Páli Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2018.(XII.6.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 12. 07Páli Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2018.(XII.6.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Páli Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró az állami főépítészi hatáskörben eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Örökségvédelmi határkörében eljáró Győri Járási Hivatala és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 5/2017. (VII. 5.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § (1) E rendelet célja Páli község sajátos településképének védelme és alakítása érdekében a helyi építészeti és természeti-táji értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
(2) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
(3) E rendelet mellékletei a következők:
a) 1. melléklet: A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke;
b) 2. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek és egyéb területek lehatárolása;
c) 3. melléklet: Sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek és nem alkalmas területek lehatárolása;
d) 4. melléklet: Kérelem a településképi bejelentési eljáráshoz;
e) 5. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területeken kerülendő, inváziós fajok jegyzéke.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. áttört kerítés: olyan kerítés, amely a telekre történő belátást a szerkezetei révén csak kismértékben korlátozza. A tömör felületek aránya legfeljebb a kerítés felületének 40%-át éri el.
2. cégtábla: a vállalkozási tevékenységet folytató ingatlanon elhelyezett cégér, címtábla, cégfelirat, címfelirat, amely a vállalkozás nevét és székhelyét, logóját vagy egyéb adatait tartalmazza;
3. egyéb alkotások: emlékmű, szobor, képzőművészeti alkotás, falikép, dombormű, mozaik, emléktábla, síremlék, kereszt;
4. főépület: a telek rendeltetése szempontjából meghatározó, utcaképet formáló, karakterhez illeszkedő, homlokzattal rendelkező, közterületről látható épület;
5. helyi védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, épületrész, műtárgy és egyéb alkotás, amely régészeti, településtörténeti, helytörténeti, településképi, építészeti, néprajzi, ipartörténeti vagy művészeti szempontból jelentős;
6. helyi védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a helyi védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
HELYI VÉDELEM
3. A helyi védelem célja, feladata, fajtái
3. § (1) A helyi védelem célja a község településképe, környezete és történelme szempontjából meghatározó helyi építészeti örökség védelme, egyedi arculatának, karakterének megőrzése.
(2) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség számbavétele, meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzésének elősegítése, valamint ezek széles körben történő megismertetése.
(3) A helyi értékek védelme egyedi védelem. A védett értékek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
(4) A helyi egyedi védelem típusai:
a) egyedi épület, épületrész,
b) műtárgy, egyéb alkotások.
4. A helyi védelem alá helyezés elrendelésének, megszüntetésének eljárási szabályai
4. § (1) A helyi védelem alá helyezést és annak megszüntetése iránti eljárást bármely természetes, vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti. A védelemre jogszabályban meghatározott értékvizsgálat is javaslatot tehet.
(2) A helyi védelem alá helyezés iránti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét, vagy megnevezését, elérhetőségét;
b) az érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
c) utca, házszám, helyrajzi szám, vagy épület-, telek, valamint telekrész pontos helyének megjelölését;
d) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását, rendeltetését, használatának módját,
e) a kezdeményezés indoklását, a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indoklását és a rendelkezésre álló, vonatkozó irodalom, fotó dokumentumok megjelölését.
(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek (2) bekezdés a)–c) pontján túl tartalmazni kell a helyi védett érték nyilvántartási számát, a védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását, és a jelenlegi állapotot bemutató fotókat, a károsodást igazoló felméréseket, a helyi védelem megszüntetését alátámasztó szakvéleményt.
(4) A helyi védelem alá helyezésről, vagy annak megszüntetéséről az előkészítés során érkezett vélemények kikérését követően, a helyi védelem alá helyezés elrendelését megalapozó értékvizsgálat vagy megszűntetését alátámasztó szakvélemény alapján a képviselő-testület rendeletben dönt.
(5) A helyi védelem megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a védett érték:
a) megsemmisül, vagy károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható,
b) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette, vagy
c) országos védelem alá kerül.
