1. § (1) Sárkeresztes község közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), az egyéb általános érvényű jogi rendelkezések és hatósági előírások, Sárkeresztes község településképi rendelete, valamint e Rendelet betartásával kell.

(2) Az OTÉK előírásait az e Rendeletben foglalt kiegészítésekkel és – amennyiben erre külön utalás szerepel – eltérésekkel együtt kell alkalmazni. A Rendelet előírásainak megfogalmazása az OTÉK 2018. február 20-án hatályos állapotának ismeretében született.

(3) A Rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:

• 1. melléklet: Sárkeresztes Község Szabályozási Terve M=1:3000

2. § A Rendelet alkalmazásában:

• 1. Főépület: az övezeti előírásokban megnevezett rendeltetéseknek helyet adó, melléképületnek nem minősülő épület.
• 2. Kialakult állapot: Olyan építési övezetekre használt jelző, amelyek további beépítése során a meglévő karakterjegyek alapján az illeszkedés elve érvényesíthető.
• 3. Köztárgy: Közterületen lévő, közfunkciót ellátó tárgy, például utcabútor, szemétgyűjtő, telefonfülke, árusító automata, segélyhívó stb.
• 4. Melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát, üzemeltetését segítő, kiegészítő funkciójú épület.

3. § (1) A Szabályozási Terven szereplő határelemek, illetve vonalas szabályozási elemek hierarchiáját (fedettségét) az alábbiak szerint kell értelmezni:

• 1. közigazgatási határ,
• 2. meglévő/megszűnő/tervezett belterületi határ,
• 3. szabályozási vonal, szabályozási vonal meglévő telekhatáron,
• 4. építési övezet, övezet határa, valamint
• 5. tervezett telekhatár.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő hierarchia lebontott értelmezése a következő:

• a) A közigazgatási határ lehet belterületi határ, lehet szabályozási vonal, lehet övezethatár, de mindig telekhatár.
• b) A belterületi határ, lehet szabályozási vonal, lehet övezethatár, de mindig telekhatár.
• c) A szabályozási vonal mindig telekhatár.
• d) Az övezethatár lehet telekhatár.

4. § (1) A szabályozási terv határelemei:

• 1. közigazgatási határ,
• 2. meglévő-megmaradó, meglévő-megszűnő és tervezett belterületi határ.

(2) A szabályozási terv vonalas szabályozási elemei:

• 1. szabályozási vonal
• 2. építési övezet, övezet határa,
• 3. építési övezet, övezet jele.

(3) A szabályozási terv felületként megjelenő szabályozási elemei:

• 1. közlekedési terület,
• 2. nem szerkezeti jelentőségű, közlekedési célú közterület,
• 3. zöldterület,
• 4. vízgazdálkodási terület,
• 5. erdőterület.

(4) A szabályozási terv sajátos jogintézményeket feltüntető elemei:

• 1. helyi közút céljára történő lejegyzés.

(5) A kötelező elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.

5. § (1) A szabályozási tervben alkalmazott jogszabályok által meghatározott, kötelező elemek a következők:

• 1. védőterület, védőhatár, védősáv határa,

6. § (1) A szabályozási terv irányadó szabályozási elemei:

• 1. tervezett telekhatár,
• 2. megszüntető jel,
• 3. gyalogút nyomvonala,
• 4. tervezett kerékpárút nyomvonala.

(2) A tervezett kerékpárút nyomvonala kizárólag az érintett közterületen belül történő elhelyezési javaslatról tájékoztat, ezért a kerékpárút az érintett közterületen belül bármely oldalra kiépíthető.

7. § (1) A szabályozási terv tájékoztató elemei:

• 1. magassági pont,
• 2. út tengelye,
• 3. híd,
• 4. helyi jelentőségű művi érték,
• 5. közműlétesítmény (vízmű kút, hidroglóbusz, szennyvízátemelő, adótorony, transzformátor állomás, gázfogadó),
• 6. közművezetékek, termékvezetékek nyomvonala.

