Füle Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (V. 5.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2025. 05. 05 18:00Füle Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (V. 5.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
[1] A rendelet célja Füle közigazgatási területére vonatkozóan az építés helyi rendjének szabályozása.
[2] Füle Község Önkormányzat Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 22. § (2) bekezdésben a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet Kormányrendelet szerint, a véleményezésben részt vett államigazgatási szervek és partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános Előírások
1. Általános rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) Fekvő telek: a közterülethez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.
b) Kialakítható telek legkisebb szélessége: a telek két oldalhatára között merőleges vonalban mért legkisebb telekszélesség.
c) Melléképület: az építmények azon csoportja, amelyek a főépítmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. Melléképületek különösen: garázs, nyári konyha, fáskamra, szerszámtároló, barkácsműhely, fedett úszómedence, szauna, sport- és fitnesz épület. A kettőnél több gépkocsi tárolására alkalmas sorgarázs nem minősül melléképületnek.
d) Önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van.
e) Kialakult: ahol a szabályozási terv építési övezeteinek, övezeteinek építési előírásai „K” kialakult jelet tartalmaznak, ott az építési övezetre, övezetre jellemző beépítési módot a telektömbben jellemző beépítés szerint kell meghatározni. A megengedett legnagyobb épületmagasság „K” jelölés esetén legfeljebb a meglevő épület épületmagasságának mértékszáma + 10 %-al növelhető. A kialakítható legkisebb telekterület „K” kialakult jelölése esetén az építési övezetbe, övezetbe tartozó ingatlanon telekalakítás nem végezhető, kivéve a telekösszevonást, telekhatárrendezést.
2. § A képviselő-testület:
a) az SZT-1 jelű és M=1:4000 méretarányú Füle belterületi szabályozási tervét a 1. melléklet,
b) az SZT-2 jelű és M=1:10000 méretarányú Füle külterületi szabályozási tervét a 2. melléklet,
c) az egyes építési övezetek telekalakítási és beépítési határértékeit az 3. melléklet,
d) az egyes övezetek telekalakítási és beépítési és határértékeit az 4. melléklet,
e) az egyes építési övezetekben elhelyezhető vagy tiltott rendeltetések meghatározását a 5. melléklet,
f) az egyes övezetekben elhelyezhető vagy tiltott rendeltetések meghatározását a 6. melléklet
szerint állapítja meg,
2. A szabályozási terv elemeinek alkalmazása
3. § (1) Kötelező érvényű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosításával történhet:
a) szabályozási vonal,
b) építési övezet, övezet határa,
c) építési övezet, övezet jele,
d) építési hely,
e) beültetési kötelezettség.
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek:
a) védőtávolságok,
b) világörökség várományos helyszín,
c) műemlékek,
d) műemléki környezet határa
e) régészeti lelőhely határa/területe,
f) országos ökológiai hálózat magterület,
g) tájképvédelmi terület határa,
h) honvédelmi terület
i) erőmű céljára korlátozottan igénybe vehető terület határa/területe,
(3) Tájékoztató szabályozási elemek, melyek nem kötelező érvényűek:
a) közigazgatási határ,
b) belterületi határ
c) javasolt megszüntető jel
d) javasolt telekhatár,
e) közművezetékek,
f) transzformátor állomás
g) tervezett híd,
h) tervezett alagút és aluljáró
i) meglevő kerékpárút.
Az épített környezet alakítására vonatkozó általános előírások
3. Az építés általános feltételei
4. § (1) A meglévő, már kialakított telkek esetében - amennyiben a telekre vonatkozó egyéb országos és helyi építési előírások betarthatók - a telek beépíthető.
(2) Amennyiben a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód bővítésnél, átalakításnál megtartható, az országos és helyi építési előírások betartása mellett.
(3) A település építési övezeteiben a minimális zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú zöldfelületbe nem számítható be a gyephézagos térburkolat.
(4) Melléképület építési helyen belül építhető.
(5) Állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos követelmények:
a) Beépítésre szánt területen állattartó építményt és trágyatárolót csak falusias lakóterületen és különleges mezőgazdasági üzemi területen lehet építeni.
b) Állattartó építmény és trágyatárolót lakó rendeltetésű épülettől 10 méternél távolabb kell elhelyezni.
c) Haszonállattartó építmény és trágyatároló, az élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá óvoda, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető.
5. § (1) Terepszint alatti építmény az építési telek bármely részén építhető, amennyiben más építményt, régészeti értéket nem veszélyeztet.
