Iszkaszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2019 (XII.10.) önkormányzati rendelete
Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési szabályzatáról
Hatályos: 2019. 12. 11- 2021. 12. 10Iszkaszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2019 (XII.10.) önkormányzati rendelete
Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési szabályzatáról
Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § Az önkormányzat
a) hivatalos megnevezése: Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzata
b) székhelye: 8043 Iszkaszentgyörgy, Kossuth tér 1.
c) az önkormányzati testület megnevezése: Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzat Képviselő-testülete
d) hivatalának megnevezése, székhelye: Iszkaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal, Iszkaszentgyörgy
e) működési területe: Iszkaszentgyörgy Község közigazgatási területe
f) intézménye: Iszkaszentgyörgyi Vackor Óvoda és Konyha 8043 Iszkaszentgyörgy, Rákóczi u. 35.
g) törzsszáma: 362 874
h) adószáma: 15362876-2-07
i) KSH statisztikai számjele: 15362876-8411-321-07.
j) költségvetési elszámolási pénzforgalmi számla száma: 11736006-15362876
1. Az önkormányzat jelképei, kitüntetései
2. § (1) Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) jelképei a címer és zászló. A jelképek használatának rendjét az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
(2) Az önkormányzat a kitüntető címekről és elismerésekről külön rendeletet alkot.
1. Hazai és nemzetközi kapcsolatok
3. § Az önkormányzat a következő településekkel tart fenn testvér-települési kapcsolatot írásos megállapodás alapján:
a) Gyalu (Románia)
b) Savukoski (Finnország)
c) Craon (Franciaország)
d) Pappenheim (Németország)
e) Köpu (Észtország).
4. Önkormányzati bélyegző
4. § (1) Az önkormányzat bélyegzője: kör alakú, "Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzata" körfelirattal, középen Magyarország címerével.
(2) A polgármester bélyegzője: kör alakú, „Iszkaszentgyörgy Községi Önkormányzat Polgármestere” körfelirattal, középen Magyarország címerével.
(3) A jegyző bélyegzője: „Iszkaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal *Iszkaszentgyörgy * Jegyzője” körfelirattal, Magyarország címerével.
5. § Az önkormányzat bélyegzőjét kell használni aláírás hitelesítésre
a) a képviselő-testület által adományozott, helyi kitüntetésről, díjról, elismerő címről szóló oklevélen,
b) az önkormányzat által kötött megállapodáson, szerződésen,
c) az önkormányzat nevében tett nyilatkozaton,
d) a bizottsági meghívókon, a képviselő-testület és bizottsága határozatán, az üléséről készült jegyzőkönyvön, önkormányzati rendeleten, a polgármester vagy a bizottsági elnök neve mellett az aláírás hitelesítésére.
6. § A polgármester bélyegzője az önkormányzat, valamint a képviselő-testület és szervei működésével összefüggő, saját hatáskörében kiadott dokumentumon használható a polgármester neve mellett, az aláírás hitelesítésére. Ilyen dokumentum különösen: nyilatkozat, megállapodás, meghívó, levél, intézkedés, utasítás, határozat.
7. § A jegyző bélyegzője az önkormányzati rendeleten használható a jegyző neve mellett a kihirdetési záradék aláírásának hitelesítésére.
5. Nyilvánosság, lakossági tájékoztatás
8. § (1) A helyben szokásos módon történő kihirdetésnek a hirdetmény az Iszkaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) Iszkaszentgyörgy székhelyén lévő hirdetőtábláján történő elhelyezése minősül.
(2) A helyben szokásos kihirdetés a Hivatal titkársági ügyintézőjének a feladata.
(3) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 33. § (1) bekezdése, valamint annak 1. melléklete szerinti Általános közzétételi lista szerinti közzététel a www.iszkaszentgyorgy.hu elnevezésű, Iszkaszentgyörgy Község saját honlapján történik.
(4) A lakossági tájékoztatás szervezése, saját feladatkörük figyelembe vételével, a polgármester és a jegyző feladata. A tájékoztatás megvalósulhat az önkormányzat honlapján, hivatalos lapján keresztül, sürgős esetben szórólapok, plakátok segítségével.
9. § A lakosság és a közvélemény tájékoztatása érdekében működtetett internetes honlap költségeit az önkormányzat költségvetésében biztosítja.
10. § (1) A zárt ülés dokumentumainak a kezelése során kiemelt figyelmet kell fordítani az adatvédelmi, titokvédelmi szabályok betartására.
(2) A zárt ülés résztvevője megismerheti a zárt ülésen szereplő előterjesztést és - amennyiben csak egyes napirendi pont tárgyalásánál lehet jelen - az adott napirendre vonatkozó jegyzőkönyvi részt.
(3) A zárt ülésen hozott döntés nyilvánosságát oly módon kell biztosítani, hogy a határozat kivonatát a személyes és az üzleti érdeket sértő adatok nélkül az önkormányzat honlapján, a képviselő-testületi jegyzőkönyvek menüpontban közzé kell tenni.
6. Együttműködés a lakossággal
11. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a lakosság olyan öntevékeny szervezetét, önszerveződő közösségét és ezek összefogását, melynek célja az önkormányzati feladatok, helyi közügyek megtárgyalása, az életminőség, a közérzet, a szolgáltatások javítása, a település fejlesztése, a társadalmi, kulturális élet ápolása.
