Börcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2015. (VIII. 3.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 10. 06- 2022. 11. 08Börcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2015. (VIII.3.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Börcs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában a 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban Mötv.) és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) A település címeréről, zászlajáról, azok használatáról és használhatóságáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
4. § (1) Az önkormányzat pecsétje: Magyarország hivatalos címerével ellátott körbélyegző.
(2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
5. § A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.
6. § (1) Az önkormányzat hivatalos tájékoztatását szolgáló lap: a Börcsi Hírmondó
(2) Az önkormányzat hivatalos tájékoztatását szolgáló lap félévente egy alkalommal jelenik meg, illetve szükség szerint az informálás érdekében megjelenhet.
(3) Az önkormányzat hivatalos tájékoztatását szolgáló lapot térítésmentesen megkapják:
a) a településen lakóhellyel rendelkező családok,
b) az önkormányzati intézmények, tagintézmények vezetői,
c) a településen működő civil szervek képviselői,
d) a településen székhellyel illetőleg telephellyel rendelkező vállalkozások vezetői,
e) az egyházak képviselői, valamint
f) a települési könyvtár.
(4) Az önkormányzat hivatalos tájékoztatását szolgáló lap tartalmazza különösen:
a) a képviselő-testület valamennyi döntését kivonatos formában,
b) közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat,
c) a fontosabb társadalmi eseményeket, valamint
d) az állampolgári véleményeket, javaslatokat.
(5) Az önkormányzat hivatalos tájékoztatását szolgáló lapot évfolyamonként le kell fűzni, és be kell köttetni, így is biztosítva a település történetének tudományos kutathatóságát. A bekötött példányokat a település könyvtárában kell megőrizni. A Börcsi Hírmondó minden számát fel kell tenni a község hivatalos honlapjára (www.borcs.hu) a megjelenéssel egy időben.
7. § (1) Az önkormányzat gazdasági vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező alapellátási feladatit, valamint az azokhoz szükséges anyagi eszközöket és tartalékokat.
(2) A gazdasági vállalkozásban való részvétel kérdésében történő képviselő-testületi döntést megelőzően az Ügyrendi Bizottságnak gazdasági elemzést kell készítenie.
8. § Önkormányzati döntést:
a) képviselő-testület és annak felhatalmazásával
9. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a terület fejlesztésével és gazdaságszervező munkával együttműködik a környező települések helyi önkormányzataival, a Többcélú Kistérségi Társulásokkal, területfejlesztési társulásokkal. Az együttműködés célja: a kistérségi tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való részvétel, illetve azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.
(2) A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI ÉS AZOK GYAKORLÁSA
10. § (1) Új közszolgáltatási feladat felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület bizottságait véleményezési jogkör illeti meg.
(2) Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, a bizottság illetve helyi képviselő folytatja le.
(3) Jelentősebb közfeladat önkéntes vállalása esetén ideiglenes bizottságot kell alakítani.
(4) Külső szakemberek közreműködését kell igénybe venni a bizottságok tagjai által kevésbé ismert szakterület megismeréséhez.
(5) Közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat abban az esetben terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és a szükséges pénzügyi eszközök biztosítását is.
(6) A közfeladat önkéntes vállalása illetve a közfeladat ellátásának megszűnésekor a megválasztott települési képviselők több, mint felének egybehangzó szavazata szükséges.
(7) Az önkéntesen vállalt közfeladat megszüntetése annak vállalásakor feltételekhez is köthető.
11. § (1) A képviselő-testület hatásköreit - ha az Mötv. lehetővé teszi - a (2) bekezdésben foglaltak szerint, vagy más önkormányzati döntéssel átruházhatja:
a) a polgármesterre,
b) a bizottságára,
c) a társulására, vagy
d) a jegyzőre.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szervekre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.
12. § A képviselő-testület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
13. § A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról és az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet írásban rendszeresen tájékoztatja.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
14. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát és az őket jelölő szervezeteket az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 saját ülést és 4 együttes képviselő-testületi ülést tart. A képviselő-testület rendes üléseit minden hónap utolsó teljes hetének hétfőjén 18.00 órai kezdettel tartja.
(3) Az ülések helyszíne az önkormányzat székhelye. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.
15. § A rendkívüli képviselő-testületi ülést a kezdeményezéstől számított 7. naptári napra össze kell hívni. A kezdeményezésére vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, és mellékelni kell az írásos előterjesztés anyagát és a döntéstervezetét is.
16. § (1) A képviselő-testület munkatervben rögzített időpontú ülésének meghívóit úgy kell elkészíteni és kiküldeni, hogy az érdekeltek az ülés előtt 5 nappal azt megkapják. A meghívóval egyidejűleg az írásbeli előterjesztések anyagát is elektronikus úton ki kell küldeni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – halasztást nem tűrő esetben – az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl. telefon, e-mail, hivatalsegéd.) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.
(3) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal az Önkormányzat hirdetőtábláin elhelyezett hirdetménnyel, a hivatalos honlapon, kábel tv útján tájékoztatja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet megtekinteni a közös önkormányzati hivatalban.
(4) A képviselő-testületi meghívó tartalmazza:
17. § (1) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(2) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a bizottság nem képviselő tagjait;
b) a jegyzőt;
c) a település egyéni országgyűlési képviselőjét;
d) a települési civil szervezetek képviselőit – a szervezetüket érintő napirendek tárgyalásánál; valamint
e) az önkormányzati intézmények, tagintézmények vezetőit.
(3) A települési civil szervezetek képviselőit – a szervezetüket érintő napirendek tárgyalásánál – a bizottsági ülésen tanácskozási jog illeti meg.
(4) A település azon civil szervezeteinek felsorolását, melyek képviselőit tanácskozási jog illeti meg, jelen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
18. § A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 7 nappal a közmeghallgatás előtt az Önkormányzat hirdetőtábláin elhelyezett hirdetménnyel, a hivatalos honlapon, és kábel tv útján is nyilvánosságra kell hozni.
19. § A gazdasági program előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.
20. § (1) A képviselő-testület a gazdasági programon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét;
b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét;
c) a tervezett napirendi pontokhoz meghívandók felsorolását;
d) a tervezett napirendi pontot véleményező bizottság megjelölését és
e) a közmeghallgatás időpontját.
(3) A munkaterv tervezetét évente december 31. határnapig a jegyző állítja össze.
(4) A munkaterv tervezetével kapcsolatosan november 30. határnapig javaslatot tehetnek:
a) a települési képviselők;
b) a bizottság;
c) a jegyző;
d) az önkormányzat által alapított intézmények vezetői, valamint
e) a települési civil szervezetek vezetői.
(5) Az munkaterv tervezetének előterjesztésekor a jegyző tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.
(6) Az képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:
a) az önkormányzati képviselőknek;
b) a bizottság nem képviselő tagjainak;
c) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének;
d) az önkormányzat által alapított intézmények vezetőinek; valamint
e) az önszerveződő közösségek vezetőinek.
(7) A választás évében a (3) bekezdésben írt határidő követő év január 31-re, a (4) bekezdésben írt határidő december 31-re módosul.
21. § A jóváhagyott gazdasági programot és a munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos tájékoztatást szolgáló lapban és a hivatalos honlapon.
22. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet, - helyet foglalhat az ülésterem részükre biztosított részében - és a napirendi pont érdemi tárgyalása során, a képviselői hozzászólásokat követően, maximum 2 perces terjedelemben felszólalhat. A szót az ülésvezető adja meg a jelentkezés sorrendjében.
(2) Az állampolgárok hozzászólási szándékukat az ülés előtt 5 nappal korábban írásban is bejelenthetik a napirendi pont konkrét megjelölésével.
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.
(4) A könyvvizsgálót - a véleményezési körébe tartozó témákban a zárt ülésre is meg kell hívni, más - feladatkörével összefüggő - ügyek tárgyalására szakértőként meghívható.
(5) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
23. § A polgármesternek az ülés vezetésével kapcsolatban jelentkező feladatai a következők:
24. § (1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között határozattal elfogadja.
(2) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, határozattal dönt.
(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, a napirendi pontok sorrendjének felcserélésére, új napirendi pont felvételére az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet. A javaslattevő köteles indítványát indokolni. A bizottság elnöke vagy képviselő tagja ismerteti a bizottság indítvánnyal kapcsolatos véleményét. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület határozattal dönt.
(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti kezdeményezést a helyi képviselők egynegyede, illetve a képviselő-testület bizottsága javasolja, a javaslatot napirendre kell tűzni.
25. § (1) Az együttes képviselő – testületi ülést mindig az azt kezdeményező község polgármestere vezeti. Ha az együttes ülést kezdeményező község polgármestere akadályoztatva van, úgy az ülést az általa javasolt másik község polgármestere vezeti.
