Dédestapolcsány Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése a) pont, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § szakaszban biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, világörökségi, műemléki és régészeti egyeztetési szakterület tekintetében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala, a településfejlesztéssel, településrendezéssel  és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 15/2017. (X. 31.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.§ A településkép védelméről szóló 19/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) bevezető része az alábbiak szerint módosul:

Dédestapolcsány Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése a) pont, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § szakaszban biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, világörökségi, műemléki és régészeti egyeztetési szakterület tekintetében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala, a településfejlesztéssel, településrendezéssel  és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 15/2017. (X. 31.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

2.§ A Rendelet 4.§-ában a betű szerinti jelölés számozásra változik és a 4.§ b), c), i) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

4.§

1. a rendeltetési egység megnevezését, funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét, logóját  tartalmazó felirat.
2. táj és természetvédelmi területek: a NATURA 2000 terület, a nemzeti park területe, országos jelentőségű és a fokozottan védett természetvédelmi terület, „ex lege” védett-természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe, a tájképvédelmi terület, egyedi tájérték és annak 25 méteres körzetének területe.

1. hirdetési célú berendezés: a cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, egyedi információs célú berendezés, önkormányzati és egyéb célú berendezés és minden típusú utcabútor és reklámozás céljára szolgáló eszköz.
   

3.§ A Rendelet 8.§ (2) bekezdés c), e), i) pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

8.§ (2)

c) a védett érték azonosító adatait,

e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását,

i) a védelem elrendelésére vonatkozó döntés számát, a védett érték állapotfelmérésének adatait, a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket.

4.§ A Rendelet 10.§ d) e) f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

10.§

d) a műemlék területe, műemléki környezet területe, az örökségvédelemmel érintett ingatlanok jegyzéket a 3. melléklet tartalmazza,

e) a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe, az örökségvédelemmel érintett ingatlanok jegyzéket a 3. melléklet tartalmazza,

f) a helyi védett érték területe,

a táj és természetvédelmi területek.

5.§ A Rendelet 11.§-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

11.§ (1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése, meglévő épület átalakítása során különös gondot kell fordítani a magas színvonalú építészeti megoldásokra, az épített és természeti környezet harmóniájára és a humánus, lakható környezet biztosítására.

(2) Világítótestek telepítése és üzemeltetése során

1. El kell kerülni a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométemél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz: Ennek megfelelően 3000K alatti érték javasolt a kültéri világítás színhőmérsékletére.
2. A világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van: Megfelelő ernyőzés esetén a kibocsátott fényt nem látjuk közvetlenül. A megfelelően irányított fény nem jut a gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé vagy éppen az égbolt irányába. A fényeknek — még a díszvilágítás esetén is — lefelé kell irányulniuk, így például a talajszintbe épített fényvetőket, melyek felfelé sugároznak, el kell kerülni.
3. Az utcákat amennyire csak lehet egyenletesen, és amennyire csak lehet alacsony intenzitással világítsuk meg. Vidéki utakon a 0,3 cd/m2 fénysűrűség elegendő, amely kb. 4 lux megvilágítással elérhető. Ez az EU útvilágítási szabványoknak (EN13201) megfelelő legalacsonyabb útosztály. Az EU szabványok gyakran sokszor erősebb megvilágítást ajánlanak, mint ami jelenleg a legtöbb európai településen megvalósult.
4. Igazítsák a kültéri világítást a tényleges használat idejéhez. Este 10 óra, vagy éjfél után jóval kevesebb fényre van szükség, ennek megfelelően a közvilágítás fénye csökkenthető. A megvilágítási szintek akár 50—80%—os csökkentése is lehetséges.
5. A nem közcélú világítást teljesen ki kell kapcsolni, ha nincs arra közvetlen szükség.
   

6.§ A Rendelet 12.§ (1),(2),(3) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

12.§ (1) Lakóépületek és huzamos emberi tartózkodásra szolgáló építmények tetőszerkezete nem fedhetők és nem újíthatók fel azbeszt tartalmú hullámpala, műanyag hullámlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.