(2) Nem minősül terepszint alatti építménynek az épületek pinceszintje.
(3) Erőmű céljára korlátozottan igénybe vehető területen belül az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.
(4) Honvédelmi területtel jelölt közlekedési területen a honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági közlekedés nem gátolható.
4. Beépítési mód, beépítési hely
6. § (1) Az építési telkeken az építési helyet – amennyiben a szabályozási terv építési hely jelölést nem tartalmaz – a (2) – (7) bekezdésben foglaltak szerint kell lehatárolni
(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén az egyik építési határvonal az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, vagy a telektömbben kialakult telekhatár.
(3) Az előkert méretét és az előkerti építési vonalat beépített utcaszakasz esetén a kialakult állapothoz igazodóan kell meghatározni.
(4) Az előkert és oldalkert vonatkozásában kialakultnak tekintendő az építési tevékenységgel érintett építési telek melletti 2-2 építési telken a meglevő épületek és a telek utcai homlokvonala közötti jellemző távolság mértéke.
(5) Még be nem épített területen az előkert mérete az építési övezetre vonatkozó külön előírás szerinti, vagy a Szabályozási terven jelölt, ennek hiányában 5 méter.
(6) Oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert legkisebb mérete építési övezet előírása szerinti, illetve a szabályozási terven jelölt, ennek hiányában
a) lakóterületen a telektömbben kialakult, vagy 4,0 méter,
b) egyéb építési övezetben a telektömbben kialakult, vagy 6 méter.
(7) Szabadon álló beépítés esetén az oldalkert legkisebb mérete építési övezet előírása szerinti, illetve a szabályozási terven jelölt, ennek hiányában
a) lakóterületen 3,0 méter,
b) egyéb építési övezetben az építési övezetre előírt épületmagasság fele, de legalább 3,0 méter,
(8) A hátsókert mérete a telektömbben kialakult, ennek hiányában 6,0 méter, kivéve:
a) ahol az építési övezet előírásai másként rendelkeznek,
b) a 450 m2-nél kisebb telkek esetében 4 méter, vagy a kialakult állapot szerinti,
c) fekvő telek esetében a hátsókert legkisebb mérete 3 méter.
Beépítésre szánt területek
5. Beépítésre szánt területek tagozódása
7. § A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetek:
a) Lf - rövidítéssel jelölt falusias lakóterület,
b) Vi - rövidítéssel jelölt intézményi vegyes terület,
c) Gksz - rövidítéssel jelölt kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület,
d) K-T - rövidítéssel jelölt különleges temető terület,
e) K-Mü - rövidítéssel jelölt különleges mezőgazdasági üzemi terület,
6. Falusias lakóterület
8. § (1) Falusias lakóterület Lf jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető főépítmények az 5. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják azzal a kikötéssel, hogy csak a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi szolgáltató rendeltetési egység létesíthető, szállás jellegű rendeltetési egység csak falusi turizmus céljára alakítható ki.
(2) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein legfeljebb kettő főépítmény és kettő melléképület építhető. Építési telkenként legfeljebb kettő lakó rendeltetési egység létesíthető. Elhelyezhető továbbá a lakó funkciótól eltérő egy önálló rendeltetési egység az 5. melléklet figyelembevételével.
(3) Földszintes gazdasági rendeltetésű épületek esetében a megengedett legnagyobb épületmagasság 1,5 méterrel túlléphető, amennyiben az építési hely közterület felé eső részén már épült önálló főépítmény.
(4) Falusias lakóterület építési övezeteiben kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 1,0 méteres teleksávban.
7. Intézményi terület
9. § (1) Az intézményi terület Vi jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető főépítmény az 5. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatja.
(2) Elhelyezhető egy szolgálati vagy egy tulajdonosi lakás kizárólag az intézményi rendeltetésű épületen belül.
8. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
10. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Gksz jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető főépítmények az 5. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják.
(2) Az építési övezetekben a technológiai berendezés, építmény (pl. kémény, torony, tároló tartály, stb.) magassága az övezetre előírt maximális épületmagasságot meghaladhatja.
(3) A kialakított telkek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető.
(4) A Gksz-3 jelű építési övezetben építési telkén elhelyezhető gazdasági célú épületen belül egy tulajdonosi vagy szolgálati lakás.
(5) A szabályozási terven jelölt 6 m széles, a környezeti hatások csökkentését szolgáló beültetési kötelezettséget a 33. §-ban foglaltak szerint kell teljesíteni.
