Szabadhídvég Község Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a követkőket rendeli el:  

Általános rendelkezések

1. §    (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szabadhídvég Község Önkormányzata

(a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 8138 Szabadhídvég, Községház utca 1.

(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Szabadhídvég Községi Önkormányzat Képviselő-testülete.

(4) Az Önkormányzat működési területe: Szabadhídvég község közigazgatási területe.

(5) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök Szabadhídvég Község Önkormányzata Képviselő-testületét illetik meg (továbbiakban: Képviselő-testület).

(6) A képviselőtestület hivatala: Lepsényi Közös Önkormányzati Hivatal Szabadhídvégi Kirendeltsége (a  továbbiakban: Hivatal).

(7) Az Önkormányzatot képviseli a:

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) meghatározott ügyekben, vagy esetenként az erre felhatalmazott más személy.

(8) Az Önkormányzat a lakosság és a közvélemény tájékoztatása érdekében internetes honlapot működtet, ennek költségeit éves költségvetésében biztosítja. Az Önkormányzat és a Hivatal részéről a lakosság helyben szokásos módon történő tájékoztatásának módja a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés. A lakossági tájékoztatás szervezése a polgármester és a jegyző feladata, tájékoztatás céljára - a fentieken kívül - egyéb mód is igénybe vehető.

Jelképek

2. §    (1) Szabadhídvég jelképei: a címer és a zászló.

(2) Szabadhídvég címere:

A vár annak a palánk, majd később földvárnak (Pusztavár) a szimbóluma, amely védte a Sió vonalat a Rákóczi szabadságharc idején. A három szív mintából összefonódó alakzat a három község (Faluhidvég, Városhidvég, Szabadhegy) 1922. évben való egyesülését jelzi, ez egyben a Szabadhídvég név használatának a kezdeti dátuma. A hullámvonal a község vízparti település jellegére utal. Az ötágú nemesi korona azon 29 „Hídvégi" család tiszteletére került fel, akiket az 1784-es összeíráskor nemesnek számítottak. A „Hídvégiek" 1688-tól csak katonai szolgálattal tartoztak, tehát vérükkel adóztak ugyanúgy, mint a nemesek. A zöld szín a község mezőgazdasági jellegére utal. A hullámvonalak azok, amik a régi és a mai Hídvéget összekötik, vagyis a Sió, - mivel ez mindig meghatározó volt a falu életében (átkelés, halászat, öntözés, stb.).         

(3) Szabadhídvég zászlaja: A zászlólap arányában a zászlórúd felől nézve téglalap alakú, a rövidebb oldal 100 cm, a hosszabb oldal 140 cm. Három egyenlő részre osztott, két szélén zöld színű, a középső fehér színű harmadban helyezkedik el az önkormányzat címere. A zászlólap vége aranyrojtozott. A zászlórúd fából készült, lakkozott.

(4) A címer és zászló használatának rendjéről az önkormányzat külön rendeletet alkot.

Bélyegző használata

3. §    (1) Az Önkormányzat, a Polgármester, a Jegyző és a Hivatal bélyegzőjén a Magyarország címerét kell használni.

(2) Az Önkormányzat bélyegzőjét kell használni aláírás hitelesítésére a/az

a) képviselő-testület által adományozott, helyi kitüntetésről, díjról, elismerő címről szóló oklevélen,

b)  Önkormányzat nevében kötött megállapodásokon, szerződéseken,

c)  Önkormányzat nevében tett nyilatkozaton,

d)  bizottság meghívóján,

e)  képviselő-testület és bizottság határozatán,

f)  ülésekről készült jegyzőkönyvön,

g) Önkormányzati rendeleten .

(3) Szabadhídvég Község címerét ábrázoló bélyegző azokban az esetekben használható, ahol Magyarország címerét ábrázoló bélyegző használatát jogszabály kifejezetten nem írja elő.

4.  §  (1)  A polgármester bélyegzője az Önkormányzat, a Képviselő-testület és szervei működésével összefüggő, saját hatáskörében kiadott dokumentumon használható a polgármester neve mellett, az aláírás hitelesítésére.

(2) A jegyző bélyegzője a Hivatal működésével és a jegyző hatáskörébe tartozó ügyekkel összefüggő dokumentumon, a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyven, Önkormányzati rendelet kihirdetésénél használható a jegyző neve mellett, az aláírás hitelesítésére.

(3) A Hivatal bélyegzője a hivatali működéssel kapcsolatban, az igazgatási feladatok ellátásával összefüggő dokumentumokon használható, az aláíró neve mellett az aláírás hitelesítésére.

(4) A bélyegzők használatáról külön nyilvántartást kell rendszeresíteni. A nyilvántartás elkészítésének felelőse a jegyző.

Feladat és Hatáskör

5. §   (1) A Képviselő-testület ellátja a jogszabályokban megállapított és az önként vállalt feladat- és hatásköröket. Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a jegyző, a Képviselő-testület hivatala és a társulás látják el.

(2) A nem kötelező és más szerv hatáskörébe nem tartozó feladat felvállalásáról legkésőbb a költségvetési koncepció benyújtásakor dönthet a Képviselő-testület. Évközben a folyó költségvetésre is hatással bíró feladat ellátása önkéntesen csak indokolt esetben vállalható fel a forrás egyidejű megjelölésével.

(3) Az Önkormányzat – a képviselő-testület vagy helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja miden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utalt más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyeken az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügy megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása saját bevételek, vagy a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

(4) Helyi közügy önálló megoldásának önkéntes vállalása előtt a polgármester előkészítő eljárás lefolytatásáról gondoskodik, melynek eredményéről a Képviselő-testületnek beszámol. A Képviselő-testület elé terjesztett, a helyi közügy önálló megoldásának önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat kötelező eleme a megvalósításhoz szükséges költségvetési források bemutatása.

