SAJÓVELEZD KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének

7/2013.(VIII. 7. ) önkormányzati rendelet

A Helyi Építési Szabályzatról

Sajóvelezd  Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13.§ (1) bekezdésében megfogalmazott felhatalmazás alapján,Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX.törvény 13.§ (1)bekezdés 2.pontjában megfogalmazott feladatkörében-az érintett hatóságok véleménynyilvánítási jogosultsága figyelembevételével-   a következőket  rendeli el.

A rendelet hatálya

1.§

(1)A rendelet területi hatálya kiterjed SAJÓVELEZD teljes közigazgatási területére.

(2)A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.

2. §

(1)A beépítésre szánt területre vonatkozó tervlapon jelölt

1. Kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása csak a szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet.

        Kötelező szabályozási elemek:

• a közterület és egyéb területfelhasználási egységek határvonala

                                               -2-

• építési határvonal
• az eltérő területfelhasználási egységek határvonala
• a területfelhasználási kategóriák, a területfelhasználási besorolás, övezeti besorolás
• a legnagyobb beépítettség mértéke
• a megengedett építmény magasság
• a minimális telekméret
• a kötelező beépítési vonal
• a környezetvédelmi előírások
• korlátozások

3. §

 (1)A beépítésre nem szánt területen

a)A külterületi szabályozás terven kötelező szabályozási elemnek kell

     tekinteni:

• a szabályozási vonalakat,
• a terület felhasználási egységek határát,
• a terület felhasználási egységeken belüli övezetek határát,
• a terület felhasználási egység, illetve övezet jelét,
• a terület felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb telek (földrészlet) nagyságát,
• a terület felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét,
• a belterület bővítés határát.

b)Az (a) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv  módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.

(2)A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL szóló 1997. évi LXXVIII. sz. törvény és annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. tv. rendelkezik.

I.  FEJEZET

A területfelhasználási egységek övezetein belül az általános épület elhelyezés szabályai a magasabb rendű jogszabályokból következően a tájképvédelmi területeken

                                                               -3-

4.§

(1) Épületekre vonatkozó szabályok:

Az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, sima vakolt felület stb), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színű felületképzéssel készülhet.

(2)Az épületek színezésének általános szabályai

Lehetőleg pasztellszínek kerüljenek alkalmazásra. Harsány ríkító színek nem alkalmazhatók.

(3) A tájbaillesztést látványtervvel kell igazolni. A látványtervben meg kell jelennie a környező terepalakulatoknak.  A látvány feltárulást a fő feltáró útvonalakról is igazolni kell. A kilátás és a rálátás szempontjait egyaránt vizsgálni kell.

(4) Tájképvédelmi okokból az építési telken történő terepalakítás 10 % alatti tereplejtésnél legfeljebb 1,0 m 10-20 % közötti tereplejtésnél legfeljebb 1,5 m 20 %-ot meghaladó tereplejtésnél 2,0 m lehet az eredeti terepszinttől mérten. A kialakításra került rézsűk 2’- nál meredekebbek nem lehetnek. Támfalgarázs 30 %-ot meghaladó természetes tereplejtés esetén sem kerülhet a szabályozási vonal elé.

(5) Tájvédelmi előírások:

a) A  felszínformákat, terepfelszínt az ingatlan építése és használata során lehetőség szerint egyaránt meg kell őrizni.

b)Az épületek, építmények környezetének  rendezése során ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, nem invázív őshonos növényekkel történhet.

c) Épület és építmény talajmechanikai szakvélemény alapján helyezhető el.

d)A közművezetékek felszín alatti nyomvonal vezetése javasolt, különös tekintettel a villamosenergia, és távközlés vezetékeit földkábelbe fektetve célszerű megépíteni.

(6)A beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról.

                                                      -4-

                                                    5.§

(1) Szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.                                                  

(2)A környezeti elemek jó állapotának biztosítása érdekében a településrendezéssel érintett területeken csak olyan tevékenység, illetve azokhoz tartozó létesítmények, építmények megvalósítása, üzemeltetése engedélyezhető, amelyek ellenőrzött körülmények közötti működtetése, hosszútávon sem veszélyeztetik a talaj, illetve a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotának, továbbá az általános normatív emberi elvárásokon alapuló, valamennyi jogerős jogszabályban megfogalmazott környezeti célkitűzés teljesítését.

(3)A szükséges telekalakítások során valamennyi ingatlan közúti közterületi, vagy magánút kapcsolatát biztosítani kell.

(4)Földtani veszély forrás övezetében épületet elhelyezni geotechnikai és talajmechanikai szakvélemény alapján lehet.

A telkek beépítésének feltételei

                                                        6.§

(1)Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele, valamint közútról, közterületről, vagy magánútról megközelíthetőnek kell lennie. Az a telek, amely ilyen módon nem közelíthető meg, nem minősül építési teleknek. Magánút legalább két telek megközelítésére bármely övezetben kijelölhető, melyet a telekalakítási eljárásban külön helyrajzi számon kell lejegyeztetni.

(2)Szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembehelyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni.

(3)Valamennyi övezetben elhelyezhetők:                                              

-a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretein kell eljárni.

-a köztárgyak,

-a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,

                                                  -5-

-a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,

-a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.

(4)Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el.

a)elő- és oldalkertben:

-közműbecsatlakozási műtárgy, hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel).

b)oldal- és hátsókertben:

-kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m- nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakó hely, lugas, kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop

(5)A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.

