Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2012. (III.28.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2015. 05. 15- 2016. 09. 30Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2012. (III.28.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól
Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, továbbá a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, a 6 § (5) bekezdésében, a 9. § (1) bekezdésében, a 11. § (16) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, és a 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Baracska Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő
a) ingatlanokra, ingókra, (tárgyi és forgóeszközökre), vagyoni értékű jogokra, (immateriális javakra) és követelésekre,
b) a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokra, társasági részesedésre és a pénzvagyonra (továbbiakban együtt: vagyontárgy).
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. §-ában szabályozottakat kell alkalmazni.
3. Az önkormányzati vagyon elemei
3. § (1) Az önkormányzat vagyona (továbbiakban: önkormányzati vagyon) a Nvtv. 1. § (1) bekezdésében meghatározott nemzeti vagyon része.
(2) Az önkormányzati vagyon az 1. §. (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakból áll.
(3) Az önkormányzati vagyon törzsvagyoni és üzleti vagyoni körbe tartozó vagyontárgyakból áll.
(4) Az önkormányzati törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek, és közvetlenül önkormányzati közfeladat ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgálják.
4. § (1) A forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyontárgyakból tevődik össze.
(2) Kizárólagos önkormányzati tulajdonban állnak
a) a Nvtv. 5. § (3) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak köre,
b) a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 6. § (1) bekezdése szerint az önálló ingatlannak minősülő vízi közművek.
(3) A (2) bekezdés szerinti vagyontárgyak az önkormányzati vagyonnyilvántartásba és az ingatlanvagyon-kataszterbe kerülnek felsorolásra.
5. § Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyontárgyak nem kerültek meghatározásra.
6. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:
7. § . Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. A forgalomképes vagyontárgyak jegyzékét az önkormányzat vagyonnyilvántartása tartalmazza.
4. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása
8. § (1) Az önkormányzat vagyonát a Nvtv. 10. § (1) bekezdésében foglalt követelmények betartásával, a Számviteli törvény, továbbá az erre vonatkozó kormányrendeletben meghatározott előírásoknak megfelelően a tulajdonosi jogok gyakorlója tartja nyilván.
(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont és annak változásait az ingatlanvagyon-kataszterben kell nyilvántartani.
(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.
(4) Vagyontárgyak önkormányzati törzsvagyonná minősítéséről vagy ezen minősítés megváltoztatásáról a képviselő-testület dönt.
5. Az önkormányzati vagyon számbavétele, a vagyonleltár
9. § (1) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont:
a) törzsvagyon, ezen belül kizárólagos önkormányzati tulajdonú, nemzeti gazdasági szempontból kiemelt jelentőségű forgalomképtelen, valamint korlátozottan forgalomképes és
b) forgalomképes üzleti vagyon bontásban tartalmazza.
(1) A forgalomképes vagyon azon részét, amelynek hasznosításához különösen fontos önkormányzati érdek fűződik, a forgalomképes vagyon körén belül, de attól elkülönülten, stratégiai vagyonként kell nyilvántartani. A forgalomképes vagyontárgyak minősítését a Vagyongazdálkodási irányelvek keretében kell elvégezni és felülvizsgálni.
(2) A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül:
a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen,
b) az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értékben,
c) a portfolióvagyont tételesen és értéken veszi számba.
(3) A vagyonleltár egyaránt tartalmazza az önkormányzatot terhelő kötelezettségeket és az önkormányzatot megillető követeléseket.
(4) A vagyonleltárt évenként kell elkészíteni és az éves költségvetési beszámolóhoz mellékelni.
6. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
10. § (1) Az önkormányzat az ingatlanvagyonát a számviteli szabályok szerinti bruttó értéken, értékbecslés esetén becsült értéken, az ingóvagyonát nyilvántartási értéken, a portfolióvagyonát pedig névértéken tartja nyilván.
(2) A vagyontárgy szerzésére, továbbá az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére vagy ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét:
a) ingatlan- és ingóvagyon esetén hat hónapnál nem régebbi – erre jogosult szakértő által készített – forgalmi értékbecslés alapján,
b) értékpapír esetén – amennyiben a jogszabály másként nem rendelkezik – az egyes értékpapírtípusok piacán az értékesítés, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján,
c) társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jog esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.
7. Vagyongazdálkodás irányelvei, vagyongazdálkodási koncepció
11. § (1) Az önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet és éves vagyongazdálkodási koncepciót köteles készíteni. A vagyongazdálkodási terveknek tartalmaznia kell - a Nvtv. 7. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények szerint – az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, fejlesztésére, gyarapítására vonatkozó célkitűzéseket és feladatokat, ezek végrehajtásának eszközeit, módjait, időbeli (éves) ütemezését.
(2) A Pénzügyi,- Informatikai és Pénzügyi Bizottság előkészíti és a Képviselő-testület elé terjeszti a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet, valamint minden évben a következő évre tervezett vagyongazdálkodási tervből adódó feladatok megvalósításának eszközeit és módját.
(3) A Képviselő-testület az éves költségvetésről szóló rendelet koncepciójának megalkotásáig „A vagyongazdálkodás irányelvei” címmel az időszerű vagyonpolitikai feladatokról rendelkező határozatot hoz, melyben meghatározza többek között a vagyongazdálkodása fő céljait, a hasznosítás jellegét, annak ütemezését.
(4) A vagyongazdálkodás irányelvei tartalmazzák:
Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jogok gyakorlásának közös szabályai
8. A rendelkezési jogok gyakorlása
12. § (1) Az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, és terhelik.
(2) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, valamint e rendeletben megállapított mértékben és feltételekkel a Pénzügyi,- Informatikai és Településfejlesztési Bizottság, továbbá a polgármester gyakorolja. A polgármester a hatáskörébe tartozó döntések meghozatalát megelőzően – ha az ügy tárgyi súlya, különös bonyolultsága, vagy jelentősége a polgármester megítélése szerint ezt indokolja – a Pénzügyi,- Informatikai és Településfejlesztési Bizottság állásfoglalását kérheti akkor is, ha a bizottság állásfoglalásának kikérése egyébként nem kötelező. A Pénzügyi,- Informatikai és Településfejlesztési Bizottság állásfoglalása a Polgármestert a döntése során nem köti.
