1. §¹ (1) Jelen előírások területi hatálya Rábasebes község közigazgatási területére (továbbiakban: község) terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK által meghatározott építési munkát végezni és ezekre hatósági engedélyt adni, az OTÉK és az egyéb általános érvényű törvényi és hatósági előírások, valamint a helyi településrendezési eszközök (helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad.

(3) A jelen helyi építési szabályzatot és a mellékletét képező SZ-1, SZ-2 és SZT-1/M1 jelű szabályozási tervlapokat együtt kell alkalmazni. A VT-23-02-18 munkaszámú, tervdokumentáció SZT-1/M1 jelű tervlap szerinti tervezési területen az SZ-1 jelű szabályozási tervlap normatartalma érvényét veszti.

(4) A jelen rendelet mellékletei:

2. § (1) A szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

(2) Az OTÉK által meghatározott és a tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek módosítása kizárólag a szabályozási terv és az önkormányzati rendelet módosításával lehetséges, a (3)-(5) bekezdésben szereplő esetek kivételével².

(3) A szabályozási terven jelölt, belterületbe vonásra kerülő területek bevonása az időszerűség esetén, a konkrét építési igények függvényében szakaszosan is végrehajtható, külön önkormányzati határozat alapján.

(4) Az új közlekedési közterületek nyomvonala a terven ábrázolt úttengelytől 10,0-10,0 m-es sávban (az út szélességének változtatása nélkül) elmozdítható a rendezési terv módosítása nélkül, ha ezt a terepadottságok, a talajmechanikai állapotok, vagy a forgalomtechnikai megoldások és tulajdonjogi rendezések indokolttá teszik, és a változtatás nem teszi lehetetlenné az övezetre előírt minimális telekterületek betartását.

(5) A területfelhasználási egységek, övezetek határai az aktuális tulajdonviszonyok figyelembe vételével változtathatók, amennyiben a telekhatár rendezés és telekegyesítés során létrejövő telkek az egyéb hatályos jogszabályoknak, és jelen rendelkezésekben foglaltaknak megfelelnek. Az érintett telkek közül a nagyobb telekterülettel rendelkező egy övezetbe eső telek, vagy telkek övezeti besorolását kell érvényesíteni a telekegyesítés után, a rendelet hatályba lépését követő egy alkalommal.

(6)³

3. § A helyi építési szabályzatban és a szabályozási terven alkalmazott sajátos jogintézmények a következők:

4. § A jelen rendelet előírásainál az OTÉK 1. sz. mellékletében meghatározott fogalmakon kívül az alábbi fogalmak alkalmazandók:

5. § (1) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások (így az ezekhez tartozó megszüntető jelek) irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakításának eszközei.

(2) A szabályozási terven nem szereplő telekosztás akkor engedélyezhető, ha az érintett telkek területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) a telekosztás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak.

(3) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekterület figyelembevételével lehet.

(4) Kialakult telkek esetén telekegyesítés, telekhatár rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, de a telekhatárok megváltoztatása az előírt méretekhez közelít, vagy azoknak jobban megfelel.

(5) Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között –a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra, önálló helyrajzi számmal és földhivatali besorolásban „út” megjelöléssel.

(6) Meglévő beépített telek gépjárművel történő közvetlen megközelítésének biztosításához, nyúlványos telek is létre hozható 4 m-es teleknyúlvány szélességgel, a szabályozási terven jelölt helyeken.

6. § (1)⁸ A területen az egyes övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el.

(2)⁹

(3) Az építési hely beépítésre szánt területeken – amennyiben a szabályozási terv, illetve az építési övezet, övezet előírásai másként nem rendelkezik – a beépítési mód figyelembevételével a következő.

7. § (1) A nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építmény létesítése tilos.

(2) Légszennyező források és létesítmények védőtávolsága, védőterülete:

8. § (1) A település közterületein elsődlegesen elhelyezhető:

(2)¹³

(3) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani.

