Erdőhorváti Községi Önkormányzat Képviselő testületének 3/2019 (V.15.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2019. 05. 31- 2019. 07. 21Erdőhorváti Községi Önkormányzat Képviselő testületének 3/2019 (V.15.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Erdőhorváti Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a „településkép védelméről” szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében meghatározott származékos jogalkotói hatáskörében, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában megállapított és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a „településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről” szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontja szerinti államigazgatási szervek bevonásával, azaz a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítésze, a Miniszterelnökség – Kulturális Örökségvédelemért felelős Helyettes Államtitkársága, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága, és a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el.
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A rendelet célja Erdőhorváti Község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és kedvező alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja Erdőhorváti község történelme során kialakult településrészek építészeti és környezeti jellemzőinek megőrzése és továbbörökítése.
2. § (1) A helyi védelem célja Erdőhorváti településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének fenntartása és helyreállítása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek – a világörökségi magterületi védelem miatt ez kiemelten érvényes.
(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
3. § A rendelet hatálya Erdőhorváti Község teljes közigazgatási területére kiterjed.
4. § A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:
(1) Településképi szempontból meghatározó terület: a Képviselő-testület által meghatározott terület, mely magába foglalja a település jellegzetes és hagyományt őrző beépítettségét, épületek, építmények együttes megjelenését, értékes természeti környezetét.
(2) Helyi értékvédelmi terület: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított utcakép, az épített és táji környezet összefüggő együttese, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, továbbá jelentős mértékben találhatóak védendő értékek területén. A településkép védettsége kiterjed a településszerkezetre, a beépítés módra, magába foglalja az épített és természetes környezet elemeit egyaránt, különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, közterületi bútorzatot és burkolatokat, a szerkezetek, formák, anyagok és színek együttesét.
(3) Helyi védett egyedi érték: a Képviselő-testület által helyi védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épület, építmény, amely a hagyományos településkép és jellemző karakter megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, művészeti, valamint műszaki-ipari szempontból, vagy a használati mód szempontjából jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze, ideértve a kiegészítő, díszítő elemeket is.
(4) Helyi védett műtárgy: a Képviselő-testület által helyi védetté nyilvánított objektum, műszaki alkotás, műtárgy, pl. az emlékmű, szobor, kereszt, síremlék, utcabútorzat, díszkút, kerítés, híd, torony.
(5) Helyi egyedi védelem alatt álló érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
(6) Eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
(7) Harmónia és egyensúly: a részek egybetartozásának érzését keltő látványtulajdonság.
(8) Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezést megalapozó, szakember által készített történeti, esztétikai, műszaki vizsgálati munkarész.
(9) Helyi egyedi védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény: Építész, településmérnök, statikus, illetve műemléki szakmérnök végzettségű személy, szervezetek által készített olyan szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn.
(10) Településképi vizsgálat: a tervezett építmény elhelyezésével, építésével összefüggésben készített olyan dokumentáció, mely a tervezett építménynek a természeti és az épített környezetéhez való illeszkedését mutatja be színes, perspektívikus megjelenítéssel fotódokumentációba illesztve.
(11) Önkormányzati Főépítész: az önkormányzat által megbízott/ alkalmazott önkormányzati (települési) építészmérnök szakember.
(12) Főépítészi felelős: a területileg illetékes megyei Kormányhivatal által megbízott, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Településrendezési és Építészeti-Műszaki Tervtanács (későbbiekben Világörökségi Tervtanács) Erdőhorváti településért felelős építészmérnök tagja.
HELYI ÉRTÉKVÉDELEM
5. § A helyi védelem feladata
(1) a helyi védelmet igénylő építészeti örökség
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.
(2) a védelem alatt álló építészeti örökség, helyi védett érték károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
6. § A megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Erdőhorváti Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a megóvandó épített értékeit helyi védettség alá helyezi.
(1) A helyi védettség alá tartozó értékek felsorolását és térképi beazonosítását az 1. melléklet tartalmazza az alábbi kategóriák szerint.
a) Helyi védett egyedi érték
b) Helyi védett műtárgy
c) Helyi értékvédelemi terület
(2) Nem vonható helyi védelem alá az országos műemléki védettséget élvező építmények, amik felsorolását a 2. függelék tartalmazza. A műemlékek és műemléki környezettel kapcsolatos eljárási szabályokról magasabbrendű jogszabály rendelkezik.
7. § (1) A helyi védelem alá helyezéséről, vagy annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt jelen rendelet 1. mellékletének módosításával.
(2) A testületi döntéssel összefüggő feladatok:
a) Értékvizsgálat / Értékvédelmi dokumentáció: a helyi védelem elrendelése előtt a javasolt értékről szakmai előkészítő anyagot, vizsgálati dokumentációt kell készíteni szakember (megfelelő jogosultsággal rendelkező építész, művészettörténész, régész) bevonásával.
b) Előterjesztés: a Polgármester terjeszti elő indoklással a Képviselő-testület részére, ismertetve a közzétételre érkezett észrevételeket. Az előterjesztés mellékletét képezi az Értékvédelmi dokumentáció.
c) Döntés: a javasolt érték helyi védelméről, illetve annak megszűntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt az önkormányzati Főépítész/főépítészi felelős véleménye ismeretében. A döntés előkészítése során - a Képviselő-testületi döntés segítéséhez - beszerezhető még az érdekeltek (érintett ingatlanok tulajdonosai, érintett helyi, szakmai, társadalmi szervek, egyesülések) álláspontja.
d) Értesítés: a helyi védelem elrendeléséről, megszűntetéséről értesíteni kell a Tulajdonost, általa: a haszonélvezőt, a használót, továbbá a kezdeményezőt, műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját, továbbá az illetékes állami főépítészt, ingatlan-nyilvántartást és építésügyi hatóságot, a területileg illetékes kulturális örökségvédelmi szakhatóságot., valamint a közműszolgáltatókat.
e) Védelem megjelölése: a védetté nyilvánított területet, épületet, építményt, műtárgyat kis táblával meg kell jelölni a helyszínen, melyről az önkormányzat Hivatala gondoskodik.