(2) Az együttes ülésen minden napirendről minden testület külön – külön szavaz.
(3) Az együttes ülés vezetésére vonatkozóan a rendes képviselő – testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.
(4) Börcs községben az együttes ülés helye: Abdai Közös Önkormányzati Hivatal Börcsi Kirendeltsége (9152 Börcs, Erzsébet tér 4.)
26. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag;
b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:
a) a polgármester;
b) a bizottság elnöke;
c) a képviselő-testület tagja; valamint
d) a jegyző.
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 7. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi véleményt alkot és gondoskodik valamennyi anyag elektronikus úton történő kiküldéséről. Halaszthatatlan esetben a testület egyszerű szótöbbséggel engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(4) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor. A szóbeli előterjesztés leghosszabb ideje 3 perc, ezt azonban a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel megváltoztathatja.
(5) Az ügyrendi és szociális jellegű előterjesztések a bizottság véleményének, valamint a jegyző jogszerűségi véleményének ismeretében tűzhető napirendre.
(6) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:
a) Az előterjesztés első része tartalmazza:
27. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb 2 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia;
b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb 2 perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester illetve az ülés levezetője a második és a további hozzászólásokat 1 percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
28. § (1) Az önkormányzat bizottsága, valamint a képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.
(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
29. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.
(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.
(3) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.
(4) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
30. § (1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.
(2) Minősített többség - 4 fő képviselő-testületi tag „igen” szavazata - szükséges:
a) rendeletalkotáshoz;
b) szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz;
c) önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz;
d) megállapodáshoz külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz;
e) intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez;
f) önkormányzati képviselő kizárásához;
g) az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához;
h) a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez;
i) az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában szabályozott zárt ülés elrendeléséhez;
j) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti önfeloszlatásához;
k) a polgármester elleni bírósági kereset benyújtásához; valamint
l) az önkormányzati vagyont érintő „non-profit” szervezet létrehozásához vagy támogatásához.
31. § (1) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza meg. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.
(2) Nyílt szavazás esetén az önkormányzati képviselők ¼-ének indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel adja meg.
(3) Név szerinti szavazást kell tartani:
a) a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről, valamint
b) tízmillió forint feletti értékhatárnál az önkormányzati tulajdon elidegenítéséről vagy terheléséről illetve értékhatártól függetlenül a hitelfelvételről és az önkormányzati kötvény kibocsátásáról.
(4) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(5) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg - a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén - elrendeli a szavazás megismétlését.
32. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást köteles tartani az alpolgármester választásakor.
33. § (1) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a meghozataluk dátumával kell ellátni: ………/20…(meghozatala napja, képviselő-testületi határozat).
(2) A képviselő-testület által a 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) alapján hozott normatív határozatait a jelen rendelet 41. § (3)-(4) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával közzé kell tenni.
(3) A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős
34. § (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.
(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg a 2 percet. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó, a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján nyolc napon belül, írásban kell a választ megadni.
35. § (1) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
(2) Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző öt nappal, vagy a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.
(3) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző öt napon belül nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő nyolc napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.
(4) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
36. § A kérdésekről és az interpellációkról a jegyző külön nyilvántartást vezet.
37. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.
(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
38. § (1) A képviselő-testület üléséről, az ülést követő 15 napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) a testületi ülés helyét;
b) időpontját;
c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
f) az előterjesztéseket;
g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
i) a döntéshozatalban résztvevők számát;
j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
l) a szavazás számszerű eredményét;
m) a hozott döntéseket és
n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.
(2) A képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá. A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet. Amennyiben a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.
(3) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvet:
a) a jegyző kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a közös önkormányzati hivatal irattárában;
b) elektronikus úton meg kell küldeni 15 napon belül a megyei kormányhivatal vezetőjének; valamint
c) a község hivatalos honlapjára az ülést követő 15. munkanapon fel kell tenni.
(4) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testületi előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről az (1)–(3) bekezdésben foglaltak szerint külön jegyzőkönyvet kell készíteni, ahol a választópolgár csak a reá vonatkozó napirendet és közérdekű ügyben hozott döntést ismerheti meg. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.
AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS
39. § (1) A képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot az állampolgárokat érintő egyes ügyek helyi szabályozása érdekében.
(2) Az Mötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő esetekben, illetve ügyekben:
a) törvény felhatalmazása alapján;
b) az önkormányzat szervezetéről és működési szabályzatról;
c) a közterületek elnevezésének, valamint az elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezés és a házszám-megállapítás szabályairól;
d) az öngondoskodás és a közösségi feladatok ellátásához való hozzájárulás, továbbá a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről;
e) az önkormányzati képviselőnek, a bizottsági elnöknek és tagnak, továbbá a tanácsnoknak járó tiszteletdíjról és természetbeni juttatásról;
f) a nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör vállalásáról;
g) a polgármester általi forrásfelhasználás mértékéről;
h) azon vagyonelemekről, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, továbbá a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályairól;
i) bizottság részére történő önkormányzati hatáskör, hatósági jogkör megállapításáról; valamint
j) helyi népszavazás kezdeményezésére jogosult választópolgárok számáról.
40. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő-testület tagja;
b) az önkormányzat bizottságai;
c) a polgármester,
d) a jegyző; valamint
e) a településen működő civil szervezetek vezetői.
(2) A képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalására is.
(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet.
(4) A rendelettervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik: a képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - elveket, szempontokat állapíthat meg. A rendelettervezetet a jegyző készíti el. A tervezet előkészítésével az önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő is megbízható. A jegyző akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő készíti el. A tervezetet megvitatás céljából a feladatkörét érintő ügyben az illetékes bizottság elé kell terjeszteni, amely azt megvitatja. Erre az ülésre a jegyzőt és szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni. A jegyző – a polgármester és a bizottság egyetértése esetén – a rendelettervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. A testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.
(5) Az önkormányzat rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következők szerint:
41. § (1) Az önkormányzati rendeleteket az Önkormányzat hirdetőtábláin a testületi ülést követő első munkanapon elhelyezett hirdetménnyel és a hivatalos honlapon nyilvánosságra kell hozni, jól látható helyen kell elhelyezni.
(2) A jegyző gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését. A jegyző köteles gondoskodni arról is, hogy a hatályos rendeletek évenként egységes szerkezetű formában is megjelenjenek és a települési honlapra felkerüljenek.
(3) A rendeletek kihirdetésének módja: az Abdai Közös Önkormányzati Hivatal Börcsi Kirendeltségén lévő hirdetőtáblán történő elhelyezés.
(4) A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblára való kifüggesztés napja. A rendeletet 15 napra kell kifüggeszteni a hirdetőtáblára.
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
42. § A képviselő-testület tagjait az Mötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
43. § A települési képviselő a Büntető Törvénykönyv 459. § (1) bekezdés 11. i.) pontja értelmében hivatalos személynek minősül, s mint ilyen a hivatalos személyeket megillető büntetőjogi védelemben részesül.
44. § (1) Az önkormányzati képviselő:
a) a képviselő-testület ülésén – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon – kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;
b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni;
c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
d) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;
e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;
f) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;
g) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat; valamint
h) a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja.
45. § A képviselő-testület tagjait, a bizottság tagjait és elnökét megillető tiszteletdíjat és természetbeni juttatást külön rendelet állapíthatja meg
46. § (1) A települési képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;
b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll);
d) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal;
e) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenteni;
f) a saját, illetve közeli hozzátartozójának a döntést igénylő ügyben való személyes érintettségét bejelenteni;
g) tevékenyen részt venni illetve közreműködni a bizottság(ok) munkájában, ennek során a testületi döntések előkészítésében;
h) részt venni a különböző vizsgálatokban;
i) olyan magatartás tanúsítani, amely méltóvá teszi a képviselőt a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára és óvja a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét;
j) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen; valamint
k) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.
(2) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a Képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
47. § (1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:
48. § (1) A képviselő-testület - meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra - ideiglenes bizottságot alakíthat.
(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.
49. § (1) A képviselő-testület választja meg a bizottságok elnökét, az elnök akadályoztatása esetére pedig elnök-helyettest választhat. Jelen rendeletben szereplő a bizottság elnökére vonatkozó rendelkezéseket a továbbiakban az elnök-helyettesre is alkalmazni kell. Az állandó és ideiglenes bizottság egyebekben belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét - az Mötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg, amelyet tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé kell terjeszteni.
(2) A bizottságok éves munkaterv alapján működnek. A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.
(3) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó települési képviselőt.
50. § (1) A bizottságok ülését az elnökük hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
(2) A bizottságot 5 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó írásbeli indítványára.
