Iszkaszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2019 (V.28.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2024. 04. 27Iszkaszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2019 (V.28.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdésében és 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. § (1) bekezdésében biztosított feladatkörében, a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet szerint a véleményezésben részt Fejér Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vízügyi és vízgazdálkodási hatósági jogkörben, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága, Budapest Főváros Kormányhivatal Közlekedésfelügyeleti Főosztály Útügyi Osztály, Innovációs és Technológiai Minisztérium Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, Innovációs és Technológiai Minisztérium Légügyi Hivatala Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Földhivatali Osztály, a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya, a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdőfelügyeleti Osztály, a Székesfehérvári Megyei Rendőr-főkapitányság, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, az Országos Atomenergia Hivatal, az Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. A SZABÁLYZAT HATÁLYA
1. § (1) E rendelet hatálya Iszkaszentgyörgy község közigazgatási területére terjed ki.
(2) Jelen építési szabályzat mellékletei:
1. melléklet: az építési övezetek beépítési határértékei
2. melléklet: SZT-1 Belterület szabályozási terve M=1:5000
3. melléklet: SZT-2 Belterület szabályozási terve M=1:5000
4. melléklet: SZT-3 Külterület szabályozási terve M= 1:15000
5. melléklet: elővásárlási joggal és kisajátítással érintett ingatlanok
(3) Jelen építési szabályzat függelékei:
1. függelék: Műemlékek
2. függelék Régészeti területek
3. függelék: Helyi védelemre javasolt épületek
4. függelék: Helyi jelentőségű természeti oltalomra javasolt terület
5. függelék: honvédelmi területek
6. függelék: Mintakeresztszelvények
2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) Fekvő telek: a közterülethez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.
b) Kialakítható telek legkisebb szélessége: a telek két oldalhatára között merőleges vonalban mért legkisebb telekszélessége
c) Főépület: olyan építmény, amely az adott építési övezetben vagy övezetben jelen rendelet szerint elhelyezhető funkciók céljára épül.
d) Melléképület: Az építmények azon csoportja, amelyek a főépületek használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. Melléképületek különösen: garázs, nyárikonyha, fáskamra, szerszámtároló, barkácsműhely, állattartó épület, fedett úszómedence, szauna, sport-és fitnesz épület.
e) Tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek a táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely a környezettel való összhang megteremtését célozza. Természetvédelmi területeken az épületek, építmények tájba illesztését látványtervvel kell igazolni.
f) Telek be nem építhető része: a szabályozási terveken lehatárolt telekrész, amelyen épület nem helyezhető el.
g) Kialakult: ahol a szabályozási terv építési övezeteinek, övezeteinek építési előírásai „K” kialakult jelet tartalmaznak, ott az építési övezetre, övezetre jellemző beépítési módot a telektömbben jellemző beépítés szerint kell meghatározni. A telek legnagyobb beépítettsége és az épületmagasság „K” jelölés esetén legfeljebb az övezetre jellemző mértékszámtól + 10 %-al térhet el. A kialakítható legkisebb telekterület „K” jelölése esetén az építési övezetbe, övezetbe tartozó ingatlanon telekalakítás nem végezhető, telekhatár-rendezés és szabályozás a telek területét legfeljebb 10 %-al változtathatja meg.
3. A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEINEK ALKALMAZÁSA
3. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosításával történhet:
a) szabályozási vonal;
b) szabályozási szélesség
c) építési övezet, övezet határa és jele;
d) építési hely
e) telek be nem építhető része
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek:
a) védőtávolságok;
b) műemlék;
c) műemléki környezet;
d) régészeti lelőhely határa és lelőhely azonosító;
e) Vízbázis hidrogeológiai „B”védőterület;
f) Országos ökológiai hálózat magterület;
g) Országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe
h) Natura 2000 területek határa
i) Tájképvédelemmel érintett terület határa;
j) országos jelentőségű természeti emlék (Ex lege)
k) bányatelek határa
l) ásványi nyersanyag tekintetében megkutatott terület határa
m) honvédelmi terület
n) honvédelmi terület védőtávolsága
(3) Tájékoztató szabályozási elemek, melyek nem kötelező érvényűek:
a) közigazgatási határ;
b) belterületi határ
c) javasolt megszüntetés;
d) javasolt telekhatár,
e) kerékpárút.
KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
4. § (1) Közterület közlekedési részén legfeljebb 10 m2 alapterületű, legfeljebb 3,5 m épületmagasságú közösségi célú, kereskedelmi, szolgáltató épület helyezhető el.
(2) Közterületen a terepszintet megváltoztatni a telekre való bejutás érdekében csak a biztonságos gyalogos – beleértve a tolószékes és babakocsi – közlekedés biztosítása mellett lehet.
(3) A gyalogátkelőhelyeket akadálymentesen kell megépíteni.
(4) A közterületi parkolókat minden esetben fásított, burkolt formában kell megépíteni, a meglévőket ennek megfelelően kell átalakítani.
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
4. RÉGÉSZETI TERÜLETEK
5. § (1) A település régészeti területein a vonatkozó örökségvédelmi jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) A régészeti értékek védelmére fokozott figyelmet kell fordítani.
(3) A település régészeti lelőhelyeit a 2. függelék sorolja fel.
5. MŰEMLÉK VÉDELEM
6. § (1) A település egyedi védett műemlékein és a műemlékek környezetben történő építés esetén a vonatkozó örökségvédelmi jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) A műemléki értékek védelmére fokozott figyelmet kell fordítani.
(3) A település műemléki védelem alatt álló értékeit az 1. függelék tartalmazza.
A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
6. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM
8. § (1) A település területén az országos jelentőségű védett természeti területek, az országos ökológiai hálózat magterülete (magterület) lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) A tájképvédelmi területeken az erdőket meg kell őrizni, felújításuk tarvágással nem, csak fokozatos frissítéssel történhet.
KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
7. KÖRNYEZETVÉDELEM
9. § (1) A település közigazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:
a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
b) kizárja a környezetkárosítást,
c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
(2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.
(3) Állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos követelmények:
a) Állattartó épületet és trágyatárolót lakó rendeltetésű épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni.
b) Haszonállattartó épület és trágyatároló, az élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá óvoda, iskola, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető.
