Nadap község képviselő testületének 8/2019 (IX.6.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2019. 10. 06- 2020. 06. 09Nadap község képviselő testületének 8/2019 (IX.6.) önkormányzati rendelete
NADAP KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2019. (IX.6.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
2019-10-06-tól 2020-06-09-ig
Nadap község ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
8/2019. (IX.6.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Nadap község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdés, valamint a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 9. mellékletében meghatározott véleményezésben részt vevő szervek véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:
- § E rendelet alkalmazásában:
a) Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.
b) Meglévő épület: az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapon szereplő, el nem bontott épület, továbbá a hatósági engedéllyel épült épület.
c) Melléképület: a fő rendeltetésű épület használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület, amely az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó előírásokban meghatározott fő rendeltetési egységet nem tartalmaz.
d) Telekszélesség: az előkerti telekhatáron mért telekszélesség
e) Természetes terepszint: az a talajszint, amelyen a humuszos felső réteg szintjét nem változtatták meg - amennyiben ez nem állapítható meg, akkor az ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázis rétegvonalai az irányadók.
f) Zárványtelek: Telkek által körbezárt, közterületi kapcsolattal, vagy magánút kapcsolattal nem rendelkező telek.
- A szabályozási terv elemeinek alkalmazása
- § (1) Kötelező szabályozási elemek:
a) szabályozási vonal;
b) belterület határ, mely egyben övezethatár is;
c) építési övezet, övezet határa és jele;
d) méretezés;
e) elővásárlási jog.
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:
a) közigazgatási határ;
b) védőtávolságok;
c) művi értékvédelem
ca) nyilvántartott régészeti lelőhely határa;
cb) helyi jelentőségű védett érték/épület;
d) táj- és természetvédelem
da) Országos ökológiai hálózat - magterület övezet határa és területe;
db) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület határa és területe;
dc) Natura2000 terület határa.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben fel nem sorolt, a Szabályozási Terven ábrázolt szabályozási elemek tájékoztató elemek, melyek a helyi építési szabályzat módosítása nélkül változtathatók.
3.§A belterületbe vonható területeket a Szabályozási terv tartalmazza.
4.§ A meglévő hiányos fasorok kiegészítése, fasorok telepítése kötelező a Szabályozási terven jelölt utak és lakóutcák mentén.
5.§ (1) A település területén található természeti, tájképi értékek megóvását biztosítani kell.
(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:
a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők;
b) a település külterületén az utak mentén a fasorok, erdősávok megtartandók, telepítendők.
(3) A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek, és a Natura 2000 területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, ezen területeken a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeket is érvényesíteni kell.
6.§ (1) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.
(2) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely határértéken felüli légszennyezettséget okoz.
(3) Új épület elhelyezése, meglévő átalakítása a fennálló talajszennyezettség megszüntetését követően történhet.
(4) Csak olyan építési tevékenység végezhető, amelynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.
(5) Építés-előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföld védelméről, előzetes letermeléséről, deponálásáról és zöldfelület létesítésénél való felhasználásáról az építtetőnek gondoskodnia kell.
(6) Zajt, rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj, rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.
- A védőterületekre és védőtávolságokra vonatkozó előírások
7.§ (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, védőterületet, védősávot igénylő létesítményeket jelöli:
a) közlekedési területek,
b) szennyvízátemelő.
(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók.
(3) A lakóterületekkel határos telekhatárain a temető telken belüli védőterülete 15 m. A védőterületen belül kizárólag urnafal helyezhető el.
(4) A közlekedési területek és közműlétesítmények esetében szükséges védőterületet a Szabályozási terv tartalmazza, míg a közművek védősávjait a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell biztosítani.
8.§ Elővásárlási jog illeti meg az Önkormányzatot a 3. melléklet szerinti ingatlanok vonatkozásában, a megjelölt településrendezési célok érdekében.
9.§ (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló telek alakja egyszerű, az építési övezetnek, övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.
