1. § (1) E rendelet hatálya Kincsesbánya község közigazgatási területére terjed ki.

(2) Jelen építési szabályzat mellékletei:

• 1. sz. melléklet: az építési övezetek beépítési határértékei
• 2. sz. melléklet: Szabályozási Tervlapok

2. § E rendelet alkalmazásában:

• a) Fekvő telek: a közterülethez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.
• b) Kialakítható telek legkisebb szélessége: a telek két oldalhatára között merőleges vonalban mért legkisebb telekszélesség
• c) Közműsáv: nem közterületen vezetett közművek számára fenntartott terület, amelynek végleges szélességét részletes szakági műszaki terv alapján kell megállapítani, és amely számára szolgalmi jog jegyezhető be az ingatlan nyilvántartásba.
• d) Főépület: olyan építmény, amely az adott építési övezetben vagy övezetben jelen rendelet szerint elhelyezhető funkciók céljára épül.
• e) Melléképület: Az építmények azon csoportja, amelyek a főépületek használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. Melléképületek különösen: garázs, nyárikonyha, fáskamra, szerszámtároló, barkácsműhely, állattartó épület, fedett úszómedence, szauna, sport-és fitnesz épület stb..
• f) Tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek a táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely a környezettel való összhang megteremtését célozza. Természetvédelmi területeken az épületek, építmények tájba illesztését látványtervvel kell igazolni.
• g) Telek be nem építhető része:a szabályozási terveken lehatárolt telekrész, amelyen épület nem helyezhető el.
• h) Sorgarázs: több, azonos vagy külön telken álló, egymás mellé sorolt, egységenként önálló bejárattal rendelkező gépkocsitároló építmény. Nem tekintendő sorgarázsnak a lakóépülettel egy telken épített, a telken elhelyezett lakásokhoz tartozó gépjárműtároló, ha az egységek száma nem haladja meg a lakásszám kétszeresét.
• i) Támfalgarázs: olyan gépkocsitároló rendeltetésű építmény, amely legalább 0,5 m vastag földtakarással létesülő önálló, 3 oldalról terepszint alatti építmény, a negyedik oldalán létesített kapuját terepszinten helyezték el.
• j) Az övezeti előírásokban szereplő kialakult „K” jel értelmezése

3. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosításával történhet:

• a) szabályozási vonal;
• b) beépítésre szánt és beépítésre nem szánt terület határa, mely egyben övezethatár is;
• c) építési övezet, övezet határa és jele;
• d) telek be nem építhető része;
• e) a kötelező erejű megszüntető jel;
• f) közműsáv.

(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek:

• a) védőtávolságok;
• b) műemlék;
• c) műemléki környezet;
• d) régészeti terület;
• e) Országos ökológiai hálózat magterület;
• f) Országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe;
• g) Természetvédelmi terület határa;
• h) Tájképvédelmi terület;
• i) kerékpárút.

(3) Tájékoztató szabályozási elemek, melyek nem kötelező érvényűek:

• a) közigazgatási határ;
• b) belterületi határ
• c) helyi védelemre javasolt épületek;
• d) parkoló;
• e) javasolt megszüntetés;
• f) javasolt telekhatár;

(4) Sajátos jogintézmények:

• a) elővásárlási jog;
• b) beültetési kötelezettség.

4. § (1) Közterület alakítási terv készíthető a településszerkezetileg, településképileg vagy forgalomtechnikailag együtt kezelendő közterületekre.

(2) Építési övezet tömbtelkén a meglévő pavilonok számára legkésőbb az átépítésüket, újjáépítésüket vagy bővítésüket megelőzően telket kell alakítani.

(3) Meglevő pavilon telkén és annak határain kerítés nem építhető.

(4) Önálló vendéglátó terasz elhelyezése az alábbiak szerint lehetséges:

• a) más építménytől mért legkisebb távolságának mértéke legalább aépületmagasságának értéke, de nem kevesebb, mint három méter
• b) vendéglátó teraszt lakószoba vagy konyha nyílászárójától legalább 6 m távolságra kell elhelyezni.

5. § (1) A település régészeti területein a vonatkozó örökségvédelmi jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) A régészeti értékek védelmére fokozott figyelmet kell fordítani.