(4) Fényszennyezés elleni védelem érdekében díszkivilágítás csak a műemlékek, helyi védett értékek és építmények kiemelt fontosságú részeinek (kapuzat, emléktábla stb.) megvilágítása céljából létesíthető.
8. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME
10. § (1) A földtani felépítésből és hidrogeológiai jellemzőkből következően, Iszkaszentgyörgy település közigazgatási területe a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny.
(2) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.
(3) A szennyvízközművek által nem ellátott területeken a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata kötelező.
(4) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók.
(5) Magánterületen lévő vízfolyás, árok esetében a tulajdonos köteles biztosítani a kezelő számára a gépjárművel való megközelítést.
9. A LEVEGŐ VÉDELME
11. § (1) Iszkaszentgyörgy község az alacsony légszennyezésű településkategóriába tartozik.
(2) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a jogszabályokban rögzített határértéket meghaladó szennyezéssel járó
a) tevékenységet folytatni,
b) új építményt elhelyezni, illetve meg lévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.
(3) A területen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható.
10. A TERMŐFÖLD VÉDELME
12. § (1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.
(2) A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, és csak olyan új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt nem károsítja.
(3) A vízmeder feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmeder természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.
11. A ZAJ ELLENI VÉDELEM
14. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, engedélyezhető, továbbá környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban megállapított zaj és rezgésterhelési határértéket nem haladja meg.
(2) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmény környezetében, az útkategória függvényében, a vonatkozó jogszabályban meghatározott zajterhelési határértéket nem haladhatja meg.
VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
12. VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK
15. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket, valamint lehatárolásokat jelöl:
a) közlekedési területek,
b) közművek, közműlétesítmények,
c) vízbázis védőterülete
d) szennyvízátemelő
e) felszíni vizek
f) honvédelmi területek
(2) A szennyvízátemelő védőtávolságával kapcsolatban a 21. § előírásai az irányadók.
EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK
13. TELEKALAKÍTÁS
16. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telkek területe és legkisebb szélessége az építési övezetnek megfelelő, a telek alakja a beépíthetőséget nem korlátozza.
(2) Meglevő, már kialakult és beépített lakótelek megosztása akkor is engedélyezhető, ha a kialakult telekszélesség nem éri el az építési övezetre előírt méretet.
(3) A település közigazgatási területén nyeles telek csak kivételes esetben, műszaki szükségszerűség miatt alakítható ki. Nem alakítható ki nyeles telek kertes mezőgazdasági területen.
(4) A település területén közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.
(5) Új közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 4,0 m-nél.
(6) A tervezett szabályozási vonal és építési övezeti határvonal mentén a telkek akkor is megoszthatók, ha a megosztás után kialakuló telkek mérete nem éri el az 1. mellékletben az építési telek legkisebb kialakítható területére, vagy az építési övezetre előírt legkisebb telekszélességként meghatározott értéket.
(7) Amennyiben a már kialakult építési telek méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők. Ha a telekre vonatkozó egyéb országos és helyi építési előírások betarthatók, a telek beépíthető.
KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI
14. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
17. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:
a) vízellátás,
b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
c) energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás),
d) elektronikus hírközlés
hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani, az arra vonatkozó előírások betartásával.
(2) Közmű számára új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.
(3) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.
(4) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.
15. VÍZELLÁTÁS
18. § (1) A vízvezeték védőtávolság igénye a vonatkozó szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.
(2) A beépítésre szánt területen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, vagy meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor lehetséges, ha a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.
16. SZENNYVÍZELVEZETÉS
19. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.
(2) A talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település beépítésre szánt területein tilos.
(3) Szennyvíz bevezetés:
a) nyílt árokba,
b) időszakos vagy állandó vízfolyásba
c) felhagyott kutakba
szigorúan tilos, előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni.
20. § (1) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 3 m3-t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül:
a) a szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni, az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni;
b) a keletkező szennyvizek tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadás megoldható
bb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják
bc) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
(2) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 3 m3-t, és a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül:
a) a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
aa) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll,
ab) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják
ac) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
b) ha kisberendezés telepítésének bármelyik feltétele nem biztosítható építeni csak közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet.
(3) Közműpótló csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) útkapcsolat biztosított.
17. SZENNYVÍZKEZELÉS, SZENYYVÍZELHELYEZÉS
21. § (1) Közüzemi szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága 10 m, kizárólag bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy létesíthető. A műszaki beavatkozás tényleges megvalósítása után a védőtávolság a hatóság által megállapított mértékűre csökken.
(2) Közüzemi szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belül beépítésre szánt területen lakó-, üdülő-, vegyes, gazdasági (környezetre jelentős hatást gyakorló ipar kivételével) épület nem létesíthető.
18. FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS
22. § (1) A földtani felépítésből és hidrogeológiai jellemzőkből következően Iszkaszentgyörgy település közigazgatási területe a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny.
(2) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vízbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizet közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet.
23. § (1) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területen a közhasználatú terület kialakításának részeként, az azt feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.
(2) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.
(3) A szennyvízközmű által nem ellátott területen a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata kötelező.
(5) Terepszint alatti építmény, építményrész elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, és a kialakult természetes viszony károsan nem befolyásolható. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.
24. § (1) Hidrogeológiai védőterületen belül az építmények elhelyezésekor a területre vonatkozó jogszabályokat be kell tartani.
19. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS
25. § (1) Belterületen és külterület beépítésre szánt területén új villamosenergia ellátási hálózatokat közlekedési és közműterületen vagy közforgalom céljára el nem zárt magánúton kell elhelyezni.
(2) A belterületen új beépítés, új utcanyitás esetén az új közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási hálózatokat fejlesztésénél törekedni kell a földalatti elhelyezésre.
(3) Amennyiben a vezetékhálózatok földalatti elhelyezése nem valósítható meg, törekedni a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és vezetékes hírközlési hálózatok egy oldali közös oszlopsoron történő elhelyezésére.
20. VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS
26. § (1) Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei belterületen, beépítésre szánt területen:
a) Kereskedelmi, szolgáltató terület és ipari terület építési övezeteinek kivételével, antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet, az csak meglevő építményre telepíthető a c) pont figyelembevételével,
b) Kereskedelmi, szolgáltató terület és ipari terület építési övezeteinek építési telkein lakóépületektől 200 méter távolságra önálló tartószerkezettel is telepíthető antenna
c) silók, tornyok, továbbá egyéb, 20 méter magasságot meghaladó, meglévő építmény tetejére bármely területen elhelyezhető antenna – az építmény magasságától függetlenül.
ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
21. ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI
27. § (1) Az egyes építési övezetekben, övezetekben elhelyezhető rendeltetési egységeket és azok számát az övezeti előírások tartalmazzák. Ahol a rendeltetési egységek száma nem korlátozott, ott több önálló rendeltetési egység is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartása mellett.
(2) Építési övezetekben a terepszint alatti építményeket építési helyen belül kell elhelyezni. A terepszint alatti beépítés mértéke az építési hely területével azonos is lehet, amennyiben az egyéb övezeti előírások azt lehetővé teszik.
(3) Fekvő telek esetében az építési övezetre előírt legkisebb telekszélességnek a telek rövidebb oldalán kell teljesülnie.
28. § (1) Az állattartó épületet az utcafronti építési vonaltól számított 20 m-en túl, építési helyen belül lehet elhelyezni.
(2) A meglevő, jelen rendelet előírásainak nem megfelelő állattartó épületek felújíthatók, azonban bővítésük nem lehetséges.
29. § (1) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak az előírástól eltérő beépítési mód bővítésnél, átalakításnál megtartható, az országos és helyi építési előírások betartása mellett.
(2) Amennyiben a meglevő épületek épületmagassága meghaladja az építési övezet, övezet előírásában szereplő értéket, az épületmagasság kizárólag műszaki szükségszerűség miatt a tényleges épületmagasság 5 %-át meg nem haladó mértékben (pl. tetőcsere stb) növelhető.
(3) A település építési övezeteiben a minimális zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú zöldfelületbe nem számítható be a gyephézagos térburkolat.
(4) Melléképület építési helyen belül építhető.
(5) Valamennyi építési övezetben és övezetben elhelyezhetők nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik. Kizárólag e célra kialakíthatók önálló ingatlanként olyan földrészletek, melyek nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik elhelyezésére szolgálnak, a kialakításkor az adott övezetre vonatkozó előírásokat (telekméret, építési hely, beépítettség, zöldfelületi mutató, valamint az elhelyezhető építmények fajtája és száma) nem kell alkalmazni, a nyomvonal jellegű építmények és azok műtárgyai korlátozás nélkül elhelyezhetők a telkeken.
22. BEÉPÍTÉSI MÓD, ÉPÍTÉSI HELY
30. § (1) Oldalhatáron álló beépítés esetén az egyik építési határvonal az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, vagy a telektömbben kialakult telekhatár.
(2) Az előkert mérete és az előkerti építési vonal beépített utcaszakasz esetén a kialakult állapothoz igazodó kell legyen.
(3) Amennyiben az utcában jellemző előkertii építési vonal nem állapítható meg, úgy az épületeket építési helyen belül bárhova el lehet helyezni. A lakófunkciótól eltérő rendeltetésű épületek az utcai telekhatártól 5 m-nél távolabb is elhelyezhetők.
(4) Az építési övezetekben az előkert mérete
a) vegyes- és lakó építési övezetben: a telektömbben kialakult, ha ez nem határozható meg, akkor legalább 5 m.
b) gazdasági építési övezetek esetében: 10 m, kivéve ha az utca beépítettsége más építési vonalat határoz meg.
c) egyéb övezet esetében: min. 5 m.
(5) Építési telken oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert legkisebb mérete:
a) az építési övezet előírása szerinti, vagy
aa) lakóterületen és vegyes területen a telektömbben kialakult vagy legalább 4,0 m,
ab) a többi építési övezetben a telektömbben kialakult vagy 6 m.
(6) Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje az építési övezetre előírt épületmagasság fele, de legalább 3,0 m kell legyen.
(7) Építési telken a hátsókert mérete 6,0 m, kivéve:
a) ahol az építési övezet előírásai másként rendelkeznek,
b) a 450 m2-nél kisebb telkek esetében 4 m, vagy a kialakult.
c) Fekvő telek esetében a hátsókert legkisebb mérete 3 m is lehet.
(8) Oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert legkisebb méretén belüli meglevő épületek (melléképület, nyárikonyha stb.) felújíthatók.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
23. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK TAGOZÓDÁSA
31. § A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetek:
a) Kertvárosias lakóterület (Lke)
b) Falusias lakóterület (Lf)
c) Településközpont terület (Vt)
d) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
e) Különleges területek
ea) mezőgazdasági üzemi (K-mü)
eb) rekreációs terület (K-re)
ec) műemléki rehabilitációs (K-mre)
ed) bánya (K-b)
ee) vízmű terület (K-vízmű)
ef)1 különleges beépítésre szánt megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület (K-En).
24. KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET
32. § (1) Kertvárosias lakóterület Lke jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető épület
a) lakó;
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató (kivéve az önálló italbolt és üzemanyagtöltő);
c) a helyi ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató;
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
e) kulturális,
f) szállás jellegű;
g) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(3) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein 1000 m2 alatti telken két főépület és egy melléképület építhető. Az 1000 m2-t meghaladó telkeken legfeljebb négy önálló rendeltetési egység és egy melléképület helyezhető el, ha az építési övezet előírásai másképp nem rendelkeznek.
(4) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el.
(5) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) trágyatároló;
b) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
(6) Az Lke-4 jelű építési övezetben az építési helyen belül több önálló, épületenként legfeljebb hatlakásos lakóépület is elhelyezhető. Több önálló lakóépület építése esetén nem építhető a lakófunkciót kiegészítő funkció számára önálló melléképület, azt a lakóépületekkel egy tömbben kell megépíteni. Önálló épületként elhelyezhető az építési övezetben megengedett nem lakóépület funkciójú főépület is.
