közlekedési és közműterületek kialakítása érdekében az elővásárlási jog, a kisajátítás és a helyi közút céljára történő lejegyzés jogintézményei alkalmazhatók.

(2)   A terven jelölt beültetési kötelezettség.

(3)   A településrendezési célok megvalósításához az Önkormányzat elővásárlási jogot jegyezhet be külön rendeletben meghatározott azon területekre, melyek településrendezési célok megvalósulását szolgálják.

34. §

Törölve^[70]