A közigazgatás területfelhasználási egységeinek tagozódása

7.§

(1)A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

(2)A beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre (övezetek) tagozódik:

a)                  Lf-1 , Lf-2 , Lf-3 falusias lakóterületek övezetei

b)        Vt-1, Vt-2 településközpont vegyes terület övezetei

c)        Gksz-1 kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezete

d)        Gip1 és Gip-2 egyéb ipari gazdasági terület övezetei                                                

e)         Ktu, Kpi, Kg, Kszo, Kt, Kmg különleges beépítésre szánt területek övezetei (turisztikai célú, pincés terület, gázátadó, szociális célú, temető, , mezőgazdasági üzemi terület övezete)

(3)A beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekre tagozódik:

                                                           -6-                       

     a)        Kkt, Kksp, Kkb különleges beépítésre nem szánt területek övezetei (temető,  sportpálya, bányászattal érintett területek övezetei)

b)        KÖu-3, KÖu-5, KÖu-7 közúti közlekedési területek (országos mellékút, kiszolgáló út, mezőgazdasági főgyűjtő út,

           KÖk- kötött pályás közlekedési területek

c)        Z zöldterületek övezetei

d)        Ev védelmi rendeltetésű erdőterület övezetei

e)         Má-I, Má-E általános mezőgazdasági rendeltetésű terület (intenzív használatú szántó, extenzív használatú rét, legelő )

Má-Ix, Má-Ex korlátozott használatú mezőgazdasági rendeltetésű területek

           Mk kertes mezőgazdasági területek övezetei

f)         V-1, V-2, V-3 vízgazdálkodási  területek övezetei ((folyó, patak, csatorna, árok, árvédelmi töltés, vízmű)

g)        Tk természetközeli területek övezetei

A belterületi határ módosítása

8.§

A belterületi határ a településszerkezeti terv szerinti lehatárolással nem változott.

II. Fejezet

Beépítésre szánt területek

Az egyes terület-felhasználási egységekre vonatkozó előírások

Telekalakítás

9. §

(1)Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén lehet, ezért telekalakítás (telekegyesítés) nem engedélyezhető úgy, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek.

(2)A település belterületén új nyúlványos telek nem alakítható ki.

(3)Az övezetekben több telek összevonásával - az övezeti előírásoknak megfelelően -egységesen beépíthető építési telek kialakítható.                                                    

(4)A telekalakítás szabályai:

                                                        -7-

a) Az a telek, ami közútról, közterületről, vagy magánútról nem közelíthető meg, az nem minősül építési teleknek. Legalább 2 telek megközelíthetősége érdekében külön helyrajzi számon magánút bármely övezetben legyezhető.

b)Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.

c) A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.

Általános előírások

10.§

(1)Az egynél több telket kiszolgáló magánutakat közforgalom elől nem szabad elzárni, biztosítani kell, hogy az általuk kiszolgált telkek járművel akadályoztatás nélkül, bármikor megközelíthetők legyenek. A magánutak kialakításánál a közlekedés biztonsági szabályokat figyelembe kell venni. Önkormányzati magánút viszont sorompóval lezárható.

(2)Az egyes telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó övezeti előírások határozzák meg. Építési engedély csak a HÉSZ vonatkozó általános és részletes előírásainak betartásával adható ki. Ha a kialakult már beépített telkek területén új épület létesítésére kerül sor, akkor a telek beépítése a számszerűen meghatározott építési előírások szerint történhet. A kialakult (K) beépítési mód, beépítettség, építménymagasság, teleknagyság csak akkor alkalmazható, ha az új épület a szomszédos telkek beépítését nem korlátozza.

(3)A település közigazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás engedélyezhető), de új építési munka csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.

                                                     -8-

(4)Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot.

(5)A 15%-nál nagyobb lejtésű telkek beépítéséhez talajmechanikai szakvélemény szükséges.

(6)Az előkertek mélységét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően kell meghatározni. Az új építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége legalább 5 m.

                                                          11.§

(1)Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg.

(2)A jelenlegi terület-felhasználásában megváltozó, beépítésre szánt területek csak a teljes közmű (zárt szelvényű csapadékvíz csatorna és vezetékes gáz kivételével), burkolt út és a terület vízrendezésének meglétekor építhető be.

(3)A beépítésre nem szánt területeken a közműellátás tekintetében az építtetőnek kell gondoskodnia.

(4)Az egyes övezetekben, építési övezetekben tervezett létesítmény, illetve tevékenység nem lépi túl az adott övezetre, építési övezetre jelen rendeletben előírt környezetvédelmi határértékeket.

(5)Homlokvonali kerítés magassága legfeljebb 1,40 m magas lehet.

(6)A település területén állattartó építmény létesítésénél az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet előírásait be kell tartani. Nagyüzemi állattartó telep belterületen nem építhető.

                                                      12.§

(1)A település közigazgatási területén a vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú átjátszó az illetékes természetvédelmi, illetve örökségvédelmi szakhatóság hozzájárulásával létesíthető.

                                                     -9-

(2)Közcélú vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények lakóterületen nem, egyéb területen a lakóépülettől 50 m-re helyezhetők el.

(3)Lakótelkeken csak magáncélú és–tulajdonú vezeték nélküli hírközlési létesítmények (antennaoszlopok) helyezhetők el.

(4)Az alábbiakban felsorolt területeken átjátszó antennát és annak tartószerkezetét nem szabad elhelyezni:

-műemléken és a hozzá tartozó telekterületen,

-műemléki környezet területén,

-helyi értékvédelmi területen,

-lakóépülettől 50 méteren belül.

Kialakult állapot

13. §

(1)A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén új telket alakítani:

a)kialakult tömbben: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri az övezetben előírt legkisebb telekméretet / vagy a telektömbben kialakult és beépítet telkek területének átlagos méretét.

b)tömbbelső feltárás esetén: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri a telek előírt legkisebb területét. Ebben az esetben a visszamaradó (illetve beépített) telek területe el kell, hogy érje az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető legkisebb telekterületet.

c)kialakult telekméret: a ténylegesen meglévő telekméret. A telek megosztására csak a tömbben kialakult átlagos telekterületnek megfelelően kerülhet sor. A háromnál több telket tartalmazó tömb esetében az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és a legnagyobb telekterületet figyelmen kívül kell hagyni.                                                    

(2)A kialakult telektömbben az épületek elhelyezésének módját az épület építési helyén belüli elhelyezésének módját a vonatkozó előírások és az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni:

-az előkert mérete a kialakult állapothoz igazodó kell, hogy legyen a tömb épített utcaszakaszán, de legalább az övezet területén.

-az oldalkert min. mérete el kell érje a 4 m-t.(de ez esetben a max. építmény- magasság 4,0 m lehet.)

                                                   -10-

-a hátsókert min. mérete el kell érje a 4 m-t, (de ez esetben a max. építmény- magasság 4,0 m lehet)

a)Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg:

-sem a 40 m-t.