6. §  (1) A Képviselő-testület egyes hatásköreit – az Mötv. 42. §-ban foglaltak kivételével - a polgármesterre vagy a Bizottságra ruházhatja át minősített többségi szavazattal. Az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.  Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(2) A képviselő kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül az átruházott önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben hozott döntéseket.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója – feladatkörében, hatáskörének ellátásról, intézkedéseiről, azok eredményeiről – évente egyszer beszámol a Képviselő-testületnek.

A Képviselő-testület működése

7. §    (1) A Képviselő-testület tagjai a megválasztott települési képviselő és a polgármester.

(2) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A képviselők névsorát az 1. függelék tartalmazza.

(3) A képviselő-testület bizottsága a Pénzügyi, Szociális és Ügyendi Bizottság (továbbiakban: Bizottság). A Bizottság névsorát a 3. függelék tartalmazza.

(4) A képviselőtestület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 3 fő jelen van (egyszerű többség).

(5) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirend tárgyalására újra össze kell hívni.

(6) A minősített többségű döntéshez az összes képviselő több mint felének egybehangzó szavazata szükséges.

(7) Egyszerű többségű döntéshez a jelenlévő képviselők több mint felének egybehangzó szavazata szükséges.

(8) A Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt az Mötv. 55. § szerint kimondhatja feloszlását. 

A Képviselő-testület ülése

8. § (1) A képviselő-testület évente legalább hat alkalommal ülést tart, melynek tervezett időpontjait az éves munkatervében jelöli meg. Az éves munkatervre vonatkozó javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyév első ülésnapján. A üléstervet a 2. függelék tartalmazza.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) az ülés várható időpontját,

b) az előre tervezhető napirendek tárgyát és előterjesztőjét,

c)  az előzetes bizottsági állásfoglalás vagy véleményezés szükségességét,

d) a közmeghallgatás tárgyát és időpontját.

(3) A munkatervbe évente legalább egyszer fel kell venni:

a) az Önkormányzat költségvetésének és zárszámadásának megtárgyalását,

b) a Hivatal tevékenységéről szóló beszámolót,

c) a település közrendjének és közbiztonságának értékelését,

d) az átruházott képviselő-testületi hatáskörök gyakorlásáról szóló beszámolót,

e) az éves ellenőrzési tervet és annak végrehajtásáról szóló beszámolót.

(4) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tarthat.

9. §   (1) Alakuló ülését – melyet a megválasztott polgármester hív össze és vezet - a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 43. § (1) – (2) bekezdésében foglaltak szerint tartja.

(3) A megválasztott képviselőktől a Helyi Választási Bizottság elnöke, a polgármestertől a korelnök képviselő veszi az esküt vagy fogadalmat. Az alakuló ülésről távollévő képviselő az esküt vagy fogadalmat azon a képviselő-testületi ülésen teszi le, amelyen először részt vesz.

10. § (1) A Képviselő-testület rendes és rendkívüli ülését a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályozatásuk esetén a Bizottság elnöke jogosult a Képviselő-testület ülésének összehívására.

(2) Az üléseket rendszerint – a (6) bekezdés szerinti nyári szünet kivételével - a hónap utolsó csütörtöki munkanapján, 14 órai kezdettel kell összehívni. A polgármester a Képviselő-testület rendes ülését – indokolt esetben – az előzetesen meghatározottól eltérő időpontban is összehívhatja.

Húsz óra után új napirendi pont tárgyalására nem kerülhet sor. Az ilyen okból elmaradt előterjesztések napirendre tűzésére és tárgyalására a napirendi pontok tárgyalásának elnapolására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az ülések helyszíne rendszerint a Szabadhídvég Községháza épülete. Településrészeken (Pélpuszta) kihelyezett ülés tartható. A társult Önkormányzatok közös testületi ülése a társulásban részt vevő más településen is tartható.

(4) A képviselő-testület ülését tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának vagy a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokolását tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze.  Amennyiben a tizenöt napos határidőnek a polgármester nem tesz eleget, a kormányhivatal hívja össze a képviselő-testületi ülést.

(5) A Képviselő-testület július 1-től augusztus 25-ig – rendkívüli ok kivételével – nem ülésezik.   

A Képviselő-testület ülésének összehívása

11. §  (1) A Képviselő-testület rendes ülésének napirendjére, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot. A rendes ülés összehívásáról szóló meghívót az ülés előtt legalább 5 nappal kell megküldeni. A meghívó tartalmazza az ülés időpontját, helyét, jellegét, a tervezett napirendeket, az ülés összehívóját. A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket, rendelet-tervezeteket és határozati javaslatokat. Az előterjesztésekkel kapcsolatos nem kiküldhető egyéb háttéranyagok megtekintésének helyét és a tájékoztató személyét meg kell jelölni.

(2) A polgármester köteles e rendeletben meghatározott módon az ülés napirendjére felvenni az előterjesztéseket, az önálló indítványokat, az interpellációkat, a tájékoztatókat és a bejelentéseket.

(3) A képviselő-testületi ülés meghívóját – a lakosság tájékoztatása érdekében – a Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni az ülés időpontjáig.

(4) A képviselőtestület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a napirendi pont tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét és akinek a jelenléte a napirend alapos és körültekintő megtárgyalásához elengedhetetlenül szükséges. A további meghívottak személyéről a polgármester dönt.

(5) A polgármester a napirend előtt tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről, a lejárt határidejű határozatokról, a közbeszerzési és egyéb pályázatokról.

12. §  (1)   Halaszthatatlan döntést igénylő esetben rendkívüli ülést kell tartani. Különösen sürgős esetben a rendkívüli ülés távbeszélőn vagy elektronikus úton is összehívható.

(2) Nem minősül rendkívüli ülésnek, ha a meghívó és az írásos előterjesztés az ülést megelőző 5 nappal kézbesíthető.

