Püski Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2004. (X. 29.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2008. 05. 12- 2014. 07. 08
Püski Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2004. (X. 29.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
2008.05.12.
Püski község Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16. § /1/ bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § /3/ bekezdésében biztosított jogkörében a következőket rendeli el:
I. Fejezet
1. § Megalkotja a helyi építési szabályzatról szóló rendeletét és elrendeli annak alkalmazását. A rendelet
- az SZ-J1 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (továbbiakban: SZ-J1 terv)
- az SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (továbbiakban: SZ-J2 terv)
című, Rp.I.226-1 munkaszámú tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt alkalmazandó.
2. § /1/ A rendelet hatálya Püski község közigazgatási területére terjed ki.
/2/ A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.
3. § /1/ Kötelező szabályozási elem
- beépítésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt területek határvonala
- a belterület határvonala
- a szabályozási vonal
- az eltérő területfelhasználási egységek határvonala
- az építési övezetek határvonala
- az építési hely határa
- az építési vonal.
/2/ Az eltérő területfelhasználási egységek határvonala és az övezeti határvonal az SZ-J1 terven jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett 10- 10 m mértékig elmozdíthatók.
/3/ A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a /2/, illetve a
4. § /6/ bekezdésben szabályozott eseteket – a szerkezeti terv, a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges figyelembe véve a külön jogszabály
1 szerinti előírásokat.
/4/ Irányadó szabályozási elem
- az azonos terület-felhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.
/5/ Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.
/6/ A község területén a meglévő és a tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.
/7/ Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott terület-felhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.
A telekalakítás általános szabályai
4. § /1/ Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások iránya meg kell, hogy egyezzen az irányadó telekhatár vonal irányával.
/2/ A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében
a., Az új területfelhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi és vegyes területfelhasználású telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességű telkek szélességének aránya nem lehet több 1,5-nél.
b., A már kialakult telekosztású lakóterületi és vegyes területfelhasználású telektömbben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatárrendezés) a kialakult telkek megváltoztatását eredményezi, a telekátalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 1,5 lehet.
Amennyiben az új telekszélességgel számított arányszám meghaladja az előírtat, de a telekátalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telekátalakítás engedélyezhető.
/3/ A kialakult telekosztású, nem megváltozó lakóterületi és vegyes területfelhasználású tömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó övezeti előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.
Amennyiben a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő új telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.
/4/ Telekcsoport újraosztása estén a telekalakítás telektömbönként ütemezhető. A telekátalakítással érintett telkek telektömbön kívüli visszamaradó részei nem kell, hogy az építési telekre vonatkozó előírásoknak megfeleljenek.
/5/ Kialakult telekosztású lakó és vegyes területfelhasználású telektömb saroktelkei, vagy a saroktelek a vele szomszédos telekkel együtt az övezetre vonatkozó előírásoktól eltérő mérettel és módon is alakítható az alábbiak szerint:
A telekalakítás eredményeként létrejövő új építési telek megengedett legkisebb telekmélysége 40,0 m , valamint a visszamaradó építési telek megengedett legkisebb területe 700 m 2 .
/6/ A külön2 rendeletben foglaltak szerinti telekalakítási terv kötelezettségével érintett területeken a telekalakítási tervben az SZ-J1 terven rögzített keretek között a közlekedési területek helye és mérete pontosítható.
/7/ Az SZ-J1 terven az övezeti jelben és/vagy a helyi építési szabályzatban „SZT” jellel jelölt telekméret SZ-J1 terv szerint kialakítandó telekméretet jelent.
/8/ Az SZ-J1 terven és/vagy a helyi építési szabályzatban az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára történő lejegyzést, és a telekhatár kiigazítást.
A telek beépítésének általános szabályai
5. § /1/ A közterület bővítés céljából szabályozási vonallal érintett, már beépített építési telkekre a közterület lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is adható építési engedély. Ez esetben az építési hely határait az új közterülethatártól kell számítani.
/2/ Közterület bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.
