Egyházasfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2002. (X. 21.) önkormányzati rendelete

Egyházasfalu község helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2017. 10. 16- 2024. 10. 01

Egyházasfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2002. (X. 21.) önkormányzati rendelete

Egyházasfalu község helyi építési szabályzatáról

2017.10.16.

Egyházasfalu község Önkormányzati Képviselő Testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, továbbá az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendeletben foglaltak alapján az alábbi rendeletet alkotja:

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. § Megalkotja a helyi építési szabályzatról szóló rendeletét és elrendeli annak alkalmazását. A rendelet az SZJ-1M jelű, Rp.I.261-2 munkaszámú, Szabályozási és övezeti terv módosítás 1 az SZJ-2M jelű, Rp.I.261-2 munkaszámú, Szabályozási és övezeti terv módosítás 2 az SZJ-3M jelű, Rp.I.261-1 munkaszámú, Szabályozási és övezeti terv módosítás 3 című tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt alkalmazandó.

AZ ÉPÍTÉS ENGEDÉLYEZÉSE

2. § Ahol az építés feltételei területelőkészítés, előközművesítés hiánya miatt nem biztosítottak, építési engedély csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre álltát követően adható meg.

TELEKALAKÍTÁS SZABÁLYAI

3. § (1) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy megfeleljen a vonatkozó építési övezeti előírásoknak, valamint az érintett telkek mindegyikének járműközlekedésre alkalmas közterülethez vagy önálló helyrajzi számon nyilvántartott magánúthoz kell csatlakoznia.

(2) Beépítésre nem szánt területen a telkek közművesítéséről az érintett tulajdonos saját költségén köteles gondoskodni.

TERÜLETFELHASZNÁLÁS

4. § (1) A Szabályozási tervek beépített, valamint beépítésre nem szánt területeket határolnak le az alábbiak szerint:

a.) A beépített területen belül lakó-, településközpont vegyes-, egyéb ipari gazdasági- és különleges területek találhatók.
b.) A beépítésre nem szánt területen
- közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési
- zöld,
- erdő,
- mezőgazdasági és
- egyéb területek találhatók.

A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Lakóterületek

5. § (1) A lakóterületek elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A tervezési területen falusias karakterű terület található.

(3) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) mező-és erdőgazdasági (üzemi) építmény,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

d) szálláshely szolgálatató épület,

e) kézműipari építmény,

f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

g) sportépítmény és

h) üzemanyagtöltő.

(4) A lakótelken melléképítmény csak

- közműbecsatlakozási műtárgy
- kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
- kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
- kerti épített tűzrakóhely
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő helyezhető el.
(5) Az épületeket a Szabályozási Terven körülhatárolt építési övezetekben meghatározott építési mód és építési szabályok szerint kell elhelyezni.
(6) Az épületeket magastetővel, az utcában jellemző gerinckialakítással kell megnevezni és megépíteni.
(7) A lakótelken elhelyezett építmények működéséhez szükséges előírt számú gépkocsiparkolót telken belül kell elhelyezni, kivétel ez alól az FL-7 K övezet, amelyre külön előírások vonatkoznak.
(8) A lakótelkeket teljes közművel kell ellátni. Állattartásnál keletkezett trágyalé gyűjtésére a zárt, szigetelt szennyvízgyűjtő és a szilárd trágya időszakos gyűjtésére szigetelt alapú csurgalékfogóval ellátott trágyatároló használata megengedett.
(9) A falusias lakóterületen a telkenként megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5.

A lakóterület építési övezetei

6. § A lakóterületen a szabályozási Terv az alábbi övezeteket különbözteti meg:

(1) Az null jelű építési övezetben az építés csak az alábbi feltételekkel lehetséges:

a) Az építményeket oldalhatáron álló építési mód szerint kell elhelyezni, kivéve a saroktelkeket, ahol az építés szabdonállóan is lehetséges.
b) a beépíthető telek legkisebb területe: 400 m2
- a legkisebb telekszélesség: 10 m
telekmélység: 40 m
c) telekalakítás esetén a keletkező új telek legkisebb területe: 600 m2
- a legkisebb telekszélesség: 14,5 m
telekmélység: 50 m
d) megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %
de legfeljebb 400 m2
- megengedett legnagyobb építménymagasság: 4 m
- a zöldterület aránya legalább: 50 %
- a beépítési vonal a szabályozási vonallal azonos, előkert nem létesül
- a hátsókert mérete legalább a hátsókertre néző építménymagasság kell legyen.
e) A kialakult utcaritmus megőrzése érdekében az egyes telkeket az 1. sz. mellékletben ábrázolt sémák szerint kell beépíteni:
- a 10,0-14,5 m széles telkeken oromfalas hosszúház építhető legfeljebb 8, 50 m homlokzatszélességgel az oldalkert legkisebb mérete 4,0 m lehet
- a 14, 5 m-nél szélesebb telkeken utcavonalon hajlított ház építhető, legfeljebb 8, 50 m traktusmélységgel. az utcai homlokzat megengedett legnagyobb szélessége 15,0 m.
- a telek belsejében kialakult pajtasorban a pajták átépíthetők vagy újonnan építhetők legfeljebb 5,5 m-es építménymagasággal akár zártsorúan is, de abban az esetben gépkocsi közlekedésre alkalmas áthajtó létesítendő.
(2) Az null jelű építési övezetben az építés csak az alábbi feltételekkel lehetséges.
a) Az építményeket oldalhatáron álló építési mód szerint kell elhelyezni.
- a beépíthető és újonnan kialakított telek legkisebb területe: 700 m2
- a megengedett legnagyobb beépítettség: 20 %
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
- a legkisebb telekszélesség: 10 m
telekmélység: 70 m
- zöldterület aránya legalább: 50 %
- előkert mérete: 5 m
- az oldalkert mérete legalább: 4 m
- a hátsókert mérete legalább a hátsókertre néző tényleges építménymagasság kell legyen.
b) A 10,0 m-nél keskenyebb telkekre környezetét nem zavaró gazdasági épület építhető az övezetre előírtak figyelembevételével, kivéve a megengedett legnagyobb építménymagasságot, amely 4,0 m lehet. A gazdasági épületet hagyományos építőanyagok alkalmazásával kell megépíteni.
(3) Az null jelű építési övezetben az építés csak az alábbi feltételekkel lehetséges:
Az építményeket oldalhatáron álló építési mód szerint kell elhelyezni, kivéve a saroktelkeket, ahol az építés szabadonállóan is lehetséges.
- a beépíthető és az újonnan kialakított telek legkisebb területe: 1000 m2
- a megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
- a legkisebb telekszélesség: 14 m
telekmélység: 70 m
- zöldterület aránya legalább: 50 %
- előkert méretét a szomszédokhoz igazodóan az építési hatóság állapítja meg
- az oldalkert mérete legalább: 4 m
- a hátsókert mérete legalább a hátsókertre néző tényleges építménymagasság kell legyen.
(4) Az null jelű építési övezetben az építés csak az alábbi feltételekkel lehetséges:
a) Az építményeket oldalhatáron álló építési mód szerint kell elhelyezni.
- a beépíthető és az újonnan kialakított telek legkisebb területe: 750 m2
- a megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
- a legkisebb telekszélesség: 20 m
telekmélység: 30 m
- zöldterület aránya legalább: 50 %
- beépítési vonal a szabályozási vonallal azonos, előkert nem létesül
- az oldalkert mérete legalább: 6 m
- a hátsókert mérete legalább a hátsókertre néző tényleges építménymagasság kell legyen.
b) Utcai homlokzatról nyíló garázs nem létesíthető.
(5) Aznull jelű építési övezet a hagyományosan kialakult nagy telkek laza, szabálytalan beépítésű övezete.
a) a beépíthető telek legkisebb területe: 1500 m2
szélessége: 20 m
mélysége: 80 m
b) Az újonnan kialakítható telek legkisebb területe 2000 m2, szélessége 30 m.
c) Az építményeket többnyire szabadonállóan, nagy előkerttel kell elhelyezni. Ahol a kialakult beépítés oldalhatáron álló, ott átépítés esetén az új épületet a lebontott épülettel megegyezően is el lehet helyezni, legkevesebb 3,0 m előkert megtartásával.
d) A szomszédos építmények között legalább 10, 0 m távolságot kell tartani.
e) Az utcavonalhoz legközelebb eső építmény magassága legfeljebb 4,5 m lehet. Az utcavonaltól távolabb eső építmények megengedett legnagyobb magassága 5,5 m.
f) A megengedett legnagyobb beépítettség 20 %.
g) A zöldfelület aránya legalább 60 %.
h) A hátsókert mérete legalább a hátsókertre néző ténylegesépítménymagasság kell legyen.
(6) Az null jelű építési övezet az új telekosztások övezete. A telekalakítás és építés az alábbiak szerint lehetséges:
Az építményeket oldalhatáron állóan kell elhelyezni:
- a beépíthető és az újonnan kialakított telek legkisebb területe: 700 m2
- a megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
- a legkisebb telekszélesség: 16 m
telekmélység: 50 m
- zöldterület aránya legalább: 50 %
- az oldalkert mérete legalább: 6 m
- a hátsókert mérete legalább a hátsókertre néző tényleges építménymagasság kell legyen.
(7) Az null jelű építési övezet a régi községszerkezetet őrző keskeny telkes, fésűs beépítésű településrészek övezete, ahol a telekalakítás és építés az alábbiak szerint lehetséges:
a) A megengedett legnagyobb beépítettség 30 %.
b) Az új főépület építménymagassága 20 %-kal haladhatja meg a meglévő (átépítésre kerülő) épület építménymagasságát, de legfeljebb 4,0 m lehet. Az új épület homlokzati arányai, nyílásrendje, anyaghasználata, építészeti részletképzése meg kell egyezzen a lebontott épületével.
c) Az új főépület gerincének iránya megegyezik a lebontásra vagy átépítésre kerülő főépület gerincének irányával.
d) A beépítési vonal megegyezik a lebontásra, vagy átépítésre kerülő főépület építési vonalával, illetve ha a szabályozási vonal az előző beépítéshez képest a közterület szélesítését írja elő, az új épületet a szabályozási vonalra kell helyezni.
e) Gazdasági egységet a kialakult helyzetnek megfelelően a főépülettel egybeépítve, azzal azonos gerinciránnyal kell építeni.
f) 4,0 m-nél keskenyebb oldalkert esetében az oldalhatáron álló épületfalban és a tetőfelületen nyílás nem létesíthető.
g) Ahol a telek belsejében hagyományos pajtasor van, azok átépíthetők vagy újonnan építhetők legfeljebb 5,5 m-es építménymagassággal akár zártsorúan is, de abban az esetben gépkocsi közlekedésre alkalmas áthajtót kell létesíteni.
h) Az utcai homlokzatra nyílóan garázs nem létesíthető. Ahol a beépítés a telken belüli gépkocsielhelyezést nem teszi lehetővé, ott legfeljebb telkenként 1 gépkocsi részére a közterületi parkolás megengedhető.
i) A közterületen való parkolás megengedhető azon lakótelkek esetében, ahol az oldalkert távolsága felmentés alapján kevesebb, mint 3,0 m.
j) A 3,0 m-nél keskenyebb oldalkerttel rendelkező lakótelkeken csak olyan funkciójú építmény építése engedélyezhető, amelynek előírt gépkocsielhelyezési igénye legfeljebb 1db.
k) Az övezet területén az építési engedély kérelemhez csatolni kell:
- A jelenlegi állapot felmérését (1:100)
- Fotódokumentációt
- Tüzivízigény biztosításának módját
- Tervezett utcaképet, a szomszédos 2-2 épület ábrázolásával
- A szomszédos lakóházak benapozás számítását.
l) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telek
- 10, 0 m széles
- 30,0 m hosszú
- 300 m2 területű lehet.
- újonnan kialakított telket az 1. sz. mellékletben foglaltak szerint lehet beépíteni.
(8) Az null jelű, volt cselédlakások telkére kiterjedő építési övezetben az alábbi építési tevékenységek végezhetők:
a) Az épületek nagytávon megszüntethetők. Az átmeneti időszakban csak felújítási, állagmegóvási munkák végezhetők, átépíteni, bővíteni nem lehet. Két egymás melletti egységből egy lakás kialakítása megengedhető.
b) A szabályozási lapon ábrázolt építési helyen lakásonként 1 db legfeljebb 16 m2 bruttó alapterületű tároló, garázs építhető.
c) A terület megközelítését a szbályozási terv szerinti úttal biztosítani kell.