Az előterjesztés

13. §  (1) A napirenddel kapcsolatos valamennyi előterjesztést a meghívóval együtt kell megküldeni.  Előterjesztésnek minősül:

a) a rendelet-tervezet,

b) a határozati javaslat,

c) a beszámoló.

(2) Az előterjesztéseket írásban kell benyújtani, de a beszámoló szóban is előterjeszthető. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztés és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.

(3) Előterjesztést nyújthat be:

a) polgármester

b) települési képviselő

c) Képviselő-testület bizottságának elnöke

d) önkormányzati intézmény vezetője

e) jegyző

(4) Az írásbeli előterjesztésnek általában tartalmaznia kell:

a)    az előterjesztő  megnevezését,

b)    az előterjesztés tárgyát, a képviselő-testületi ülés időpontját,

c)    a tényállást,

d)    a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,

e)    az alternatívák indokait, a megvalósítás várható negatív és pozitív következményeit,

f)     az előterjesztő aláírását,

g)    a határozat-tervezetet (rendelet-tervezetet),

h)    szükség szerint a határozat végrehajtásáért felelős és a határidő megjelölését,

A c) – e) pontokban foglaltakat az előterjesztő vagy az előadó az ülésen szóban is ismertetheti, vagy írásos előterjesztésük esetén – azokat szóban kiegészítheti.

(5)  Az előterjesztő az előterjesztés elkészítésére külön előadót jelölhet ki vagy kérhet fel, aki az előterjesztés megtárgyalásán tanácskozási joggal vesz részt.

14.§ Nyilvános ülésre szóló meghívó és előterjesztés – előzetes kérelemre – elektronikus formában is megküldhető.

Az ülés nyilvánossága

15. §   (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2)  Az ülés megkezdése előtt az ülés elnöke megállapítja a határozatképességet, továbbá annak fennállását az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri.

(3) Határozatképtelenné vált ülés esetén megkíséreli annak helyreállítását. Amennyiben a határozatképesség helyreállítása nem vezet, az ülést bezárja. A továbbiakra a 18. § (2) bekezdésében foglaltak irányadók.

(4)  A nyilvános ülésen jelen lévő – tanácskozási joggal nem rendelkező – részéré az ülés elnöke engedélyezheti a hozzászólást, melynek maximális időkerete 3 perc lehet.

(5) A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. A hallgatóként megjelent személy köteles tiszteletben tartani az ülés rendjét, méltóságát, magatartásával azt nem zavarhatja. 

16. § (1) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontja alapján. Az érintett kérésére tart zárt ülést az Mötv. 46. § (2) bekezdés b), pontja alapján.

(2) Zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja alapján. Ebben az esetben a zárt ülés elrendeléséről a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.  A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltak vehetnek részt.

Sürgősségi javaslat

17. §  (1) A polgármester, a jegyző, a Képviselő-testület állandó bizottságai, vagy bármely képviselő javasolhatja a napirend kiegészítését (sürgősségi javaslat).

(2)  A javaslatot indokolni kell.

(3) A sürgősségi javaslat kérdésében a Képviselő-testület a napirend megszavazása előtt, minősített többséggel dönt. 

(4) Sürgősséggel rendelet-tervezet nem tárgyalható.

(5) A sürgősségi javaslat határozat-tervezetét a képviselők részére legkésőbb az ülés megkezdéséig ki kell osztani.

(6) A sürgősségi javaslat tárgyalása előtt, bármely képviselő indítványára az ülés levezetője legalább 15 perces szünetet köteles elrendelni annak érdekében, hogy az előterjesztést a képviselők áttanulmányozhassák

A napirendi pont tárgyalásának elnapolása

18. §  (1) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja, az adott napirendi pont vitájának lezárásáig, napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről a Képviselő-testület vita nélkül dönt. 

(2) Azokat az előterjesztéseket, amelyek tárgyalását a Képviselő-testület elnapolta, vagy amelyek tárgyalása határozat-képtelenség miatt maradt el, a következő ülés napirendjének elejére kell felvenni, kivéve, ha az elnapolásról hozott határozatában a Képviselő-testület másként döntött.

Interpelláció

19. §  (1) A települési képviselő felvilágosítást kérhet.

(2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően írásban a polgármesternél vagy szóban az ülés egyebek napirendi pontjai során kell bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az interpelláló nevét és az interpelláció tárgyát.

(3) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga.

(4) Amennyiben az interpelláció azonnal nem megválaszolható, a Képviselő-testület hozzájárulhat, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban történjen válaszadás. E válasz másolatát írásban minden képviselőnek meg kell küldeni.

(5) Ha az interpelláló képviselő írásban kapott választ, akkor a következő rendes ülésen kell nyilatkoznia a válasz elfogadásáról.

(6) Ha az interpellációra adott szóbeli vagy írásbeli választ a képviselő nem fogadja el, a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel dönt. Abban az esetben, ha a választ a Képviselő-testület sem fogadja el, az interpelláció címzettje köteles az ügyet újra megvizsgálni és az interpellációt a soron következő ülésen ismételten megválaszolni. 

Kérdés, észrevétel, tájékoztató, bejelentés

20. §   (1) A képviselő a testületi ülésen, önkormányzati ügyekben kérdéssel és észrevétellel fordulhat a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez. Részére a választ lehetőleg azonnal, de legkésőbb a következő ülésen meg kell adni. 

(2) A képviselő az erre kijelölt napirendi pont keretében, vagy ennek hiányában, az ülés végén - közérdekű ügyekről - tájékoztatást adhat és bejelentéssel élhet.

Napirend előtti felszólalás

21. §  (1) Napirend előtti felszólalásra írásban bármelyik képviselő, a felszólalás tárgyának megjelölésével, engedélyt kérhet a polgármestertől.

(2) Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a Képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan bármely képviselő 3 percre kaphat szót. 

(4) Vitának és határozathozatalnak helye nincs.