/3/ Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden esetben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 18,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.
/4/ Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző építési oldalon áll.
A létesítmények elhelyezésének általános szabályai
6. § /1/ Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.
/2/ Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.
/3/ Ha az oldalsó telekhatárok az utcai építési vonallal a merőlegestől eltérő szöget zárnak be, egy telektömbön belül az épületek egységesen fogazottan is elhelyezhetők.
/5/ Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a nagyobbik építménymagasságának mértékénél.
/6/ Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és a /5/ bekezdésbeli épületek – figyelemmel a védőtávolságokra is – közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani.
7. § /1/ Vízvédelmi besorolás:
a., felszín alatti vizek: „A” kiemelten érzékeny terület3
b., felszíni vizek: „általánosan védett” kategória4
/2/ A település területe a nitrátszennyezés szempontjából érzékeny terület.5
/3/ A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell, hogy a közterület levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit okozó növényfajtáktól származó virágpor részecskék mennyisége az alábbi értékeket ne haladja meg:
- fák, bokrok 100 pollen/m3
- fűfélék 30 pollen/m3
/4/ A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.
/5/ A közigazgatási területen hulladéklerakó hely – hulladékudvar kivételével – nem alakítható ki.
8. § /1/ Védett területek: 048/a-c; 050; 075/a-c; 079/a-c; 081-082.
Védelemre tervezett területek: 04/5; 013/3; 013/21; 033; 0106; 0107/2
A védett területen épület nem építhető.
A területre vonatkozó természetvédelmi előírásokat külön jogszabály6 tartalmazza.
/2/ Az SZ-J2 terven M kf –ként megjelölt gyepterületek művelési ága nem változtatható meg.
/3/ Az alsóbbrendű kisebb forgalmú utak (országos mellékút, jelentős mezőgazdasági feltáró út) külterületi szakaszai mentén útkísérő fásítást kell létrehozni.
/4/ Természeti érték
a., Helyi védett természeti érték:
- gesztenyefa (17 hrsz)
b., A gesztenyefa csak élet- és balesetveszély esetén erdészeti vagy kertészeti szakvélemény alapján vágható ki.
9. § /1/ A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani.
A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.
/2/ A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.
/3/ A gazdasági területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
/4/ Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.
a., Műemlékek:
- Római katolikus templom, Fő utca (1 hrsz, MSZ 3760)
b., Műemléki környezet által érintett helyrajzi számok: 06/4; 2-3; 35; 36; 41; 42/1; 47; 53; 56/1; 60; 278/1,2,4; 309; 310; 311; 312; 314/1-3; 316; 322; 323.
c., A műemlékeket, műemlékileg védett területet és a műemléki környezetet érintő, a telekalakításra, építésre, bontásra, felújításra, korszerűsítésre, kertépítésre (fakivágás, faültetés) irányuló engedélyezési folyamatba a területileg illetékes műemlékvédelmi hatóságot a hatályos7 jogszabályok rendelkezései szerint be kell vonni.
/2/ Helyi védelem
a., Helyi védelem:
- szoborfülkék a templom előtt
- kőkereszt a templom előtt
- kőkereszt az Arany J. utca végében
- kőkereszt a Kisbodakra vezető út mentén
- kőkereszt a Petőfi S. utca végén.
b., A helyi védelem környezetének határán belül fotódokumentációval igazolni kell, hogy a védett látványt kedvezőtlenül nem befolyásolja:
- a közterületen bármely hirdető táblának, egyéb közterületi létesítménynek, berendezésnek elhelyezése,
- nem közterületi építmény építése.
/3/ Régészeti értékek
a., Régészeti érdekű terület:
- 070/3; 074/4; 074/5
b., Régészeti értékek előkerülése esetén a külön jogszabály8 szerint kell lejárni.
Védőtávolságok, védőterület
11. § /1/ A település meglévő és tervezett lakóterületei, vegyes területei, üdülőterületei, zöldterületei és különleges területei körüli
- 1000 m-es területsávon belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló új építményt építeni, vagy ilyen meglévő építményen kapacitásnövelő építési beavatkozást végezni csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott védőtávolság betartásával lehet.