6. § (1) A település területén az országos jelentőségű védett természeti területek, az Országos Ökológiai Hálózat Magterülete, az Országos Ökológiai Hálózat Ökológiai folyosó és az Országos Ökológiai Hálózat Puffer terület (továbbiakban: védett terület) lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.

(2) Védett területen

• a) tájba illő épület helyezhető el;
• b) szélerőmű torony nem helyezhető el.

(3) Védett területen 600 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű épület nem építhető.

7. § (1) A település közigazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:

• a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
• b) kizárja a környezetkárosítást,
• c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.

(2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.

(3) Állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos követelmények:

• a) Haszonállattartó épületet és trágyatárolót lakó rendeltetésű épülettől 25 m-nél távolabb kell elhelyezni.
• b) Haszonállattartó épület és trágyatároló, az élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá óvoda, iskola, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető.
• c) Állattartó épület a felszíni vizek part élétől számított 50 méteren belül nem létesíthető.

8. § (1) A felszíni és felszín alatti vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos.

(2) A település a felszín alatti vízminőség-védelmi előírások alapján a „fokozottan érzékeny” kategóriába tartozik.

9. § (1) Kincsesbánya Község az alacsony légszennyezésű településkategóriába tartozik.

(2) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó

• a) tevékenységet folytatni,
• b) új építményt elhelyezni, illetve meg lévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.

10. § A vízmeder feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmeder természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.

11. § A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. Azon a területen, amely a szervezett szemétszállításba nincsen bekapcsolva, a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

12. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket, valamint lehatárolásokat jelöl:

• a) közlekedési területek,
• b) közművek, közműlétesítmények,
• c) vízbázis védőterülete
• d) szennyvízátemelő
• e) természet közeli folyó és állóvizek
• f) honvédelmi területek
• g) természeti területek

(2) A szennyvízátemelő védőtávolságával kapcsolatban a 19. § előírásai az irányadók.

13. § A település területén elővásárlási jog érvényesíthető az Önkormányzat számára a 3. melléklet szerinti és a jelölt ingatlanok vonatkozásában, a 3. sz. mellékletben megjelölt közösségi cél érdekében, valamint minden olyan egyéb településrendezési cél érdekében, mely a helyi építési szabályzatban biztosított.

14. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telkek területe és legkisebb szélessége az építési övezetnek megfelelő, a telek alakja a beépíthetőséget nem korlátozza.

(2) A település közigazgatási területén nyeles telek csak ott alakítható ki, ahol a terepadottságok a telek más módon történő megközelítését nem teszik lehetővé.

(3) A település területén közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.

(4) Új közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 4,0 m-nél.

(5) A tervezett szabályozási vonal és építési övezeti határvonal mentén a telkek akkor is megoszthatók, ha a megosztás után kialakuló telkek mérete nem éri el az 1. mellékletben az építési telek legkisebb kialakítható területére, vagy az építési övezetre előírt legkisebb telekszélességként meghatározott értéket.

(6) Amennyiben a már kialakult építési telek méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők. Ha a telekre vonatkozó egyéb országos és helyi építési előírások betarthatók, a telek beépíthető.

15. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:

• a) vízellátás,
• b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
• c) energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás),
• d) elektronikus hírközlés

hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani, az arra vonatkozó előírások betartásával.

(2) Közmű számára új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.

(3) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(4) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

16. § (1) A vízvezeték védőtávolság igénye a vonatkozó szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.

(2) A beépítésre szánt területen lakás céljáulszolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, vagy meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor lehetséges, ha a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.

17. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.

(2) A talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

(3) Szennyvíz bevezetés:

• a) nyílt árokba,
• b) időszakos vagy állandó vízfolyásba
• c) felhagyott kutakba

szigorúan tilos, előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni.

18. § (1) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 3 m³-t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül:

• a) a szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni, az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni;
• b) a keletkező szennyvizek tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
  • ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadás megoldható
  • bb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják
  • bc) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,

(2) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 3 m³-t, és a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül:

• a) a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
  • aa) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll,
  • ab) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják
  • ac) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
• b) ha kisberendezés telepítésének bármelyik feltétele nem biztosítható építeni csak közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet.