(2) A település építési övezeteiben nyúlványos telek kizárólag meglévő zárványtelek feltárására alakítható ki.
(3) Közműterület céljára - bármely építési övezetben, övezetben - az építési övezet, előírásainál kisebb telek is kialakítható.
(4) Saroktelek megosztása esetén az építési övezet előírásánál kisebb telek is kialakítható, amennyiben
a) a telekalakítás eredményeként létrejövő és visszamaradó telek területe eléri legalább a 400 m2-t és a létrejövő új telek mélysége legalább 18,0 méter, és
b) a telek az alábbi építési övezetekben helyezkedik el:
ba) kertvárosias lakóterület;
bb) falusias lakóterület;
bc) településközpont terület.
(5) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a tervezett szabályozási vonal végrehajtása, közterület lejegyzése céljából vagy állami beruházás keretében megvalósuló közlekedési infrastruktúra fejlesztés érdekében kerül sor, úgy a visszamaradó telek akkor is kialakítható, ha az építési övezet, övezet telekalakítási és beépítési előírásait nem elégíti ki.
(6) Telekalakítás eredményeként nem jöhet létre több építési övezetbe vagy övezetbe sorolt telek.
(7) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek övezethatáron történő megosztása esetén a megosztást követően kialakuló telkek nagysága az építési övezetre vagy övezetre meghatározott kialakítható legkisebb telekméretnél kisebb is lehet.
(8) A már jellemzően beépült, kialakult telektömbben az építési övezeti telekalakításra vonatkozó előírásaiban meghatározottaknál kisebb szélességű vagy területű építési telek is kialakítható, amennyiben az eltérés mértéke nem nagyobb 5%-nál. 1000 m2-nél kisebb építési telek esetében az eltérés mértéke – a telek méretétől függetlenül – legfeljebb 50 m2.
(9) Magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél.
(10) Újonnan kialakításra kerülő magánút esetében az építési övezet telekalakításra vonatkozó előírásaiban meghatározottaknál kisebb szélességű vagy területű telek is kialakítható.
Közlekedés, közműellátás és hírközlés
10.§ (1) Új épület létesítése esetén a külön jogszabályban előírt személygépjármű férőhelyeket az építéssel egy időben telken belül kell kialakítani.
(2) Az építési telkek megközelítését szolgáló magánút – kertvárosias lakóterületen elhelyezkedő zsákutca kivételével - csak közforgalom számára megnyitott magánútként alakítható ki.
11.§ A koncentrált parkolási igények kielégítésére a település területén új parkolók létesíthetők a Szabályozási terven jelöltek szerint.
12.§ (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni, közművek elhelyezésénél a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.
(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál:
a) Közforgalmú út esetén
aa) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
ab) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
ac) a csapadékvizek elvezetéséről,
ad) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről
gondoskodni kell,
b) magán út esetén (közforgalomnak megnyitott és meg nem nyitott esetben)
ba) a tervezett közműveket a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni,
bb) a csapadékvíz elvezetését ki kell építeni,
bc) beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról kell gondoskodni.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:
a) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
aa) 10 m-t meghaladó, 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
ab) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg,
b) 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.
13.§ (1) Új építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) beépítésre szánt területen biztosított:
aa) a teljes közműellátás,
ab) jelen szabályozás csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
ac) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,
b) a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra alkalmas építmény esetén biztosítható:
ba) a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,
bb) a közüzemű villamosenergia-ellátás,
bc) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
bd) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.
(2) A beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra nem szolgáló építmény esetén a terület közművesítetlen maradhat, ha:
a) övezeti előírások hiányában a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a közüzemű villamosenergia-ellátás biztosított,
b) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
c) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.
14.§ (1) Új vízhálózat csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.
(2) Kijelölt hidrogeológiai védőterülettel nem rendelkező kút körül 10 m-es sugarú körterületet belső védőidomként kell kezelni.