12. § (1) A lakosság társadalmi szervezetével, önszerveződő közösségével való együttműködés érvényre juttatása érdekében annak képviselője, e rendeletben foglaltak szerint, tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és bizottsága ülésén.
(2) Tanácskozási jog azon társadalmi szervezet, önszerveződő közösségének képviselőjét illeti meg, mely szervezet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény szerint vezetett közhiteles nyilvántartásban Iszkaszentgyörgy székhellyel szerepel, és kéri önkormányzati nyilvántartásba vételét működési területének (tevékenysége céljának) és képviselője nevének, értesítési címének, képviseleti jogosultsága terjedelmének megjelölésével egyidejűleg.
7. Együttműködés egyéb szervekkel
13. § (1) A képviselő-testület feladatai körében - különösen a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, turizmussal, a lakossági közszolgáltatások szervezésével, a társadalom- és gazdaságszervezéssel, valamint a környezetvédelemmel összefüggő ügyekben - együttműködik a területi és országos közigazgatási (államigazgatási) és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel.
(2) Az együttműködés célja a települést is érintő tervek, koncepciók, programok, akciók kidolgozásában, megvalósításában való részvétel, és azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.
(3) A rendszeres együttműködés és folyamatos kapcsolattartás, és annak szervezése a polgármester feladata.
8. Helyi ünnepnapok meghatározása
14. § (1) Iszkaszentgyörgy helyi ünnepei:
a) a Szent György Napok
b) az 1601-es csata emléknapja/szüreti felvonulás.
(2) A Szent György Napok két napos rendezvény, melynek megrendezésére április utolsó hétvégéjén kerül sor.
(3) A kitüntető címek átadására a Szent György Napok rendezvényen kerül sor.
(4) Az 1601-es csata emléknapja október 15., ha ez nem szombatra esik, akkor az azt megelőző szombati nap.
9. Önkormányzat hivatalos lapja
15. § Az Önkormányzat hivatalos lapja az Iszkaszentgyörgyi Hírlap, mely kéthavonta jelenik meg. A megjelenés költségeit az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.
1. Az Önkormányzat feladat- és hatásköre
16. § (1) A képviselő-testület az Önkormányzat az Mötv. 10. § (2) és 13. § (1) bekezdésében foglalt feladatai ellátásának mértékét – a lakosság igényei és az Önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembe vételével –az éves költségvetési rendeletében határozza meg.
(2) Az Önkormányzat önként vállalt feladatainak felsorolását a 1. melléklete tartalmazza.
17. § Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 2. függeléke tartalmazza.
18. § Az önkormányzati feladatellátásban közreműködő szervek, intézmények, vállalkozások, egyéb szervezetek:
a) Iszkaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal,
b) Iszkaszentgyörgyi Vackor Óvoda és Konyha,
c) ISZKOM Iszkaszentgyörgy Falugondnoksága Kft.
19. § A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök:
a) települési támogatás megállapítása,
b) szociális tűzifa juttatás megállapítása,
c) közterület-használati engedélyek kiadása.
1. A képviselő-testület létszáma, ülésformáinak meghatározása
20. § (1) A Képviselő-testület 7 főből áll.
(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek.
(3) A képviselők (a továbbiakban: képviselő) és a polgármester nevét a rendelet 2. függeléke tartalmazza.
21. § A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
22. § A nyilvánosság biztosítása a meghívónak a helyben szokásos módon történő közzétételével történik.
1. A képviselő-testület alakuló ülése
23. § (1) A képviselő-testület ünnepélyes alakuló ülésére szóló meghívót az ülés előtt legalább négy nappal e-mailben kell kiküldeni, és erről a helyben szokásos módon, továbbá az önkormányzat honlapján való megjelentetésével tájékoztatni kell a lakosságot.
(2) Az alakuló ülés összehívásáról és az ülés vezetéséről a polgármester, akadályoztatása esetén a megválasztott legidősebb képviselő, mint korelnök gondoskodik.
(3) Az alakuló ülés meghívójának és az előterjesztéseknek a megválasztott képviselők részére történő eljuttatásáról, a lakosság tájékoztatásáról a jegyző a hivatal útján gondoskodik.
(4) A meghívó tartalmi követelményei:
a) az ülés helyének és idejének meghatározása
b) a javasolt napirendek, az előterjesztő nevének meghatározása,
c) keltezés, polgármester aláírása, bélyegzője.
(5) A meghívó mellékletei az egyes napirendekhez kapcsolódó előterjesztések. A mellékleteket csak a képviselők részére kell eljuttatni.
24. § Az alakuló ülés napirendi pontjai a következők:
a) a helyi választási bizottság elnökének tájékoztatója a választás végleges eredményéről,
b) a megválasztott képviselők eskütétele, megbízólevelek átadása,
c) a polgármester eskütétele a képviselő-testület előtt, a megbízólevél átadása,
d) a polgármester illetményének, költségtérítésének megállapítása,
e) a képviselő-testület bizottságának – elnökének, tagjainak - megválasztása,
f) a képviselő-testület nem képviselő-testületi tagjainak eskütétele,
g) az alpolgármester megválasztása,
h) az alpolgármester eskütétele,
i) az alpolgármester tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása,
j) képviselői, bizottsági tiszteletdíjakról, természetbeni juttatásokról döntés,
k) a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata, a képviselő-testület döntése alapján annak módosítása vagy új rendelet megalkotása.
l) tájékoztatás a képviselői összeférhetetlenségi szabályokról,
m) tájékoztatás a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szabályairól,
n) tájékoztatás a KOMA adatbázisba való felvétel szabályairól.