(3) Közműpótló csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

(4) A magánterületeken haladó szennyvíz gerincvezetéket közterületre át kell helyezni, illetve ki kell váltani.

19. § (1) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága 10 m, kizárólag bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy létesíthető. A műszaki beavatkozás tényleges megvalósítása után a védőtávolság a hatóság által megállapított mértékűre csökken.

(2) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belül beépítésre szánt területen lakó-, üdülő-, vegyes, gazdasági (környezetre jelentős hatást gyakorló ipar kivételével) épület nem létesíthető.

20. § (1) A földtani felépítésből és hidrogeológiai jellemzőkből következően Kincsesbánya település közigazgatási területe a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny.

(2) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vízbe szennyezőanyag bejutását.

(3) Tilos kockázatos anyag, vagy az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe.

(4) A területen a vízfolyás, a felszíni és felszín alatti víz védelme érdekében a víz szennyeződését, a vízmeder nem kívánatos feltöltődését vagy lefedését eredményező építési munka nem folytatható.

21. § (1) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területen a közhasználatú terület kialakításának részeként, az azt feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.

(2) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

(3) A szennyvízközmű által nem ellátott területen a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata megengedett és kötelező.

(4) Terepszint alatti építmény, építményrész elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, és a kialakult természetes viszony károsan nem befolyásolható. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.

22. § (1) Belterületen és külterület beépítésre szánt területén új villamosenergia ellátási hálózatokatközlekedési és közműterületenkell elhelyezni.

23. § (1) Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei belterületen, beépítésre szánt területen:

• a) Kereskedelmi, szolgáltató terület és ipari terület építési övezeteinek kivételével, antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet, az csak meglevő építményre telepíthető a c) bekezdés figyelembevételével,
• b) Kereskedelmi, szolgáltató terület és ipari terület építési övezeteinek építési telkein lakóépületektől 200 méter távolságra önálló tartószerkezettel is telepíthető antenna
• c) silók, tornyok, továbbá egyéb, 20 méter magasságot meghaladó, meglévő építmény tetejére bármely területen elhelyezhető antenna – az építmény magasságától függetlenül.

24. § (1) Két építési övezetbe ill. övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett építési övezet, övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telek övezetbe eső részének arányában.

(2) Ahol a szabályzatban és a szabályozási tervlapon az övezeti előírás a minimális építési telekméretre vonatkozóan „K” kialakult jelölést tartalmaz, ott az övezetben található ingatlanok tovább nem oszthatóak.

(3) Saroktelek esetében az övezetre előírt beépítési százalék értéke maximum 10%-kal (maximális beépítési % x 1,1) növelhető meg az OTÉK 2. számú melléklete szerinti mértékig, kivéve a gazdasági területet.

25. § (1) Támfalgarázs az előkertben is elhelyezhető akkor, ha az utca szintje és az előkerti határvonalon mért terepszint között a különbség legalább 3 m.

(2) Tömbtelken az egyes építési övezetek szabályai szerint helyezhetők el építmények.

(3) Úszótelken elhelyezett pavilonra, vendéglátó teraszra a közterületen elhelyezett pavilonokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

26. § (1) Állattartó épület beépítésre szánt területen újonnan csak kertvárosias és falusias lakóterületen helyezhető el, kivéve, ha az egyes építési övezetre vonatkozó előírások ettől eltérően rendelkeznek. Az állattartó épületet az utcafronti építési vonaltól számított 15 m-en túl, építési helyen belül lehet elhelyezni.

(2) Kincsesbánya közigazgatási területén halott hamvasztó üzem, állati tetemet feldolgozó üzem, valamint bűzös tevékenységet folytató üzem és telephely nem létesíthető.

27. § (1) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak az előírástól eltérő beépítési mód bővítésnél, átalakításnál megtartható, az egyéb országos és helyi építési előírások betartása mellett.

(3) A település építési övezeteiben a minimális zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú zöldfelületbe nem számítható be a gyephézagos térburkolat.

(4) Melléképület építési helyen belül építhető, kivéve a támfalgarázs.