(3) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak hasznosítására, (különösen bérlet, haszonbérlet, használat) valamint a haszonélvezetre vonatkozó jogainak gyakorlását a Nvtv. 3. § (1) bekezdés 4. pontja és a 11. § (16) bekezdése alapján a Nvtv. 11. § (10)-(11) bekezdésében felsorolt – szervezetekre (vagyonhasználókra) bízhatja.
9. Az önkormányzati vagyon használói és a vagyonhasználók jogállása
13. § (1) A 12. § (3) bekezdése szerint az önkormányzati vagyon használói:
a) Baracska Község Önkormányzata Polgármesteri Hivatala,
b) az Önkormányzat költségvetési szervei,
c) az Önkormányzat önkormányzati feladatot ellátó gazdasági társaságai,
d) az önkormányzati társulások,
e) az egyházak,
f) a civil szervezetek,
g) nemzetiségi önkormányzatok.
(2) Az önkormányzati vagyon használóját megilleti a működés feltételeként rábízott vagyonra vonatkozóan az ingyenes használat joga.
(3) Az önkormányzati vagyon használója köteles a rábízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és gyarapítani.
(4) Az önkormányzati vagyon használója jogosult és köteles a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:
a) birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, birtokvédelemre,
b) bérbeadásra és egyéb hasznosításra,
c) közterhek viselésére,
d) az ingó vagyontárgyak elidegenítésére a Nvtv. 13. § (3) bekezdésben foglalt követelmények betartásával.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott jogokat e rendelet szabályai szerint kell gyakorolni.
(6) A vagyonhasználó köteles a hasznosításában lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.
14. § (1) A vagyonhasználó a 13. § (1) bekezdés c) és d) pontjában foglalt kivétellel – beruházást, felújítást csak a költségvetési rendeletben szabályozott módon és keretek között végezhet.
(2) A megbízott vagyonhasználó – a szerződés szerint – a tulajdonos nevében eseti, vagy általános meghatalmazás alapján a szerződésben meghatározott mértékben gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat és teljesíti a tulajdonost terhelő kötelezettségeket.
(3) A civil szervezetekkel és nonprofit gazdasági társaságokkal 60 napot meg nem haladó időtartamra kötendő haszonbérleti szerződésekről a polgármester, minden más esetben a képviselő-testület dönt.
(4)1 Önkormányzati tulajdonú ingatlanok civil szervezetek, magánszemélyek és nonprofit gazdasági társaságok részére történő haszonbérbe adása során a 2. melléklet szabályait kell alkalmazni.
10. Az önkormányzati intézmények használatában lévő vagyonnal kapcsolatos szabályok
15. § (1) Az önkormányzat és intézményei részére a feladataik ellátásához szükséges vagyont a feladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja.
(2) Az önkormányzat intézményei az alapító okiratban rájuk bízott vagyont térítésmentesen használhatják, és ennek keretében gondoskodnak annak fenntartásáról és karbantartásáról.
(3) Az önkormányzat intézményei a használat jogánál fogva a jó gazda gondosságával jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére és a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására.
(4) Az önkormányzat intézményeitől a vagyontárgyak hasznosításának jogát a Képviselő-testület megvonhatja, ha az – az intézményi feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül – az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.
(5) Az intézmény vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és gazdaságos működtetéséért.
(6) Az önkormányzati intézmény használatában lévő ingatlan vagy ingatlanrész egy évet meg nem haladó időtartamú és további előjogokat nem biztosító bérbeadásáról és használatának átengedéséről az intézmény vezetője dönt a 16. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel.
16. § (1) Az önállóan működő intézményeknél a 15. § (6) bekezdés szerinti jogokat az intézmény vezetője véleményének kikérését követően a gazdálkodás lebonyolítását végző önállóan működő és gazdálkodó intézmény vezetője gyakorolja.
(2) Az intézmény használatában lévő ingatlan, ingatlanrész egy éven túli, vagy egy évet meg nem haladó időtartamú, de egyéb tulajdonosi részjogosítvány gyakorlását biztosító, és a határozatlan időre történő bérbe-, használatba adásához minden más esetben a Képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges.
(4) Az intézmények a rájuk bízott vagyont a Számviteli törvény szabályai szerint saját könyveikben tartják nyilván.
(5) Az önkormányzati forrásból beszerzett és az intézmények működéséhez rendelt vagyontárgyakat közvetlenül az intézmény veszi nyilvántartásba.
(6) A pályázaton elnyert támogatásból beszerzett és az intézmények működéséhez rendelt vagyontárgyakat:
a) amennyiben a pályázati kiírásban, vagy a támogatási szerződésben foglalt feltételek azt megengedik, az intézmények közvetlenül veszik nyilvántartásba,
b) amennyiben a pályázati, vagy támogatási feltételek a közvetlen intézményi nyilvántartásba vételt nem teszik lehetővé, úgy az önkormányzat veszi nyilvántartásba és az intézmény működteti (használja). Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak intézmény részére a 16. § ((5)-(6) bekezdése szerint történő átadása a polgármester által aláírt átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján történik.
11. Az önkormányzati vagyon kezelői, a vagyonkezelői jog és a Vagyonkezelő jogállása
17. § (1) Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében az önkormányzat tulajdonába az önkormányzat tulajdonában levő nemzeti vagyonra Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. §-ában és a Nvtv. 11. § (1)-(9) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, a Nvtv. 3. § 19. pont b) alpontjában meghatározott szervezetek (vagyonkezelők) részére – a közfeladat egyidejű átadása mellett – vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) A vagyonkezelésbe átadott vagyon a közfeladat ellátását biztosítja, ezért a vagyonkezelésbe adható vagyoni kör az átadni kívánt önkormányzati közfeladatokhoz igazodik.