25. § Az alakuló ülésen a 24. §-ban meghatározott napirendeken kívül más napirend is tárgyalható a képviselő-testület döntése alapján.
13. A képviselő-testület rendes ülése
26. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint, de évente legalább hat alkalommal tart ülést.
(2) A képviselő-testület – rendkívüli ülés kivételével – július 1. napja és augusztus 31. napja között nem ülésezik.
(3) A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervben meghatározott időpontban tartja, elsősorban a hónap utolsó hetének keddi napján 17 órai kezdettel.
(4) A rendkívüli esemény miatt félbeszakadt ülés miatt meg nem tárgyalt napirendi pontokat 5 napon belül kell megtárgyalnia a képviselő-testületnek.
14. Munkaterv
27. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjait a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.
(2) Az éves munkaterv jogszabályokba foglalt vagy képviselő-testületi döntések alapján előretervezett napirendeket tartalmazza havi bontásban.
(3) Az éves munkaterv tervezetével kapcsolatosan a tárgyévet megelőző november 15. napjáig javaslatot tehetnek a következők:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a képviselők,
d) az önkormányzati bizottság,
e) a jegyző,
f) az önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság vezetője,
g) az önkormányzat intézményeinek vezetői,
h) a kormányhivatal vezetője.
(4) Az éves munkatervet a polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé a tárgyévet megelőző december 31. napjáig.
(5) A pénzügyi, gazdasági kihatással járó előterjesztéseket a Pénzügyi Bizottságnak előzetesen tárgyalnia kell.
(6) A munkatervet a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
15. A képviselő-testület rendkívüli ülése
28. § (1) A képviselő-testület ülése a munkatervben nem szereplő időpontra is összehívható, mely esetben az rendkívüli ülésnek minősül.
(2) Rendkívüli ülést kell összehívni
a) az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetben,
b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
c) ha azt más hivatalos szerv kezdeményezi.
(3) A polgármester saját hatáskörében összehívhatja a képviselő-testület rendkívüli ülését, ha megítélése szerint az ülés összehívására és döntéshozatalra a munkatervben meghatározott rendes ülésen kívül az önkormányzat, a lakosság érdekeit érintő okból, vagy pályázati határidő rövidsége miatt szükség van.
(4) A rendkívüli ülésre vonatkozó - az indokot is tartalmazó - meghívót az ülés előtt legalább három nappal kell kiküldeni.
(5) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a rendkívüli ülés meghívója az ülést megelőző legalább 24 órával is kiküldhető. Ez esetben a meghívásra, a képviselők, érintettek értesítésére bármilyen célszerű értesítési mód igénybe vehető, így különösen: telefon, e-mail, levél, SMS, személyes kézbesítés.
(6) Sürgős, halasztást nem tűrő oknak minősül, ha a döntés hiánya valamilyen határidő elmulasztását, vagy jogvesztést eredményez az önkormányzat számára.
16. Közmeghallgatás
29. § A közmeghallgatásra a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a 30. § (3) bekezdése kivételével.
30. § (1) A közmeghallgatáson a polgármester az elmúlt évben elvégzett feladatokról, és a következő évi tervekről ad tájékoztatást.
(2) A közmeghallgatást a képviselő-testület március hónapban tartja.
(3) A közmeghallgatásra a meghívót 15 nappal korábban a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
17. A képviselő-testületi ülés összehívása
31. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti.
(2) Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor az alpolgármester látja el az (1) bekezdés szerinti feladatokat.
(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós – 30 napot meghaladó - akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.
32. § Tartós akadályoztatásnak minősülnek a következő esetek:
a) a 30 napot meghaladó betegség,
b) a 30 napot meghaladó szabadság, fizetés nélküli szabadság,
c) a külszolgálat, vagy
d) az Mötv. 70. §-a szerinti felfüggesztés,
e) képviselő-testület által megállapított önkormányzati képviselő összeférhetetlensége, méltatlansága, kizárása tárgyában hozott képviselő-testületi határozatára vonatkozó bírósági eljárás időtartama a jogerős bírósági döntés napjáig.
33. § (1) A képviselő-testület ülését az IKSZT tanácskozó termében (8043 Iszkaszentgyörgy, Rákóczi u. 2.) tartja.
(2) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más fontos körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshová is összehívható.
34. § A képviselő-testületülését az ülés helyének, időpontjának, jellegének - rendes, rendkívüli, közmeghallgatás, nyilvános, zárt- a napirendi pontok tárgyának és előadójának megjelölését, a meghívó kiadmányozójának, kiadásának időpontját, az önkormányzat bélyegző-lenyomatát tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívóval együtt kell kézbesíteni az előterjesztéseket is.
35. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót, a rendelet- és határozattervezeteket, előterjesztéseket elektronikus úton kell a képviselők részére postázni a képviselő-testület ülésének napját megelőző legkésőbb 3 naptári nappal.
