Rábaszentandrás Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §  (1) A rendelet hatálya kiterjed Rábaszentandrás Község Önkormányzatára és az önkormányzat szerveire, tisztségviselőire.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett szervek és személyek feladat- és hatáskörére, továbbá a Képviselő-testület és szervei – bizottságok, polgármester, közös hivatal, jegyző – működési rendjére.

Hivatalos megnevezés

2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Rábaszentandrás Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 9316 Rábaszentandrás, Vasút u. 5/1.

(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Rábaszentandrás Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) Az önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Szanyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal).

Jelképek

3. §  A település jelképeit, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

Kitüntetések

4. §  A Képviselő-testület által adományozható díjakat és kitüntetéseket külön rendelet tartalmazza.

.

Bélyegzőhasználat

5. §  Az Önkormányzat és szervei, tisztségviselői bélyegzőjén Magyarország címerét kell

használni.

6. §  Az önkormányzat az alábbi pecséteket használja:

(1) Rábaszentandrás Község Önkormányzata;

(2) Rábaszentandrás Község Önkormányzata Képviselő-testülete;

(3) Szanyi Közös Önkormányzati Hivatal;

(4) Rábaszentandrás Község Polgármestere;

(5) Szanyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője;

(6) Szanyi Közös Önkormányzati Hivatal Rábaszentandrási Kirendeltsége.

II. fejezet

ALAKULÓ ÜLÉS

7. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.

(3) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek.

8. § A Képviselő-testület tagjainak felsorolását e rendelet 1. függeléke tartalmazza.

9. § A polgármester az alakuló ülést követő hat hónapon belül gazdasági programot, fejlesztési tervet terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól.

A Képviselő-testület tisztségviselőinek megválasztása

10. § (1) A Képviselő-testület dönt:

a) a polgármester javaslata alapján titkos szavazással az alpolgármester megválasztásáról;

b) az alakuló – vagy legkésőbb az alakuló ülést követő – ülésen a bizottságok megválasztásáról.

(2) Ha az alpolgármester vagy a bizottságok megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a soron következő ülésen újabb szavazást kell tartani.

(3) A bizottsági tagság megszűnése esetén a kiesett tag helyére a legközelebbi rendes képviselő-testületi ülésen új tagot kell választani.

III. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE

Munkaterv

11. § (1) A Képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterv szerint tartja.

(2) A Képviselő-testület rendes üléseit – július, augusztus hónap kivételével, amely ülésezési szünet – havonta, minden hónap utolsó hétfőjén tartja. Ha a hónap utolsó hétfője munkaszüneti napra esik, a képviselő-testületi ülést az azt követő hét hétfőjén kell megtartani.

(3) A Képviselő-testület a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, azonban rendes üléseinek száma évente akkor sem lehet kevesebb hat ülésnél.

(4) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé az év rendes első ülésén.

(5) A munkatervhez javaslatot tehetnek:

a) a polgármester;

b) az alpolgármester;

c) a képviselők;

d) a Képviselő-testület bizottságai;

e) a jegyző.

(6) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testületi ülések helyét, időpontját, napirendjét;

b) a napirendi pontok előterjesztőinek megnevezését;

c) az évente egy alkalommal tartott közmeghallgatás helyét, időpontját, napirendjét.

12. § (1) A Képviselő-testület munkatervében nem szereplő ülések rendkívüli (soron kívüli) ülések.

(2) A rendkívüli ülésen csak a napirendben szereplő, illetve a 14. § szerinti módon előre közölt témák tárgyalhatók.

A képviselő-testületi ülés összehívása

13. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök – hívja össze, írásban kiküldött meghívó útján. A meghívót az ülés előtt legalább három nappal kell kiküldeni.

2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a)   az ülés helyét és idejét;

b)   a javasolt napirendi pontokat;

c)   a napirendi pontok előterjesztőit;

d)   a dátumot és az aláírást.

(3) A meghívóhoz csatolni kell:

a) az írásos előterjesztéseket;

b) a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet.

14. § A Képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (szóban, telefonon, elektronikus úton, stb.) is összehívható.