A Képviselő-testület tanácskozási rendje

22. §   (1) A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesz részt:

a) a jegyző,
b) a meghívott (tevékenységi körébe tartozó kérdésben),
c) a helyi egyházak képviselői,
d) a helyi civil szervezetek vezetői,
e) a választókörzet országgyűlési képviselője,
f) a törvényességi felügyeletet ellátó hivatal vezetője vagy képviselője,
g) akinek az ülés elnöke szót ad,
h) akinek – bármely képviselő kezdeményezésére – a Képviselő-testület szót ad.

(2) Az ülés levezető elnöke:

a) Megnyitja az ülést, megállapítja a határozatképességet, számba veszi a távollévőket és ismerteti a bejelentett távollét okát. A határozatképességet az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri. 

b) Félbeszakíthatja, bezárja az ülést, tárgyalási szünetet rendelhet el, biztosítja az ülés rendjét.

c) Általános vitavezetési feladatai napirendi pontonként a vita megnyitása és berekesztése, a szó megadása, megtagadása, a szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás, a napirend előtti és ügyrendi kérdésben történő felszólalás engedélyezése, szó megtagadása, a szavazás elrendelése, a szavazás eredményének megállapítása, a határozat kimondása.

(3) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(4) Az elnök az (3) bekezdés szerinti ismételt, tárgytól eltérő felszólítás esetén megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra. 

(5) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülést vezető elnök a rendzavarót rendre utasíthatja, ismételt rendzavarás esetén az ülésről kiutasítja. A levezető elnöknek a rendfenntartása érdekében tett intézkedése ellen felszólalni nem lehet.

(6) Ha a képviselő felszólalása során a Képviselő-testület vagy bármely személy tekintélyét, személyiségi jogait megsérti, vagy a Képviselő-testület tagjait sértő kifejezést használ, e rendeletnek a tanácskozás rendjére és a szavazás szabályaira vonatkozó előírásait megszegi, Őt az elnök rendre utasítja. A testületi ülésen tilos felhangosított rádiótelefonnal részt venni. E tilalom megszegőjét az elnök rendre utasítja.

(7) Ha a képviselő az ismételt rendreutasítást követően a tanácskozás rendjét továbbra is megsérti és harmadik alkalommal kell rendreutasítani, úgy tőle a tiszteletdíjának 1 havi összegét meg kell vonni. 

Vita levezetése

23.§  (1) Az elnök napirendi pontonként megnyitja az előterjesztés tárgyalását. Megadja a szót az előterjesztőnek, az előadónak, aki az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést fűzhetnek. Az előterjesztő az előterjesztést a vita megnyitásáig módosíthatja, visszavonhatja, a vita lezárásáig átdolgozásra visszakérheti.

(2) A képviselők az előterjesztőhöz, az előadóhoz, az adott előterjesztés tárgyalására meghívott szakértőhöz kérdést intézhetnek, akik kötelesek a válaszadásra.

(3) A Képviselő-testület bizottságának elnöke ismerteti a polgármester által a bizottság részére kiadott, a munkatervben meghatározott előterjesztésekkel kapcsolatos – kisebbségi véleményt és a szavazati arányt is tartalmazó – bizottsági ajánlást, a bizottság esetleges módosító javaslatát.

(4) Az előterjesztéshez módosító javaslatot bármely települési képviselő, a Képviselő-testület állandó bizottságai, a polgármester, a jegyző nyújthatnak be. A módosító javaslatot a napirend vitájának megnyitása előtt kell bejelenteni, de az ülés elnöke engedélyezheti a vita során is, a módosító javaslat előterjesztését. Ha az elnök az engedélyt megtagadja, akkor a javaslattevő kérésére az engedély megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. Indokolt esetben az elnök elrendelheti a módosító javaslat írásban történő benyújtását. A módosító javaslatot indokolni kell.

(5) Ha az előterjesztés rendelet vagy határozat módosítására irányul, akkor a módosító javaslat nem terjedhet ki a rendelet, vagy a határozat előterjesztéssel nem érintett részeire, kivéve, ha ez a szabályszerű módosító javaslat tartalma miatt nyilvánvalóan szükséges.

24. §   (1) A módosító javaslat benyújtója módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja vagy visszavonhatja.

(2) A kérdések, válaszok, bizottsági ajánlás, módosító javaslatok elhangzása után az ülés elnöke megnyitja a napirend vitáját.

(3) A hozzászólásra jelentkezőknek az elnök a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót.

(4) Az ülés elnöke – indokolt esetben – a képviselő további felszólalásának (kérdés feltevése, hozzászólás a vitában) engedélyezését megtagadhatja. Ilyen esetben a képviselő a Képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A Képviselő-testület e tárgyban vita nélkül határoz.

(5) Az ülés elnöke, indokolt esetben, a hozzászólások időtartamát korlátozhatja, valamint kezdeményezheti a napirend vitájának időbeli korlátozását. Ez utóbbiról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) Az előterjesztőt és az előadót megilleti a zárszó joga.

25. §   (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.

(2) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását. A Képviselő-testület e kérdésben vita nélkül, minősített többséggel határoz. A vita lezárása esetén, az, aki hozzászólási szándékát a lezárásra vonatkozó javaslat elhangzása előtt jelezte, még szót kaphat.

A döntéshozatal szabályai

26. § (1) Minősített többség – a megválasztott települési képviselők több mint a felének szavazata, azaz legalább 3 szavazat – szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározott esetekben, továbbá: 

a) a képviselő-testület munka- és gazdasági programjának elfogadásához, 
b) településrendezési terv elfogadásához, 
c) alapítvány létrehozásához, 
d) hitelfelvételhez, 
e) kitüntetéshez (díszpolgári cím adományozásához), 
f) helyi népszavazás kiírásához. 
g) amit az önkormányzat rendeletében minősített többségű elfogadáshoz köt. 