(2) A képviselő-testület nyílt ülése meghívottai részére az ülés meghívóját kell megküldeni az általuk megjelölt elektronikus vagy postai kézbesítési címre.
(3) Az elektronikus postázás során a képviselők és a bizottsági tagok részére általuk megjelölt elektronikus postafiókra kell megküldeni a meghívót és az előterjesztéseket.
18. A képviselő-testület meghívottjai
36. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésére szóló meghívót a következő személyeknek kell megküldeni:
a) a képviselőknek, külsős bizottsági tagoknak
b) a jegyzőnek,
c) az önkormányzati vagy önkormányzati társulás által fenntartott intézmények vezetőinek,
d) az ISZKOM Kft. ügyvezetőjének,
e) a tárgyalandó napirend kapcsán érintett személynek, szervezetnek,
f) a településen székhellyel rendelkező civil szervezeteknek.
(2) A képviselő-testület nyilvános ülésére meghívottak közül a képviselő-testület és a bizottság ülésein tanácskozási jog illeti meg:
a) valamennyi napirendi pont tekintetében a jegyzőt,
b) tevékenységi körükben az (1) bekezdés c) - f) pontjában meghatározottaknak.
19. A képviselő-testület ülésének rendje
37. § A polgármester ülés vezetői feladatai és jogkörei a következők:
a) az ülés megnyitása,
b) a képviselő-testületi ülés szabályszerű összehívásának megállapítása,
c) a határozatképesség megállapítása és folyamatos figyelemmel kísérése az ülés során,
d) javaslattétel az ülés napirendi pontjaira,
e) napirendenként:
ea) a vita megnyitása, levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
eb) a vita összefoglalása,
ec) az indítványok szavazásra való feltevése,
ed) a szavazás eredményének megállapítása számszerűen,
ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
f) az ülés rendjének fenntartása,
g) a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő hozzászólót figyelmezteti,
f) a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsító személy rendre utasítása,
g) az ülés határozott idejű félbeszakítása, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi,
h) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,
i) tárgyalási szünet elrendelése,
j) napirendi pontok összevont tárgyalására javaslattétel,
k) felszólalási jog a képviselő-testület ülésén bármikor,
l) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
m) az időszerű kérdésekről és a két ülés között történt fontosabb eseményekről tájékoztatás,
n) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről
o) az ülés bezárása.
38. § A polgármester vagy bármelyik képviselő jogosult kezdeményezni a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
39. § A polgármester először a napirend előterjesztőjének adja meg a szót, amennyiben szóbeli kiegészítést kíván tenni.
40. § Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra. A polgármester az eredménytelen felszólítás után a szót megvonja.
41. § Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakítja és a képviselő-testület ülése csak a polgármester szóbeli összehívására folytatódik.
42. § A hallgatóság a képviselő-testület ülésén a részére kijelölt helyen foglal helyet és tetszést vagy nemtetszést nem nyilváníthat, az ülés rendjét nem zavarhatja.
43. § (1) A napirendi pontok tárgyalása során az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak jogosultak kérdést intézni.
(2) A vita lezárását, a hozzászólások időtartamának korlátozását a képviselő-testület bármely tagja jogosult javasolni. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
44. § Ha valamely képviselő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, vagy ha a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályokat megszegi, a polgármester rendre utasítja. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
20. Határozatképesség
45. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.
(2) A határozatképtelen ülést 5 munkanapon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
21. Napirend
46. § (1) A polgármester terjeszti elő a napirendi pontokat. A polgármester, a képviselő és a bizottság javaslatot tehet a meghívóhoz képest a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, új napirendi pont felvételére, napirendi pont törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.
(3) A nyílt ülés utolsó napirendi pontjaként az „Egyebek” napirendi pont szerepel, melynek keretében bejelentések, közérdekű információk közlése történhet.
22. Előterjesztések, indítványok
47. § (1) Előterjesztésnek minősül a (2) bekezdésben megjelölt személyek által előzetesen javasolt:
a) rendelettervezet,
b) határozati javaslat,
c) egyéb tájékoztató anyag.
(2) Előterjesztést kezdeményezhet:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a képviselő-testület tagja,
d) a képviselő-testület bizottsága,
e) a jegyző,
f) az országos, a területi és a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke,
g) a kormányhivatal vezetője.
(3) Az előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 10 nappal írásban, indokolással ellátva kezdeményezhetik a polgármesternél.
48. § (1) Az előterjesztés kizárólag írásban nyújtható be az alábbi esetekben:
a) önkormányzati rendeletalkotás,
b) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
c) helyi népszavazás kiírása.
(2) Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az előterjesztés tárgyát,
b) a képviselő-testületi ülés időpontját,
c) nyilvános vagy zárt ülésen tárgyalandó,
d) az előterjesztés készítőjének nevét,
e) a tényállást,
f) annak áttekintését, hogy a téma szerepelt-e már korábban napirenden, s ha igen milyen döntés született,
g) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
h) az előterjesztő megnevezését,
i) a határozati javaslatot, vagy rendelet-tervezetet,
j) amennyiben az előterjesztésről zárt ülést kell tartani, annak jogalapját (Mötv. 46. § (2) a) pont), zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslat esetében annak jogalapját (Mötv. 46. § (2) b) és c) pont) és az erről szóló határozat-tervezetet,
k) arra vonatkozó utalást, hogy az előterjesztésben szereplő döntési javaslatról milyen szavazati aránnyal kell dönteni, minősített többség esetén annak jogalapját, és
l) rendelet-tervezetet és normatív határozat-tervezetet tartalmazó előterjesztés esetén a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott tartalmú előzetes hatásvizsgálati lapot,
m) a határidőt, a végrehajtásért felelős nevét.
