Feketeerdő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2003. (IV. 15.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2010. 09. 08- 2014. 10. 09
Feketeerdő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2003. (IV. 15.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
2010.09.08.
Feketeerdő község Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16. § /1/ bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § /3/ bekezdésében biztosított jogkörében a következőket rendeli el:
I. Fejezet
1. §1 Megalkotja a helyi építési szabályzatról szóló rendeletét és elrendeli annak alkalmazását.
A rendelet az SZ-J1 jelű, Rp.I.126-8 munkaszámú Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. ( továbbiakban Sz-J1 terv) című, valamint az SZ-J2 jelű, Rp.I.126-7 munkaszámú Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. című tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt alkalmazandó.
2. § (1) A rendelet hatálya Feketeerdő község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletbe előírtaknak megfelelően szabad.
3. § (1) A község területén a meglévő és a tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.
(2) Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett belterület határvonala jellel belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott területfelhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.
(3)2 Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is kivéve, ha az övezeti előírás ettől eltérően rendelkezik.
4. § (1) Kötelező szabályozási elem
- a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala
- a belterület határvonala
- a szabályozási vonal
- az építési övezetek határvonala
- az építési hely határvonala
- az építési vonal
(2) A beépített tömbökben az övezeti határvonal - amennyiben nem meglévő telekhatárra illeszkedik -, az övezetekre meghatározott, a telekméretekre vonatkozó előírásoknak megfelelően az SZ-J1 terven jelölthöz képest elmozdítható.
(3) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a
(2) bekezdésben szabályozott esetet – a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges.
(4) Irányadó szabályozási elem
- az azonos övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.
(5) Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.
A telekalakítás általános szabályai
5. § (1) Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások irányának meg kell egyeznie az irányadó telekhatár vonal irányával.
(2) A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében
a., 3 Az új területfelhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi és vegyes területfelhasználású telektömbben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességű telkek aránya nem lehet több 2,0-nél.
b., 4A már kialakult telekosztású lakóterületi telektömbben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekosztfelosztás, telekhatárrendezés) a kialakult telek szélességének megváltoztatását eredményezi, a telekalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 2,0 lehet.
(3) A kialakult telekosztású, nem megváltozó területfelhasználású tömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó, az SZ-J1 terv övezeti jelében szereplő előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.
Amennyiben a kialakult telekszélesség eléri a beépíthető telek legkisebb átlagos szélességére előírt mértéket, valamint a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő új telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.
(4) Az SZ-J1 terven az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára való lejegyzést, a telekhatár-kiigazítást és ha a telek átalakítását az SZ-J1 terv jelöli.
A telek beépítésének általános szabályai
6. § (1) A közterület bővítéssel érintett, már beépített építési telkekre a közterület lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is adható építési engedély. Ez esetben az építési hely határait az új közterület határtól kell számítani.
(2) Az SZ-J1 terven építési övezetek határa vonallal, új közterület kialakítással megosztásra jelölt beépült telkek beépített területrészén, vagy nagyrészt beépült telektömbök be nem épített telkeinek a tömb beépült telkeit jellemző telekrészén a telekmegosztás végre hajtása nélkül az SZ-J1 terven rögzített minimális telekméretű telekre vonatkoztatott építési helyen belül építési tevékenység engedélyezhető.
(3) Közterületbővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.
A létesítmények elhelyezésének általános szabályai
7. § (1) Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.
(2) Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.
(3) Ahol a helyi építési szabályzat, vagy az SZ-J1 terv építési vonalat jelöl, az épület legalább egy pontjának illeszkednie kell erre a vonalra.
Ha az oldalsó telekhatárok az utcai építési vonallal a merőlegestől eltérő szöget zárnak be, egy telektömbön belül az épületek egységesen fokozottan is elhelyezhetők.
(5) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymást átfedő homlokzatainak távolsága nem lehet kevesebb a nagyobbik építménymagasság mértékénél.
(6) Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és az
(5) bekezdésbeli épületek – figyelemmel a védőtávolságokra is – közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani.
(7) Ahol az SZ-J terv tervezett szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés a tervezett szabályozási vonalra, ahol az SZ-J1 terv meglévő, megmaradó szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés erre a vonalra építhető. Az utcai kerítés legfeljebb 1,80 m magas, legalább 50%-ban áttört lehet.
(8) Az építési telken épületet elhelyezni – az építménye terepcsatlakozása felett 2,0 m magasságban, 0,5 m-nél nem nagyobb kiállású eresz kivételével – az építési helyen belül lehet.