A településközpont vegyes terület építési övezetei

7. §
(1) A null jelű építési övezet a templomok telkére terjed ki. Az övezetben a jelenlegi állapotot kell fenntartani beépítettség, építménymagasság tekintetében. Az épületek helyi építészeti értékvédelem alatt állnak, felújításuknál a 18. § (2) bekezdés előírásai szerint kell eljárni. A szükséges számú gépkocsiparkolót közterületen kell elhelyezni.
(2) A null jelű építési övezetben az építés az alábbi feltételek teljesülése esetén kell elhelyezni.
a) Az épületek beépítési módját, az előkert méretét az övezet egyes telkein a kialakult helyzetnek megfelelően szabadonállóan vagy oldalhatáron álló an kell elhelyezni.
b) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50 %. Nagyobb bővítmény, építési lehetőség a 108/4 hrsz-ú telken, a szabályozási terven jelölt építési helyen belül biztosított.
c) A megengedett legnagyobb építménymagasság 5, 00 m.
d) A szükséges számú gépkocsiparkolót telken belül kell elhelyezni.
(3) Az null jelű építési övezetre vonatkozó előírások:
Az építményeket a kialakult állapothoz igazodó előkerttel és beépítési móddal, vagy szabadonállóan vagy oldalhatáron állóan kell elhelyezni.
- a beépíthető és az újonnan kialakított telek legkisebb területe: 500m2
- a megengedett legnagyobb beépítettség: 50%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 5 m
- a legkisebb telekszélesség: 12 m
telekmélység: 40 m
- zöldterület aránya legalább: 30 %
- az oldalkert mérete legalább: 6 m
- a hátsókert mérete legalább a hátsókertre néző tényleges építménymagasság kell legyen, de legalább 6,0 m.

Gazdasági területek

8. §
(1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál, lakások nem építhetők.
(2) A szabályozási terven körülhatárolt egyéb ipari területre tűz-, robbanás-, fertőzésveszély, bűzös vagy nagy zajjal, levegőszennyezéssel járó tevékenységek nem telepíthetők.
(3) Az null jelű építési övezet a majorok területe, amelyeken építési tevékenység az alábbi feltételekkel végezhető:
a) Az építményeket a 108/5 hrsz hagyományosan kialakult utcafronton lévő épületei kivételével, szabadonállóan kell elhelyezni.
- a beépíthető és az újonnan kialakított telek legkisebb területe: 10 00 m2
- a megengedett legnagyobb beépítettség: 25 %
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m
- a legkisebb telekszélesség: 80 m
telekmélység: 100 m
- zöldterület aránya legalább: 20 %
- az oldalkert mérete legalább: 10 m
- a hátsókert mérete legalább a hátsókertre néző tényleges építménymagasság kell legyen.
b) A szükséges számú gépkocsiparkolót telken belül kell elhelyezni.
c) A szabályozási terven körülhatárolt sávban véderdőt kell telepíteni, amely a zöldfelületbe beszámítható.
(4) Az null jelű építési övezet az alábbi feltételek teljesülése esetén építhető be:
a) Az építményeket a szabályozási terven körülhatárolt építési helyen belül szabadonállóan kell elhelyezni.
- a beépíthető és az újonnan kialakított telek legkisebb területe: 2 000 m2
- a megengedett legnagyobb beépítettség: 35 %
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m
- a legkisebb telekszélesség: 50 m
telekmélység: 90 m
- zöldterület aránya legalább: 20 %
- az oldalkert mérete legalább: 10 m
- a hátsókert mérete legalább a hátsókertre néző tényleges építménymagasság kell legyen.
b) A szükséges számú gépkocsiparkolót telken belül kell elhelyezni.
c) A szabályozási terven belül körülhatárolt sávban véderdőt kell telepíteni, amely a zöldfelületbe beszámítható.
(5) A null jelű építési övezetben építési tevékenység az alábbi feltételekkel végezhető
- beépítési mód szabadonálló
- a megengedett legnagyobb beépítettség 50%
- legkisebb kötelező kialakítandó zöldfelület 30%
- megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5m
- kialakítható legkisebb építési telek területe 500m2
- építési hely határai SZJ-1M terv szerint
(6) A null jelű építési övezetben építési tevékenység az alábbi feltételekkel végezhető
- beépítési mód oldalhatáron álló
- a megengedett legnagyobb beépítettség 50%
- legkisebb kötelező kialakítandó zöldfelület 30%
- megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5m
- technológiailag szükséges építmények elhelyezése 20 m magasságig
- a megengedett legnagyobb építménymagasságnál nagyobb technológiai építményeket csak az utcafronti telekhatártól mért 40 méteren túl lehet elhelyezni
- kialakítható legkisebb építési telek területe 10000m2
- építési hely határai SZJ-2M terv szerint.
(7) A null jelű építési övezetben építési tevékenység az alábbi feltételekkel végezhető
- beépítési mód szabadonálló
- a megengedett legnagyobb beépítettség 50%
- legkisebb kötelező kialakítandó zöldfelület 30%
- megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5m
- technológiailag szükséges építmények elhelyezése 20 m magasságig.
- a megengedett legnagyobb építménymagasságnál nagyobb technológiai építményeket csak az utcafronti telekhatártól mért 40 méteren túl lehet elhelyezni
- kialakítható legkisebb építési telek területe 2000m2
- építési hely határai SZJ-3M terv szerint”
- Az övezet telkeinek lakóterülettel határos telekhatárán a lakóterületre megállapított, hatályos zaj és légszennyezettségi határértékeknek kell teljesülniük.
- Az övezet telkein az SZJ-3M jelű terven jelölt helyen és szélességben kötelező védőfásítás telepítendő. A telken belüli védőfásítást 80%-ban őshonos fa- és cserjefajokból kell kialakítani.
(8) A null jelű építési övezetben építési tevékenység az alábbi feltételekkel végezhető
- beépítési mód oldalhatáron álló
- a megengedett legnagyobb beépítettség 40%
- legkisebb kötelező kialakítandó zöldfelület 30%
- megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5m
- kialakítható legkisebb építési telek területe 2000m2
- építési hely határai SZJ-3M terv szerint
- Az új főépület gerincének iránya meg kell, hogy egyezzen a lebontásra vagy átépítésre kerülő főépület gerincének irányával.
- Az új épület homlokzati arányainak, nyílásrendjének, építészeti részletképzéseinek meg kell egyezni a lebontásra vagy átépítésre kerülő főépületével
- Az utcafronti beépítési vonal meg kell egyezzen a lebontásra vagy átépítésre kerülő főépület építési vonalával.
- Az övezet telkeinek lakóterülettel határos telekhatárán a lakóterületre megállapított, hatályos zaj és légszennyezettségi határértékeknek kell teljesülniük.

