1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye: Dédestapolcsány Község Önkormányzata 3643 Dédestapolcsány, Petőfi Sándor utca 21. szám

(2) Az Önkormányzat hivatalos pecsétjei: Dédestapolcsány Község Önkormányzata, körbélyegző, középen Magyarország címerével és Dédestapolcsány Község Polgármestere, körbélyegző, középen Magyarország címerével.

2. § (1) Az önkormányzat által alapított kitüntető cím: Dédestapolcsány Község Díszpolgára.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete a kitüntető cím adományozásának részletes szabályairól a díszpolgári cím adományozásáról szóló rendeletben rendelkezik.

3. § (1) A képviselő-testület ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény által kötelezően előírt és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az önként vállalt feladatok ellátásáról a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében dönt.

(3) A képviselő-testület egyes hatásköreit törvényben meghatározottak szerint átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) A képviselő-testület átruházott hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.

(5) Az önkormányzat egységes kormányzati funkció rendjét a 1. függelék tartalmazza.

4. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő

(2) A képviselő-testület az éves munkatervében meghatározott számú ülést tart. Az ülések száma évente nem lehet kevesebb, mint 6. A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és rendkívüli ülést tart.

(3) A képviselő-testület üléseit a Községháza tanácstermében, közmeghallgatásait és lakossági fórumait a Községháza tanácstermében vagy a Dédestapolcsány, Iskola utca 33. szám alatti Művelődési Házban tartja.

5. § Az alakuló ülés összehívására, vezetésére, napirendjére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

6. § (1) A képviselő-testület az ülések számát, idejét az éves munkatervben állapítja meg, melyet a naptári év munkaterve szerinti utolsó ülésen fogad el. A munkaterv szerint megtartott ülés rendes ülés.

(2) A rendes ülés megtartására általában a munkatervben meghatározott hónapok harmadik hetének, csütörtöki napján 15,00 órai kezdettel kerül sor.

(3) A munkaterv előkészítése a polgármester feladata. A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni a települési képviselőktől, az alpolgármestertől és a jegyzőtől.

(4) A munkaterv tartalmazza:

7. § (1) A munkatervtől eltérő időpontra összehívott ülés rendkívüli ülés.

(2) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontra is összehívhatja, ha az adott ügy halaszthatatlan tárgyalást igényel.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesterhez kell benyújtani az ülés tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt időpontját és a napirendjére vonatkozó javaslatot.

(4) Rendkívüli ülésen kizárólag az előre meghirdetett és a meghívón feltüntetett napirend tárgyalható.

(5) A rendkívüli ülés szabályai mellőzhetők, ha az ülés összehívására nyitva álló időn belül a képviselő-testület rendes ülést tart. Ebben az esetben a rendkívüli ülésre javasolt napirendet a rendes ülés napirendjére kell felvenni.

8. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület határozatával

(2) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettséget elmulasztó önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület határozatával esetenként 50 %-os mértékkel csökkenti egy havi időtartamra.

9. § (1) Előterjesztésnek minősül:

(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

(3) Az előterjesztéseket fő szabályként írásban kell a képviselő-testület elé terjeszteni. Azokat az előterjesztéseket, amelyek a 11.§ (2) bekezdésében említett határidőn belül nem készíthetők el, lehetőség szerint ugyancsak írásban kell rögzíteni és azokat legkésőbb az ülés kezdetéig a képviselők rendelkezésére kell bocsátani. Szóbeli előterjesztésre csak kivételesen kerülhet sor.

(4) Az írásbeli előterjesztésnek lényegre-törőnek, közérthetőnek kell lennie. Tartalmaznia kell az előterjesztés részletes indoklását, a vonatkozó jogszabályi helyekre történő hivatkozást, az eltérő vélemények ismertetését.

(5) Amennyiben az előterjesztést nem a polgármester vagy a jegyző teszi, azt a tervezett képviselő-testületi ülés időpontját megelőzően legalább 10 nappal korábban meg kell küldeni a polgármester részére.

10. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel vagy az ülés előtt az Ügyrendi bizottság – indítvány hiányában – nem tárgyalta.

(2) A képviselő-testület a polgármester javaslatára – minősített szótöbbséggel – soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.

(3) A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:

11. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök) látja el.

(2) A képviselő-testület ülésének napirendjére, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot. A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő írásban tett nyilatkozata alapján e-mailben vagy papír alapon az ülés előtt legalább 7 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig az ülés előtt legalább 1 nappal kell megkapniuk a képviselőknek és a meghívottaknak.

(3) A lakosságot a képviselő-testületi ülés helyéről és időpontjáról, az ülés napirendi javaslatáról, annak megtartása előtt legalább 5 nappal korábban, a meghívó közzétételével értesíteni kell. A meghívót az önkormányzat közigazgatási területén lévő önkormányzati hivatal hirdetőtábláin ki kell függeszteni, mellyel egyidejűleg azt az önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni.