(7) Lke-2 és Lke-5 jelű építési övezetben állattartó épület nem építhető. Utcafronti kerítés csak az épületek utcai homlokzatainak vonalában építhető.
25. FALUSIAS LAKÓTERÜLET
33. § (1) Falusias lakóterület Lf jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető épület
h) lakó;
i) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági;
j) a helyi ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató;
k) szállás jellegű;
l) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
m) kulturális, közösségi szórakoztató;
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(3) Falusias lakóterület építési övezeteinek 1400 m2 területet meg nem haladó építési telkein egy főépület építhető, melyben legfeljebb két lakó rendeltetési egység helyezhető el. A melléképületek száma legfeljebb kettő lehet.
(5) Az 1400 m2-nél nagyobb telkek esetében a beépítési % keretein belül több főépület is elhelyezhető. Több főépület építése esetén is legfeljebb telkenként két lakás építhető, a lakófunkciót kiegészítő funkciókat a lakóépülettel egy épülettömegben kell elhelyezni.
(6) Földszintes gazdasági rendeltetésű épületek esetében a megengedett legnagyobb épületmagasság 1,5 m-rel túlléphető, amennyiben az építési hely közterület felé eső részén már épült önálló főépület.
(7) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület(kivéve felvonulási épület), egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el.
(8) Falusias lakóterület építési övezeteiben a 3,5 tonnát meghaladó járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el.
(9) Falusias lakóterület építési övezeteiben kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő és oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 1,0 m-es teleksávban.
(10) Kerti építmény az oldalkert legkisebb méretén belül és a hátsókertben is elhelyezhető.
(11)2 Az Lf-5 jelű építési övezetben a Diófa utcai előkert mérete 2 m.
26. TELEPÜLÉSKÖZPONT TERÜLET
34. § (1) A településközpont terület Vt jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) lakó;
b) igazgatási, iroda;
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás;
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
e) kulturális, közösségi szórakoztató;
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) Önálló lakóépületek a területen elhelyezhetők az övezeti előírások betartásával.
(3) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkeit teljes közművesítetséggel kell ellátni.
(4) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület (kivéve felvonulási épület), egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el.
(5) Településközpont terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
1. húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;
2. állattartó építmény
3. trágyatároló, komposztáló;
4. siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
5. építménynek minősülő antennaszerkezet.
(6) Vt-3 jelű építési övezetben elhelyezhető épületek kizárólag hitéleti, kegyeleti célú és azt kiszolgáló rendeltetést tartalmazhatnak.
27. KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET
35. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz jellel jelölt építési övezeiben elhelyezhető épület:
a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) a kereskedelmi, szolgáltató tevékenységhez tartozó iroda;
d) gazdasági célú épületen belül szolgálati lakás;
rendeltetést is tartalmazhat
(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(4) A technológiai berendezések, építmények (pl: kémények, tornyok, tároló tartályok, stb), magassága az övezetre előírt maximális épületmagasságot meghaladhatják.
28. KÜLÖNLEGES TERÜLET –REKREÁCIÓS TERÜLET
36. § Különleges terület – rekreációs terület a K-re jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag a pihenés, szórakozás, szabadidő eltöltés, rekreáció építményei és az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – rekreációs terület övezeteiben elhelyezhető épület az övezet rendeltetésének megfelelő és az ahhoz kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és szálláshely rendeltetést tartalmazhat.
(3) Az építési övezet építési telkeit hiányos közművesítéssel (villany, ivóvíz és csapadékvíz-elvezetés) kell ellátni.
(4) Az építési övezet építési telkein több önálló épület is elhelyezhető.
29. KÜLÖNLEGES MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMI TERÜLET
37. § (1) Különleges mezőgazdasági üzemi K-mü jellel jelölt építési övezetben mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények, állattartó épületek és az állattartáshoz szükséges egyéb építmények, mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, műhely és tároló, gépjavító épület, és nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomás helyezhető el.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető továbbá telkenként egy, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
(3) Mezőgazdasági üzemi területen
a) az előkert mérete: portaépület esetén 0,0 m , egyéb épület esetén 10,0 m.
b) az oldalkert legkisebb mérete: 5,0 m (kivéve az ökológiai hálózat övezetével határos telekhatár mentén, ahol 10,0m)
c) a hátsókert legkisebb mérete: 6,0 m (kivéve az ökológiai hálózat övezetével határos telekhatár mentén, ahol 15,0m)
(4) A K-mü építési övezetben terményszárító, silótorony, takarmánykeverő és víztorony magassági korlátozás nélkül építhető.
30. KÜLÖNLEGES TERÜLET – BÁNYATERÜLET
38. § (1) Különleges terület - bányaterület a K-B jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban bányászati tevékenységgel összefüggő létesítmények (szociális, egészségügyi, gazdasági, üzemviteli, irodaépületek stb) elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a bányászathoz és az ehhez kapcsolódó szociális, egészségügyi, gazdasági, üzemviteli, irodarendeltetést tartalmazhat.
(3) Az építési övezet építési telkeit hiányos közművesítéssel kell ellátni.
(4) Különleges terület – bányaterület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
31. KÜLÖNLEGES TERÜLET –MŰEMLÉKI REHABILITÁCIÓS TERÜLET
39. § (1) Különleges műemléki rehabilitációs (K-mre) jelű építési övezetben található meglevő épületek oktatási, művelődési, szállás, vendéglátó, szolgálati lakás rendeltetést tartalmazhatnak. A területen a meglevő építményeken kívül új épület nem építhető. A meglevő építmények örökségvédelmi értékeket nem veszélyeztető módon felújíthatók.
(2) Az építési övezet építési telkeit részleges közművesítéssel kell ellátni.
32. KÜLÖNLEGES TERÜLET – VÍZMŰ TERÜLET
40. § (1) Különleges terület - vízmű terület, a K-Vízmű jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag vízkivétellel kezeléssel, ivóvíz hasznosításával összefüggő építmények, és az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) K-vízmű jelű építési övezeteiben elhelyezhető épület a tevékenységet szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.
(3) K-vízmű jelű építési övezeteinek építési telkeit hiányos közművesítéssel kell ellátni.
