Kajárpéc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2018. (XI.29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2025. 07. 16Kajárpéc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2018. (XI.29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Kajárpéc Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 4/2017. (III.30.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:
1. A rendelet célja, alkalmazási köre, hatálya
1. § A helyi településképi rendelet célja Kajárpéc község településképére jellemző elemek és követelmények, valamint a településkép-védelem eszközének és módjának meghatározása.
2. § (1) E rendelet hatálya Kajárpéc község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen telket kialakítani, építési tevékenységet folytatni a hatályos jogszabályoknak, a község Helyi Építési Szabályzatának, valamint jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.
(3) E rendelet előírásait a hatályos Helyi Építési Szabályzattal együttesen kell alkalmazni.
3. §1 Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
a) 1. sz. melléklet –Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása,
b) 2. sz. melléklet – Formanyomtatvány a településképi bejelentési eljáráshoz,2
c) 3. sz. melléklet - Természet- és tájvédelmi szempontból növénytelepítésre javasolt fajok listája,
d) 4. sz. melléklet - Természet- és tájvédelmi szempontból tiltott fajok listája,
e) 5. sz. melléklet – Műemlékek és helyi védett értékek.
4. §3 E rendeletben Kajárpéc területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra a rendelet 1. sz. melléklete szerint lehatárolt területekre, valamint az 5. sz. mellékletben felsorolt helyi védett létesítményekre vonatkozóan, amely területek és védett elemek a településszerkezet, táji- természeti környezet, településkarakter, építészeti karakter, tájkarakter vagy egyéb helyi adottság, településképi jellemző alapján kerültek kijelölésre.
5. § A rendeletben foglalt településképi követelmények teljesülése érdekében a polgármester szakmai konzultációt biztosít.
2. Értelmező rendelkezések
6. § Fogalom meghatározások:
a) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága min. 50%.
b) természetes szín: fehér, barna, sárga, bézs, szürke, zöld, és ezen színek árnyalatai.
c) természetes anyag: kő, tégla, fa, fém. üveg
d) torony jellegű építmény: szélkerék, kémény, adótorony, kilátó, siló, reklámtartó, nagyfeszültségű elektromos vezeték tartóoszlopa.
3. A helyi védelem célja, feladata
7. § (1) A helyi védelem célja az épített és települési környezet,valamint természeti környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében.
(2) Az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, természeti, táji, történelmi értékeket helyi védelem alá helyezi.
(3) A helyi védelem feladata általánosan a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett értékek számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
4. A helyi védelem fajtái
8. § (1) A helyi védelem a településen egyedi védelem lehet.
(2) A helyi egyedi védelem hatálya kiterjed az 2. sz. mellékletben meghatározott helyi védett értékekre.
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
9. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről - jelen rendelet módosításával - a Képviselő-testület dönt.
(2) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett épület, vagy érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb (műemléki, természetvédelmi) védettséget kap,
e) a védett érték szakvéleményalapján élet- vagy balesetveszélyes állapotban van.
(3) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A védelemre településrendezési eszköz, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész);
c) a védendő érték rövid leírását (dokumentációt);
d) a kezdeményezés indoklását;
e) a jelenlegi - és amennyiben van ilyen a tervezett – használat, funkció ismertetését.
(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindítástól számított 8 napon belül értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,
b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),
c) a kezdeményezőt.
(5) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.
(6) A helyi védettség elrendelésétől vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az ingatlan/objektum tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,
f) a kezdeményezőt.
(7) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
(8) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.
(9) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
10. § (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat, részletképzéseket, anyag és színhasználatot.
(2) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi, településképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(4) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése (kivéve hagyományos, épített kémény) nem helyezhető el.
(5) A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható.
(6) A helyi védelem alá helyezett védett értéken – bármilyen építési, átalakítási, felújítási munkát – csak a polgármester hozzájárulásával lehet elvégezni.
7. A védett építmények fenntartásának, felújításának támogatása
11. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
8. Településképi szempontból meghatározó és egyéb területek fajtái
12. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:
a) településképi szempontból meghatározó beépítésre szánt lakóterületek
b) településképi szempontból meghatározó gazdasági és különleges területek
c) településképi szempontból meghatározó kertes területek
d) településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területek
(2) Egyéb – településképi szempontból nem meghatározó - területek:
a) egyéb beépítésre szántterületek
b) egyéb beépítésre nem szánt területek
9. Településképi szempontból meghatározó beépítésre szánt lakóterületekre vonatkozó településképi követelmények4
13. § Területi építészeti követelmények:
(1) A területen az utcahálózat vonalvezetése megtartandó.
(2) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.
(3) A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, jellemző előkert nélküli vagy minimális (1-2 méteres) előkertes beépítést és az oldalhatáron álló beépítési módokat.
(4) A területen a kialakult telekszélességeket meg kell tartani.
(5) A területen maximum két terepszint feletti szint létesíthető.