Különleges területek

9. §
9. §
(1) A szabályozási terv különleges területbe sorolja a temetők és a sportpálya és az ökofalu területét.(2) A jelű építési övezet (Gógánfai temető 56 hrsz; Dasztifalu régi temető 443 hrsz; Újtemető 0174/3 hrsz és a Keresztényi temető 165 hrsz) területén csak temetkezési célú és az azokhoz kapcsolódó, a temető funkció rendeltetésszerű működéséhez tartozó egyéb építmények helyezhetők el.
a) a legnagyobb beépítettség a 10 %-ot nem haladhatja meg.
b) a területre vonatkozó legnagyobb szintterület sűrűség: 0,1.
c) A Keresztényi temető a szabályozási terven jelölt helyen bővíthető. Az ültetési kötelezettséggel körülhatárolt 30m széles előírt sávon belül védőfásítás telepítendő.(3) A jelű építési övezet a sportpálya területe (67, 69/1 hrsz.), amelyen csak a rendeltetésszerű működéshez szükséges építmények helyezhetők el.
a) a legnagyobb beépítettség a 10 %-ot nem haladhatja meg.
b) a területre vonatkozó legnagyobb szintterület sűrűség: 0,1.
c) a szükséges számú gépkocsiparkolót telken belül kell elhelyezni.
(4) A KÖ jelű különleges terület ökológiailag, társadalmilag és gazdaságilag fenntartható életmódot biztosító ökofalu elhelyezésére szolgál.
A KÖ jelű területen az irányadó szabályozási vonal a terven jelölttől 10-10 m-re elmozdítható. Zártsorú beépítés esetén az építési hely határa értelemszerűen az irányadó szabályozási vonallal azonosan elmozdul.
A szabályozási terv az ökofalu területén belül az alábbi övezeteket és építési övezeteket különbözteti meg:
a) Közösségi közterületi övezet (KÖZ-1)
aa) Az övezetbel elhelyezhető: vegyesforgalmú közlekedési felület, fasor, zöldfelület, sportpálya, úszómedence, játszótér, legfeljebb 5 m2 alapterületű és 2,5 m építménymagasságú szerszámkamra, földalatti közművezeték, csapadékvíz elvezetés létesítményei.
ab) A közlekedési felületeket vízáteresztő burkolattal is el lehet látni, azonban az épületek megközelítését legalább irányonként 2,5-2,5 m széles nehéz járműforgalmat is elbíró burkolattal biztosítani kell.
ac) Az övezetben tervezett bármilyen létesítmény OTÉK szerint számított parkolási igényét helyi parkolási rendelet alapján a terület főbejárata mellett kialakított parkolókkal kell kielégíteni. Helyi parkolási rendeletben lehet a KÖZ-1 övezetben a gépjárműforgalom korlátozását szabályozni.
ad) A közterületi övezetre (szükség esetén ütemekre bontott) közterület engedélyezési tervet kell készíttetni.
b) Egyéb használatú közösségi területek övezete (KÖZ-2)
ba) Az övezetben elhelyezhető: közkert, védőfásítás, energiaültetvény, biokertészet és gyökérzónás szürkevíz tisztító, valamint legfeljebb 40m2 alapterületű és 3,0 m építménymagasságú szerszámkamra.
bb) A szabályozási terven ültetési kötelezettség jellel körülhatárolt területen védőfásítás telepítendő.
c) Közösségi építmények övezete (KŐÉ)
ca) Az építési övezetben elhelyezhetők: szociális garzonlakások, oktató, egészségügyi, kereskedelmi, szolgáltató egységek, gondnokság helyiségei, valamint tömbfűtőmű.
cb) Az építési övezetben építmények az alábbi feltételekkel helyezhetők el:
-a kialakítható legkisebb telek területe: 500 m2
- a telket legalább részleges közművekkel kell ellátni
- a tervezett funkciókat a szabályozási terven jelölt építési helyeken belül kell elhelyezni
- a beépítési mód zártsorú
- a megengedett legnagyobb beépítettség: 80 %
-a terepszint alatti beépítés mértéke legfeljebb: 80%
-a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m

(kivéve tömbfűtő kémények magasságát, amely a számításnál figyelmen kívül hagyható)