(2) A tájékoztató szabályozási elemek nem tekinthetők önkormányzati elhatározásnak.

8. § Tömbfeltáró út kialakítására csak a tömb egészére kiterjedő telekcsoport-újraosztási terv alapján kerülhet sor.

9. § (1) Az építési helyet az építési övezetben előírt beépítési mód figyelembevételével, a következők szerint kell meghatározni:

(2) Az előkert méretét:

• a) az utcában jellemzően kialakult állapotnak kell megfeleltetni.
• b) ha az a) pont szerinti kialakult állapotnak megfelelő érték egyértelműen nem állapítható meg, akkor:
  • ba) lakóterületen és településközpont területen: 5,0 méternek,
  • bb) ipari területen, kereskedelmi, szolgáltató területen és különleges területen min. 5,0 méternek

  kell tekinteni.

• c) meglévő épület átalakítási, felújítási, bővítési, helyreállítási, korszerűsítési munkái esetében megfelelőnek kell tekinteni.

(3) Az oldalkert méretét:

• a) Szabadon álló beépítési módnál:
  • aa) az övezetben előírt legnagyobb épületmagasság felének,
  • ab) de legalább 3,0 méternek.
• b) Oldalhatáron álló beépítési módnál legalább 4,0 méternek

kell tekinteni.

(4) A hátsókert:

• a) Kialakult állapot esetén 25 m telekmélységig a hátsókert értéke 0,0 m-ig is csökkenthető, azaz az épület a hátsó telekhatárig tűzfalképzéssel kiépíthető,
• b) Minden más esetben:
  • ba) min. 6,0 m,
  • bb) vagy a kialakult állapotnak megfelelő. Kialakult állapot szerinti szabályozás esetén sem lehet azonban kisebb a hátsókertre néző tényleges épületmagasság értékénél.

(6) Oldalhatáron álló beépítés esetén:

• a) az épületeket az építési helyen belül, a környezetében kialakult beépítési ritmus figyelembevételével kell elhelyezni, betartva az oldalkertre előírt legkisebb távolságot.
• b) Új építés esetén az oldalkerttel szembeni telekhatártól számított 1,0 m-t építési vonalnak kell tekinteni.

10. § (1) A meglevő értékes növényzet védelmét az építmények elhelyezésénél figyelembe kell venni.

(2) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közterületi növényzet elhelyezhetőségének.

(3) Az országos közút külterületi szakasza mentén – ökológiai és tájképi érdekek érvényesítése céljából –fasor, illetve többszintes kialakítású zöldsáv telepítendő.

11. § Vízfelület – a környezet veszélyeztetésének kizárásával, a vízjogi engedélyezés figyelembe vételével – bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.

12. § (1) A 81 sz. másodrendű főút mentén, annak 30 méteres sávjában, zajtól védendő épület nem építhető.

(2) A 81 sz. főút felőli hátsó telekhatárok mentén – zajvédelmi okokból – zárt kerítés létesíthető.

(3) A 81. sz. főút menti gazdasági területeken belül, a főút melletti területsávon, fasor telepítése kötelező.

13. § (1) Az építési övezetben, övezetben közműépítmények (pl.: szennyvízátemelő, transzformátorház stb.) elhelyezése érdekében, továbbá magánút számára az övezeti előírásoktól eltérő paraméterű telek is kialakítható.

(2) Új nyúlványos (nyeles) telek:

• a) meglévő és tervezett belterületen belül nem alakítható ki.
• b) külterületen kizárólag meglévő telekállapot közlekedési kapcsolatának biztosítására, fejlesztési területeken kívül alakítható ki.

(3) Magánút Sárkeresztes belterületén – a Kossuth Lajos utca – Dózsa György utca – Újhegyi utca folytatása – Móra Ferenc utca – Petőfi Sándor utca által határolt tömb kivételével – nem alakítható ki.

(4) Magánút Sárkeresztes külterületén kialakítható.