8. § (1) A helyi védelem alá helyezésre bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a Polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.
(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész),
c) a védendő érték rövid ismertetését, leírását,
d) a kezdeményezés rövid indokolását.
(3) Nem kezdeményezhető helyi védelem alá helyezésére vonatkozó eljárás,
a) ha annak tárgyában öt éven belül ilyen eljárás lefolytatásra került, kivéve vis-maior helyzetet,
b) ha a kezdeményezés tárgyát érintő építésügyi hatósági eljárás van folyamatban,
c) ha jogerős építésügyi hatósági engedéllyel és megkezdett jogszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységgel nem ellentétes a kezdeményezés.
(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a Polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a Polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
9. § (l) Az Önkormányzat a védelemre javasolt értéket a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg, legfeljebb egyéves határozott időtartamra, határozatával ideiglenes védelem alá helyezheti, ha a védelemre javasolt értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti.
(2) Az ideiglenes védelem alatt álló értékekre a helyi védelem alatt álló értékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Az ideiglenes védelem megszűnik a határozatban megjelölt időtartam elteltével, vagy a helyi védelem alá helyezésről szóló rendelet hatálybalépésével, illetve az elutasításról szóló határozat meghozatalával.
(4) Amennyiben a védetté nyilvánítás előkészítése során megállapítást nyer, hogy a védetté nyilvánítás nem indokolt az ideiglenes egyedi védelmet meg kell szüntetni.
(5) Az ideiglenes védelem alá helyezésről és annak megszüntetéséről az érintetteket értesíteni kell.
10. § (1) A helyi védelem megszűntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a Polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.
(2) A védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelem alól törlendő érték/terület megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész),
c) a védelem megszüntetésének okait,
d) a védelem megszüntetését alátámasztó szakmai véleményt.
(3) A helyi védelem megszűntetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha
a) a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre, vagy a helyreállításának költség nem áll arányban annak értékével,
b) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
c) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
d) a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
e) magasabb fokú (műemléki) védettséget kap, így a helyi védelem az állami védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti,
f) telekosztás révén csak az egyik újonnan kialakuló telekre esik védendő érték, abban esetben a másik újonnan kialakuló telekről levehető a helyi védelem.
(4) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.
(5) A helyi védelem alá helyezés megszüntetésére irányuló eljárásban egyebekben a helyi védelem alá helyezésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
11. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) a Erdőhorváti Községi Önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmának meghatározásáról és a naprakész vezetéséről a Jegyző gondoskodik.
12. § (1) A helyi védetté nyilvánítás és annak megszüntetése tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a Jegyző gondoskodik.
(3) A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti.
13. § (1) Helyi védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a Tulajdonos kötelessége. Ennek költségei a Tulajdonost terhelik. A helyi védett értékek fennmaradásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetésnek megfelelő használat.
(2) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a helyi védett érték állagának, állapotának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a Polgármester településképi kötelezés formájában a rendeltetés szerinti használatra kötelezheti a Tulajdonost.
(3) A védett értéket érintő építési munkák kivitelezése előtt az önkormányzati Főépítész/főépítészi felelős véleményét kell kérni, majd azt figyelembe véve szabad a munkákat elvégezni.
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
14. § (1) Erdőhorváti településképi szempontból meghatározó területe a közigazgatási terület egésze.
(2) A területrészekre az adott karakter előírásai és az érintett területekre a helyi értékvédelmi terület előírásai is vonatkoznak.
(3) Erdőhorváti településképi karakterterületei, melyek térképes ábrázolásai a rendelet 2. mellékletében találhatóak:
a) Történelmi településrész,
b) Új lakóterület,
c) Ipari terület,
d) Zöldterület / Mezőgazdasági terület,
e) Természetvédelmi szempontból meghatározó településképi területek (országos természet-védelmi oltalom alatt álló területek, Natura 2000 területek, Országos Ökológiai Hálózat övezetei és a Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek) Lásd az 1. függelék térképi ábrázolásait!
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
15. § (1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése, meglévő épület átalakítása során különös gondot kell fordítani a világörökségi építészeti hagyományok folytatására, a magas színvonalú építészeti megoldásokra, az épített és természeti környezet harmóniájára és egyensúlyára, a humánus, lakható környezet biztosítására.
(2) Az általános előírásoktól való eltérés a konkrét helyi adottságok és kialakult állapotok figyelembe vételével adott pozitív és egyidejű polgármesteri és főépítészi szakmai vélemény esetén lehetséges.
(3) A beépítés telepítés módját, a tömegképzés arányait, a jellemző szintszámot a kialakult állapothoz, a világörökségi hagyományokhoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan, a helyi építési szabályzat keretein belül kell meghatározni. Eszerint igazodni szükséges a
a) tetőidomokhoz, azok formáihoz és irányaihoz, tetőhajlásszöghöz,
b) kialakult párkánymagasságokhoz,
c) tetőfelépítmények jellegéhez, méretéhez, arányaihoz,
d) homlokzati- és tömegarányokhoz,
e) anyaghasználathoz.