-sem az övezetre előírt telekmélységet

-sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság

mértékével csökkentett értékét.

b)Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az épület mélysége sem haladhatja meg

-sem az övezetre előírt telekmélységnek a megengedett építménymagasság értékével csökkentett értékét

-sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét.

-sem a 20,0 m-t.

(3)Az illeszkedés általános szabályai:

a)A szabályozási terven a "településszerkezeti védelem és tájképvédelem" jelű területen a tömbökben általában oldal és szabadon álló beépítések alakultak ki.

b)Az övezeti előírások keretei között új épület elhelyezése esetén - a kialakult utcakép védelme érdekében a jellegzetes beépítés miatt az oldalkert mérete nyílás nélküli homlokzat kialakításával 4,0 m-re csökkenthető, de ez esetben az építmény magassága nem haladhatja meg a 4,0 m-t.

(4)Kialakult telektömbben az építési vonal:

a)foghíj és saroktelek esetében illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telek beépítésének utcai (közterület) beépítési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő.

b)ha a közbenső telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen, illeszkedjék legalább két szomszédos beépített telek, illetve az érintett utcaszakasz beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz - kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő.

                                               -11-

(5)Kialakult telektömbben a legnagyobb építmény, illetve építménymagasság:

a)foghíj esetében nem haladhatja meg:

-sem a csatlakozó szomszédos épület magasságát

-sem az érintett utcaszakasz súlyozott - a beépített telkeken álló épületek figyelembevételével számított –utcaképi átlagos építménymagasságot.

b)saroktelek esetében (vagy ha a közbenső telek egyik szomszédos telke beépítetlen) nem haladhatja meg

-sem a csatlakozó szomszédos épületek legnagyobb magasságát,

-sem az érintett utcaszakasz átlagos építménymagasságát,

(6)Új magastető létesítése, magastető átalakítása esetén a tetőzet magassága  - ne nyúljon az utcavonalon, vagy az épület közvetlen környezetében álló épületek gerincvonala fölé.

1. Szabadon álló beépítés esetén az új magas-tető hajlásszöge - megközelítőleg legyen azonos az épület közvetlen környezetében álló épület(ek) tetősíkjának lejtőszögével.
2. Ahol a szomszédos épület(ek) tetősíkjának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok, vagy nagyobb, mint 45 fok, ott a meglévő épület(ek)hez kell alkalmazkodni.

Lakóterületek övezeteinek általános előírásai

14. §

(1)A terület övezeteiben fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint

-termelő kertgazdasági építmény,

-a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m² beépített szintterületig

-kézműipari építmény, 500 m² beépített szintterületig

-igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m² beépített szintterületig

-szolgáltató és szállás épületek 500 m² beépített szintterületig

-sportlétesítmény 1 ha-ig

-üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el

-nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény

(2)Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

                                                      -12-

-Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, az építmény és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építmény magasságát nem lépheti túl.

-Különálló kiegészítő mellékfunkció építménymagassága 3,5 m lehet.

(3)Az építési hely (építmények elhelyezése) feleljen meg:

-a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak,

-a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak,

-a levegőminőségi előírásoknak,

-működésük a közízlést, közrendet nem sértheti,

-az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat.

(4)A beépítési mód oldalhatáron álló, de amennyiben a telekméret indokolttá, illetve szükségessé teszi, szabadon álló beépítési mód is engedélyezhető lakótömbönként, főként a sarkok beépítésénél, vagy szórványosan a telekszélesség függvényében.

(5)Egy lakótelken több főfunkciós építmény nem helyezhető el.

(6)Különálló, kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai:

-Az épületek közötti tűztávolság és valamennyi védőtávolság betartandó,

-Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak abban az esetben -lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került.

-Szabadon álló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges.

                                                15.§

(1)A kiskereskedelmi üzlet, pavilon, környezetet nem zavaró kisipari szolgáltató építmény csak a faluképi szempontok figyelembevétele mellett helyezhető el, ha a szomszédos telkeken lévő épületek között előírt legkisebb távolságok betarthatók.

(2)Állattartó építmény utcafrontra nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén az alábbi védőtávolságokat is be kell tartani.

Kis haszonállat ólja és ketrece lakóépülettől legalább 6,0 m

                                             -13-

Haszonállat ólja lakóépülettől 10,0 m, kifutója 12,0 m

Trágya és trágyalétároló legalább 12,0 m-re legyen.

 (3)Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi előírások alapján a falusias lakóövezet telkein lehetséges.

(4)Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.

(5)A helyi értékvédelemre kijelölt területen a lakóépület tetőfedése pikkelyszerű,

 vagy kerámia anyagú cserép kerüljön. A harsány színű faluképbe

 nem  illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.

(6)Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.

                                                    16.§

A „kismélységű telkek beépítése:

a)A 25,0 m mélységet el nem érő kismélységű telkek esetében, a telek beépítésére vonatkozó     általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani.

b)Kismélységű teleknek az az építési telek minősül, melynek építési oldalon mért mélysége (feltéve, hogy a szemközti telekhatártól max. 5 m-el rövidebb) a 25,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5 m –nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni. A „kisméretű” telkekre vonatkozó speciális előírásokat kell a fenti értéknél valamivel nagyobb mélységű azon telkekre is alkalmazni, melyeket a szabályozási terv, az egységes szabályozásra törekvés érdekében, külön ebbe a kategóriába sorol.

c)A „kismélységű” telkekre vonatkozó külön előírások:

ca) Ha a kisméretű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet                                                 

építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, minimum 3 m távolságot kell tartani.

cb) Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt tűztávolság jelenti a betartandó hátsó kert méretét.

                                             -14-

cc)Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kisméretű” teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.

A lakóterület övezetei

Lf-1,L-f-2, Lf-3 építési övezetek

17. §

(1)Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az I. táblázatban előírtaknak.

(2)Lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el egy épület tömegben történő megjelenítéssel.

(3) Az építési telek és építmény előírásait az I. sz. táblázat tartalmazza

I. TÁBLÁZAT 

(4)A telekhasználat  belső határvonalai

a)Lakó- és gazdasági udvar  határvonala

-         Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el.