(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, minden települési képviselő és a jegyző.
(4) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van
(5) A bizottság határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Így a határozathozatal módjával kapcsolatban ott megállapított szabályok is vonatkoznak a bizottságra.
(6) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját (egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, a testvér, a házastárs, az élettárs) személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság elnöke esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
(7) A döntés nyílt szavazással, kézfelemeléssel történik, titkos szavazást a bizottságok is azokban az ügytípusokban tarthatnak, amelyeket zárt ülésen döntenek el, vagy amelyekben zárt ülés rendelhető el.
(8) A bizottságok ülése nyilvános, zárt ülést azokban a kérdésekben lehet tartani, amelyekben a képviselő testület is zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.
51. § (1) A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.
(2) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell - megfelelően - alkalmazni.
(3) A bizottságok döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.
(4) A bizottság a tevékenységről évente beszámol a képviselő-testületnek.
A TISZTSÉGVISELŐK
52. § (1) A polgármester a megbízatását főállású munkaviszony keretében látja el.
(2) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja azzal, hogy a választására a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
53. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:
a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit;
b) képviseli az önkormányzatot;
c) segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját;
d) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat;
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését;
f) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal az ülést követő három napon belül kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezésről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt;
g) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt;
h) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
i) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;
j) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
k) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
l) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében; valamint
m) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
(2) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:
a) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben;
b) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;
c) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról;
d) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat; valamint
e) ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatokat.
(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását; illetve
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.
(4) A polgármester részletes feladatait és hatásköreit tartalmazó jegyzék vezetéséről a jegyző gondoskodik.
54. § (1) A polgármester a Képviselő-testület – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben való – határozatképtelensége vagy határozathozatalának hiánya esetén a jogszabályban rögzített át nem ruházható képviselő-testületi hatáskörök kivételével döntést hozhat olyan, a települést vagy annak lakosságát érintő, előre nem látható esemény (a továbbiakban: vis maior helyzet) bekövetkezése esetén, amelynek elhárításához vagy az ebből fakadó további káresemény elhárításához ez feltétlenül szükséges.
(2) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban a települést vagy annak lakosságát érintő vis maior helyzet bekövetkezése esetén – a jogszabályban rögzített át nem ruházható képviselő-testületi hatáskörök kivételével – a vis maior helyzet, vagy az abból fakadó további káresemény elhárításához szükséges halaszthatatlan döntést meghozhatja.
55. § (1) A képviselő-testület - a saját tagjai közül - a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítségére egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán települési képviselőnek megválasztják, akkor az új képviselő-testület alakulásáig tart. Amennyiben nem választják meg települési képviselőnek, akkor megbízatása a választás napjával szűnik meg.
(3) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(4) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.
56. § (1) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve e személyek tartósan akadályoztatva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört az korelnök gyakorolja.
(2) Tartós akadályoztatásnak minősül különösen:
57. § (1) A jegyző vezeti a képviselő-testületek hivatalát – amely közös önkormányzati hivatal -, gondoskodik az önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a feladatkörében:
a) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői tekintetében, de a kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz a polgármesterek egyetértése szükséges;
c) döntésre előkészíti a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármesterek adnak át;
e) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testületek, a képviselő-testületek bizottságainak ülésén;
f) feladata a polgármesterek feladat-meghatározásait figyelembe véve – a testületi és bizottsági ülések adminisztratív előkészítésének megszervezése (testületi meghívók elkészíttetése, azok időbeni kiküldése, az ülésterem előkészítése);
g) feladata a napirendek tartalmi és formai előkészítése, az előterjesztések eljuttatása a címzettekhez;
h) a képviselő-testületek és a bizottságok működésével kapcsolatban feladata, hogy figyelemmel kísérje az ülés vezetését és jelezze, ha az ülésvezetés eltér a Szervezeti és Működési Szabályzat vagy más jogszabály előírásaitól;
i) a képviselő-testület üléséről a jegyző készít jegyzőkönyvet, felelősség terheli a jegyzőkönyv tartalmi hitelességéért;
j) köteles jelezni a képviselő-testületeknek, a bizottságoknak és a polgármestereknek, ha a döntésük, illetve működésük jogszabálysértő;
k) előkészíti a képviselő-testületi ülések és a bizottság(ok) elé kerülő előterjesztéseket;-t
l) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, és azt a polgármesterrel együtt aláírja, hitelesíti;
m) gondoskodik a bizottsági ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről;
n) rendszeresen tájékoztatja a polgármestertereket, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő új vagy módosított jogszabályokról, a közös önkormányzati hivatal munkájáról;
o) a napirend vitájában azonnal köteles kifejteni álláspontját, ha jogszabálysértést észlel;
p) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; valamint
q) rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat.
(2) A jegyző egyéb feladatai:
a) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat, az önkormányzati hatósági és önkormányzati hatásköröket;
b) szervezi a közös önkormányzati hivatal jogi felvilágosító munkáját;
c) ellátja a közös önkormányzati hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;
d) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is;
e) 3 napon belül írásban véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben;
f) javaslatot tesz az önkormányzatok döntéseinek felülvizsgálatára;
g) gondoskodik a határozatok és rendeletek kézbesítéséről és kihirdetéséről e rendeletben meghatározott határidők figyelembe vételével, valamint
h) gondoskodik az SZMSZ függelékeinek naprakész állapotban tartásáról.
(3) A jegyző köteles gondoskodni a részletes feladatait és hatásköreit tartalmazó jegyzék elkészítéséről és folyamatos aktualizálásáról.
(4) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.
58. § (1) A polgármester – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára – egy aljegyzőt nevez ki.
(2) Az aljegyző feladatait a jegyző az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg.
59. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat az igazgatási ügyintéző látja el.
A közös önkormányzati hivatal
60. § Abda, Börcs és Ikrény községek képviselő - testületei egységes hivatalt hoznak létre Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
61. § A közös önkormányzati hivatal önálló költségvetési szerv, jogi személy. A költségvetés határozza meg a közös önkormányzati hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.
62. § A közös önkormányzati hivatal részletes ügyrendjét, az ügyfélfogadás rendjét, idejét, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző fogadóóráit, a hivatal szervezeti felépítését az SZMSZ 5. számú függeléke rögzíti.
63. § A közös önkormányzati hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő - testületeknek és az önkormányzati bizottságoknak.
ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS
64. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében részt vesz a társulások különbözőn formáiban. E kérdésben a képviselő-testület szabadon dönt.
(2) A társulások megalakítását kezdeményező üléseken a polgármester vesz részt.
(3) A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások az SZMSZ 6. számú mellékletét képezik.
HELYI NÉPSZAVAZÁS, KÖZMEGHALLGATÁS, FALUFÓRUM
Helyi népszavazás
65. § A képviselő-testület a helyi népszavazás elrendeléséhez szükséges választópolgári kezdeményezők létszámát külön önkormányzati rendeletben határozza meg.
66. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:
a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő civil szervezetek, egyesületek, helyben érdekelt szervezetek helyi közügyeket érintő kérdéseket, illetőleg javaslatokat tehetnek;
b) a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;
c) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő;
d) a közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet; illetve
e) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon hirdetőtáblákon elhelyezett hirdetménnyel, a Börcsi Hírmondóban és a hivatalos honlapon tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt 15 nappal.
(2) Kötelező közmeghallgatást tartani új közszolgáltatási feladat felvállalása előtt.
67. § (1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(2) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
68. § (1) A képviselőtestület előre meghirdetett időpontban falufórumot tart a településsel való kapcsolattartás elmélyítésére, előre meghirdetett napirenddel.
(2) A falufórum előkészítése, vezetése a polgármester feladata.
(3) A falufórumról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselőtestület jegyzőkönyvére irányuló szabályok.
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA
69. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg.
(2) A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
70. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről évente külön önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A költségvetési rendelet megalkotása két fordulóban történik:
a) Az első fordulóban történik a költségvetési koncepció elkészítése. Ennek során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A költségvetési koncepció kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:
71. § (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a közös önkormányzati hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:
a) a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és a havi pénzforgalmi információ elkészítése az ágazati miniszter által előírt módon és határidőre;
b) a támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása; valamint
c) az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitele szabályszerű vezetésének biztosítása.
(2) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti besorolását jelen rendelet 5. számú függeléke tartalmazza.
72. § (1) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak, a testület által meghatározott formában.
(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények ellenőrzését a jegyző belső ellenőrzési feladatok ellátásához engedéllyel rendelkező vállalkozással, versenyeztetéssel belső ellenőrzési rendszerén, illetve a közös önkormányzati hivatal útján látja el, illetve biztosítja.