/2/ Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten
- 20 kV-os vezeték: 5,0 - 5,0 m .
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos9 jogszabályok tartalmazzák.
/3/ Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:
- középnyomású gázvezeték: 5,0 - 5,0 m .
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos10 jogszabályok tartalmazzák.
/4/ A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.
/5/ A vízfolyások, csatornák, vízfelületek parti sávja a partvonaluk mentén húzódó 6,0- 6,0 m területsáv.
A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos11 jogszabályok tartalmazzák.
/6/ Az oktatási, szociális és egészségügyi intézmény védőterülete a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.
/7/ A Győr-Pozsony közötti mikrohullámú összeköttetés miatt beépítési korlátozás:
- az összeköttetés tengelyvonalától számított 56,0 – 56,0 m széles sávra eső ingatlanokon az 55,0 m feletti nagyságú építményekre.
TERÜLETFELHASZNÁLÁS, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint
12. § /1/ A település közigazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:
a., Beépített és beépítésre szánt terület
településközpont vegyes terület Vt
kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület Gipz
mezőgazdasággal kapcsolatos ipari terület GipMG
b., Beépítésre nem szánt terület
Közlekedési és közműterület
Vízgazdálkodási terület V
Az övezeti jel értelmezése
|
|
beépítési mód
(oldalhatáron álló,
|
megengedett legnagyobb |
legkisebb kötelező
zöldfelület
( %) |
területfelhasználási
|
|
szabadonálló) |
beépítettség (%) |
elem |
|
|
kialakítható |
kialakítható |
kialakítható |
|
|
megengedett legnagyobb építménymagasság (m)
|
legkisebb
építési
telekszélesség
(m) |
legkisebb
építési
telekmélység (m) |
legkisebb
építési
telekterület
(m2) |
A falusias lakóterület építési előírásai
14. § /1/ A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhető:
- fő funkciót hordozó épületként
a., egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület
b., önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, kézműipari és intézményi épület
c., a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a szabályozott terület lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) építmény
- a fő funkciót kiegészítő épületként
d., gépjármű és egyéb tároló
e., pince
f., állattartó épület figyelemmel a külön állattartási rendeletben foglaltakra
g., kisipari műhely
/2/ A telkeken a d, e, f, g. pontokban felsorolt építmények csak az a, b, c. pontban felsorolt építmények egyidejű építése vagy megléte esetén építhetők.
/3/ Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az a, b, c. pontban felsorolt épületek építhetők.
/4/ Önálló épületként a b., c. pontban felsorolt épületeket az előkerti építési hely határa vonalra illeszkedően kell építeni. Amennyiben a b; c. pontban foglaltak az egyik lakás helyén létesülnek, az utcához közelebb a b; c. pontokban felsorolt funkciók kerülhetnek.