(3)2 Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti vagyonkezelői jog jogosultját, a részére átadott közfeladat megnevezését, a közfeladat ellátásához szükséges vagyontárgyakat, a vagyonkezelői jog ellenértékét, vagy az ingyenes átengedés tényét és a vagyonkezelői jog időtartamát a képviselő-testület külön döntés meghozatalával, egyedileg határozza meg.
(4) Az önkormányzat vagyonkezelői jogot a Nvtv. 11. § (1) bekezdésében foglalt szabályok szerint és kizárólag az itt meghatározott szervezetekkel létesíthet. A vagyonkezelői jog csak ezen szervezetek által gyakorolható.
(5) Önkormányzati lakóépületre, önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre vagyonkezelői jog ingyenesen csak Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetekkel létesíthető.
(6) Önkormányzati tulajdonban lévő védett természeti értékek, erdők, védett műemlék ingatlanok, védetté nyilvánított kulturális javak, valamint történeti emlékek vagyonkezelésbe adásához Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (5) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulás szükséges.
18. § (1) Vagyonkezelő a 17. § (6) bekezdés szerinti jogkörén túlmenően különösen:
a) köteles teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket,
b) viseli a vagyonhoz kapcsolódó terheket,
c) évente beszámol a vagyonkezelésében lévő vagyon után elszámolt és a bevételeiben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról,
d) teljesíti a vagyonkezelési szerződésben vállalt, és a jogszabályokban előírt egyéb kötelezettségeit.
(2) Vagyonkezelő a kezelésében lévő vagyonnal történő gazdálkodás keretében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (6)-(7) bekezdéseiben foglalt követelményeken túl köteles gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról. Köteles továbbá a vagyonkezelésében lévő önkormányzati vagyonnal rendeltetésszerűen, az adott ágazati szabályok szerint, az általában elvárható gondossággal gazdálkodni. Ezen tevékenységéért a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik.
12. A vagyonkezelői jog létrejötte és megszűnése
19. § (1) Az önkormányzati tulajdonú nemzeti vagyonon a vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel – kivételesen törvényben történő kijelöléssel – ellenérték fejében, vagy ingyenesen, határozott vagy határozatlan időre jön létre.
(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog vagyonkezelői szerződéssel jön létre, az ingatlan vagyontárgyakra létesített vagyonkezelői jogot az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyezni.
(3) Szerződéssel létesített vagyonkezelői jog versenyeztetés nélkül létesíthető.
(4) Az önkormányzati tulajdonba lévő nemzeti vagyonra szerződéssel létesített vagyonkezelői jogot – a 17. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel – ingyenesen szerezhetik meg a Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontjában, továbbá a 19. pont b)-c) alpontjában meghatározott körbe tartozó szervezetek közül az önkormányzati közfeladatot átvállaló
a) más helyi önkormányzat, helyi önkormányzati társulás,
b) az önkormányzat vagy több önkormányzat, valamint nemzetiségi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság,
c) állam és az önkormányzat közös alapításában működő gazdasági társaság,
d) állam, vagy az állam többségi részesedésével létrehozott gazdasági társaság,
e) az (5) bekezdésben meghatározott szervezetek.
(5) A Nvtv. 12. § (2) bekezdés szerinti kizárólagos önkormányzati gazdasági tevékenységhez kapcsolódó önkormányzati vagyonra vagyonkezelői jog a Nvtv. 12. § (7)-(11) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, és a Nvtv. 12. § (12) bekezdésében foglalt szervezetek részére létesíthető.
(6) A vagyonkezelői jog megszűnik:
a) a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,
b) határozatlan idejű vagyonkezelés esetében a szerződés rendes felmondásával,
c) a szerződésnek Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (10) bekezdésében, egyéb jogszabályokban és szerződésben meghatározott okok miatt történő rendkívüli felmondásával,
d) a vagyontárgy megsemmisülésével,
e) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével,
f) a feleknek a közös megegyezésen alapuló, erre irányuló írásbeli megállapodásával,
g) a Nvtv. 11. § (4) bekezdésében meghatározott körülmények bekövetkezése esetén, a törvény erejénél fogva,
h) a szerződésben meghatározott egyéb ok, vagy feltétel bekövetkezése esetén. A szerződés azonnali felmondása esetén a vagyonkezelő köteles a kezelt vagyont az önkormányzat birtokába adni oly módon, hogy az szükség esetén változatlan színvonalon biztosítsa az adott közfeladat folyamatos ellátásához szükséges személyi és tárgyi infrastruktúrát.
13. Vagyonkezelési szerződés
20. § (1) A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni.