(9) Ahol az SZ-J tervek meglévő telektömbben a telkek keresztirányú megosztását jelölik – irányadó telekhatárral – a meglévő telekre vonatkozó hátsókerti méret az övezetre előírt megengedhető legkisebb telekmélység és az övezetre vonatkozó hátsókert érték összege.
(10) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek (továbbiakban: főépületek) homlokzatainak egymás közötti távolsága nem lehet kevesebb az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasságnál.
(11) A főépület földszinti padlóvonalát a telek megközelítésére szolgáló közút (meglévő v. tervezett) korona szintjéhez képest legalább +0,3 m-re kell kialakítani.
(12) A beépítetlen telektömbökben a saroktelkeknél a közterület hosszabbik oldala mentén az előkertet el lehet hagyni, valamint a közterület rövidebbik oldala mentén az övezetre előírt előkerti méretet további 3,0 m-rel kell megnövelni.
(13) Pinceszinten lévő garázsba bejárat az utca felől nem létesíthető.
(14) A lakóterület telkeinek előkertjében a hulladéktárolón és a közművek műtárgyain kívül építmény nem helyezhető el.
8. § (1) Felszíni szennyeződésérzékenységi besorolás: felszíni szennyeződésre érzékeny terület.
(2) A település területe a nitrátszennyezés szempontjából érzékeny terület.5
(3) Vízvédelmi besorolás:
a., felszín alatti vizek: „B” érzékeny terület6
b., felszíni vizek: Általános vízminőség-védelmi kategória7
(4) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.
(5) A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell, hogy a közterület levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit okozó növényfajtáktól származó virágpor részecskék mennyisége az alábbi értéket ne haladja meg:
- fák, bokrok 100 pollen/m3
- fűfélék 30 pollen/m3
(6) A közigazgatási területen hulladéklerakó hely – hulladékudvar kivételével – nem alakítható ki.
(7) A közigazgatási területen keletkező kommunális és egyéb szilárd és folyékony hulladékot rendszeres gyűjtés keretében lerakó, illetve ártalmatlanító telepre kell szállítani.
(8) A település beépített területéhez kapcsolódó erdők művelési üzemtervének elkészítésekor a települési érdekeket is figyelembe kell venni, az erdők tarra vágását el kell kerülni, a rövid vágásérettségi idejű fákat hosszabb vágásérettségi idejű fákkal kell felváltani.
(9) Levegőtisztaság-védelmi besorolás:
a., a Szigetközi Tájvédelmi Körzet területei: kiemelten védett8
b., egyéb területek: védett I.
(10) Zajvédelmi besorolás a 8/2002.(III.22.) KöM. EüM együttes
a., lakóterület és beépítésre szánt különleges terület: 2. övezet
b., egyéb ipari terület: 4. övezet
(11) A regionális ivóvízbázis védelme érdekében a 7.926-2/1992. számú vízügyi határozattal kijelölt, az 5.469-4/1996. számú határozattal megerősített vízvédelmi területeken a határozatban rögzített előírásokat be kell tartani.
(12) A termőföld védelme érdekében a művelésből való kivonást eredményező fejlesztéseket fokozatosan, a mindenkori igények szerint úgy kell megvalósítani, hogy a megmaradó mezőgazdasági területek művelhetősége biztosított legyen.
9. § (1) Országos természetvédelmi oltalom alatt állnak külön jogszabályban9 meghatározottan a Szigetközi Tájvédelmi Körzethez tartozó területek.
(2) Az (1) bekezdésbeli védett területeken a Szigetközi Tájvédelmi Körzet kezelési tervének megfelelően csak a természetvédelem és az ahhoz kapcsolódó oktatás, kutatás, idegenforgalom, valamint a területre jellemző természetközeli gazdálkodás számára szükséges építmények helyezhetők el.
Megengedett legnagyobb beépítettség: 1%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m .
(3) A Dunakiliti felé vezető út melletti diófasor egyedeit csak szakértői véleménnyel alátámasztottan, élet- és balesetveszély esetén lehet kivágni. A diófasor hiányzó egyedeit pótolni kell.
(4) Természeti terület a Mosoni–Duna medre. Természeti területre vonatkozó előírásokat külön jogszabályok10 tartalmazzák.
(5) Az alsóbbrendű, kisebb forgalmú utak (országos mellékút, települési mellékút, jelentős mezőgazdasági feltáró út) külterületi szakaszai mentén útkísérő fásítást kell létrehozni.