9. § (1) A község beépítésre szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő építési övezetekből áll:

10. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető¹⁴:

(2) Minden építési telek és közforgalomnak megnyitott út között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 4,5 m szélességben. Amennyiben a telken működő funkció szükségessé teszi szélesebb behajtó létesíthető.

(3) A lakótelkek mérete a kialakult telekszerkezet függvénye. Az egyéb jogszabályoknak megfelelő¹⁵ kialakult telkek beépíthetők, kivéve a 12 m szélességet el nem érő kialakult, de be nem épített telkeket.

(4) Telekhatár rendezés révén kialakuló telkek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb 12,0 m-nél, a telekosztás után kialakult telkek legkisebb szélessége az építési vonalon min. 16,0 m.

(5) Településkép védelmi szempontok miatt, telekösszevonás a beépítésre szánt terület lakóterületein, szomszédos telek esetén legfeljebb 45,0 m kialakuló közterületi telekszélességig engedélyezhető.

(6) A lakótelek beépítési százalék számításánál a lakótelek összterülete 1500 m²-ig teljes területtel, az e feletti, 1500m²- 3500m²közötti terület fél területtel, a 3500m² feletti terület nem vehető figyelembe.

(7) Ha a telek területe 1000m², vagy kevesebb, legfeljebb bruttó 40m²-területtel létesíthető állattartó épület/rész.

(8) Az 1000-2000m² közötti telek esetében a környezet zavarása nélkül, a köz- és állategészségügyi előírások és az állattartásra vonatkozó jogszabályokban megfogalmazottak szerint tartható haszonállat. Az állattartó épület/rész legfeljebb 120 m² , 2000 m² feletti telekterületnél legfeljebb bruttó 300 m² nagyságú állattartó és egyéb gazdálkodási célú épület/rész építhető.

(9) Trágyatároló csak zártan létesíthető, kivéve vízfolyások és az álló vizek 100m-es parti sávját, ahol trágyatároló nem helyezhető el zártan sem.

(10) Az övezeti előírások a beépítés jellegének megfelelően határozzák meg a beépítési módot.

11. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló funkcionális egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az egyes funkciók önálló épületben vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek az övezeti előírásoknak megfelelően.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető funkciók:

(3) A területen közforgalom számára megnyitott, meglévő kereskedelmi- szolgáltató- igazgatási-, intézményi létesítmény felújítása, átalakítása, bővítése esetén hely hiányában, a parkolási lehetőség közterületen is biztosítható.

(4) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el:

(5)¹⁹

(6)²⁰

(7) A zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

(8) Az építési övezetekre vonatkozó határértékek:

12. § (1) A gazdasági terület a más beépítésre szánt területen el nem helyezhető termelő technológiák, gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére, valamint az üzemi méretű állattenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület.

(2) A gazdasági területen elhelyezhető:

(3) Az ipari gazdasági terület övezetének részletes előírásai:

13. § (1) A szabályozási tervlapon temetőként (Kt) lehatárolt terület a temetkezés céljait szolgáló terület, ahol elhelyezhetők:

(2) A temető övezet részletes előírásai:

14. § (1) A sport terület (Ksp) a sportolás testedzés, pihenés, szabadidő eltöltés céljára szolgáló terület.

(2) A sport övezet részletes előírásai:

15. § (1) A idegenforgalmi terület (Kid) a szálláshely szolgáltatás, pihenés, szabadidő eltöltés céljára szolgáló terület.

(2) A idegenforgalmi övezet részletes előírásai:²³

16. § (1) Az erdőterületek olyan beépítésre nem szánt területek, amelyek jellemzően az erdő folyamatos fenntartásának céljára szolgálnak, továbbá azok a nem erdő művelési ágban nyilvántartott területek, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) Az erdőterületek az építésszabályozási rendeltetési célok szerint, de azzal a kitétellel, hogy az esetleges építési igénybe vételkor az erdők védelméről szóló törvényben meghatározottak a mérvadók az alábbi övezetekre tagozódnak:

(3) Meglévő, üzemtervezett erdők területén az építésszabályozás övezeti besorolását meghatározó üzemtervi elsődleges rendeltetés szerinti területi határvonalat – az övezet határát - az építési igény időszerűvé válásakor szükséges kijelölni. Tervezett erdőterületek övezeti besorolását a Szabályozási terv és jelen előírások határozzák meg, melyet az új erdők üzemtervezésekor az üzemtervben meghatározandó elsődleges rendeltetéssel egyeztetni kell.