/6/ Övezeti előírások
|
|
|
Lf
|
Az építési hely
|
|
elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert |
kialakult, vagy ettől eltérő szándék esetén oldalhatáron álló
kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet
kialakult, ha ez 6,0 m, akkor új építés esetén 6,0 m , 14 m vagy annál keskenyebb telek esetén 4,5 m
ahol az SZ-J1 terv nem jelöli 6,0 m |
Beépíthetőség
|
megengedett |
legnagyobb beépítettség /%/
legkisebb
zöldfelület % |
30%, vagy ha az építési hely ennél kisebb, akkor legfeljebb annak területe, ha a kialakult állapot ezt meghaladja bontás és új építés esetén az ehhez való közelítéssel a túllépés megengedhető
50% |
Telekalakítás
|
alakítható |
legkisebb
telekszélesség /m/ legnagyobb
telekszélesség /m/
|
14,0 m , figyelemmel a
4. §
/2/ b. pontjára, valamint a /3/ és /5/ bekezdésére
|
legkisebb telekmélység /m/
legkisebb telekterület /m2/ |
-
900 m2
|
Épület
|
|
megengedett legnagyobb építménymagasság |
az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a
6. §
/4/ bekezdésére, de legfeljebb 4,5 m
|
Közműellátás |
|
|
Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- közüzemi szennyvízcsatornával |
Környezet-védelem |
|
zajvédelem
szennyvízelbánás |
falusias lakóterület
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
a csatornahálózatra kötelező a rákötés
kötelező hulladékelszállítás. |
|
|
|
Lf O 30/50
4,5 18/50/900 |
Az építési hely
|
|
elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert |
oldalhatáron álló
5,0 m , egyben építési vonal
6,0 m
6,0 m |
Beépíthetőség
|
megengedett |
legnagyobb beépítettség /%/
legkisebb
zöldfelület % |
30%
50% |
Telekalakítás
|
alakítható |
legkisebb
telekszélesség /m/
legnagyobb
telekszélesség /m/
|
18,0 m
50,0 m
|
legkisebb telekmélység /m/
legkisebb telekterület /m2/ |
900 m2
|
Épület
|
|
megengedett legnagyobb építménymagasság |
4,5 m
|
Közműellátás |
|
|
Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- közüzemi szennyvíz-csatornával |
Környezet-védelem |
|
zajvédelem
szennyvízelbánás |
falusias lakóterület
üzemi zaj megengedett értéke:
nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
a csatornahálózatra kötelező a rákötés
kötelező hulladékelszállítás |
|
|
|
Lf O 30/50
4,5 18/K/- |
Lf O 30/50
4,5 18/SZT/900 |
Lf O 30/50
4,5 18/-/900 |
Az építési hely
|
|
elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert |
oldalhatáron álló
5,0 m , egyben építési vonal
6,0 m
6,0 m |
oldalhatáron álló
5,0 m , egyben építési vonal
6.0 m
6,0 m |
oldalhatáron álló
5,0 m , egyben építési vonal
6,0 m
6,0 m |
Beépíthetőség
|
megengedett |
legnagyobb beépítettség /%/
legkisebb
zöldfelület % |
30%
50% |
30%
50% |
30%
50% |
Telekalakítás
|
alakítható |
legkisebb
telekszélesség /m/
legnagyobb
telekszélesség /m/
|
18,0 m
kialakult
|
18,0 m
SZ-J1 terv szerint |
18,0 m
-
|
legkisebb telekmélység /m/
legkisebb telekterület /m2/ |
értelem szerint
|
900 m2
|
900 m2
|
Épület
|
|
megengedett legnagyobb építménymagasság |
4,5 m
|
4,5 m
|
4,5 m
|
Közműellátás |
|
|
Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- közüzemi szennyvízcsatornával |
Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- közüzemi szennyvízcsatornával |
Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- közüzemi szennyvízcsatornával |
Környezet-védelem |
|
zajvédelem
szennyvízelbánás |
falusias lakóterület
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
a csatornahálózatra kötelező a rákötés
kötelező hulladék-elszállítás |
falusias lakóterület
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
a csatornahálózatra kötelező a rákötés
kötelező hulladék-
elszállítás |
falusias lakóterület
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
a csatornahálózatra kötelező a rákötés
kötelező hulladék-
elszállítás |
|
|
|
Lf SZ 30/50
4,5 -/-/900 |
Lf SZ 30/50
4,5 -/-/800 |
Az építési hely
|
|
elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert |
szabadonálló
5,0 m , egyben építési vonal
6,0 m
6,0 m |
szabadonálló
5,0 m , egyben építési vonal
6,0 m
6,0 m |
Beépíthetőség
|
megengedett |
legnagyobb beépítettség /%/
legkisebb
zöldfelület % |
30%
50%
|
30%
50%
|
Telekalakítás
|
alakítható |
legkisebb
telekszélesség /m/
legnagyobb
telekszélesség /m/
|
-
-
|
-
-
|
legkisebb telekmélység /m/
legkisebb telekterület /m2/ |
900 m2
|
800 m2
|
Épület
|
|
megengedett legnagyobb építménymagasság |
4,5 m
|
4,5 m
|
Közműellátás |
|
|
Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- a közüzemi szennyvízcsatornával |
Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- a közüzemi szennyvízcsatornával |
Környezet-védelem |
|
zajvédelem
szennyvízelbánás |
falusias lakóterület
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
a csatornahálózatra kötelező a rákötés
kötelező hulladék-
elszállítás |
falusias lakóterület
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
a csatornahálózatra kötelező a rákötés
kötelező hulladék-
elszállítás |
A településközpont vegyes terület építési előírásai
15. § /1/ A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épületek elhelyezésére szolgál.