5. A helyi védelemmel összefüggő önkormányzati feladatok, kötelezettségek
5. § (1) A helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról a közvetlen érintetteket értesíteni kell:
a) az értesítést a közvetlen érintetteknek írásban kézbesíteni kell,
b) a használó értesítése a tulajdonos útján történik,
c) amennyiben a közvetlen érintettek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésüket a 15 napos közszemlére tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
(2) Az eljárás szempontjából közvetlen érintettnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett objektumok ingatlan nyilvántartás szerinti tulajdonosait,
b) a kezdeményezőt vagy képviselőjét.
(3) A helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére irányuló eljárással kapcsolatban a közvetlen érintettek az értesítéstől számított 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(4) A helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére irányuló kezdeményezést az erről szóló döntést megelőzően 15 napra közszemlére kell tenni.
(5) A helyi védelem elrendeléséről és megszüntetéséről szóló testületi döntést követő 15 napon belül értesíteni kell a közvetlen érintetteket.
6. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
6. § (1) A védett értékek fennmaradásának célja, feladata, a megőrzés módja elsősorban a rendeltetésének megfelelő használat. Az épület, építmény használata a védett értéket nem veszélyeztetheti.
(2) Az egyedi védelem alá vont épület állagának megóvásáról a tulajdonosnak és a használónak gondoskodnia kell.
(3) A védett érték a védelem fennállása alatt nem bontható el. Életveszély esetén részleges bontás, bontás végezhető szakvélemény alapján. Feltételként megszabható az egyes épületrészek vagy tartozékok megőrzése, az új épületbe való beépítésének kötelezettsége.
(4) A védett értéken kizárólag olyan építési vagy bontási tevékenység végezhető, amely nem eredményezi a védett érték károsodását.
(5) A helyi egyedi védett érték külső megjelenését lehetőség szerint az eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma, szín megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.
7. A védett értékek nyilvántartása
7. § (1) A védett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a helyi védett értékre vonatkozóan:
a) a megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
b) a védelem típusát,
c) a telek helyrajzi számát, pontos címét, az elhelyezkedést bemutató helyszínrajzot,
d) a védelem rövid indoklását,
e) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi döntés másolatát,
f) tulajdonos, kezelő, használó, nevét, címét,
g) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát, határozati számát),
h) az értékvizsgálatot, fotódokumentációt.
(3) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.
8. A védett értékek megjelölése
8. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt annak értékeit nem sértő módon az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni.
(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról külön eljárás nélkül a polgármester gondoskodik.
(3) A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
9. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
9. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja, a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján kiemelten kezelendő területek meghatározása.
(2) A község településképi szempontból meghatározó területei:
a) a településkép védelméről szóló törvény által meghatározott településkép védelme szempontjából kiemelt területek (Natura 2000 terület, országos ökológiai hálózat területe, régészeti lelőhely területe, műemlék és környezete);
b) a belterület esetében a történeti falumag területe.
(3) A település településképi szempontból meghatározó területeinek térképi lehatárolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
10. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
10. § (1) A helyi védett épületen állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtér beépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát használó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók.
(2) A helyi védett épületek homlokzati színezésénél, amennyiben nem igazolható korábbi dokumentumok alapján az eredeti szín, akkor a környezetébe illeszkedő színezési módot, pasztell árnyalatú föld színeket lehet alkalmazni. Rikító, telített szín nem alkalmazható.
(3) A védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.
(4) Egyedi védett épület átalakítása, bővítése esetén az utcai homlokzaton garázskapu, vagy gépkocsi behajtó kapuja utólag nem alakítható ki. Tetőablak csak síkban fekvően helyezhető el, az utcai homlokzaton a tetőtéri ablak nem létesíthető.
(5) A védett épületek közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem helyezhetők el.
(6) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, illetve bővítését a védettség nem akadályozza, azonban a belső stílusjegyek eredeti formában megőrizendők,
(7) Helyi védett műtárgyak, egyéb alkotások felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.
11. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
11. § A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző beépítési telepítési módhoz.
12. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
12. § (1) Az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületénél csak a fehér, tört fehér és a földszínek pasztell árnyalata, és természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezet esetén a fent említett színek mellett az ezekhez illeszkedő, sötétebb színek is alkalmazhatók. Kerülendő a rózsaszín, lila, kék szín alkalmazása.
(2) Az épület homlokzatán a korszerű építőanyagok, valamint a természetes építőanyagok és technológiák alkalmazására kell törekedni.
