Dunaremete Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2004. (III. 17.) önkormányzati rendelete
HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT
Hatályos: 2016. 08. 31Dunaremete Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2004. (III. 17.) önkormányzati rendelete
HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT
Dunaremete község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16.(1) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. éci LXXVIII. törvény 6.§ (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.
Az előírások hatálya
1. § (1) Jelen előírások hatálya Dunaremete település teljes közigazgatási területére (kül- és belterület) - továbbiakban tervezési terület - terjed ki.
(2) Jelen szabályozási terv - továbbiakban terv - jóváhagyása utáni hatályba lépésével az 1§ (1) bekezdésben körülhatárolt területen jelen terv előírásait kell alkalmazni.
(3) Jelen szabályozási terv jóváhagyása utáni hatályba lépésével az alábbi területre érvényes rendezési terv az érvényét veszti: 1/1989 Tanács rendelet
Az előírások alkalmazása
2. § (1) A tervezési területen területet felhasználni, létesítmények elhelyezésére telket, építési területet kialakítani, általában bármely létesítményt elhelyezni, valamint ilyen célra építési hatósági engedélyt kiadni csak az OTÉK vonatkozó paragrafusainak, az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak, valamint a jelen előírásokban foglalt pontosításoknak, illetve szigorításoknak megfelelően szabad.
(2) Jelen építési szabályzat, valamint szabályozási terv együtt kezelendők az SZT1 - Dunaremete Község Szabályozási terve, Szabályozási Tervlap, Külterület, M=1:5000; készítette: Lenzsér és Társa Kft.; 2003 július;SZT1b - Dunaremete Község Szabályozási terve, Szabályozási Tervlap, Dunaremetei tó és környéke, M=1:2000; készítette: Lenzsér és Társa Kft.; 2003 július és az SZT2 - Dunaremete Község Szabályozási terve, Szabályozási Tervlap, Belterület, M=1:1000; készítette: Lenzsér és Társa Kft.; 2003 augusztus tervlapokkal (továbbiakban szabályozási tervlapok).
Kötelező szabályozási elemek
3. § (1) Tervezési terület határvonala: Jelen rendezési terv érvényességének területi határai
(2) Terület-felhasználási területegységek határa: A jellemző rendeltetés szerint megkülönböztetett területegységeket egymástól elválasztó vonal
(3) Építési övezet határa: Elválasztja az egyes övezetek területét egymástól. Az övezeti határ mindig telekhatárhoz kötött, a telekhatár rendezésével együtt változhat.
(4) Övezeti jel1
(5) Tervezett szabályozási vonal2
(6) Meglévő szabályozási vonal: A közterület és a nem közterület határát jelöli azokon a helyeken, ahol az a meglévő állapotnak megfelelően helyén hagyandó. Ezeken a helyeken telekalakítás nem szükséges.
(7) Kötelező megszüntető jel: A megszüntető jel kötelező érvényű a közterületek alakításával kapcsolatosan. A jel azonos, független attól, hogy a megszüntetendő vonal telekhatárt, épületet vagy egyéb lehatárolást jelez. A közterület alakításával kapcsolatos megszüntető jel kötelező, a telkek egymás közötti alakításával kapcsolatos megszüntető jelek javasolt megszüntetést jelentenek (kivétel a kötelező telekalakítási eljárás területe, ahol szintén kötelező).
(8) Kötelező építési vonal: Az a vonal, amelyen az épület azon irányú homlokzatának legalább 75%-a kell, hogy álljon. Az építési vonaltól történő eltérés a közterület irányában maximum 1,5 m mélységű lehet. Ott, ahol a tervlapon az építési vonal nem kótázott, illetve a szabályozási előírások a helyét nem értelmezik, ott az építési vonal a szabályozási vonalon értendő, grafikai okok miatt azonban a mellé jelölt.
(9) Kötelező úttengely: Közterületi zöldfelületek, illetve beépítési karakterek miatt kötelező nyomvonalon vezetett úttest tengelye.
(10) Kötelező telekalakítási eljárás területe: Az a terület melyen építési telket kialakítani, csak kötelező telekalakítási eljárás (telekcsoport újraosztás) után lehet.
(11) Építési hely határa (építési határvonal):Ha a szabályozási terv azt külön nem szigorítja, akkor az OTÉK-ban meghatározott értékek az irányadóak – a szükséges védőtávolságok megtartásával.
(12) Védett természeti érték:a területen található természeti elem, amelynek védelmét a telekalakításokkor, területhasználatkor, illetve építéskor biztosítani kell a szabályozásban leírtak szerint.
Nem kötelező szabályozási elemek
4. § (1) Meglévő telekhatár: Már kialakult telekhatárokat jelöl. Az övezetre előírt szabályok betartása mellett változtatható (pl.: megszüntethető, módosítható, stb.) kivéve, ahol ez egybeesik a szabályozási vonallal.