9. Különleges temető terület
11. § (1) Különleges temető K-T jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei és az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen elhelyezhető főépítmény az 5. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatja.
(3) Melléképület nem helyezhető el a területen.
(4) A kialakított telkek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető.
10. Különleges mezőgazdasági üzemi
12. § (1) Különleges mezőgazdasági üzemi K-Mü jellel jelölt építési övezetben mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények, állattartó épületek és az állattartáshoz szükséges egyéb építmények, mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, műhely és tároló épület, és nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomás, valamint az alaprendeltetéssel összefüggő, azt kiszolgáló rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(2) A területen elhelyezhető főépítmények az 5. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják.
(3) Az építési övezetben az alkalmazott technológia miatt szükséges építmények magassága az övezetre előírt épületmagasság értékénél magasabb lehet.
(4) A K-Mü jelű építési övezet építési telkén elhelyezhető egy tulajdonosi és egy szolgálati lakás.
Beépítésre nem szánt területek
11. Beépítésre nem szánt területek tagozódása
13. § A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek:
a) Közlekedési és közmű terület, ezen belül:
aa) Köu - rövidítéssel jelölt közúti közlekedési terület,
ab) Köu-k - rövidítéssel jelölt közúti közlekedési terület-kiszolgáló út,
ac) Köu-e - rövidítéssel jelölt egyéb közlekedési terület (vasút);
b) Zöldterület, ezen belül Zkp - rövidítéssel jelölt közpark
c) Erdőterület, ezen belül
ca) Ev - rövidítéssel jelölt védelmi célú erdő
cb) Ee- rövidítéssel jelölt egyéb erdő
d) Mezőgazdasági terület
da) Má - rövidítéssel jelölt általános mezőgazdasági terület
db) Mk - rövidítéssel jelölt kertes mezőgazdasági terület,
dc) Mt - rövidítéssel jelölt tájgazdálkodási mezőgazdasági terület
e) Vízgazdálkodási Vg – rövidítéssel jelölt vízgazdálkodási terület
f) Természetközeli Tk - rövidítéssel jelölt természetközeli terület
g) Különleges beépítésre nem szánt területe. ezen belül
ga) Kb-Sp - rövidítéssel jelölt sport terület,
gb) Kb-Tur - rövidítéssel jelölt turisztikai terület
12. Közlekedési területek általános előírásai
14. § (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a Köu (főhálózati) és Köu-K (kiszolgáló út) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület. A Köe (vasút) jellel jelölt övezet a kötöttpályás közlekedési létesítmények és az ehhez kapcsolódó egyéb építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A területen elhelyezhető főépítmény a 6. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatja.
(3) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények és az azt kiszolgáló építmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű- és hírközlési létesítmények, valamint utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.
(4) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási terv ábrázolja.
(5) Az M7 autópálya ún. „Lepsényi pihenő” közúti közlekedési területén az építmények közvetlenül a telekhatárra is építhetők.
13. Zöldterületek általános előírásai
15. § (1) Zöldterület a Zkp jellel jelölt közpark övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.
(2) Zkp övezetben elhelyezhető főépítmény a 6. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatja.
14. Erdőterület
16. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterület az Ev jellel jelölt övezet, mely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.
(2) Ev övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az egyéb rendeltetésű erdőterület az Ee jellel jelölt övezetek. Az övezet beépítési határértékeit az 4. melléklet szerint állapítja meg.
(4) Az Ee jelű övezetben elhelyezhető főépítmény a 6. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatja.
15. Általános mezőgazdasági terület
17. § (1) Az Má jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.
(2) Má jelű övezetben épületet elhelyezni az 4. melléklet és a 6. melléklet figyelembevételével lehet. Az övezetben kereskedelmi tevékenységet folytatni csak a területen megtermelt saját termékek értékesítése céljából lehet, szolgáltatói tevékenység kizárólag a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan folytatható.
(3) Általános mezőgazdasági területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett elhelyezett technológiai berendezés, építmény (pl. kémény, torony, tároló tartály, stb.) magassága az övezetre előírt maximális épületmagasságot meghaladhatja.
(4) Az általános mezőgazdasági övezetben, több önálló telekből az OTÉK rendelkezései szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10.000 m2-t eléri és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 40 %-ot nem haladhatja meg.
(5) Az Má jelű övezetben építhető egy szolgálati vagy egy tulajdonosi lakás az OTÉK rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett.
16. Kertes mezőgazdasági terület
18. § (1) Az Mk jellel jelölt övezet elsősorban kisüzemi és családi használatú, jellemzően kert és gyümölcsös vagy szőlő művelési ágú telkek területe.