(3) Főépület tető héjalásaként cserépfedés vagy megjelenésében cserépjellegű fedés alkalmazható. A településmag karakterű területen cserép-terrakotta és antracit színvilágtól eltérő színek nem alkalmazhatók.
(4) Az utcára oromfalas megjelenésű épület-részek homlokzati szélessége max. 10,0 m lehet, ennél szélesebb homlokzat kontyolt, vagy az utcával párhuzamos nyeregtetővel épülhet.
(5) A főépületek kizárólag 35°- 45° közötti tetőhajlásszögű magastetővel létesíthetők, tagolt tetőidom esetén a fő tetőidom kiegészítéseként egyéb hajlásszögű tető is kialakítható. Lapostető létesítése nem megengedett. Manzárd tető és két egymás fölötti síkban elhelyezett tetőtéri ablaksor nem létesíthető.
(6) Saroktelken oldalhatáron álló épületnek utcaképet formáló homlokzattal kell rendelkeznie (tűzfalas nem lehet).
(7) Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető.
(8) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) – tetőfelületre történő telepítésnél –magastető esetén –a tetősíktól legfeljebb 10°-kal térhet el.
(9) Az utcafronton tömör és áttört kerítés is megengedett. A tömör kerítés max. 2,0 m magasságig (festett, vakolt tégla falazat), valamint max. 2,5 m magasságig áttört (faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) tömör lábazatos kialakítással is készülhet. Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fém, hullámlemez és nyers beton felületű tömör fal nem lehet.
(10) Növénytelepítések során a településképi szempontból meghatározott területeken tilos az 5. melléklet szerinti inváziós fajok alkalmazása.
13. Építmények anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti követelmények
13. § Az egyéb területeken:
a) a főépület tető héjalásánál a hullámpala, bitumenes zsindely, műanyag fedés az utcáról látható homlokzatokon nem alkalmazható,
b) fémlemez fedés felületkezelés nélkül nem használható. A réz-, cinkfedés természetes színével a tetőfelület 50%-nál nagyobb tetőfelületen nem alkalmazható.
14. Cégtáblákra vonatkozó egyedi építészeti követelmények
14. § (1) A vállalkozások, üzletek cégtáblája, cégére az adott vállalkozás homlokzati felületén a homlokzat síkjával párhuzamosan, arra merőlegesen, vagy az utcai kerítésen helyezhetők el. Cégtáblát tetőn elhelyezni tilos.
(2) Az épület homlokzatain elhelyezett cégtáblák, cégérek az elhelyezési magasság, a betűnagyság és a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, igazodva a homlokzat kialakításához és színezéséhez. Villogó, mozgó, UV fényt kibocsátó szerkezet, led display (fényújság) nem helyezhető el.
15. Reklámok, reklámhordozók elhelyezésére és alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozó településképi követelmények
15. § (1) Reklámok, reklámhordozók kizárólag közterületen, utcabútor igénybevételével helyezhetők el.
(2) A következő utcabútorokon az alábbi feltételek szerint tehető közzé reklám és helyezhető el reklámhordozó:
a) kioszk oldalán a reklám céljára hasznosítható terület legfeljebb felén, az erre a célra elhelyezett állandósított hirdető berendezésen,
b) közterületi közművelődési hirdetőoszlop teljes felületén, legfeljebb 11 négyzetméter összreklám felülettel, ahol a reklámhordozó ragasztás útján is rögzíthető,
c) utasvárón, közterületi információs vagy más célú berendezésen reklám nem helyezhető el.
(3) Az Önkormányzat által szervezett vagy támogatott rendezvényről vagy a település szempontjából jelentős eseményről tájékoztató, hirdetmény, átfeszített molinó, épületre kihelyezett transzparens, a településképi bejelentési eljárás alapján ideiglenesen és meghatározott időre, időszakosan, de összesen legfeljebb 12 hétig helyezhető el.
(4) Reklám, reklámhordozó nem létesíthető káprázást okozó megoldással.
16. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
16. § (1) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási sajátos műtárgyak és az elektronikus hírközlési sajátos műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek: a településképi szempontból nem meghatározó egyéb, jellemzően mezőgazdasági területek és a gazdasági karakterű területek.