(2) A képviselő-testület titkos szavazást tart az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerinti esetekben. A titkos szavazást bármely képviselő kezdeményezheti, a kezdeményezésről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. 

(3) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a törvény előírja, vagy a képviselő-testület tagjainak több mint fele azt indítványozza. Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet. 

(4)  A képviselő a döntéshozatalnál csak személyesen szavazhat. 

(5) Az Mötv. 68. § (1) (2) (3) bekezdése által szabályozott esetben a polgármester az alábbi ügyekben dönthet:

    a) Közmunka program indítására benyújtandó pályázatok, a megkötött szerződések végrehajtását szolgáló     döntések ügyében.
    b) Pályázatok benyújtása ügyében.
    c) Kétmillió forint összeghatárt nem meghaladó szerződések megkötése ügyében.
    d) Egyszerűsített közbeszerzési eljárás megindítása ügyében.
    c) Önkormányzati intézmény működését érintő ügyben.

A szavazás rendje

27. §  (1) A szavazás előtt a jegyző,– törvényességi kérdésben – észrevételt tehet.

(2) A Képviselő-testület először – benyújtásuk sorrendjében – a módosító javaslatról, majd a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről dönt. Bármely képviselő a módosító indítványok szavazási sorrendjének megváltoztatását kezdeményezheti. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt. A több változatban előterjesztett javaslatokról az előterjesztés sorrendjének megfelelően kell szavazni.

(3) A képviselő Mötv. 49. § (1) bekezdésében előírt személyes érintettsége bejelentési kötelezettsége elmulasztása esetén,

a)    ha azt a képviselő-testület a döntés előtt észlelte, a személyesen érintett képviselőt kizárhatja,
b)    ha azt a döntéshozatalt követően észlelte, következő ülésén a döntéssel kapcsolatos napirendet ismét megtárgyalni köteles

28. §  (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételni. A napirendi pont végszavazása után a részszavazások (pl. módosító indítványok esetében) nem ismételhetők meg.

(3) Amennyiben a szavazás során a szavazástól tartózkodók száma a jelenlévő képviselők felét eléri, az elnök 10 perc szünetet rendel el, majd után megismétli a szavazást.

(4) Nyílt szavazás esetén, legalább három képviselőnek a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára, név szerinti szavazást kell tartani.

(5) Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.  A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

29. §   (1) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(2) A titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület a képviselők közül háromtagú – elnökből és két tagból álló – szavazatszámláló bizottságot választ.

(3) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(4) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza a:

a)  szavazás tárgyát, helyét, napját, kezdetének és befejezésének időpontját,

b) szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) szavazás során felmerült, jogi jelentőséggel bíró körülményeket,
d) szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatait,

e) a szavazás eredményét.

(5) A tikos szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják.

(6) A titkos szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek – a jegyzőkönyv ismertetésével – jelentést tesz, amelynek elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

A Képviselő-testület döntései

30. §   (1) A Képviselő-testület a vita lezárása után önkormányzati rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A Képviselő-testület által alkotott önkormányzati rendelet megjelölésére a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 27. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Sorszámozását naptári év elejétől újra kezdődő, folyamatos, növekvő egyedi arab számozással kell ellátni. A megalkotott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A jegyző által az önkormányzati rendelet kihirdetése a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történi. Kihirdetésnek a kifüggesztés napja minősül. A jegyző a rendelet Nemzeti Jogszabálytárban való közzétételéről a kihirdetést követően haladéktalanul köteles gondoskodni.

(4) A rendeletről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

31. §  (1) A Képviselő-testület által hozott normatív határozat megjelölése tartalmazza:

a) a határozatot hozó nevét (Szabadhídvég Község Önkormányzat Képviselő-testülete)
b) a naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámot,
c) „ / ” elválasztó jelet, 
d) a határozathozatal évét és zárójelben hónapját, napját.

(2) A határozat tartalmazza a Képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(3) A Képviselő-testület normatív határozatára a 30. § (3) bekezdés szerinti, önkormányzati rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A határozatról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

32. § A Képviselő-testület hatósági határozataira a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Jegyzőkönyv

33. § (1)  A Képviselő-testület üléséről 3 eredeti példányban készül jegyzőkönyv, melyet a jegyző, a polgármester és 2 jelenlévő képviselő, mint jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyvből: 

a) az első példányt a Hivatalban megőrzi,
b) a második példánnyal az Mötv. 52. § (2) bekezdésében írtaknak megfelelően jár el és megküldi a kormányhivatalnak.
c) a harmadik példányt irattárba helyezi.

(2) A jegyző a jegyzőkönyv másolati példányát a helyi Könyvtárban helyezi el.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei a meghívó, az előterjesztések, a rendelet tervezete, valamint a határozati javaslat egy példánya, a jelenléti ív, az írásban benyújtott beszámoló, tájékoztató, hozzászólás.

(4) A jegyzőkönyvbe, annak mellékleteibe – zárt ülés kivételével -  az állampolgár betekinthet, térítési díj ellenében másolatot kérhet.

(5) A bizottság üléséről 2 példányban készül jegyzőkönyv, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra –a kisebbségi véleményeket tartalmazza. 

(6) A jegyzőkönyvet az elnök valamint a bizottság egyik tagja írja alá. A bizottsági jegyzőkönyv egyik példányát továbbítani kell a kormányhivatalnak.

(7) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni az (1) bekezdésben rögzítettek szerint. Zárt ülés jegyzőkönyvébe betekintés, másolat készítése nem engedélyezhető.

A közmeghallgatás, fórum

34. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal, előre meghirdetett közmeghallgatás keretében lehetővé teszi választópolgárok, helyben érdekelt közösségek, társadalmi szervezetek képviselői részére, hogy közvetlenül terjesszék elő kérdéseiket, megtegyék javaslataikat.  