(3) A költségvetési rendelet-tervezet, annak módosítása valamint költségvetési beszámoló csak a Pénzügyi Bizottság javaslatával nyújtható be a testület elé. A javaslat szóban is előterjeszthető.
49. § (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.
(2) A jegyző a közös hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag kézbesítéséről, érintettekhez való eljuttatásáról.
50. § (1) Az ülés összehívását követően a meghívóban nem szereplő, vagy az ülés összehívását követően felvetődött és döntést igénylő témát (a továbbiakban: sürgősségi indítvány) a képviselő-testület ülésén az „Egyebek” napirendi pont keretében kell tárgyalni.
(2) A sürgősségi indítványt indokolással ellátva legkésőbb a testület ülését megelőző napon 12.00 óráig a polgármesternél lehet benyújtani. Az indítványt tevő gondoskodik az előterjesztés elkészítéséről, amelyhez a Jegyző a hivatal útján segítséget nyújt.
(3) A sürgősségi indítvány felvételében a képviselő-testület a napirend előtt, vita nélkül minősített szótöbbséggel hozott határozattal dönt.
(4) Sürgősségi indítványt szóban is elő lehet terjeszteni, de az előterjesztő részletesen köteles ismertetni az ügy körülményeit, a döntési igény sürgősségét. A határozati javaslatot ezen esetben is írásba kell foglalni.
51. § (1) A döntési javaslat határozat-tervezet vagy rendelet-tervezet lehet.
(2) A döntési javaslat:
a) egyértelműen megfogalmazott rendelkezéseket,
b) alternatív javaslatok esetében az egyes változatok egymástól elkülönült megfogalmazását,
c) a végrehajtás felelősét és határidejét, és
d) ha a döntésnek költségvonzata is van, akkor a fedezetbiztosításra (költségvetés-módosításra) vonatkozó javaslatot
tartalmazza.
23. A szavazás
52. § (1) A polgármester előbb a vitában elhangzott javaslatokat, indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében szavaz a képviselő-testület, majd az esetleges módosítások ismeretében a határozati javaslatról, rendelet tervezetről dönt. Ha a szavazás eredményeként a képviselő-testület végleges döntése eltér az előterjesztésben szereplő határozati javaslattól, a polgármester ismerteti a szövegszerű határozatot.
(2) Minden napirendnél elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét, őt követően pedig a bizottságnak az előadóját illeti meg a szó, amennyiben az adott napirendet előzetesen tárgyalta.
(3) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése maximum 5 perc lehet. A bizottság álláspontjának ismertetésére maximum 3 perc áll rendelkezésre
(4) A képviselőknek a napirendhez való hozzászólásra a polgármester adja meg a szót. A hozzászóló mondanivalójának időtartama maximum 3 perc lehet. Ismételt hozzászólásra egy alkalommal van lehetőség, maximális időtartama 2 perc lehet.
53. § A képviselő-testület a döntéseit fő szabály szerint nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A szavazás során a képviselő szavazata „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavazat lehet. A szavazás során a polgármester először az „igen” szavazatok, majd a „nem” szavazatok, végül a „tartózkodom” szavazatok számát állapítja meg számszerűen, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
54. § (1) A határozati javaslatról, rendelet tervezetről vagy egyéb javaslatról, indítványról történő szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, hogy tájékoztassa a képviselő-testületet arról, hogy:
a) a határozathozatalnak van-e előzetes jogi akadálya,
b) van-e kötelező előírás a szavazás módjára, vagy
c) a határozathozatalhoz egyszerű vagy minősített többségű szavazat szükséges.
(2) Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy a képviselő-testület döntése, működése jogszabályt sért, abban az esetben haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő képviselő-testületi ülésen köteles azt jelezni a képviselő-testület felé.
55. § Az Mötv. 50. §- ában meghatározottakon felül minősített többség szükséges az alábbi döntésekhez:
a) gazdasági program elfogadása,
b) hitelfelvétel,
c) polgármester elleni kereset benyújtása,
d) az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott önkormányzati tulajdonról való rendelkezés,
e) kitüntetés, elismerés, díszpolgári cím adományozása,
f) helyi népszavazás kitűzése,
g) a képviselő-testület hatáskörének átruházása, átruházott hatáskör visszavonása,
h) rendkívüli közmeghallgatás elrendelése.
56. § A szavazásra bocsátás, a szavazatok összesítése és a szavazás eredményének megállapítása a polgármester, a levezető elnök feladata. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és azt a polgármester, a levezető elnök vagy bármely képviselő kéri, a szavazást egy ízben meg kell ismételni.
57. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha az Mötv. 48. § (3) bekezdésben foglaltakon túl azt:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester vagy
c) a képviselő-testület bizottságának elnöke
kezdeményezi.