(6) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton ill. közterületről látható módon nem létesíthető.
(7) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.
(8) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.
(9) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.
(10) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezésének során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.
(11) Atelekterületénekburkolatlanésbenemépítettrészétzöldfelületkéntkellkialakítani.
(12) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de egységes építészeti koncepció alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.
(13) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.
(14) Közterületen fasorként tájidegen tűlevelű fafajok, tujafajok, nem lombhullató fafajok, illetve a termésükkel vagy virágukkal erősen szennyező fafajok pl: nyírfa, gyümölcsfa, japán akác stb. nem telepíthetők, kivételt képeznek ez alól azon fafajok, amelyek a település utcáin jellemzően már megtalálhatóak.
(15) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajokat kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen, un. rabszolganövények alkalmazását.
(16) Közparkokban, közterületeken telepíthető fák pl. tölgy, kőris, vérszilva, hárs, gesztenye, szil és juhar, lisztes berkenye, déli berkenye, fehéreper, dió, illetve a vízpartok közelében fűz.
(17) Tűlevelű fafajok (boróka, fekete fenyő, erdei fenyő, görög jegenyefenyő, szurkos fenyő, különböző tuják) alkalmazása csak a közparkokban lehetséges, lakóutcákban nem engedélyezett.
(18) A területen kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:
14. § Egyedi építészeti követelmények:
(1) Utcafrontramerőlegesgerincűépület,vagyépületszárnyszélességenemlehet8,0méternéltöbb.
(2) Az épületeken a tetősíkból kiálló tetőfelépítmény nem létesíthető.
(3) Túltagolt tetőkialakítás nem megengedett.
(4) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) égetett agyag cserépfedés vagy betoncserép megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el.
(5) A területen az épület fő tömegét alkotó (az alapterület min. 60%-a feletti) tető magastető legyen (25o-45o). A fő tömeget kiegészítő tetőrészek (beforduló épületszárny) lapostetős vagy alacsony hajlásszögű kialakítással is megvalósíthatók.5
(6) A területen törekedni kell a tetőhajlásszögek, valamint a párkánymagasságok idomulására.
(7) A párkány kiülése nem lehet nagyobb 50cm-nél.Az oromfalon a héjalás túlnyúlása nem lehet több10cm-nél.
(8) Az épület utcai homlokzatán erkély,vagy loggia nem alakítható ki.
(9) Utcai homlokzaton fekvő téglalap alakú nyílászárók kialakítása tilos.
(10) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
10. Településképi szempontból meghatározó gazdasági és különleges területekre vonatkozó településképi követelmények6
15. § Területi építészeti követelmények:
(1) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.
16. § Egyedi építészeti követelmények:
(1) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
11. Településképi szempontból meghatározó kertes területekre
vonatkozó településképi követelmények
17. § Területi építészeti követelmények:
(1) A területen az utcahálózat vonalvezetése megtartandó, a területen tömbfeltárás nem engedélyezett.
(2) Az épület,épületbővítés helyét,tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.
(4) A területen a kialakult telekszélességeket meg kell tartani.
(5) A területen maximum két terepszint feletti szint létesíthető.
(6) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezésének során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.
(7) Atelekterületénekburkolatlanésbenemépítettrészétzöldfelületkéntkellkialakítani.
(8) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.
(9) Közterületen fasorként tájidegen tűlevelű fafajok, tujafajok, nem lombhullató fafajok, illetve a termésükkel vagy virágukkal erősen szennyező fafajok pl: nyírfa, gyümölcsfa, japán akác stb. nem telepíthetők, kivételt képeznek ez alól azon fafajok, amelyek a település utcáin jellemzően már megtalálhatóak.
(10) Tűlevelű fafajok (boróka, fekete fenyő, erdei fenyő, görög jegenyefenyő, szurkos fenyő, különböző tuják) alkalmazása a közterületeken nem engedélyezett.
(11) A területen kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:
18. § Egyedi építészeti követelmények:
(1) Utcafrontramerőlegesgerincűépület,vagyépületszárnyszélességenemlehet8,0méternéltöbb.
(2) Az épületeken a tetősíkból kiálló tetőfelépítmény nem létesíthető.
(3) Túltagolt tetőkialakítás nem megengedett.
(4) A pincék, présházak épületein előtető nem alakítható ki
(5) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) égetett agyag cserépfedés vagy betoncserép megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el.
(6) A területen az épület fő tömegét alkotó (az alapterület min. 60%-a feletti) tető magas tető legyen (38o-45o). A fő tömeget kiegészítő tetőrészek (beforduló épületszárny) lapos tetős vagy alacsony hajlásszögű kialakítással is megvalósíthatók.
(7) A területen törekedni kell a tetőhajlásszögek, valamint a párkánymagasságok idomulására.
(8) Apárkánykiülésenemlehetnagyobb50cm-nél.Az oromfalon a héjalás túlnyúlása nem lehet több 10cm-nél.