(2) Mk jelű övezetben épületet elhelyezni az 4. melléklet és a 6. melléklet figyelembevételével lehet. Az övezetben kereskedelmi tevékenységet folytatni csak a területen megtermelt saját termékek értékesítése céljából lehet, szolgáltatói tevékenység kizárólag a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan folytatható.
(3) Kertes mezőgazdasági területen az OTÉK mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett:
a) az előkert 10 méter,
b) a technológiai berendezés, építmény (pl. kémény, torony, tároló tartály, stb.) magassága az övezetre előírt maximális épületmagasságot meghaladhatja.
(4) A Mk jelű övezetben bírtokközpont nem létesíthető.
17. Tájgazdálkodási mezőgazdasági területek
19. § (1) Az Mt jellel jelölt tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetek a borszőlő kataszterbe tartozó és a természetközeli használatú területek.
(2) Mt jelű övezetben épületet elhelyezni az 4. melléklet és a 6. melléklet figyelembevételével lehet.
(3) Tájgazdálkodási mezőgazdasági területen az OTÉK mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett:
a) az épületeket a telekhatároktól legalább 10 m távolságra kell elhelyezni,
b) a technológiai berendezés, építmény (pl. kémény, torony, tároló tartály, stb.) magassága az övezetre előírt maximális épületmagasság értéket nem haladhatja meg.
(4) Mt övezetben birtokközpont központi telke nem létesíthető.
18. Vízgazdálkodási területek
20. § (1) Vízgazdálkodási terület a Vg jellel jelölt övezet, mely a településen található vizek hasznosítását és megőrzését, védelmét biztosítja
(2) A Vg jelű övezetben épület nem építhető.
19. Természetközeli területek
21. § (1) Természetközeli terület övezetbe a Tk jelölt mocsár, nádas és tőzegtelep területek tartoznak.
(2) Természetközeli területen csak a terület rendeltetésével összefüggő műtárgy (pl. madárles, legfeljebb 6,0 méter magas kilátó, stég, esőbeálló, stb.) helyezhető el
20. Különleges beépítésre nem szánt sport terület
22. § (1) A különleges beépítésre nem szánt sport, szabadidős és rekreációs terület a Kb-Sp jellel jelölt övezet, mely a sportolást, a szabadidő eltöltést, a pihenést, testedzést szolgáló terület.
(2) A Kb-Sp övezetben épületet elhelyezni az 4. melléklet és a 6. melléklet figyelembevételével lehet.
21. Különleges beépítésre nem szánt turisztikai terület
23. § (1) A különleges beépítésre nem szánt turisztikai terület a Kb-Tur jellel jelölt övezet, mely a turizmust, a sport és szabadidő eltöltést, a pihenést szolgáló terület.
(2) A Kb-Tur övezetben épületet elhelyezni az 4. melléklet és a 6. melléklet figyelembevételével lehet.
Járművek elhelyezése és környezetvédelmi előírások
22. A járművek elhelyezésére vonatkozó előírások
24. § (1) Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében a bővítésből, az átalakításból, vagy az új rendeltetésből eredő többlet gépjármű elhelyezéséről az OTÉK-ban előírtaknak megfelelően kell gondoskodni, a meglévők megtartása mellett.
(2) Lakó rendeltetési egységenként telken belül 1 db személygépjármű elhelyezését kell biztosítani.
(3) Az önkormányzati tulajdonú közösségi, oktatási, nevelési és igazgatási épületekhez tartozó parkolók 100 %-a közterületen is elhelyezhető.
23. Környezetvédelem
25. § (1) A település közigazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:
a) a megengedett határértéken túli környezetterhelést és igénybevételt nem okoz,
b) kizárja a környezetkárosítást,
c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
(2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek - amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra - a telekhatáron kell teljesülniük.
24. Felszín alatti vizek védelme
26. § (1) A földtani felépítésből és hidrogeológiai jellemzőkből következően, Füle település közigazgatási területe a felszín alatti víz szempontjából érzékeny kategóriába sorolt.
(2) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.
(3) A közüzemi szennyvízelvezető rendszer kiépítéséig a közműpótló használata kötelező.
(4) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.
25. A levegő védelme
27. § (1) Füle az alacsony légszennyezésű településkategóriába tartozik.
(2) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó
a) tevékenységet folytatni,
b) új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.
(3) A belterületen zavaró környezeti hatású bűzzel járó tevékenység nem folytatható.
