Gyóró Község Önkormányzat Képviselő-testületének

13/2019. (XI. 30.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat, valamint szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Gyóró Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53.§. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján és az 57.§(1), 82.§ (3) bekezdése alapján következő rendeletet alkotja meg  a szervezeti és működési rendjéről.

1. §

1. Fejezet

Általános rendelkezések

 (1) Az Önkormányzat hivatalos elnevezése: Gyóró Község Önkormányzata. (továbbiakban: Önkormányzat) Székhelye: 9363 Gyóró, Hunyadi utca 1.

(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Gyóró Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(3)  Az Önkormányzat illetékességi területe: Gyóró Község Önkormányzatának közigazgatási területe 

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei:

1. a község címere
2. a község zászlaja
3. a község pecsétje

(2) A község címerének és zászlójának leírását és használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

3. §

2. Fejezet

Feladat és hatáskörök

 (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (Továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat és hatásköröket.

 (2) Az önkormányzat államháztartási szakágazati besorolása és az alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolását az 1. melléklet tartalmazza. 

4. §

3. Fejezet

A képviselő-testület megalakulása

A képviselő-testület alakuló ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Továbbiakban: Mötv.) 43.§ (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint kell összehívni.

5.§

(1) A Helyi Választási Bizottság (Továbbiakban: HVB) Elnöke tájékoztatást ad a polgármester, valamint az önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

(2) A polgármester és az önkormányzati képviselők esküjének szövegét a HVB elnök olvassa elő.

6.§

1. Gyóró Község Önkormányzat Polgármestere (Továbbiakban: polgármester) az alakuló, vagy az azt követő ülésen előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek az Mötv. 43.§ (3) bekezdésében meghatározott döntések meghozatalára.
2. Az alpolgármester választás titkos szavazással történik, melynek eredményét a szavazatszámlálási feladatokat ellátó Ügyrendi Bizottság állapítja meg.
3. Az alpolgármester esküjének szövegét a polgármester olvassa elő.

A képviselő-testület tagjai

A képviselő-testület a polgármesterrel együtt 5 főből áll. A képviselő-testület tagjainak névsorát a 1. sz. függelék tartalmazza.

8.§.

Az önkormányzati képviselő a jogszabályban meghatározott módon gyakorolja jogait és teljesíti kötelességeit. Az önkormányzati képviselő köteles előzetesen telefonon, vagy e-mailben bejelenteni a polgármesternek, ha az ülésen való megjelenésében akadályozva van.

9. §

A képviselők juttatásait külön rendelet szabályozza.

10.§

4. fejezet

A képviselő-testület működése

A képviselő-testület munkaterve

 (1) A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

 (2) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

11.§

 (3) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (2) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(4) A munkaterv tervezet elkészítése a polgármester feladata, amelyről a Mihályi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője/Aljegyzője (Továbbiakban: Jegyző) útján gondoskodik. A jegyző a munkatervet a beérkezett javaslatok alapján – a gazdasági programot figyelembe véve – állítja össze.

(5) A munkaterv elkészítésénél javaslatot lehet kérni:

1. a társadalmi szervezetektől (pártok, egyesületek, érdekképviseleti szervek, egyházak képviselőitől, a lakossági önszerveződési közösségektől)
2. az önkormányzati intézmények vezetőitől
3. a közszolgáltatást nyújtó szervezetek vezetőitől
4. Gyóró Község területén illetékes államigazgatási, rendvédelmi szervek vezetőitől

(6) A munkaterv tartalmazza

1. az ülések időpontját
2. az adott ülésen tárgyalandó témákat
3. az előterjesztő megnevezését
4. szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget
5. szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.
6. jelentések, előterjesztések elkészítésének határidejét

12.§

A képviselő-testület üléseinek összehívása

1. A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, e tisztségek betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
2.  A képviselő-testület munkatervben tervezett üléseit a polgármester, vagy az (1) bekezdésben meghatározott személy, az ülés előtt legalább 3 nappal kiküldött meghívóval hívja össze.

1. Az alakuló ülés kivételével a képviselő-testületi ülés meghívóját és a tárgyalandó előterjesztéseket – az ülés előtt, amennyiben lehetséges legalább 3 nappal – írásban, vagy elektronikus formában (e-mailen, vagy más elektronikus adathordozón) – ki kell küldeni.
2. A kiküldés után aktuálissá váló napirendi pontok előterjesztéseit az ülést megelőző napig kell eljuttatni, amennyiben ez nem lehetséges és a napirendi pont megtárgyalása nem halasztható el, akkor a napirendi pont előterjesztését az ülés előtt kell kiosztani.
3. A havi gyakoriságnál rövidebb időn belül összehívott képviselő-testületi ülés esetében a kiküldési idő legkésőbb az ülést megelőző nap.

3. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a meghívó rövid úton is kiküldhető. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető.
4. A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi tagok részére az általuk megadott e-mail címre is meg lehet küldeni. A képviselők részére ez esetben papír alapú képviselő-testületi anyag nem kerül kézbesítésre.  
5. A polgármester által aláírt meghívó tartalmazza:

1. az ülés helyét és kezdési időpontját
2. a javasolt napirendeket
3. a javasolt napirendi pontok előterjesztőit
4. a szóbeli előterjesztés esetén az erre való utalást
5. kötelezően zárt ülés esetén az erre való utalást.

6.  A képviselő-testület ülésére a szavazati joggal rendelkező képviselők mellett meg kell hívni:

1. a napirendi pontok előadóit
2. állandó jelleggel tanácskozási joggal meg kell hívni:

ba.) a jegyzőt, vagy az aljegyzőt

1. az ülésre eseti jelleggel – vezetése alatt álló szervhez kapcsolótó tárgyú ülésre - a meghívó megküldésével meg kell hívni:

ca.) az önkormányzati intézmények vezetőit

cb.) önszerveződő közösségeket

cc.) akinek az ülésen való jelenlétét a polgármester indokoltnak tartja.

7.  A szavazati joggal rendelkezők részére, valamint az állandó jelleggel tanácskozási joggal a (6) b.) pontjában szereplő meghívottak részére, a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket és a határozati javaslatokat írásban, vagy elektronikus formában meg kell küldeni.
8.  Az esetenként meghívottak részére a meghívóhoz csak az őket érintő előterjesztéseket és határozati javaslatokat kell mellékelni írásban, vagy elektronikus formában.
9. A képviselő-testület ülésének időpontjáról és helyéről, napirendjéről a lakosságot az ülés meghívójának a helyben szokásos módon történő közzétételével kell tájékoztatni.
10. Zárt ülés előterjesztését kizárólag a szavazati joggal rendelkezők részére lehet megküldeni.
11. A zárt ülés dokumentumaival rendelkezőknek gondoskodniuk kell arról, hogy azokba illetéktelen személyek ne tekinthessenek be. A zárt ülést követően a zárt ülés előterjesztései, illetve az azokhoz kapcsolódó egyéb dokumentumok visszaszolgáltatását a polgármester kezdeményezi és a visszaszolgáltatást követően gondoskodik azok megsemmisítéséről, zárt helyen történő elhelyezéséről.
12. A választópolgárok – az adatvédelmi szabályok betartásával – az önkormányzati hivatalban az ülés előterjesztéseibe betekinthetnek és térítési díj ellenében azokról másolatot kaphatnak.

13.§

(1) A képviselő-testület üléseit a munkatervben rögzített időpontban kell összehívni, de ettől a polgármester indokolt esetben eltérhet.

(2) A polgármester jogosult rendkívüli ülés összehívására.

(3) A rendkívüli ülésre meg kell hívni a képviselő-testületi tagokat, valamint az állandó jelleggel tanácskozási joggal 12. §. (6)b.) pontjában szereplő meghívottakat, a napirendi pont előterjesztőit, valamint a polgármester által szakértőként megjelölt személyeket.

(4) A képviselő-testületi ülés napirendjeinek alaposabb előkészítése érdekében a polgármester – szükség szerint szakértő bevonásával – a képviselőket konzultációs megbeszélésre hívhatja össze.

A képviselő-testület ülése, vezetése

14.§

(1) A képviselő-testület ülése az Mötv. 46.§ (1) bekezdése alapján nyilvános.

(2)A képviselő-testület az Mötv. 46.§ (2) bekezdése a.), illetve b.) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést tart.

(3) A képviselő-testület az Mötv. 46.§ (2) bekezdése c.) pontja alapján zárt ülést rendelhet el.

(4) Zárt ülésen az Mötv. 46.§ (3) bekezdésében meghatározottak lehetnek jelen.

15.§

(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, e tisztségek betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke (továbbiakban: ülésvezető) vezeti.