-a zöldfelület aránya legalább: 10%
-az építőanyagok megválasztásánál a hagyományos, természetes anyagokat kell előnyben részesíteni
cc) Az építési övezetben tervezett bármilyen létesítmény OTÉK szerint számított parkolási igényét helyi parkolási rendelet alapján a terület főbejárata mellett kialakított parkolókkal kell kielégíteni.
d) Ökológiai sorházas építési övezetben (KÖS) az alábbi feltételekkel helyezhető el lakóépület és nem zavaró hatású kézműipari építmény:
-a kialakítható legkisebb telek területe: 350 m2
- a telket legalább részleges közművekkel kell ellátni
- a beépítési mód sorházas, azonos egységek, önálló épületek sorolásából létrejött beépítési jelleg
- az előkert legkisebb/legnagyobb mérete: 5,0/10,0 m
- a hátsókert mérete legalább: 6,0 m
- a megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %
-a terepszint alatti beépítés mértéke legfeljebb: 30%
-a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
-a zöldfelület aránya legalább: 40%
- az építőanyagok megválasztásánál a hagyományos, természetes anyagokat kell előnyben részesíteni
- a szükséges számú gépkocsi parkolót telken belül kell elhelyezni
e) Ökológiai lakóházas építési övezetben (KÖL) az alábbi feltételekkel helyezhető el lakóépület és nem zavaró hatású kézműipari építmény:
-a beépítési mód oldalhatáron álló, a saroktelkeken ikerház is építhető.
-a kialakítható legkisebb telek területe:
oldalhatáron álló beépítésnél: 700 m2
ikerház esetén: 350 m2
- a telket legalább részleges közművekkel kell ellátni
- az előkert legkisebb/legnagyobb mérete: 5,0/10,0 m
- az oldalkert legkisebb mérete: 6,0 m
- a hátsókert mérete legalább: 6,0 m
- a megengedett legnagyobb beépítettség: 20 %
-a terepszint alatti beépítés mértéke legfeljebb: 20%
-a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,0 m
-a zöldfelület aránya legalább: 60%
- az építőanyagok megválasztásánál a hagyományos, természetes anyagokat kell előnyben részesíteni - a szükséges számú gépkocsi parkolót telken belül kell elhelyezni

Közlekedési, közmű-elhelyezési, hírközlési terület

10. §
(1) A község területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak a hatályos jogszabályok, valamint a jelen rendelet előírásai szerint szabad.
(2) A közutak és a közterületek számára a Szabályozási terven meghatározott területet biztosítani kell.
(3) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.
(4) Közúthálózat elemeinek kategorizálása, építési szélességek:
null
null
(5) Kerékpárutak
A kerékpárút hálózatot általában a közutak burkolatán lehet vezetni.
Önálló kerékpárút Tormásliget-Iklanberény-Bük felé a Dózsa György út folytatásában a 0252/11 hrsz mezőgazdasági utak nyomvonalán halad.
(6) Gyalogutak
A gyalogos közlekedés számára az útkeresztmetszetekben megfelelő gyalogjárdákat kell biztosítani. Önálló gyalogút létesítésére nincs szükség.
(7) Vasútvonalra vonatkozó előírások
A Nagykanizsa-Ágfalva vasútvonal szabályozási szélessége a jelenlegi telekhatár, de legalább 10, 0 m.
(8) a) Közutak, községközi utak és tervezett M 9-es gyorsforgalmi út, valamint a vasútvonal keresztezésének csomópontjai:
A közutak, községi utak és a tervezett M9-es gyorsforgalmi út és a vasút kereszteződéseiben távlatban különszintű átvezetést kell kialakítani.
b) Mezőgazdasági utak átvezetése a tervezett M 9-es gyorsforgalmi úton és a vasúton:
A fenti útvonalakat távlatban mezőgazdasági út szintben nem keresztezheti, szükség szerint szervizutak kiépítésével a különszintű átvevezetéseken kell a forgalmat átvezetni.
(9) Parkolás
a) A létesítmények üzemeltetéséhez szükséges számú gépkocsiparkolót általában telken belül kell elhelyezni.
b) A közterületen való parkolás megengedhető azon lakótelkek esetében, ahol az oldalkert távolsága felmentés alapján kevesebb, mint 3, 0 m.
c) A 3, 0 m-nél keskenyebb oldalkerttel rendelkező lakótelken csak olyan funkciójú építmény építése engedélyezhető, amelynek előírt gépkocsielhelyezési igénye legfeljebb 1 db.
d) Közterületi parkoló a temetőkhöz, valamint a templomokhoz építendő ki.
(10) Közutak, vasút védőtávolságai:
a) A tervezett M 9-es gyorsforgalmi út tervezett nyomvonalán 200 m széles védősávot kell biztosítani.
b) Az országos közutak beépítésre nem szánt területen lévő szakaszai mentén az út tengelyétől számított 50-50 m védősávot kell biztosítani.
c) A Nagykanizsa-Ágfalva vasútvonal védőtávolsága a tengelytől 50-50 m.
d) A védősávon belül létesítmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el a külön jogszabályban előírt feltételek szerint.

A közművek előírásai

11. §

(1) A közműveket és közműlétesítményeket közterületen kell elhelyezni. Amennyiben nem közterületre kerül, elhelyezéséhez az érintett ingatlan tulajdonosának a hozzájárulása is szükséges.
(2) Új épületek építésére, meglévő épületek bővítésére építési engedély csak az övezeti előírásokban rögzített közműellátás rendelkezésre állása esetén adható.
(3) Az ingatlanból csak a közcsatornát üzemeltető által engedélyezett szennyezettségű szennyvíz vezethető a közcsatornába. Amennyiben a keletkező szennyvíz a közcsatornába vezethetősége feltételeinek nem felel meg, akkor szükséges előtisztításáról teleken belül gondoskodni kell.
(3/A) Önálló törpe-vízmű létesítése esetén a vízjogi létesítési engedélyezési terveket el kell készíttetni, azokra engedélyt kell szerezni. A létesítés után az üzemeltetési engedélyeket is be kell szerezni, és a szakszerű üzemeltetést biztosítani kell.
Az ökofalu területén a csapadékvíz összegyűjtését és továbbvezetését az utak mellett kialakított folyókákkal, nyílt árkokkal, vagy zárt csapadékcsatornákkal kell megoldani, és elvezetni a fogadóba. Az ingatlanon belül keletkező csapadékvizek az ingatlanon belül elszikkaszthatók.
Az ökofalu területén keletkező, zárt szennyvízcsatorna hálózattal elvezetett szennyvizeket a hatóságok által előírt módon meg kell tisztítani. Ez történhet regionális szennyvíztisztító telepen, az ökofalu közös szennyvíztisztító telepein, vagy saját szennyvíztisztító kisberendezésekben. A tervezett létesítmények építéséhez minden esetben a szükséges hatósági engedélyeket be kell szerezni. A tisztított szennyvizek csak akkor szikkaszthatók el, ha a szükséges talajmechanikai vizsgálatok alapján elkészített szikkasztási terv igazolja és arra a hatósági engedélyeket beszerezték, továbbá a szomszédos ingatlant nem veszélyezteti
(4) A nem út menti nyílt árkok karbantartására az árok mindkét oldalán 2-2 m-es sávot szabadon kell hagyni.
(5) Az ökofalu területén központi hőbázis és távfűtési rendszer létesítése esetén a műszaki létesítményekre a hatóságok által előírt terveket el kell készíttetni, azokra az engedélyeket be kell szerezni.