(4) Általános elvárás
a) a tájkarakter megőrzése,
b) az építmények tájba illesztése,
c) a kilátás és rálátásvédelem szempontjainak figyelembe vétele,
d) a homlokzatok egymáshoz való illeszkedése,
e) az épületek környezetükkel összhangot mutató elhelyezése,
f) minőségi és természetes anyaghasználat,
g) a harmóniát és egyensúlyt tükröző, visszafogott színezés,
h) a kerítések összhangja,
i) az előkertek rendezettsége,
j) az utcafásítások utcaszakaszonként való összehangolása,
k) a tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülése (lásd a 3. függelék táblázatait!)
l) a táji hagyományokat tükröző növényállomány ültetése (lásd a 3. melléklet felsorolását!).
(5) A 2. függelékben szereplő régészeti lelőhelyek, műemlékek, és műemléki környezet esetében a vonatkozó jogszabályok irányadóak.
(6) A kerti építmények, műtárgyak, kerítések kialakítása esetén az irányadó a hagyományos tömegképzés és anyaghasználat (kő, fa, vakolt téglafal) és a visszafogott, természetbe illeszkedő színvilág.
(7) A közterületek-kialakításakor
a) figyelni kell a közérdekre, azon belül is a közlekedési biztonságra,
b) kerülni kell a magánérdek túlsúlyát, ahol sérülhet a harmonikus együttélés rendje.
(8) Az épületek és építmények, közterületek kialakítása, minden építési és tájalakítási tevékenység a településképileg értékes építészeti karakter figyelembe vételével, alkalmazásával történhet.
16. § A településképbe való illeszkedés érdekében tilos
a) olyan építési tevékenységet folytatni, mely eredményeként létrejött épület vagy építmény egésze vagy annak egy része nem illeszkedik a települési környezetbe,
b) olyan használati tevékenységet folytatni, mely során a településképet zavaró raktározás (pl. roncsautók, vagy szennyezett anyag tárolása) történik.
17. § A településképileg eltérő karakterterületek előírásai:
(1) Történelmi településrészben és új lakóterületen a kerítés kialakítása
a) A telek utcavonalán legfeljebb 1,8 méter magas kerítés létesíthető (a kerítéskapukat nem beleértve).
(3) Természetvédelmi szempontból meghatározó településképi területeken (országos természetvédelmi oltalom alatt álló területek, Natura 2000 területek, Országos Ökológiai Hálózat övezetei és a Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek)
18. § A településképileg eltérő karakterterületek előírásai:
(1) Történelmi településrészen
a) a tetőfedés anyaga csak hagyományos natúr, vörös illetve piros égetett agyagcserép, vagy állókorcos fémlemez fedés lehet.
b) nagyméretű tetőfelépítmény, bonyolult formájú tetőidom kialakítása nem megengedett.
c) tetőablak legalább 40 m2 tetőfelületenként 1 db helyezhető el,
d) az épület homlokzati kialakítása során erkély, lodzsa, utcafronti garázskapu nem építhető.
e) az épületek színezése fehér, pasztell- és földszínű (törtfehér, okker, barna, szürke, árnyalatai) lehet,
f) nyílászáró színezése fa hatású, vagy a környezetbe illeszkedő hagyományos színű lehet,
g) a nyílászáróktól eltérő színű redőny és redőnytok nem építhető be.
h) hasított kő alkalmazása lábazatként, vagy homlokzati díszként, illetve kerítésnél ragasztva nem alkalmazható,
i) tornácos hosszú lakóház átépítése, bővítése esetén a tornácnak legfeljebb az utcafronttól számított 4. tornácoszloptól hátrafelé való beépítése megengedett.
j) melléképületek tetőfedő, homlokzati burkolóanyaga és színe a főépület burkolat- és színhasználatából választandó.
k) tájba illő, helyi ökológiai adottságoknak megfelelő típusú és méretű növényzet alkalmazása szükséges.
(2) Új lakóterületen
a) a tetőfedés anyaga csak hagyományos natúr, vörös illetve piros égetett agyagcserép, vagy állókorcos fémlemez fedés lehet.
b) nagyméretű tetőfelépítmény, bonyolult formájú tetőidom kialakítása nem megengedett.
c) az épületek színezése fehér, pasztell- és földszínű (törtfehér, okker, barna, szürke, árnyalatai) lehet,
d) melléképületek tetőfedő, homlokzati burkolóanyaga és színe a főépület burkolat- és színhasználatából választandó.
e) tájba illő, helyi ökológiai adottságoknak megfelelő növényzet alkalmazása szükséges.
(3) Ipari terület, Zöldterület / Mezőgazdasági terület esetén
a) új beépítés igazodjon a környező lakóterület, utca, utcaszakasz beépítéséhez és illeszkedjen építészeti megjelenéshez (beépítés módja, előkert mértéke, tömegarányok, tetőforma, homlokzatkialakítás, anyaghasználat), illetve ennek hiányában szabadonálló legyen,
b) a tetőfedő anyag natúr, vörös illetve piros égetett agyagcserép, valamint a településképileg indokolt esetekben állókorcos és trapéz fémlemez fedőanyagok szürke, bézs és sötétbarna színárnyalatokban megengedettek,
c) az épületek színezése fehér, törtfehér, vagy földszínű, pasztellszínű homlokzat, vagy természetes burkolóanyagok használata szükséges,
d) a nyílászáró természetes, natúr fa erezetű, vagy a környezetbe illeszkedő hagyományos színű lehet,
e) a tájba illő, helyi ökológiai adottságoknak megfelelő növényzet alkalmazása kerítések és épületek mentén előírt.