(2) Az ülésvezető főbb feladatai a képviselő-testületi ülés vezetése során:

1. a jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet, azt megnyitja.
2. előterjeszti az ülés napirendi pontjai, megnyitja a vitát,
3. tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatokról
4. ismertetést ad a részére átruházott hatáskörében hozott döntésekről
5. jogosult tárgyalási szünet elrendelésére
6. jogosult a napirendi pontok összevont tárgyalásának kezdeményezésére
7. jogosult az ülés félbeszakítására
8. jogosult a vita lezárásának kezdeményezésére
9. megállapítja a szavazás eredményét.
   3. A képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha az Mötv. 47.§ (1) bekezdése szerint az ülésen az önkormányzati képviselők több, mint a fele (3) fő jelen van.

 (4) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 5 napon belül újra össze kell hívni.

16. §

(1) A napirend előtti megtárgyalásra írásban sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, bármelyik képviselő, a jegyző.

(2) A sürgősségi indítvány a sürgősség tényének indokolásával legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 10.00 óráig nyújtható be a polgármesternél írásban.

(3) A sürgősség tárgyában a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) Ha a képviselő-testület a sürgősségi indítványt elfogadja, akkor az indítványt első napirendi pontként tárgyalja.

(5) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősségi indítványt, úgy az indítványt egyszerű javaslatként kell kezelni és a napirendi pontok meghatározásakor kell állást foglalni, hogy a napirendi pontok sorában, mely helyen tárgyalja.

17.§

1. Az ülés rendjének fenntartásáért az ülésvezető felel. 

(2) Az ülésvezető:

a.)  figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltért a tárgytól.

b.) rendre utasítja azt, aki a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezéseket használ, aki az ülésen résztvevőkkel szemben méltatlan magatartást tanúsít,

c.) figyelmezteti azt az ülésen jelenlévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti. 

 (3) Az ülésvezető a rendfenntartás érdekében tett rendreutasító intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet. Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök szünetet rendel el, melynek ideje legfeljebb 30 perc. A rendzavarás miatt az elnök javaslatára a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt az ülés elnapolásáról. Az elnök köteles 5 napon belül az ülés folytatására a képviselő-testületet összehívni. 

18. §

Szavazás

(1) Szavazni csak személyesen lehet.  A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Szavazás közben a szavazatot indokolni nem lehet.

(2) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselőtestület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.  

(3) A név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselők névsorát ábécé sorrendben felolvassa. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja az elnökének, aki a szavazás eredményét kihirdeti. A szavazás eredményét tartalmazó névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem rendelhető el. 

(4) A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi Bizottság látja el. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.   Amennyiben a képviselő-testületi ülésen az ügyrendi bizottság tagjai nincsenek jelen, a képviselő-testület a titkos szavazás ellátására kéttagú, ad-hoc bizottságot hoz létre. Ha az ügyrendi bizottság tagjaiból a képviselő-testületi ülésen csak egy fő van jelen, annak létszámát egy fővel a jelenlévő képviselők közül ideiglenesen bővíti. 

(5)  A bizottság elkészíti a szavazólapokat. A szavazólapokra a képviselő-testületi bélyegző lenyomatát kell alkalmazni. A titkos szavazáskor urna használata kötelező. A szavazáshoz borítékot biztosítani kell.  A titkos szavazás lebonyolítására szolgáló helység nem lehet azonos az ülésterem helyiségével, a szavazás tisztaságának megóvását biztosítani kell.  

(6) A bizottság a szavazatok összeszámlálását követően megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét, erről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.  A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.  

(7) Szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni, a jegyző a jogszabálysértést köteles jelezni.

19.§

(1) Az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.  

 (2) A minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott települési képviselők több mint a felének – azaz 3 fő - egybehangzó szavazata szükséges.  A képviselő-testület a 2011.évi CLXXXIX. tv (a továbbiakban Mötv.) 42. §-ában szereplő át nem ruházható ügyek valamint az alább felsorolt ügyek eldöntéséhez minősített többségű szavazata szükséges: - átruházott hatáskör esetileg történő visszavonásához, - a törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt kinevezés, választás, megbízás, eseteiben a felmentés, megbízás visszavonás, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása,  - önkormányzati hatósági ügyek.     