(4) Az építési övezeteinek építési telkein több önálló épület is elhelyezhető.
32/A.3 Megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület
40/A. § (1) A megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló K-En jellel jelölt építési övezet, melybe a tervezett napelempark területe tartozik.
(2) Az építési övezetben kizárólag a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló és a terület fenntartását szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) A K-En jelű övezetben legfeljebb 25 MW névleges teljesítményű naperőmű létesíthető
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
33. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK TAGOZÓDÁSA
41. § A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek:
a) Közlekedési terület
aa) Közúti (Köu)
ab) Kötöttpályás (Kök)
b) Zöldterület
ba) közkert (Z-kk)
bb) közpark (Z-kp)
c) Erdőterületek
ca) Védelmi (Ev)
cb) honvédelmi (Ev-H)
cc) gazdasági célú erdő (Eg)
d) Mezőgazdasági területek
da) Általános mezőgazdasági terület (Má)
db) Kertes mezőgazdasági (Mk)
e) Vízgazdálkodási terület: (V)
f) Természetközeli területek: (TK)
g) Különleges beépítésre nem szánt terület
ga) Temető terület (Kb-tem)
gb) honvédelmi terület (Kb-hv)
gc) bánya terület (Kb-b)
34. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI
42. § (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a Köu (közúti) és Kök (kötöttpályás) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére, valamint ezekkel összefüggő tevékenységek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Közlekedési területen elhelyezhető épületek a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, és szállás, továbbá ezen épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás rendeltetést tartalmazhatnak.
(3) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv ábrázolja:
(4) Új közforgalom elől el nem zárt magánút 6,0 m szabályozási szélesség alatt nem alakítható ki.
(5) 8 méternél keskenyebb szabályozási szélességű út csak vegyes használatú útként építhető ki.
35. ZÖLDTERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI
43. § (1) Zöldterület - közkert a Z-kk jellel jelölt közkert és a Z-kp jellel jelölt közpark övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.
(2) Z-kk és Z-kp övezetben elhelyezhető
a) a pihenést és testedzést szolgáló és vendéglátó rendeltetést tartalmazó építmény,
b) a terület fenntartásához, üzemeltetéséhez szükséges építmény.
(4)4 Z-kk és Z-kp övezet telkein az épületek legfeljebb 3%-os beépítettséggel és 6,0 m-es épületmagassággal helyezhetők el, legalább hiányos közművesítettség rendelkezésre állása esetén.
36. ERDŐTERÜLET
44. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterület az Ev jellel jelölt övezet, mely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.
(2) Ev övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
45. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterület az Eg jellel jelölt övezet, mely elsősorban a fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgál.
(2)5 A gazdasági rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni az alábbiak szerint lehet.
a) Beépíthető legkisebb telekterület: 0,5 ha (5 000 m2)
b) Beépítettség legfeljebb 0,5%,
c) Épületmagasság legfeljebb 6,0 m lehet.
46 §6 (1) A közjóléti rendeltetésű erdőterület az Ek jellel jelölt övezet, mely elsősorban a közjóléti erdőhasználattal összeegyeztethető épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A közjóléti rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni az alábbiak szerint lehet.
a) Beépíthető legkisebb telekterület: 0,5 ha (5 000 m2)
b) Beépítettség legfeljebb 0,5%,
c) Épületmagasság legfeljebb 6,0 m lehet.
47. § (1) A honvédelmi rendeltetésű erdőterület az Ev-h jellel jelölt övezet, mely honvédelmi feladatok ellátását szolgáló védelmi funkciójú erdőterület
(2) Ev-h övezetben a honvédelmi és katonai épületek kivételével épületet elhelyezni nem lehet.
37. ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET
48. § (1) Az Má-1 jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, és az állattenyésztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.
(2) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.
(3) Má-1 jelű övezetben elhelyezhető:
a) növénytermesztéshez kapcsolódó;
b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;
c) az ezekhez kapcsolódó saját termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei;
d) lakóépület.
(4) Nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető. Állattartó telep, belterülettől, továbbá belterületen kívüli beépítésre szánt területtől és országos jelentőségű védett természeti terület határától, vízfolyástól, vízfelülettől legkevesebb 100 m védőtávolság biztosításával alakítható ki.
(5) Általános mezőgazdasági területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK.) mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett:
a) a beépítettség mértéke legfeljebb 5 % lehet,
b) a beépíthető telek szélessége legalább 30 m,
c) a kialakítható új telek területe legalább 1,0 ha (10 000 m2), a telekhatárrendezés kisebb telkek esetén is megengedett
d) a beépítés módja szabadon álló,
e) az előkert és az oldalkert szélessége legalább 10 m,
f) az épületmagasság legfeljebb 7,0 m.
g) lakóépület 6000 m2 telekterület felett, gazdasági épület megléte esetén építhető. A lakóépület a telek területének legfeljebb 2 %-át foglalhatja el.
(6 ) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági övezetben, több önálló telekből az OTÉK rendelkezései szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében 5 %-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg.
49. § (1) Az Má-2 jelű övezetbe a mezőgazdasági területek ökológiai, természetvédelmi, illetve vízvédelmi (környezetvédelmi) okokból sajátos helyzetű és használatú részei tartoznak.
(2) Az övezetben az egyéb, vízügyi, környezetvédelmi, vagy természetvédelmi jogszabályokban foglaltak betartása mellett a mezőgazdasági művelés, használat folytatható.
(3) Az övezetben elhelyezhető:
a) növénytermesztéshez kapcsolódó;
b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;
c) az ezekhez kapcsolódó saját termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei;
(4) Az övezetben a (3) bekezdés szerinti építmények akkor helyezhetők el, ha azok a természeti, táji értékeket nem károsítják, a környezetet nem veszélyeztetik. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz való közelítés érdekében szabad.
(5) Má-2 jelű általános mezőgazdasági területen az OTÉK mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett:
a) 1500 m2 telekméretig épület nem építhető, a 1500 m2-t meghaladó telkeken a beépítettség mértéke legfeljebb 3% lehet
b) a területen önálló lakóépület nem építhető
c) a beépíthető telek szélessége legalább 50 m,
d) a kialakítható telek területe legalább 2,0 ha (20 000 m2), a telekhatárrendezés kisebb telkek esetén is megengedett
e) a beépítés módja szabadon álló,
f) az előkert és az oldalkert szélessége legalább 10 m,
g) az épületmagasság legfeljebb 6,0 m.