(6) Az ökológiai folyosók és egyéb természeti területek övezete a
(1) bekezdés szerinti terület.
a., Az övezetben a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, mocsár, erdő) nem változtathatók meg, művelési ág változtatás csak intenzívebb művelési ágakból természetszerű ágak irányába engedélyezhető.
b., Az övezetben új erdő csak őshonos fafajok alkalmazásával telepíthető.
c., Az övezetben az építési engedélyezési és a művelési ág változtatási folyamatokban a területileg illetékes természetvédelmi igazgatóságot érintett hatóságként kell kezelni.
10. § (1) Régészeti értékek
a., A közigazgatási területen régészeti értékek előkerülése esetén a külön jogszabályok11 szerint kell eljárni.
(2) Helyi védelemben kell részesíteni:
- az 57/2 és a 63 hrsz-ú telkeken álló lakóépületeket a település építészeti hagyományainak megőrzése érdekében
- az Árpád téren álló hársfát és a 9 hrsz-ú telken álló tölgyfákat, mint értékes növényegyedeket.
(3) A helyi védelemre javasolt épületet felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni az épület felmérési és fotó dokumentációjának elkészítése után építész szakértői vélemény alapján, lebontani csak életveszély esetén lehet.
(4) A helyi védelemre javasolt növényegyedeket kivágni, megcsonkolni, csak élet- és balesetveszély elhárítása érdekében, erdészeti vagy kertészeti szakvélemény alapján lehet.
11. § (1) A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.
(2) A gazdasági területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(3) Az SZ-J1 terv szerinti telepítendő takarófásítások növényanyagát a tájra jellemző fa és cserjefajokból kell összeállítani lombkoronaszint, magas cserje szint, alacsony cserje szint kialakításával.
A lombkoronaszint kifejlett állapotban legalább 50%-os záródású legyen.
Védőterületek, védőtávolságok
12. § (1) A település lakó, üdülő és különleges területeinek védőtávolsága az annak határától számított 1000,0 m széles területsáv. A védőterületen belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló épület, épületcsoport csak a beruházó által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott távolság betartásával építhető.
(2) A temető (91 hrsz) védőtávolsága 50,0 m . A temető védőtávolságán belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró létesítmény (pl: vendéglátóhely) nem létesíthető.
(3) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten
- 20 kV-os vezeték: 5,0 – 5,0 m .
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos12 jogszabályok tartalmazzák.
(4) Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:
- nagyközépnyomású gázvezeték: 5,0 – 5,0 m
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos13 jogszabályok tartalmazzák.
(5) Folyók, vízfolyások parti sávja a partvonaluk mentén húzódó területsáv, amelynek mérete:
- Mosoni-Duna folyó: 6,0- 6,0 m .
A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos14 jogszabályok tartalmazzák.
(6) A feketeerdei vízbázis hidrogeológiai védőidomának területét a vízügyi hatóság az érvényes jogszabályok alapján15 jelölte ki.
(7) A feketeerdei vízbázis hidrogeológiai védőterületével határos 500 m-es területsávon a felszín alatti vízbázisok hidrogeológiai „B” védőövezetre vonatkozói előírásai érvényesek16.
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint
13. § (1) A település igazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:
a., Beépített és beépítésre szánt terület
Lakóterület
falusias lakóterület Lf
Vegyes terület
településközpont vegyes terület Vt
Gazdasági terület
zavaró hatású ipari terület Gipz
Üdülőterület
üdülőházas terület Üü
hétvégi házas üdülőterület Üh
Különleges terület
temető Kt
sportterület Ksp
horgásztó területe Kho
szabadidős terület Ksz
b., Beépítésre nem szánt terület
Közlekedési és közműterület
közút terület KÖu
közműterület Köm
Zöldterület
közpark Zp
játszótér Zj
Erdőterület
védelmi Ev
gazdasági Eg
Mezőgazdasági terület
általános Má
kertes Mk
Vízgazdálkodási terület V
Az övezeti jel értelmezése
|
|
beépítési mód |
megengedett legnagyobb |
legkisebb kötelező
zöldfelület % |
|
sajátos használat szerinti |
övezeti
|
|
beépítettség % |
kizárólagos
|
területfelhasználás |
besorolás |
|
kialakítható |
kialakítható |
kialakítható |
funkciót |
|
|
megengedett legnagyobb építménymagasság (m)
|
legkisebb-legnagyobb
telekszélesség
(m) |
legkisebb
telekmélység (m) |
legkisebb
telekterület
(m2) |
|
a., A kialakítható telek legkisebb átlagos méreteit az övezeti jel tartalmazza.
b., A kialakult, beépíthető telek legkisebb átlagos szélessége 12,0 m .
c., A kialakult telekosztású telektömb saroktelkei, vagy a saroktelek a vele szomszédos telekkel együtt az övezeti jeltől eltérő mérettel és módon is alakíthatók az alábbiak szerint.