15.§ (1) A vízbázis, a felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvíz, a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes területén tilos.
(2) A szennyvízelvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetés építhető.
(3) A beépítésre nem szánt területen létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:
a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és a kijelölt ürítő helyre szállíttatni.
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t, akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani),
bb) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken,
ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell építeni a közcsatorna csatlakozást.
(4) Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.
(5) A szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága:
a) védelem nélkül 150 m
b) bűzzárral ellátva 20 m
c) hatásvizsgálat alapján megállapított mérettel.
16.§ (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett terület (árkok, vízfolyások, stb.) közlekedési, vagy egyéb építési célú hasznosítása csak vízjogi engedély alapján változtatható meg még akkor is, ha korábbi, vízgazdálkodási célú hasznosítás fenntartása már nem indokolt.
(2) Ha a vízgazdálkodási terület jogi, földhivatali nyilvántartási helye a valóságban elfoglalt helyétől eltér, a földhivatali helyét kell figyelembe venni. A földhivatali nyilvántartás csak vízjogi engedély alapján módosítható.
(3) A település területén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni.
(4) a beépítésre nem szánt területeken is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni és annak zavarmentes üzemét folyamatos karbantartással kell biztosítani.
(5) Ha a telek beépítése, burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni. A záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 50 m2 burkolt felület után min.1 m3 helyi záportározó térfogatot kell kialakítani (ha ennek növelését a felszíni vízelvezető hálózat üzemeltetője nem kéri) és a záportározó túlfolyójából a csapadékvizet csak késleltetve lehet, a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni.
(6) A záportározót egyéb vízgazdálkodási célra (locsolóvíz tárolóként) hasznosítani nem lehet. Vízgazdálkodási célú víztárolóként külön tároló létesítendő.
(7) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy
- a kocsi behajtó 3,5 m-nél szélesebb nem lehet,
- telkenként csak egy kocsi behajtó létesíthető (saroktelek kivételével),
- a vízszállítás akadálymentes legyen.
(8) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.
17.§ Közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású napenergiát hasznosító energiatermelés csak az arra kijelölt övezetben létesíthető.
19.§ (1) Meglévő épület átalakítható, felújítható, korszerűsíthető.
(2) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész átalakítható, felújítható, korszerűsíthető, de csak építési helyen belül bővíthető, a jogszabályi előírások figyelembe vételével.
(3) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett építési övezet, övezet telekalakítási és beépítési előírásai szerint kell figyelembe venni, a telek övezetbe eső területrészének arányában.
(4) Az építési telek övezetben előírt legkisebb zöldfelületi mértékébe teljes értékűen figyelembe vett zöldfelület nem szolgálhat gépkocsi közlekedés és parkolás céljára.
(5) Az építési övezetekben az épületmagasság számításánál a természetes terepszintet kell figyelembe venni.
20.§ (1) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak építési helyen belül történhet.
(2) Az építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények terepcsatlakozástól mért legmagasabb pontja nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű, mely telepítésének feltétele, hogy
a) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot legfeljebb 3 m-rel haladhatja meg,
b) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen.
21.§ (1) Amennyiben a tereprendezésre épület-elhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a természetes terepszinthez viszonyított – feltöltés, vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg a 1,5 m-t, de együttesen legfeljebb a 2,0 m-t.
(2) Tereprendezés során az oldal- és hátsókertben a terep természetes terepszintje legfeljebb 0,5 méterrel változtatható meg – a szomszédos telek terepszintjéhez csatlakozóan. Kivételt jelent ez alól a tereplépcső, a kerti szabadlépcső, mely az oldalkert és hátsókert építési határvonalától mért 1,0 m távolságon belül elhelyezhető.
(3) Tereprendezés építési helyen kívül kizárólag az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítésének biztosítása, előkerti gépkocsibeálló létesítése érdekében lehetséges.
(4) A telkeken rézsű oly módon alakítható ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen.