(4) Zöldterület / Mezőgazdasági belterületen és a természetvédelmi szempontból meghatározó településképi területeken (országos természetvédelmi oltalom alatt álló területek, Natura 2000 területek, Országos Ökológiai Hálózat övezetei és a Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek)
19. § (1) Az épület szélességi és hosszanti méretei, azok arányai a hagyományos épített környezetre jellemző állapothoz igazodjanak. A meglévő rossz példa, ahol például túlzottan nagy fesztávot fednek egybefüggően, nem iránymutató. A kialakult telekosztáshoz arányosan igazodó legyen az épület méretezése.
(2) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományos beépítési formához igazodóan határozzák meg. A meglévő rossz példa, ahol például nem tartották be a Rendezési Tervben előírt építési helyet, nem iránymutató.
(3) Lakóépület építésekor, vagy- meglévő tetőidom átépítésekor az épületek magastetővel alakítandóak ki.
a) A község területén lakóépületeket lapos tetősen nem szabad építeni. A fő tetőidom 35-45fok közé eső hajlással magastetős legyen, egyedül a kisebb méretű előtetők tetőhajlásánál megengedett az alacsonyabb dőlésszög.
b) Az új épületeket a mind a történelmi településrészeken, mind az új lakóterületeken a hagyományos környezetbe illesztve, azokkal harmonizálva szabad elhelyezni.
c) A meglévő épületek közé épülő új házaknak hasonló tetőformával és tetőhajlásszöggel kell épülniük. A túl magas illetve a túl alacsony hajlásszögű tetővel rendelkező épületek nem illeszkednek az utcaképbe.
d) A nyugodt, nagy tetőidom rendet vág a házon, az egységes ereszmagasságokkal ad harmonikus összképet.
e) A túlságosan tördelt és manzárd tető kialakítása nem lehetséges.
(4) Az új épületek telepítésénél, a meglévők átépítésénél figyelemmel kell lenni a természeti zöldbe öltözött, harmonikus kialakításra.
a) A településre megérkező utakról látható településrészeken kiemelten fontos a takaró növényzet jelenléte.
b) A településre jellemző sok gondozott zöldfelület a lakóépületek körül is megőrzendőek, újabb építési tevékenységnél kialakítandóak.
c) A vízfelületek tisztán tartása, a vízpartok gondozása településképet meghatározó közérdek.
(5) A világörökségi védelem miatt minden meglévő és tervezett jelentősebb tömegű mezőgazdasági, ipari építmény mellé védőnövényzet, védőfasor tervezése és telepítése szükséges az alábbi településképi szempontok szerint:
a) lehetőleg háromszintes, de minimum kétszintes zöldsáv ültetése történjen látványvédelem miatt a településképileg zavaró (túl nagy, túl magas, túl csillogó, túl színes stb.) építészeti tömegek köré,
b) alacsonyabb építészeti minőség vagy kevésbé esztétikus megjelenés mérséklésére (a használatból eredő elkoszolódás, vagy műszakilag leromlott állapot, stb. esetén) kertészeti eszközökkel a szükséges mértékben takaró zöldfelületet telepítsenek.
(6) A beépítésre nem szánt területeken az alábbi szempontrendszer betartása különösen fontos a tájkarakter megőrzéséért:
a) Épületek, építmények telken belül rendezett, szabadon álló építési módban helyezendőek el.
b) Technológiai szempontból indokolt magas építményeket elsősorban összevontan, csoportos módon szükséges elhelyezni.
c) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet és a félnyeregtetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető minimum 30fokos tetőidom alkalmazásával.
d) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket hagyományos tömegarányokkal kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.
e) A szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében intenzív fásítás szükséges a 19. § (5) bekezdésében leírtak szerint.
f) Tájképet zavaró építménynek számítanak, ezért itt nem helyezhetők el azok az építmények, melyek a táj jellegéhez képest erősen modern, technokrata karakterűek.
g) Az épületek anyaghasználata elsősorban falazott-vakolt és a helyben található terméskő és fa látszó szerkezetű legyen.
h) Az épületek homlokzata elsősorban világos, pasztellszínezésű lehet. Tájidegen színezésnek minősülnek az élénk (pl. a pink, a lila, a kék), a neon színek, a csillanó felületek.
i) Védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, az ökológiai folyoső területén, egyedi tájérték, valamint a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken a fényszennyezés mértékét minimalizálni kell, az is csak meleg fehér, 3000K alatti színhőmérséklettel, 4lux fényerővel történhet.
Építmények anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti követelmények
20. § (1) Főépületek, építmények tetőszerkezete a településen nem fedhetők és nem újíthatók fel hullámpala, műanyag hullám-, trapézlemez, azbesztlemez, azbesztpala, cseréplemez, valamint bitumenes lemez alkalmazásával.
(2) Lakóépületen, kerítésen trapézlemez, műanyag burkolat és hullámpala nem alkalmazható.
(3) Tetőfedésre egy tetőfelületen csak egyazon anyagú, színű, mintájú fedés alkalmazható, egyedül a kis felületű előtetőn elfogadható a hagyományos állókorcos fémlemezfedés.