(2) Név szerinti szavazás során a jegyző az írásos névsorról felolvassa a képviselők nevét és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor "igen"-nel, vagy "nem"-mel vagy „tartózkodom”-mal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző írásban felvezeti a névsorra a képviselő neve mellé. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell.
(3) Név szerinti szavazás megkezdése előtt a polgármester szünetet köteles elrendelni annak érdekében, hogy a név szerinti szavazáshoz szükséges névsort (a továbbiakban: névsor) a jegyzőkönyvvezető előkészítse. A névsoron fel kell tüntetni az ülés időpontját, továbbá a napirendi pont címét. A névsort a szavazás lezárását követően a jegyző aláírásával hitelesíti és bélyegző-lenyomattal látja el.
58. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást rendelhet el a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben, minősített többséggel hozott döntéssel. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület esetenként dönt.
(2) A titkos szavazás lebonyolításában a Pénzügyi Bizottság vesz részt.
59. § (1) A titkos szavazás lebonyolításához szavazólap, üres boríték, urna és a titkosságot biztosító körülmények, így külön helyiség vagy szavazófülke szükségesek. A titkos szavazás megfelelő körülményeinek biztosításában és a technikai feltételek megteremtésében a jegyző a hivatal útján közreműködik.
(2) A szavazólapok száma a szavazásban résztvevő képviselők számával megegyező. A szavazólapot az önkormányzat bélyegzőjével kell hitelesíteni annak átadása előtt, a képviselő jelenlétében.
(3) A szavazólap átvételét a képviselő a jegyzőkönyvhöz csatolt névjegyzéken tett aláírásával igazolja.
(4) A Pénzügyi Bizottság tagjai lezárják és lepecsételik az urnát. A titkos szavazás lebonyolítása alatt a szavazóhelyiségben a Pénzügyi Bizottság tagjain, a jegyzőn, a szavazó képviselőn kívül más nem lehet jelen.
(5) A képviselők egyenként adják le szavazataikat.
60. § (1) A szavazólap tartalmát a képviselő-testület határozza meg az alábbiak szerint:
a) az eldöntendő kérdést és az igen, nem, tartózkodom választási lehetőséget, vagy
b) személyi döntés esetén a megválasztható személyek számát, a jelöltek nevét és jelöltenként az igen, nem, tartózkodom választási lehetőséget.
(2) Érvényes a szavazat, ha:
a) a Pénzügyi Bizottság által lepecsételt szavazólapon adták le, és
b) a (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szavazó egy választási lehetőséget jelölt meg,
c) a (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a szavazó legfeljebb a megválasztható személyek számával megegyező számú jelölt neve mellett szavazott igennel.
(3) Amennyiben valamennyi, az ülésen jelenlévő képviselő leadta a szavazatát, a Bizottság a szavazást lezárja, majd felbontja az urnát és megállapítja a szavazás eredményét. A szavazatszámlálásról – a jegyző közreműködésével - külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(4) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a szavazás időpontját, helyszínét,
a) a Pénzügyi Bizottság tagjainak nevét, aláírását,
b) a jegyzőkönyvvezető nevét, aláírását,
c) a szavazásra feltett kérdés pontos meghatározását, személyi döntés esetén a jelöltek nevét,
d) a szavazólapot átvett képviselők számát,
e) az urnában talált szavazólapok számát, ebből az érvényes, valamint az érvénytelen szavazatok számát,
f) az érvényes szavazatok közül az igen, a nem és a tartózkodom szavazatok számát, a titkos szavazás eredményét.
g) A titkos szavazás szavazólapjai – érvényes, érvénytelen – jegyzőkönyv mellékletét képezi.
61. § (1) A szavazatszámlálás befejezését követően a jegyzőkönyvet a Pénzügyi Bizottság elnöke átadja a polgármesternek.
(2) A polgármester a szavazás eredményét számszerűen ismerteti és kihirdeti a döntést.
(3) A titkos szavazás eredményét határozatba kell foglalni.
24. Bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye
62. § (1) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a képviselő a személyes érintettségét egy adott napirend tárgyalásánál nem jelentette be, a polgármester felhívja a képviselő figyelmét a bejelentési kötelezettségére.
(2) A személyes érintettség elmulasztásának tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(3) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztásával érintett témát a képviselő-testület soron következő ülésén újból kell tárgyalni.
25. Az önkormányzati rendelet
63. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő,
b) a Pénzügyi Bizottság,
c) a polgármester,
d) az alpolgármester,
e) a jegyző.
(2) A rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
64. § (1) A képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
(2) A rendelet-nyilvántartás formája: rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben.
(3) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
(4) A képviselő-testület rendeleteit a helyben szokásos módon kell kihirdetni. A kihirdetett rendeleteket 15 napra kell kifüggeszteni és az önkormányzat honlapjáról a Nemzeti Jogszabálytár felületére mutató linket kell elhelyezni.
26. Az önkormányzati határozat
65. § (1) Az önkormányzati határozat meghozatalát kezdeményezheti:
a) a képviselő,
b) a Pénzügyi Bizottság,
c) a polgármester,
d) az alpolgármester,
e) a jegyző.
(2) A határozattervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
(3) A normatív határozatot a jegyző a megalkotásától számított 15 napon belül a helyben szokásos módon hirdeti ki, továbbá azt az Önkormányzat honlapján is közzéteszi.