(5) Támfal kialakítása során a természetes terepszint
a) felfelé legfeljebb 1,5 méterrel,
b) lefelé legfeljebb 1,5 méterrel,
de együttesen legfeljebb 2,0 méterrel változtatható meg.
(6) A (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően kizárólag pinceszinti gépkocsitároló megközelítését szolgáló lehajtót kísérő támfal alakítható ki.
(7) Az előkertben a meglévő támfal magasságától függetlenül felújítható, új támfal legfeljebb 2,0 m magasságig építhető.
22.§ (1) Újonnan beépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.
(2) Új épület előkerti építési vonala
a) igazodjon a kialakult állapothoz, ami a szomszédos két-két beépített telek előkertjének átlaga, attól legfeljebb 0,5 m eltéréssel;
b) saroktelek esetén igazodjon a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához;
c) utcavonalon elhelyezett épületek közötti foghíjtelek esetén a közterülettől legfeljebb 2,0 m-ig visszahúzható.
(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti építési vonal nem határozható meg, az előkert mérete 5 m.
(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje
a) az övezetben szabályozott épületmagasság,
b) 14,0 m szélességet el nem érő építési telek esetében 4,0 m,
c) 12,0 m szélességet el nem érő építési telek esetében 3,0 m.
(5) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén lakó rendeltetésű épület
a) az oldalhatártól számított 0,6-0,8 m távolságra helyezhető el,
b) szabadon álló módon is elhelyezhető, ha az építési telek szélessége legalább 18,0 m.
(6) Szabadon álló beépítési mód esetén az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m.
(7) Az építési telek hátsókertje a megengedett legnagyobb épületmagasság értéke, de legalább 6,0 m.
(8) Legfeljebb 25,0 m telekmélységű fekvő telek esetében a hátsókert 1,0 méter, de legalább olyan mérték, amely nem csökkenti a szomszédos telek beépítési jogát.
23.§ (1) Melléképület kizárólag fő rendeltetésű épület megléte esetén vagy azzal egyidejűleg építhető.
(2) Az építési telkeken – gazdasági és különleges területek kivételével - legfeljebb összesen 50 m2 alapterületű melléképület, melléképítmény helyezhető el.
(3) Új lakóépület építése esetén a gépjárműtárolót – amennyiben műszakilag lehetséges - a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben kell elhelyezni.
(4) Lakóterület építési övezeteiben, oldalhatáron álló beépítési mód esetén a melléképületet a fő rendeltetésű épület által meghatározott kialakult határvonalon kell elhelyezni.
(5) Önálló melléképület legnagyobb épületmagassága - állattartó épület kivételével - legfeljebb 4,0 m.
(6) Az előkertben az oldalhatártól legalább 3,0 méterre, legfeljebb 6 m2 alapterületű kukatároló
helyezhető el.
(7) Az oldalkertben kizárólag tárolási célt nem szolgáló kerti építmény helyezhető el.
(8) A hátsókertben
a) tárolóépület,
b) mosókonyha,
c) nyárikonyha,
d) állattartó épület,
de legfeljebb 2 melléképület helyezhető el, a telekhatártól legalább 1,0 m-re.
(9) Lakóterület és településközpont terület építési övezeteiben állattartó építmény
a) csak a megengedett beépítési mérték 30 %-át meg nem haladó, de legfeljebb a lakóépülettel megegyező bruttó alapterületű lehet,
b) a hátsókertben a szomszédos telek építési határvonalától legalább 10,0 m távolságra helyezhető el,
c) a telek közterületi határvonalától mért 15,0 m mélységű telekrészén nem helyezhető el.
d) legfeljebb 80 m2 nettó alapterülettel és 300 m3 térfogattal építhető.
(10) Lakó- és egyéb konténer, ideiglenes épület, továbbá állandó használatra egy helyben tartott lakókocsi a település területén kizárólag ideiglenes jelleggel helyezhető el legfeljebb 180 napig, vagy – felvonulási épületként – az építés ideje alatt legfeljebb a használatbavételi engedélyig.