(4) A tetőfedő anyagok közül az élénk (pl. piros, kék, lila, zöld, fehér, sárga) színek nem alkalmazhatóak.
(5) Homlokzatok burkolására és a tetőszerkezet héjazataként csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatóak.
21. § Mind a homlokzatnál, mind pedig a lábazatnál kövessük a természetes anyaghasználatot: vakolt tégla falak, természetes helyi kő használatát.
a) Minden esetben törekedjünk a hagyományosan falazott terméskő felületek készítésére, hogy helyi sajátságot mutasson az épületünk karaktere.
b) Kerüljük az egyenes vágású, felületcsiszolt, vagy a csempeszerűen ragasztott kőlapka alkalmazását. Lábazatokat 8-10cm vastag előfalazatként készítsük.
22. § (1) Közterületről látható homlokzatok színezéséhez elsősorban fehér illetve pasztell árnyalatú színeket kell alkalmazni.
(2) Építmények átszínezésekor nem alkalmazható az építmény egészének színezésével és anyaghasználatával, valamint a szomszédos épületekkel és az utcaképpel nem harmonizáló színezés.
(3) A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban kell elvégezni. A történeti településrészen különösen hangsúlyos, hogy a meglévő épületek színvilágához illeszkedő új épületek építése engedélyezhető.
(4) A településképi szempontból esetleges szomszédos rossz színvilágú példa nem iránymutató.
(5) A külső homlokzatok színezését épületenként egységes koncepció alapján szükséges elvégezni – beleértve a határoló kerítések színezését is. A homlokzatokon egységes színezést kell alkalmazni és tilos rikító, fényes hatású színeket alkalmazni.
(6) Utólagos hőszigetelés kivitelezése során a hagyományos homlokzatdíszítések megőrzését és helyreállítását szem előtt kell tartani.
23. § (1) Homlokzatok kialakítása során a rendezett településkép érdekében törekedni kell a nyílászárók méret és osztásrendszerének összehangolt tervezésére.
(2) Főhomlokzatokon a nyílászárók hagyományos arányrendszere álló formátum.
(3) Az utcafrontról jól látható ablakok árnyékolása, sötétítése hagyományos rolók, spaletták alkalmazásával történjék.
24. § (1) Helyi védett egyedi érték (épület, építmény) minden eredeti homlokzati alkotórésze védett, ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, valamint esetenként a használat módját is.
(2) A részleges helyi védelem alatt álló építmény valamely része, részlete vagy jellemző karaktereleme védett.
(3) Helyi védett műtárgy minden eredeti alkotórésze védett, ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, díszelemeket is.
(4) Helyi értékvédelmi területen a beépítési mód, az utca felőli építési vonal, a hagyományos tömegalakítás arányai, az utcai homlokzatmagasság, a tetőidom, a tetőgerinc iránya, az utcai homlokzat architektúrája, az utcai homlokzat nyílásrendje és nyílászáróinak aránya, a tornác kialakítása, mint karakterelemek védettek.
25. § Helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítése, bővítése (hozzáépítés vagy ráépítés), és különösen részleges bontása esetén
a) a védett épületet kötelező hagyományos építészeti tömegükben – beépítési mód, tömegarányok, tetőforma, tetőhajlásszög homlokzati jellegzetességek, nyílászáró arány és osztásrend – megőrizni,
b) a védett épületet kizárólag úgy lehet átalakítani, hogy az épület jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon – az átalakításnak az épület védett részeivel, formaképzésével, anyaghasználatával összhangban kell lennie,
c) közterületről látható homlokzatainak részleges színezéssel történő felújítása nem megengedett,
d) homlokzati burkolatokat, díszítőelemeket, tagozatokat meg kell tartani, illetve lehetőség szerint hiteles dokumentumok alapján vissza kell állítani,
e) helyi egyedi védelemmel érintett építmény nyílászáróinak felújítása vagy cseréje esetén meg kell tartani a nyílászáró eredeti beépítési síkját, osztását, anyagát, színét, arányait,
f) a védett épület homlokzatán műanyag nyílászáró, szekcionált garázskapu, redőnytok, gépészeti berendezés, klímaberendezés, látszó vezetékelés, szerelt kémény nem helyezhető el,
g) utcáról látható tetőfelületen napelem nem helyezhető el,
h) a védett építményen az utcától mérve 10 méteres távolságon túl és az utcaképi látványt nem zavaróan helyezhető el antenna vagy hírközlési egység,
i) védett ingatlanon hirdetés, reklám nem helyezhető el, csak cégtábla, cégér a hagyományos arculati módokon,
j) a védett épület belső átalakításakor, korszerűsítésekor a belső védett értékeket (pl. lépcsőkorlát) meg kell őrizni,
k) alaprajzi módosítás a jellemző homlokzati nyílászáró kiosztás figyelembevételével történhet.
l) védett épület külső hőszigetelése csak abban az esetben engedhető, ha az épület arányai és részletei nem változnak meg,
m) lábazat és támfal építése természetes kőből, vagy természetes kő előfalazattal készüljön,
n) magánterületi parkolás csak az ingatlan rendeltetési egységeinek méretéhez szükséges mértékben történhet – lehetőleg az utcáról nem látható telekrészeken.