15. § (1) A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Közös Hivatal a lakosságot az ülés előtt legalább három nappal tájékoztatja. A tájékoztatót a Közös Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni és az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.

(2) A közmeghallgatást tartalmazó ülések időpontját és helyét legalább tíz nappal az ülés előtt az (1) bekezdés szerinti módon közzé kell tenni.

16. § A Képviselő-testület ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni különösen:

a) a Képviselő-testület tagjait;

b) a jegyzőt;

c) a napirendi pont tárgya szerint illetékes személyt vagy szerv vezetőjét;

d) a napirendi pont előterjesztőjét;

e) akinek jelenlétét a polgármester szükségesnek tartja.

Előterjesztések

17. § (1) A Képviselő-testület ülésére általában írásbeli előterjesztés készül.

(2) Szóbeli előterjesztés csak kivételesen indokolt esetben kerülhet a Képviselő-testület elé akkor, ha a sürgősségi indítvány benyújtására a 20. § (1) bekezdésében megállapított határidő és a Képviselő-testület ülésének kezdő időpontja között olyan halaszthatatlan döntést igénylő ügyről szerzett az előterjesztő tudomást, amely esetében a képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne.

(3) Szóbeli előterjesztésre csak a képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak megszavazása előtt lehet javaslatot tenni és annak napirendre vételéről a Képviselő-testületnek külön szavaznia kell. A napirendre vételhez minősített többség szükséges.

(4) A szóbeli előterjesztést – a sürgősségi indítvánnyal együtt – lehetőleg az „Egyebek” napirendi pont keretében kell tárgyalni. Az „Egyebek” napirendi pont alatt a szóbeli előterjesztés, a sürgősségi indítvány, a tájékoztató kivételével más téma nem szerepelhet.

18. § Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgy pontos meghatározását, illetve a téma ismertetését;

b) a témakör ismételt napirendre kerülése esetén a korábbi döntést és annak indokait;

c) az előterjesztő(k) megnevezését;

d) a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet;

e) határozati javaslat esetén a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezését és a határidő megjelölését.

19. § (1) Előterjesztésre jogosult:

a) a polgármester;

b) az alpolgármester;

c) a Képviselő-testület bizottságai nevében a bizottságok elnökei;

d) a képviselők;

e) a jegyző;

f) az önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői (intézményvezetők) az általuk vezetett intézményt érintő ügyekben;

g) a Képviselő-testület vagy a polgármester által felkért személy vagy szerv vezetője.

1. (2) Amennyiben a benyújtandó előterjesztés témája bizottsági feladatkörbe tartozik, az csak az érintett bizottság előterjesztésében vagy véleményével ellátva kerülhet a Képviselő-testület elé.
   

Sürgősségi indítvány

20. §  (1) Sürgősségi indítványnak minősül az olyan – az ülés meghívójában nem szereplő –írásos előterjesztés, melyet annak előterjesztője a  17.  §-ban meghatározott időpontot követően, de az ülést megelőző nap 10:00 óráig ad le a jegyző részére.

(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei (bizottsági előterjesztés és bizottsági határozat alapján), a képviselők, a jegyző.

(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület a napirendek megszavazása előtt, vita nélkül, minősített többséggel dönt.

IV. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSE

Az ülés vezetése

21. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén vagy felkérésére

az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk vagy a két tisztség egyidejű

betöltetlensége esetén az ülést a korelnök vezeti.

(2) Az ülésvezető az ülés megnyitása után:

a) a jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet;

b) előterjeszti az ülés napirendjét, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

A vita

22. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön nyit vitát.

(2) Az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(3) Az előterjesztéshez a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólhatnak és az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyekre válaszolni kell.

(4) Az ülésen megjelent állampolgárok részére – a napirendhez tartozó kérdéseik esetén – az ülésvezető szót adhat.

(5) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb kettő perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama az egy percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az ülésvezető megvonhatja a szót a felszólalótól.

(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(7) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előterjesztője a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(8) A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. Ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

23. § (1) Az előterjesztésben szereplő javaslathoz módosító és kiegészítő javaslat tehető.

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító, kiegészítő, majd – azok elfogadásának hiányában – az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.

24. § Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – de döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.

25. § A jegyző jelzi a képviselő-testületnek és a képviselő-testület szerveinek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

A tanácskozás rendje

26. § (1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról. Ennek során:

a)  figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő  módon nyilatkozik;

b) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;

c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót;

d) ismételt és súlyos rendzavarás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veheti igénybe.

(2) Az (1) bekezdés c), d) pontjában felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával

szemben nem alkalmazhatóak.

(3) Az érintett személy a vita során személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy perces

       időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért kritikát.

Az ülések nyilvánossága

27. § (1) A Képviselő-testület ülése – a zárt ülések kivételével – nyilvános, azon bárki részt vehet és – e rendeletben és az ülésvezető által engedélyezett felszólalási rendben – szót kaphat.

(2) A Képviselő-testület üléseire készült előterjesztések és az ülések jegyzőkönyvei, továbbá a zárt ülések anyagainak közérdekű és közérdekből nyilvános adatai és a zárt üléseken hozott döntések nyilvánosságát a polgármester vagy a jegyző biztosítani köteles.

Zárt ülés

28. § (1) A zárt ülés anyaga kizárólag a következő személyeknek adható át:

a) a polgármesternek;

b) az alpolgármesternek;

c) a képviselőknek;

d) a jegyzőnek;

e) a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak;

f) a Kormányhivatal vezetőjének.

(2) A törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

Döntéshozatal

29. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van.

(2) Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületet nyolc napon belüli időpontra újra össze kell hívni.

(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).

(4) Minősített többség – a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata – szükséges a következő ügyekben:

a) rendeletalkotás;

b) a Képviselő-testület és szervei szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által a  Képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

c) önkormányzati társulás létrehozása, megszűntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

d) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

e) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

f) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi eljárás során hozott határozat;

g) a polgármester elleni kereset benyújtása;

h) hitelfelvétel;

i) a képviselő döntéshozatalból való kizárása;

j) képviselői összeférhetetlenség megállapítása;

k) a képviselő méltatlanságának megállapítása;

l) a polgármester, alpolgármester, képviselő személyét érintő kérdések;

m) az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendelése;

n) szóbeli előterjesztés, sürgősségi indítvány napirendre vétele;

o) az önkormányzat törzsvagyonával, egyéb ingatlanvagyonával való rendelkezés;

p) önkormányzati vagyon tulajdonjogának, vagyonkezelői jogának ingyenes vagy kedvezményes átruházása, önkormányzati követelésről egészben vagy részben történő lemondás;

q) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása;

r) településrészi önkormányzat létrehozása;

s) titkos szavazás elrendelése;

t) a településnek a területével határos másik megyéhez való átcsatolása kezdeményezése;

u) helyi népszavazás elrendelése;

v) a Képviselő-testület feloszlásának kimondása;

w) az Mötv. 68. § (1) bekezdése szerinti megismételt tárgyaláson hozott döntés.

Szavazás

30. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza.

A szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A Képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor azt jogszabály kötelezően előírja.

(3) A Képviselő-testület minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(4) A titkos szavazást – szavazatszámláló bizottságként közreműködve – a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság bonyolítja le. A bizottság szavazófülke, urna és szavazólapok segítségével összegyűjti, majd a szavazás után összeszámolja a szavazatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet és a szavazás eredményéről tájékoztatja a Képviselő-testületet.

5) A polgármester, illetve bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.

(6) Név szerinti szavazást kell elrendelni:

a) ha azt törvény írja elő;

b) valamelyik bizottság határozatában indítványozza;

c) az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén.

(7) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”, vagy „nem”, vagy „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.

31. § Érvényes döntéssel lezárt napirend ismételt tárgyalásának – az Mötv. 68. § (1) bekezdésének esetét kivéve – csak abban az esetben van helye, ha a döntés során nem ismert körülmények felmerülése az önkormányzat érdekében a megismételt tárgyalást indokolja.

Önkormányzati rendelet

32. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester;

b) az alpolgármester;

c) a képviselő;

d) a Képviselő-testület bizottsága;

e) a jegyző.