28. § (1) Újonnan beépítésre kerülő, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítés esetén az egyik építési határvonal az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, vagy a telektömbben kialakult telekhatár.

(2) Az előkerti építési vonal beépített utcaszakasz és építési övezet esetén a kialakult állapothoz igazodó kell, legyen.

(3) Amennyiben az utcában jellemző előkert méret nem állapítható meg, úgy az előkert mélysége min. 5 m.

(4) Újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben az előkert mérete

• a) vegyes-, lakó- és üdülőházas építési övezetben : min: 5 m,
• b) gazdasági építési övezetek esetében: kialakult vagy min.10m;
• c) egyéb övezet esetében: 5 m.

(5) Építési telken az oldalkert legkisebb mérete:

• a) az építési övezet előírása szerinti, vagy
  • aa) lakóterületen és üdülőházas területen a telektömbben kialakult vagy 4 m,
  • ab) a többi építési övezetben a telektömbben kialakult vagy 6 m.

(6) Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m kell legyen.

(7) Építési telken a hátsókert mérete 6,0 m, kivéve:

• a) ahol az építési övezet előírásai másként rendelkeznek,
• b) a 450 m2-nél kisebb telkek esetében 4 m, vagy a kialakult, vagy
• c) az olyan telkeknél, amelyek oldalhatárai rövidebbek az utcai és a hátsókerti telekhatárnál 3 m.

29. § A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetek:

• a) Kertvárosias lakóterület (Lke)
• b) Falusias lakóterület (Lf)
• c) Településközpont terület (Vt)
• d) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
• e) Ipari terület (Gip)
• f) Üdülőterület (Üh)
• g) Különleges területek
  • ga) garázs (K-Garázs
  • gb) temető (K-temető)
  • gc) sportterület (K-sport)

30. § (1) Kertvárosias lakóterület a Lke jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető épület:

• a) lakó;
• b) kereskedelmi, szolgáltató;
• c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
• d) kulturális;
• e) szállás jellegű;
• f) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(2) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkeit teljes közművesítettséggel kell ellátni.

(3) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein egy főépület építhető, melyben legfeljebb 4 lakó rendeltetési egység helyezhető el, amennyiben az építési övezet előírásai másképp nem rendelkeznek.

(4) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el.

(5) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

• a) kirakatszekrény;
• b) trágyatároló;
• c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;

(6)^[1] Lke-5 jelű építési övezetben az elhelyezhető főépületek és az önálló rendeltetési egységek száma nem korlátozott.

31. § (1) Falusias lakóterület a Lf jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető épület:

• a) lakó;
• b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági;
• c) a helyi ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató;
• d) szállás jellegű;
• e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
• f) kulturális, közösségi szórakoztató;

rendeltetést is tartalmazhat.

(2) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkeit teljes közművesítettséggel kell ellátni.

(3) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkeinegy főépület építhető, melyben legfeljebb 2 lakó rendeltetési egység helyezhető el.

(4) Falusias lakóterület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb épületmagasság földszintes gazdasági rendeltetésű épületek esetében 1,5 m-rel túlléphető.

(5) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el.

(6) Falusias lakóterület építési övezeteiben a 3,5 tonnát meghaladó járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el.

(7) Falusias lakóterület építési övezeteiben kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő és oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 1,0 m-es teleksávban.

32. § (1) A településközpont terület a Vt jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető épület:

• a) lakó;
• b) igazgatási, iroda;
• c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás;
• d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
• e) kulturális, közösségi szórakoztató;
• f) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(2) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkeit teljes közművesítettséggel kell ellátni.

(3) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el.

(4) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein állattartó épület nem helyezhető el.

(5) Településközpont terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

• a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;
• b) állattartó épület
• c) trágyatároló, komposztáló;
• d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
• e) építménynek minősülő antennaszerkezet.

33. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz jellel jelölt építési övezeibenelhelyezhető épület:

34. § (1) A környezetre jelentős zavaró hatást gyakorló ipari területGip jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető épület:

• a) környezetre jelentős hatást gyakorló ipari;
• b) ipari;
• c) kereskedelmi, szolgáltató;
• d) igazgatási, iroda;
• e) szolgálati lakás,munkásszállás

rendeltetést is tartalmazhat.