/2/ A településközpont vegyes terület telkein elhelyezhető
a., telkenként összesen legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépületek
b., helyi szintű intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, a megengedett lakásszámot meg nem haladó szobaszámú szálláshely-szolgáltató, egyházi, oktatási, igazgatási, egészségügyi, szociális szórakoztató épület és sportépítmények
c., nem zavaró hatású gazdasági építmények.
/3/ Övezeti előírások
|
|
|
Vt O 40/40
6,0 -/-/700
|
Vt O 40/40
4,5 -/-/500
|
Az építési hely
|
|
elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert |
oldalhatáron álló
kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet
6,0 m
6,0 m |
oldalhatáron álló
kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet
4,5 m
6,0 m |
Beépíthetőség
|
megengedett |
legnagyobb beépítettség /%/
legkisebb
zöldfelület % |
40%
40% |
40%
40% |
Telekalakítás
|
alakítható |
legkisebb
telekszélesség /m/ |
-
|
-
|
legkisebb telekmélység /m/
legkisebb telekterület /m2/ |
-
700 m2
|
-
500 m2
|
Épület
|
|
megengedett legnagyobb építménymagasság |
az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a
6. §
/4/ bekezdésére, de legfeljebb 6,0 m |
az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a
6. §
/4/ bekezdésére, de legfeljebb 4,5 m |
Közműellátás |
|
|
Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- közüzemi szennyvízcsatornával |
Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- közüzemi szennyvízcsatornával |
Környezet-védelem |
|
zajvédelem
szennyvízelbánás |
vegyes terület
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A
éjjel 45 dB/A
a csatornahálózatra kötelező a rákötés
kötelező hulladékelszállítás |
vegyes terület
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A
éjjel 45 dB/A
a csatornahálózatra kötelező a rákötés
kötelező hulladékelszállítás |
16. § /1/ A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:
- kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
- zavaró hatású ipari terület Gipz
- mezőgazdasággal kapcsolatos ipari terület GipMG
Kereskedelmi, szolgáltató terület
17. § /1/ A területen jelentősen nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül lakások, igazgatási és iroda épület, egészségügyi, szociális épület építhető.
/2/ Övezeti előírások
|
|
Gksz SZ 30/50
4,5 -/-/1500 |
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként |
szabadonálló |
|
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
30%
|
|
|
legkisebb zöldfelület /%/ |
50%
|
|
Épület
|
legnagyobb építmény-magasság /m/ |
4,5 m
|
|
|
szélesség /m/ |
- |
|
Telekalakítás |
mélység /m/ |
- |
|
|
telekméret /m2/ |
1500 m2 |
|
Építési hely határai: |
előkert /m/
oldalkert /m/
hátsókert /m/ |
közterülettel határos telekhatárok mentén: 5,0 m
az azonos területfelhasználású telkek között:
oldalkert: 5,0 m
hátsókert: 6,0 m
az eltérő területfelhasználású területek között: 10,0 m |
|
Közműellátás |
|
A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel
- közüzemi ivóvíz-vezetékkel
- közüzemi szennyvíz-vezetékkel.