(4) Az ülésre meg kell hívni:
a) a képviselőket,

12. § (1) A képviselő-testület ülésein:

(2) Az ülés vezetője:

(3) Az ülés vezetője a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet. A képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előterjesztő köteles rövid választ adni.

(4) A napirend tárgyalása során a hozzászólás a jelentkezések sorrendje szerint történik. Egy napirendi pont esetén legfeljebb 2 alkalommal lehet hozzászólni. A hozzászólás időtartama az első hozzászólásnál legfeljebb 5 perc, a második hozzászólásnál legfeljebb 2 perc lehet. A további hozzászólást a polgármester engedélyezheti.

(5) Az előterjesztő a javaslatot, a képviselő a módosító indítványát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(6) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt szót kell adni a jegyzőnek, ha a javaslatra vonatkozóan törvényességi észrevételt kíván tenni.

13. § A képviselő-testület esetenként – vita nélkül – dönt arról, hogy a tanácskozási joggal nem rendelkező helyi választópolgárok részére napirendenként egyszer, legfeljebb 2 perc időtartamban hozzászólási jogot biztosít-e.

14. § (1) Az ülés vezetője biztosítja az ülés rendjét, melynek keretében:

(2) Az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

15. § (1) Interpellációnak az a kérdés vagy problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(2) Interpellációt a települési képviselő a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsághoz és jegyzőhöz intézhet, melyet írásban a polgármesternél kell benyújtani az ülést megelőzően legalább 8 nappal. Az interpellációt legkésőbb annak képviselő-testületi ülésen történő ismertetéséig vissza lehet vonni.

(3) Az interpellált a benyújtott interpellációra a benyújtást követő rendes ülésen szóban köteles érdemi választ adni.

(4) Ha a válaszadás olyan előzetes vizsgálatot igényel, amely a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem folytatható le, az interpellált az ülést követő 30 napon belül írásban köteles válaszolni. Ebben az esetben a választ minden települési képviselőnek meg kell küldeni.

(5) Az interpelláló képviselő a válasz elfogadásáról a (3) bekezdésben foglalt esetben az ülésen, a (4) bekezdésben foglalt esetben a soron következő rendes ülésen nyilatkozik. Abban az esetben, ha az interpelláló a választ nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

16. § (1) A képviselő a testületi ülésen a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz kérdést intézhet akár írásban, akár szóban.

(2) Kérdésnek kell tekinteni minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre vonatkozó felvetést vagy tudakozódást, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe.

(3) A kérdezés joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti meg.

(4) A kérdésre az ülésen kell érdemi választ adni. Ha a válaszadás olyan előzetes vizsgálatot igényel, amely miatt az ülésen nem adható válasz, akkor a kérdezett az ülést követő 30 napon belül írásban köteles válaszolni. Ebben az esetben a választ minden települési képviselőnek meg kell küldeni.

(5) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem hoz döntést.

17. § (1) A határozatképességet az ülésvezető az ülés egész időtartama alatt köteles és jogosult vizsgálni. Erre bármely képviselő felhívhatja az ülésvezető figyelmét az ülés ideje alatt.

(2) A határozatképtelen ülést megnyitni nem lehet, helyette az ülést 8 napon belül ugyanazon napirendi pontokkal össze kell hívni.

(3) Ha az ülés a megnyitását követően válik határozatképtelenné, az ülés vezetője legfeljebb 15 perces szünetet rendel el. Ennek eredménytelen eltelte után az ülést be kell rekeszteni és a még hátralévő napirendeket a (2) bekezdésben foglalt szabályok szerint összehívott ülésen kell megtárgyalni.

18. § (1) A képviselő-testület rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) A képviselő-testület határozathozatal nélkül a szavazati arányok rögzítésével dönt:

(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában ügyrendi kérdés minden, az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(4) Az előterjesztésben szereplő, valamint a vitában elhangzott valamennyi javaslatot egyenként kell szavazásra bocsátani úgy, hogy először a vitában elhangzott módosító javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról kell dönteni. A szavazás során ellenpróbát kell tartani.

19. § (1) Minősített többség szükséges:

(2) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hoz döntést, a polgármester Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével döntést hozhat.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan - a képviselő-testület hatáskörébe tartozó - önkormányzati ügyekben is.

20. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Dédestapolcsány Község Önkormányzata Képviselő-testületének ..../.........év (……hó ……. nap) határozata.

(2) A képviselő-testület normatív határozatait az önkormányzat közigazgatási területén lévő, Dédestapolcsány, Petőfi Sándor utca 21. szám alatti önkormányzati hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel kell közzé tenni, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján is közölni kell.

(3) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

21. § (1) A rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A kezdeményező feladata, hogy a kezdeményezés tartalmazza a szabályozás indokát, a szabályozásra vonatkozó érdemi javaslatot. Rendeletalkotásra vonatkozó javaslat csak olyan ügyre irányulhat, amelyben a képviselő-testületnek van rendeletalkotási joga.

(3) A kezdeményezést írásban a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester és a jegyző a kezdeményezést megvizsgálja, majd azt a képviselő-testület elé terjeszti.