(2) Ipari terület építési övezeteinek építési telkeit vízbázis védőterülettel érintett területen teljes közművesítettséggel kell ellátni.

(3) Az építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

(4) Az építési övezeteinek építési telkein – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – a legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető.

(5) Gip-2 jelű építési övezetben elhelyezhető állattartó épület.

(6) Az építési övezeteinek építési telkein az eltérő építési övezeti, övezeti besorolású szomszédos telek felé eső telekhatár mentén épület a telekhatártól legalább 10 m-re helyezhető el.

35. § (1) Hétvégi házas üdülőterület Üh jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető épület:

• a) legfeljebb két egységet tartalmazó üdülőépület
• b) a terület rendeltetésével összhangban levő és azt szolgáló kereskedelmi, szolgáltató;
• c) sport jellegű

rendeltetést is tartalmazhat.

(2) Az építési övezeteinek építési telkeit hiányos közművesítettséggel kell ellátni.

(3) Az építési övezeteinek építési telkeinegy főépület építhető, melyben legfeljebb 2 fő rendeltetési egység helyezhető el. Melléképület önállóan nem építhető.

36. § Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:

• a) garázs (K-garázs)
• b) temető (K-temető)
• c) sportterület (K-sport)

37. § (1) Különleges terület –garázs a K-Garázs jellel jelölt építési övezet, mely a község területén a garázssorok területeit foglalja magában.

(2) Különleges terület – Garázs építési övezeteiben elhelyezhető épület gépkocsitárolót és egyéb tároló rendeltetést tartalmazhat.

(3) Különleges terület – Garázs építési övezeteinek építési telkein több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető.

38. § (1) Különleges terület - temető a K-temető jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei, s az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges terület – temető építési övezeteiben elhelyezhető épület kegyeleti és ehhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.

(3) Különleges terület – temető építési övezeteinek építési telkeit hiányos közművesítéssel (villany, ivóvíz és csapadékvíz-elvezetés) kell ellátni.

(4) Különleges terület – temető építési övezeteinek építési telkein több önálló épület is elhelyezhető.

39. § (1) Különleges terület - sportterület a K-sport jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges terület – sportterület építési övezeteiben elhelyezhető épület sport és ehhez kapcsolódó vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.

(3) Különleges terület – sportterület építési övezeteinek építési telkeit hiányos közművesítéssel (villany, ivóvíz és csapadékvíz-elvezetés) kell ellátni.

(4) Különleges terület – sportterület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

40. § ^[2] A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek:

• a) Közlekedési terület
  • aa) Közúti (Köu)
  • ab) Kötöttpályás (Kök)
• b) Zöldterület - közkert (Z-kk)
• c) Erdőterületek
  • ca) Védelmi (Ev)
  • cb) Honvédelmi (Ev-h)
• d) Mezőgazdasági területek
  • da) Általános mezőgazdasági terület (Má)
  • db) Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
• e) Vízgazdálkodási terület: (V)
• f) Különleges beépítésre nem szánt terület
  • fa) Bányaterület (Kb-bánya)
  • fb) Gát és gátőrház (Kb-Gát)
  • fc) Turisztikai .(Kb-tur)
  • fd) Vízmű terület (Kb-Vízmű)
  • fe) Barlangkutató (Kb-kut)

41. § (1) Közlekedési terület a aKöu (közúti) és Kök (kötöttpályás) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.

(2) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű- és hírközlési létesítmények, valamint utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.

(3) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv ábrázolja:

(4) Új közforgalom elől el nem zárt magánút 6,0 m szabályozási szélesség alatt nem alakítható ki.

(5) 8 méternél keskenyebb szabályozási szélességű út csak vegyes használatú útként építhető ki.

(6) Településközpont terület kialakult úszótelkes területein az OTÉK által előírt gépjármű várakozóhelyek 100%-a, nem lakó rendeltetés esetén a gépjármű várakozóhelyek 70%-a közterületen is biztosítható . A Vt7építési övezetben az OTÉK által előírt gépjárművárakozóhelyek 100%-a biztosítható a közterületen, rendeltetéstől függetlenül.