A telekalakítás eredményeként létrejövő új építési telek, valamint a visszamaradó építési telek megengedett legkisebb területe 500 m 2 .
(2) Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden estben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 20,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.
(3) Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is. Három egymás melletti lakótelek beépítésénél az előkerti határvonaltól az építési vonal legfeljebb 3,0 m-re a telek belseje felé egységesen elmozdítható, kivéve, ha az övezeti előírás másként rendelkezik.
(4) Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-nyugati oldalhatáron, ÉNy-DK-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző beépítési oldalon áll.
(5) Az építési hely határai, ha az SZ-J1 terv nem jelöli.
|
beépített tömbben
|
beépítetlen tömbben, vagy legalább három egymás melletti beépítetlen teleknél |
|
szabadonálló |
oldalhatáron álló |
szabadonálló |
oldalhatáron álló |
előkert |
kialakult |
5,0 m |
oldalkert |
3,0 m |
6,0 ( 4,5 m ) |
3,0 m |
6,0 m |
hátsókert |
6,0 m ( 3,0 m ) |
6,0 m ( 3,0 m ) |
amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb
amennyiben a telekszélesség 14,0 m-nél kisebb
Az oldalhatáron álló beépítési módú tömbben amennyiben egy telek mindkét oldalhatárához hozzáépültek a szomszédos telkek épületei, az érintett telek szabadonállóan beépíthető.
A 14,0 m széles, vagy annál keskenyebb telken az építési hely ez esetben a tömbre jellemző beépítési oldaltól 1,0 m , a másik oldalhatártól 3,0 m .
(6) Saroktelken az épületeket egy épülettömbben, közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni.
(7) A lakóterület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel,
- közműves ivóvíz vezetékkel
- közüzemi szennyvízvezetékkel
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló legalább nyílt árokkal.
(8) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a., zajvédelem: lakóterület laza beépítéssel
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
b., kötelezető szennyvízcsatorna rákötés
(9) A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint
- falusias lakóterület Lf
A falusias lakóterület építési előírásai
16. § (1) A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhető:
- fő funkciót hordozó épületként
a., egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület
b.,17 önállóan vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, kézműipari létesítmény illetve maximum négy önálló szobaegységet tartalmazó szálláshely szolgáltató épület
c., a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) építmény
- a fő funkciót kiegészítő épületként
d., gépjármű és egyéb tároló
e., állattartó épület
f., kisipari műhely
(2) A telkeken a d, e, f pontokban felsorolt épületek csak az a, b, c. pontban felsorolt épületek egyidejű építése esetén építhetők.
(3) Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az a, b, c pontban felsorolt épületek építhetők.
Egyéb épület, építmény – kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait – az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonaltól mérten 13,0 m-en túl építhető az OTÉK 31. § (4) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve.
(4) 18 Övezeti előírások
|
|
Lf O 30/50
4,5 20/50/1000 |
Lf O 30/50
4,5 18/50/900 |
Az építési hely
|
elhelyezkedése
tömbönként
|
oldalhatáron álló
|
oldalhatáron álló
|
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
30%
|
30%
|
|
legkisebb
zöldfelület % |
50%
|
50%
|
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
4,5 m
|
4,5 m
|
Telekalakítás |
szélesség /m/ |
20,0 m |
18,0 m |
|
mélység /m/ |
50,0 m |
50,0 m |
|
telekméret /m2/ |
1000 m2 |
900 m2 |
|
|
Lf O 30/50
4,5 16/60/1000 |
Lf O 30/50
4,5 16/-/800 |
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként
|
oldalhatáron álló
|
oldalhatáron álló
|
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
30%
|
30%
|
|
legkisebb zöldfelület |
50% |
50% |
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
4,5 m
|
4,5 m
|
|
szélesség /m/ |
16,0 m |
16,0 m |
Telekalakítás |
mélység /m/ |
60,0 m |
- |