(11) Lakóterület és településközpont terület építési övezeteiben zárt szennyvíztároló medence és csapadékvíz szikkasztó medence csak építési helyen belül helyezhető el.
- FEJEZET
A beépítésre szánt területekre vonatkozó előírások
24.§ (1) A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:
a) Kertvárosias lakóterület (Lke)
b) Falusias lakóterület (Lf)
c) Településközpont terület (Vt)
d) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
e) Hétvégi házas terület (Üh)
f) Különleges területek
fa) lovassportterület (K-Spl)
(2) Az építési övezetekben kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkertben, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.
(3) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet határozza meg.
25.§ (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lke jellel jelölt építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) lakó;
b) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató;
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
d) kulturális;
e) szállás jellegű;
f) sport
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a közművesítettség mértéke: teljes.
26.§ (1) Lke-1 lakóterület építési övezet építési telkein legfeljebb két épület helyezhető el, melyből legfeljebb egy lehet fő rendeltetésű épület.
(2) Lke-2 lakóterület építési övezet építési telkein legfeljebb két épület helyezhető el, melyből legfeljebb egy lehet fő rendeltetésű épület.
(3) Lke-3 lakóterület építési övezet építési telkein egy fő rendeltetésű épület, amennyiben az építési telek területe az építési övezetben meghatározott legkisebb kialakítható telekterület kétszerese, vagy annál nagyobb, két fő rendeltetésű épület helyezhető el.
(4) Lke-3 lakóterület építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el.
27.§ (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet, mely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) lakó;
b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági;
c) kereskedelmi, szolgáltató;
d) szálláshely jellegű;
e) igazgatási, iroda;
f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
g) kulturális, közösségi szórakoztató;
h) sport
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Falusias lakóterület építési övezeteiben a közművesítettség mértéke: teljes.
(4) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.
(5) Falusias lakóterület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb épületmagasság földszintes gazdasági rendeltetésű épületek esetében 3,0 m-rel túlléphető.
28.§ (1) A településközpont terület a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) Településközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) lakó;
b) igazgatási, iroda;
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás;
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
e) kulturális, közösségi szórakoztató;
f) sport
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Településközponti terület építési övezeteiben a közművesítettség mértéke: teljes.
(4) Településközponti terület építési övezeteinek építési telkein templom, igazgatási, szociális épület építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető.
29.§ (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) igazgatási, iroda;
d) szállás jellegű;
e) gazdasági tevékenységi célú épületen belül tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló legfeljebb 4 lakó;
f) sport
rendeltetési egységet tartalmazhat
(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben a közművesítettség mértéke: teljes.
(4) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság értéke 3,0 méterrel túlléphető.
(5) Az építési övezetben a (2) bekezdésben meghatározott épületek mellett naperőmű műtárgyai, s az ehhez kapcsolódó kiszolgáló épületek elhelyezhetők.
30.§ (1) Hétvégi házas terület a Szabályozási terveken Üh jellel jelölt építési övezet, mely legfeljebb két üdülőegységet magában foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál.
(2) Hétvégi házas terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) üdülő;
b) szállás jellegű;
c) sport
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Hétvégi házas terület építési övezeteiben a közművesítettség mértéke: teljes.
(4) Hétvégi házas terület építési övezet építési telkein legfeljebb két épület helyezhető el, melyből legfeljebb egy lehet fő rendeltetésű épület.
31.§ (1) Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:
a) lovassportterület (K-Spl)
(2) A különleges terület építési övezeteiben önálló gépjárműtároló épület elhelyezése nem megengedett.
32.§ (1) Különleges terület – lovassport terület a Szabályozási terven K-Spl jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban lovassport-létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – lovassport terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) lovassport;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) szállás jellegű;
d) szolgálati lakás
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Különleges terület – lovassport terület építési övezeteiben szállás jellegű és lakó rendeltetés legfeljebb a beépített bruttó szintterület 30%-án helyezhető el.