Zöldterületek

12. §
(1) A zöldterületi előírások a közparkokra, közlekedési területen lévő zöldfelületre, fasorokra, telken belüli zöldterületekre vonatkoznak.
(2) Belterületen
- a 12,0 -16, 0 m közötti szélességű meglévő utcákban legalább egyoldali.
- a legalább 16,0 m szélességű meglévő utcákban a közműlétesítmények függvényében, a tervezett utcákban pedig minden esetben legalább kétoldali fasor létesítendő.

Erdőterületek

13. §
(1) A Szabályozási Terv az erdőterületeken belül védelmi erdőket és gazdasági erdőket különböztet meg.
(2) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet, bennük csak a védelmi szempontokat figyelembe vevő erdőgazdálkodási tevékenység folytatható.
(3) A 100000 m2-t (10ha) meghaladó területnagyságú gazdasági erdőterületen 0,5 %-os beépítettséggel az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, kerítés, erdei épület és egyéb létesítmény helyezhető el.
(4) Az építményeket legfeljebb 3,6 m építménymagasággal lehet megépíteni.

Mezőgazdasági terület

14. §
(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. A szabályozási terv árutermelő, építési szempontból korlátozottan használható és kertes mezőgazdasági övezetet különböztet meg.
(2) Az null jelű általános mezőgazdasági övezetben történő építés szabályai:
a) A 20 000 m2-t meghaladó területű telkeken
- a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos gazdasági épületek (termékfeldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító, állattartó, stb.)
- mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos irodaépület,
- lakó-és szállásépület,
- pince, komposztáló telep építményei
helyezhetők el szabadonálló beépítési módon.
b) A területen üdölőépület, kereskedelmi és vendéglátó épület, panzió, szálloda nem létesíthető.
c) A felsorolt épületek és építmények az alábbi feltételek teljesülése esetén létesíthetők:
- a telek minimális szélessége: 50, 0 m
- az előkert legkisebb mérete: 14, 0 m
- az oldalkert legkisebb mérete: 10, 0 m
- beépítettség legfeljebb: 3 % lehet
- a telkek részleges közművel kell ellátni és legalább 9, 0 m széles úttal megközelíthetők legyenek.
(3) Az null jelű mezőgazdasági övezet a mezőgazdasági területnek vízvédelmi és tájképvédelmi szempontok miatt elkülönítve kezelendő része. az övezetben épület és építmény nem helyezhető el. Az övezetbe tartozik az M 9-es autóút számára fenntartandó terület is.
(4) Az null jelű mezőgazdasági övezet a volt zártkertekre, kerthasznosítású területekre terjed ki.
a) Az övezetben telkenként egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.
b) A nádas, gyep és szántó művelési ágú területeken 1500 m2-t meghaladó méretű, az egyéb művelési ágban lévő területen 720 m2 feletti területnagyságon lehet építményt elhelyezni.
c) Építési teleknél a legalább 9, 0 m széles úttal megközelíthető telkek minősülnek.
d) Az övezetben a
- a megengedett legnagyobb beépítettség: 3 %
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4, 0 m

- a legkisebb telekszélesség: 10, 0 m
telekmélysége: 50, 0 m
- az előkert mérete legalább: 5, 0 m
- az oldalkert mérete legalább: 3, 0 m
- a hátsókert mérete legalább: 10, 0 m
(5) A mezőgazdasági területeken az egyes telkek kerítéseit a külterületi utakra meghatározott szabályozási vonalon lehet megépíteni.
(6) A majorsági mezőgazdasági terület null a meglévő külterületi nagylétszámú állattartó telephelyek területe, ahol az építményelhelyezés és kialakítás feltételei a következők:
a) Elhelyezhető épületek (funkció alapján):
- lakóépület nem létesíthető
- gazdasági épületként csak a mezőgazdasági termelést szolgáló raktározási, tárolási, termékfeldolgozási funkciójú épületek létesíthetők
- állattartó épületek felújíthatók és amennyiben a részletes előírások lehetővé teszik, új épület is építhető.
b) Beépítés részletes előírásai:
- beépíthető telekterület: min 3000 m2
- beépítettség: max. 10 %
- építménymagasság: max. 7,5 m
- beépítési mód: szabadonálló
- előkert: min. 10, 0 m
- zöldfelületi arány (jellemzően fásítással): min. 30 %
- elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelező.

Egyéb területek

15. §
(1) Az egyéb területek a vízgazdálkodással összefüggő területek, Egyházasfaluban a folyóvizek medre és partja.
(2) Területén kizárólag a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással kapcsolatos építmények helyezhetők el.