-         Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül épület csak a  főépülettel egybeépítve létesíthető.

                                           -15-

-         Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

b)Gazdasági és kert  határvonala

-         Az utcai telekhatártól számított 10,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület   a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.

-         A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.

c)Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrész nem építhető be,

(5)Az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények létesítésénél az állattartási rendelethez kell igazodni.

(6)A falusias  lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi épületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

-          jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló

-          nyári konyha, mosókonyha, szárító

-          egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.),

-          az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi,

-          kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,

-          a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók),

-          hőtermelést szolgáló épület (kazánház).

                                                      18.§

  Egyéb előírások:

• legkisebb zöldfelület 40 %
• terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű vízzáróan szigetelt trágyalé-tároló építmény, közművek aknái, nyomásfokozó berendezések.
• süllyesztett garázs építése indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
• környezetvédelmi besorolások

levegőminőség:  a hatályos jogszabályok előírásai szerint

                                             -16-

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás  falusias lakóterület

- Közművesítés: részleges

                                                     19.§

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

Vegyes területek övezetei

                                                    20. §

(1)A vegyes területek övezetei lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.

(2)A vegyes terület övezete lehet

        a)településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet

        b)településközpont vegyes terület, jellemzően alapfokú intézmények elhelyezésére szolgáló nagytelke alövezet.

Településközpont vegyes terület övezeteinek

általános előírásai

21. §

(1)A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2)A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

            -lakóépület

-igazgatási épület

-kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

-egyéb közösségi szórakoztató épület

-egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

     -sportépítmény 

-üzemanyagtöltő; kivételesen sem helyezhető el..

                                                    -17-

(3)A településközpont vegyes területen kivételesen elhelyezhető.

-Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

-Termelő kertészeti építmény

(4)A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

A településközpont vegyes terület övezetei

Vt-1, Vt-2        

22. §

(1)Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az II. táblázatban előírtaknak.

(2) A területen sport létesítmény 1 ha terület nagyságig elhelyezhető

(3) Az építési telek és építmény előírásait a II. sz. táblázat tartalmazza

II. TÁBLÁZAT

(4)Egyéb előírások:

• legkisebb zöldfelület 20 %
• terepszint alatti létesítmény: vízzáróan szigetelt szennyvíz tároló, közművek aknái, nyomásfokozó berendezések.
• süllyesztett garázs építése indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
• környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: a hatályos jogszabályok határértékei szerint

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás  : a hatályos jogszabályok szerint

                                                -18-

- Közművesítés: részleges

(5)A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

Gazdasági területek övezetei

23. §

A belterület (beépítésre szánt terület) a következő területfelhasználási kategóriákat foglalja magába:                                                  

Gazdasági terület, ezen belül

- Gksz     kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezete

- Gip       ipari gazdasági terület övezete

A Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület általános előírásai

 Gksz

24. §

(1)A kereskedelmi, szolgáltató területen elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2)Az övezetben az alábbi tevékenységek nem folytathatók

-Élőállat nagykereskedelem

-Nyers-félkész bőr nagykereskedelem

(3)Az övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények (fő funkciók):

- átrakó építmény, mérlegház

- üzletház

- raktár

- szociális helység építménye

- üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény

- szolgálati lakó és szállásépületek

- terület ellátó alapfokú intézmény

- termék vezeték

- üzemanyagtöltő

mellékfunkciók (melléképítmények)

- garázs

                                                     -19-

- kirakat szekrény

- tüzelőanyag tároló

- kazánház

(4)Terepszint alatti építmények

- süllyesztett rakodó

- mérlegház

- pincehelyiség (talajmechanikai szakvélemény alapján)

(5)Az övezetben a felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik, és a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják.

(6)A teljes közművesítettség a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

                                                    25.§

(1)A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát.

(2) Az építési telek és építmény előírásait a III sz. táblázat tartalmazza

III. TÁBLÁZAT

Gksz Kereskedelmi gazdasági terület

* Technológia függő érték

(3)Egyéb előírások:

-  legkisebb zöldfelület  40 %

• terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló

                                              -20-

• süllyesztett garázs építése indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
• környezetvédelmi besorolások

levegőminőség:  a hatályos jogszabályok határértékei szerint

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás: a hatályos jogszabályok határértékei szerint

-  Közművesítés: részleges

(4)A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

Ipari gazdasági területek övezetei

Gip-1, Gip-2

26. §

(1) Az ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Az ipari terület lehet:

 egyéb ipari terület.

(3) Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.

(4) Az ipari gazdasági területen - a jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület kivételével elhelyezhető:

1. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

2. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.

(5)Az övezetben (3), (4) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan nem zavaró hatású létesítmények, melyek a lakóterülettől kb. 50 m védőtávolság betartását igénylik, de a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják.

                                                        27.§

(1) Az építési telek és építmény előírásait a IV sz. táblázat tartalmazza

                                                       -21-

IV. TÁBLÁZAT

(2) Egyéb előírások:

a)Környezetvédelmi besorolások

- levegőminőség: a hatályos levegőminőségi határértékek szerint                                             

zajvédelmi és rezgésvédelmi határértékek:  ipari terület határértékei szerint

• közművesítés: részleges a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

     - épület alapozás eseti talajmechanikai szakvélemény alapján készítendő

b)Közművesítés: részleges

     A szennyvízszikkasztás átmenetileg sem engedhető meg.

Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, illetve szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők.

A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, illetve előkezelni kell.

(3)Az övezetben az alábbi tevékenységek nem engedhetők meg:

- akkumulátorgyártás

- ércdúsító

- bányaüzem

- lőporgyártás

- lakk és festékgyártás

- műtrágyagyártás

- atomenergiai létesítmény

- izotóp labor

• veszélyes hulladékégető és feldolgozó üzem

- fehérje-feldolgozó üzem

- zsírfeldolgozó üzem

                                                       -22-

- azbesztgyártás

- cellulózgyártás

- kőolaj és földgáz feldolgozó

- grafitgyártás

- foszgéngyártás

- gyógyszergyártás

- növényvédőszer gyár

- klórgyártás

- kokszoló mű

(4)Nem kerülhet az ipari területre jelen esetben:

- vörösiszap tároló

- zagytér

- veszélyes hulladéklerakó

(5)A tiszta technológiák fogadását kell előtérbe helyezni!