73. § (1) Az önkormányzat kiadása teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
(2) Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
(3) Az (1)–(2) bekezdésen alapuló felhatalmazás részletes szabályait a közös önkormányzati hivatal ügyrendjében kell megállapítani.
74. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el. A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján a jegyző gondoskodik.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
75. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti Börcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének a 10/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelete Börcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról, valamint az azt módosító 7/2015. (V.27.) önkormányzati rendelete.
(3) Az SZMSZ függelékeinek folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.
1. melléklet
1. A polgármester átruházott hatáskörben ellátandó feladatai:
2. A Szociális Bizottság átruházott hatáskörben ellátandó feladatai:
2. melléklet
1. Szociális Bizottság
3. melléklet1
1. függelék
A tájbeosztás szerint kistáj, a Mosoni-síksághoz tartozik, határát az M 1-es autópálya szeli ketté.
A község keleten Abdával, északon Öttevénnyel, nyugaton Mosonszentmiklóssal, délen Rábapatonával és Ikrénnyel határos. Börcs területe 1277 ha, vagyis 12,77 km2. E területen 997 ember él (2001-es adat). A település Győr vonzáskörzetéhez tartozik, illetve az abdai körjegyzőség része.
A község, bár Győrhöz nagyon közel van, mégis nehezen megközelíthető, mert a fő közlekedési útvonalak elkerülik.
Az M 1-es autópályának nincs leágazása Börcsre, a Budapest-Győr-Bécs útvonalhoz Abdán keresztül csatlakozik. Börcs és az útvonal távolsága 3,5 km. A községhez legközelebb légvonalban 1,1 km-re fekvő Győr-Sopron útvonal van. A Rábca folyót átívelő híd 2000-ben épült meg, s azóta Börcs már nem zsákutcás település.
Az új kőkorszakból az ősember kőeszközeit találták meg a község határában, sajnos a lelőhelyet nem jelölték meg pontosan. E korból három vésőt találtak.
A középkorban víz nem járta környezetben, jelentősebb magaslatokon alakultak ki a települések. Míg a Szigetközre, s a környező falvak közül, Abdára és Öttevényre, illetve Kunszigetre az állandóan változó vízjárások miatt a helyváltoztatás volt a jellemző, addig Börcs végig ezen a dombon maradt. A vízmentes területeken alakultak ki a szántóföldek is.
A korai oklevelek valószínûsítik azt a tényt, hogy Börcs már a 12-13. század fordulóján lakott terület volt, ugyanis az első okleveles említés nem azt jelenti, hogy a falut akkor alapították, nyilván, az annál korábbra tehető.
Börcs települést, sokáig úgy hitték, egy 1226-os oklevél említi először. Ezt a téves értelmezést Győrffy György Magyarország Árpád-kori történeti-földrajzi mûvében megcáfolta...
A helynév valószínûleg a ma már nem használatos Bér személynévből ered, de lehet a Bertalan személynév egyszótagos változata is, azaz Ber. A név végén olvasható „cs” (azaz Bercs) a kicsinyítő képzős változat. Van olyan elképzelés is, hogy a német eredetû Bertsch személynévből eredt.
Mindenesetre tény, hogy az első Árpád-kori eredetû kápolnájának védőszentje Szent Bertalan volt.
Az első okleveles említés nem azonos a település létrejöttével, ez történhetett évtizedekkel vagy akár évszázadokkal korábban is.
Mindenesetre 1279-ben Börcsi Pongrác Márton és István és Győr nembeli Konrád beleegyeztek a Moson megyei Gesztence eladásába. A későbbi feljegyzések szerint Gesztence fele a Börcsieket illeti.
1324-ben Börcsi Csépán udvarbíró járt el ura, Héder nembeli Dénes és fia, Miklós Győr megye ispánja ügyében, testvérük Lóki Hektorné 25 márkás ügyében.
A község 1468 előtt a zirci cisztercita apátság és a Szentgyörgyi grófok birtoka volt. Utóbbiaknak már kastélyuk is állt ez időben a faluban.
1489-ben Börcs csere útján a győri püspök birtokába került, s ennek tulajdonában is maradt az 1945-ös földosztásig.
Az ország középső részén épült ki a török ellen az új végvári vonal, s fenntartásuk már a Habsburg királyok, egyben a német-római birodalom császárának segítségén múlt. Ilyen a birodalom fővárosát, Bécset védő főkapitányság székhelyévé vált a 16. század második felében kiépülő új-olasz bástyás győri vár. Ez a változás meghatározta a környező települések, így Börcs életét is.
A török jelenléte, az állandó háborús viszonyok, kisebb-nagyobb összecsapások, portyázások nagyban befolyásolták a falu életét, ennek bemutatására hívjuk tanúságul a 16. századi portális adóösszeírásokat.
16. századi portális adóösszeírások Börcsön
|
Porták száma |
Adózó család (fő) |
Porta-szám |
Adózó család (fő) |
Porta- Szám |
Szegények, zsellérek száma |
||||||||
|
1518. |
1531. |
1557. |
1564. |
1578. |
1593. |
1518. |
1531. |
1557. |
1564. |
1578. |
1593. |
||
|
10,5 |
8 |
--- |
--- |
15 |
12,5 |
13 |
8 |
3 |
1 |
--- |
--- |
7 |
15 |
Bécs védelmére fontos erődített hellyé építették ki Győr városát a 16. század második felében. Majd megszervezték a várat övező települések kőépítményeinek – általában templomok, templomromok – megerősítésével a környék megfigyelését és védelmét a kisebb rajtaütésektől. Ezért Győr körül 1577-re már a következő tarisznyavárak álltak, általában 10-50 főnyi őrséggel: Andrásvára (Győrszentiván) kismegyeri tarisznyavára (ma templom áll a helyén), Világosvár (Ménfő melletti hegyen), Baráti falu temploma (ma Győrújbarát), Gyirmót (ma Győr város része), Ikrény, Mérges régi temploma, abdai átkelőhelynél álló várta.
Már ekkor hangsúlyozták, fontos lenne a dombon álló börcsi, feltehetőleg román kori kőtemplomot vagy kápolnát megerősíteni, s ezzel a győri vár körül húzódó védő- és megfigyelő pontokat teljessé tenni. A terv megvalósítására 1588-ban került sor, a vármegye a kőtemplom mellé egy kerek őrtornyot építtetett, s a templomot földsánccal vette körül. E kerek őrtorony adta német nevét a falunak, ugyanis Rundenthurm magyarul kerektornyot jelent.
Jókai Mór a Névtelen vár címû mûvében, 1877-ben a következőképpen ír Börcsről: „Kicsiny falu az a Rábca partján, de van egy nevezetes emléke. Egy tágas kerek sánc, melynek közepén áll a templom. A hajdani török-kuruc-labanc világban ide szokott menekülni a falu népsége, s védte magát a száguldozó csapatok ellen. Ezért hiják tán németül Rundenturmnak.”
A német katonák 1590-ben bosszúból, mivel a börcsiek nem fizették a zsoldot, felgyújtották a falut. Mégis, mint láthatjuk a portális összeírásokban, 1593-ban már három portával szerepelt. Valószínû, Börcsre igazi pusztulás Győr török általi 1594-es elfoglalásakor várt. Az újratelepülésre is a győri vár 1598-as elfoglalása után került sor, s a kisebb-nagyobb meneküléseket, futásokat leszámítva a település lakosságának nagy része visszatérhetett lakóhelyére. Ilyen volt például 1683-ban, amikor a Bécs ostromára induló törökök elől az emberek kénytelenek voltak elhagyni a falut, a Hanságba és a Rábca mocsarába menekülnek.
A török világhoz kapcsolódik egy monda is. Miután a törökök 1594-ben elfoglalták Győrt, a börcsiek építettek egy őrtornyot a templom mellé. Innét figyelték a határt, s ha ellenség jött, riasztották a lakosságot. Egy alkalommal megtámadták a Lébény felől érkező törököket és kiszabadították a foglyokat, köztük a lébényi uraság szép, fiatal feleségét. Hálából az úr – Győr felszabadulása (1598) után – győri keresztet emelt, ami ma is megtalálható a börcsi temetőben. Az további vizsgálódást igényel, hogy ez valójában győri kereszt-e.
A 17. század első felében a következő portaszámokat írták össze: 1622-ben hármat, 1630-ban szintén hármat, 1638-ban 31-et. Az összeírás szerint a 17. század első felében a falu valószínûleg állandóan lakott volt, s csak időlegesen menekültek vagy bujdostak el a börcsiek.