(2) Irányadó telekhatár: Javasolt telekrendezések, telekösszevonások helyén jelölt. Az irányadó jellegű telekhatárokat telekalakítási eljárás során kell véglegesen meghatározni az egyes építési övezetekre vonatkozó § előírásainak betartásával.
(3) Javasolt megszüntető jel: Javasolt telekrendezések, telekösszevonások helyén jelölt. Megvalósítása nem kötelező.
Terület-felhasználás, övezetek, építési övezetek
5. § A tervezési területet az OTÉK 14. § szerinti falusias lakóterület, 16. § szerinti településközponti vegyes, 19. § szerinti kereskedelmi, szolgáltató terület, 23. § szerinti hétvégi házas terület, 24. § szerinti különleges terület, 26. § szerinti közlekedési és közműterület, 27. § szerinti zöldterület, 28. § szerinti erdőterület, 29. § szerinti mezőgazdasági terület, valamint 30. § szerinti vízgazdálkodási terület kategóriákba sorolja a terv a szabályozási tervlapok által ábrázolt megosztással.
A falusias lakóövezetekre (Lf) vonatkozó általános előírások
6. § (1) Falusias lakóterületként szabályozza a terv a település lakóépületeket tartalmazó részeit.
(2) A terület földszintes, 4,5 m épületmagasságot meg nem haladó, egylakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(3) A területen a katolikus templom 100 m-es körzetében - a meglévő funkciókon túl - nem helyezhetőek el kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épületek.
(4) Előkertben gépkocsi lehajtó rámpa nem létesíthető.
(5) Ha a beépítési százalék jelenleg is meghaladja a tervben megengedett mértéket, akkor a meglévő lakó épületek elbontása esetén a lakófunkció 50%-a visszaépíthető, még abban az esetben is, ha az továbbra is meghaladja a maximális beépíthetőséget.
A falusias lakóövezetekre (Lf) vonatkozó részletes előírások
7. § (1) Fő utca mindkét oldala, Szabadság utca keleti oldala, a Petőfi Sándor utca déli oldala, az Ady Endre és a Sóskörtély utca, valamint az újonnan beépítésre szánt területek - BELTERÜLET: Építési övezeti jel:O,30%, 4,5, 1000
a) Minimális telekterület: 1000 m2; a kialakult állapot szerint 1000 m2-nél kisebb telkek esetében, az építés megengedhető a telekre vonatkozatott beépítési maximum mértékéig
b) Minimális telekméretek: új telekalakítás esetén: minimális szélesség: 16m minimális mélység: 40m
c) Beépítési maximum: 30%
d) Maximális építménymagasság: 4,5 m
e) Beépítési mód: oldalhatáron álló
f) Legkisebb zöldfelület: a telekméret 40%-a
g) Beépítés feltételének közművesítési mértéke: teljes (csapadékvíz elvezetés az úthálózat menti nyílt szivárogtató árokhálózattal)
h) Terepszint alatti építmények: építési határvonalon belül megengedett
i) Elhelyezhető funkció: OTÉK szerint, de üzemanyagtöltő állomás kivételes esetben sem helyezhető el
(2) Kossuth Lajos utca és környéke - BELTERÜLET: Építési övezeti jel:O, 30%, 4,5, 600
a) Minimális telekterület: 600 m2; a kialakult állapot szerint 600 m2-nél kisebb telkek esetében, az építés megengedhető a telekre vonatkozatott beépítési maximum mértékéig
b) Minimális telekméretek: új telekalakítás esetén: minimális szélesség: 16m minimális mélység: 32m
c) Beépítési maximum: 30%
d) Maximális építménymagasság: 4,5 m
e) Beépítési mód: oldalhatáron álló
f) Legkisebb zöldfelület: a telekméret 40%-a
g) Beépítés feltételének közművesítési mértéke: teljes (csapadékvíz elvezetés az úthálózat menti nyílt szivárogtató árokhálózattal)
h) Terepszint alatti építmények: építési határvonalon belül megengedett
i) Elhelyezhető funkció: OTÉK szerint, de üzemanyagtöltő állomás kivételes esetben sem helyezhető el
A településközponti vegyes területekre (Vk) vonatkozó általános előírások
8. § (1) A terület jellemzően földszintes, 4,5 m épületmagasságot meg nem haladó, lakó és helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen a katolikus templom 100 m-es körzetében - a meglévő funkciókon túl - nem helyezhetőek el kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épületek.
(3) Előkertben gépkocsi lehajtó rámpa nem létesíthető
(4) Ha a beépítési százalék jelenleg is meghaladja a tervben megengedett mértéket, akkor a meglévő épületek elbontása esetén a főfunkció 50%-a visszaépíthető, még abban az esetben is ha az továbbra is meghaladja a maximális beépíthetőséget.