(2) A vagyonkezelési szerződésnek az önkormányzati közfeladatra vonatkozó ágazati jogszabályokban meghatározottakon, valamint a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános tartalmi kellékein kívül tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:
a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és hozzá kapcsolódóan a vagyonkezelő által ellátatható egyéb tevékenységek pontos megjelölését,
b) a vagyonkezeléssel érintett vagyontárgyaknak az önkormányzat számviteli nyilvántartásával megegyező tételes jegyzékét, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon érték szerinti megjelölését,
c) a vagyonkezelőnek a feladatai ellátásához és a kezelésébe átadott vagyon működtetéséhez alvállalkozók és közreműködők igénybevételével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, a közreműködők és alvállalkozók igénybevételéhez az előzetes képviselő-testületi hozzájárulás szükségességét,
d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,
e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, kijelölés esetén az ingyenesség tényét,
f) a vagyonkezelőnek, mint az önkormányzati vagyon-nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatási kötelezettnek a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakkal kapcsolatos kötelezettsége teljesítésének módját és formáját,
g) az önkormányzati vagyon kezeléséből az önkormányzatot megillető befizetések teljesítésére és a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,
h) a szerződés teljesítésére vonatkozó biztosítékokat, esetlegesen egyéb mellékkötelezettségeket, a vagyontárgyakra vonatkozó biztosítás megkötésének kötelezettségét,
i) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhető eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,
j) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint a vagyonkezelés megszűnésével keletkező elszámolást, továbbá az önkormányzati költségvetést megillető bevételek és a költségeknek az egyéb bevételektől történő elhatárolásának módját,
k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,
l) a vagyonkezelési szerződés megszűnésének e rendelet 17. § (6) bekezdésében foglaltakon kívüli eseteit, valamint a szerződés felmondásának egyéb okait,
m) a vagyonkezelési szerződés megszűnésének esetére a közfeladat folyamatosságának biztosítása érdekében a felek által teljesítendő szolgáltatásokat és elszámolást,
n) a vagyonkezelői jog gyakorlásának az ellenőrzését,
o) amennyiben a vagyonkezelői jog alapítását, továbbá a vagyonkezelési szerződés hatályba lépését egyéb jogszabályok kötik más szerv hozzájárulásához, a hozzájáruló nyilatkozatok a szerződés mellékletét képezik,
p) a vagyonkezeléssel kapcsolatos számviteli és adatszolgáltatás tartalmát, formáját és határidejét.
(3) A felek a vagyonkezelői jog ellenértékét nem csak pénzösszegben, vagy bizonyos részben nem pénzösszegben, hanem a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakon az értékcsökkenést meghaladóan végzett csak értéket növelő, a szakma szabályai szerinti szokásos üzemeltetési költségek keretébe nem tartozó, állagvédelemre irányuló és a vagyonkezelési szerződésben meghatározott tevékenységben is megállapíthatják.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott tevékenység értékét a vagyonkezelő előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal köteles igazolni, és arról köteles a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon legalább évente egyszer beszámolni a Képviselő-testületnek.
(5) A vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy az önkormányzat a vagyonkezelői jog ellenértékeként a vagyonkezelő által végzett tevékenység következtében felmerülő általános forgalmi adó kötelezettségét áthárítja a vagyonkezelőre.
(6) A vagyonkezelő köteles évente egyszer a tárgyévet követő február 15-éig a vagyonkezelésbe adott ingatlanvagyon változásairól az önkormányzat vagyonnyilvántartásával és ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egységének a megfelelő bizonylatokat és dokumentumokat átadni. Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon, vagy annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik, a vagyonkezelő által vállalt feladat ellátására, vagy a feladat ellátására való szükségessége megszűnik, a vagyonkezelő köteles erről a polgármestert 8 napon belül értesíteni. A vagyonkezelésből történő kivonásról, a szerződés módosításáról a Képviselő-testület dönt.
14. A vagyonkezelésbe adott vagyon birtokba adására vonatkozó szabályok
21. § (1) A vagyonkezelésbe adandó vagyon birtokba adása előtt az önkormányzatnak rendeznie kell az ingatlanra fennálló közterheket és az általa létesített jogviszonyból származó esetleges kifizetéseket, teljesítéseket – a folyamatban lévő befejezetlen beruházások kivételével – el kell végeznie a megkezdett, de még be nem fejezett, őt terhelő feladatokat.
(2) A birtokba adási eljárás során jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az önkormányzat vagyonnyilvántartásával és ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egysége részére 15 napon belül el kell juttatni.
15. A vagyonkezelés során felmerülő tulajdonosi hozzájárulások és jóváhagyások szabályai
22. § (1) A vagyonkezelőnek tulajdonosi hozzájárulást kell beszereznie a vagyonkezelési tevékenység körében felmerülő bármely hatósági engedélyhez kötött tevékenységhez. A tulajdonosi hozzájárulást a polgármester jogosult megadni.
(2) A tulajdonosi hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége nem terjed ki az azonnali veszélyelhárítást szolgáló, de egyébként hozzájáruláshoz kötött tevékenységre. Az így elvégzett tevékenységet és annak indokolását a tulajdonosnak 15 napon belül be kell jelenteni.
(3) A vagyonkezelő tulajdonosi hozzájárulás nélkül adhat be kérelmet elvi hatósági engedély, szakhatósági hozzájárulás, állásfoglalás iránt.
16. A kezelt vagyon nyilvántartása
23. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyontárgyakról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, mely tételesen tartalmazza azok könyv szerinti nettó és bruttó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét és az azokban bekövetkezett változásokat.
(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, a közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.
(3) Abban az esetben, ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe vett és a saját eszközökkel együttesen végzi, a használatból, a működtetésből származó bevételeit, valamint a közvetlen költségeit és ráfordításait köteles elkülöníteni.
17. A vagyonkezelés ellenőrzése
24. § (1) A vagyonkezelő köteles tűrni, hogy az önkormányzat a vagyonkezelésébe adott önkormányzat vagyonnal kapcsolatos tevékenységére, annak célszerűségére, törvényességére vonatkozó ellenőrzési jogait (tulajdonosi ellenőrzés) zavartalanul gyakorolhassa.
(2) Az önkormányzat (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogainak gyakorlása érdekében a vagyonkezelő köteles az információs önrendelkezési jogról és információ szabadságáról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Adatvédelmi törvény) rendelkezéseit nem sértő adat kiszolgálására, okirat bemutatására.
(3) Az önkormányzatnak az (1) bekezdésben biztosított ellenőrzési jogát Baracska Község Önkormányzata Polgármesteri Hivatala közreműködésével gyakorolja.
(4) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
a) az adott ellenőrzött szerv önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlanok területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – külön jogszabályokban meghatározott adat – és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni,
c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.
(5) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:
a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,
b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 nappal írásban tájékoztatni,
c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni, és a jelentéstervezetet , valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.
(6) Az ellenőrzött vagyonkezelőnek vagy képviselőjének jogában áll:
a) az ellenőrzési cselekménynél jelen lenni,
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.