A 17. századból, feltehetőleg az 1640. és 1670. között keletkezett összeírás szerint, a következő börcsi fegyverviselő személyeket és az őket elszállásolókat ismerjük: "Kokas Mihál, Doktor István, Szalaij Mihál, Marocz János, Varga György, Káldi Peter, Kis Michál, Varga András, Kis Miklós, Marocz István, Varga János, Gőre János, Varga Péter, Kis István, Kozma Jóseph, Varga Lőrinc, Buzgó Tamás, Káldi Michael, Naszádos Peter, Kis István, Varga Márton, Új Jakabnénak lakója, Buzas Peter, Fodor Mátyás, Szabó Mihaly, Máte Mortony Fülöp Mihály, Kovács István, Nagy Mihály, Szabó Márton, Kovács Miklós, Kûszeghy Mihály, Pál deak, Szalay György falu bírája". Az említett családok közül ma is élnek Kokasok, Vargák, Káldik, Kissek, Kozmák, Szabók, Kovácsok, Nagyok és Szalayak Börcsön.
Buda 1686-os és Székesfehérvár 1688-as visszafoglalása békét hozott Északnyugat-Dunántúlnak. A békeidőben megkezdődött a falvak életének újraindítása és betelepítése. E folyamatban az állam és a birtokosok is érdekeltek voltak, hiszen növekedett az adóbevételük, jövedelmük.
Az 1698-ban készült egyházlátogatási jegyzőkönyv a következőképpen emlékezett meg Börcsről: „A győri püspök faluja. Régi, vár módjára épült kápolnája ellenséges támadások alkalmával menhelyül szolgált a lakóknak. 1668-ban ezt a kápolnát szépen restaurálták, de azóta az idők viszontagságai, különösen pedig a legutóbbi török támadás [1683 Bécs ostroma] következtében annyira tönkrement, hogy a falai mintegy négyfelé váltak, megrepedtek, és a teljes összeomláshoz állanak közel. Pedig kár volna, ha ez az erős boltozat leomlana, mert egy kis áldozattal még most jó karba lehetne helyezni. Ezt azonban a jelenlegi ínséges időkben a lakosok maguk nem tudják elvégezni."
Az összeírások adataiból látható, a békés 18. század első fele a gazdasági fejlődés kora volt Börcs életében is. Az 1715-ös 800 pozsonyi mérős vetésterület 1720-ra 1200-ra, 1747-re 1760-ra nőtt, s gyarapodott a legelő terület is. Természetesen ezzel párhuzamosan nőtt a jobbágyok száma is, az 1715-ös 16 adózó főről 1747-re 19-re. Az adózók által használt földterület nagysága 50 pozsonyi mérőről 1747-re 86 pozsonyi mérőre nőtt. Közel 30 év alatt a zsellérek száma az 1715-ös kilencről 1747-re 26-ra emelkedett, majd 1767-re, azaz az úrbérrendezéskor számuk már elérte a 35-öt. Természetesen 1848-ig tovább folytatódott a fokozatos növekedésük.
|
Évszám |
Termés pozsonyi mérőben |
Legelő kaszásban |
Jobbágycsaládok száma |
Zsellércsaládok száma |
|
1715. |
800 |
128 |
16 |
9 |
|
1720. |
1.200 |
198 |
20 |
4 |
|
Telek nagysága |
Termés Pozsonyi mérőben |
Legelő kaszásban |
Jobbágyok |
Házas zsellérek |
Házatlan zsellérek |
|
1 |
86 |
9 |
19 |
7 |
19 |
|
Jobbágyok száma |
Telek nagysága |
Termés pozsonyi mérőben összesen |
Legelő, kaszás összesen |
|
19 |
1 |
1634 |
171 |
|
Zsellérek száma |
|||
|
7 |
126 |
27 |
|
|
Házatlan zsellérek száma |
|||
|
19 |
0 |
0 |
0 |
A mai árvízvédelmi rendszer kiépülése előtt szabad átjárás volt az egyes folyók, így a Rábca és a Rába között is. Az egyes faluhatárokat, így Börcsét is, az egykori folyómeder, jelen esetben a Rábca medre, illetve ennek változásai határozták meg.
Az áradó Duna visszaduzzaszthatta a mosoni ágon keresztül a Rábát és a Rábcát is, így akár a Hanságba is visszafolyhatott a víz.
Győr megyében az egésztelekhez az egy hold belső telken kívül 20; 22; 24 hold szántó és 6-8-10 kaszás rét járt. Az egész telek nagysága 27 holdtól 35 holdig terjedt, így az átlagos egész telek nagysága 31 hold volt.
A Győr megyében összeírt 1297 egésztelek 2107 telkes jobbágy közt oszlott meg. Egy telkes jobbágyra átlag 0,61 nagyságú telek jutott, azaz kb. 19,5 hold.
Az 1000 holdasnál nagyobb birtokon általában 20%-kal volt magasabb a telekátlag.
Az úrbérrendezés idején a megye legnagyobb földesura a győri káptalan (8263 hold úrbéres föld), második a bencés rend, harmadik a Viczay család volt.
|
Telkes jobbágyok száma |
Házas zsellérek száma |
Házatlan zsellérek száma |
Összes úrbéres száma |
Osztály* I. |
|
|
18 |
17 |
18 |
53 |
20 |
|
|
Egész telekhez járó |
Belső telek |
Szántó |
|||||
|
Szántó |
Rét |
Telkes jobbágyé |
Zselléreké |
Összesen |
Telkes jobbágyé |
Zselléreké |
Összesen |
|
20 |
10 |
11 |
---- |
11 |
413 |
---- |
413 |
|
Rét |
Teljes úrbéres földterület |
||||
|
Telkes jobbágyé |
Zselléreké |
Összesen |
Telkes jobbágyé |
Zselléreké |
Összesen |
|
114 |
----- |
114 |
538 |
---- |
538 |
A jobbágyok a falu határában 538 holdat használtak, ebből 11 hold volt a belterület, 413 hold szántóföld és 114 hold a rét.
Az 1768. június 10-re kiadott úrbárium szerint a börcsi helységben egy egész jobbágy telek egy hold beltelekből, 20 hold szántóból, 10 hold rétből, azaz összesen 31 hold földből állt.
Bort a jobbágyok karácsony napjától, Szent Mihály napjáig (szeptember 29-ig) árulhattak, utána e jog a földesurat illette.
A börcsi egész helyes gazdák robotja heti egy, azaz évi 52 napra rúgott, ha saját vonósmarháival és szekerével, ekéjével, vagy boronájával állt a földesúr rendelkezésére. A szerszám megválasztását mindig a mezőgazdasági munka jellege határozta meg. A robot idejébe beszámított a munkába menetel és visszajövetel is.
Ha kézzel szolgált valaki, akkor heti két nappal tartozott, azaz évi 104 napon robotolt urának.
Minden jobbágy és házas zsellér évente egy forintot volt köteles fizetni földesurának két részletben, első felét Szent György napra (április 24-re), második részletet Szent Mihályra (szeptember 29-re). Az egész helyes gazda a fentieken kívül tartozott esztendőnként urának adni két csirkét, két kappant, 12 tojást, egy ittze vajat.
Az egésztelkes ezen kívül terméséből és állataiból kilenceddel tartozott földesurának. (Az egyháznak, a győri püspökségnek ugyancsak járt a tized.)
II. József a vármegyékkel szigorúan ellenőriztette, hogy az úrbáriumban előírt jobbágyterheket a földesurak betartják-e. Egy ilyen falusi bíró által fogalmazott jelentésen maradt fenn Börcs első pecsétje, ez köralakú poncolt díszítéssel övezett jelvény volt. Csillagokkal negyedelt köriratában: „PAGUS * BÖRCS * ANNO * 1698 *” szöveg olvasható. Pecsétmezejében lebegő, felfordított csoroszlya és ekevas között búzaszál látható. Mérete 23 mm.
A 18. században történt változást, fejlődést Börcsön, Vályi András így foglalta össze, Magyarország leírása címû mûvében, 1786-ban: „Magyar falu Győr vármegyében, földes Ura a Győri Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik a Rabtza vizénél, Abdának szomszédságában, népes lakosaival, s termékeny szántó földeivel, kerek, és tornyos templomáról nevezetes, mellyet lakosai a Törökök kitsapásai ellen építettek, abba rejtvén feleségeiket s gyermekeiket; Rákótzynak párt ütésekor a Magyarok itt erősítették meg magokat, s által járást készítettek, a lellyebb fekvő környékeknek elfoglalása végett. Határja termékeny, vagyonnyai külömbfélék, jó tulajdonságaiért, első osztálybéli.”
A napoleoni háborúk idején nagyarányú mezőgazdasági fellendülés következett be. Megnőtt a kereslet a búza és egyéb agrártermékek iránt, ugyanis a szembenálló hadseregeket élelmezni kellett.