41/A. § (1) Zöldterület - közkert a Z-kk jellel jelölt övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.

(2) Z-kk övezetben elhelyezhető

• a) a pihenést és testedzést szolgáló és vendéglátó rendeltetést tartalmazó építmény,
• b) a terület fenntartásához, üzemeltetéséhez szükséges építmény.

(3) Z-kk övezet telkein az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 3%-os beépítettséggel és 6,0 m-es épületmagassággal helyezhetők el, legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén.”

42. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterület azEv jellel jelölt övezet, mely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.

(2) Ev övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

43. § (1) A honvédelmi rendeltetésű erdőterület a Ev-h jellel jelölt övezet, mely honvédelmi és katonai érdekek védelmére szolgál.

(2) Ev-h övezetben a honvédelmi és katonai épületek kivételével épületet elhelyezni nem lehet.

44. § (1) A Májellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, és az állattenyésztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.

(2) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.

(3) Má övezetben elhelyezhető:

• a) növénytermesztéshez kapcsolódó;
• b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;
• c) az ezekhez kapcsolódó saját termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei;
• d) lakó építmény.

(4) Má övezet telkein lakóépület csak gazdasági épület megléte, vagy azzal egyidejű építés esetén építhető. Lakóépület legfeljebb 300 m2 bruttó alapterületű lehet.

(5) Má övezetben a beépíthető telekméretet el nem érő telken csak a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor létesíthető.

(6) Má övezetben a mezőgazdasági birtoktest kialakítható. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 1,5 ha (15.000 m²). A birtokközpont telkén a beépítettség legfeljebb 20 %.

(7) Má övezetben létesített birtokközpont csak közútról, vagy önálló helyrajzi számon nyilvántartott magánútról megközelíthető földrészleten alakítható ki.

45. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a Mk jellel jelölt, a kisüzemi jellegű termelést illetve saját ellátás biztosítását szolgáló terület.

(2) Mk övezetben elhelyezhető építmények:

• a) kertészeti termelés építményei;
• b) szőlőtermesztéshez kapcsolódó építmények;
• c) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei.

(3) Mk övezet telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el.

(4) Mk övezetben az építmények elhelyezésének feltételei a következők:

• a) az övezetben a beépíthető legkisebb telekméret 1000 m²
• b) a kialakítható legkisebb telekszélesség: 10 m
• c) a beépítés módja: szabadonálló
• d) legnagyobb beépíthetőség: 5%
• e) legnagyobb épületmagasság: 4,5 m

(5) Mezőgazdasági területen lévő, zártkerti művelés alól kivett telken építmény legfeljebb 5 %-os beépítettséggel helyezhető el.

46. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe az alábbi területek tartoznak:

• a) a patakok, tavak-tározók medrei
• b) a vízmedrek mentén a vízgazdálkodás szempontjából, az SZT-ben vagy a HÉSZ előírásai szerint meghatározott szélességű parti sávok
• c) a közcélú nyílt csatornák medre és partja a vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben
• d) a felszíni vízfolyások hullámterei
• e) a vízbeszerzési területek (védett vízbázisok) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom)

(2) A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagolódnak:

• a) a V jelű vízmedrek övezete

(3) A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet.

(4) A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni. A területen levő vízmedrek parti sávját a hatályos rendelkezések előírásainak megfelelően biztosítani kell.

(5) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:

• a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja,
• b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását,
• c) biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását.

(6) V övezet telkein legfeljebb 5%-os beépítettséggel, 6,0 m-es épületmagassággal elhelyezhetők a pihenést, kikapcsolódást szolgáló, valamint a terület fenntartásához szükséges építmények – a vonatkozó jogszabályok betartása mellett.

47. § Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:

48. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – bánya terület a Kb-Bánya jellel szabályozott övezet, mely elsősorban a bányászati és az ezzel összefüggő létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet a község területén jelenleg működő és korábbi bányák területeit foglalja magába.

(3) A bányák területén csak a bánya üzemeléséhez szükséges létesítmények építése engedélyezett. A területen elhelyezhető továbbá a bányászati tevékenységet kiszolgáló egyéb funkciójú épület (pl.szolgálati lakás, bemutatóterem, irodaépület, bányamúzeum stb.)