25. § (1) Az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy képviselője köteles:
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációba való betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéséről az önkormányzatot írásban tájékoztatni.
18. Eljárás a tulajdonos képviseletében
26. § (1) Közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek, valamint az önkormányzat javára közigazgatási hatóság vagy bíróság határozatával alapított használati jog bejegyzéséhez szükséges megállapodás megkötése előtt – amennyiben ilyen megállapodás megkötését a rendelkező határozat előírja – a használati jog ellenértékéről
a) ha a 10. § (1) bekezdésben foglalt módon meghatározott ellenérték a kétmillió forintot nem haladja meg, a polgármester,
b) ha a 10. § (2) bekezdésében foglalt módon meghatározott ellenérték a kétmillió forintot meghaladja a Képviselő-testület,
c) ha az önkormányzat az ellenérték megfizetésétől eltekint, a Képviselő-testület dönt.
(2) A kétoldalú megállapodással létrejövő használati jogot – kivéve a Ptk. 155. §-ában meghatározott földhasználati jogot – alapító megállapodások megkötése során az (1) bekezdésben foglalt módon kell eljárni.
(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan esetén a Ptk. 155. §-ában meghatározott földhasználati jog alapításáról, valamint az önkormányzati ingatlanra – kivéve a közterületet és az Építési Szabályzat szerint közlekedési célra fenntartott területet – építés esetén a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról a Pénzügyi,- Informatikai és Településfejlesztési Bizottság dönt.
(4) A polgármester dönt:
a) önkormányzati tulajdonú ingatlanra vonatkozó és az önkormányzatot egyéb ingatlanok tekintetében megillető fellebbezési jogról való lemondásról,
b) közterületen és az Építési Szabályzat szerint közlekedési célra fenntartott területen történő építés esetén a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról, a 38/1995.(IV.5) Kormányrendelet 2. § 9. pontja és 22. pontja alapján az ivóvíz- és szennyvíz-bekötővezeték, valamint zárt csapadékcsatorna bekötés esetén önállóan,
c) az önkormányzat által elrendelt jelzálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom feloldásáról, valamint törléséről a Pénzügyi,- Informatikai és Településfejlesztési Bizottság javaslata alapján,
d) elővásárlási jogról történő lemondásról lakás, egyéb ingatlan, műemléki épületben lévő lakás, műemléki épületben lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség esetében a Pénzügyi,- Informatikai és Településfejlesztési Bizottság javaslata alapján,
e) társasház alapító okirat módosításáról,
f) osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanok használati megállapodásának megkötéséről,
g) jogszabály által előírt beépítési kötelezettség meghosszabbításáról és törléséről a Pénzügyi,- Informatikai és Településfejlesztési Bizottság állásfoglalása alapján,
h) a kisajátítási eljárás kezdeményezéséről, és nyilatkozik a kártalanításra vonatkozó pénzügyi fedezetnek a rendelkezésre állásáról a Képviselő-testület döntése alapján,
i) közcélú, villamos, távhő-, gáz- és távközlési célú vezeték építése esetén, kivéve, ha ezen vezeték építése csatlakozó berendezés építésével jár. Ez esetben a tulajdonosi hozzájárulás kiadásához a Pénzügyi-, Informatikai és Településfejlesztési Bizottság előzetes hozzájárulása szükséges.
19. Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése
27. § (1) Az önkormányzat támogathat:
a) a törvényben meghatározott forgalmi értéket meg nem haladó vagyontárgyai tulajdonosi jogainak a (2) bekezdésben meghatározott formában történő átengedésével – a Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontjában és 19. pontjában, a 11. § (1)-(13) bekezdésében, a 12. § (2) bekezdésében, továbbá a 13. § (2) bekezdésében foglalt feltételek szerint és ezen feltételeknek megfelelő – alábbiakban felsorolt szervezeteket:
1. egyházakat,
2. civil szervezeteket,
3. más önkormányzatokat,
4. gazdasági társaságokat,
5. költségvetési szerveket,
6. nemzetiségi önkormányzatot.
b) A Nvtv. 11. § (16) bekezdése alapján a tulajdonában lévő vagyontárgyai hasznosítási jogainak a (3) bekezdésben meghatározott formában történő átengedésével – a Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontjában, a 11. § (10)-(11) bekezdéseiben és a 12. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő alábbi szervezeteket:
1. az államháztartás körébe tartozó szervezeteket,
2. jogszabály által előírt, állami, önkormányzati feladatot ellátó szervezetet.
(2) A támogatás formái az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben:
a) vagyontárgyaknak vagy pénzeszközöknek ingyenes vagy kedvezményes használatba, kölcsönbe adása,
b) haszonélvezeti jog ingyenes, vagy kedvezményes ellenértéken történő létesítése a Nvtv. 11. § (3) bekezdése alapján,
c) ingyenes vagyonkezelési jog létesítése e rendelet 17. § (4) bekezdése szerint,
d) törvényben meghatározott esetekben vagyontárgyak ingyenes, vagy kedvezményes tulajdonba adása a Nvtv. 13. § (3) bekezdése alapján,
e) vagyontárgy tulajdonjogának átruházásával nem járó közérdekű kötelezettség vállalása,
f) az önkormányzatot megillető valamely bevételről történő teljes, vagy részleges lemondás, ide nem értve a 28. §-ban meghatározott követelésről lemondást.
(4) A (2), (3) bekezdésekben meghatározott támogatások nyújtására csak akkor kerülhet sor, ha a vagyontárgyat ez alapján használó a támogatásból adódó és az önkormányzatot terhelő ÁFA összegét tartozás-átvállalás jogcímén megfizeti.
(5) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben felsorolt személyeket a (2)-(3) bekezdés szerinti módon közfeladat ellátása céljából a feladat ellátás mértékéig abban az esetben támogathatja, ha a támogatott:
a) a település érdekeit szolgáló oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és sporttevékenységet folytat, vagy
b) közbiztonsági vagy védelmi feladatot lát el, vagy
c) településfejlesztési feladatot lát el, vagy
d) nemzetiségi önkormányzat céljait valósítja meg, vagy
e) a környezet és természet védelmére irányuló beruházást végez.