(4) Az építési övezetben istálló, lovassportcsarnok építése esetén a legnagyobb épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető.
(5) Különleges terület – lovassport terület építési övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges.
A beépítésre nem szánt területekre vonatkozó előírások
33.§ A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók:
a) Zöldterület
aa) Közpark (Zkp)
ab) Közkert (Zkk)
b) Erdőterületek
ba) Védelmi (Ev)
c) Mezőgazdasági területek
ca) Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
cb) Általános mezőgazdasági terület (Má)
cc) Korlátozott hasznosítású általános mezőgazdasági terület (Má-Ko)
d) Vízgazdálkodási terület (V)
e) Különleges beépítésre nem szánt terület
ea) Temetőterület (Kb-T)
eb) Sportterület (Kb-Sp)
ec) Rekreációs terület (Kb-Rek)
f) Közlekedési és közműterület
fa) Közúti (KÖu)
fb) Közmű (KÖm)
34.§ (1) Zöldterület a Szabályozási terven Zkp jellel jelölt közpark és Zkk jellel jelölt közkert övezet, amely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, a testedzést szolgáló közterület.
(2) Zöldterület övezetben elhelyezhető fő rendeltetésű épület
a) pihenést és testedzést szolgáló,
b) a terület fenntartásához szükséges
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Zkp-1 övezetben a beépítési előírások a következők:
a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 1%;
b) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m;
c) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 1%;
d) a zöldfelület legkisebb mértéke: 80%.
(4) Zkk-1 övezetben kizárólag a pihenést, testedzést, szabadidő eltöltést szolgáló műtárgy helyezhető el, épület nem helyezhető el.
(5) Zkk-1 övezetben a zöldfelület legkisebb mértéke 80%.
35.§ (1) A védelmi erdőterület a Szabályozási terven Ev jellel jelölt terület, amely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.
(2) Védelmi erdőterület övezetében épület nem helyezhető el.
(3) Védelmi erdőterület övezetében - az OTÉK-ban meghatározott műtárgyakon kívül - a természetvédelmi kezeléshez és bemutatáshoz kapcsolódó műtárgy is elhelyezhető.
36.§ (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk jellel jelölt övezet, amely a növénytermesztéshez, a kertészeti termeléshez és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozáshoz és tároláshoz kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Kertes mezőgazdasági terület övezetében elhelyezhető fő rendeltetésű épület
a) növénytermesztéshez kapcsolódó;
b) kertészeti termeléshez kapcsolódó;
c) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozását, tárolását biztosító
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Mk-1 övezetben a telekalakítási és beépítési előírások a következők:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 900 m2;
b) a kialakítható telek legnagyobb területe: 5000 m2;
c) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 15 m;
d) a beépíthető telek legkisebb területe: 1200 m2;
e) a beépíthető telek legkisebb szélessége: 15 m;
f) a beépítés módja: szabadonálló;
g) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3%;
h) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 4%;
i) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m.
(4) Mk-1 övezet telkein kizárólag 1 épület helyezhető el.
(5) Mk-1 övezet telkein különálló építményként kizárólag pince helyezhető el, amely legalább 10 m szélességű telken is létesíthető.
(6) Mk-2 és Mk-3 övezetben épület nem helyezhető el.
(7) Mk-2 övezetben a kialakítható telek legkisebb területe 3000 m2.
37.§ (1) Az általános mezőgazdasági terület a szabályozási terven Má jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, a legelő- és gyepgazdálkodás, az állattartás, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.
(2) Má-1 övezetben épület nem helyezhető el, birtokközpont nem alakítható ki.
(3) Má-1 övezetben a növénytermesztéshez, a legelő- és gyepgazdálkodáshoz, valamint az állattartáshoz kapcsolódó műtárgyak elhelyezhetők.