A településközponti vegyes területekre (Vt) vonatkozó részletes előírások
9. § Településközpont - BELTERÜLET: Építési övezeti jel:SZ, O, 30%,4,5, 800
a) Minimális telekterület: 800 m2; a kialakult állapot szerint 800 m2-nél kisebb telkek esetében, az építés megengedhető a telekre vonatkozatott beépítési maximum mértékéig
b) Beépítési maximum: 30%
c) Maximális építménymagasság: 4,5 m illetve a katolikus templom telkén a kialakult állapot szerint
d) Beépítési mód: szabadonálló, illetve oldalhatáron álló
e) Legkisebb zöldfelület: a telek területének 30%-a
f) Beépítés feltételének közművesítési mértéke: teljes (csapadékvíz elvezetés az úthálózat menti nyílt szivárogtató árokhálózattal)
g) Terepszint alatti építmények: építési határvonalon belül megengedett
h) Elhelyezhető funkció: OTÉK szerint, de termelő kertészeti építmény, egyéb gazdasági építmény, parkolóház, üzemanyagtöltő állomás kivételes esetben sem helyezhető el
A gazdasági területre (Gksz) vonatkozó előírások
10. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági területként szabályozza a terv a település elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgáló részét.
(2) A tervezett gazdasági területen folytatandó tevékenységekből származó kibocsátási határértékek – levegőtisztaság-védelmi, zajvédelmi szempontból – nem eredményezhetik a területtel határos védett természeti területekre vonatkozó szigorúbb környezetvédelmi határértékek túllépését.
(3) A volt termelőszövetkezeti major területe - KÜLTERÜLET: Építési övezeti jel:SZ, 20%, 7,5, 5000
a) Minimális telekméret: 5000 m2
b) Beépítési maximum: 20%
c) Maximális építménymagasság: 7,5 m
d) Beépítési mód: szabadonálló
e) Legkisebb zöldfelület: a telek területének 25%-a
f) Beépítés feltételének közművesítési mértéke: teljes (csapadékvíz elvezetés az úthálózat menti nyílt szivárogtató árokhálózattal)
g) Terepszint alatti építmények: megengedett
h) Elhelyezhető funkció: OTÉK szerint,illetve egyéb a településközponti vegyes területen meg nem engedett intézményi, szolgáltató funkció: lovastanya, istálló stb.
Az üdülőterületre (Üh) vonatkozó előírások
11. § Üdülőterületként szabályozza a terv a település üdülőépületek elhelyezésére szolgáló részét. A remetei tó környéke - KÜLTERÜLET:Építési övezeti jel:SZ, 15%,4,0, 600
a) Minimális telekméret: 600 m2
b) Beépítési max,magasság: 4,0 m
c) Beépítési mód: szabadonálló
d) Legkisebb zöldfelület: a telek területének 40%-a
e) Beépítés feltételének közművesítési mértéke: teljes (csapadékvíz elvezetés az úthálózat menti nyílt szivárogtató árokhálózattal)
f) Terepszint alatti építmények: megengedett
g) Elhelyezhető funkció: legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek, de állattartó épület és különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény még kivételes esetben sem helyezhető el
A különleges területekre (Kt, Ksp) vonatkozó általános előírások
12. § Különleges területként szabályozza a terv azokat a területeket, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) az OTÉK egyéb építési övezeti kategóriáiba nem sorolhatóak be.