26. § (1) A helyi értékvédelmi területen az építményeket (épületek, pincék, kerítések, utcabútorok, köztárgyak) a jellegzetes településképet megőrző, a világörökségi terület építési hagyományait követő, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, lehet átalakítani, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani az alábbi követelmények figyelembe vételével:
a) a település helyi karakterének kialakítása, a hagyományőrző arculatteremtés érdekében a környezettől idegen anyaghasználati, formai, stb. építészeti megoldások nem alkalmazhatóak, meglévő épületek, építmények részleges homlokzati felújítása során sem megengedettek,
b) új épület építésénél a történelmi beépítés magas minőségű elemeihez igazodva kell meghatározni, kialakítani:
ba) a tető hajlásszögét,
bb) a tetőgerinc irányát, tetőidom formáját,
bc) a nyílászárók méretét, formáját, anyagát, arányát és színezését,
bd) az alkalmazott homlokzati építőanyagok típusát, textúráját,
be) az építmények színezését,
bf) az épületek részleteit, így különösen az ereszképzés és kémények kialakítását,
c) új utcabútorok, köztárgyak, kiselemek elhelyezésekor a településképi összhanghoz igazodva kell meghatározni, kialakítani a méretét, formáját, anyagát, arányát és színezését,
d) az árnyas-ligetes növényzet megőrzése, ápolása és szükség esetén a pótlása történjen.
(2) A helyi értékvédelmi területen külön gondot kell fordítani a hagyományos kerítés, kapu, melléképületek, melléképítmények vagy azok hiányának továbbéltetésére, és ezek újkori, oda nem illő (tömegű, anyaghasználatú, színvilágú) megjelenésének a megszűntetésére.
(3) Támfal építésekor a támfal természetes kőből, vagy természetes kő előfalazattal készüljön.
(4) Magánterületi parkolás csak az ingatlan rendeltetési egységeinek méretéhez szükséges mértékben történhet lehetőleg az utcáról nem látható telekrészeken. A beépítetlen telket parkolónak használni csak alkalmi rendezvényekhez kötötten, az önkormányzathoz bejelentve lehet.
(5) Közterületi parkolás az arra kijelölt helyeken, a településképbe illeszkedően csak úgy történhet, hogy az ne akadályozza a közterületek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet.
(6) A helyi értékvédelmi terület közterületeinek kialakítása az önkormányzat és a magyar állam kizárólagos jogköre. Minden magánkezdeményezés településképi bejelentésköteles.
27. § (1) Erdőhorváti közterületein a reklámhordozók az utcaképhez illően, szolid módon helyezhetőek el.
(2) Erdőhorváti közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.
(3) A településen óriásplakát, építési reklámháló, fényreklám, zajreklám nem helyezhető el.
(4) A közérdekű molinó és a közterület fölé nyúló, felirat nélküli árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
(5) Villódzó, káprázást okozó vagy futó fényű világítás a reklámfelületek mellé sem tehetőek.
(6) Idegen nyelvű feliratok esetén annak magyar nyelvű fordítása a reklámfelületen kötelező.
(7) A közérdekű reklámfelületen mindenki csak közérdekű információk közzétételére jogosult.
28. § (1) Hirdetési célú berendezés a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illeszkedően csak úgy helyezhető el, hogy az ne akadályozza a közterületek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet.
(2) Épületek tetőzetén reklámfelület nem alakítható ki.
(3) Az épület teljes homlokzatát érintő átalakítás, felújítás esetén az e rendeletnek nem megfelelő cégért, cégtáblát, cégfeliratot el kell távolítani.
(4) A hirdetési célú berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról, valamint arról, hogy a berendezés ne okozzon kárt az általa érintett létesítményben és annak rendeltetésszerű használatát ne korlátozza.
29. § (1) Épület homlokzatán cégér az épület homlokzati síkjára csak merőlegesen, cégtábla az épület homlokzati síkjával csak párhuzamosan, a homlokzati síkból ki nem fordulva helyezhető el.
(2) Cégér homlokzatra merőleges felülete nem haladhatja meg az 1,0 négyzetmétert.
(3) A cégérek, cégtáblák tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, továbbá a cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy
a) azok mérete, aránya, anyaga szervesen illeszkedjen az érintett épület építészeti megoldásaihoz, a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához,
b) nyílászárót, épületdíszt, díszítő tagozatot ne takarjon el.
30. § (1) Cégjelzés, hirdető-berendezés csak úgy helyezhető el, hogy a közúti közlekedés űrszerelvénye felé ne nyúljon.
(2) Reklámhordozók kizárólag a közlekedésbiztonsági szabályok betartása mellett helyezhetőek el.
(3) Védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, az ökológiai folyoső területén, egyedi tájérték, valamint a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken reklámhordozó és reklám – magasabbrendű jogszabályban meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.
31. § (1) A Polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A Polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
32. § (1) Közmű-létesítmények, ide értve a nyomvonalas létesítmények és a kapcsolódó műtárgyaik elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.
(2) Az új közművezetékek létesítése, meglévő közművezetékek más nyomvonalra történő áthelyezése, nyomvonalának meghosszabbítása - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - terepszint alatti elhelyezéssel történhet, kivéve az önkormányzati beruházásban megvalósuló közbiztonsági berendezésekhez (térfigyelő kamerákhoz), valamint a szélessávú internet biztosításához szükséges vezetékek szigorúan rejtett nyomvonalát.
(3) A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeinek korszerűsítésekor a vezetékek földalatti elhelyezését előnyben kell részesíteni.
(4) A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeit földalatti elhelyezéssel szükséges megvalósítani a helyi értékvédelmi területeken.
33. § (1) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási sajátos építmények műtárgyak elhelyezésére
a) elsősorban a természetvédelmi szempontból nem érintett külterületi ingatlanok alkalmasak,
b) a belterületen fekvő helyi értékvédelmi terület, helyi védett épület és országos műemléki értékkel érintett ingatlanok, valamint azok telekhatárától mért 20 méteres környezete nem alkalmasak.
(2) A település ellátását biztosító elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére
a) elsősorban a természetvédelmi szempontból nem érintett külterületi ingatlanok alkalmasak,
b) a belterületen fekvő helyi értékvédelmi terület, helyi védett épület és országos műemléki értékkel érintett ingatlanok és azok 50 méteres környezete - ide nem értve a templomtoronyban takartan elhelyezett berendezések esetén a vonatkozó ingatlant - nem alkalmasak.
Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
34. § (1) Antennát, gépészeti berendezést, égéstermék kivezetőt, szellőzőt, klímaberendezést utcafronti homlokzatra – ide értve az utca irányába néző kontyolt tetősíkot is – nem lehet elhelyezni.
(2) klímaberendezés és klíma-berendezések kültéri egysége
a) védett elem és védett terület esetében a közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el,
b) nem védett építményeken a közterületről látható homlokzaton csak az építmény megjelenéséhez illeszkedte, takart módon helyezhető el és a kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, az közterületre vagy szomszéd telekre nem folyhat át;
c) új építményen csak a településképhez illeszkedve, az építmény részeként, a megfelelő elhelyezés, kialakítás bemutatásával, annak lehetőségének biztosításával helyezhető el;
d) utólag csak településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el;
e) oldalhatáron álló beépítési mód esetén szomszéd oldali homlokzaton nem helyezhető el.
(3) Gépészeti berendezések elhelyezése az építmények tetején csak takartan, az építményhez illeszkedő módon megengedett.
(4) Antenna vevőegysége csak az épületek az utcafronti homlokzati síkjától mért 5,0 méteren túl helyezhető el.
(5) Magastetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor a ferde tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el. Mindemellett
A településkép érvényesítése
35. § (1) Erdőhorváti község közigazgatási területén található települési értékek megőrzése érdekében az Önkormányzat
a) településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt biztosít, valamint
b) településképi bejelentési és
c) településképi kötelezési eljárást folytat le.
(2) A településképi véleményezési eljárás a 38/2019. (III. 6.) Korm. rendelet értelmében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Településrendezési és Építészeti-Műszaki Tervtanács feladatköre, ahol a Tervtanács elnöke kérdez rá a Polgármestertől a településképi megfelelésre, mielőtt a világörökségi szempontok szerint véleményezik a világörökségi tájegységi területen minden
a) az új épület építéséhez, vagy
b) a meglévő épület bővítéséhez, valamint
c) a meglévő építmény közterületről látható homlokzatának felújításához vagy
d) közterületről látható homlokzata legalább 20%-át érintő átalakításához szükséges építészeti-műszaki dokumentációt.
Konzultáció
36. § (1) Településképi szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: konzultáció) az építési tevékenységgel érintett személy kérhet. A konzultáció különösen javasolt településképi véleményezési eljárás és településképi bejelentési eljárás előtt. A konzultációt az önkormányzati Főépítész, illetve főépítészi felelős folytatja le. A kérelmező egyeztetési igényét papír alapon vagy elektronikus levelezés nyújtja be (lásd 4. számú melléklet!), amelyre az önkormányzati Főépítész, illetve főépítészi felelős a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: konzultáció) biztosít.
(2) A konzultációról a konzultáció felelőse emlékeztetőt készít, amelyben rögzítésre kerül a felvetett javaslatok lényege, valamint az önkormányzati Főépítész/főépítészi felelős vagy a Polgármester tényleges nyilatkozata.
(3) Az emlékeztetőben rögzített nyilatkozatok kötik az Önkormányzatot a településképi bejelentési és kötelezési eljárás során.
(4) Az Önkormányzat a településképi konzultációért, tájékoztatásért díjat nem számít fel.
37. § (1) A Polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le.
(2) Az Építtető az Önkormányzatot keresi meg a településképi bejelentési eljárásban a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletben meghatározott építési engedélyhez és településképi véleményezési eljáráshoz nem kötött alábbi építési tevékenységek tárgyában:
a) közterületről látható homlokzat 20%-nál kevesebbet érintő átalakításhoz,
b) valamint kerítés és kapu építésekor, átalakításakor,
c) a kapuhoz vezető autóbehajtó vagy parkoló közterületi készítésekor,
cs) meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése,
d) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg,
e) az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén,
f) kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.
g) temető területén sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése (melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot), valamint urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése esetén,
gy) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.,
h) emlékfal építése, melynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,
i) park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése,
j) megfelelőség-igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, valamint kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, valamint levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), valamint ideiglenes fedett lovarda, és legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény építése esetén,
k) növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatásakor.
l) a 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
ly) magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építésekor,
m) telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatásakor,
n) támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása esetén (amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot), valamint minden 20 köbmétert meghaladó tereprendezési munka esetén,
ny) kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése esetén,
o) mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése esetén,
p) napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezésekor,
q) építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és -tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezésekor,
r) telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy vagy geodéziai építmény építésekor,
s) zászlótartó oszlop (zászlórúd) építésekor, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.
sz) építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat és felvonulási építmény építésekor,
t) magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg,
ty) közforgalom elől elzárt, telken belüli áteresz, bejáró-, átjáró-híd építésekor,
u) a legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése esetén,
v) közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építésekor.
w) reklám, reklámhordozó, cégreklám elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok, reklámhordozók, cégreklámok elhelyezését megelőzően, illetve meglévő reklámok átalakítása esetén,
x) utcabútor közterületi létesítésekor,
y) közterületi növényültetések előtt (telepítésre javasolt fajok a rendelet 3. melléklete szerint!),
z) egy évadban öt fát meghaladó magánterületi fakivágások előtt,
zs) amennyiben az Építtető nem az Önkormányzat.