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Környezetvédelem

16. §
(1) Zajvédelmi szempontból a terület átlagos érzékenységű terület (laza beépítésű lakó- és intézményterület, kertterület). Lakóterületen belül csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, melyek megfelelnek 8/2002. (III. 22) KÖM-Eüm együttes rendeletnek.
(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból csak olyan épület, építmény építhető, amelynél a tervezett tevékenységből származó technológiai eredetű emisszió nem okoz a lakóterületre előírt határértéket meghaladó imissziót.
(3) A szennyvízcsatorna hálózatra a meglévő és az új épületek tulajdonosait kötelezni kell.
(4) A közcsatornába bevezetett szennyvizek minőségének meg kell felelni a 204/2001. (X. 26) sz. Kormányrendelet előírásainak.
(5) A szennyvízcsatornába, csapadékvízelvezető hálózatba, vízfolyásokba, állattartásból származó hígtrágya, trágyalé, trágyatárolásból származó csurgalékvíz bevezetése tilos.
(6) Az állattartásból származó trágyalevet zárt, víztömör szennyvíztárolóban kell gyűjteni és szippantással eltávolítani. A szippantott szennyvizet szakirányú működési engedéllyel rendelkező vállalkozó szállíthatja befogadó nyilatkozattal rendelkező helyre, vagy a talajvédelmi szakhatóság által engedélyezett termőföld területre.
(7) A szennyvizek szikkasztása Egyházasfalu község igazgatási területén tilos.
(8) A kommunális szilárd hulladék igazgatási területen kívül, engedélyezett lerakóhelyre szállítandó.
(9) A felszíni és a felszín alatti vizek szennyezése tilos.
(10) Állatok tartása Egyházasfalu község 8/1994. (VI. 1. ) sz. rendelete alapján lehetséges.
(11) A termőföldön történő beruházás megkezdése előtt az 1994. évi LV. tv. 70. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint Győr-Moson-Sopron megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni. A létesítmény kivitelezése során a környező termőföldek minőségében kár nem keletkezhet.
(12) Az épületek elhelyezésére szolgáló területen a termőréteg megmentésérő az MSZ 21476 sz. szabvány szerint gondoskodni kell. A megmentett humuszos termőréteget a beépítésre nem kerülő részeken lehet felhasználni.
(13) Mezőgazdasági művelés alatt álló terület más célú felhasználása a szükségleteknek megfelelő mértékben történhet. Minden esetben a Soproni Földhivatal földvédelmi járulékot megállapító engedélye szükséges a beruházások megkezdése előtt.

Települési értékvédelem

17. §
(1) A föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő, illetőleg onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon.
E területeken a régészeti védelemre vonatkozó (muzeális értékek és műemlékek védelméről szóló) 2001. évi LXIV. törvény szerint kell eljárni
(2) Egyházasfalu község régészeti területei:
- 3. lelőhely Kertalja dűlő 086/1; 091; 527; 530 mind részben
- 4. lelőhely Öregföld és Keleti kertalja dűlő 081; 098 mind részben
- 5. lelőhely Öregföld dűlő 081 részben
- 6. lelőhely 0104 részben
- 7. lelőhely Felsőújkéri dűlő 0158 részben
- 8. lelőhely Dombi dűlő 0275/1; 0268/1; 0269 mind részben
- 9. lelőhely 0249/5; 0525/14-15; 0252/1-10; 0253/3,4-11; 0256/4 hrsz mind részben
- 10. lelőhely Csordajáráson felüli dűlő 0177/16 részben
- 12. lelőhely 529, 530 részben
- 13. lelőhely Pusztaszőlő dűlő 06; 50; 51; 52; 53; 54; 55/1; 56 mind részben
- 15. lelőhely Ady E. u. 41, az egész kert területe, Hrsz
- 16. lelőhely 529
- 17. lelőhely Ház előtti dűlő I. 012; 036/1 mind részben
- 18. lelőhely Ház előtti dűlő II. 034 részben
- 19. lelőhely 0253/3; 0255/1 hrsz. mind részben
- 20. lelőhely 0255/1, 0261 hrsz. mind részben
(3) Régészeti érdekeltségű területek az alábbiak:
- 1.sz. fejlesztési terület-ökofalu: 0148/3, 4,5,6 hrsz K-i része, amelyre átnyúlhat az Alsó-dombi dűlő lelőhelyének széle
- 2. sz. fejlesztési terület-A keresztényi temető mellett, 164, 168 hrsz, mind részben
- 4. sz. fejlesztési terület-volt Művelődési Ház (Kalot) mellett, 89 hrsz és a kert
- 1/A fejlesztési terület-Keresztény, Széchenyi úttól délre tervezett lakóterület, 0260/2-11 hrsz
(4) A szabályozási terven régészeti terület és régészeti érdekeltségű terület határa jellel körülhatárolt területeken minden – 30 cm-t – meghaladó mélységű talajbolygatással járó tevékenységet megkezdése előtt be kell jelenteni a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága Soproni Múzeumának.
(5) Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és az illetékes hivatalt értesíteni kell.
18. §
(1) Művi értékvédelem
a) Országos egyedi védelem alatt álló épületek és objektumok:
- Arany János utca kőkereszt Mtsz.: 3778., hrsz.: 26
- Óvoda, Ebergényi kastély Mtsz.: 3779., hrsz.: 108/4
- Pestis oszlop Mtsz.: 3780., hrsz.: 0128/24
b) A műemlékkel kapcsolatos engedélyezési eljárásokban a GYMS Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája hatóság.
c) Az a) pontban felsorolt épületek és objektumok közül a Szabályozási Terv műemléki környezetet jelöl ki, melyen belül az örökségvédelmi hatóság az engedélyek elbírálásához szakhatósági állásfoglalást ad ki.
- Az Arany János utcai kőkereszt műemléki környezete az alábbi ingatlanokra terjed ki: 6/2, 7, 8, 27, 587, 593.
- Az Óvoda, Ebergényi kastély műemléki környezete az alábbi ingatlanokat érinti: 0177/17, 0177/22, 108/3, 108/3, 108/5, 110/2, 110/3, 392/1, 392/2, 393, 394, 395
-A pestis oszlop műemléki környezete az alábbi ingatlanokat érinti: 86 részben, 87, 443.
(1/A) Helyi védelem alá helyezendő településtörténeti szempontból jelentős alkotások:
a)Területi
Településképi (területi) védelem alatt állnak a következő településrészek és utcaszakaszok:
Keresztényben:
1. Széchenyi u. Szent kereszt templom körüli teresedése és a teret határoló utcaszakasz
2. Kis utca 5-9. sz. épületcsoport
Gógánfán:
3. Arany J. utca 30-40. épületcsoport
b) Egyedi védelem alatt állanak:
1. Római katolikus templom (Szent György)
hrsz: 529
hsz: Ady Endre utca
2. Római katolikus templom (Szent Kereszt)
hrsz: 206
hsz: Széchenyi utca
3. Lakóház
hrsz: 525, 526
hsz: Ady Endre utca
4. Lakóház
hrsz: 530
hsz: Ady Endre utca
5. Kapuoszlopok és gazdasági épület
hrsz: 59
hsz: Ady Endre utca 49.
6. Lakóház
hrsz: 174, 175
hsz: Dózsa György utca
7. Gazdasági épület (verem)
hrsz: 177
hsz: Dózsa György utca 2.
8. Pékség (volt iskola)
hrsz: 216/1
hsz: Széchenyi utca 21.
9. Szent József szobor Arany J. u. 2. szám alatti ingatlan oldalkerítésében áll
10. templom-kerti Szűz Mária szobor Egyházasfalu, Szent György templom
11. Szűz Mária szobor a Kossuth L. u. végén
12. Szentháromság szobor Fő utca 351 hrsz-ú közterületen áll
13. fülkés Szűz Mária szobor Fő utca 156/21 hrsz-ú ingatlan utcai oldalán áll
(2) Helyi védelem alatt álló épületek átépítése és felújítása esetén az eredeti homlokzati megjelenést meg kell őrizni. Az esetlegesen zavaró építészeti elemek elbontását az építési hatóság előírhatja, a homlokzat színezésére vonatkozóan előírásokat tehet. Az épület bővítését építménymagasság, etetőidom, homlokzatképzés tekintetében a védett részhez illeszkedően kell megtervezni.
(3) helyi védelem alatt álló épületek bontásával kapcsolatos szándék esetén az épületről bontás előtt műszaki felmérési rajzot és fényképdokumentációt kell készíteni.
(4) Egyedi tájértékek:
1. gógánfai kápolna: a településtől északra a 058, 085/b és a 083/b hrsz-ú földutak találkozásánál található (1. fotó);
2. Döbrösy feszület (kőkereszt): a 093 és a 097 hrsz-ú földutak találkozásánál álló kőkereszt, amelyet 1909-ben állítottak (2. fotó);
3. Szentháromság szobor: a Szakony-Újkér közötti közlekedési út településtől nyugatra eső szakasza mentén, a 0232 hrsz-ú földúttal átellenben áll, 1908-ban állíttatta Getler Antal és neje Pócza Rozália (4. fotó);
4. feszület Jézussal: a Szakony-Újkér közötti közlekedési út településtől keletre eső szakasza mentén található kőkereszt, amelyet 1859- ben állították fel. (3. fotó)
5. kápolna: a 0226 és 0227 hrsz-ú földutak találkozásánál áll, 1876-ban csináltatta Keresztény község Szűz Mária tiszteletére.
6. Az egyedi tájértékek jókarban tartásáról, környezetük rendezettségéről gondoskodni kell.