A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető. |
|
Környezetvédelem |
|
A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület
- kötelező hulladék-elszállítás |
|
A jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület építési előírásai
18. § /1/ A területbe (jele: Gipz ) az állattartó telephely tartozik.
/2/ A területen az állattartó tevékenységhez, valamint a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó géptároló, terménytároló, kezelő épületek, igazgatási és szociális épületek építhetők.
/3/ A terület telkeinek eltérő területfelhasználású területtel érintkező telekhatárai mentén legalább 10,0 m széles, takaró-védőfásítást kell létrehozni.
/4/ Övezeti előírások:
|
|
Gipz SZ 30/50
6,0 K/K/K
|
Az építési hely |
beépítési mód |
szabadonálló |
Beépíthetőség
|
megengedett legnagyobb beépítettség: |
30%
|
|
kialakítandó legkisebb zöldfelület: |
50%
|
Épület
|
megengedett legnagyobb építménymagasság: |
6,0 m , tároló műtárgy esetén: kialakult
|
Telekalakítás
|
kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/
mélység/m/
telekméret /m2/ |
Kialakult
Kialakult
Kialakult
|
Építési hely határai: |
előkert /m/
oldalkert /m/
hátsókert /m/
|
SZ-J1 terv szerint
|
Egyéb |
|
igazgatási, szociális épület a telekhatároktól 5,0 m elhagyásával építhető |
Közműellátás |
|
Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület telkeit el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel
- legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel
- legalább zárt kommunális szennyvíztárolóval,
- csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal. |
Környezetvédelem |
|
A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: gaz-dasági terület
- kötelező hulladék-elszállítás
- elhullott állatok kötelező elszállítása. |
Az ipari terület építési előírásai
19. § /1/ Az ipari területen a feldolgozóipar, az építőipar, a javítás, szállítás, raktározás, a mezőgazdasági és erdőgazdasági termények tárolása céljára szolgáló épületek és az ezeket kiszolgáló igazgatási, szociális, kereskedelmi épületek építhetők.
/2/ Az ipari terület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m2-ként egy lombos fát kell elültetni.
/3/ Övezeti előírások
|
|
Gip3 SZ 30/50
6,0 40/50/2000 |
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként |
szabadonálló |
|
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
30%
|
|
|
legkisebb zöldfelület /%/ |
50%
|
|
Épület
|
legnagyobb építmény-magasság /m/ |
6,0 m
|
|
|
szélesség /m/ |
40,0 m |
|
Telekalakítás |
mélység /m/ |
50,0 m |
|
|
telekméret /m2/ |
2000 m2 |
|
Építési hely határai: |
előkert /m/
oldalkert /m/
hátsókert /m/ |
közterülettel határos telekhatárok mentén:
10,0 m
az azonos területfelhasználású telkek között:
oldalkert: 8,0 m
hátsókert: 10,0 m
az eltérő területfelhasználású területek között:
8,0 m |
|
Közműellátás |
|
Az ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel
- közüzemi ivóvíz-vezetékkel
- közüzemi szennyvíz-vezetékkel.
A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető. |
|
Környezetvédelem |
|
A területre vonatozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület
- kötelező hulladék-szállítás. |
Egyéb |
|
SZ-J1 terv szerint kötelező 30,0 m széles véderdő telepítés |
A mezőgazdasággal kapcsolatos ipari területek építési előírása
20. § /1/ területen a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó raktározási, tárolási, takarmány-előállítási, javítási tevékenység folytatható, azok számára épület építhető.
|
|
Gip MG SZ 50/30
6,0 -/-/2000 |
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként |
szabadonálló |
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
50%
|
|
legkisebb zöldfelület /%/ |
30%
|
Épület
|
legnagyobb építmény-magasság /m/ |
6,0 m , tároló műtárgy esetén: 12,0 m
|
|
szélesség /m/ |
- |
Telekalakítás |
mélység /m/ |
- |
|
telekméret /m2/ |
2000 m2 |
Építési hely határai: |
előkert /m/
oldalkert /m/
hátsókert /m/ |
közterülettel határos telekhatárok mentén:
15,0 m
az azonos területfelhasználású telkek között:
oldalkert: 10,0 m
hátsókert: 15,0 m
az eltérő területfelhasználású területek között: 10,0 m |
Közműellátás |
|
Az ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel
- közüzemi ivóvíz-vezetékkel
- közüzemi szennyvíz-vezetékkel.