Különleges beépítésre szánt területek övezetei

28. §

(1)A különleges beépítésre szánt  területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.

(2)A különleges területek terület felhasználási mód szerinti tagozódása:

Különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek, melyekben a funkció ellátásához szükséges épületek és építmények helyezhetők el.

a)Kmg  mezőgazdasági üzemi terület övezete

b)Kszo szociális intézmény övezete

c)Kpi    pincés terület övezete

d)Kg     gázátadó öveze

e)Kszt           szennyvíztisztító övezete

f)Ktu  turisztikai célú terület övezete

g)Kt    temető terület övezete

(3) Az építési telek és építmény előírásait az V.sz. táblázat tartalmazza

                                                         -23-

V. TÁBLÁZAT

1.  K* kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok

2. A kialakult telekméretektől kisebb telek nem alakítható ki, kivéve ha a szabályozási terv ezt lehetővé teszi.     

(4)A pincés területekre vonatkozó külön előírások:

- új pince létesítése bányageológiai szakvélemény alapján létesíthető

a szomszéd tulajdonos pincéje  alá üreget létesíteni tilos

- mindenféle pinceépítési tevékenység engedély köteles, az engedélyezési tervnek környezet ábrázolást tartalmaznia kell. (fotó melléklet, térkép, utcakép melléklet)

- legalább 1,4 m-es földtakarás biztosítása szükséges új lyukpince pince létesítése esetén, ennek hiányában statikai szakvéleménnyel kell igazolni az építmény állékonyságát.

- borház és gazdasági épülhet létesítése esetén előtető, gádor építése megengedhető 

- a pinceüreg max 5. m mély, 5. m széles és 10 m hosszú lehet.

- a közterületi pincék korlátozottan forgalomképes területek (eladhatók)

- a közterületi pincéken földtakarás biztosítása szükséges, felépítmény közterületi pincékre nem építhető, a bejárati homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető.

- a pincék „zártsorúan” összeépíthetők, vagy szabadonállóan is építhetők a kialakult állapotnak megfelelően. Szabadonálló beépítés esetén min.1m távolság betartandó.

                                                 -24-

1.  K* kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok

2. A kialakult telekméretektől kisebb telek nem alakítható ki, kivéve ha a szabályozási terv ezt lehetővé teszi.

 (5)A Kmg övezet egyéb előírásai

a) Az övezet a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó ipari jellegű tevékenység számára kerül kijelölésre.

b)Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás. vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez, illetve erdőgazdasági, vagy erdőgazdasági tevékenységhez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység (fafeldolgozó üzem) befogadására alkalmas. Elsősorban 2000 m²-nél nagyobb telekigényű üzemek fogadására kijelölt terület.                                             

c)A mezőgazdasági üzemi területen beültetési kötelezettség szükséges őshonos fafajokkal. Invázív növények telepítése nem engedhető meg.

          d) Amennyiben a Környezetvédelmi hatóság és az ANTSZ nagyobb távolságot nem állapít meg, a védőterületet általában 300 m.

(6)Egyéb előírások:

• környezetvédelmi besorolások

levegőminőség:  a hatályos levegőminőségi határértékek szerint

zajvédelmi és rezgésvédelmi határértékek:  ipari terület határértékei szerint

• közművesítés: részleges a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

-   épület alapozás eseti talajmechanikai szakvélemény alapján készítendő

III. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei

29.§

                                                     -25-

(1)A különleges beépítésre  nem szánt  területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.

A különleges beépítésre nem szánt területek övezetében épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el. Építmény további 3 %-os beépítettséggel helyezhető el.

(2)A különleges területek terület felhasználási mód szerinti tagozódása:

Különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:

1. Kkt Temető területének övezete
2. Kksp Sportpálya területének övezete
3. Kkb Bányászattal érintett terület övezete (felhagyott anyagnyerő hely)

(3) Kkt jelű építési övezetben épületek, építmények szabadon álló beépítéssel, max. 2 %-os beépítéssel, 3,0 m-es építménymagassággal (kivéve pl. harangto­rony), helyezhetőek el a kialakult telken. A zöldfelületi borítottság legalább a telek 60 %-a, amelybe a sírok területe beleszámít.

(4)Kksp jelű övezetben sport, rekreációs célú intézmény, elsősorban fedett, illetve nyitott pályák és azok kiszolgálásához kapcsolódó funkciók (pl. öltöző, mosdó stb.), rekreációs szolgáltatá­sok igényelte helyiségcsoportok (pl. szauna, kondicionálóterem) telepíthetők max. 2%-os épület elhelyezés beépítettséggel, 4,5 m-es építménymagassággal, legalább 1,0 ha-os telken elrendezé­si terv alapján. A zöldfelületi borítottság minimum a telek 60 %-a, amelybe a gyepes kispá­lyák területe beleszámítható.

A közművesítés részleges.

(5)Az övezetben az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges parkoló számot a közterületen is lehet biztosítani.A területen és az épületeken bármilyen reklámot és cégfeliratot csak a mindenkor érvé­nyes, vonatkozó, helyi rendelet előírásainak figyelembevételével lehet elhelyezni.

(6)Különleges beépítésre nem szánt területek övezetébe tartoznak a különleges bányászattal érintett területek (felhagyott anyag gödör) Kkb.

                                                     -26-

Az övezetben a rekultivációt élőhely rekultivációs terv alapján szükséges elvégezni

Az övezetben bányászati tevékenység nem engedhető, anyagnyerő helyként a továbbiakban nem használható.

Közlekedési területek

30. §

(1)Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

                       Törzshálózati jelentőségű út esetén   30 m

                       Országos mellékutak esetén         22 m

                       Helyi gyűjtőutak esetén                16 m

                       Külterületi fő dűlőutak esetén      12 m

                       Kiszolgáló utak esetén                 10 m

                       Kerékpárút esetén                          3 m

(2)A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:

• Közlekedési létesítmények
• Közművek és hírközlési létesítmények

(3)Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat.

