Várbalog Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2003 (XII.9.) önkormányzati rendelete

Helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2017. 10. 27- 2022. 03. 08

Várbalog Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2003 (XII.9.) önkormányzati rendelete

Helyi építési szabályzatról1

2017.10.27.

Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 6. § (3) (4) továbbá a 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Korm. Rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV tv. 8. § (1) és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva a következőket rendeli el:

Az előírások hatálya

1. § (1) Jelen előírások hatálya Várbalog település közigazgatási területén belül a külterület egészére és Várbalog belterületére - továbbiakban tervezési terület - (a Szabályozási terv nem vonatkozik Albertkázmér belterületére) terjed ki.

(2) Jelen szabályozási terv (továbbiakban terv) jóváhagyása utáni hatályba lépésével az 1.§ (1) bekezdésben körülhatárolt területen jelen terv előírásait kell alkalmazni.
(3)Jelen szabályozási terv jóváhagyása utáni hatályba lépésével az alábbi területre érvényes rendezési terv az érvényét veszti Várbalog község helyi építési előírásairól és egyes építési munkák engedélyezéséről szóló 9/1995 (IX.20.) sz. ÖKT rendelet.

Az előírások alkalmazása

2. § (1) A tervezési területen területet felhasználni, létesítmények elhelyezésére telket, építési területet kialakítani, általában bármely létesítményt elhelyezni, valamint ilyen célra építési hatósági engedélyt kiadni csak az OTÉK vonatkozó paragrafusainak, az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak, valamint a jelen előírásokban foglalt pontosításoknak, illetve szigorításoknak megfelelően szabad.

(2) Az R. a következő mellékletekkel együtt alkalmazandó:

a) 1. melléklet: Szabályozási Tervlap, Külterület (továbbiakban: SZT1 szabályozási tervlap) című tervlap 2. és 4. mellékletben nem módosított területekre

b) 2. melléklet: Szabályozási és övezeti terv (külterület) című, SZT1/1M rajzszámú terv módosítással érintett terület határa jellel jelölt területe

c) 3. melléklet: Szabályozási és övezeti terv (belterület, Várbalog) (továbbiakban: SZT2/7M szabályozási tervlap)

d) 4. melléklet: Szabályozási és övezeti terv (külterület) című, SZT1/2M rajzszámú terv

Kötelező szabályozási elemek

3. § (1) Tervezési terület határvonala: Jelen rendezési terv érvényességének területi határai

(2) Terület-felhasználási területegységek határa: A jellemző rendeltetés szerint megkülönböztetett területegységeket egymástól elválasztó vonal

(3) Építési övezet határa: Elválasztja az egyes övezetek területét egymástól. Az övezeti határ mindig telekhatárhoz kötött, a telekhatár rendezésével együtt változhat.

(4) Övezeti jel

(5) Tervezett szabályozási vonal

(6) Meglévő szabályozási vonal: A közterület és a nem közterület határát jelöli azokon a helyeken, ahol az a meglévő állapotnak megfelelően helyén hagyandó. Ezeken a helyeken telekalakítás nem szükséges.

(7) Kötelező megszüntető jel: A megszüntető jel kötelező érvényű a közterületek alakításával kapcsolatosan. A jel azonos, független attól, hogy a megszüntetendő vonal telekhatárt, épületet vagy egyéb lehatárolást jelez.

(8) Kötelező építési vonal: Az a vonal, amelyen az épület azon irányú homlokzatának legalább 75%-a kell, hogy álljon. Az építési vonaltól történő eltérés a közterület irányában maximum 1,5 m mélységű lehet. Ott, ahol a tervlapon az építési vonal nem kótázott, illetve a szabályozási előírások a helyét nem értelmezik, ott az építési vonal a szabályozási vonalon értendő, grafikai okok miatt azonban a mellé jelölt.

(9) Építési hely határa (építési határvonal): Ha a szabályozási terv azt külön nem szigorítja, akkor az OTÉK-ban meghatározott értékek az irányadóak - a szükséges védőtávolságok megtartásával.