(2) Új felszíni elektromos és hírközlési vezeték a meglévő oszlopsorra helyezhető. A mobil hírközlési hálózat fejlesztése kapcsán a meglévő hírközlési elemeket kell használni, továbbfejleszteni.
(3) Új önálló tartószerkezetre telepített antenna nem helyezhető el a településképi szempontból meghatározó területeken.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
17. A kötelező szakmai konzultáció esetei
17. § (1) A településkép védelme érdekében a polgármester kérelemre tájékoztatást ad, és biztosítja a településkép védelméről szóló törvény szerinti szakmai konzultációt a településképi követelményekről.
(2) A szakmai konzultáció legalább egy alkalommal kötelező, ha az építési tevékenység helyi védett épületet érint.
18. A szakmai konzultáció részletes szabályai
18. § (1) A szakmai konzultáció papír alapú, vagy elektronikus (e-mail) pdf formátumban benyújtott kérelemre indul.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét, címét, elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, vagy a településképet érintő tervezett tevékenység ismertetését.
(3) A szakmai konzultáció elektronikusan (e-mail), vagy személyes egyeztetés keretében történhet. A személyes egyeztetés helyszíne az önkormányzat hivatalos helyisége. Kérésre a konzultáció a helyszínen is lefolytatható.
19. A településképi bejelentési eljárás esetei
19. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni minden közterületről, közforgalom által használt területről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről látható építési tevékenység megkezdése előtt, az alábbi esetekben:
a) reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése tekintetében,
b) a település szempontjából jelentős rendezvényről való meghatározott időszakra elhelyezendő hirdetmény kihelyezése esetén,
c) meglévő építmény rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén,
d) helyi védett érték átalakítása, felújítása, bővítése, homlokzati nyílászáró cseréje esetén,
e) közterületről látható, utcaképet befolyásoló építmény létesítése esetén,
f) közterületről látható, utcaképet befolyásoló meglévő építmény homlokzati nyílászárójának –amennyiben a mérete, anyaghasználata a meglévőtől eltér – cseréje, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása esetén.
(2) A településképi bejelentési eljárást a 4. melléklet szerinti bejelentés nyomtatványon kell kezdeményezni.
20. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
20. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető vagy megbízottja által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentést papír alapon kell benyújtani a külön jogszabály szerinti tartalommal. Az építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón is benyújtható. A digitális adathordozón benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció .pdf formátumú lehet.
(2) A polgármester a tervezett tevékenységet önkormányzati hatósági határozatban– kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi, ha:
a) a benyújtott dokumentáció és melléklete megfelel a külön jogszabályban foglaltaknak;
b) a tervezett reklám, reklámhordozó berendezés, reklámhordozót tartó berendezés, valamint a cégér elhelyezése illeszkedik a településképbe, az elhelyezésének módja, mérete megfelel a településképi követelményeknek;
c) a tervezett reklám és reklámhordozó berendezés, reklámhordozót tartó berendezés, valamint a cégér elhelyezése nem sérti az elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról rendelkező jogszabályokban foglaltakat;
d) a tervezett rendeltetés-változás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát a csatolt dokumentumok által igazolt módon indokolatlan mértékben nem zavarja, nem korlátozza, valamint megfelel a településképi követelményeknek;
e) helyi védett érték esetén megfelel a jelen rendeletben foglalt védett értékre vonatkozó előírásoknak.
(3) A polgármester önkormányzati hatósági határozatban megtiltja a bejelentett tevékenység megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a (2) bekezdésben előírtak nem teljesülnek.
(4) A tervezett reklám-, cégérelhelyezést engedélyező hatósági határozat kiállításának dátumától számítva 2 hónapig érvényes, kivéve, ha a határozat másképp rendelkezik.
(5) Az (4) bekezdés szerinti megvalósítás hiányában ismételten településképi bejelentési eljárást kell kezdeményezni.
21. A településképi kötelezési eljárás
21. § A településképi szempontok teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le, amennyiben az építési tevékenységet:
a) e rendeletben foglalt településképi követelmények megsértésével végezték,
b) a bejelentési kötelezettség elmulasztásával valósították meg,
c) a bejelentési eljárás során, a polgármester tiltó vagy figyelmeztető felhívása ellenére megvalósították.
22. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
22. § (1) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a 21. §-ban foglalt eset áll fenn, felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és döntésében a jogszabálysértés megszüntetésére 30 napos határidőt szab ki.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti határidőn belül a jogszabálysértés megszüntetése nem történik meg, a polgármester településképi kötelezés formájában az ingatlan tulajdonosát az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, vagy elbontására kötelezheti és a jogszabálysértés megszüntetetésére határidőt szab ki.
(3) A polgármester a kötelezettet 1.000.000,- forintig terjedő, településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezheti, ha a kötelezett a kötelezésnek határidőre nem tesz eleget. Nem teljesítés esetén a bírság ismételten kiszabható.
(4) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál figyelembe veendő mérlegelési szempontok:
a) a jogellenes tevékenység súlya és a felróhatóság mértéke,
b) a településképi bírságnak ugyanazon mulasztás esetén történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságok száma és mértéke.
(5) Az (1), (2), és (3) bekezdésben meghatározott döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a polgármesterhez benyújtott, Páli Község Önkormányzata Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően, soron következő – de legalább 8 nappal később tartandó – ülésén dönt.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
23. Önkormányzati támogatási alap
23. § (1) Az Önkormányzat a védetté nyilvánított helyi építészeti értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítésére éves költségvetési rendeletében forrást biztosíthat.
(2) Az önkormányzati támogatás kérelem alapján nyerhető el.
(3) A kérelmet az önkormányzati hivatalba kell benyújtani, a kérelmet a képviselő-testület bírálja el.
(4) A benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt, amennyiben a tervezett építési tevékenység építési engedély köteles;
b) amennyiben a tervezett építési tevékenység nem építési engedély köteles:
ba) a tervezett felújítás részletes leírását,
bb) helyszínrajzot,
bc) az ingatlan tulajdoni lapját;
c) a megvalósítást szolgáló tételes költségvetést;
d) a kért összeg megjelölését,
e) az Önrész rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozatot,
f) a tervezett munka elkészülésének határidejét;
g) előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel.
(5) Csak azok a kérelmek részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtanak be és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.
(6) A támogatás odaítélését követően a kérelmezővel megállapodást kell kötni.
(7) Az önkormányzati támogatás a helyi egyedi védelem alatt álló épületek felújítása mellett tájékoztató füzetek, kiadványok megjelentetésére, kiállítások szervezésére, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére, népszerűsítő előadások megtartására és a védett értékmegmentését elősegítő pályázati források lehívására is felhasználható.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
24. Hatályba léptető rendelkezések
24. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
25. Hatályon kívül helyező rendelkezések
25. § (1) Hatályát veszti Páli Község Önkormányzat képviselő-testületének az épített örökség védelmének helyi szabályozásáról szóló 3/2011. (III. 28.) önkormányzati rendelet;
(2) Hatályát veszti Páli Község építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 6/2006. (IX.25.) önkormányzati rendelet
b) 8. § (2) bekezdése,
c) 10. § (8) és (10) bekezdése,
d) 11. § (5) és (6) bekezdése,
e) 15. § (4) bekezdése,
f) 16. § (2) bekezdés c) pontjában a táblázatot megelőző szöveg,
g) 18. § (9) bekezdése,
h) 28. §-a,
i) 29. §-a,
j) VIII. függelék II. építészeti értékek pontjából a helyi védelemre javasolt épületek, létesítmények listája.
1. melléklet a 6/2018. (XII. 6.) önkormányzati rendelethez
1. Helyi védett épületek és egyéb alkotások:
|
A |
B |
C |
D |
|
|
1. |
Nyilvánt. |
MEGNEVEZÉS |
HRSZ |
CÍM |
|
2. |
1/2011 |
Tájház |
474 |
Kossuth utca 68. |
2. melléklet a 6/2018. (XII. 6.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 6/2018. (XII. 6.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 6/2018. (XII. 6.) önkormányzati rendelethez
5. melléklet a 6/2018. (XII. 6.) önkormányzati rendelethez