(4)Figyelembe kell venni továbbá az 1988. I. törvény, illetve ennek végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21.) MT rendeletet

• az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzésekről szóló 20/1984. (XII.01.) KM sz. rendeletet
• a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 21.) KHVM rendeletet.

(5) A közutakat az alábbi övezetekbe kell besorolni

                                                  -27-

KÖu-3       közúti közlekedési terület övezete – országos mellékút

KÖu-5       közúti közlekedési terület övezete – kiszolglóút, lakóutca

          KÖu-7                mezőgazdasági főgyűjtőút

(6)A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó (parkoló) helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó –(parkoló) hely után 1 db nagy lombkoronát növelő környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani.

                                                        31.§

(1)A kötött pályás vasúti közlekedési területen 10 m szélességű építési területet kell biztosítani.

(2) Magánnút bármely övezetben kijelölhető. A magánút kialakításánál a közlekedésbiztonsági szabályok betartása ajánlott. A magánút hosszától függően a közlekedés biztonsága érdekében indokolt esetben 200-300 m-enként a belátási viszonyoktól függően kitérők létesítendők.

A közforgalomra átadott magánutat a közlekedési hatósággal engedélyeztetni kell.

A közforgalomra nem átadott magánutat táblával kell jelölni. Közforgalomra átadott magánút sorompóval nem zárható le. A közforgalomra nem átadott (önkormányzati) magánutat viszont sorompóval kell lezárni.

Közműlétesítmények, közműellátás

                                                      32. §

(1)A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2)A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.

                                                  -28-

(3)Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4)A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(5)Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.

(6)A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű kivitelezés érdekében.

                                                    33.§

(1)A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.

(2)Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(3)Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(4)Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(5)Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés

a)A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

b)A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.

                                           -29-

c)A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.

d)A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.

e)A VIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m, a másik oldalán min. 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.

f)A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.

                                                        34.§

(1)Villamosenergia ellátás

a)A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. sz. szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték

 védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.

b)A villamosenergia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamosenergia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat földkábelbe fektetve kell építeni.

(2)Gázellátás

a)Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközépnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.

                                          -30-

b)Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

c)A közigazgatási területen áthaladó nagynyomású gázvezeték biztonsági övezetében (a csőszéltől mérten 28-28 m, az út és vízfolyás keresztezések­ben 14-14 m.) tilos:

• mindennemű építési tevékenység,
• 5-5 m távolságon belül fák ültetése,
• 3-3 m-en belül bokrok és cserjék ültetése és
• 50 cm-nél mélyebb talajművelés,
• tűzrakás, illetve anyagok égetése,
• anyagok ideiglenes vagy állandó tárolása és
• veszélyes anyagok kiöntése, kiszórása, -15-15 m távolságon belül árasztásos öntözés,
• szőlő és egyéb kordonok elhelyezése,
• rizstelep, halastó és víztározó létesítése.

 (3)Távközlés

           a)A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.

b)A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

   c)A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az ANPI és a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges.

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

35. §

(1)A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.

                                                  -31-

(2)A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.

(3)A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.

(4)A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:

Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,

Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése

Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése

Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése

Távbeszélőfülke elhelyezése

Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése

(5)Töltőállomást csak a szabályozási terv szerint lehet elhelyezni.

(6) Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.

                                                       36.§

A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

Zöldterületek (Z)

Általános előírások

37. §

(1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).

(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

                                                    -32-

(3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(4) A zöldterületen elhelyezhető:

a) a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.),

b) vendéglátó épület,

c) a terület fenntartásához szükséges épület.

(5) A zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők

Közparkok és közkertek övezete

38. §

(1)Egy meghatározott főfunkciót (játék, sport, pihenés stb) szolgáló 1 ha-nál kisebb területű közterületi zöldterület, amelyet bárki használhat

(2)Az övezetbe több funkciót szolgáló, legalább 1 ha nagyságú és legkisebb oldalméreze is 80 m-nél nagyobb, közhasználatú közterületi zöldterület, amelyet bárki használhat

(3)  belterületén a (Z) Közparkok területének övezetében csak őshonos fafajok telepíthetők

Erdőterületek  E

Általános előírások

39. §

(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület, melyet a hatályos jogszabályok szerint szabad használni, illetve területén épületet, építményt elhelyezni.

(2) Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint:

 Ev  védelmi rendeltetésű (védett és védő),

(3) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet.

                                                     -33-

Mezőgazdasági területek

Általános előírások

40. §

(1)A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2)A mezőgazdasági területeken a következő övezetek kerültek kijelölésre:

           Má-I, Má-E általános mezőgazdasági rendeltetésű terület (intenzív használatú szántó, extenzív használatú rét, legelő )

Má-Ix, Má-Ex korlátozott használatú mezőgazdasági rendeltetésű területek

           Mk kertes mezőgazdasági területek övezetei

(3)Az övezetben elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

Má-E

Általános mezőgazdasági terület övezete

(jellemzően) Gyep, legelő vagy kisparcellás szántó művelésű terület

41. §

(1)Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási                                               

tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2)  A telek és építmény előírásait a IX sz. táblázat tartalmazza

IX.TÁBLÁZAT

                                                          -34-

(3)Tanya és farmgazdaság 6000 m² építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3-5 %-ának beépítésével.

Má-I

Általános mezőgazdasági terület övezete

(jellemzően) nagytáblás szántó művelésű terület

43. §

(1)Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a növénytermesztés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2)  A telek és építmény előírásait a X sz. táblázat tartalmazza

X.TÁBLÁZAT

(3)Tanya-lakóház és farmgazdaság 6000 m² építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy                                                        

igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-ának beépítésével.

Má-Ex, Má-Ix

 Korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület övezete

44. §

1. Az Má-Ex és Má-Ix (rét, legelő vagy szántó) jelű általános mezőgazdasági területen korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen az ár- és belvízveszély, a táj-és természetvédelmi, ökológiai érzékenység miatt épületeket, egyéb mezőgazdasági építményt, távközlési magas építményt, adótornyot, szélerőmű

                                                      -35-

2. parkot létesíteni nem lehet. Ökológiai folyosó övezetében birtoktest központ nem alakítható ki.