1809-ben a francia - osztrák háború Magyarországot is elérte. „Állítólag” Napóleon személyesen Börcsről irányította Győr ostromát. Ez eléggé valószínûtlen, hiszen a kismegyeri csatát közvetlenül nem ő vezényelte. Az iskola közelében álló "mérföldkő" - egyes vélemények szerint - francia mérnökök munkája, valójában az ekkor végzett katonai felmérés magassági pontját jelöli, így osztrák mérnökök készíttették.
Az áprilisi törvények XX. törvénycikke a 20 és 50 év közötti férfiakat – ha 200 Ft értékû városi ingatlannal, falun pedig fél telekkel vagy évi 100 Ft jövedelemmel rendelkeztek – helyi rendfenntartó szolgálatra kötelezte. Ezzel létrehozták a nemzetőrséget, amely a polgári forradalmak idején sok országban, például Franciaországban, szerveződött. Feladata az volt, hogy megvédje a lakosságot az ellenforradalom visszatérni szándékozó híveivel szemben. A börcsi emberek a haza védelméből is kivették részüket.
Mészáros Sándor főszolgabíró 1848. szeptember 5-én 13 főről ad hírt, akiket soroztak, közülük kettő alkalmatlan, egyről nem állapít meg semmit a bizottság, kilencen alkalmasak. Döri Pál, Szombat Márton, Kozma Péter, Magyar József, Mészáros Ferenc, Molnár Márton, Varga János, Gyuros Antal (bár halványan beírták a neve mellé, alkalmatlan), Mészáros Mihály, Kóbor István. A névsort Somogyi Antal neve egészíti ki, de ez is utólagos bejegyzés. 1848. szeptember 10-én a börcsiek is részt vettek Győrben a városi második század zászlószentelésén.
A levert szabadságharc után, 1849-ben újra összeírták a honvédeket tartózkodási helyük szerint, Börcsön nyolc honvédről adtak hírt: Beke Márton, Döri Pál, Kultsár József, Szalai István, Landesz József, Varga Sándor, Somogyi István, Kurutz József.
A névjegyzéket az alábbi megjegyzés zárja: „jelentjük, hogy a fenn irtt egyéneken kívül senki más helységünkben nem tartózkodik.”
Megszûnt a háromnyomásos gazdálkodás, eltûnt az ugar, ez mintegy harmadával növelte a megmûvelt területek arányát.
A korábban túlnyomórészt állattenyésztő börcsiek közül sokan áttértek a növénytermesztésre: a búza- és kukoricatenyésztés mellett megjelentek a napszámosoknak is munkát adó burgonya- és cukorrépatáblák is. Csökkent a juhok száma, nőtt a szarvasmarháké és a sertéseké.
A Kisalföld víz mentén élő lakossága az 1870-es évektől egészen 1950-ig jelentősen polgárosodott. Az állattartás, az árvízmentesítések ellenére is – mivel a legelőterületek nem váltak szárazzá, mint az Alföldön – továbbra is jól jövedelmező foglalkozás volt.
A szántógazdasághoz a folyó hordalékából, feltöltődéséből, szerves anyagokban gazdag, könnyen mûvelhető talaj alakult ki. A középkorban a vízmentes területeken alakítottak ki szántókat.
Fényes Elek „Magyarország geographiai szótára” címû, 1851-ben megjelent mûvében a következő módon írta le a települést: „Börcs, … magyar falu, Győr vármegyében, Rábcza mellett, 384. katholikus., 111. evangélikus lakik. Határa igen termékeny, de az árvizektől sokat szenved. Az idevaló fiók katholikus szent egyházat a lakosok a török és kurucz háboruk alatt sánczokkal vették körül, s ugy oltalmazták magokat. Földes ura a győri püspök. utolsó posta Győr.”
Erről az alapról fejlődött tovább a dualizmusban a község.
A jobbágyság eltörlése, a polgári tulajdon kialakulását jelentette. Eddig ugyanis a jobbágy által használt föld a földesúr tulajdonában volt. Az 1853-as úrbéri pátens kettéválasztotta a földesúr és a volt jobbágyok földjét, s ez utóbbiak szabadon adhatók, vehetőkké váltak. E folyamatot az 1853-ban kiadott úbéri pátens szabályozta.
|
nagybirtokos |
kisbirtokos |
szántóföld |
rét |
legelő |
erdő |
szőlő |
nádas |
hasznavehetetlen |
|
1 |
81 |
1149 |
528 |
397 |
13 |
---- |
98 |
|
Összes terület kat. hold |
Tiszta jövedelem |
|
|
forint |
krajcár |
|
|
2185 |
9198 |
30 |
A gazdaságot cselédek mûvelték meg. A napszám 1874-ben a férfiaknál novembertől márciusig 50 krajcár, a nőknél 35 krajcár.
Április elsejétől október végéig a férfiak 1 Ft, a nők 60 krajcár napszámot kaptak. Ez télen a férfiaknál 50, a nőknél 30 krajcárra csökkent. A cselédek számára nem volt rendszeresített nyugdíjalap, de az idősek és özvegyek "kegyelmi" segélyben, a gyermekek ingyenes oktatásban részesültek. Az orvosi segélyt, s adójukat is az uradalom fizette.
A gazdaság élén a jószágigazgató állt, ő felügyelte a gazdatisztet, a három kocsist, a tíz szekeres bérest, az öt ostoros bérest, a hat juhászt, az egy "faragó gazdát" és a mezőőrt. A munkák nagy részét még kézzel végezték.
A sorscsapások sem kímélték a települést, 1866-ban kolerajárvány, 1876-ban árvíz pusztította a falut. Ez utóbbinál több hétig állt a víz a földeken. 1878-ban Péter Pál napja (június 29.) után hosszú köd ülte meg a falut, s a termés nagy részét sem sikerült learatni. Mégis ez az év új korszakot jelentett, hiszen befejezték a Rábca szabályozást, a folyót új mederbe terelték. 1886-ban árvíz is pusztított, majd a falu nagy része leégett.
A két világháború között a börcsiek többsége mezőgazdasági tevékenységet folytatott. 1938-ban 832 lakosból 713 volt az őstermelő, 64 iparos, és három kereskedő élt a faluban. A nem mezőgazdasággal foglalkozó börcsiek számát gyarapította a 15 közlekedési- és a 13 közszolgálati alkalmazott. A nyolc házicseléd mellett még két nyugdíjas élt Börcsön. Nyilván, a mezőgazdaságból élők többsége olyan kis- és törpebirtokos volt, aki kénytelen volt bérmunkát is végezni, hogy családját eltartsa.
A második világháborúban 28 börcsi vesztette életét, többségük a Donnál. 1945-ben a vesztett háború oltárán áldozatul akarták dobni a börcsi ifjakat, akik levente kiképzést kaptak. 1945 januárjában Németországba szállították őket, az Északi-tenger partjához Northorbe. Itt estek kanadai fogságba, egy társuk meghalt, a többiek szerencsésen visszatértek.
Az 1945 novemberi választásokon a börcsiek több, mint 90%-a vett részt. Ellentétben az országos eredményekkel, itt a Szociáldemokrata Párt lett az első, a Független Kisgazda Párt a második, a Magyar Kommunista Párt a harmadik és a Nemzeti Paraszt Párt a negyedik. Ez nem meglepő, hisz Győrben és a Győrhöz közeli településeken jól szerepeltek a szociáldemokraták.
1947 augusztusában, az ún. „kékcédulás választásokon” – szintén 90% feletti részvétel esetén – Börcsön is érvényesült az országos tendencia. Az MKP győzött, a Barankovics István vezette Demokrata Néppárt lett a második, az SZDP pedig a harmadik. A többi párt csak pár szavazatot kapott. Érdekes, hogy Börcsön – az adatok alapján – mindössze három „kékcédulás” szavazó volt.
Összesen 845 katasztrális hold földet sajátítottak ki, többségét a győri káptalan börcsi birtokának területe jelentette.
Az 1945-ös földreform – amelyet Nagy Imre, az Ideiglenes Kormány földmûvelésügyi minisztere, a később mártír miniszterelnök írt alá – alapjában véve változtatta meg a börcsi emberek életét.
A 27 gazdasági cseléd 199 holdat, a 70 mezőgazdasági munkás 300 holdat, a 39 törpe- és közbirtokos 123 holdat, a 20 kisiparos 40 holdat, az egy képesített gazda 15 holdat kapott.
A gazdasági cselédek nyilván azért kaptak többet, mert ők a községtől távol éltek, s nem volt más kereseti lehetőségük. Fontos szempont volt, hogy ne kerüljenek rosszabb helyzetbe, mint mikor cselédek voltak.
Cselédek átlaga: 7,3, mezőgazdasági munkás 4,3, törpebirtokos 3, kisiparos 2, gazda 15.