(9) Az épület utcai homlokzatán erkély,vagy loggia nem alakítható ki.
(10) Utcai homlokzaton fekvő téglalap alakú nyílászárók kialakítása tilos.
(11) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
12. A településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre vonatkozó településképi követelmények
19. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre:
(1) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.
20. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre:
(1) A területen (tájképvédelemmel, vízminőség védelemmel érintett területek, valamint ökológiai magterület- és ökológiai folyosó területek, puffer területek, tájképvédelmi területek) az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színfelület képzéssel készülhet.
(2) Az épületek színezése során természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra.
(3) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magas tetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.
(4) A településképvédelmeérdekébenazépületekföldszintipadlóvonalmagasságaazépületésaterepszintcsatlakozásátólmért0,02-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.
(5) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
(6) A területen az anyaghasználat:
13. Az egyéb – településképi szempontból nem meghatározó - területekre
vonatkozó településképi követelmények
21. § Egyedi építészeti követelmények az egyéb – településképi szempontból nem meghatározó – területekre:
(1) Az épületek homlokzati szerkezeteinek és a tetőfedés anyagának színhasználata során lehetőleg természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy harsány rikító színek nem alkalmazhatók.
(2) A gazdasági területeket kivéve a tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.
(3) A területen az anyaghasználat:
14. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozókövetelmények
22. § (1) A település közcélú ellátását biztosító felszíni és felszífeletti energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények,műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az alábbiak:
15.Cégérekre vonatkozó településképi követelmények7
23. §8
24. §9
25. §10
26. §11
27. §12
28. § (1) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el.
(2) A cégfelirat felületnagysága nem haladhatja meg az érintett homlokzat 10%-át.
(3) A cégér maximális mérete 0,75 m2 lehet.
29. §13
30. §14
16. Településképi bejelentés
31. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a településkép helyi védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott
17.Településképi kötelezés és bírság
32. § (1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:
b) a településképi bejelentés elmulasztása esetén, illetve a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén;
c) a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben az nem felel meg településképi előírásoknak, különösen, ha az állapota nem megfelelő, megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető; nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez;
d) a helyi településkép védelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, vagy rendeltetésének megfelelő használata a helyi építési szabályzatban vagy a helyi településkép védelmi rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes, különösen
da) az épület jó karbantartása, az épület és udvar rendben tartása érdekében
db) homlokzati elemeinek, színezésének védelme,
dc) egységes megjelenésének biztosítása,
dd) rendeltetésének megfelelő funkciójának megőrzése,
de) az építési övezetre előírt zöldterület biztosítása és a zöldfelület rendezett állapotának fenntartása
df) a telek terület felhasználási szabályoknak megfelelő használata,
dg) az építkezések átmeneti állapota keretében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítése, rendben tartása érdekében.
e) a településképi konzultáción készült feljegyzésben foglaltak be nem tartása esetén;
g) védett növényzet és helyi védett érték rongálása, karbantartásának elmulasztása, elpusztítása, veszélyeztetése, környezetében való szemetelés esetén.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben a polgármester pénzbírságot szab ki. Az eljárás hivatalból, vagy bejelentésre indulhat.
(3) Amennyiben a jogsértő magatartás megalapozott a polgármester felszólítja az építtetőt/tulajdonost a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.
(4) Ha a jogsértő magatartást a (3) bekezdés szerinti felszólítás ellenére sem szünteti be határidőben, a polgármester
a) 30 napos határidő tűzésével a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett 100 000 Ft-ig terjedő településképi bírságot,
b) az a) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 8-30 napos határidő tűzése mellett 500 000 Ft-ig terjedő ismételt bírságot,
c) a b) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 1 000 000 Ft-ig terjedő bírságot szab ki.
(5) A bírság ismételhető, valamint a bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.
18. Hatályba léptető rendelkezés
33. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
34. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Kajárpéc Község Képviselőtestületének Kajárpéc község Helyi építési szabályzatáról szóló 2/2006. (III. 28.) önkormányzati rendeletének alábbi részei hatályukat vesztik:
11. §
12. § (4-8) és (11-12) bekezdés
18. § (8) bekezdés
Módosította a 8/2025.(VII.15.) önkormányzati rendelet
Módosította a 8/2025.(VII.15.) önkormányzati rendelet
Módosította a 8/2025.(VII.15.) önkormányzati rendelet
Módosította a 8/2025.(VII.15.) önkormányzati rendelet
Módosította a 8/2025.(VII.15.) önkormányzati rendelet
Módosította a 8/2025.(VII.15.) önkormányzati rendelet
Módosította a 8/2025.(VII.15.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 8/2025.(VII.15.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 8/2025.(VII.15.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 8/2025.(VII.15.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 8/2025.(VII.15.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 8/2025.(VII.15.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 8/2025.(VII.15.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 8/2025.(VII.15.) önkormányzati rendelet
Módosította a 8/2025.(VII.15.) önkormányzati rendelet