(2) A rendelet-tervezetet – amennyiben azt nem a jegyző készíti el -, a jegyző véleményével együtt kell beterjeszteni.

(3) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.

33. § (1) A rendeletet a Közös Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, továbbá az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kell kihirdetni.

(2) A jegyző – a Közös Hivatal közreműködésével – gondoskodik a rendeletek elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.

34. § (1) Az Önkormányzat rendeleteit naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve a rendelet kihirdetésének hónapját és napját a következők szerint:

„Rábaszentandrás Község Önkormányzata Képviselő-testületének …../év, (hó, nap) önkormányzati rendelete.”

(2) A rendelet száma után – a rendelet címében – szerepeltetni kell a rendelet tárgyát vagy tartalmának lényegét.

A Képviselő-testület határozata

35. § (1) A Képviselő-testület határozatait naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve az elfogadás hónapját és napját a következők szerint:

  „Rábaszentandrás Község Önkormányzata Képviselő-testületének …./év, (hó, nap)  határozata”

(2) A határozatot a jegyzőkönyv elkészítését követő három munkanapon belül meg kell küldeni az érintetteknek, illetve a végrehajtásért felelős személyeknek, illetve szerveknek.

(3) A jegyző – a közös hivatal közreműködésével – gondoskodik a határozatok elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.

Felvilágosítás kérése

36. § (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén, a „Kérdések, interpellációk” napirend keretében, önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet: kérdést tehet fel vagy interpellálhat.

(2) A kérdés és az interpelláció egyaránt a Képviselő-testület (át nem ruházott, illetve átruházott) hatáskörébe tartozó, önkormányzati ügyre irányuló felvilágosítás iránti kérés, illetve felvetés megfogalmazása a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz vagy a Képviselő-testület bizottságának elnökéhez.

(3) A kérdésre és az interpellációra a Képviselő-testület ülésén – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – kell választ adni.

(4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a kérdést feltevő képviselő nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Képviselő-testület a kérdésről nem dönt, és azt nem vitatja meg.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról vagy el nem fogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik.  Ha a képviselő a választ nem fogadja el, az interpellációra adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(6) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további  teendőkről.

Közmeghallgatás

37. § (1) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint tart közmeghallgatást, melyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.

(2)  A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot legalább tiz nappal előbb az erről szóló hirdetménynek a Közös Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével, továbbá az önkormányzat honlapján történő megjelentetésével és a település több pontján a hirdetőtáblákon való kihirdetésével tájékoztatni kell.

(3)  A közmeghallgatást a polgármester vezeti, aki a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

               Egyéb fórumok

38. § A polgármester a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – más fórumot is összehívhat.

V. fejezet

JEGYZŐKÖNYV

39. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a)   a testületi ülés helyét;

b)   az ülés időpontját;

c)   a megjelent önkormányzati képviselők nevét;

d)   a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;

e)   a határozatképességre történő utalást;

f)   a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

g)   az előterjesztéseket;

h) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;

i)   a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

j)   a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

k)  a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

l)   a szavazás számszerű eredményét;

m) a hozott döntéseket;

n)  az aláírásokat, pecsétet.

(2) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető által leírtak alapján kell elkészíteni.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, a jelenléti ívet, az előterjesztések egy-egy példányát, a bizottságok javaslatait, véleményét, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.

(4) A jegyzőkönyvet a polgármester, az alpolgármester és a jegyző írja alá.

(5) A jegyzőkönyv közokiratnak minősül. A jegyzőkönyvek elválaszthatatlanságának biztosításáról a jegyzőkönyv és mellékleteinek összefogásával kell biztosítani. Ennek módszere a dokumentumok füzetként való összetűzése (gerincfűzés).

40. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Közös Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, valamint zárt helyen való tárolásáról.

(2) A jegyzőkönyv egy példányát el kell helyezni a községi könyvtárban.