(2) A közérdekű kérdéseket és javaslatokat a Képviselő-testület megtárgyalja. Amennyiben az azonnali válaszadásra nincs lehetőség a Képviselő-testület kijelöli azt a szervezetet vagy személyt, aki a kérdést, javaslatot tizenöt napon belül megvizsgálja, a szükséges intézkedést megteszi. A bejelentőnek adott válaszról a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(3) A Képviselő-testület köteles közmeghallgatást tartani

a) helyi adó bevezetése, módosítása döntés előtt,
b) nagyobb arányú területrendezéssel kapcsolatos döntés előtt,
c) jelentősebb fejlesztéshez kapcsolódó döntés előtt.

(4) A Képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatása, települést érintő fontos döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében fórumot hívhat össze. Kötelező a fórum összehívása, ha azt a választópolgárok legalább 1 %-a kéri.

(5) A közmeghallgatás illetve a fórum helyéről, idejéről a lakosságot 10 nappal korábban kell értesíti hirdetményi úton.  Az állampolgárok kérdéseiket, javaslataikat írásban és az ülésen szóban is felvethetik. 

(6) A közmeghallgatást, fórumot a polgármester vezeti; a közmeghallgatásról, fórumról jegyzőkönyv készül.

Helyi népszavazás

35. §  Helyi népszavazás kérdésében a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény és az Mötv. 102. §-as szerint kell eljárni. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300238.TV - lbj1param

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEINEK FELADATA és MŰKÖDÉSE

A bizottság

36. § (1) A Képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő javaslata alapján, legkésőbb az alakuló ülését követő ülésén megválasztja a 7. § (3) szerinti Bizottság tagjait és elnökét. Tagja és elnöke a polgármester, alpolgármester nem lehet. 

(2) A Képviselő-testület a Bizottság tagjainak számát 5 főben állapítja meg, közülük 1 fő képviselő a Bizottság elnöke, 2 fő képviselő a Bizottság tagja és 2 fő külsős tag. A Bizottság elnökének és tagjainak megbízatására az Mötv. 58. § (1) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. A Bizottság képviselő és nem képviselő tagjának jogai és kötelezettségei a Bizottság működésével kapcsolatban azonosak. A Bizottság nem képviselő tagjára az Mötv. 40. § szerinti szabályok alkalmazandók.

(3) A Bizottság tagjaira bármely képviselő javaslatot tehet. A Képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja.

(4) A bizottság elnöke, tagja e megbízatásáról írásban lemondhat az Mötv. 58. § (3) bekezdésében foglaltak szerint.

(5) A Bizottság tagjainak névsorát a 3. függelék tartalmazza. A Képviselő-testület Bizottságra átruházott hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.

(6) A Képviselő-testület meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben képviselő lehet.

37. §  (1) A Bizottság üléseinek vezetésére a Képviselő-testület üléseinek 11. § szerinti szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a)   A Bizottság ülésének meghívóját az előterjesztéssel együtt legalább az ülés előtt 3 nappal kell kiküldeni.
b)  A Bizottság ülésére állandó meghívott a polgármester és a jegyző.

(2) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. Az indítványt a Bizottság elnöke a soron következő ülés elé terjeszti, melyre az indítványozó képviselőt is meghívja. A polgármester indítványára a Bizottság ülését össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül. 

(3) A Bizottság munkája segítése érdekében folyamatosan, vagy egy meghatározott célra tanácsadót, szakértőt kérhetnek fel. A tanácsadó munkáját fizetés, költségtérítés nélkül végzik. A szakértő díjazását önkormányzati döntéssel biztosított keretből, vagy pályázat útján elnyert összegből lehet biztosítani.

(4)  A Bizottság legalább évente egy alkalommal köteles a tevékenységéről a Képviselő-testületnek beszámolni.

(5) Az állandó bizottsági üléseket eltérő időpontban, úgy kell megtartani, hogy azokon a Képviselő-testület többi tagja is részt tudjon venni. Az állandó bizottság rendes üléseit általában a testületi ülést megelőző időpontig kell megtartani. 

(6) Amennyiben a bizottság döntését a polgármester az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja felfüggeszti azt és a soron következő Képviselő-testületi ülés elé terjeszti. 

38. §   (1) A bizottság tagja köteles a bizottság ülésén részt venni.

(2) Ha a bizottság tagja a rendes bizottsági ülésekről naptári éven belül 3 alkalommal hiányzott, a bizottság elnöke köteles őt írásban felszólítani az üléseken való részvételre. 

39. §   (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot a:

a) Képviselő-testület határozata alapján,
b) polgármester indítványára,
c) bizottsági tagok egyharmadának kezdeményezésére.

(3) A nyilvános bizottsági ülés időpontjáról és helyéről a település lakosságát a meghívónak a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell értesíteni.

40.  §  (1) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

(2) A bizottsági ülésről a 33 § (5), (6) bekezdésének megfelelően kell jegyzőkönyvet készíteni. Az önkormányzati hatósági ügyben hozott egyedi határozatok a jegyzőkönyv mellékletét képezik.

(3) A jegyzőkönyv tartalmi és formai követelményeire a 33. § alapján a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére meghatározott szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

A települési képviselő

41. § (1) A képviselőt az Mötv.-ben, e rendeletben és más önkormányzati rendeletben rögzített jogok illetik és kötelezettségek terhelik. 

(2) A képviselő az alakuló ülésen vagy megválasztását követő ülése esküt tesz. A képviselők névsorát az 1. függelék tartalmazza. 

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl köteles:

a) előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén nem tud megjelenni, egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;
b) a tudomására jutott szolgálati-, üzleti- és magántitkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll;
c) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi, méltatlansági okot haladéktalanul bejelenti a polgármesternek.