A különleges területekre (Kt, Ksp, Kr) vonatkozó részletes előírások
13. § (1) Temető - BELTERÜLET: A) Temető építési övezetbe tartozik a temetkezési céllal létesített – belterületi – terület (1 hrsz.).B) A temetőben csak a temetkezési céllal összefüggő épületek és építmények helyezhetők el.Építési övezeti jel:SZ 2%6,0 K
a) Minimális telekméret: kialakult állapot szerint
b) Beépítési maximum: 2%
c) Maximális építménymagasság: 6,0 m
d) Beépítési mód: szabadonálló
e) Legkisebb zöldfelület: 75%
f) Beépítés feltételének közművesítési mértéke: teljes (csapadékvíz elvezetés az úthálózat menti nyílt szivárogtató árokhálózattal)
g) Terepszint alatti építmények: megengedett
(2) Sportterület - BELTERÜLET:A) Sportterület építési övezetbe tartozik a rekreációs céllal létesített – belterületi – terület, melyet a Szabályozási terv jelöl ki.B) A sportterület elsődleges rendeltetése a sportolás, másodlagos rendeltetése a játék. Új épület vagy építmény csak az elsődleges rendeltetésnek megfelelően helyezhető el.C) Sport célú fejlesztési igény esetén a terület játék célú másodlagos rendeltetése a Kossuth Lajos utcai közparkba helyezendő át.Építési övezeti jel:SZ 2%6,0 K
a) Minimális telekméret: kialakult állapot szerint
b) Beépítési maximum: 2%
c) Maximális építménymagasság: 6,0 m
d) Beépítési mód: szabadonálló
e) Legkisebb zöldfelület: a telek területének 60%-a
f) Beépítés feltételének közművesítési mértéke: teljes (csapadékvíz elvezetés az úthálózat menti nyílt szivárogtató árokhálózattal)
g) Terepszint alatti építmények: megengedett
(3) Rekreációs terület - BELTERÜLET, KÜLTERÜLET:A) Rekreációs területi építési övezetbe tartozik- a horgásztó és környéke (tervezett belterületen – 040/4, 040/5, 038/1)- a Mórvetői-laposon lévő tó és környéke (külterületen – 039/1, 039/6, 039/7)- a Sorjási-legelőn lévő tó és környéke (külterületen).B) A rekreációs területek elsődleges rendeltetése:- a belterületi tavon a horgászat és az azzal összefüggő funkciók- a Mórvetői-laposon a díszítő cél („látványtó”)- a Sorjási-legelőn a fürdési cél („fürdőtó”).C) A tavak medrének kialakításánál a balesetvédelmi szempontok elsődlegességét kell érvényre juttatni.D) A tavak medre még részlegesen sem burkolható, azokat mérnökbiológiai építésmóddal kell kialakítani.E). A Sorjási-legelő esetén a tanulmánytervnek a hétvégi házas üdülőterületre is ki kell terjednie.Építési övezeti jel:SZ 2%4,5.
a) Minimális telekméret: -
b) Beépítési maximum: 2%
c) Maximális építménymagasság: 4,5 m
d) Beépítési mód: szabadonálló
e) Legkisebb zöldfelület: a telek területének 60%-a
f) Beépítés feltételének közművesítési mértéke: teljes (csapadékvíz elvezetés az úthálózat menti nyílt szivárogtató árokhálózattal)
g) Terepszint alatti építmények: megengedett
Közlekedési és közműterületekre vonatkozó általános előírások
14. § (1) Dunaremete településen építményt csak teljes közművesítéssel lehet elhelyezni. Kivétel ez alól a csapadékvíz-elvezetés rendszere, ahol nyílt szivárogtató árkok alkalmazhatók.
(2) Új burkolt út létesítése csak vízelvezetéssel engedélyezhető.
(3) Új telekalakítás esetén minden új helyrajzi számmal rendelkező ingatlanhoz önálló közműbekötéseket kell kiépíteni (víz, csatorna, gáz, elektromos).
(4) A közműhálózatokat - megfelelően kiszabályozott - közterületeken kell elhelyezni. Amennyiben a közmű valamilyen oknál fogva csak magánterületen vezethető át, és nincs más lehetőség, vagy gazdaságosságilag indokolt úgy a szolgalmi jogos átvezetést a magánterületre be kell jegyeztetni.
(5) A településeken a tervezett közműhálózatok és műtárgyak:vízellátás, szennyvíz csatornázás, gázellátás, villamosenergia-ellátás, távközlésszámára a helyigényt az utak szabályozási szélességén belül kell biztosítani.
(6) Dunaremete településen a tervezett középnyomású gázvezetékek új védőtávolsága 4-4 m
(7) A létesítmények tűzi-víz igényét a tűzvédelmi szabályzat előírásainak megfelelően kell biztosítani. A vízvezeték-hálózatról az oltóvizet 100 m-enként elhelyezett föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani.
A közlekedési területekre (KÖu) vonatkozó részletes előírások
15. § (1) Közlekedési terület övezetbe tartozik a 021, 025 helyrajzi számú országos közút, valamint, minden egyéb önkormányzati tulajdonú közút és tér.