(4) Az Ee jelű erdőövezetben elhelyezhető a turisztikai használatot is szolgáló gyalogutak.

(5) Az Ev jelű védelmi célú erdők övezetében elhelyezhető építmények a máshol és másként nem létesíthető:

(6)²⁵ Erdőterületen, az erdőterület igénybevételével építmény csak az erdő védelméről szóló törvénnyel (Evt.) összhangban, csak kivételesen indokolt esetben helyezhető el. Az erdőgazdasági övezetekben minden engedélyköteles építési munka, területhasználat-módosítás csak az erdők védelmével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályok alapján történhet, de mindenkor figyelemmel az erdő védelméről szóló törvény vonatkozó szakaszaira.

(7) Az erdőövezetek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

17. § (1) A mezőgazdasági terület a település beépítésre nem szánt területének a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, együttesen mezőgazdasági termelés és az ahhoz szükséges építmények elhelyezésére szolgáló, szabályozási terven jelölt része.

(2) Az övezetben több telekből álló, legalább 30 ha nagyságú birtoktest²⁸ kialakítható. Birtoktest esetén az adott övezetben előírt legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10.000 m²-t (1ha) eléri és a beépítés a szomszéd telek rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén létesíthető bruttó alapterület legfeljebb a birtoktest 1%-os alapterületével megegyező nagyságú lehet

(3) A birtokközpont területén az alábbi zöldfelületi feltételek tartandók be:

(4) Az övezetben az elő és oldalkert a szabályzat és az OTÉK rendelkezései szerint határozandó meg, az építési hely legfeljebb 100m mélységben értelmezhető.

(5) A mezőgazdasági területeken történő építések építési engedélyezési kérelme részeként, külön jogszabály szerint a talajvédelemmel kapcsolatban kell foglalkozni a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, a deponálás és a felhasználás módjával.

(6) A mezőgazdasági övezetekben lakás csak a mezőgazdasági tevékenységre is alkalmas funkciójú gazdasági épülettel együtt, legfeljebb a gazdasági épületek alapterületének mértékéig helyezhető el. A lakóépület alapterülete az országos érvényű jogszabályoknak megfelelően nem haladhatja meg a megengedett beépítettségnek a felét. Egy telken legfeljebb két lakás helyezhető el.

(7) A mezőgazdasági övezetekben építhető egy-egy épület max. alapterülete 500 m² lehet.

(8)²⁹

(9) A mezőgazdasági területek részletes előírásai az alábbiak:

18. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe tartoznak az alábbi területek:

(2) A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak vízjogi engedély alapján lehet.

19. § (1) A közlekedési területek a meglévő és tervezett (szabályozott) közúti és vasúti telkek, ill. a hozzá csatlakozó közlekedésüzemi létesítményi területek.

(2) A közúti közlekedési területeken a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl csak a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (pl.: várakozó helyiség, forgalomirányító helyiség) és legfeljebb A/2 méretű reklámépítmények helyezhetők el a forgalom biztonságának figyelembevételével, valamint az út kezelőjének hozzájárulásával.

(3) A közúthálózat elemei számára az alábbi szabályozási szélességű területeket kell biztosítani:

(4) Járművek elhelyezése

(5) A “Szabályozási terv”-en jelölt külterületi útvonalak mentén a közlekedésbiztonsági szabályok figyelembevételével kétoldali fasor telepítése, a meglévő hiányos fasorok kiegészítése kötelező. A fasorok legfeljebb 8 m tőtávolsággal, azonos korú és fajú egyedekből, előnevelt faiskolai útsorfákból alakítandók ki.