(4) A képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb elveiről, meghatározhatja az előkészítés menetét, az egyeztetések és a vitafórumok rendjét, a tervezet előkészítéséhez szakértőket kérhet fel.

(5) A rendelet-tervezet normaszövegének elkészítése a jegyző feladata.

22. § (1) A képviselő-testület által alkotott rendeletet külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A rendelet megjelölése: Dédestapolcsány Község Önkormányzata Képviselő-testületének ......./...........év (kihirdetés hónapja, napja) önkormányzati rendelete............................-ról/-ről

(2) A rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni, az önkormányzat közigazgatási területén lévő, Dédestapolcsány, Petőfi Sándor utca 21. szám alatti önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján is közölni kell.

(3) A hatályos rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet, mely tartalmazza

23. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy név szerinti szavazással történik.

(3) A Képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, továbbá a polgármester és az alpolgármester javaslatára.

(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző egyenként felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja a polgármesternek, aki a szavazás eredményét kihirdeti. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

24. § (1) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik. A bizottság feladata a szavazólapok elkészítése, a titkosság feltételeinek biztosítása, a szavazatok összeszámlálása.

(2) Amennyiben az ülésen az Ügyrendi Bizottság tagjai határozatképes létszámban nincsenek jelen, akkor a szavazással járó feladatok ellátására 3 fős eseti bizottságot kell választani az ülésen jelenlévő képviselőkből. Ennek tagjaira az ülésvezető tesz javaslatot, mely javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A titkos szavazás eredményét a bizottság külön jegyzőkönyvbe foglalja, melyet a képviselő testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

25. § A Képviselő-testület nyilvános üléséről hangfelvétel készül.

26. § (1) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés, javaslat az ülésen nem válaszolható meg, a polgármesternek meg kell vizsgálnia és 15 napon belül írásban válaszolnia kell a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő rendes ülésen tájékoztatni kell.

(2) A közmeghallgatással érintett ülés összehívására, az ülés vezetésére, a tanácskozás rendjére, a döntéshozatalra, a szavazás rendjére, módjára a képviselő-testület ülésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében a képviselő-testület lakossági fórumot tarthat.

(4) A lakossági fórum lehet

(5) A lakossági fórumról emlékeztetőt kell készíteni, amely tartalmazza a fontosabb megállapításokat, észrevételeket és a kisebbségi véleményeket.

(6)

(7) A lakosságot a közmeghallgatás és a lakossági fórum helyéről és időpontjáról annak megtartása előtt legalább 8 nappal korábban a meghívó közzétételével, illetve szórólapokon értesíteni kell. A meghívót az önkormányzat közigazgatási területén lévő önkormányzati hivatal hirdetőtábláin ki kell függeszteni és az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

27. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladat ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságot választ.

(2) A képviselő-testület által választott állandó bizottságok és azok összetétele:

(3) Az Ügyrendi Bizottság feladata:

(4) A Szociális Bizottság feladata: gyakorolja a rendkívüli települési támogatás, a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott támogatás, az eseti gyógyszer-kiadások mérséklésére nyújtható támogatás, az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez kapcsolódó támogatás, a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó támogatás, az étkeztetés megállapításával összefüggő feladat- és hatáskört, ideértve a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátás visszafizetésére való kötelezést, valamint a megtérítés elrendelése esetén a méltányosságból történő elengedés, csökkentés és részletfizetés engedélyezését is.

(5) A Pénzügyi Bizottság feladata:

28. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester szerdai munkanapokon fogadóórát tart.

(3) A képviselő-testület 1 társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(4) Az alpolgármester csütörtöki munkanapokon 15,00 órától 16,00 óráig fogadóórát tart.

(5) A jegyző keddi és pénteki munkanapokon ügyfélfogadást tart.

(6) A jegyzőt távolléte vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.

(7) A jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása, valamint a jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő, a hivatalban alkalmazásban álló, legmagasabb fizetési osztályba besorolt ügyintéző látja el a jegyzői feladatokat.

29. § (1) A Képviselő-testület Szuhakálló, Sajóivánka, Sajógalgóc és Vadna Községi Önkormányzat Képviselő-testületével közös önkormányzati hivatalt tart fenn Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: önkormányzati hivatal) elnevezéssel.

(2) Az önkormányzati hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei hagyják jóvá.

30. § (1) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásainak megfelelően egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhat létre, ahhoz csatlakozhat.

(2) Az önkormányzat társulásait és az általuk átruházott hatáskörben ellátott feladatait az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás részletes szabályairól az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról szóló rendeletben rendelkezik.

(4) Az önkormányzat évente beszámoltatja az általa támogatott szervezetek vezetőit az önkormányzat által nyújtott támogatás felhasználásáról.

(5) Az egy millió forint feletti költségvetésű, építési beruházásra vonatkozó projektek átadására a képviselőket meg kell hívni.

31. § (1) A rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Dédestapolcsány Község Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2014. (XI.5.) önkormányzati rendelete.