66. § (1) A képviselő-testület határozatainak nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
(2) A határozat-nyilvántartás formája: határozat sorszám szerint, növekvő sorrendben.
27. A jegyzőkönyv
67. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a következőket:
a) a távol maradt képviselő nevét,
b) az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket és az azokkal kapcsolatos válaszokat,
c) a képviselő külön kérése alapján véleményének szószerinti rögzítését,
d) az önkormányzati bélyegző lenyomatát.
(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az ülésen elhangzottak lényegét tartalmazza.
(3) A képviselő-testület ülésének egészéről, vagy egy-egy napirendjének tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, ha azt a polgármester, vagy a jelen lévő képviselők több, mint fele kezdeményezi.
(4) A zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(5) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést, határozat esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként. A határozatot a jegyzőkönyv mellékleteként kell szerepeltetni, ha annak terjedelme azt indokolja.
68. § A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a nyílt ülés jegyzőkönyvétől elkülönülten, az Iszkaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén található irattárban kell tárolni.
69. § (1) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, határozatot,
d) az írásos előterjesztéseket,
e) a képviselők kérése alapján
ea) a képviselői indítványokat,
eb) a képviselői hozzászólásokat.
f) a névszerinti, vagy a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.
(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
70. § (1) A képviselő-testület üléséről egy példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyet az Iszkaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén található irattárban kell tárolni. A jegyzőkönyveket – a zárt ülés jegyzőkönyve kivételével - a www.iszkaszentgyorgy.hu honlapon kell közzétenni.
(2) Az Mötv. 53. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát a Közös Önkormányzati Hivatalban őrzött irattári példány átadásával, hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(3) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
28. Kérdés, interpelláció
71. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 30 napon belül írásban – érdemi választ kell kapnia.
(2) Az interpellációkkal a képviselő-testület a napirendi pontok tárgyalását követően foglalkozik.
(3) Az interpellációt az ülés napját megelőzően, legalább 2 naptári nappal korábban kell a polgármesternél írásban bejelenteni.
(4) A bejelentésnek tartalmaznia kell: az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát, illetve azt, hogy az interpellációját szóban is elő kívánja-e adni.
(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik és erről vita nélkül, külön dönt a képviselő-testület is.
(6) Az írásban adott választ az interpelláló képviselőnek, a válasz másolatát pedig egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. A válasz elfogadásáról a soron következő rendes ülésen kell dönteni.
(7) A képviselő-testület az interpelláció alapján – az illetékes bizottság bevonásával és az interpelláló részvételének lehetőségével – részletes vizsgálatot is elrendelhet.
(8) A vizsgálat eredményéről a képviselő-testület soron következő ülésén, de legalább 30 naptári napon belül számot kell adni.
(9) A vizsgálat eredményének elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
29. Az önkormányzati képviselő
72. § A képviselőt – e megbízatásából eredően - az Mötv. 32. §-ában és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, vagy terhelik.
73. § (1) A képviselő írásban vagy szóban köteles a polgármesternek előre bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén való részvételében akadályoztatva van.
(2) A képviselő-testület rendes üléséről igazolt távollétnek minősül:
a) betegség,
b) kórházi ellátás,
c) közlekedési akadály,
d) időjárási akadály,
e) a külszolgálat,
f) a szabadság,
g) a munkahelyi elfoglaltság,
h) külföldi tartózkodás.
74. § (1) Az önkormányzati képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontjában foglalt kötelezettségének a közmeghallgatás során tesz eleget.
(2) Választói igény esetén a képviselő önálló fogadóórát is tarthat.
75. § A képviselők névsorát a 1. függelék tartalmazza.
30. A képviselő-testület bizottságai
76. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében előkészítő, véleményező, javaslattevő bizottságot hoz létre.
(2) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására, a bizottság személyi összetételének, létszámának megváltoztatására, a bizottság elnökének és tagjának lemondására az Mötv. 58. § (1) – (3) bekezdésében foglalt szabályok az irányadók.
77. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre: Pénzügyi Bizottság.
(2) A Pénzügyi Bizottság tagjainak száma 5 fő, melyből 3 fő képviselő, 2 fő külsős, nem képviselő tag.
(3) A Pénzügyi Bizottság feladatait a 2. melléklet tartalmazza.
(4) A Pénzügyi Bizottság összetételét a 3. függelék tartalmazza.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott bizottságon túl a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott időre vagy meghatározott feladat ellátására. Az ideiglenes bizottság a határozott idő lejártával vagy a meghatározott feladat teljesítésével automatikusan megszűnik.
(6) Ideiglenes bizottság létrehozása esetén, a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a tagok létszáma legalább 3 főképviselő.
(7) A Pénzügyi Bizottság ügyviteli feladatait a közös hivatal titkársági ügyintézője látja el.
78. § (1) A bizottság szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.
(2) A bizottsági üléseket a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottsági elnök akadályoztatása vagy a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a körelnök képviselő hívja össze és vezeti.
(3) A bizottságot az Mötv. 61. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl össze kell hívni
a) a képviselő-testület döntése alapján,
b) a bizottsági tagok legalább 50%-ának indítványára.
(4) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.