|
telekméret /m2/ |
1000 m2 |
800 m2 |
|
|
Lf O 30/50
4,5 20/40/800 |
Az építési hely
|
elhelyezkedése tömbönként
|
oldalhatáron álló
|
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
30%
|
|
legkisebb zöldfelület |
50% |
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
4,5 m |
|
szélesség /m/ |
20,0 m |
Telekalakítás |
mélység /m/ |
40,0 m |
|
telekméret /m2/ |
800 m2 |
|
|
Lf O 30/50
3,5 16/-/2500 |
Lf SZ 30/50
4,5 30/-/900 |
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként
hátsókert min.mérete |
oldalhatáron álló
40,0 m |
szabadonálló
3,0 m |
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
30%
|
30%
|
|
legkisebb zöldfelület |
50% |
50% |
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
4,5 m |
4,5 m |
|
szélesség /m/ |
16,0 m |
30,0 m |
Telekalakítás |
mélység /m/ |
- |
- |
|
telekméret /m2/ |
2500 m2 |
900 m2 |
|
|
Lf O 30/50
4,5 18/40/ 800 |
Lf O 30/50
4,5 18/50/900 |
Az építési hely
|
elhelyezkedése
tömbönként
|
oldalhatáron álló
|
oldalhatáron álló
|
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
30%
|
30%
|
|
legkisebb
zöldfelület % |
50%
|
50%
|
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
4,5 m
|
4,5 m
|
Telekalakítás |
szélesség /m/ |
18,0 m |
18,0 m |
|
mélység /m/ |
40,0 m |
50,0 m |
|
telekméret /m2/ |
800 m2 |
900 m2 |
|
|
Lf Sz 30/50
4,5 18/80/1500 |
|
elhelyezkedése |
szabadonálló |
Az építési hely |
előkert
oldalkert |
15,0 m
3,0 m |
|
hátsókert |
30,0 m |
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség |
30%
|
|
legkisebb zöldfelület |
50% |
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
4,5 m
|
|
szélesség |
18,0 m |
Telekalakítás |
mélység |
80,0 m |
|
Terület |
1500 m2 |
Egyéb |
|
az építési helyen belül az épületek az egyéb előírásoknak való megfelelőség esetén tetszőlegesen elhelyezhetők |
|
|
Lf O 30/50
4,5 K/-/500 |
Az építési hely |
elhelyezkedés
előkert
oldalkert
hátsókert |
oldalhatáron álló
5,0 m
4,5 m
5,0 m |
Beépíthetőség |
legnagyobb beépíthetőség /%/
legkisebb zöldfelület |
30%
50%
|
Épület |
legnagyobb építménymagasság |
4,5 m |
Telekalakítás
(alakítható legkisebb méretek) |
Szélesség /m/
Mélység/m/
Telekméret/m2/ |
kialakult
-
500m2 |
a., A kialakítható telek legkisebb átlagos méreteit az övezeti jel tartalmazza.
b., A kialakult, beépíthető telek legkisebb átlagos szélessége 12,0 m .
c., A kialakult telekosztású telektömb saroktelkei, vagy a saroktelek a vele szomszédos telekkel együtt az övezeti jeltől eltérő mérettel és módon is alakíthatók az alábbiak szerint.
A telekalakítás eredményeként létrejövő új építési telek, valamint a visszamaradó építési telek megengedett legkisebb területe 500 m 2 .
(2) Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden estben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 20,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.
(3) Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-nyugati oldalhatáron, ÉNy-DK-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző beépítési oldalon áll.
(4) Az építési hely határai, ha az SZ-J1 terv nem jelöli.
|
beépített tömbben
|
beépítetlen tömbben, vagy legalább három egymás melletti beépítetlen teleknél |
|
szabadonálló |
oldalhatáron álló |
szabadonálló |
oldalhatáron álló |
előkert |
kialakult |
5,0 m |
oldalkert |
3,0 m |
6,0 ( 4,5 m ) |
3,0 m |
6,0 m |
hátsókert |
6,0 m ( 4,0 m ) |
6,0 m ( 4,0 m ) |
amennyiben a telekmélység 30,0 m-nél kisebb
amennyiben a telekszélesség 14,0 m-nél kisebb
Az oldalhatáron álló beépítési módú tömbben amennyiben egy telek mindkét oldalhatárához hozzáépültek a szomszédos telkek épületei, az érintett telek szabadonállóan beépíthető.
A 14,0 m széles, vagy annál keskenyebb telken az építési hely ez esetben a tömbre jellemző beépítési oldaltól 1,0 m , a másik oldalhatártól 3,0 m .
(5) Saroktelken az épületeket egy épülettömbben, közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni.
(6) A terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel,
- közműves ivóvíz vezetékkel
- közüzemi szennyvízvezetékkel
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló legalább nyílt árokkal.