Tehát az elbírálás sorrendjében a legfontosabb szempont az volt, hogy a legrászorultabbak, a nincstelenek kaptak először. Érdekes, hogy milyen sok kisiparos igényelt földet. A maradék 168 holdat a Földmûves szövetkezet megalapítására vették igénybe.
A téesznek 159 tagja lett, ebből 33 nő. A fő termelési ág továbbra is a növénytermesztés, azon belül a cukorrépa- és a takarmánynövény termesztés volt.
Az úgynevezett ötvenes években, minden ellentmondás ellenére, kiépült 1955-ben a villanyhálózat, posta és telefon összeköttetés létesült.
A községek körzetesítése 1968-ban érte utol Börcsöt, összevonták Abdával, s társközséggé vált. Az önálló általános iskolát 1975-ben vonták össze Abdával, s ezután már csak az alsó tagozat maradt a településen.
Az 1990-es rendszerváltás újabb lendületet hozott a község fejlődésében, megállt a lakosság létszámának csökkenése, az önkormányzat új házhelyeket osztott, új utcák nyíltak.
Arról, hogy hogyan nézett ki a középkorban egy börcsi ház, Pálos Ede tudósított 1911-ben. ő még egy 1686-ban készült épületet mért fel és ennek leírása fennt is maradt: „Érdekes némely börcsi ház alaprajza, amely az általános típustól teljesen elüt. Réginek is mondható, mert egy ilyen házban volt a legrégibb mestergerenda feltalálható 1686-ból. E háznál nem a keskeny, hanem a hosszú oldal van az utca felé. A mellékhelyiségek: a kamara, istállók az udvar felé húzódnak. Az általános típusú házaknál kizárólag az udvarról lehet a házba lépni, a konyhán keresztül, míg itt úgy az utca felől, mint az udvar felől lehet bejutni az átjárásba, mely részben a szobákba, részben a kamrába és konyhába vezet. Az egyik kamara, mely gabonaraktárnak szolgál boltozva van, hogy tûzmentes legyen.”
Valószínû, ez lehetett a jellemző a börcsi gazdák portáján álló házra. Ma természtesen, ez az épület már nem található meg, a község ma álló legrégibb háza 1758-ban épült a mestergerendába vésett évszám tanúsága szerint. A község arculata teljesen megváltozott az 1960-as évek óta, a régi épületeket elbontották, s helyükre kockaházakat emeltek.
A 18 század békés időszak volt az ország, s a község életében. Ekkor állt helyre a közigazgatás, alakult újjá az egyházi igazgatás is, s telepítették az egyes községeket. Börcs, fekvése miatt, szerencsés településnek nevezhető, mivel rövidebb időszakokat leszámítva folyamatosan lakott volt.
Börcs lakosságának a száma is jelentősen növekedett a 18. században. Így 1698-ban az egyházlátogatási jegyzőkönyv tanúsága szerint 205-en éltek a faluban. Ekkor a magyar falvak lakosságát 150-200 fő, azaz 20-25 család alkotta. Börcs tehát lakosságszámát tekintve, tipikus magyar falunak tekinthető.
1781-ben 11 család rendelkezett nemességgel, a négy év múlva készült első népösszeírás 22 főt sorolt a privilegizált személyek közé.
Az 1845-ös nemesi összeírás a következőket írta össze: Dőry Mihály, Dőry János, Dőry Mihály, Kozma Jósef ifj., Kozma Márton, Kozma Jósef öreg, Kozma János, Latza György, Somogyi Mihály öreg, Somogyi János, Somogyi András, Somogyi János, Somogyi Gergely, Schverteczky Jósef, Somogyi Pál, Somogyi Ferentz, Varga Sándor, Varga László, Varga István, Varga Mihály, Varga Bálint, Varga István öreg, Varga Miklós.
A Somogyi család tagjainak sírjai, mivel a családtagok egymás mellé temetkeztek, ma is láthatóak a börcsi temetőben. A család tagjai több adományt tettek az egyház javára.
|
Év |
Össznépesség |
|
|
Abszolút szám |
Bázis viszonyszám |
|
|
1785. |
403 |
100,0 |
|
1828. |
656 |
162,8 |
|
1850. |
467 |
115,9 |
|
1857. |
593 |
147,1 |
|
1869. |
668 |
165,8 |
|
1880. |
658 |
163,3 |
|
1890. |
644 |
159,8 |
|
1900. |
646 |
160,3 |
|
1910. |
697 |
173,0 |
|
1920. |
723 |
179,4 |
|
1930. |
832 |
206,5 |
|
1941. |
900 |
223,3 |
|
1949. |
1012 |
251,1 |
|
1960. |
1098 |
272,5 |
|
1970. |
1072 |
266,0 |
|
1980. |
1004 |
249,1 |
|
1990. |
941 |
233,5 |
|
2001. |
997 |
247,4 |
A bûvös ezres lélekszámot 1949-re érte el a település. A lakosság száma, ha különböző mértékben is, 1960-ig gyarapodott, ekkor 1098-an éltek a faluban. Folyamatosan, bár kis mértékben, 1990-ig csökkent a lélekszám. A 2001-es népszámlálás tanúsága szerint viszont már 997-en laknak a faluban. A csökkenő tendenciát ellensúlyozni látszik a Győrből megindult kiköltözési folyamat, az új utak nyitása, s a családi ház építés kedvező lehetősége.
A község korfája kissé torzít, mivel itt mûködik az evangélikus szeretetház, s ez az átlagéletkort is növeli.
A népszámlálási táblázatokból is kiolvasható, Börcsön túlnyomó többségben mindig magyarok és katolikusok, s az utóbbi időben evangélikus kisebbség élt, s él ma is.
Börcs első templomát feltehetőleg az Árpád-korban építették, mindenesetre a leírások alapján román stílusú lehetett.
A falu a győri püspökséghez tartozott, s filiája volt, többek közt, Abda, Öttevénysziget mellett az öttevényi plébániának. Az első román stílusú templomot is Szent Bertalan tiszteletére szentelték az 1698-as Canonica Visitatio szerint: „Nagyon régi templom ez: de hogy mikor és ki építtette, azt biztosan megállapítani nem lehet. A legutolsó, 1680-i vizitációból megállapítható, hogy Szent Bertalan apostol tiszteletére volt szentelve. Magam is jól emlékszem, hogy növendékpap koromban szülőfalumból Öttevényből, nagy körmenettel mentünk Börcsre, a filiába, ahol az akkori, azóta már elhunyt plébános, Ozoly Ferenc megengedte, hogy szentbeszédet mondjak."
1698-ban a templom már nagyon rossz állapotban volt: az 1668-as restaurálás ellenére falai négyfelé nyíltak, az oltárt és lépcső köveit elhordták. A falunak temetője nem volt, a kápolna környékén földelték el halottaikat.
Igen sok sírnál még a kereszt is hiányzik, mert a "marhák keresztül-kasul járják e helyet” – olvashatjuk a jegyzőkönyvben. Később a romos Szent Bertalan templom helyett egy fa oratóriumot használtak.
Börcs 1744-ben válik az abdai plébánia filiájává. E változás összefüggésben van Abda község helyének változásával, mivel valószínû, a török kor előtt a település a Rábcától, az abdai átkelőhelytől délre helyezkedett el, s csak később települt a Mosoni-Duna mellé, hogy az 1830-as években települjön át mai helyére.
Az új börcsi templom alapkövét 1834. október 16-án Juranics György győri püspök helyezte el, majd a következő év szeptember 20-án szentelte fel. A püspök címere a templom bejárata felett látható. 1837-ben megfestették a Szent Bertalant ábrázoló oltárképet, s 400 pengőért elkészült az orgona is.
A falutól keletre nemes Somogyi Mihály és Kulcsár Lőrinc özvegye, Simon Mária felállíttatta a Boldogságos Szûz Mária képét. Az oszlopképet Fleskács Antal öttevényi asztalos készítette. Miután 1859 nagypéntekjén a szélvihar kidöntötte, Láng Károly győri szobrász restaurálta.
A Szent Bertalan napi (augusztus 24.) búcsút eredetileg a templom védőszentjének napján tartották, később az ezt követő vasárnap, majd az 1833. évi nagy árvíz után a hívek kérésére ismét augusztus 24-én.
Patsch Fülöp abdai plébános hathatós közremûködésével 1862-ben megalakult az oltáregylet, 315 taggal. A templom csipkés asztalterítőt, egy selyem burzát, s egy libérium köpenyt kapott.
1902-ben kijavították a templomtornyot, 1903-ban a templom előtt kőkeresztet állítottak, s a régi szőlők mellé egy fakeresztet.
1912. október 1-jén indult meg az oktatás az evangélikus iskolában. Az árvaházat 1938-ban avatták fel. Az evangélikus templom építését 1951-ben kezdték meg, s 1958-ra fejezték be. Felszentelésére 1960-ban került sor.