(5) Az ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket – a (6) bekezdésben előírt módon – a bizottsági ülés előtt legalább 3 naptári nappal korábbi időpontban kell a meghívottakhoz eljuttatni. A bizottság ülésére meg kell hívni annak tagjait, az előterjesztőt, a polgármestert, alpolgármestert és a jegyzőt, valamint az őt érintő napirendhez a tárgyban érintett szervezet képviselőjét.
(6) A bizottsági ülésre szóló meghívót minden képviselőnek meg kell küldeni.
(6) A bizottsági ülésre meghívottak közül a meghívót és az írásos előterjesztéseket a bizottság tagjainak, a többi meghívottaknak pedig a meghívót kell elektronikus úton megküldeni.
(7) A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra az Mötv. 49. § (1) bekezdése és 60. §-a irányadó azzal, hogy a kizárásról a bizottság dönt.
(8) A bizottság határozathozatalára, szavazati arányára a képviselő-testületre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
(9) A bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A bizottsági döntések kiadmányozója a bizottság elnöke.
(11) A bizottsági ülés jegyzőkönyvét az Iszkaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén kell tárolni.
79. § (1) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(2) A bizottság évenként beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia.
31. A polgármester
80. § A polgármester megbízatását főállásban látja el.
81. § (1) A polgármester Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túl:
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás és a közakarat érvényesülését,
e) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről,
f) együttműködik az egyházakkal, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,
g) fogadóórát tart,
h) nyilatkozik a sajtónak.
(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület döntésével, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.
(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével, dönt az Mötv. 68. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése,
b) nemzetbiztonsági és honvédelmi, vagy a közbiztonság fenntartása, vagy fontos közrendvédelmi ügy,
c) ha a döntés hiánya jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral, vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével jár,
d) ha a döntés közegészségügyi, járványügyi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi okból szükséges,
(4) A polgármester az Mötv. 68. §. (3) bekezdése alapján – a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben, olyan pályázat benyújtásáról, amely saját forrást nem igényel, vagy amelynek saját forrását a képviselő-testület előzetesen biztosította – amennyiben a pályázat a biztosított saját forrást nem haladja meg.
82. § (1) A polgármester minden hónap első szerdai napján 8-12 óráig, minden hónap harmadik szerdai napján 13-17 óráig ügyfélfogadást tart.
(2) Amennyiben a (1) bekezdésben megjelölt időpont munkaszüneti napra esik, akkor a fogadóóra az azt követő első munkanapon kerül megtartásra.
83. § A polgármester utasításban, saját hatáskörben szabályozza a polgármesteri feladat- és hatáskör tekintetében a kiadmányozás rendjét.
32. Az alpolgármester
84. § (1) A képviselő-testület a tagjaiból egy alpolgármestert választ, aki a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el. A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester feladatát a polgármester irányításával látja el.
(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.
(3) Az alpolgármester minden hónap második és harmadik hetének keddi napján 14-16 óra között fogadóórát tart.
33. A jegyző
85. § A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról,
b) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről a tárgyévet követő év május 31-ig,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) előkészíti a képviselő-testületi ülés és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,
e) ellátja a testület és a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
f) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
86. § A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy a jegyző akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat az Iszkaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal igazgatási ügyintézője látja el.
34. A képviselő-testület hivatala
87. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatal működését az Mötv. 84. § (1) bekezdése és az Iszkaszentgyörgy és Bakonykúti Község Önkormányzat Képviselő-testületi határozataival elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint végzi.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadási rendjét a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, melyet Iszkaszentgyörgy és Bakonykúti Község Önkormányzat Képviselő-testületei hagynak jóvá.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatalon belüli kiadmányozás rendjét a jegyző külön intézkedésben szabályozza.
35. Az önkormányzat társulásai
88. § (1) Az Önkormányzat feladatai ellátása érdekében az alábbi önkormányzati társulások tagja:
a) Iszkaszentgyörgyi Szociális Intézményi Társulás (8043 Iszkaszentgyörgy, Kossuth tér 1.)
b) Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (8154 Polgárdi, Batthyány utca 132.)
c) Székesfehérvári Többcélú Kistérségi Társulás (8000 Székesfehérvár, Városház tér 1.)
(2) A társulási tanácsban az önkormányzatot a polgármester képviseli.
36. Együttes képviselő-testületi ülések szabályai
89. § (1) A hivatalt érintő és a hivatal létrehozására és működtetésére vonatkozó megállapodásban megjelölt témakörökben a tagönkormányzatok képviselő-testületei együttes ülést tartanak.
(2) Az együttes ülést a polgármesterek előre egyeztetett helyszínre hívják össze. A meghívó formai és tartalmi előírásait a 34. § tartalmazza.
(3) Az együttes képviselő-testületi ülésre egyebekben a rendelet képviselő-testületi ülésekre vonatkozó szabályai az irányadók.
(4) Az együttes ülésről a jegyzőkönyvére a 67-70. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy két eredeti példányban készül, és az ülésen résztvevő önkormányzatok a szervezeti és működési szabályzatukban meghatározottak szerint írják alá.
37. Záró rendelkezések
90. § A rendelet kihirdetése napját követő napon lép hatályba.
91. § Hatályát veszti Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelete.
Gáll Attila |
Kovács Edit |
1. melléklet
2. melléklet