(2) A község közigazgatási területén található utak tervezési osztályba sorolása:A) Külterületi utak:
a) A Püskiről Lipótra vezető a közigazgatási területen áthaladó1405.számú összekötő mellékút: K.V.A
b) A Dunaremete – Darnózseli között tervezett mellékút: K.V.A
c) A Dunaremete – Kisbodak közötti tervezett mellékút: K.VI.C
d) A külterületen tervezett kerékpáros- és gyalogutak: K.IXB) Belterületi utak:
e) A belterületeken lévő kiszolgálóutak: B.VI.d.C
(3) Dunremete belterületén minden egyes új út szabályozási szélessége az SZT2 tervlapon jelölt. A már kialakult utcák szabályozási szélessége (K.) csak szélesítés esetén módosítható.Övezeti jel:KÖU
A zöldterületekre (Zkp) vonatkozó részletes előírások
16. § Közpark-BELTERÜLET:A) A település közigazgatási területén meglévő közparkok:- Kossuth Lajos utcai- Szabadság utcai, B) A község közigazgatási területén tervezett közparkok:- Arany János utca- Petőfi Sándor utcai, C) A közparkok elsődleges rendeltetése:- Kossuth Lajos utcai - pihenési cél,- Szabadság utcai - pihenési cél- Arany János utcai - pihenési cél,- Petőfi Sándor utcai - pihenési cél,D) A közparkok másodlagos rendeltetése:- Kossuth Lajos utcai - játék cél- Szabadság utcai - pihenési cél- Arany János utcai - pihenési cél- Petőfi Sándor utcai - játék cél, E) A közparkok elsődleges rendeltetését csak az alábbi esetekben válthatja le a másodlagos rendeltetés:-Ha a Kossuth Lajos utcai sportterületen sport célú fejlesztés történik, akkor a játék célú használat átkerülhet a Kossuth Lajos utcai közparkba.- Ha a Kossuth Lajos utcai játék célú közparkon felül további játék célú használatra van igény, akkor a játék célú használat a Petőfi Sándor utcai közparkban fejleszthető tovább.F) A közparkok területén csak játszó és pihenő funkciójú kertrészeket lehet kialakítani, a sport célú használat ezeken nem létesíthető.Övezeti jel:SZ 2%3,0 K
a) Minimális telekméret: kialakult állapot szerint
b) Beépítési maximum: 2%
c) Maximális építménymagasság: 3,0 m
d) Beépítési mód: szabadonálló
e) Legkisebb zöldfelület: a telekterület 75%-a
f) Beépítés feltételének közműv. mértéke: teljes (csapadékvíz elvezetés az úthálózat menti nyílt szivárogtató árokhálózattal) – közművet nem igénylő építmények azok hiányában is létesíthetők (pl: játszótér)
g) Terepszint alatti építmények: nem megengedett
h) Elhelyezhető funkció: pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.); a terület fenntartásához szükséges épület
Az erdőterületekre (Ev, Ee, Eg) vonatkozó részletes előírások
17. § (1) Védelmi erdők – BELTERÜLET és KÜLTERÜLET, mezővédő erdősávok – KÜLTERÜLET:A) A település közigazgatási területén a védelmi erdők övezetéből csak védő erdők találhatók.B) A véderdőkben semmilyen épület ill. építmény nem helyezhető el.Övezeti jel:
a) Minimális telekméret: 1500 m2
b) Beépítési maximum: 0%
c) Legkisebb zöldfelület: 100%
d) Terepszint alatti építmények: nem megengedett
e) Kialakítható funkció: védelmi rendeltetésű vagy védett erdő, mezővédő erdősáv
(2) Egészségügyi-szociális-turisztikai erdők – BELTERÜLET és KÜLTERÜLET:A) Egészségügyi-szociális és turisztikai erdők övezetbe tartoznak azok az erdők, melyek elsődleges rendeltetése a közjóléti cél.B) Az egészségügyi-szociális és turisztikai erdőkben csak a közjóléti céllal összefüggő épületek és építmények helyezhetők el 5 %-os beépítettséggel abban az esetben, ha területük legalább az 1 ha-t eléri.Övezeti jel:
a) Minimális telekméret: 1500 m2
b) Beépítési maximum: 5%, ha a telek területe meghaladja a 10 ha-t; ellenkező esetben 0%
c) Maximális építménymagasság: 3,0 m
d) Beépítési mód: szabadonálló
e) Legkisebb zöldfelület: a telekterület 90%-a
f) Terepszint alatti építmények: erdőgazdálkodással kapcsolatos és közművek építményei
g) Elhelyezhető funkció: egészségügyi-szociális és turisztikai célú valamint erdőműveléssel kapcsolatos építmények
(3) Gazdasági erdők - KÜLTERÜLET:A) Gazdasági erdők övezetbe tartoznak azok az erdők, melyek elsődleges rendeltetése a gazdálkodási cél.B) A gazdasági erdőkben csak a művelési céllal összefüggő épületek és építmények helyezhetők el 0,5 %-s beépítettséggel abban az esetben, ha területük legalább az 1 ha-t eléri.Övezeti jel:
a) Minimális telekméret: 1500 m2
b) Beépítési maximum: 0,5%, ha a telek területe meghaladja a 10 ha-t; ellenkező esetben 0%
c) Maximális építménymagasság: 3,0 m