(7) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a., zajvédelem: vegyes terület
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A
éjjel 45 dB/A
b., kötelezető szennyvízcsatorna rákötés
(8) A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint:
- településközpont vegyes terület Vt
(9) A településközpont vegyes területen
- fő funkciót hordozó épületként
a., több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, legfeljebb kétlakásos lakó, valamint nem csak a helyi lakosságot szolgáló intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshelyszolgáltató, egyházi, oktatási, igazgatási, egészségügyi, szociális, szórakoztató épületek és sportépítmények építhetők.
- fő funkciót kiegészítő épületként
b., a saját szükséglet kielégítésére szolgáló állattartó épület és a telken folyó tevékenységből adódó tároló épület.
(10) A
(9) bekezdés a., pontjában felsorolt épületek közül az intézményi – oktatási, egészségügyi, szociális – épülettel beépített, vagy beépítésre kerülő telken az intézmény működtetéséhez kapcsolódó, legfeljebb két lakás építhető úgy, hogy a lakások az intézménnyel egy épületben kerülnek kialakításra.
(11) Egyéb, a
(9) bekezdés a., pontjában felsorolt épületek a beépítés szabályai között a telkeken egymástól különálló épületként is építhetők.
(12) 19 Övezeti előírások
|
|
Vt SZ 30/50
4,5 -/-/ 1000 |
Az építési hely
|
elhelyezkedése
tömbönként
|
szabadonálló
|
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
30%
|
|
legkisebb
zöldfelület % |
50%
|
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
4,5 m
|
Telekalakítás |
szélesség /m/ |
- |
|
mélység /m/ |
- |
|
telekméret /m2/ |
1000 m2 |
|
|
Vt O 30/50
4,5 16/-/800 |
Az építési hely |
elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert |
Oldalhatáron álló
5,0 m
4,5 m
5,0 m |
Beépíthetőség |
legnagyobb
beépítettség
legkisebb zöldfelület |
30 %
50 %
|
Épület |
legnagyobb
építménymagasság |
4,5 m |
Telekalakítás |
szélesség
mélység
terület |
16 m
-
800 m2 |
18. § (1) A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:
- ipari terület Gipz ÁLLATTARTÁS
(2) Az ipari területen állattartó, raktározó és az ezeket kiszolgáló építmények építhetők.
Övezeti előírások
|
|
Gipz SZ 30/40
6,0 100/180/20000 |
Az építési hely
|
elhelyezkedése tömbönként
előkert
oldalkert
hátsókert |
szabadonálló
10,0 m
16,0 m
20,0 m |
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
30%
|
|
legkisebb zöldfelület |
40% |
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
6,0 m
|
|
szélesség /m/ |
100,0 m |
Telekalakítás |
mélység /m/ |
180,0 m |
|
telekméret /m2/ |
20000 m2 |
Kizárólagos használat |
|
állattartás és a tevékenységhez kapcsolódó építmények építhetők |
Egyéb |
|
Az SZ-J1 terven jelölt telekhatárok mentén legalább 8,0 m széles háromszintes takarófásítást kell létesíteni.
A takarófásítást a telek megközelítését szolgáló kapubehajtó megszakíthatja, de ez a teljes SZ-J1 terven jelölt fásítási hossz legfeljebb 20%-át veheti igénybe. |
(3) A gazdasági terület telkeit el kell látni
- közüzemi villamosenergia vezetékkel
- ivóvízzel
- legalább zárt szennyvíztárolóval
(4) Az ipari terület telkein a védett terület felőli telekhatártól számított 50 m-en belül állattartó, trágyakezelő és trágyatároló létesítmények nem helyezhetők el.
19. § (1) Az üdülőterület sajátos használat szerinti besorolása:
- üdülőházas terület Üü
- hétvégi házas üdülőterület Üh
(2) Üdülőházas terület
a., Az övezetben elsősorban változó üdülői kör tartózkodására szolgáló és azt azt kiszolgáló épületek, építmények helyezhetők el.
b., Az épület jellege, kialakítása, anyaghasználata a település hagyományaihoz igazodó legyen.
c., Az övezetben 1 db legfeljebb kétlakásos lakóház építhető.