VI. fejezet

A KÉPVISELŐ

A képviselők jogai és kötelezettségei, a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok

41. § (1) Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő:

a) a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 30 napon belül írásban - érdemi választ kell adni;

b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni vagy kérésére a       véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén;

d) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni;

e) kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek  - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;

f) megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet;

g) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást; 

h) közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre harminc napon belül érdemi választ kell adni;

i) kezdeményezheti – az e rendeletben az előterjesztésekre meghatározott szabályok betartásával – rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;

j)  a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól

(3) A képviselő:

a) előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;

b) a Képviselő-testület, annak bizottsága vagy a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;

c) a tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll;

d) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszűntetni;

e) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;

f) a megválasztásától, majd minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a jogszabálynak megfelelő tartalommal vagyonnyilatkozatot köteles tenni, melyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát;

g) köteles bejelenteni, ha a képviselő-testület által megtárgyalt ügy önmagát vagy közeli hozzátartozóját személyesen érinti.

42. § A képviselők és nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíját, természetbeni juttatását külön rendelet tartalmazza.

VII. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI,

Működésük alapvető szabályai

43. § (1) A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – bizottságokat hoz létre.

(2) A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságokat, a bizottságok tagjainak számát e rendelet 1. melléklete sorolja fel.

(3) A Képviselő-testület az általa meghatározott egyes önkormányzati feladatoknak az erről rendelkező döntésében megállapított ideig történő intézésére ideiglenes (ad hoc) bizottságot alakíthat.

(4) A bizottság – a törvény és e rendelet keretei között – maga állapítja meg működésének részletes szabályait. A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(5) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

44. § (1) A bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg. A bizottság tagjainak felsorolását e rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(2) A bizottság a bizottság képviselő tagjai közül alelnököt választ az elnök helyettesítésére.

(3) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottsági ülés előterjesztéseit legkésőbb az ülés előtt három nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.

(4) A Képviselő-testület és a bizottságok, valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.

(5) A bizottságok ügyviteli, adminisztrációs feladatainak ellátásáról a jegyző útján a Közös Hivatal gondoskodik bizottsági referensek közreműködésével.

VIII. fejezet

TANÁCSNOK

45. §  A Képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára a települési képviselők közül tanácsnoko(ka)t választhat.

IX. fejezet

POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ

Polgármester

46. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.

(2) A polgármester a Képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(3) A polgármester főbb feladatai:

a) a település fejlődésének elősegítése;

b) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás;

c) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása;

d) az önkormányzat gazdálkodása feltételeinek megteremtése;

e) a demokratikus helyi közhatalom-gyakorlás érvényesülésének biztosítása;

f) a nyilvánosság megteremtése, helyi fórumok szervezése;

g) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása;

h) kapcsolattartás a pártok, társadalmi szervezetek helyi képviselőivel;

i) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése;

j) az alpolgármester munkájának irányítása;

k) a Hivatal irányítása;

l) a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása;

m) ellátja – maga vagy az általa megbízott személy útján – az önkormányzat törvényes képviseletét, illetve a Képviselő-testület képviseletét;

n) a Képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése;

o) a Képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése;

p) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése;

q) a Képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.

(4) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.

(5) A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell a törvényben és e rendeletben az önkormányzati képviselőkre meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat, továbbá a vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra vonatkozó feladat- és hatásköri szabályokat.

(6) A polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

Alpolgármester

47. § (1) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.

Jegyző

47/A. § (1) A polgármester -  pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevezi ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

A jegyző főbb feladatai:

1. Ellátja a képviselő-testület, a bizottságok, valamint a közös hivatal működésével kapcsolatos feladatokat, előkészíti a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket.
   
2. Ha a képviselő-testület, vagy szerveinek jogszabálysértő döntését észleli, köteles ezt részükre jelezni.
   
3. Vezeti a közös hivatalt.
4. Biztosítja a köztisztviselők rendszeres képzését, továbbképzését.
   

(2) A jegyző tartós akadályoztatása esetén legfeljebb hat hónap időtartamra igazgatási munkatárs látja el a jegyzői feladatokat. Amennyiben a közös hivatal érintett polgármesterei nem neveznek ki jegyzőt, a kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal a jegyzői feladatok ellátására a pályázati kiírásnak megfelelő jelöltet, ennek hiányában a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt vagy más jegyzőt nevez ki. A jegyzői feladatok ellátására szóló kinevezés az új jegyző kinevezéséig tart.