(6) A belterületen a burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.

20. § (1) A meglévő közművek, hírközlési létesítmények egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(2) A keletkező szennyvizek a területen nem szikkaszthatók. a telken víz bekötéssel együtt járó építési tevékenység csak a szennyvízhálózatra történő rákötés mellett végezhető.

(3) A szennyvízcsatorna-hálózattal csak gazdaságtalanul elérhető külterületi beépítésre szánt területen a szivárgás mentesen zárt közműpótló, vagy a hatóságok által engedélyezett egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható a szennyvizek környezetkímélő ártalmatlanítására.

(4) Gazdasági tevékenységből származó, lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is, a kibocsátott szennyvíz minőségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.

(5) A felszíni vízelvezető-rendszert a területeket feltáró úthálózathoz csatlakozóan, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.

(6) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a csapadékvíz a befogadóba csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

(7) A 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó új parkolókat vízzáró burkolattal és kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Ezeknél nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vízjogi létesítési engedéllyel vezethető a csatornahálózatba, illetve a nyílt árkokba.

(8) Az egyes telkek gázellátása középnyomású hálózatról létesült bekötéssel történik, ezért helyi egyedi nyomáscsökkentő elhelyezése szükséges, amelyet telkeken belül, a zöldsávba, az előkertben növényzettel takartan kell elhelyezni. A nyomáscsökkentőt az épület falára szeretnék elhelyezni, akkor csak alárendeltebb homlokfalra történő elhelyezés engedélyezhető.

(9) A vízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni, a 100 méteres megközelítési távolságok figyelembevételével.

(10) Az elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezető hálózatot a településrészen kialakult állapotnak megfelelően nyílt vagy fedett árok, illetve zárt csatornaként kell kialakítani.

(11)³¹

(12)³²

21. § (1)³³

(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység³⁴ kizárólag gazdasági területen és kizárólag abban az esetben folytatható, ha

(3) Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a közigazgatási területen nem folytathatók. Az mezőgazdasági üzemi területen ilyen szennyezés veszélyével járó tevékenységek kizárólag zárt térben és csak abban az esetben folytathatók, ha megfelelő technológiával (pl. elszívási technológia) a légszennyező anyagok külső légtérbe való kijutása, ill. terjedése megakadályozható.

22. § (1) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.

(2)³⁵ Feltöltések kialakítása, tereprendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használatával történhet.

(3) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.

(4) Talajszennyezést okozó tevékenységek – a tevékenységtől függően - kizárólag víz- és szénhidrogénzáró aljzaton végezhetők.

(5) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt környezeti kármentesítést követően szabad.

23. § (1) A terület a felszíni alatti vizek védelméről szóló országos. rendelet előírásaival összhangban, a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló jogszabály szerint a fokozottan érzékeny. A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok³⁶ előírásait be kell tartani.

(2) Ásott kutakba, csapadékvíz-csatornákba, csapadékvíz-elvezető árkokba szennyvizet, vagy az állattartás hulladékait tartalmazó csurgalékvizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni.

(3) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

(4) A természetes vizek védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit.³⁷ A természetes vizek környezetében a védőtávolságok, pufferzónák kijelölésére és azokra vonatkozó előírások meghatározására tájrehabilitációs tervet kell készíteni.

24. § (1) A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. Azokon a területeken, amelyek a szervezett szemétszállításhoz nem kapcsolhatók, ott a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról – pl. a települési hulladékok gyűjtési rendszerébe bevont területen elhelyezett közcélú hulladékgyűjtő konténerbe helyezés - a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) Ahol a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről a helyi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni.

(3) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék a település területén kívül, a hatósági engedéllyel rendelkező és e célra is hasznosítható, hulladékártalmatlanításra kialakított területen helyezhető el.

(4) A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a térségi hulladékgazdálkodási rendszer területén kiválasztott településben kialakított lakossági hulladékudvar területén történhet.

(5) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok³⁸ szerint kell gondoskodni.