3. Az övezetben az alábbi építmények csak akkor helyezhetők el, ha a természeti területeket nem károsítják.

1.a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak, a külön jogszabályi keretei között

2.a köztárgyak

3.a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak

4.a honvédelmi és katonai, valamint nemzetbizonsági

5.a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők

6.a megújuló energiaforrások műtárgyai  a külön csak jogszabályi keretei közötti

Kertes mezőgazdasági terület övezete

Mk

45. §

(1)Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.

(2)A legkisebb beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, vagy kertművelési ág esetén 720 m², szántó vagy gyep művelés esetén 1500 m². Az övezetben egy gazdasági épület helyezhető el, melynek alapterülete 30 m².

(3)Az I. kategóriájú szőlőkataszterbe tartozó területek építési feltétele

a)Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.

b)Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor I. termőhelyi kategóriájú szőlőültetvényeken nem létesíthető.

c)Földbevájt pince létesíthető.

(4)  A telek telek és építmény előírásait a XI. sz. táblázat tartalmazza

XI.TÁBLÁZAT

                                                     -36-

(5)Lakó vagy pihenőtér elhelyezésének feltétele 3000 m² telekterület és legalább 5 ha ültetvény tulajdonlása szükséges.

Vízgazdálkodási területek övezete

V-1, V-2, V-3 övezetek

46. §

(1)V-1 jelű övezetbe tartozik, a Sajó-folyó és partja és közvetlen környezete.

(2)V-2 jelű övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek, árvédelmi töltés

(3)V-3 övezetbe tartoznak a vízmű területek

Területükön épületek, építmények csak vízjogi engedély alapján helyezhetők el.

Tk jelű természeti területek övezete - holtág, mocsár

47.§

A Tk jelű természetközeli területek övezetén belül épület nem helyezhető el.

IV. FEJEZET

A környezet védelmére vonatkozó előírások

48. §

1. A település igazgatási területén kizárólag olyan létesítmények üzemeltethetők, építhe­tők, illetve olyan tevékenységek folytathatók, amelyek levegő szennyezőanyag ­kibocsátása a környezetvédelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértékeket nem haladja meg.

2. Zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó lé­tesítmény csak akkor üzemeltethető, vagy építhető, illetve bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az okozott zajterhelés, vagy rezgés mértéke a környezetében a vo­natkozó rendeletben foglalt határértékeket nem haladja meg.
3. Zajvédelmi szempontból érzékeny területek a temető, közparkok, amelyek telekhatárán az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységekből származó

                                                     -37-

zaj­terhelés nem lehet több, mint a hatályos jogszabályban szereplő zajterhelési határérték.

4. Lakóterületen és vegyes területen az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységből származó zajterhelés nem lehet több, mint a hatályos jogszabályban szereplő zajterhelési határérték.

5. A vasúti eredetű zaj elleni védelem érdekében a vágányoktól mért 50 m védőtávolságon belül lakóépület csak akkor létesíthető, ha a vasúti eredetű zaj elleni védelem megoldott (háló helység áttájolása, hangszigetelés)

6. Az országos közutak szabályozási terven jelölt védőtávolságán belül mezőgazdasági területen lakóépület nem létesíthető.

                                                      49. §

(1)Nagy létszámú állattartó telep a belterülettől, nem gazdasági célú beépítésre szánt terü­lettől legalább 300 m távolságban létesíthető.

(2)A vízfolyások legalább 6 m védőtávolságán belül új épület nem létesíthető.

(3)A szabályozási terven jelölt árvízzel veszélyeztetett terület határán belül, továbbá a Sajó – folyó menti mentett oldal belvízzel veszélyeztetett területén új épület nem létesíthető.

(4)A közcsatornával ellátatlan területeken, illetve külterületen keletkező szennyvizek csak zárt gyűjtőben helyezhetők el. A zárt gyűjtőket a csatornahálózat kiépítésével a ráköté­sek után fel kell számolni.

(5)Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely, kommunális hulladéklerakó te­lep, hulladékégető a település közigazgatási területén nem létesíthető.

(6)Dögkonténer a település belterületétől, beépítésre szánt területeitől legalább 500 m tá­volságban létesíthető.Építési célra a termőföld igénybevételét az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.

Árvízvédelem

50. §

                                                        -38-

1. A Sajó-folyó partéleitől számított 10-10 m szélességű sávot mindenkor szabadon kell hagyni (még ideiglenes építményt, kerítést stb. sem lehet elhelyezni) a meder megköze­lítésére és az elvégzendő vízgazdálkodási -árvízvédelmi és karbantartási- szakfelada­tok ellátására. Külterületen a parti sávban csak  gyepgazdálkodás megengedett.
2. A nyílt ártéri területen, a hullámtéren és a töltés mentett oldali lábvonalától számított 110,0 m széles sávban tervezett létesítmények tervezésekor az  illetékes vízügyi hatóság Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Osztályával egyeztetni szükséges, valamint az építési engedélye­zési eljárás során a szakhatóság hozzájárulását meg kell szerezni.

3. A külterületek hasznosítása során az esetleges vízkivételek, illetve vízvisszavezetések csak az élőmeder állandósításával, ill. torkolati műtárgy kialakításával a vízjogi engedélye alapján lehet.

4. A Sajó-folyón, víziállások nem létesíthetők. Úszóstégek telepítési igénye esetén, a folyami veszteglő helyek kijelölésére el kell járni és a telepítéshez a vízügyi hatóság hozzájárulását meg kell szerezni.

                                                              51.§

(1)A Sajó-folyó kiépített árvízvédelmi töltésének a mentett oldali területsávja (védtöltés mögötti terület) változó szélességben fakadóvizes területnek minősül, melyet az építési engedélyezési eljárás során figyelembe kell venni.

(2)A mentett oldali töltéslábtól mért 10,0 m-es fenntartási sávon belül csak gyepművelést lehet folytatni, oda semmiféle építmény nem helyezhető el, továbbá olyan tevékenység nem végezhető, amely a szakfeladatok elvégzését akadályozza.

(3)Az árvízvédelmi töltés biztonsága érdekében a mentett oldal lábvonalától mért 110,0 m-en belül anyaggödröt megnyitni és az épületek alá pincét, térszín alatti garázst építeni tilos.