(4) Az Mötv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület – a Bizottság javaslata alapján - csökkentheti vagy megvonhatja az alábbiak szerint:

a) megvonja, ha az Mötv. 32. § (2) bekezdés i) pontjában foglalt kötelezettségének nem tesz eleget;
b) 50 %-kal csökkenti, ha az Mötv. 32. § (2) bekezdés j) pontjában foglalt kötelezettségének nem tesz eleget,
c) 70 %-kal csökkenti, ha az Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontjában foglalt kötelezettségének nem tesz eleget. 

(5) A csökkentés vagy megvonás időtartama legfeljebb 12 hónap lehet. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra megállapítható.

(6) A csökkentés vagy megvonás időtartamát a Bizottság javaslata alapján állapítja meg a Képviselő-testület. Amennyiben a képviselő igazolja, hogy a kötelezettségszegés rajta kívül álló okból következett be, vele szemben szankció nem alkalmazható.

(7)  E szakaszban alkalmazott szankciók alkalmazása előtt a polgármester írásban felhívja a képviselő figyelmét a nem teljesített kötelezettségére.

A polgármester

42. §  (1) Az Mötv. rendelkezései alapján a polgármester tekintetében az alapvető munkáltatói jogokat a Képviselő-testület gyakorolja. 

(2) Az Mötv. 63. § alapján jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek és a megbízatás megszűnésével szűnnek meg. Képviselő-testület által a polgármesterre ruházott önkormányzati feladat és hatásköröket a 1. melléklet tartalmazza. A polgármester fogadónapját az 5. függelék tartalmazza. 

(3) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége esetén a Mötv. 70. § alapján kell eljárni.

(4) A polgármester illetményére, költségtérítésére és jutalmazására a Bizottság elnöke tesz javaslatot és a Képviselő-testület határozza meg.

(5) A polgármester szabadságát a Képviselő-testületnek köteles bejelenteni, aki a szabadság kiadásáról határozattal dönt.

(6) A polgármester helyettesítését tartós távolléte; lemondása vagy a tisztségének megszűnése esetén az alpolgármester látja el. Tartós távollétnek minősül a 3 napnál hosszabb távollét. Az alpolgármester akadályoztatása esetén a helyettesítést a Bizottság elnöke látja el. 

43. §  (1) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás; az elemi csapás következményeinek elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon.

(2) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – az alábbi ügyekben hozhat döntést:

a) pályázat benyújtása,
b) pályázati eljárás hiánypótlás teljesítése, nyilatkozatok megtétele,
c) közmunka program végrehajtásához kapcsolódó szerződések megkötése,
d) az Önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott értékhatárig dönthet a forrásfelhasználásról.

(3) Amennyiben a polgármester a Képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja az Mötv. 68. § (1) bekezdése szerint járhat el.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az Mötv. 68. § (2) bekezdésben foglaltak szerint járhat el. 

(5) A polgármester a tisztsége megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek vagy a Bizottság elnökének.  Az átadás – átvétellel kapcsolatos egyéb kérdésekben a 26/2000.(IX.27.) BM rendelet szabályai az irányadók. 

Az alpolgármester

44. §   (1)  A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, - titkos szavazással - egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. 

(2) Az alpolgármester fogadónapját a 5. függelék tartalmazza. 

(3) Feladataira és hatáskörére az Mötv. 74. 75. §-ban foglaltak, az alpolgármesteri tisztség megszűnésére az Mötv. 76. §-ban foglaltak az irányadók.

(4) Tiszteletdíjára és költségtérítésére a polgármester tesz javaslatot és a képviselő-testület határozza meg.

(5) A polgármesterre vonatkozó szabályokat az alpolgármesterre is alkalmazni kell. 

A jegyző

45. §  (1) A polgármester egyetértésével a Közös Önkormányzati Hivatal székhely település polgármestere - az Mötv. 82. § (1) bekezdése alapján jegyzőt nevez ki és aljegyzőt nevezhet ki. 

(2) A kinevezések határozatlan időre szólnak.

(3) A jegyző gondoskodik Mötv. 81. § (1) (2) és (3) bekezdésében foglaltak ellátásáról, vezeti a közös önkormányzati hivatalt és megszervezi annak munkáját.  Feladata továbbá:

a) A Képviselő-testület és a Bizottság elé kerülő előterjesztések törvényességi szempontú véleményezése, előterjesztések készítése.
b) Köteles írásbeli jelzéssel élni vagy jegyzőkönyvbe foglaltan jelezi, ha a Képviselő-testület, a Bizottság, a polgármester döntéseinél, működésük során jogszabálysértést észlel.
c) Gondoskodik a jogszabály tervezetek szakmai előkészítéséről, az ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről, a határidőben történő adatszolgáltatásokról.
d) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 6. § (1) szerint gondoskodik a feladatokról és a védőnői körzet kialakításáról;
e) Tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és bizottságokat a hatáskörüket érintő jogszabályokról.
f) Tájékoztatja a képviselő-testületeket a közös önkormányzati hivatal munkájáról, az ügyintézésről,
g) Szervezi és összehangolja a Hivatal munkáját, megszervezi az ügyfélfogadást, gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
h) Rendszeres időközönként ügyfélfogadást tart.

(4) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A tisztségek betöltetlensége esetén  – legfeljebb 6 hónap időtartamra – járáson belüli település jegyzője, munkáltatójának hozzájárulásával kérhető fel helyettesítésre.

(5) A jegyző és aljegyző egyidejű, tartós akadályoztatása estén – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a helyettesítési feladatok ellátásával az anyakönyvvezetői feladatokat ellátó igazgatási ügyintéző bízható meg.

A Képviselő-testület hivatala

46. § (1) A Képviselő-testület Lepsény Nagyközség Képviselő-testületével és Mezőszentgyörgy Község Képviselő-testületével közösen (a továbbiakban: Önkormányzatok) egységes hivatalt hoz létre – Lepsényi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel (a továbbiakban: Hivatal) – az Önkormányzatok működésével, önkormányzati, valamint az államigazgatási hatósági ügyek döntésre való elkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. Szabadhídvégen a Hivatal állandó kirendeltség működik „Lepsényi Közös Önkormányzati Hivatal Szabadhídvégi Kirendeltsége” elnevezéssel.