20.§

(1) Minősített többség szükséges az Mötv. 50.§-ában meghatározottakon kívül az alábbi esetekben:

1. fegyelmi eljárás során hozott határozat
2. polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendelésére
3. helyi népszavazás elrendelése esetén

(2) Amennyiben a képviselő az Mötv 49. § (l) bekezdés szerinti személyes érintettség bejelentési kötelezettségének a döntéshozatalt megelőzően nem tesz eleget és az ülésen az elnök tudomására jut, figyelmezteti az érintett képviselőt a mulasztás pótlására. 

(3) Amennyiben a személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztása a döntéshozatalt követően válik ismertté, az elnök a tudomásra jutást követő 3 munkanapon belül felkéri az Ügyrendi Bizottságot az eljárás lefolytatására. 

(4) Az Ügyrendi Bizottság 8 munkanapon belül meghallgatja az érintett képviselőt, szükség esetén egyéb dokumentumokat kér be, a meghallgatásról jegyzőkönyvet készít.

(5) A képviselő-testület következő ülésén az ügyrendi bizottság jegyzőkönyve, megállapítása alapján dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott döntést fenntartja, vagy az előterjesztést újra megtárgyalja. 

21.§

Kérdés, interpelláció

1. Az önkormányzati képviselő kérdést, interpellációt intézhet az önkormányzati feladat – és hatáskörébe tartozó minden ügyben magyarázat kérése céljából a polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz, aljegyzőhöz, a bizottság elnökéhez és az intézményvezetőhöz. Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző munkanap 10.00 óráig a polgármesternél kell benyújtani. E határidő elmulasztása esetén a benyújtó képviselő választása szerint vagy kérdésként nyújtható be, vagy interpellációként olyan képviselő-testületi ülésen adható elő, amellyel kapcsolatban a benyújtási határidő teljesül.
2. Az önkormányzati képviselők által írásban beterjesztett interpelláció másolatát a polgármester legkésőbb a képviselő-testületi ülés megkezdéséig köteles eljuttatni valamennyi önkormányzati képviselőhöz.
3. A polgármester a nyilvános testületi ülés végén bejelenti a beterjesztett interpellációkat.
4.  Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.
5. Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely nem lehet 5 percnél hosszabb időtartamú. A képviselő-testületi ülésen előterjesztett interpelláció azonban nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott.
6. Az interpellációra az azt tárgyaló képviselő-testületi ülésen választ kell adni, kivéve, ha az, akihez az interpellációt intézik, úgy ítéli meg, hogy a válaszadáshoz vizsgálat, illetve bővebb információszerzés, tájékozódás szükséges. Az utóbbi esetben az interpelláló 8 napon belül írásban kap választ az interpellációra. A válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. Ilyenkor a válasz elfogadása tárgyában az interpelláló a következő képviselő-testületi ülésen nyilatkozik.
7.  A képviselő – testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő képviselő nyilatkozik. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, akkor a képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.
8. Ha a képviselő-testület nem fogadja el az interpellációra adott választ, annak vizsgálatát rendelheti el, amelyet az e célra megalakított bizottság folytat le.
9. A képviselő-testület a bizottság jelentése alapján rendes testületi ülésen - az interpellációt benyújtó képviselő véleményének meghallgatása után -vita nélkül szavaz.

22. §

A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

(1) A képviselő-testület üléséről a résztvevő jegyzőkönyvvezető közreműködésével jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

1. az ülés helyét és időpontját,
2. az ülés jellegét,
3. az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját,
4. az ülés megnyitásának és bezárásának időpontját,
5. a megjelent képviselők nevét,
6. a képviselő-testület határozatképességének a megállapítását,  -
7.  a távolmaradását bejelentő és távolmaradását be nem jelentő képviselők nevét,
8.  a tanácskozási joggal megjelentek felsorolását,
9.  az elfogadott napirendeket,
10. jegyzőkönyv-hitelesítő nevét, annak elfogadásáról szóló határozatot
11.  napirendi pontonként a napirend tárgyát,
12. a napirend előterjesztőjének nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát 
13. az ülésen felszólalók nevét és tisztségét és mondanivalójuk lényegét,
14. az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket, azokkal kapcsolatos válaszokat, 
15.  a rendelet vagy határozat szavazásáról a számszerű eredményt,
16. a határozatok szövegét,
17. utalást arra, hogy az elfogadott rendelet a jegyzőkönyv mellékletét képezi,
18.  az ülésen történt fontosabb eseményeket, különös tekintettel a távozó vagy érkező képviselők határozatképességére gyakorolt számszaki hatását,
19. az ülésvezető, a jegyző, vagy aljegyző és a jegyzőkönyv-hitelesítő képviselő aláírását, pecsétet.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:

 a) meghívót,

b) az írásos előterjesztéseket,

c) az írásban benyújtott hozzászólásokat

d) az elfogadott rendeleteket,

e) jelenléti íveket,

f) titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet,

g) névszerinti szavazásról készült jegyzőkönyvet. 