(6) Az (1)-(5) bekezdések alapján a vállalkozások részére csekély összegű támogatás nyújtható, amelyre az Európai Közösségek Bizottsága EK Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 69/2001/EK rendeletében foglalt szabályokat kell alkalmazni.
20. Követelésről való lemondás
28. § (1) Az önkormányzat a polgári, munkajogi és egyéb jogviszonyból származó, vagy jogszabályi rendelkezésekből eredő követeléseiről kizárólag e §-ban foglalt esetekben és módon mondhat le.
(2) Az önkormányzat a behajthatatlannak nem minősülő követelésről – amennyiben az nem veszélyezteti a kötelezettségek teljesítését – akkor mondhat le, ha
a) a nem kisösszegű követelés érvényesítése aránytalanul nagy, vagy a követelés mértékét meghaladó költségekkel járna,
b) a követelés érvényesítése a kötelezett természetes személy életkörülményeit bizonyítottan megnehezítené, vagy ellehetetlenítené, így különösen kiskorú gyermekei tartását, lakhatását vagy tartási kötelezettsége körébe tartozó egyéb hozzátartozója tartását veszélyeztetné,
c) a követelés érvényesítése a kötelezett gazdálkodó szervezet felszámolását, vagy végelszámolását eredményezné, és ez valamely közérdekű cél megvalósítását veszélyeztetné, vagy az önkormányzat érdekeit sértené,
d) a követelésről való lemondással járó előnyök összességükben meghaladják a lemondásból származó hátrányokat, így különösen ha a lemondás megkötött ügylet meghiúsulását akadályozná meg, vagy annak teljesedésbe menését segítené elő.
(3) A követelésről való lemondást a kötelezettnek írásban kell kérnie, amelyet részletesen indokolni köteles, és a kérelméhez az azt alátámasztó dokumentumokat is csatolnia kell.
(4) A követelés megtérülése érdekében – a kötelezett jövedelmi viszonyai és vagyoni helyzete figyelembevételével – a jogosult a kötelezettnek legfeljebb 6 hónapra terjedő halasztott fizetést, illetőleg legfeljebb 1 évre szóló részletfizetést engedélyezhet.
(5) Amennyiben a fizetési kedvezményre vonatkozó szabályokat megszegi, akkor a teljes összeg esedékessé válik.
29. § A behajthatatlannak minősülő követelések törléséről (leírásáról) a Pénzügyi,- Informatikai és Településfejlesztési Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület, vagy a költségvetési rendeletben átruházott hatáskörben a Pénzügyi,- Informatikai és Településfejlesztési Bizottság dönt.
21. Felajánlott vagyon elfogadása
30. § (1) Bármely vagyontárgy – a 33 § (1) bekezdése kivételével – tulajdonjoga ingyenes vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról 100 ezer forint értékhatárig a polgármester, 100 ezer forint fölötti érték esetén a Képviselő-testület dönt.
(2) Ha a vagyontárgy ingyenes vagy kedvezményes felajánlása a 13. § (1) bekezdésében megjelölt vagyonhasznosító részére történik, 100 ezer forint értékhatárig a vagyonhasznosító vezetője, 100 ezer forint értékhatár felett a képviselő-testület dönt, mely döntésüket megelőzően kikérik a vagyonhasznosító vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a szerv képes-e a felajánlott vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.
(3) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes vagyonfelajánlás, amelynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a felajánlott vagyontárgy értékét.
(4) Az önkormányzat köteles az ingyenesen vagy kedvezményesen felajánlott és elfogadott vagyontárgyat a felajánló által megjelölt vagyonkezelő, vagyonhasznosító szerv részére a felajánló által meghatározott célra átadni.
22. Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos perbeli vagy peren kívüli egyezségkötés
31. § (1) Önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, továbbá más módon történő hasznosítása – a 27. §-ban foglaltak kivételével – a Nvtv. 11. § (6) bekezdés és a 13. § (1) bekezdés szerint – a (4)-(5) bekezdésében foglaltak kivételével – versenyeztetési eljárás keretében történik.
(2) A versenyeztetési eljárás pályáztatás vagy árverés.
(3) Vagyontárgy elidegenítését, használatba vagy bérbeadását, továbbá más módon történő hasznosítását:
a) a képviselő-testület és a Pénzügyi,- Informatikai és Településfejlesztési Bizottság,
b) a polgármester,
c) a jegyző,
d) az önkormányzat vagyonhasznosító és vagyonkezelő szerve kezdeményezheti.
(4) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni:
a) a Nvtv. 11. § (3) bekezdésében és a 13. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben,
b) külön törvényben meghatározott forgalmi értékhatárt meg nem haladó ingatlan vagyontárgy tulajdonjogának átruházása, vagy hasznosítása esetén,
c) ingóvagyon esetén, ha a forgalmi érték nem haladja meg az 50 ezer forintot,
(5) A (4) bekezdésben foglaltakon kívül nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni a 27. § (2) bekezdés a), e) és f) pontjaiban és a (3) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átadása esetén.
23. A szerződések nyilvántartása és közzététele
32. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére és hasznosítására kötött szerződésekről nyilvántartást kell vezetni.
(2) A szerződésekről készített nyilvántartás nyilvános, a benne foglaltak tartalmáról az Adatvédelmi törvény rendelkezési szerint szolgáltatható adat. A vonatkozó hatályos jogszabályok szerinti jogügyleteket tartalmazó szerződések jogszabályban meghatározott adatait az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
Rendelkezés egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal
24. A forgalomképes törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
33. § (1) Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testülete hatáskörébe tartozik a forgalomképtelenné minősítendő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba vétele, az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak forgalomképtelené minősítése, továbbá az önkormányzati tulajdonban lévő forgalomképtelen vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé és forgalomképessé minősítése. A képviselő-testület ezen hatáskörét a 8. § (4) bekezdésében meghatározott szabály szerint gyakorolja.