(4) A Polgárdi Regionális Hulladéklerakó 300 méteres védőtávolsága érinti Füle közigazgatási területét. A védőtávolság, vagy védőterület kijelölése biztosítja a környezetét terhelő tevékenység kockázatmentes működését, valamint a környezetében a levegőtisztaság-védelmi szempontból előírt határértékek teljesülését.
26. A termőföld védelme
28. § (1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.
(2) A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, és csak olyan új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt nem károsítja.
(3) A vízmeder feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmeder természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.
27. A zaj elleni védelem
29. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, engedélyezhető, továbbá környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban megállapított zaj és rezgésterhelési határértéket nem haladja meg.
(2) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmény környezetében, az útkategória függvényében, a vonatkozó jogszabályban meghatározott zajterhelési határértéket nem haladhatja meg.
Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások, védőterületek, védőtávolságok
30. § (1) A település területén a Szabályozási terv a következő védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket, valamint lehatárolásokat jelöl:
a) közlekedési területek,
b) közművek, közműlétesítmények,
c) Polgárdi regionális hulladéklerakó 300 m-es védőtávolsága.
(2) A védőtávolságon és a védőterületen belüli építmények elhelyezés a védőterület kijelölésére illetve a védelem elrendelésére vonatkozó külön jogszabályok előírásai figyelembevételével lehetséges.
(3) Autópálya tengelyétől számított 50 méteren belül nem helyezhető el lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások, telekalakítás
28. Telekalakítás
31. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telkek területe és legkisebb szélessége az építési övezetnek megfelelő, a telek alakja a beépíthetőséget nem korlátozza.
(2) A település közigazgatási területén nyeles telek nem alakítható ki.
(3) A település területén közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.
(4) Amennyiben a telekalakításra, kisajátítási terv építésügyi záradékolására kizárólag a közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó telek, építési telek akkor is kialakítható, ha a kialakuló telek, építési telek – minimális telekméretre, maximális beépítettségre és minimális zöldfelületre vonatkozó – paraméterei az e rendeletben előírt építési övezet, övezet előírásaitól eltérnek, azonban az eltérés nem lehet megengedőbb az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet előírásainál.
(5) Amennyiben a már kialakult építési telek méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek - a Szabályozási terven jelölt közterületi határrendezést és elbirtoklást kivéve - tovább nem csökkenthetők.
(6) Fekvő telek esetében az építési övezetre előírt legkisebb telekszélességnek a telek rövidebb oldalán kell teljesülnie.
32. § (1) 8 méternél keskenyebb szabályozási szélességű út csak vegyes használatú útként építhető ki.
(2) A település igazgatási területén bármely építési övezetben és övezetben kialakítható magánút, melynek legkisebb szélessége 6 m lehet, amennyiben legfeljebb 3 telek megközelítésére szolgál és közforgalom céljára nem átadott magánútként alakítják ki.
(3) Legalább négy telek megközelítésére szolgáló magánút csak közforgalom céljára átadott magánútként létesíthető, melynek legkisebb szélessége 8 m lehet.
29. Beültetési kötelezettség
33. § (1) Beültetési kötelezettséggel érintett telekrészek a szabályozási terven jelöltek.
(2) A beültetési kötelezettséget háromszintű növényállomány telepítésével kell legkésőbb a használatbavételi engedélyének megkéréséig teljesíteni.
(3) A terület megközelítését, feltárását szolgáló területrészen, illetve a közmű infrastruktúra védőövezetében a beültetési kötelezettség megszakítható.
(4) Háromszintes növényállomány telepítése során fa- és cserjefajokból álló növénysávot kell kialakítani és fenntartani, kizárólag őshonos fajokkal a terület adottságainak megfelelően.
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások, örökségvédelem és régészet
34. § (1) A település területén az Országos Ökológiai Hálózat Magterülete lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) A magterülettel érintett területen az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.
35. § (1) A település műemléki védelem alatt álló épületén és annak műemléki környezetében történő építés esetén, a vonatkozó örökségvédelmi jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) A műemléki értékek védelmére fokozott figyelmet kell fordítani.
(3) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket – más jogszabály által elrendelt szabályozási elemként – a szabályozási tervek jelölik, vonatkozó szabályokat az országos örökségvédelmi jogszabályok tartalmazzák.
Záró rendelkezések
36. § A rendelet rendelkezéseit a folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell.
37. § Ez a rendelet 2025. május 5-én 18 órakor lép hatályba.