(4) A testületi ülésről készült jegyzőkönyv egy eredeti példányát évente be kell köttetni és az Önkormányzati Hivatalban kell megőrizni, ahol a zárt ülés kivételével a választópolgárok a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyveibe, előterjesztéseibe betekinthetnek. 

(5) A zárt ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, sorszámozása folyamatos és azokat elkülönítve az Önkormányzati Hivatalban kell megőrizni.  

(6) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét – a zárt ülés jegyzőkönyv kivételével –a www.gyoro.hu honlapon kell elhelyezni.   

23.§

V. Fejezet

Az önkormányzati rendeletalkotás, önkormányzati határozatok

1. A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai:

1. Az önkormányzati rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

aa.) polgármester

ab.) alpolgármester

ac.) képviselő

ad.) képviselő-testület

ae.) bizottságok

af.) jegyző

            ag.) önkormányzati intézmények vezetői

b.) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, - kivéve, ha azt, a képviselőtestület kezdeményezte -, aki a rendelet tárgya szerint illetékes képviselő-testületi bizottság/bizottságok és a jegyző bevonásával a kezdeményezésre elkészült rendelettervezetet a soron következő képviselő-testület ülésén előterjeszti. A rendelettervezetet főszabályként írásbeli indoklással, vagy szóbeli indoklással kell a képviselőtestület elé terjeszteni.  Az indoklásban utalni kell a szabályozás várható következményeire, eredményeire, mely előzetes hatásvizsgálaton vélelmezésen, becslésen alapul. A polgármester tájékoztatja a testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról. 

c) Az önkormányzati rendelet-tervezetet, az önkormányzat honlapján, valamint a Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő közzététellel társadalmi egyeztetésre kell bocsátani.

d) A társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett tervezetről bárki véleményt nyilváníthat. 

e)  A névtelenül érkezett véleményeket nem kell figyelembe venni.

f)  A véleményezési határidő  8 nap. 

g)  Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

- költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló

- a fizetési kötelezettségekről szóló

- az önkormányzat szervezetéről és működéséről szóló rendeletek tervezeteit 

- annak a rendeletnek a tervezetét, amelynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik. (Kiemelkedő közérdek az olyan körülmény, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.)

- az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz. 

h) A jogszabály előkészítéséért felelős személy összegzi  a beérkezett véleményeket és azokról összefoglalót készít. A beérkezett vélemények tekintetében az előterjesztőt egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

i) Az elkészített összefoglalót az önkormányzati rendelet-tervezettel együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

j) Az elkészített összefoglalót a rendelet kihirdetését követően kell közzétenni.

k) A véleményezők adatait a rendelet előkészítője a véleménnyel érintett rendelet hatálybalépésétől számított 30 napig kezeli. 

(2) A rendeleteket külön-külön naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni a következők szerint: 

Gyóró Község Önkormányzat Képviselő-testületének ………..……. - a rendelet sorszáma- ……/év(hó./nap.) – a rendelet kihirdetésének ideje- önkormányzati rendelete ……………….-a továbbiakban a rendelet címe-. 

(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetése kifüggesztéssel történik meg. Az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésről a jegyző az ülést követő napon gondoskodik.  A település honlapján, melynek elérhetősége www.gyoro.hu megtekinthető a képviselő-testület által hozott hatályos rendeletek tára. 

24.§

(1) A képviselő-testület az alábbi kérdésekben a szavazati arányok rögzítésével, alakszerű határozat nélkül dönt: 

- napirend elfogadása,

- lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról, amennyiben újabb határidő vagy feladat nem kerül megállapításra,

 - ügyrendi kérdések

- a rendelet-tervezet vagy határozati javaslat szavazásáról szóló döntést, ha az nem kapta meg a támogatáshoz szükséges szavazatok számát.  