(2) A polgármester a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. A Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői tekintetében. Az Mötv. 81. (6) bekezdésében meghatározott esetben a jegyző – döntését megelőzően – írásban a köztisztviselő munkavégzési helye szerinti polgármester egyetértését kér. Az egyetértés kérdésében a polgármester 3 napon belül dönt.

(3) A Képviselő-testület a Hivatal belső szervezeti tagozódását, működésének részletes szabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.  A jegyző által összeállított Szervezeti és Működési Szabályzatot a Képviselő-testület hagyja jóvá. 

(4) Az Önkormányzatok a polgármesterek előterjesztése alapján meghatározzák az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadásának rendjét, valamint a működéshez szükséges feltételeket, a működési és fenntartási költségeket.

(5) A polgármesterek előterjesztésüket a jegyző javaslatának figyelembe vételével teszik meg.

Az Önkormányzat társulása

47. §   (1) A helyi önkormányzatok képviselőtestületei önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján írásbeli megállapodással hozhatnak létre társulást.

(2) Társulási megállapodás helyi önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester, a jegyző, a képviselőtestület hivatala ügyintézője államigazgatási feladat- és hatásköre ellátására köthető. A megállapodást a polgármester és a jegyző írja alá. 

(3) A társulási megállapodás létrehozásánál az Mötv. 93. 94. 95 §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.

(4) Az Önkormányzata hatályban lévő társulási megállapodásait az 4. függelék tartalmazza.

Az összeférhetetlenség, méltatlanság és 
a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

48. § (1) Az Mötv. 36. 37. 38. és 39. § alapján az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására vonatkozó kezdeményezés kivizsgálása és a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, ellenőrzése a Pénzügyi, Szociális és Ügyrendi Bizottság (továbbiakban: Bizottság) feladata.

(2) Az összeférhetetlenséget, méltatlanságot a képviselő haladéktalanul köteles bejelenteni a polgármesternek.  Az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítását bárki írásba kezdeményezheti a polgármesternél. A kivizsgálását követően a Bizottság előterjesztése alapján a Képviselő-testület a következő ülésén, de legkésőbb az összeférhetetlenség, méltatlanság bejelentésétől számított 30 napon belül határozattal dönt.

(3) Az Mötv. 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatokat névvel ellátott borítékban a Bizottság elnöke átvételi elismervény ellenében veszi át és az átvett nyilatkozatokról – azok benyújtásának időpontját is tartalmazó – nyilvántartást vezet. A hozzátartozó vagyonnyilatkozatát zárt borítékban kell leadni, amelyet az átvételkor a Bizottság elnöke záró pecséttel lát el. A vagyonnyilatkozatokat és a kapcsolódó iratokat, az adatvédelmi szabályoknak megfelelően, más iratoktól elkülönítve, zárt lemezszekrényben kell tárolni. A képviselő vagyonnyilatkozatát a Bizottság hozza nyilvánosságra.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottság bárki kezdeményezheti. Az eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának csak a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező a felhívásnak 8 napon belül nem tesz eleget, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság javaslatot tesz a Képviselő-testületnek, hogy az eljárás lefolytatása nélkül utasítsa el a kezdeményezést.
Megfelelő kezdeményezés esetén a Bizottság a vagyonnyilatkozat/ok ellenőrzését elvégzi és ennek eredményét – a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés meghozatala céljából – a soron következő Képviselő-testületi ülésre előterjeszti.

(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kérdésekben és elmulasztásának következményei tekintetében az Mötv. 39. § szerint kell eljárni. 

Az önkormányzat gazdálkodása

49. §   (1) Az Önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. 

(2) Az Önkormányzat vagyonát elsődlegesen a közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználás akkor lehetséges, ha az Önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.

(3) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot. A költségvetésről szóló előterjesztést és rendelet tervezetet a Bizottság előzetesen megtárgyalja

(4) A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat az éves költségvetésről szóló rendelet állapítja meg, a költségvetési gazdálkodás eljárásrendjét a 6. függelék tartalmazza

(5) Az Önkormányzat kormányzati funkciók szerinti feladatait és önként vállalt tevékenységének besorolását a 7. függelék tartalmazza.

50. §   (1) Az Önkormányzat a vagyonával kapcsolatos rendelkezéseket, törzsvagyonának forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes körét, üzleti vagyonát, a vagyoni elemek használatának feltételeit külön önkormányzati rendeletben szabályozza. 

(2) A település vagyoni helyzetének alakulásáról a Képviselő-testület évente tájékoztatja a lakosságot. 

Záró rendelkezések

50. §   (1) E rendelet 2014. december 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 5/2007.(IV.12.) önkormányzati rendelet.  

    Pap László                                       Mosbergerné dr. Miklós Judit
  polgármester                                                        jegyző

A rendelet kihirdetve:

Szabadhídvég, 2014. november 25.

Mosbergrné dr. Miklós Judit
      jegyző

Mellékletek:

1. melléklet: Képviselő-testület által átruházott feladat- és hatáskörök

Függelékek:

1. függelék: Szabadhídvég Község Önkormányzat képviselők névsora
2. függelék: Szabadhídvég Község Önkormányzat Képviselő-testületének éves ülésterve
3. függelék: Szabadhídvég Község Önkormányzat állandó bizottságai és a bizottsági tagok névsora
4. függelék Szabadhídvég Község Önkormányzat hatályos társulási megállapodásai
5. függelék: A polgármester, az alpolgármester fogadóórái
6. függelék: Költségvetési gazdálkodás eljárási rendje
7. függelék: Szabadhídvég Község Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai