Hegykő község településfejlesztési koncepciójának és településrendezési eszközeinek elkészítéséről a Képviselő-testület 129/2018.(X. 18.) határozatával döntött. A döntés fő oka az volt, hogy a döntés idején hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a „község teljes közigazgatási területének” helyi építési szabályzatáról szóló 10/2007.(IX. 28.) önkormányzati rendelet 2019. december 31-ig lett volna alkalmazható. Ez a határidő időközben többször módosult, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 45. § (1) bekezdésének jelenleg hatályos szövege szerint a 2007-ben elfogadott helyi építési szabályzat akár 2023. december 31-ig is alkalmazható lenne. Az új építési szabályzat elkészíttetését és megalkotását természetesen a 2007. óta bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások és a megváltozott jogi környezet is indokolta.

A tervezési folyamat 2019-ben kezdődött a Korm. rendelet szerinti teljes eljárásrend alkalmazásával. A rendelettervezet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 2022. évben hatályos szövegállapota figyelembevételével került lezárásra.

A rendelettervezet a Korm. rendelet, valamint a településfejlesztéssel és településrendezéssel, a települési arculati kézikönyvvel és a településképi rendelettel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 9/2017.(VI. 29.) önkormányzati rendelet által megállapított szabályok szerint került egyeztetésre az érdekelt államigazgatási szervekkel, szomszédos önkormányzatokkal, a partnerekkel és a lakossággal.

A rendelet célját és azon fogalmak magyarázatát tartalmazza, amelyeket a rendelet alkalmaz és más jogszabály nem határoz meg, vagy azokhoz további kiegészítéseket és magyarázatokat tesz hozzá.

A rendelkezés meghatározza a rendelet 1-2. mellékletét képező szabályozási terveken alkalmazott kötelező, irányadó, javasolt vagy más jogszabály által meghatározott, e rendelet tekintetében tájékoztató szabályozási elemeket.

A rendelkezések a közterületalakításra, az épített környezet alakítására, továbbá a táj és a környezet védelmére vonatkozó alapvető előírásokat határozza meg.

A rendelkezés meghatározza - tájékoztató jelleggel - a veszélyeztetett területekre vonatkozó előírásokat, védőtávolságokat és korlátozásokat. Ezen védőtávolságokat más szakági jogszabályok előírásai is tartalmazzák további részletszabályokkal. Ugyanakkor a védőtávolságokat és azok lehatárolását a rendelet 4. mellékletét képező szabályozási tervlap is tartalmazza.

A rendelkezés tartalmazza a telekalakításra vonatkozó azon általános előírásokat, amelyek minden esetben betartandók, vagy pedig kedvezményeket tartalmaznak a telekmegosztás végrehajthatósága érdekében, ezzel elősegítve azon ügyek megoldását, amelyek nem lennének megoldhatók minimális telekterület eltérése, hiánya miatt.

A közműépítésre vonatkozó általános előírásokat tartalmazza annak érdekében, hogy új hálózatok kiépítése vagy rekonstrukciója esetén optimális elhelyezés valósuljon meg a közterületeken. A közművesítés mértékére vonatkozó előírások meghatározzák a vízellátás, a szennyvízelvezetés és tisztítás, valamint a csapadékvízelvezetés kialakítására vonatkozó szabályokat.

A település III. katasztrófavédelmi kategóriába sorolt, katasztrófavédelmi szempontból a településen folytatható építési tevekénységek megvalósítását veszélyeztető hatások, tényezők nem kerületek azonosításra.

Az általános építési szabályokat tartalmazza a beépítési módra, az építési helyre, az építési vonalra, és a beépítettség mértékére, az épületmagasságra, a zöldfelületre, a járművek és az állattartó épületek elhelyezésére vonatkozó előírások megadásával.

Tartalmazza az előkertre, oldalkertre és hátsókertre vonatkozó általános előírásokat is.

A település beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területre tagozódik. A beépítésre szánt területek között, használatuk általános, vagy éppen sajátos jellege alapján megkülönböztetünk lakóterületet, vegyes területet, gazdasági területet, üdülőterületet, és különleges területet, amelyek különféle övezetekbe soroltak. A rendelet meghatározza, hogy az egyes övezetekben milyen rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el, továbbá szabályozza az előkert, az oldalkert és a hátsókert általánostól eltérő méretét.

Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben nem helyezhetők el üzemanyagtöltők és egyéb gazdasági építmények.

A település teljes területe része a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj világörökségi területének. Ezért lényeges, a korábbi helyi építési szabályzattól eltérő követelményként kerül megfogalmazásra, hogy telkenként - főszabályként - legfeljebb egy fő rendeltetésű épület helyezhető el. Lakóövezetben ez konkrétan azt jelenti, hogy egy telken egy lakóépület, ebben pedig legfeljebb egy lakó rendeltetési egység alakítható ki.

Az egyes építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak paramétereit a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

A beépítésre nem szánt területek között használatuk általános, vagy éppen sajátos jellege alapján megkülönböztetünk közlekedési- és közmű-elhelyezési területet, zöldterületet (közkertet), erdőterületet, mezőgazdasági területet, vízgazdálkodási területet, természetközeli területet, és különleges beépítésre nem szánt területet, amelyek további övezetekbe soroltak. A rendelet itt is meghatározza, hogy az egyes övezetekben milyen rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el, és milyen épületek, építmények nem helyezhetők el, vagy hol nem helyezhető el egyáltalán épület, építmény.

Az egyes övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak paramétereit a 3. melléklet tartalmazza.

A rendelet hatálybalépéséről és a korábbi helyi építési szabályzat hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.