(2) A határozatokat külön-külön naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámozással kell ellátni a következők szerint: 

Gyóró Község Önkormányzat Képviselő-testületének …..(a határozat száma)/20…..(év) (hónap/nap) határozata

A határozatnak egyértelműen megfogalmazott rendelkezésről kell szólnia. Tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős személy, szerv megjelölését és a határidő megjelölését, ami lehet azonnali, folyamatos, illetve naptári naphoz kötött. 

(3) A testületi határozatokról a jegyző évenkénti bontásban nyilvántartást vezet.

(4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő öt munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.

(5) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti el, s az elnök terjeszti a képviselő-testület elé.

25.§

Közmeghallgatás

1. A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláján, a helyben szokásos módon kell tájékoztatást közzé tenni a rendezvény előtt legalább 3 nappal.
2. A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
3. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
4. A közmeghallgatáson tájékoztatni kell a jelen lévőket a község anyagi helyzetéről, valamint az adóbevételek alakulásáról, a települést érintő fontosabb kérdésekről.

26.§

VII. Fejezet

Lakossági fórum

1. A lakossági fórumok a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását és a legfontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.
2. Lakossági fórumot hívhat össze a polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörbe, illetőleg a jelentősebb önkormányzati döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása és véleményének megismerése céljából.

VIII. Fejezet

A települési képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságai

27. §

(1) A képviselő-testület tagját megválasztásának időpontjától megbízatása megszüntetéséig tiszteletdíj illeti meg. A képviselő-testület tagjait, a bizottságok képviselő és külsős tagjait és elnökeit megillető tiszteletdíjat külön rendelet szabályozza. A tiszteletdíjak fedezetéről az önkormányzat költségvetésében kell gondoskodni.

28. §

(1) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok:

a) Ügyrendi Bizottság                       létszáma: 3 képviselő taggal;

(2) Az állandó bizottság tagjait a 2. számú függeléke tartalmazza.

(3) Az átruházott feladatokat a 2. számú melléklete tartalmazza.

29.§

(1) A képviselő-testület ideiglenes bizottság létrehozásakor - a polgármester javaslatára - megválasztja a bizottság elnökét, meghatározza bizottság feladat és hatáskörét.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) A képviselő elnöki tisztséget csak egy bizottságban tölthet be, kivéve az ideiglenes bizottsági elnöki tisztség esetén.

30. §

(1) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez és az aktuális feladatokhoz igazodva, szükség szerint tartják. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le, akadályoztatása esetén lehetőleg a képviselő-testületből választott bizottsági tag. A képviselőtestület ülésén a bizottság állásfoglalását az elnök ismerteti, akadályoztatása esetén az ülésen jelen lévő bizottsági tag. 

(2) Az elnök köteles a bizottsági tagok több mint felének indítványára az ülést összehívni a kezdeményezés kézhezvételét követő 5 napon belül.

(3) Az ülés tervezett napirendjén túl a bizottság egyszerű többséggel vita nélkül dönt a bizottsági ülésen szóban elhangzó vagy írásban előterjesztett napirend tárgyalásáról. 

31. §

(1) A képviselő-testület éves munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyek a bizottság előterjesztésében nyújthatók be. A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amit az elnök és a bizottsági tagok közül egyszerű többséggel a választott jegyzőkönyv hitelesítő és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A bizottság alakszerű határozattal dönt: A határozatokat külön-külön naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámozással kell ellátni a következők szerint:  

Gyóró Község Önkormányzat Képviselő-testületének ….. Bizottságának ……..(a határozat száma)/20…..(év) (hónap/nap) sz. határozata …………(a határozat tárgya) A határozatnak egyértelműen megfogalmazott rendelkezésről kell szólnia. Tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős személy, szerv megjelölését és a határidő megjelölését, ami lehet azonnali, folyamatos, illetve naptári naphoz kötött.  

(2) A bizottság ülésére az írásos anyagok megküldésével egyidejűleg meg kell hívni a bizottsági tagokat a jegyzőt, és szükség esetén a szakértőt.

(3) A bizottsági ülés meghívóját és az előterjesztéseket legalább 2 nappal a tervezett időpont előtt a bizottság tagjainak és a jegyzőnek az általuk megadott e-mail címre kell megküldeni. A bizottság munkájához eseti szakértőt vehet igénybe, részére tanácskozási jogot biztosít, amennyiben erre fedezet áll rendelkezésre a költségvetésben.