(6) A településen kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

(7) Az állattenyésztésből és feldolgozásból származó hulladékok ártalmatlanításakor a vonatkozó jogszabályok³⁹ előírásait be kell tartani.

(8) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani.

(9) A területen érintett minden telektulajdonosnak gondoskodni kell arról, hogy a tulajdonán rendezetlen, engedély nélküli, illegális hulladéklerakás ne történjen. A magánterületen lévő engedély nélkül (illegálisan) lerakott hulladékok környezeti ártalom nélküli felszámolásáról (elszállítás) és az igénybe vett terület rendeltetés szerinti állapotnak megfelelő rendezéséről a tulajdonosnak kell gondoskodni.

25. § (1) Környezeti zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, hogy az országos érvényű zajvédelmi rendeletben⁴⁰ a területre, illetve a környezetvédelmi hatóság által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.

(2) Új épület vagy új út építése, meglévő út átépítése esetén a közlekedésből származó környezeti zajszint az országos érvényű zajvédelmi rendeletben⁴¹ meghatározott határértékeket nem haladhatja meg.

26. §⁴³ A település műemléki védelem alatt álló területei, épületei

27. §⁴⁴ Építészeti örökség helyi védelmének általános szabályai

28. §⁴⁵ A helyi egyedi védelemre vonatkozó előírások

29. §⁴⁶ Táj-és természetvédelem, az élő környezet védelme

30. § (1)⁴⁷

(2)⁴⁸ A jogszabály által meghatározott Natura 2000 területeket érintő használatmódosítás és építés csak a Natura 2000 területekre vonatkozó hatályos előírások szerint történhet. A Natura 2000 területeket a függelék tartalmazza.

(3)⁴⁹ Az ökológiai hálózathoz tartozó területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.

(4) A szabályozási terven jelölt és függelékben felsorolt egyedi tájértékek megőrzéséről, védelméről a tulajdonosnak gondoskodnia kell. (A település egyedi tájértékeinek hivatalos jegyzéke az ágazati szakmai segédlet alapján készül el.)

(5) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetáció, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell. A mederrendezés csak tájrehabilitációs terv alapján, azzal megalapozott vízjogi engedély szerint történhet.

(6) -A meglévő fásított közterületek, közterületi fasorok, az építési telkek településképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemek, amelyek építéssel járó rendezése, változtatása csak építési engedély alapján történhet.

(7) Az építés során a meglévő, fák esetén a 10 cm törzsátmérőt meghaladó fás növényzet megóvásáról gondoskodni kell.

(8) A pótlandó növényzetállomány nagysága engedély alapján kivágott, vagy természetes módon elpusztult fa pótlása esetén a fa törzsátmérőjének egyenértéke, az engedély nélkül kivágott, elpusztított növényzet esetén a törzsátmérő-egyenérték kétszerese, amit faiskolai előnevelt, legalább 5 cm törzsátmérőjű faegyedekkel kell pótolni. A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint a fakivágással érintett építési telken vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni. A visszapótlásra kijelölhető telepítési hely későbbi meghatározása esetén a kötelezően visszapótlandó fás növényállomány értékét mértékadó beszerzési áron a település zöldfelületeinek létesítésére, fenntartására elkülönített költségvetési keretbe be kell fizetni.

(9) Amennyiben az építési helyen belüli, meglevő értékes növényzet védelme korlátozza, illetve ellehetetleníti az építési helyen belüli építést akkor az építési hely határa a védelemmel érintett terület mértékéig, az építési engedélyhez benyújtott dokumentációban geodéziailag bemért helyszínrajzzal igazoltan, módosítható. Az építési hely módosítása a szomszédos telkek hatályos előírások szerinti építési, hasznosítási feltételeit kedvezőtlenül nem befolyásolhatja.

(10) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, fennmaradásának.

31. § (1) E rendelet 2009. március 1–jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Rábasebes község helyi építési előírásairól és egyes építési munkák engedélyezéséről szóló 7/1996.(IV.4.) rendelet hatályát veszti.

(3) A rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.