(3) A Polgármester a településképi bejelentési eljárást az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben esztétikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontok szerint folytatja le.
(4) Az eljárás tárgya a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
38. § (1) A településképi bejelentési eljárás az Építtető, illetve az általa megbízott Tervező (a továbbiakban együtt: Kérelmező) által a Polgármesterhez benyújtott elektronikus vagy papír alapú kérelemre indul (lásd 5. számú melléklet!).
(2) A Polgármester településképi bejelentési eljárás keretében hozott döntése, valamint a településképi kötelezési eljárás az önkormányzati Főépítész/főépítészi felelős szakmai álláspontján alapul.
(3) A kérelem mellékleteként benyújtott településképi tervdokumentáció a beavatkozás mértéke szerinti
a) műszaki leírást,
b) helyszínrajzot a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények tetőfelülnézeti ábrázolásával, a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításával,
c) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát,
d) metszeteket,
e) valamennyi homlokzatot,
f) utcaképet, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,
g) településképi vizsgálatot (látványtervet vagy modellfotót) tartalmazzon.
(4) A településképi bejelentési döntéskor során az alábbi szempontokat figyelembe kell venni harmónia és egyensúly tekintetében:
a) kialakult település-, illetve telekszerkezetnek való megfelelőség,
b) a védendő (megmaradó) adottságokat figyelembe vevő megfelelőség,
c) a tervezett, távlati adottságokat figyelembe vevő megfelelőség,
d) a magassági megfelelőség,
e) a terület-felhasználás megfelelősége.
(5) A Polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 8 napon belül
a) a bejelentés tárgyát képező az építési tevékenységet, reklám-elhelyezést vagy rendeltetés-változtatást tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről az esetleges kikötésekkel igazolás megküldésével értesíti, vagy
b) megtiltja megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem felel meg a rendelet 15. § és 16. § pontjaiban meghatározott követelményeknek vagy a tervezett építési tevékenység, reklám vagy rendeltetésváltoztatás nem illeszkedik a településképbe.
39. § Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni
a) a rendelet előírásainak nem megfelelően megvalósított, az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság hatáskörét nem érintő, nem építési engedély vagy tudomásulvétel köteles és nem településképi bejelentési eljáráshoz kötött építési tevékenység esetében a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítésre az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására vonatkozóan, különösen az épületek jókarbantartása érdekében, valamint
b) a településképi bejelentési eljáráshoz kapcsolódóan,
ba) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése, vagy
bb) a településképi bejelentés elmulasztása, vagy
bc) a településképi bejelentési eljárás hatálya alá tartozó és más hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységnek a településképi bejelentést követően, a tevékenység végzésének polgármesteri megtiltására nyitva álló 8 napos határidőn belül megkezdett építési tevékenység esetén.
40. § (1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul, és a Polgármester az érintett ingatlan tulajdonosát kötelezi.
(2) A Polgármester a településképi kötelezési eljárást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályai által meghatározottak szerint folytatja le.
(3) A Polgármester településképi kötelezési határozati javaslatát a Jegyző készíti elő.
(4) A településképi kötelezésről a Polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településrendezési kötelezettségről szóló határozat formájában.
41. § (1) A településképi kötelezésben előírtak megszegése és végre nem hajtása esetén a kötelezett ismételten kiszabható bírsággal sújtható.
(2) A településkép védelmi bírságot a Polgármester határozatban állapítja meg.
(3) Az érintettet a településkép védelmi bírságról hozott határozatról tértivevényes levél útján értesíteni kell.
(4) A településkép védelmi bírság összege
a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyéb építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett vagy területi védett építményt érint 500.000 – 1.000.000,- forint,
b) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyéb építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint 200.000 – 500.000,- forint,
c) egyéb településképi követelmény és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén 50.000 – 100.000,- forint,
d) minden más esetben 20.000 – 50.000,- forint.
(5) A településkép védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításá-val kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a közérdek sérülésének mértékét,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
42. § (1) A Polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be Erdőhorváti Községi Önkormányzat Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő soron következő rendes ülésén hozza meg.
(2) A kiszabott településkép védelmi bírságot közvetlenül Erdőhorváti Községi Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel kell teljesíteni.
(3) Az (2) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
Záró rendelkezések
43. § Ez a rendelet a kihirdetést követő 16. napon lép hatályba.
44. § E rendelet előírásait a hatálybalépést követően induló eljárásokban kell alkalmazni.
45. § Hatályát veszti Erdőhorváti Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építészeti értékek védelméről szóló 13/2013.(XII.23.) önkormányzati rendelete, valamint az Erdőhorváti Község teljes igazgatási területére vonatkozó szabályozási tervről és a Helyi Építési Szabályzatról szóló 5/2003.(VII.05.) önkormányzati rendelet 4. § „Anyaghasználat, színezés:”-re vonatkozó rendelkezések.
(a BO-08D/ÉH/03151-3/2017. sz. levél melléklete)
[Azonosító]
[30481]