d., Övezeti előírások
|
|
Üü SZ 10/70
3,5 K/K/K |
Üü SZ 30/50
9,0 45/170/8000 |
Az építési hely
|
elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert |
szabadonálló
15,0 m
10,0 m
15,0 m |
szabadonálló
15,0 m
6,0 m
6,0 m |
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
10%
|
30%
|
|
legkisebb zöldfelület |
70%
|
50%
|
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
3,5 m
|
9,0 m
|
|
szélesség /m/ |
kialakult |
45,0 m |
Telekalakítás |
mélység /m/ |
kialakult |
170,0 m |
|
telekméret /m2/ |
kialakult |
8000 m2 |
|
|
Üü SZ 10/70
7,5 K/K/K |
Üü SZ 20/50
7,5 90/70/ 7000 |
Az építési hely
|
elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert |
szabadonálló
10,0 m
20,0 m
15,0 m |
szabadonálló
10,0 m
15,0 m
25,0 m |
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
10%
|
20%
|
|
legkisebb zöldfelület |
70%
|
50%
|
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
7,5 m
|
7,5 m
|
|
szélesség /m/ |
kialakult |
90,0 m |
Telekalakítás |
mélység /m/ |
kialakult |
70,0 m |
|
telekméret /m2/ |
kialakult |
7000 m2 |
(3) Hétvégi házas terület
a., Az övezetben legfeljebb egy üdülőegységes üdülőépület helyezhető el.
b., Övezeti előírások
|
|
Hü SZ 10/80
3,5 K/K/K |
Az építési hely
|
elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert |
szabadonálló
15,0 m
6,0 m
10,0 m |
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
10%
|
|
legkisebb zöldfelület |
80%
|
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
3,5 m
|
|
szélesség /m/ |
kialakult |
Telekalakítás |
mélység /m/ |
kialakult |
|
telekméret /m2/ |
kialakult |
|
|
Az épületek a táji építészeti hagyományaihoz igazodó formában és anyaghasználattal épüljenek. |
d.20
|
|
Üh2 Sz 10/70
3,5 15/20/500 |
|
Elhelyezkedése |
szabadonálló |
Az építési hely |
előkert
oldalkert ÉNy
oldalkert DK |
5,0 m
3,0 m
5,0 m |
|
hátsókert |
8,0 m |
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség |
10%
|
|
legkisebb zöldfelület |
70% |
Épület
|
legnagyobb építménymagasság |
3,5 m
|
|
Szélesség |
15,0 m |
Telekalakítás |
Mélység |
20,0 m |
|
Terület |
500 m2 |
Egyéb |
|
Az épületek a táj építészeti hagyomá-nyaihoz igazodó formában, anyaghasz-nálatban, színezésben készüljenek.
Az épület használatba-vételének feltétele a telken belüli kötelező fásítás megléte. |
(3a) Az üdülőterületeket el kell látni
- közüzemi villamosenergia vezetékkel
- közüzemi ivóvízvezetékkel
- közüzemi szennyvízvezetékkel
(5) Környezetvédelmi előírások
a., Zajvédelmi besorolás: üdülőterület
b., Az épületeket a szennyvízvezetékre rá kell kötni
c., Az üdülőterületen keletkező települési hulladékot a községi hulladék gyűjtési rendszer igénybevételével a területről el kell szállítani.
20. § (1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint
- temető Kt
- sportterület Ksp
- szabadidőpark területe Ksz
- horgásztó területe Kho
(2) A temető területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 3%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
Alakítható telek: kialakult
Építési hely határai: minden telekhatártól 10,0 m .
(3) A sportterületen a községi sportpálya és a sporttal kapcsolatos kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 10%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 70%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
Alakítható telek: kialakult
Építési hely határai: minden telekhatártól 10,0 m .
(4) A szabadidőpark területén az íjászathoz, lovasíjászathoz kapcsolódó létesítmények, valamint a szabadidőpark üzemeltetője számára egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóház építhető.
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 5%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,5 m
Alakítható telek: kialakult
Építési hely határai: minden telekhatártól 15,0 m .
Az épületek a táj építészeti hagyományaihoz igazodó formában és anyaghasználattal épüljenek.
Az SZ-J2 terven beültetési kötelezettségi jellel jelölt területen háromszintes növénytelepítést kell létesíteni a tájra jellemző fafajok felhasználásával legkésőbb az épületek használatbavételéig.
A szabadidőpark területén lakóépület csak a park kialakításával egyidőben, vagy azt követően építhető.
A különleges területen a telkek beépítésével kapcsolatos követelményeket elvi építési engedélyezési eljárás során kell tisztázni.
(5) A horgásztó területén 1 db horgász-tanyaház építhető.
Beépítési mód: szabadonálló
A tanyaház legfeljebb 120 m 2 alapterületű lehet
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,5 m
A tanyaház számára legalább 25x50 m-es rendezett terepszintű, közlekedési területről közvetlenül feltárható területet kell kialakítani.
A tanyaház épületének kialakítása, anyaghasználata feleljen meg a táj építészeti hagyományainak.