32.§

Ügyrendi Bizottság feladatai

1. Az Ügyrendi Bizottság végzi a képviselők, a polgármester és az alpolgármester vagyonnyilatkozatainak vizsgálatát, gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről.
2. Kivizsgálja a polgármester, az alpolgármester, a képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezéseket.
3. Kivizsgálja a polgármester, az alpolgármester, a képviselők méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezéseket.
4. Beszámol a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő-testület következő ülésén.
5. kezdeményezi a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatát, illetőleg szükség szerinti módosítását.
6. Állást foglal a képviselő-testületi ülésen felmerülő ügyrendi kérdésekben.
7. véleményezi az önkormányzati hivatal szervezeti felépítésére, illetve annak módosítására tett javaslatokat.
8. véleményezi a képviselő- testület munkatervét.
9. ellátja a képviselő-testület jogkörébe tartozó, titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos szavazatszámláló bizottsági feladatokat.
10. Az Ügyrendi Bizottság éves tevékenysége, a vagyonnyilatkozat-tételi jogszabályi határidőkhöz és a bizottsági feladatkörbe tartozó ügyekhez igazodik.

33.§

Önkormányzati tisztségviselők

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

 (1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízásban látja el. A polgármester általános helyettese a társadalmi megbízású alpolgármester.

(2) A polgármester köteles bejelenteni a képviselő-testületi ülésen, ha 5 napot meghaladó tartós távolléte várható, amennyiben ennek időpontja előre ismert. 

(3) A polgármester fogadóóráját az Önkormányzati Hivatalban tartja, vagy az ettől eltérő helyet a polgármester maga határozza meg. 

34. §

(1) A képviselő-testület alpolgármestert választ. Az alpolgármester nevét a 2. számú függelék tartalmazza 

35. §

Jegyző, aljegyző

(1) A jegyző fogadó óráját az Önkormányzati Hivatalban tartja.

(2) A jegyzőt távollétében az aljegyző helyettesíti.

Közös Önkormányzati Hivatal

36. §

(1) A közös önkormányzati hivatala elnevezése: Mihályi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

Székhelye: 9342 Mihályi, Kisfaludi utca 7. 

 (2)   A Hivatal által használt bélyegző: Mihályi Közös Önkormányzati Hivatal feliratú körbélyegző 9342 Mihályi, Kisfaludi utca 7., középen Magyarország címerével. Egyéb önkormányzati feladatok ellátást segítő bélyegzők is használhatók, ezek engedélyezésére a jegyző jogosult. Az engedélyekről bélyegző nyilvántartó vezetése kötelező.

(3) A Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. 

(4)  A Hivatal ügyrendjét külön szabályzat tartalmazza. A lakosság ügyeinek közvetlen intézésére ügyfélszolgálat működik. 

(5) A Hivatalban alkalmazott köztisztviselők vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a 4. számú melléklete tartalmazza. 

A települési önkormányzatok társulásai

37. §

 (1) A képviselő-testület döntése alapján létrejött társulásokat a 4. számú függelék tartalmazza. 

38.§

Helyi népszavazás

(1) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást akkor, ha azt több mint 900 választópolgár érvényesen kezdeményezi (2) A helyi népszavazással kapcsolatos  eljárásra a 2013.évi CCXXXVIII törvény  32-62. §-a az irányadó.    

39. §

Az önkormányzat vagyona

 (1) Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen, illetőleg korlátozottan forgalomképes körét, valamint a vagyontárgyakról való rendelkezés feltételeit a képviselőtestület külön rendeletben állapítja meg. 

(3) A helyi adók megállapításának szabályait a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg. 

(4) A belső ellenőrzési feladatok elvégzését megbízási szerződés alapján külső szolgáltatóval látja el.

(5) A gazdálkodás zavartalan működése érdekében a képviselő-testület a polgármesternek az 1. számú mellékletben szabályozott tartalékkeret felhasználását teszi lehetővé.

(6) Szabad pénzeszközök lekötésével kapcsolatban az 1. számú melléklet rendelkezik. 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

40. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetés  napján                óra          perckor  lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Képviselő testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló ……….. önkormányzati rendelet hatályát veszti.  

Zsirai Jenő   sk.                                                              Ottlakán Roland Olivér sk.

polgármester                                                                           jegyző  

KIHIRDETÉSI ZÁRADÉK:

  A rendelet kihirdetése a mai napon megtörtént.

Gyóró, 2019. november 30.

                                                                                               Ottlakán Roland Olivér sk.

                                                                                                          jegyző