d) Beépítési mód: szabadonálló
e) Legkisebb zöldfelület: a telekterület 95%-a
f) Terepszint alatti építmények: erdőgazdálkodással kapcsolatos és közművek építményei
g) Elhelyezhető funkció: gazdasági célú erdőműveléssel kapcsolatos építmények
A mezőgazdasági területekre (Msz, Mrl, Mn) vonatkozó részletes előírások
18. § (1) Szántók - KÜLTERÜLET:A) Szántó mezőgazdasági övezetbe tartoznak a szántóföldi termesztési céllal művelt termőföldterületek.B) A szántókon csak a szántóföldi termesztési céllal összefüggő épületek és építmények helyezhetők el 3 %-s beépítettséggel abban az esetben, ha az egyes ingatlanok területe legalább az 1500 m2-t eléri.Övezeti jel:
a) Minimális telekméret: 2000 m2
b) Beépítési maximum: 2%, ha a telek területe meghaladja az 1500 m2-t, ellenkező esetben 0%
c) Maximális építménymagasság: 6,0 m
d) Beépítési mód: szabadonálló
e) Beépítés feltételének közműv. mértéke: részleges
f) Terepszint alatti építmények: mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos tárolás és közművek építményei
(2) Rét, legelő - KÜLTERÜLET:A) Rét-legelő mezőgazdasági övezetbe tartoznak a szántóföldi termesztési célra alkalmatlan és be nem erdősített termőföldterületek.B) A település közigazgatási területén lévő rét-legelő övezetű területek vagy védettek (Sorjási-legelő tájvédelmi körzeti országos védettséggel), vagy védelmi célúak (csatornák menti nem művelt területek).Övezeti jel:
a) Minimális telekméret: 2000 m2
b) Beépítési maximum: 2%, ha a telek területe meghaladja az 1500 m2-t, ellenkező esetben 0%
c) Maximális építménymagasság: 6,0 m
d) Beépítési mód: szabadonálló
e) Beépítés feltételének közművesítési mértéke: részleges
f) Terepszint alatti építmények: mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos tárolás és közművek építményei
g) Elhelyezhető funkció: általános mezőgazdasági terület használatával szorosan összefüggő gazdasági építmények, tárolók
A vízgazdálkodási területekre (V) vonatkozó részletes előírások
19. § A) Vízgazdálkodási övezetű a Duna teljes hullámtere, mely a vízvédelmi töltéstől É-ra egészen a közigazgatási határig tart, ill. a csatornák medre és parti sávja.B) A vízgazdálkodási területen épület vagy építmény csak vízügyi célból helyezhető el.Övezeti jel:
Zöldfelületek rendezésére vonatkozó előírások
20. § (1) Legkisebb zöldfelületi arányok
a) A falusias lakó (Lf) építési övezetbe tartozó ingatlanok területének legalább 40 %-át zöldfelületként kell megtartani, illetve kialakítani és fenntartani.
b) A településközponti vegyes (Vt) építési övezetbe tartozó ingatlanok területének legalább 30 %-át zöldfelületként kell megtartani, illetve kialakítani és fenntartani.
c) Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági (Gksz) építési övezetbe tartozó ingatlanok területének legalább 25 %-át zöldfelületként kell megtartani, illetve kialakítani és fenntartani.
d) A temető célú különleges terület (Kt) építési övezetbe tartozó ingatlan területének legalább 75 %-át zöldfelületként kell megtartani, illetve kialakítani és fenntartani.
e) A sport célú különleges terület (Ksp) építési övezetbe tartozó ingatlan területének legalább 60 %-át zöldfelületként kell megtartani, illetve kialakítani és fenntartani, mely zöldfelületbe beleszámíthatók a vízáteresztő burkolattal ellátott sportpályák is.
f) A rekreációs célú különleges terület (Kr) építési övezetbe tartozó ingatlanok területének legalább 60 %-át zöldfelületként kell megtartani, illetve kialakítani és fenntartani, melyeknél az összterületből a vízfelület területe levonandó.
g) A közpark (Zkp) övezetbe tartozó ingatlanok területének legalább 75 %-át zöldfelületként kell megtartani, illetve kialakítani és fenntartani, mely zöldfelületbe beleszámíthatók a vízáteresztő burkolattal ellátott játékterek is.
(2) Egyéb zöldfelületi előírások
a) A lakó, a vegyes és a gazdasági terület építési övezeteibe tartozó ingatlanok zöldfelületein 100 m2-enként min. 1 db lombhullató díszfát kell telepíteni.
b) A lakó, a vegyes és a gazdasági terület építési övezeteibe tartozó ingatlanokra előírt minimális zöldfelületek meglétét a használatbavételi/telephely engedély feltételéül kell szabni.
c) Az újonnan létesített gépkocsi parkolóhelyeket min. 4 állásonként 1 db lombhullató díszfával fásítani kell, melyek törzse körüli szabad felület nem lehet kisebb 1 m2-nél.