Az 1739-ből fennmaradt leírás szerint az iskola épülete nagyon rossz állapotban van.
A jövedelmek nem változtak az 1770-es évekig sem. Az 1788-as iskolai jelentés szerint osztatlan iskola mûködött a faluban, s a növendékek téli időben szorgalmasan bejártak. Bár e megjegyzés kiegészítésre szorul. A nyári hónapokban a gyerek egyáltalán nem jártak iskolába a mezei munka miatt, a szegények pedig télen sem, mert nem tudták a tandíjat befizetni.
Az 1829-ből fennmaradt megemlékezés szerint, a tanító segédtanítót nem tart, mert jövedelme neki is alig van. A tanítónak már van külön szobája és külön iskolája, de ez tanításra alkalmatlan. Ez évben 60 tanuló járt az iskolába. Az első osztályba 20 fiú és 17 lány, a második osztályba 15 fiú és 13 lány. Az írást, olvasást napi hat órán keresztül tanulták, kivéve a szerdát és a szombatot, mivel e napokban napi négy órában hittant tanultak. A tanítás március végétől Mindenszentek napjáig (november 1) szünetelt.
A királyi tanfelügyelő a következőképpen jellemezte a börcsi iskolát: az épület fedele nád fala sártömés, padlózata földes. A terem alacsony sötét. A tanteremben 16 „alkalmatlan” pad van, s egyszerre 60 tanulót lehet leültetni. A tankötelesek száma (hat és 12 éves kor között) 84, az ismétlő iskolát végzők 36-n vannak. Valójában iskolába csak 34 fiú és 50 leány járt. Az oktatási idő nyolc hónapot tett ki. A földesúr, azaz a győri püspök 1874-ben rendbehozatta az iskolát. A fiúk és a lányok közös teremben nyertek oktatást.
A régi urasági ispánlakot 1903-ban vásárolták meg iskolának, megnyitására 1905 novemberében került sor. Átalakítása a nagy költségek miatt húzódott el.
A nyolcosztály kialakítását Csángó János tanító végezte el 1946-ban. A felsőtagozatot a gyereklétszám csökkenése miatt 1973-ban szüntették meg, azóta csak alsótagozat mûködik Börcsön. A felsősök oktatására az abdai Zrínyi Ilona iskolában kerül sor. a börcsi iskolát 1991-ben felújították. Jelenleg 4 pedagógus vezetésével mûködik az iskola.
Nyugalomba vonulása (1968) után Börcsön telepedett le, s itt teljesedett ki igazán mûvészete. Rétek, zsombékok, terméstől megroskadt földek, domboldalak, vízpartok megörökítésére adta fejét. Szeretett a Rábca-parton, elvonulva a világ zajától. Akvarelljei, gyönyörû vízfestményei harmóniát, életszeretetet, bölcs derût árasztanak. Számos nagysikerû kiállítást rendeztek mûveiből, többek között Kőszegen, Szombathelyen, Sopronban, Csákváron, Győrött, s természetesen Börcsön is. Utolsó éveiben kizárólag a szívének oly kedves börcsi tájat festette, végtelen szeretettel, beleéléssel és mûvészi alázattal. Az akvarell mestere 1995. július 8-án végleg elment. Életmûve a magyar vízfestészet élvonalában foglal helyet. A börcsi temetőben alussza örök álmát.
2. függelék
3. függelék
4. függelék
5. függelék
I. Az Abdai Közös Önkormányzati Hivatal jogállása
1. Az Abdai Közös Önkormányzati Hivatal a képviselő – testületek által létrehozott egységes szerv, amely a Polgármesterek irányításával és a Jegyző vezetésével látja el feladatait. Az Abdai Közös Önkormányzati Hivatal munkájának megszervezéséről a Jegyző gondoskodik. Az Abdai Közös Önkormányzati Hivatal saját költségvetési előirányzata körében önálló költségvetési szerv.
2. A hivatal megnevezése, székhelye:
3. Az Abdai Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítése:
4. Az ügyintézők feladatai:
a) gazdálkodási előadó1:
b) gazdálkodási előadó2:
c) pénztáros:
II. Az Abdai Közös Önkormányzati Hivatal irányítása, vezetése, működése
1. a .) A polgármesterek a jegyző útján irányítják a Hivatalt. Az alpolgármestert a polgármester távollétében annak (SZMSZ szerinti) irányítási jogosítványai illetik meg. A jegyzőt távollétében vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.
2. a .) A jegyző ellátja a jogszabályokban és az SZMSZ-ben meghatározott feladatait.
3. a .) Az önálló intézkedésre jogosult előadók a jegyző vezetésével látják el feladataikat. Fent nevezettek kötelesek a képviselő – testületi ülésen részt venni, a bizottságok és a polgármesterek, illetőleg a jegyző munkáját segíteni.
III. Az Abdai Közös Önkormányzati Hivatal működése
1. A munkarend:
2. Az ügyfélfogadás rendje:
IV. Az Abdai Közös Önkormányzati Hivatal működésével kapcsolatos egyéb feladatok
1. A munkáltatói jogok gyakorlása
2. A helyettesítés szabályozása:
3. Ügyiratkezelés, ügyintézés:
4. Az Abdai Közös Önkormányzati Hivatal ügyiratkezelése
5. Az Abdai Közös Önkormányzati Hivatal kiadmányozási rendje
6. A Hivatal tekintetében a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés szabályait külön szabályzat szabályozza.
7. A hivatalos bélyegzők megrendeléséről a jegyző gondoskodik. A használatba adott bélyegzőkről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartó a használatba adott bélyegzők meglétét évente ellenőrizni köteles. A használatba adás során a bélyegzőlenyomat feltüntetése mellett a bélyegző átvételéről az átvevővel az alábbi szövegű nyilatkozatot íratja alá:
8. A Hivatal köztisztviselőinek jogállásáról, munkavégzéséről, jutalmazásáról és egyéb juttatásairól külön rendelet rendelkezik.
V. Záró rendelkezések
1. A Hivatal Ügyrendje 2020. január 1-én lép hatályba, egyidejűleg a kérdést szabályozó korábbi intézkedések hatályukat vesztik.
2. Az Abdai Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti tagozódása, a Hivatal munkarendje, az ügyfélfogadás rendje a jelen ügyrend szerint alakul.
3. Az Abdai Közös Önkormányzati Hivatal ügyrendje az SZMSZ függelékét képezi.
4. A jegyző köteles gondoskodni az Ügyrend naprakész állapotáról és arról, hogy az Ügyrendet megismerjék a Hivatal köztisztviselői.
6. függelék
7. függelék
|
Kormányzati funkció |
Alaptevékenység megnevezése |
|---|---|
|
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
|
013320 |
Köztemető-fenntartás és –működtetés |
|
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
013360 |
Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások |
|
013370 |
Informatikai fejlesztések, szolgáltatások |
|
013390 |
Egyéb kiegészítő szolgáltatások |
|
016010 |
Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek |
|
016020 |
Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek |
|
016030 |
Állampolgársági ügyek |
|
031030 |
Közterület rendjének fenntartása |
|
041231 |
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
|
041232 |
Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás |
|
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
|
041234 |
Közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás (közhasznú kölcsönző részére) |
|
041235 |
Vállalkozás részére foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás |
|
041236 |
Országos közfoglalkoztatási program |
|
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
|
045120 |
Út, autópálya építése |
|
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
047410 |
Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek |
|
052080 |
Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése |
|
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
|
063080 |
Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése |
|
064010 |
Közvilágítás |
|
066010 |
Zöldterület-kezelés |
|
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
|
072311 |
Fogorvosi alapellátás |
|
072312 |
Fogorvosi ügyeleti ellátás |
|
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
|
074032 |
Ifjúság-egészségügyi gondozás |
|
074040 |
Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás |
|
076062 |
Település-egészségügyi feladatok |
|
081041 |
Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása |
|
081043 |
Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása |
|
081045 |
Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása |
|
082042 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
|
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
|
082091 |
Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
|
082092 |
Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
|
082093 |
Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek |
|
082094 |
Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés |
|
091140 |
Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai |
|
095020 |
Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés |
|
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
|
098021 |
Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység szakmai feladatai |
|
098022 |
Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység működtetési feladatai |
|
102031 |
Idősek nappali ellátása |
|
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
|
104042 |
Család- és gyermekjóléti szolgáltatások |
|
106010 |
Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése |
|
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
|
107051 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
|
107052 |
Házi segítségnyújtás |
|
107053 |
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás |
Hatályon kívül helyezte a 12/2019. (XI.26.) önkormányzati rendelet 35. § (3) bekezdése. Hatályos 2019. november 27-től.