                                                             52.§

(1)A vízoldali töltéslábtól mért 10,0 m-es fenntartási sávon belül csak gyepművelést lehet folytatni, oda semmiféle építmény nem helyezhető el.

(2)A vízoldali töltéslábtól mért 60,0 m-en belül anyaggödröt nyitni tilos.

(3)A partmenti ingatlanok beépítéséhez, tekintettel a folyó nagyvízi medrére, a vízügyi hatóság a nagyvízi mederkezelési terv elkészültéig nem járul hozzá. A folyó fenntartási munkáival összefüggésben, illetve a levonuló árhullámok által okozott károkért a vízügyi hatóság kártérítésre nem kötelezhető.

(4)Természeti területen - a jogszerűen beépített területek, valamint vízjogi engedéllyel rendelkező építmények kivételével - tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új építmények elhelyezése.

(5)A szennyvizet, ha nem oldható meg a szennyvízcsatorna hálózatra a csatlakozás -elvezető rendszer hiányában- zárt árvízi nyomásra méretezett tartályban kell gyűjteni, és rendszeres ürítéséről gondoskodni kell.

                                      Az épített környezet védelme

53. §

(1)Kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg.

(2)Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell (el kell érni) a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.

(3)Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.

(4)A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

Építészeti értékvédelem

54.§

                                             -40-

(1)A műemlékek és a  helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig és jóváhagyásáig – átmenetileg –  helyi védelem alá vonandó épületek felsorolását a   függelék tartalmazza.

 (2)A védett közterületek közterület rendezési terveinek készítésekor az alábbi szempontok szerint kell eljárni:

-  A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen.

-  A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését.

-  A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal.

-  A közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is.

-  A közterület rendezési terv készítésébe városrendezőkön túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni.

(3)A műemléki környezetben az egyes épületek kialakításánál (védett és nem védett épületek esetében is) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:

a)    Építési anyaghasználat

1.  Lábazatképzés

-         Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.

2.  Falfelületek

-      Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.

-      Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzat-burkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.

3.  Tető

-      A tetőfedés anyaga cserép, pala, eternit pala (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) legyen.

                                                  -41-

-    Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, TEGOLA.

b)    Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme

-     A műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg pl. szalagablak, erkélysor

-     A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében.

-     A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőformájában.

(4)Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján  nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt

őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik.

(5)A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.

(6)A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről a települési önkormányzat  dönt.

                                                         55.§

(1)A helyi művi, táji és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza.

(2)A helyi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:

-  A helyi védelem alá tartozó épületek esetében elhelyezkedésétől  függően -  műemléki jelentőségű terület vagy sem -  kell eljárni. Az

                                                  -42-

építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy ha az Önkormányzati Testület másként nem rendelkezik- az épület nem bontható el (csak  életveszély esetén). A bontáshoz egyébként önkormányzati testületi hozzájárulás szükséges

 -  A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés pl. homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés – csak részletes értékvizsgálaton alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület kiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb.

- A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell

V. Fejezet

A térségi szabályozás elemei

                                                             56.§

A település igazgatási területének térségi besorolásai

(1) Az igazgatási terület térségi besorolásai a következők^[1]:

1. Erdőgazdálkodási térségMezőgazdasági térség
2. Vegyes terület felhasználású térség
3.  Falusias települési térség

(2) Az egyes térségek területi lehatárolását a Településszerkezeti Terv tünteti fel.

57. §

A település igazgatási területének térségi övezetei

(1) Az igazgatási területet érintő térségi övezetek

1. ökológiai hálózat magterület, ökológiai folyosó, pufferterület

                                                        -43-

2.  kiváló termőhelyi adottságú erdőterület
3. erdőtelepítésre alkalmast terület övezete,
4. országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület
5. ásványi nyersanyag gazdálkodási terület
6. térségi jelentőségű tájképvédelmi terület,
7. nagyvízi meder övezete.
8. földtani veszélyforrás területe
9. vízeróziónak kitett terület által érintett terület

(2)Az egyes térségi övezetekre vonatkozó sajátos előírások

1. Magterület és ökológiai folyosó övezete

1. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.
2. Az övezetben amennyiben építés történik, az csak a tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző hagyományos beépítési jellemzőkkel és anyaghasználattal valósulhat meg. Az értékvédelem követelményeit és az építési anyaghasználatot a HÉSZ 4.§ és 36.§ tartalmazza.
3. Az övezetben új külszíni bányatelek és bánya nem létesíthető, meglévő bánya és bányatelek nem bővíthető.

2. Erdőtelepítésre alkalmas területek övezetében külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.
3. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete:

1. Az övezetben a belterületi határhoz csatlakozó tömbökben, csak a tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző hagyományos beépítési jellemzőkkel és anyaghasználattal valósulhat meg az építés. Az értékvédelem követelményeit és az építési anyaghasználatot a HÉSZ 36.§. tartalmazza.
2. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.
3. Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.

d) Az övezetben új külszíni bányatelek és bánya nem létesíthető, meglévő bánya és bányatelek nem bővíthető.

4.  Nagyvízi meder övezetére vonatkozó előírások

                                                     -44-

1. A hullámtéren - amely a folyó nagyvízi medrének része - elsődlegességet biztosítva az árvíz biztonságos levezetésének, minden használatot az árvízvédelmi szempontoknak kell alárendelni, a kialakult beépítésre szánt területeken az építési engedély kiadása előtt az illetékes vízügyi hatóság jóváhagyását be kell szerezni.
2. Nagyvízi mederben új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, a mezőgazdasági területekre építési engedélyt kiadni nem lehet.

VI. FEJEZET

58. §

Záró rendelkezések

(1)Ez a rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba.

(2)Hatályát veszti Sajóvelezd Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2005.(III.16.) önkormányzati rendelete a település helyi építésügyi szabályzatáról.

              Pál Katalin                                             Schlögl Zoltánné

             polgármester                                                       jegyző

A rendelet kihirdetésre került.

Sajóvelezd,2013. augusztus 7.

                                                                         Schlögl Zoltánné

                                                                               jegyző