Kül- és belterületi fasorok rendezésére vonatkozó előírások
21. § (1) Külterületi fasorok: A dupla platán fasor védendő az alábbiak szerint:- folyamatos fenntartásáról és felújításáról az önkormányzatnak kell gondoskodni- foghíjai fokozatosan pótlandók, kizárólag Platanus hispanica (Juharlevelű platán) fajjal- az új ültetésű egyed 1 m magasan mért törzsátmérője nem lehet kisebb 6 cm-nél és azt legalább 2 oldalon ki kell karózni addig, amíg annak törzse nagyobb szélnek is ellenálló nem lesz- az új fák a meglévő fákhoz 3 m-nél, egymáshoz 8 m-nél nem kerülhetnek közelebb- az új fák helyét úgy kell meghatározni, hogy azok felnövekedése és az idősek leváltása esetén a végleges tőtávolság lehetőleg minél egyenletesebb legyen.
(2) Belterületi fasorok
a) Az alábbi utcákat az önkormányzatnak kétoldalian fásítani kell:- Ady Endre utca- Sóskörtély utca- 2 helyen tervezett lakóterület új utcái
b) Az önkormányzati fasor telepítés utcaszakaszonként csak azonos fajjal valósítható meg.
c) A többi utcában a fatelepítést a lakosság is végezheti, de minden tulajdonos kizárólag az ingatlana előtti szakaszon és úgy, hogy az új fa a szomszédos telekhatárhoz 1,5 m-nél nem kerülhet közelebb.
(3) Fasorok telepítése. A fasorok telepítésénél az alábbi általános elvek tartandók be:- A fákat egymástól azonos távolságra kell ültetni, de ugyanakkor figyelemmel kell lenni az személygépkocsi és a gyalogos bejáratokra is.- A fákat úgy kell ültetni, hogy azok teljes kifejlődésük esetén a közlekedést, a közműveket és a benapozást se zavarják.- A fák nem kerülhetnek közelebb egymáshoz, minto platán és vadgesztenye esetén 8 mo 6 m-nél magasabbra növő díszfa esetén 6 mo 6 m-nél alacsonyabbra növő díszfa esetén 5 mo gyümölcsfa esetén 4 m.- A fákat megerősödésükig két oldalon ki kell karózni.
Az építészeti örökség helyi védelmére vonatkozó előírások
22. § (1) A táj és a települési környezet védelme
a) A területen az épületek külső megjelenésében törekedni kell azok környezetükkel való összhangjára.
b) A területen régészeti lelőhely előfordulása nem várható. Amennyiben ilyenre utaló jel az építkezés során mégis felmerül, abban az esetben az építést azonnal le kell állítani és az illetékes múzeumot értesíteni kell.
(2) Hatályon kívül helyezte a 9/2016.(VIII.30.) rendelet 1. §
Környezet- és természetvédelmi előírások
23. § (1) A föld és a talaj védelme
a) A területen talajszennyező módon tevékenység nem végezhető.
b) A területen talajszennyező módon anyagokat tárolni nem szabad.
c) A területen fellelhető szennyezett talaj szennyezettségét fel kell tárni és annak veszélyességétől függően kell ártalmatlanítani vagy elszállítani.
d) Az Ady Endre utca mögötti területen lévő illegális hulladéklerakást meg kell szüntetni és a további lerakást meg kell akadályozni.
e) Bányászati vagy építési tevékenység megkezdése előtt a termőtalajt le kell fejteni, deponálni kell, majd lehetőség szerint az ingatlanon belül fel kell használni (pl. a rekultiváció során).
(2) A felszíni és felszín alatti vizek védelme
a) Hatályon kívül helyezte a 9/2016.(VIII.30.) rendelet 2. §
b) A terület felszín alatti vízbázist nem érint, viszont felszíni szennyeződésre különösen érzékeny, ezért a területen veszélyes anyagokat előállítani illetve, tárolni csak a talaj – és ezáltal a talajvíz - szennyezését kizáró módon szabad.
c) A település közigazgatási területe a Dunaremete-Lipót távlati vízbázis utánpótlódási területén van.
d) A területen közműpótló berendezések, műtárgyak nem létesíthetők. A területet teljes közművesítéssel kell ellátni.
e) A kommunális szennyvizet a szennyvíz csatornába kell vezetni mind a meglévő, mind az újonnan létesülő beépítésre szánt területekről, mely innen a Darnózseli szennyvíztisztító-telepre kerül.
f) A csapadékvizek egy része a zöldfelületeken elszikkasztható, a fennmaradó része a csapadékcsatornába vezetendő, mely később egy szikkasztó rendszerre rávezethető.
g) A csapadékvíz-elvezető árkok kiépítése, jó karban tartása és állandó felügyelete szükséges. Az új árkokat lehetőleg mérnökbiológiai módszerekkel kell kiépíteni.
h) A belvízcsatornák mentén a partélektől számított 6-6 m-es sávot – a fenntartás számára – szabadon kell hagyni.
i) A szennyvizekre és a csapadékvizekre vonatkozóan be kell tartani a 203 és 204/2001. (X. 26.) kormányrendelet által előírt határértékeket.
j) A község közigazgatási területe az ide vonatkozó kormányrendelet előírásai szerint „A” és „B” hidrogeológiai védőövezetbe kerül, mely a kijelölő határozat kiadása után válik hatályossá.