X. fejezet

KÖZÖS HIVATAL

48. § (1) Szany Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete, Rábacsanak Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Rábaszentandrás Község Önkormányzata Képviselő-testülete Közös Hivatalt hoztak létre – Szanyi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2)  A Közös Hivatal jogi személy.

(3) A Közös Hivatal a Képviselő-testület szerve. A Közös Hivatal költségvetési előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve.

(4) A Közös Hivatal szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat a Közös Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(5) A Közös Hivatal szervezeti és működési szabályzata e rendelet 3. függeléke.

(6)  Az önkormányzat társulásainak, valamint szervezeti és működési rendjéről

szóló megállapodások jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.  

XI. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Az önkormányzat költségvetése

49. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg.

Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot és azt milyen mértékben és módon lát el.

(2) A költségvetési rendeletet a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell előkészíteni és megalkotni.

50. § (1) A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően a törvényben meghatározott költségvetési koncepciót kell elfogadni, melynek előkészítése során az önkormányzat részére kötelezően előírt és önként felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérése szükséges.

(2) A költségvetési koncepciót megalapozó elemzés és helyzetfelmérés során számításba kell venni a bevételi forrásokat és azok bővítésének lehetőségeit, a kiadási szükségleteket és azok gazdaságos, célszerű megoldásait az igények és célkitűzések egyeztetésével, a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározásával, a várható döntések hatásainak előzetes felmérésével.

(3) Az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatot elláthat más szervekkel, személyekkel kötött megállapodás alapján is, illetve a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdálkodó szervezetet (továbbiakban: intézmény) alapíthat, önkormányzati társulást hozhat létre, illetve ahhoz csatlakozhat. Ezekben az esetekben a konkrét feladatot, a feladat ellátásának mértékét és módját a felek között kötött megállapodás, illetve az intézmény alapító okirata tartalmazza.

51. § A költségvetési előirányzatok, a költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítás és a tartalékkal való rendelkezés átruházásának jogát és annak kereteit a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza.

Az önkormányzat vagyona

52. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonát – ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyont –, továbbá a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti (forgalomképes) vagyont és az azokkal való rendelkezés alapvető szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan köteles elszámolni és arról  nyilvántartást vezetni.

Az önkormányzat gazdálkodásának egyéb szabályai

53. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a közös hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek – a Közös Hivatal kivételével, amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv – önállóan működő költségvetési szervek.

54. § (1) Az önkormányzat költségvetési szerveinek kétévente, december 31-i fordulónappal, az azt megelőző két költségvetési évről készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – leltározniuk kell.

(2) A kétévenkénti leltározás célja, hogy a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött legyen, valamint a költségvetési intézmények az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezessenek mennyiségben és értékben.

55. § (1) Az önkormányzat által támogatott szervezetek a részükre nyújtott támogatást elszámolási kötelezettséggel kapják és annak rendeltetésszerű felhasználásáról az erről szóló támogatási szerződésben foglalt határidőig el kell számolniuk.

(2) Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet az előírt elszámolási kötelezettségének    határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további támogatást, finanszírozást fel kell függeszteni.

(3) A támogatás jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a támogatottat visszafizetési kötelezettség terheli.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

56. § Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a jogszabályokban meghatározottak az irányadók.

XII. fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

57. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárási rendjét külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

XIII. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

58. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Rábaszentandrás Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2010.(XII.13.) önkormányzati rendelete.

(3) E rendelet mellékletei:

1. számú melléklet: A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok felsorolása, a bizottságok tagjainak száma.

2. A polgármesterre átruházott hatáskörök felsorolása.

3. A társulás létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjéről szóló együttműködési megállapodások felsorolása.  (4) E rendelet függelékei:  

1. függelék: A Képviselő-testület tagjainak felsorolása;

2. függelék: A bizottságok tagjainak felsorolása;

3. függelék: A Szanyi Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési  szabályzata,

4. függelék: Az önkormányzat kormányzati funkcióinak felsorolásáról.

  Nagy László                                              Funtek János

              polgármester                                                 jegyző