(6) A különleges terület telkeit el kell látni
- közműves villamosenergia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- közműves szennyvízvezetékkel
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
21. § (1) Közlekedési területek az SZ-J1 és az SZ-J2 tervlapokon KÖu jellel ellátott közúti területek
(2) A közút területek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.
(3) A szabályozási tervlapokon KÖu jellel ellátott közlekedési területek a közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerint a következő osztályokba sorolandók.
a., Országos közúthálózatba tartozó utak
- országos mellékút KÖu M
b., Helyi utak
- települési mellékút (településközi út) KÖu TE
- gyűjtőút KÖu GY
- kiszolgálóút KÖu
- gyalogút KÖu GYA
(4) A közutak területén az 1. sz. függelékben /mintakeresztszelvények/ ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.
(5) A Fő utca közterületén építési engedély köteles tevékenység a teljes útszakaszra kiterjedő közterületrendezési tanulmánytervnek megfelelően engedélyezhető.
A közterületrendezési tanulmányterv kötelező minimális tartalma:
- köztéri berendezések, föld feletti műtárgyak meghatározása
- utcafásítás meghatározása a 11. § (6) bekezdésre figyelemmel
- közműrend meghatározása a 27. § (5) bekezdésére figyelemmel
(6) Feketeerdő közigazgatási területén a nem az országos közúthálózatba tartozó utakat az alábbi tervezési osztályba soroltuk
a., Külterületi utak
a Feketeerdő-Halászi települési mellékút K.VIII.A.60
a Feketeerdő-Dunasziget települési mellékút K.VIII.A.60
b., Belterületi utak
ba., Gyűjtőutak
- B.V.a.A.60
- az 1418 sz. út átkelési szakasza
- a tervezett tehermentesítő út
bb., Kiszolgáló utak
- B. VI. d. A,B. 40
Ady E. utca
József A. utca
Dózsa Gy. utca
Templom utca
Fenyő utca
Petőfi utca
Kossuth L. utca
Erdőalja utca
56/47 hrsz utca
bc. Gyalogút
- B.X.
100 hrsz út
11 hrsz út
038/1 hrsz út
22. § (1) zöldterületbe az SZ-J1 tervlapon Z jellel ellátott közterületek tartoznak.
(2)21 A zöldterületek felosztása sajátos használat szerint
díszkert Z P
játszókert Z J
közpark Z Kp ”
(3) A díszkert legfőbb alkotóeleme a növény, ezért a zöldterületeket funkciójuknak megfelelően magas díszértékű növényzettel lehet beültetni.
(4) A díszkertekben épület nem építhető, kerti melléképítmények, szobrok, köztéri tárgyak helyezhetők el.
(5) A játszókertben a terület funkciójához kapcsolódó építményeket, műtárgyakat lehet elhelyezni és a funkciót nem zavaró magas díszértékű növényzetet telepíteni.
23. § (1) Erdőterület a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terveken akként jelölt terület.
A védelmi erdőben épület nem építhető.
(3) Gazdasági erdő Eg
Az erdőműveléshez szükséges építmények 0,5%-os beépítettséggel, 4,5 m-es megengedett legnagyobb építménymagassággal építhetők.
24. § (1) Vízgazdálkodási terület az SZ-J terveken V jellel jelölt terület, a Mosoni-Duna területe.
A vízgazdálkodási területen épület nem építhető.
25. § (1) Mezőgazdasági terület az SZ-J terveken M jellel jelölt terület.
(2) A mezőgazdasági területek felosztása sajátos használat szerint
általános mezőgazdasági terület Má
kertes használatú mezőgazdasági terület Mk
(3) Má A területen a gyep művelési ágú területeken állattartó karám, szénatároló építhető. A szántó művelési ágú területen épület nem építhető.
(4) Mk A gyümölcsös művelési ágat meg kell tartani. A termény tárolására szolgáló épület az 5000 m 2 feletti telken, annak 3%-os beépítésével, 7,5 m építménymagassággal a telekhatároktól legalább 12 m távolságra építhető.
26. § (1)22 A közműterületek felosztása sajátos használat szerint:
Köm Tr transzformátor állomás területe
(2) A közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:
föld alatt: ivóvíz vezeték
szennyvíz vezeték
gázvezeték
távbeszélő földkábel
föld felett: villamos energia vezeték
telefon vezeték
kábel TV vezeték
nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok
(3) a., A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a
35/1996.(XII.29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 46. §-49. § szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani.
b., A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.
II. Fejezet
Az építési előírások érvényessége
(1) Ezen rendelet a kihírdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 4/2001.(IV.23.) sz Kt. rendelet hatályát veszti.
Út mintakereszt szelvények