(3) A levegő védelme
a) Dunaremete teljes közigazgatási területe a 4/2002 (X. 7.) KvVM rendelet szerint 10. légszennyezettségi zónacsoport kategóriába tartozik.
b) Légszennyező tevékenység esetén az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban ill. a környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében kibocsátási határértéket ill. levegővédelmi követelményeket kell megállapítani.
c) Hatályon kívül helyezte a 9/2016.(VIII.30.) rendelet 2. §
(4) A zaj és rezgés elleni védelem
a) Hatályon kívül helyezte a 9/2016.(VIII.30.) rendelet 2. §
b) Az ingatlanokat nemcsak a környezetükből származó zajtól kell megvédeni, hanem azok környezetét is meg kell óvni a területükön keletkező – megengedett mértéken felüli – zajoktól.
(5) Hulladékkezelés
a) Hatályon kívül helyezte a 9/2016.(VIII.30.) rendelet 2. §
b) A keletkező kommunális hulladékot a rendszeres községi szemétszállítás keretében az önkormányzatnak kell elszállítatnia.
c) A háztartásokban keletkező veszélyes hulladékot külön kell gyűjteni és annak összegyűjtése utáni elszállításáról az önkormányzatnak kell gondoskodnia.
d) Olyan ingatlanokon, melyeken folytatott tevékenység során veszélyes hulladék keletkezik, azokat az ingatlanon belül csak ideiglenesen szabad tárolni, és igazolt módon – rendszeresen vagy alkalmanként – arra felhatalmazott céggel – lerakóba vagy ártalmatlanításra – el kell szállíttatni.
e) A veszélyes hulladékokat csak saválló és vízzáró burkolaton, fedett és zárt helyen, egymástól elkülönítetten szabad csak tárolni.
f) Az új épületek és létesítmények használatbavétele előtt a szemét elszállításáról a szállító vállalattal – igazolt módon – meg kell egyezni.
g) Minden lehetséges módon elő kell segíteni és támogatni kell a hulladékgyűjtés minél szelektívebbé tételét.
(6) Természetvédelem, az élővilág védelme
a) Dunaremete teljes közigazgatási területe a 2/2002 (I. 23.) KöM-FVM rendelet szerint „TERVEZETT ÉRZÉKENY TERMÉSZETI TERÜLET” kategóriába tartozik.
b) Országos jelentőségű védett természeti terület – tájvédelmi körzeti besorolással – az Öreg-Duna teljes hullámtere és a Sorjási-legelő.
c) Helyi jelentőségű védett természeti érték az Arany János utca folytatásában lévő dupla platán fasor (Platanus hispanica), melyet meg kell őrizni, folyamatosan fenn kell tartani és új egyedekkel fokozatosan fel kell újítani.
d) A védett természeti területeket nem érintheti bányarekultiváció, halastó, látványtó és horgásztó kialakítás.
e) A 032/7-032/10 és a 032/12 hrsz-ek védelemre tervezett természeti területek, melyek védettsége a kijelölő határozat közzététele után válik hatályossá.
f) A védett természeti területeken és közvetlen környezetükben nem kívánatos bányászat, útépítés, épület, üdülő, határátkelő, benzinkút, szemétlerakó, parkoló, sport és szórakoztató intézmény, nyomvonalas létesítmény elhelyezése. 1. melléklet, 2. melléklet, 3. melléklet, 4. melléklet, 5. melléklet, 6. melléklet, 7. melléklet, 8. melléklet,9. melléklet, 10. melléklet, 11. melléklet
24. § Ez a rendelet 2004. március 17-én lép hatályba.
OTÉK szerinti, ez jelöli az egyes terület-felhasználásokon belül a különböző övezetek előírásait. Az övezeti jel jelöli a területhasználatot a tört előtti betűjellel, a számlálóban a beépítési módot, a maximális beépíthetőséget (%), a kialakult állapotra utaló jelet, a nevezőben a megengedett legnagyobb építménymagasságot és a kialakítható minimális telekméretet.
OTÉK szerinti, a közterület és a nem közterület határát jelöli. A tervezett szabályozási vonalak - szükségszerűen - tervezett telekhatárokat is jelölnek.