(2) Lakóépületen trapézlemez nem alkalmazható, kivéve ha az a teljes épületre vonatkoztatott építészeti koncepció elemeként jelenik meg.

(3) A tetőfedő anyagok közül az élénk színek nem alkalmazhatók.

7.§ A Rendelet 15.§ (1),(2) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

15.§ (1) Az épület szélességi és hosszanti méreteit, azok arányait a környezetre jellemző kialakult állapotokhoz igazodóan kell megválasztani

(2) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a kialakult beépítési formához igazodóan kell meghatározni.

8.§ A Rendelet 20.§ (2) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

20.§ (2) a) nem ültethetők a 2. melléklet 2. pontban meghatározott fajok.

9.§ A Rendelet 15 alcímének helyébe a következő alcím lép:

15. Reklámhordozókra és egyéb hirdetőeszközökre vonatkozó településképi követelmények

10.§ A Rendelet 23.§ (3),(4) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

23.§

(3) A cégérek tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, továbbá a cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy

• azok mérete, aránya, anyaga szervesen illeszkedjen az érintett épület építészeti megoldásaihoz, a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához,
• naturális képeket, fotókat, a környezettől és az épület homlokzati színétől idegen, indokolatlanul elütő vagy erős színeket ne tartalmazzon,
• épületdíszt, díszítő tagozatot ne takarjon el.

(4) Üzletenként legfeljebb 1 db cégfelirat, 1 db címtábla és 1 db cégér helyezhető el, kivéve a saroképület esetét, amikor a sarkon elhelyezkedő üzlet esetében közterületenként egy-egy cégér helyezhető el.

11.§ A Rendelet 30.§ (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

30.§ (2) A szakmai konzultáció során a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: T.elj.) 25. §-ában meghatározottak szerint szükséges eljárni.

12.§ A Rendelet 31.§ (2),(3) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

31.§ (2) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően.

(3) A településképi véleményezési eljárásra az e rendeletben, valamint a T.elj rendelet 26. és 26/A §-okban foglaltakat együttesen kell alkalmazni. 

13.§ A Rendelet 35.§ (1) bekezdés c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

35.§ (1) c) közterülettel határos kerítés és azzal egybeépített - építési engedélyhez nem kötött - építmények építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése,

14.§ A Rendelet 35.§ (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

35.§(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtási rendeletében szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél, meglévő bővítésénél vagy átalakításánál.

15.§ A Rendelet 40.§ (3) bekezdésében a „kézhezvételtől” szövegrész helyébe a „közléstől” szöveg lép.

16.§ A Rendelet 41.§ (1) és (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

41.§ (1) A településképi kötelezésben előírtak megszegése esetén e magatartás elkövetőjével szemben a polgármester bírságot szabhat ki.

(4) A településkép-védelmi bírság

a) természetes személyek esetén

            aa) felső határa 200 000 forint,

ab) alsó határa 10 000 forint

b) jogi személyek esetén

ba) felső határa 1 000 000 forint,

                  bb) alsó határa 100 000 forint

17.§ A Rendelet

a) 41. § (2) bekezdésben a „településképi” szövegrész helyébe a „településkép-védelmi”,

b) 41. § (3) bekezdésben a „településképi” szövegrész helyébe a „településkép-védelmi”,

c) 41. § (5) bekezdésben a „településképi” szövegrész helyébe a „településkép-védelmi”,

szöveg lép.

18.§ (1)A rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba, és rendelkezéseit az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2)Hatályát veszti a Rendelet

a) 4. § d) pontja,

b) 17.§ (2),(3) bekezdése,

c) 31.§ (1) bekezdése,

d) 37.§ (2),(3) bekezdése,

e) 42.§ b) pontja

Lukács László                                                                                         Dr. Herczeg Tibor

 Polgármester                                                                                                   Jegyző

                                                                                                               Címzetes Főjegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2020. év július hó 10. napján kihirdetésre került.

                                                                                                       Dr. Herczeg Tibor

                                                                                                                 Jegyző

                                                                                                         Címzetes Főjegyző