38.§ (1) A korlátozott hasznosítású általános mezőgazdasági terület a szabályozási terven Má-Ko jellel jelölt övezet elsősorban a legelő- és gyepgazdálkodás végzésére szolgáló terület, amelynek kiemelt védelme elsődleges.
(2) Má-Ko1 övezet telkein a természetvédelmi kezeléshez és bemutatáshoz kapcsolódó műtárgy kivételével építmény nem helyezhető el.
39.§ (1) A Szabályozási terven V jellel jelölt övezet az álló- és folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja.
(2) Vízgazdálkodási terület övezeték telkein épület nem helyezhető el.
(3) A vízfolyások mellett a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.
40.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető a Szabályozási terven Kb-T jellel jelölt övezet, amely a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei, és kiszolgáló épületeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Kb-T1 övezetben a beépítési előírások a következők:
a) a beépítés módja: szabadonálló;
b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5%;
c) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m;
d) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 5%;
e) a zöldfelület legkisebb mértéke: 70%.
(3) Kb-T1 övezetben harangtorony, harangláb építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető.
(4) Kb-T2 övezetben épület nem helyezhető el.
41.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - sportterület a Szabályozási terven Kb-Sp jellel jelölt övezet, amely elsősorban sportlétesítmények, sportpályák és azok kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület
a) pihenést és testedzést szolgáló,
b) sport;
c) sportépítményeket kiszolgáló
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület övezeteiben a telekalakítási és beépítési előírások a következők:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 5000 m2;
b) a beépítés módja: szabadonálló;
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%;
d) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,5 m;
e) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 10%.
f) a zöldfelület legkisebb mértéke: 70%.
42.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - rekreációs terület a Szabályozási terven K-Rek jellel jelölt övezet, amely elsősorban a rekreációs létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - rekreációs terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) rekreációs, wellness;
b) turisztikai;
c) kereskedelmi, szolgáltató;
d) szállás jellegű;
e) közösségi szórakoztató, kulturális;
f) sport
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Különleges beépítésre nem szánt terület – rekreációs terület övezeteiben a telekalakítási és beépítési előírások a következők:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 2000 m2;
b) a beépítés módja: szabadonálló;
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%;
d) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,0 m;
e) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 25%.
f) a zöldfelület legkisebb mértéke: 60%.
(4) Különleges beépítésre nem szánt terület – rekreációs terület építési övezeteiben szállás jellegű rendeltetés legfeljebb a beépített bruttó szintterület 30%-án helyezhető el.
(5) Különleges beépítésre nem szánt terület – rekreációs terület övezeteiben a közművesítettség mértéke: teljes.
43.§ (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a KÖu (közúti) jellel jelölt övezet, amely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Közműterület a Szabályozási terven a KÖm jellel jelölt övezet, mely a közműlétesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.
(3) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű és hírközlés létesítményeinek, valamint utcabútorok, helyezhetők el, utcafásítás végezhető.
44.§ (1) Jelen építési szabályzat mellékletei:
1. melléklet: Szabályozási Tervlapok
2. melléklet: Építési övezetek telekalakítási és beépítési előírásai
3. melléklet: Elővásárlási joggal érintett területek
(2) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(3) Hatályát veszti
- Nadap Község Önkormányzat Képviselő-testületének Nadap Építési Szabályzatáról szóló 2/2004. (IV.08) önkormányzati rendelete,
- Nadap Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2004.(IX.14.) önkormányzati rendelete Nadap Építési Szabályzatáról szóló 2/2004. (IV.08) önkormányzati rendelet módosításáról,
- Nadap Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2006.(VI.20.) önkormányzati rendelete Nadap Építési Szabályzatáról szóló 2/2004. (IV.08) önkormányzati rendelet módosításáról és
- Nadap Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006.(XII.13.) önkormányzati rendelete Nadap Építési Szabályzatáról szóló 2/2004. (IV.08) önkormányzati rendelet módosításáról.
polgármester jegyző
Kihirdetve:
Nadap, 2019. 09.06.
jegyző