A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető. |
Környezet-védelem |
|
A területre vonatozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület
- kötelező hulladék-szállítás. |
21. § /1/ A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint
- temető K T
- sportterület K Sp
/2/ A temető területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 3%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
Építési hely határai: minden telekhatártól 10,0 m .
/3/ a., A sportterületen sportpályák és az azokhoz kapcsolódó kiszolgáló építmények, parkolók építhetők.
b., Övezeti előírások
K Sp
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 10%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 20%
Megengedett legnagyobb burkolt felület: 10%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
Alakítható telek: SZ-J1 terv szerint
Építési hely határai: a telekhatároktól mérten 6,0 m
Egyéb: A parkolási szükséglet közterületen biztosítható.
a sportpályák nem számítandók bele
/4/ A különleges terület telkeit el kell látni:
- közműves villamosenergia vezetékkel,
- közműves ivóvízvezetékkel,
- közműves szennyvízvezetékkel,
- a telkekről csapadékvíz a közterületre nem vezethető.
22. § /1/ Az üdülőterület besorolása a sajátos használat szerint:
a., üdülőházas terület Üü
b., hétvégi házas terület Üh
/2/ Az üdülőházas területen Üü lótartáson, lovagláson, lovagoltatáson alapuló, szállásférőhely-szolgáltató, vendéglátó épületek építhetők, valamint kemping alakítható ki.
/3/ Az épületek jellege, kialakítása, anyaghasználata a település hagyományaihoz igazodó legyen.
/4/ Övezeti előírások
Beépítési mód: szabadonálló
Építési hely határai: a telekhatároktól 8,0- 8,0 m
Megengedett legnagyobb beépítettség: 30%
Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 40%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
Alakítható legkisebb telek: 1000 m 2
Közműellátás: közüzemi villany
ivóvíz
szennyvízcsatorna
Környezetvédelem: zajvédelem: üdülőterület
üzemi zaj: nappal 45 dB/A
éjjel: 35 dB/A
/5/ A hétvégi házas területen Üh telkenként egy darab üdülőépület építhető.
/6/ Az övezetben állattartó épület nem építhető.
/7/ Az épületek jellege, kialakítása, anyaghasználata a település hagyományaihoz igazodó legyen.
/8/ A csatorna mentén, a 6,0 m-es fenntartó sávon túl a telekvégeken kötelező 10,0 m széles védőfásítás telepítése.
/8/ Övezeti előírások
Beépítési mód: szabadonálló
Építési hely határai: előkert: 5,0 m
oldalkert: 3,0 m
hátsókert: 6,0 m
Megengedett legnagyobb beépítettség: 20%
Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 60%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,0 m
Alakítható legkisebb telek: 600 m 2
Közműellátás: közüzemi villany
ivóvíz
szennyvízcsatorna
Környezetvédelem: zajvédelem: üdülőterület
üzemi zaj: nappal 45 dB/A
éjjel: 35 dB/A
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
Közlekedési és közműterület
23. § /1/ Közlekedési és közműterületek besorolása sajátos használat szerint
/2/ A közúti területek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.
- a tervezett, illetve módosított szabályozási szélességet számadat jelöli
- a meglévő, megmaradó szabályozási szélesség jele: „M”
/3/ A szabályozási tervlapokon KÖu jellel ellátott közlekedési területek közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:
a., Országos közúthálózatba tartozó utak
- mellékút KÖu M
b., Helyi utak
- települési mellékút (településközi út) KÖu TE
- mezőgazdasági út KÖu MG
- kiszolgálóút KÖu
- gyalogút KÖu GYA
- parkosított közlekedési terület KÖu ft
/4/ A közutak területén a 1. sz. függelékben /mintakeresztszelvények/ ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.