(6) Telekalakítás (telekcsoport újraosztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés) a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseken túl abban az esetben engedélyezhető, ha:

• a) a felosztás után „zárvány tel(k)ek” nem alakul(nak) ki, valamint
• b) telekcsoport-újraosztásnál a felosztás utáni telekméretek az építési övezetre előírt legkisebb kialakítható telekméret értékét elérik.

14. § (1) Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és a rá vonatkozó, a Rendelet szerinti előírásokat kell alkalmazni.

(2) Az építési helyen kívül eső, meglévő épületek átalakíthatók, felújíthatók, tetőterük beépíthető, funkcióváltásuk megvalósítható, de beépítettséget növelő bővítésük nem engedélyezhető.

(3) Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – csak az építési hely határain belül engedélyezhető.

15. § Övezetbe nem sorolt külterületi út tengelyétől számított 5-5 méteren belül kerítés, 10-10 méteren belül épület nem létesíthető.

16. § Sárkeresztes, mint III. katasztrófavédelmi osztályba sorolt település számára a katasztrófavédelemről és a kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Kormányrendelet alapján kell az elégséges védelmi szint követelményeit meghatározni.

17. § (1) Lakóterületen telek beépítésének feltétele a teljes közművesítés kiépülése.

(2) Az építési helyen belül a főépületnek mindig az utca felől kell elhelyezkednie.

18. § (1) Telkenként legfeljebb 2 db lakó rendeltetési egység helyezhető el.

(2) Mezőgazdasági, erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági-, kisüzemi-, kisipari rendeltetés legfeljebb a beépíthető terület 1/3-án helyezhető el.

19. § (1) Településközpont területen telek beépítésének feltétele a teljes közművesítés kiépülése.

(2) Az OTÉK 16. § (1), (2) bekezdésekben nevesített rendeltetés(eke)t szolgáló építmény(ek) az alábbi kiegészítéssel/szigorítással helyezhető(k) el:

• a) Önálló gazdasági rendeltetésű épület nem létesíthető.

20. § (1) Gazdasági területen telek beépítésének feltétele a teljes közművesítés kiépülése.

(2) A zöldfelületi arány 50%-án többszintű növényzet telepítendő, jellemzően a telekhatárok mentén.

(3) Az előírt számú parkoló hely biztosításán túl a teheráru rakodását is telken belül kell biztosítani.

(4) 400 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.

21. § (1) Egyéb Ipari területen környezetre jelentős hatást gyakorló rendeltetést szolgáló építmény nem helyezhető el.

22. § (1) Különleges beépítésre szánt területeken a sajátos rendeltetés ellátásához szükséges valamennyi épület, illetve építmény elhelyezhető.

(2) Az eltérő célú és fajtájú különleges területekre vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – a 23-27. § szakaszok előírásait kell figyelembe venni.

(3) Az építési övezetben a létesítmények elhelyezésének feltétele:

• a) a legalább részleges közművesítés megléte, valamint
• b) a keletkező szennyvíz
  • ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
  • bb) szivárgásmentes, zárt szennyvíztárolóban történő elhelyezése, vagy
  • bc) a hidrogeológiai védőidom területén kívül, egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.

23. § (1) Különleges beépítésre szánt közműterületen elhelyezhető:

• a) közműlétesítmény (pl. vízmű, szennyvízátemelő, transzformátorállomás stb.), ezek műtárgyai, műszaki és biztonsági berendezései, valamint
• b) a közműhálózat üzemeltetéséhez, a telephely fenntartásához, védelméhez kapcsolódó építmény.

24. § (1) Különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi területen elhelyezhető:

• a) mezőgazdasági üzemi rendeltetés,
• b) mezőgazdasági termeléssel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató, tároló rendeltetés,
• c) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetés, valamint
• d) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló rendeltetés (szociális, irodai, raktár, porta stb.)

céljára szolgáló építmény.