(2) A 4. § - 5. §-ban meghatározott vagyontárgyakkal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlása során a forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgyakra a Nvtv. 6. § (1) és (4)-(5) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.
(3) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak bérbeadására, vagy egyéb módon történő hasznosítására irányuló szerződések megkötéséről minden egyéb esetben a képviselő-testület dönt.
(4) Az önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, azok alatt vagy felett lévő közművek és közcélú távközlési eszközök, egyéb vezetékes létesítmények létesítésével, bővítésével és áthelyezésével kapcsolatos megállapodás megkötéséről és az ellenérték megállapításáról minden esetben a képviselő-testület dönt.
(5) A Nvtv. 12. § (2) bekezdése szerinti kizárólagos önkormányzati gazdasági tevékenység gyakorlási jogának időleges átengedésére, valamint az ehhez kapcsolódó forgalomképtelen vagyontárgy, továbbá jogszabály által meghatározott egyéb forgalomképtelen vagyontárgy használatba adására vonatkozó koncessziós pályázat kiírásáról, elbírálásáról és a koncessziós szerződés megkötéséről a képviselő-testület dönt.
25. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
34. § (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik a korlátozottan forgalomképessé minősítendő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba vétele, az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé minősítése, továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak forgalomképtelenné és forgalomképessé történő minősítése. A képviselő-testület hatáskörét a 8. § (4) bekezdésében meghatározott szabály szerint gyakorolja.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának ellenérték fejében történő megszerzésére irányuló eljárás során a közbeszerzési eljárás szabályait, vagy a beszerzést végző vagyonkezelő, vagyonhasznosító szerv belső szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának elidegenítéséről, vagyonkezelői jog alapításáról, bérbeadásáról, használati jogának átengedéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba, önkormányzati társulásba, kistérségi társulásba viteléről a (4) bekezdés és a 15. § (6)-(7) bekezdése kivételével a képviselő-testület dönt.
(4) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak bérbeadására, egyéb módon történő hasznosítására irányuló szerződések megkötésekor minden egyéb esetben a képviselő-testület dönt.
26. A forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jogok gyakorlása
35. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető forgalomképes vagyonnal vállalkozás végezhető.
(2) Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.
(3) A forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának ellenérték fejében történő megszerzésére irányuló eljárásban a közbeszerzési eljárás szabályait és a beszerzést végző vagyonkezelő, vagyonhasznosító szerv belső szabályzataiban foglaltakat kell alkalmazni.
(4) Az önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképes ingatlan, ingóvagyon és vagyoni értékű jog elidegenítéséről, egyéb módon történő hasznosításáról, megterheléséről minden esetben a képviselő-testület dönt. Bérbeadás esetén a fenti összegeken az éves bérleti díj értendő.
36. § A forgalomképes üzleti vagyonnak minősülő önkormányzati vagyontárgyak tulajdonjogának ellenérték fejében történő átruházásakor a Nvtv. 13. § (1)-(2) bekezdése, valamint a 14. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltak követelményeket teljesíteni kell.
27. Tulajdonosi jogok gyakorlása gazdasági társaságokban
37. § (1) Gazdasági társaság alapítására, üzletrész vagy részvény vételére, értékesítésére, elővásárlási jog gyakorlására, önkormányzati vagyontárgy gazdasági társaságba vitelére a Nvtv. 8. § (1), (3), (6), (8) és (9) bekezdésében foglalt követelmények betartásával – kizárólag a képviselő-testület dönt.
a) Korlátolt felelősségű társaság esetében a képviselő-testület dönt:
1. pótbefizetés elrendeléséről és visszafizetéséről, a törzstőke felemeléséről és leszállításáról,
2. a Nvtv. 3. § (1) bekezdés szerint átlátható szervezetté történő átalakításáról vagy – amennyiben lehetséges – az önkormányzati tulajdoni részesedés megszüntetéséről,
3. üzletrész felosztásához való hozzájárulásról és az üzletrész bevonásának elrendeléséről,
4. tag kizárásáról,
5. az ügyvezető, cégvezető megválasztásáról, visszahívásáról, és megválasztásakor díjazásának megállapításáról,
6. a magához vont üzletrész tagok általi megvásárlásáról,
7. az önkormányzat által jelölt felügyelő bizottsági tagok megválasztásáról, visszahívásáról, megválasztásakor a felügyelő bizottsági tagok díjazásának megállapításáról,
8. a könyvvizsgáló megválasztásáról, visszahívásáról, megválasztásakor díjazásának megállapításáról,
9. olyan szerződés megkötésének jóváhagyásáról, amelyet a társaság saját tagjaival, ügyvezetőjével vagy azok Ptk. szerinti közeli hozzátartozójával köt, kivéve ha az utóbbi szerződés megkötése a társaság szokásos tevékenységéhez tartozik,
10. az alapításért felelős tagok, az ügyvezetők és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítéséről,
11. a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározásához,
12. döntés más gazdasági társaság alapításáról, működő társaságba tagként való belépésről,
13. társasági szerződés (alapító okirat) megállapításáról és – a telephely meghatározásának kivételével – módosításáról,
14. üzletrész elővásárlási jogáról történő lemondásról,
15. elismert vállalatcsoportba való részvételről,
16. a társasági vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, hitel és kölcsön felvételéről, hitel és kölcsön meghosszabbításáról, azon értékhatár felett, amelyről a döntést a társasági szerződés (alapító okirat) alapján a társaság legfőbb szervének hatáskörébe utalta.