(4) Kb-bánya övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:

• a) a kialakítható legkisebb telekméret 10.000 m²;
• b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 50 m;
• c) a beépítés módja szabadonálló;
• d) a beépítettség mértéke 10 %;
• e) legnagyobb megengedhető épületmagasság 9,0 m;

49. § (1) Különleges beépítésre nem szánt - gát és gátőrháza Kb-gát jellel szabályozott övezet, mely a 1501 hrsz-ú ingatlan területe.

(2) Különleges beépítésre nem szánt - gát és gátőrházterületen elhelyezhető építmény:

• a) vízgazdálkodási
• b) kutatás-fejlesztés;
• c) oktatási;
• d) és a terület rendeltetését szolgáló egyéb

rendeltetésű lehet

(3) Kb-gát övezet telkén több épület is elhelyezhető.

(4) Az övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:

• a) a kialakítható legkisebb telekméret kialakult;
• b) a kialakítható legkisebb telekszélesség kialakult;
• c) a beépítés módja szabadonálló;
• d) a beépítettség mértéke 10 %
• e) legnagyobb megengedhető épületmagasság 8,0 m;.

(5) Új épület építése esetén a környezethez való illeszkedés látványtervvel igazolandó.

50. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – szállása Kb-tur jellel szabályozott övezet, mely a 03041 hrsz-ú ingatlan területe.

(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - turisztikai területen elhelyezhető építmény:

• a) idegenforgalmi;
• b) kutatás-fejlesztés;
• c) oktatási;
• d) közösségi szórakoztató, kulturális;
• e) szállás jellegű;
• f) szolgálati lakás

rendeltetésű lehet

(3) Kb-tur övezet telkén több épület is elhelyezhető.

(4) Az övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:

• a) a kialakítható legkisebb telekméret kialakult;
• b) a kialakítható legkisebb telekszélesség kialakult;
• c) a beépítés módja szabadonálló;
• d) a beépítettség mértéke 10 %
• e) legnagyobb megengedhető épületmagasság 10,0 m;

(5) Az övezetben új épület a védett ősfák figyelembe vételével építhető.

(6) Új épület építése esetén a környezethez való illeszkedés látványtervvel igazolandó.

51. § (1) Különleges beépítésre nem szánt –vízmű terület a Kb-vízmű jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a vízellátással, vízgazdálkodással kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A Kb–vízmű terület övezeteiben elhelyezhető épület:

• a) vízellátáshoz, vízgazdálkodáskoz kapcsolódó üzemi, gazdasági;
• b) igazgatási, iroda;

rendeltetést tartalmazhat.

(3) Az övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:

• a) a kialakítható legkisebb telekméret kialakult;
• b) a kialakítható legkisebb telekszélesség kialakult
• c) a beépítés módja szabadonálló;
• d) a beépítettség mértéke 10 %;
• e) legnagyobb megengedhető épületmagasság 6,0 m;

52. § (1) Különleges beépítésre nem szánt - barlanga Kb-Kutatójellel szabályozott övezet, mely a 03004 hrsz-ú ingatlan területe.

(2) Különleges beépítésre nem szánt – barlangkutatóterületen elhelyezhető építmény:

• a) kutatás-fejlesztés;
• b) oktatási;
• c) szállás jellegű;

rendeltetésű lehet

(3) Kb-Kutató övezet telkén több épület is elhelyezhető.

(4) Az övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:

• a) a kialakítható legkisebb telekméret kialakult;
• b) a kialakítható legkisebb telekszélesség kialakult;
• c) a beépítés módja szabadonálló;
• d) a beépítettség mértéke 10 %
• e) legnagyobb megengedhető épületmagasság 7,0 m;.

53. § (1) E rendelet 2018. június 1. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kincsesbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének Kincsesbánya Község helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006.(IX.26.) önkormányzati rendelete és Kincsesbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének Kincsesbánya Község helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006.(IX.26.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 7/2007.(IV. 17.), 12/2007.(VII. 17.), 17/2011.(XI. 21.), 4/2012(III. 27.) és 20/2015.(VIII. 3.) önkormányzati rendelet.