(6) Az Má-2 jelű általános mezőgazdasági övezetben birtokközpont központi telke nem alakítható ki.
38. Kertes mezőgazdasági terület
50. § (1) A kertes mezőgazdasági terület az Mk jellel jelölt, a kiskerti jellegű termelést illetve saját ellátás biztosítását szolgáló terület.
(2) Mk övezetben az OTÉK mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett elhelyezhető építmények:
a) kertészeti termelés és ezzel összefüggő gazdasági építmények
b) szőlőtermesztéshez kapcsolódó építmények;
c) kertgazdálkodáshoz kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás és pihenés építményei.
(3)7 Kertes mezőgazdasági terület Mk-1 jelű övezet (Iszkai-hegy, Aligvári dűlő, Somosmál, Vinicai háromszög területe stb.)
a) a telek beépítettségének mértéke legfeljebb 10%,
b) a beépítés módja zártsorú,
c) kialakítható legkisebb telekterület 1100 m2,
d) az előkert legalább 10 m, fekvő telek esetében legalább 3 m,
e) az épületmagasság legfeljebb 5,0 m lehet.
f) az övezetben állattartó telep nem létesíthető.
(4)8 Mk-1 övezetben lévő, zártkerti művelés alól kivett telken épület legfeljebb 10 %-os beépítettséggel helyezhető el.
(5)9 Kertes mezőgazdasági terület Mk-2 jelű övezete (Leányvágó és Burján-hegy területe)
a) a telek beépítettségének mértéke legfeljebb 10 %, de 120 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű épület nem létesíthető,
b) az épületmagasság legfeljebb 4,5 m lehet,
c) a beépítés módja zártsorú,
d) kialakítható legkisebb telekterület 1100 m2,
e) az előkert legalább 5 m fekvő telek esetében legalább 3 m,
f) az övezetben állattartó telep nem létesíthető.
(4) Mk-2 övezetben lévő, zártkerti művelés alól kivett telken különálló lakóépület nem építhető.
(5) Mk-3 övezetben épület nem építhető.
39. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET
51. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe a következő területek tartoznak:
a) a patakok, tavak-tározók medrei
b) a vízmedrek mentén a vízgazdálkodás szempontjából meghatározott szélességű parti sávok
c) a közcélú nyílt csatornák medre és partja a vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben
d) a felszíni vízfolyások hullámterei
e) a vízbeszerzési területek (védett vízbázisok) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom)
(2) A vízgazdálkodási területek a V jelű vízmedrek övezete
(3) A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet.
(4) A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni. A területen levő vízmedrek parti sávját a hatályos rendelkezések előírásainak megfelelően biztosítani kell.
(5) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:
a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja,
b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását,
c) biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását.
(6) V övezet telkein legfeljebb 2 %-os beépítettséggel, 6,0 m-es épületmagassággal elhelyezhetők a pihenést, kikapcsolódást szolgáló, valamint a terület fenntartásához szükséges építmények – a vonatkozó jogszabályok betartása mellett.
40. TERMÉSZETKÖZELI TERÜLET
51. § (1) Természetközeli területek a TK jellel jelölt
a) mocsár
b) nádas
c) sziklás területek területei
(2) Természetközeli területen csak a terület rendeltetésével összefüggő műtárgy (pl. madárles, legfeljebb 6,0 m magas kilátó, stég, esőbeálló stb.) helyezhető el.
41. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TEMETŐ TERÜLET
53. § (1) Különleges beépítésre nem szánt temető terület a Kb-T jellel jelölt övezet, mely elsősorban a temetkezéssel összefüggő tevékenységhez szükséges létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezet területén a temetés, ravatalozás céljára szolgáló és ezzel összefüggő építmények helyezhetők el.
(3) A kialakított telkek területén több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető a beépítési % keretein belül.
(4)10 Az övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:
a) a beépítettség mértéke 10 %
b) legnagyobb megengedhető épületmagasság: 7,0 m.
42. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT HONVÉDELMI TERÜLET
54. § (1) Különleges beépítésre nem szánt honvédelmi terület a Kb-hv jellel jelölt övezet, mely a honvédelmi feladatok ellátására és a honvédelmi létesítmények elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Az övezet területén a honvédelmi feladatok ellátására céljára szolgáló és ezzel összefüggő építmények helyezhetők el.
(3) A kialakított telkek területén több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető a beépítési % keretein belül.
(4)11 Az övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:
a) a beépítettség mértéke 2 %
b) legnagyobb megengedhető épületmagasság: 6,0 m.
43. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT BÁNYA TERÜLET
55. § (1) Különleges beépítésre nem szánt bánya terület a Kb-B jellel jelölt övezet, mely elsősorban bányászattal összefüggő tevékenységhez szükséges létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezet területén a bányászat és bányaművelés céljára szolgáló és ezzel összefüggő építmények helyezhetők el.
(3) A kialakított telkek területén több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető a beépítési % keretein belül.
(4)12 Az övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:
a) a beépítettség mértéke 2 %
b) legnagyobb megengedhető épületmagasság: 8,0 m.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
56. § (1) E rendelet 2019. július 1. napján lép hatályba.
(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
(3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének Iszkaszentgyörgy Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 6/2010.(VIII.27.) önkormányzati rendelete, Iszkaszentgyörgy helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 6/2006. (VI.28.) kt. számú rendelete, az Iszkaszentgyörgy helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 6/2006. (VI.28.) kt. számú rendelet módosításáról szóló 10/2007. (IX.12.) és 7/2010. (VIII.27.) számú rendelete.