25. § (1) Különleges beépítésre szánt rekreációs területen elhelyezhető:

• a) sport- és rekreációs rendeltetés,
• b) lovas turisztikai rendeltetés,
• c) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetés,
• d) a területet használók ellátását szolgáló szálláshely szolgáltató és vendéglátó rendeltetés, valamint
• e) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló rendeltetés (szociális, irodai, raktár, porta stb.)

céljára szolgáló építmény.

26. § (1) Különleges beépítésre szánt sportterületen elhelyezhető:

• a) sport- és rekreációs rendeltetés (beleértve a lelátó, az öltöző, a sportcsarnok, az edzőterem stb.)
• b) a területet használók ellátását szolgáló szálláshely szolgáltató és vendéglátó rendeltetés, valamint
• c) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló rendeltetés (szociális, irodai, raktár, porta stb.)

céljára szolgáló építmény.

27. § (1) Különleges beépítésre szánt temetőterületen elhelyezhető:

• a) egyházi és világi kegyeleti épület,
• b) ravatalozó,
• c) hűtőház,
• d) sírbolt, emlékmű,
• e) urnafal,
• f) kereszt, harangláb, emlékoszlop,
• g) virág és kegyeleti kellék árusításához szükséges rendeltetés, valamint
• h) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló rendeltetés (szociális, irodai, raktár, porta stb.)

céljára szolgáló építmény.

(2) A temetőterület telekhatára mentén – ahol az fizikailag lehetséges – növénysávot kell létesíteni.

28. § (1) A KÖu jelű közlekedési területen elhelyezhető:

• a) országos és helyi közúthálózati elem és annak csomópontja,
• b) tömegközlekedési megállóhely és építménye,
• c) várakozóhely (parkoló),
• d) kerékpárút, gyalogos út, járda, mindezek zöldfelületi eleme, vízelvezetési és környezetvédelmi létesítménye, valamint
• e) közmű- és hírközlési létesítmény.

29. § A közkert övezetbe tartozó területen épület(ek) csak kertépítészeti terv alapján helyezhetők el.

30. § (1) Építmény elhelyezésére, illetve birtokközpont kialakítására – amennyiben rendelkezésre áll, elsődlegesen – művelésből kivett területként nyilvántartott telket, telekrészt kell felhasználni.

(2) Birtokközpont kialakítása, illetve alternatív energia hasznosítására szolgáló építmények elhelyezése Natura 2000 hálózatba tartozó területen, valamint az országos ökológiai hálózat övezetében nem megengedett.

31. § Az övezetben az OTÉK 29. § (5)-(7) bekezdései szerinti birtokközpont nem alakítható ki.

32. § Az övezetben az OTÉK 29. § (5)-(7) bekezdései szerinti birtokközpont kialakítható.

33. § (1) Az övezetben az OTÉK 29. § (5)-(7) bekezdései szerinti birtokközpont nem alakítható ki.

(2) Az övezetben épület nem helyezhető el, építmények elhelyezése pedig kizárólag a természetvédelmi érdekekkel összhangban történhet.

34. § (1) Különleges beépítésre nem szánt területeken a sajátos rendeltetés ellátásához szükséges valamennyi épület, illetve építmény elhelyezhető.

(2) Az építési övezetben a létesítmények elhelyezésének feltétele:

• a) a legalább részleges közművesítés megléte, valamint
• b) a keletkező szennyvíz
  • ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
  • bb) szivárgásmentes, zárt szennyvíztárolóban történő elhelyezése, vagy
  • bc) a hidrogeológiai védőidom területén kívül, egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.

(3) Kb-Re jelű különleges beépítésre nem szánt rekreációs területen elhelyezhető:

• a) sporthorgász célú építmény
• b) a területet használó számára szolgáló kereskedelmi, vendéglátó létesítmény
• c) a terület fenntartásához, kezeléséhez és őrzéséhez kapcsolódó építmény

35. § (1) A Rendelet 2018. április 1. napján lép hatályba.

(2) A Rendelet előírásait a hatálybalépése napját követően indult építési hatósági ügyekben kell alkalmazni.

(3) Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 1/2005. (II. 10.) önkormányzati rendelet.