Természetvédelem

19. §
(1) Az 1996. évi LIII. tv. alapján a település helyi jelentőségű természeti értékűvé nyilvánítja a 110/2 hrsz területen található idős platánfát.
(2) A helyi jelentőségű természeti érték helyi védelme a terület helyi természetvédelmi területté való nyilvánításáig él, ezt követően a jelen rendelet 19. szakasza hatályát veszti.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott területeken az alábbi előírásokat kell betartani:
a) a védett fák környezetének élő kultúráját megváltoztatni nem lehet
b) a védett fák környezetének használatát a védendő értékek fennmaradásának és továbbélésének biztosítása mellett lehet csak megváltoztatni
c) a védett fák életterében a jövőbeni rendeltetésének megfelelő terület-előkészítő munkák, régészeti, illetőleg a környezet- vagy természetvédelem érdekében szükséges munkák kivételével más építési munkát végezni nem lehet
d) szalmai felügyelet biztosítása érdekében a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságát a védetté nyilvánítás folyamatába célszerű bevonni

Sajátos jogintézmények

20. §
(1) A község az 1997. LXXVIII. tv. 29. § (4) bekezdése alapján sajátos jogintézmény alkalmazását rendeli el:
- Feltétel teljesítéséhez kötött építési tilalom, amelynek hatálya a 444/2, 444/3 és 444/4 hrsz-ú telkekre terjed ki. Az építési tilalmat a dasztifalui temetőben (443 hrsz) történt utolsó temetkezés után az illetékes ÁNTSZ által megállapított időpontban lehet feloldani.

Védőterületek, védősávok

21. §
(1) A temetők védőtávolsága 40, 0 m. A védőtávolságon belül lakóépület nem építhető, emberi fogyasztásra alkalmas növények nem termelhetők. kivétel ez alól a 443 hrsz-ú dasztifalui régi temető, ahol a temetkezés csak a hozzátartozók számára engedélyezett. Ennek védőtávolsága a szabályozási terven feltétel bekövetkeztéig fennálló építési tilalommal körülhatárolt terület.
(2) A vízfolyások partélétől számított 6 m-es sávot mederkarbantartás céljára szabadon kell hagyni, valamint külterületen a partéltől számított 50,0- 50,0 m-en belül építmény nem helyezhető el
(3) Föld feletti szigetelt nagy-és kisfeszültségű vezeték biztonsági övezete minden irányban a vezeték szélső pontjától mért 0,5 m távolság. A biztonsági övezeten belül a 11/1984. (VIII. 22.) IpM számú rendeletében előírtakat be kell tartani.
(4) A középnyomású gázvezeték védőtávolsága 4,0- 4,0 m.
(5) Az országos közutak védőtávolságai az alábbiak:
- a tervezett M 9-es gyorsforgalmi út: az úttengelytől számított 100-100 m
- a négyszámjegyű összekötő utak: külterületen az úttengelytől számított 50-50 m
- a Nagykanizsa-Ágfalva vasútvonal: külterületen 50-50 m

Záró rendelkezések

22. §
(1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a község helyi építési előírásairól és egyes építési munkák engedélyezéséről szóló 8/1995. (X. 15.) ök.sz. és az azt módosító 2/1996. (II.15.) ök. számú rendeletek hatályukat vesztik.