17. a társaság éves költségvetése elfogadásáról, az éves költségvetési beszámoló jóváhagyásáról.
b) Részvénytársaság esetében:
1. az alapszabály megállapításáról és – a telephely meghatározásának kivételével – módosításáról,
2. a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról,
3. a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározásáról,
4. a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 37. §-ában foglalt kivétellel az önkormányzat által jelölt igazgatósági tagok, felügyelő bizottsági tagok megválasztásáról, visszahívásáról, megválasztáskor az igazgatóság, továbbá a felügyelő bizottság tagjai díjazásának megállapításáról,
5. a könyvvizsgáló megválasztásáról, visszahívásáról, megválasztásakor díjazásának megállapításáról,
6. A Nvtv. 3. § (1) bekezdés szerint átlátható szervezetté történő átalakításról vagy – amennyiben ez nem lehetséges – az önkormányzati tulajdoni részesedés megszüntetéséről,
7. a részvények típusának átalakításáról,
8. az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatásáról,
9. az egyes részvényfajták, osztályok átalakításáról,
10. átváltoztatható, vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról,
11. saját részvény megszerzéséről, továbbá a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében saját részvényre kapott nyilvános vételi ajánlat elfogadásáról,
12. az alaptőke felemeléséről és leszállításáról,
13. más gazdasági társaság alapításáról, működő társaságba tagként való belépésről,
14. amennyiben az alapító okirat úgy rendelkezik a vezérigazgató, cégvezető megválasztásáról, visszahívásáról, és megválasztáskor díjazásának megállapításáról,
15. jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásáról,
16. elismert vállalatcsoportba történő részvételről,
17. a társasági vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, hitel és kölcsön felvételéről, hitel és kölcsön meghosszabbításáról, azon értékhatár felett, melyről a döntést az alapító okirat a társaság legfőbb szervének hatáskörébe utalja.
c) Az a) és b) pontban megjelölt döntéseket érintő olyan esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) módosításáról.
(4) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő egyszemélyes tulajdonú gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó, a (3) bekezdésben felsorolt jogokat az önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja.
(5) Az önkormányzat által, vagy az állam és az önkormányzat által együttesen – a Nvtv. 3. § (1) bekezdés 9. pontja szerinti meghatározó befolyással – tulajdonolt gazdasági társaságoknál (Korlátolt Felelősségű Társaság és Részvénytársaság) a (3) bekezdésben felsorolt jogokon túlmenően a képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges:
a) további gazdálkodó szervezetek alapítására vagy megszüntetésére,
b) gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzésére irányuló döntéshez.
(6) A társaságok legfőbb szervének hatáskörébe tartozó, a (3) bekezdésben fel nem sorolt egyéb kérdésekben a polgármester dönt.
38. § (1) A polgármester a 37. § (6) bekezdésében meghatározott döntés előtt az alábbi ügyekben köteles kikérni a Pénzügyi,- Informatikai és Településfejlesztési Bizottság véleményét:
a) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásakor – ide értve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is,
b) az ügyvezető igazgató, az igazgatóság, a felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló díjazásának megállapításakor,
c) az ügyvezetők prémiumfeladatainak és sikerdíj felvételeinek jóváhagyásakor, a prémiumfeladat és sikerdíj feltételei teljesítésének elfogadásakor, a prémium előleg kifizetésének jóváhagyásakor,
d) a társaság stratégiai tervének elfogadásakor,
e) a gazdasági társaság éves üzleti (gazdasági) tervének elfogadásakor,
f) az 1 évet meghaladó, vagy határozatlan időtartamú használatra irányuló szerződések megkötésekor,
g) osztalékelőleg fizetésére vonatkozó döntéskor.
(2) Azon társaságokban, ahol az önkormányzat tulajdonrésszel rendelkezik, a képviselő-testület jogosult a tulajdonosi jogok gyakorlására.
(3) Önkormányzati társulás esetén a társulási szerződés szerint létrehozandó társulási tanácsba, ellenőrző szervezetbe az önkormányzatot képviselő személyek megválasztásáról (delegálásáról) a képviselő-testület dönt.
(4) A (3) bekezdésben foglalt kérdések csak a Pénzügyi,- Informatikai és Településfejlesztési Bizottság állásfoglalásának figyelembevételével terjeszthetők a képviselő-testület elé.
(5) Azokban a gazdasági társaságokban, ahol az önkormányzati tulajdoni hányaddal rendelkezik, a polgármester a társaság ügyeiről felvilágosítást kérhet, az üzleti könyvekbe, iratokba való betekintést, valamint vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti.
28. Az önkormányzat vagyonához kapcsolódó egyéb rendelkezések
39. § Baracska Község Önkormányzata képviselő-testülete a 11. § (1) bekezdésében meghatározott terv alapján, a mindenkor hatályos költségvetési rendeletben meghatározottak szerint dönt az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatban:
a) kötvénykibocsátásról,
b) kezességvállalásról,
c) társadalmi szervezethez csatlakozásról.
Záró rendelkezések
40. § (1) A rendelet 2012. április 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) Hatályát veszti Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 9/2004.(II.27.) önkormányzati rendelet.
(3) Hatályát veszti Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 9/2004.(II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 4/2012.(II.29.) önkormányzati rendelet.
2. melléklet
1. ha a haszonbérlő figyelmeztetés ellenére is rongálja a dolgot, vagy súlyosan veszélyezteti annak épségét,
2. ha a haszonbérlő figyelmeztetés ellenére sem műveli meg a haszonbérelt földet, vagy általában olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés eredményességét, a föld termőképességét, az állatállományt, vagy a felszerelést,
3. ha a haszonbérlő a haszonbért vagy a közterheket a lejárat után közölt felhívás ellenére a kitűzött megfelelő határidőben sem fizeti meg.
A (4) bekezdés a Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2013. (II. 01.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A (3) bekezdés a Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testülete 1/2013. (II. 01.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A(z) 1. melléklet a(z) Baracska Község Önkormányzat Képviselő-testületének önkormányzati rendelete 1. mellékletével megállapított szöveg.