Gáll Attila |
Kovács Edit |
1. melléklet13
1. melléklet: az építési övezetek beépítési határértékei
1. |
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
2. |
új |
beépítési módja |
kialakítható telek legkisebb szélessége |
kialakítható legkisebb telek-terület |
megengedett legnagyobb beépítettség mértéke |
megengedett legnagyobb épület-magasság |
legkisebb zöldfelület mértéke |
egyéb |
3. Kertvárosias lakóterületek |
||||||||
4. |
Lke-1 |
O |
20 |
800 |
25 |
5,5 |
50 |
|
5. |
Lke-2 |
SZ |
1600 |
25 |
4,5 |
50 |
állattartó épület nem építhető |
|
6. |
Lke-3 |
O |
900 |
30 |
6,0 |
50 |
||
7. |
Lke-4 |
SZ |
1600 |
25 |
7,0 |
50 |
||
8. |
Lke-5 |
SZ |
20 |
800 |
25 |
4,5 |
50 |
állattartó épület nem építhető |
9. Falusias lakóterületek |
||||||||
10. . |
Lf-1 |
O |
16 |
800 |
25 |
5,5 |
50 |
legfeljebb 2 lakás |
11. |
Lf-2 |
O |
16 |
1100 |
20 |
5,5 |
50 |
legfeljebb 2 lakás |
12. |
Lf-3 |
SZ |
K |
K |
30 |
7,0 |
50 |
|
13. |
Lf-4 |
O |
20 |
800 |
30 |
7,0 |
50 |
|
14. |
Lf-5 |
O |
14 |
800 |
25 |
5,5 |
40 |
legfeljebb 2 lakás |
15. Településközponti vegyes területek |
||||||||
16. |
Vt-1 |
O |
16 |
1000 |
30 |
7,0 |
40 |
|
17. |
Vt-2 |
SZ |
20 |
2000 |
30 |
8,0 |
40 |
|
18. |
Vt-3 |
K |
K |
2000 |
30 |
8,0 |
40 |
|
19. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek |
||||||||
20. |
Gksz-1 |
Sz |
20 |
600 |
30 |
7,0 |
50 |
|
21. |
Gksz-2 |
Sz |
20 |
1500 |
40 |
7,0 |
40 |
|
22. |
Gksz-3 |
Sz |
K |
1000 |
40 |
7,0 |
40 |
|
23. |
Gksz-4 |
Sz |
25 |
2500 |
50 |
8,0 |
30 |
|
24. |
Gksz-5 |
Sz |
30 |
5000 |
40 |
8,0 |
40 |
|
25. |
Gksz-6 |
Sz |
30 |
10000 |
40 |
8,0 |
40 |
|
26. |
Gksz-7 |
Sz |
30 |
18000 |
40 |
9,5 |
40 |
|
27. |
Gksz-8 |
SZ |
20 |
1000 |
25 |
7,5 |
35 |
|
28. |
Gksz-9 |
SZ |
20 |
1000 |
40 |
7,5 |
40 |
|
29. |
Gksz-10 |
Sz |
15 |
2500 |
40 |
8,0 |
40 |
|
30. Különleges területek |
||||||||
31. |
K-re |
Sz |
K |
3000 |
25 |
6,5 |
40 |
|
32. |
K-mü-1 |
Sz |
20 |
5000 |
25 |
7,0 |
40 |
|
33. |
K-mü-2 |
Sz |
20 |
3000 |
35 |
7,0 |
40 |
|
34. |
K-B |
Sz |
- |
5000 |
10 |
5,5 |
40 |
|
35. |
K-mre |
K |
K |
K |
K |
K |
K |
|
36. |
K-Vízmű |
Sz |
K |
K |
10 |
K |
40 |
|
37. |
K-En |
Sz |
- |
3000 |
15 |
6,0 |
40 |
|
5. melléklet
1. függelék az 5. melléklethez
Közhiteles örökségvédelmi nyilvántartásban védettként jegyzett |
|||||
törzsszám |
azonosító |
cím |
név |
védelem |
helyrajzi szám |
1708 |
3658 |
Kossuth Tér 1. |
Amade–Bajzáth–Pappenheim–Károlyi-kastély |
Műemlék |
1 hrsz |
1709 |
3657 |
Fő tér 4. |
Szentháromság Római katolikus templom |
Műemlék |
59 hrsz |
1710 |
3659 |
Fő tér 4. |
Református templom |
Műemlék |
33 hrsz |
1710 |
22112 |
Református templom |
műemléki környezet |
245, 248, 249, 32, 34, 35, 36, 37 hrsz |
|
1709 |
22111 |
Szentháromság Római katolikus templom műemléki környezete |
műemléki környezet |
05, 43, 49, 54, 56, 57, 58, 60, 61, 62, 63, 67 |
|
1708 |
22111 |
Amade–Bajzáth–Pappenheim–Károlyi-kastély és parkjának műemléki környezete |
műemléki környezet |
0260, 0300/1, 2, 265, 3/1, 3/2, 3/3, 3/4, 370/1 370/2, 371, 372, 4, 5,1, 523, 525, 528/1 528/2, 530 hrsz |
|
Közhiteles örökségvédelmi nyilvántartásban nem védettként jegyzett |
|||||
1708 |
30630 |
Rákóczi utca 1 |
istálló |
regisztrált örökségi érték |
|
1708 |
13986 |
Kossuth tér 1 |
Kőkerítés, bejárati kapun Pappenheim-címer és kővázák |
műemlékjegyzékbe felvett örökségi érték |
2, 528/2 hrsz |
1708 |
13987 |
Kossuth tér 1. |
ún. „francia porta” épülete |
műemlékjegyzékbe felvett örökségi érték |
1 |
1708 |
13131 |
József A. u.1. |
Amade–Bajzáth–Pappenheim–Károlyi-kastély parkja |
műemlékjegyzékbe felvett örökségi érték |
0259, 0260, 1, 2, 3506, 528/1, 528/2, 529, 530 |
2. függelék az 5. melléklethez
Lelőhely azonosító |
Lelőhely neve |
Lelőhely jellege |
Lelőhely kora |
Helyrajziszámok |
|---|---|---|---|---|
21655 |
Kincsesbánya (MRT 2/10. lelőhely, Bitói kőfejtő) |
temető |
avar kor |
90, 91, 02/2 |
21656 |
Imremajor (MRT 2/8. lelőhely) |
sír |
avar kor |
624/6, 0200/4, 0207/9, 0206, 0207/7 |
21658 |
Pappenheim kastély (MRT 2/17. lelőhely) |
szórványlelet |
kora avar kor |
1, 2 |
22378 |
MRT 2/9. lelőhely |
telepnyom (felszíni) |
őskor |
0165/1, 0165/2, 0165/3, 0164, 0163/2, 0167/1 |
22380 |
2000/2. (Zsellérlegelő, M81/2) |
telepnyom (felszíni) |
középkor |
0149/7, 0148, 0149/6 |
22479 |
Retyegő (MRT 2/1. lelőhely) |
telepnyom (felszíni) |
őskor |
0207/6, 0207/7 |
22480 |
Bakbűz északi része (MRT 2/2. lelőhely) |
telepnyom (felszíni) |
római kor |