/5/ Püski közigazgatási területén a helyi közúthálózatba tartozó utak az alábbi tervezési osztályba tartoznak.
a., Külterületi utak
- Püski – Darnózseli települési mellékút: K.VIII.A.60
- Püski – Halászi - Arak települési mellékút: K.VIII.A.60
- Püski – Dunasziget települési mellékút: K.VIII.A.60
- Kisbodak – Dunaremete települési mellékút: K.VIII.A.60
b., Belterületi utak
ba., Kiszolgáló utak, tervezett kiszolgáló utak
- B. VI. d. A,B. 40
bb., Gyalogutak
- B. X.
/6/ Püski közigazgatási területen 150 m-nél hosszabb zsákutca nem alakítható ki, az 50 m-nél hosszabb zsákutcákban, illetve az SZ-J1 terven jelölt módon járműfordulót kell kialakítani.
/7/ Közműterületek a Köm jellel jelzett területek. A telek területet igénylő közművek számára az SZ-J1 tervben jelölt közműterületeket csak a terven megjelölt célra lehet felhasználni.
24. § /1/ Mezőgazdasági terület az SZ-J2 tervlapon M jellel jelölt terület.
/2/ A mezőgazdasági terület besorolása
- általános mezőgazdasági terület Má
/3/ Általános mezőgazdasági terület
a.,
12A terület elsősorban növénytermesztésre szolgál. A területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és – tárolás céljára létesített épület, valamint lakóépület az országos településrendezési és építési követelményekről szóló
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (OTÉK) részletezett előírások szerint helyezhető el.
b., A területen a külön jogszabály13 szerint birtokközpont kialakítható.
25. § /1/ Erdőterület az 1500 m2-nél nagyobb területű, a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terven E jellel jelölt terület.
/2/ Övezetek
a., Elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdők övezete: Eg
Az övezetben a épület nem építhető.
b., Elsődlegesen védelmi célú erdők övezete: Ev
Az övezetben épület nem építhető, közművezeték a szükséges legrövidebb szakaszon érintheti.
c., Elsődlegesen egészségügyi-, szociális-, turisztikai erdők övezete: Ee
Az övezetben 5%-os beépítettséggel erdei melléképítmények helyezhetők el.
26. § /1/ A zöldterületek legfőbb alkotóeleme a növény, ezért azokat a funkciójuknak megfelelően kell növényzettel beültetni.
/2/ A zöldterületi közparkok területén sport-, játék-, játszó- és pihenőszerek építhetők, kerti építmények, szobrok elhelyezhetők.
/3/ A Z KP (közpark) jelű övezetben a /2/ bekezdésben foglaltakon túl a terület fenntartását szolgáló épület építhető.
Az épületekre vonatkozó előírások:
- építési hely határa: a telekhatároktól 10,0 m
- megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,5 m
- megengedett legnagyobb beépítettség: 2%
/4/ A Z Dk (díszkert) jelű övezetben épület nem építhető, csak köztéri dísztárgyak, szobrok és pihenőszerek helyezhetők el.
27. § /1/ Vízgazdálkodási terület az SZ-J1 és SZ-J2 terven V jellel jelölt terület az alábbiak szerint
- Pontyos-Örvényi csatorna
28. § /1/ A belterületi közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:
térszín alatt: ivóvíz vezeték
szennyvíz vezeték
gázvezeték
távbeszélő földkábel
villamos energia vezeték
telefon vezeték
kábel TV vezeték
nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok
/2/ a., A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a
35/1996.(XII.29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 46. §-49. § szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani.
b., A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.
Hatályba léptető és záró rendelkezések
29. § /1/ Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az 1/1989. Tanácsrendelet hatályát veszti.
/2/ A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Szabályozási és övezeti helyszínrajz I.
Szabályozási és övezeti helyszínrajz II.