0234/7, 0234/8, 0234/9, 0236, 0238/31, 0238/5, 0238/30, 0238/32, 0238/33 |
22481 |
Bakbűz déli része (MRT 2/3. lelőhely) |
telepnyom (felszíni) |
Árpád-kor |
0238/31, 0236, 0238/32, 0238/14, 0238/15, 0238/16, 0235, |
22482 |
Felső Malomi-dűlő (MRT 2/4. lelőhely, Kenderföldek, Márványhegyi-dűlő) |
telepnyom (felszíni) |
őskor |
0107/5, 0107/6, 0107/7, 0107/8 |
22485 |
A Somosmáli-dűlő és a Nagybébic között (MRT 2/7. lelőhely) |
telepnyom (felszíni) |
őskor |
030 |
22486 |
György-major (MRT 2/11. lelőhely) |
telepnyom (felszíni) |
római kor |
047, 049, 050/2, 055/1, 1201, 1202, 1203, 1204, 1205, 1206, 1207, 1208, 1209, 1210, 1211, 1212, 1213, 1214, 1215, 1216, 1217, 1218, 1219, 1220, 1221, 1222, 1223, 1224, 1225, 1226, 1227, 1228, 1229, 1230, 1231, 1232, 1233, 1234, 1235, 1236, 1237, 1238, 1239, 1240, 1241, 1242, 1243, 1244, 1245, 1246, 1247, 1248, 1249, 1250, 1251, 1252, 1253, 1254, 1255, 1256, 1257, 1258, 1259, 1260, 1261, 1262, 1263, 1264, 1265, 1266, 1267, 1268, 1269, 1270, 1301, 1302, 1303, 1304, 1305, 1306, 1307, 1308, 1309, 1310, 1311, 1312, 1313, 1314, 1315, 1316, 1317, 1318, 1319, 1320, 1321, 1322, 1323, 1324, 1325, 1326, 1327, 1328, 1329, 1330, 1331, 1332, 1333, 1334, 1335, 1336, 1337, 1338, 1339, 1340, 1341, 1342, 1343, 1344, 1345, 1346, 1347, 1348, 1349, 1350, 1351, 1352, 1353, 1354, 1355, 1356, 1357, 1358, 1359, 1360, 1361, 1362, 1363, 1364, 1365, 1366, 1367, 1368, 1369, 1370, 1371, 1372, 1373, 1374, 1375, 1376, 1377, 1378, 1379, 1380, 1385/1 |
22487 |
Duzzogó-fürdő (MRT 2/12. lelőhely) |
telepnyom (felszíni) |
római kor |
061 |
22488 |
Rókalyuk (MRT 2/13. lelőhely) |
telepnyom (felszíni) |
őskor |
071/1, 071/2, 072, 087/1, 070/1, 070/2, 064/1, 064/2, 065, 066, 063/1, 040/1 |
22489 |
Felső Malomi-dűlő II. (MRT 2/14. lelőhely, Márványhegyi-dűlő) |
telepnyom (felszíni) |
őskor |
099/7, 099/8, 099/9 |
22490 |
Cice-malomtól NY-ra (MRT 2/15. lelőhely) |
telepnyom (felszíni) |
Árpád-kor |
053, 096, 051 |
22491 |
Cice-malomtól K-re (MRT 2/16. lelőhely) |
telepnyom (felszíni) |
őskor |
091/2, 092 |
22492 |
Nagy Lapos (MRT 2/18. lelőhely) |
telepnyom (felszíni) |
Árpád-kor |
083, 082/4, 0172, 0173 |
22493 |
Cice malom (MRT 2/19. lelőhely) |
malom |
ismeretlen kor |
094, 095, 096, 053 |
22494 |
MRT 2/20.lelőhely |
malom |
ismeretlen kor |
068 |
22495 |
Sportpálya (MRT 2/21. lelőhely) |
telepnyom (felszíni) |
népvándorláskor |
286/27, 286/28, 286/29, 286/30, 286/31, 291/2, 306, 309, 352/1, 352/10, 352/11, 352/14, 352/17, 352/2, 352/3, 352/4, 352/5, 352/6, 352/7, 352/8, 352/9 |
22476 |
Csór-MRT 1/17. lelőhely |
telepnyom (felszíni) |
Árpád-kor |
2007, 2008/4, 2009/1, 2009/3, 0235 |
3. függelék az 5. melléklethez
Sorszám |
Cím |
Hrsz |
Funkció |
1. |
Iszkaszentgyörgy, Dózsa Gy. u |
58 |
Grófi kripta |
2. |
Iszkaszentgyörgy |
3511/A |
Grófi pince |
3. |
Iszkaszentgyörgy |
0105/9 |
Magtár |
4. függelék az 5. melléklethez
4. Helyi területi védelemre javasolt:
5. függelék az 5. melléklethez
6. függelék az 5. melléklethez
A 31. § e) pont ef) alpontját az Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 33. § (11) bekezdését az Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 32/A. alcímet (40/A. §-t) az Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 43. § (4) bekezdése az Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 45. § (2) bekezdése az Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 46 § az Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
Az 50. § (3) bekezdése az Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
Az 50. § (4) bekezdése az Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
Az 50. § (5) bekezdése az Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
Az 53. § (4) bekezdése az Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
Az 54. § (4) bekezdése az Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
Az 55. § (4) bekezdése az Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet az Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet az Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet az Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet az Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet az Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 11. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet az Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet az Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 11. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.