(10) Kötelező úttengely: Közterületi zöldfelületek, beépítési karakterek, illetve környezetvédelmi okok miatt kötelező nyomvonalon vezetett úttest tengelye.

(11) Védett természeti érték: a területen található természeti elem, amelynek védelmét a telekalakításokkor, területhasználatkor, illetve építéskor biztosítani kell a szabályozásban leírtak szerint.

(12) Településképi védelem területe: Településképi, valamint építészeti védelem érdekében komplex és szigorított szabályozási előírások alkalmazásának határa. A lehatárolt területeken belüli építési telkekre vonatkozik.

Nem kötelező szabályozási elemek

4. § (1) Meglévő telekhatár: Már kialakult telekhatárokat jelöl. Az övezetre előírt szabályok betartása mellett változtatható, kivéve a településképi védelemmel érintett telkek területét, amennyiben a helyi építési szabályzat másként nem rendelkezik, valamint ahol az egybeesik a szabályozási vonallal.

(2) Irányadó megszüntetőjel: Javasolt telekrendezések, telekösszevonások helyén jelölt, megvalósítása nem kötelező, de a telekalakítás során meg kell valósítani az egyes építési övezetekre vonatkozó § előírásainak betartásával.

Területfelhasználás, övezetek, építési övezetek

5. § (1) A tervezési területet az OTÉK 14. § szerinti falusias lakóterület, 16. § szerinti településközponti vegyes, 20. § szerinti ipari terület, 24. § szerinti különleges terület, 26. § szerinti közlekedési és közműterület, 27. § szerinti zöldterület, 28. § szerinti erdőterület, valamint 29. § szerinti mezőgazdasági terület kategóriákba sorolja a terv a szabályozási tervlapok által ábrázolt megosztással.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

A falusias lakóövezetekre (Lf) vonatkozó általános előírások

6. § (1) Falusias lakóterületként szabályozza a terv a telepített falu lakóépületeket tartalmazó részeit.

(2) A falusias lakóterületen:

a) fő funkciót hordozó épületként telkenként elhelyezhetők

aa) egylakásos lakóépület

ab) az alapfokú ellátást szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató és kézműipari építmény,

b) a fő funkciót kiegészítő épületként telkenként elhelyezhetők

c) gépjármű és egyéb tároló

d) állattartó épület,

e) kisipari műhely

(3) Településképi védelem területének pontos lehatárolását lásd SZT2/7M szabályozási tervlap

(4) Új épületek építésekor, illetve meglévő épületek bővítésekor illeszkedni kell a környezet kialakult értékeihez és karakteréhez. A (3) bekezdés területén az épületek hagyományos szerkezetekkel kell, hogy épüljenek. Az új épületek anyaghasználata a meglévő épített környezet jellemző anyaghasználatához kell, hogy igazodjék. A tervezett épületek arányrendszerének az eredeti, típustervek szerint épített épületek például szolgálnak.

(5) Előkertben gépkocsi lehajtó rámpa nem létesíthető.

(6) Ha a beépítési százalék jelenleg is meghaladja a tervben megengedett mértéket, akkor a meglévő lakó épületek elbontása esetén a lakófunkció 50%-a visszaépíthető, még abban az esetben is ha továbbra is meghaladja a maximális beépítettséget.

A falusias lakóövezetekre (Lf) vonatkozó részletes előírások

7. § (1) Meglévő telekrendszer - BELTERÜLET:

a) Minimális telekméret:

kialakult állapot szerint (2000 m2) - a meglévő telkek tovább nem oszthatók, a telkek összevonása nem megengedett

b) Beépítési maximum:

15%

c) Maximális építménymagasság:

4,5 m

d) Épületek tömegalakítása, illeszkedés:

A meglévő jellemző épületformákhoz igazodóan

e) Beépítési mód:

oldalhatáron álló

f) Építési hely határa (építési határvonalak):

előkerti határvonal: kialakult, vagy 5,0 m, oldalkerti határvonal: a kialakult beépítési oldal szerinti oldalhatártól mért 15,0 m
hátsókerti határvonal: az SZT2/7M terv szerint

g) Legkisebb zöldfelület:

a telekméret 60%-a

h) Beépítés feltételének közműv. mértéke:

teljes (csapadékvíz elvezetés az úthálózat menti nyílt szivárogtató árokhálózattal)

i) Terepszint alatti építmények:

építési határvonalon belül megengedett

(2)Meglévő telekrendszer - BELTERÜLET:

a) Minimális telekméret:

szélesség: 30 m
mélység: 45 m
terület: 1400 m2

b) Beépítési maximum:

15%

c) Maximális építménymagasság

4,5 m

d) Épületek tömegalakítása, illeszkedés:

A meglévő jellemző épületformákhoz igazodóan, A telekbelsőben új, fő funkciójú épülete elhelyezése esetén annak előkertre néző homlokzatszélessége és homlokzatmagassága az utcai telekhatárhoz közelebb eső főépület ugyanezen jellemzőit nem haladhatja meg.

e) Beépítési mód

SZT2/7M terv szerint

f) Építési hely határa (építési határvonalak):

SZT2/7M terv szerint. Az övezetben a fő funkciójú épületeket az építési hely északnyugati határvonalára, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.

g) Legkisebb zöldfelület:

a telekméret 60%-a

h) Beépítés feltételének közműv. mértéke:

az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
a. közműves villamos energia vezetékkel,
b. közműves ivóvíz vezetékkel,
c. közüzemi szennyvízvezetékkel

i)

(3)Meglévő telekrendszer - BELTERÜLET:

a) Minimális telekméretek:

minimális szélesség: 18m
minimális mélység: 45m
1400 m2

b) Beépítési maximum:

30%

c) Maximális építménymagasság

4,5 m

d) Épületek tömegalakítása, illeszkedés:

a meglévő, jellemző épületformákhoz igazodóan

e) Beépítési mód:

SZT2/7M szerint

f) Építési hely határa (építési határvonalak):

SZT2/7M szerint

g) Legkisebb zöldfelület:

a telekterület 60%-a

h) Beépítés feltételének közműv. mértéke:

teljes (csapadékvíz elvezetés az úthálózat menti nyílt szivárogtató árokhálózattal)

i) Egyéb:

A telekbelsőben új, fő funkciójú épület nem helyezhető el. A telek keresztirányú megosztása nem engedélyezett. Telkenként egy kapubehajtó létesíthető
(4)Meglévő telekrendszer - BELTERÜLET:

a) Minimális telekméret:

2000 m2

b) Beépítési maximum:

15%

c) Maximális építménymagasság

4,5 m

d) Beépítési mód:

oldalhatáron álló

e) Építési hely határa (építési határvonalak):

előkerti határvonal: meglévő állapot szerinti, ill. 5,0 m
oldalkert 6,0 m
hátsókerti határvonal: az utcavonaltól 55 m-re kijelölt, utcával párhuzamos vonal (lásd. SZT2/7M szabályozási tervlap)

f) Legkisebb zöldfelület:

a telekterület 60%-a

g) Beépítés feltételének közműv. mértéke:

teljes (csapadékvíz elvezetés az úthálózat menti nyílt szivárogtató árokhálózattal)
(5)

a) Minimális telekméretek:

szélesség: kialakult
mélység: -
terület: 1400 m2

b) Beépítési maximum:

15%

c) Maximális építménymagasság

4,5 m

d) Beépítési mód:

oldalhatáron álló

e) Építési hely:

SZT2/7M terv szerint. Amennyiben a terv nem jelöli: előkert 5,0 m, oldalkert 10,0 m, hátsókert 6,0 m.

f) Legkisebb zöldfelület:

a telekméret 60%-a

g) Beépítés feltételének közműv. mértéke:

teljes (csapadékvíz elvezetés az úthálózat menti nyílt szivárogtató árokhálózattal)
(5)Úi kialakítású telkek - BELTERÜLET:

a) Minimális telekterület:

1000 m2

b) Minimális telekméretek:

minimális szélesség: 18m
minimális mélység: 45m

c) Beépítési maximum:

20%

d) Maximális építménymagasság

4,5 m

e) Beépítési mód:

oldalhatáron álló

f) Legkisebb zöldfelület:

a telekméret 50%-a

g) Beépítés feltételének közműv. mértéke:

teljes (csapadékvíz elvezetés az úthálózat menti nyílt szivárogtató árokhálózattal)

h) Terepszint alatti építmények:

építési határvonalon belül megengedett

A településközpont vegyes területekre (Vt) vonatkozó általános előírások

8. § (1) A terület földszintes, 6,0 m épületmagasságot meg nem haladó, lakó és helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi-, oktatási, egyészségügyi-, szociális épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Előkertben gépkocsi lehajtó rámpa nem létesíthető.

(3) Ha a beépítési százalék jelenleg is meghaladja a tervben megengedett mértéket, akkor a meglévő lakó épületek elbontása esetén a főfunkció 50%-a visszaépíthető, még abban az esetben is, ha a beépítési százalék továbbra is meghaladja a maximális beépítettséget.

A településközpont vegyes területekre (Vt) vonatkozó részletes előírások

9. § (1) Meglévő településközpont - BELTERÜLET:

a) Minimális telekméret:

kialakult állapot szerint (2000 m2) – a meglévő telkek tovább nem oszthatók, a telkek összevonása nem lehetséges

b) Beépítési maximum:

25%

c) Maximális építménymagasság

6,0 m, illetve a katolikus templom telkén kialakult állapot szerint

d) Maximális szintterület-sűrűség:

0,3

e) Beépítési mód:

szabadonálló, illetve oldalhatáron álló

f) Legkisebb zöldfelület:

a telek területének 40%-a

g) Beépítés feltételének közműv. mértéke:

teljes (csapadékvíz elvezetés az úthálózat menti nyílt szivárogtató árokhálózattal)

h) Terepszint alatti építmények:

építési határvonalon belül megengedett

i) Elhelyezhető funkció:

igazgatási épületek; kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épületek; egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, maximum 2 lakásos lakóépület, valamint nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület
parkolóház, üzemanyagtöltő állomás kivételes esetben sem helyezhető el
(2)Új kialakítású telek - BELTERÜLET:

a) Minimális telekterület:

2000 m2

b) Minimális telekméretek:

minimális szélesség: 18,0m
minimális mélység: 45,0m

c) Beépítési maximum:

20%

d) Maximális építménymagasság

6,0 m

e) Maximális szintterület-sűrűség:

1,5

f) Beépítési mód:

szabadonálló

g) Legkisebb zöldfelület:

a telek területének 40%-a

h) Beépítés feltételének közműv. mértéke:

teljes (csapadékvíz elvezetés az úthálózat menti nyílt szivárogtató árokhálózattal)

i) Terepszint alatti építmények:

építési határvonalon belül megengedett

j) Elhelyezhető funkció:

igazgatási épületek; kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épületek; egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, maximum 2 lakásos lakóépület
parkolóház, üzemanyagtöltő állomás kivételes esetben sem helyezhető el
(3)

a) Minimális telekméret:

terület: 1000 m2

b) Beépítési maximum:

25%

c) Maximális építménymagasság

6,0 m

d) Épületek tömegalakítása, illeszkedés:

a meglévő, jellemző épületformákhoz igazodóan

e) Beépítési mód:

oldalhatáron álló

f) Legkisebb zöldfelület:

40%

g) Beépítés feltételének közműv. mértéke:

teljes (csapadékvíz elvezetés az úthálózat menti nyílt szivárogtató árokhálózattal)

A gazdasági területre (Gip) vonatkozó részletes előírások

10. § (1) A volt termelőszövetkezeti major területe - BELTERÜLET:

a) Minimális telekterület:

7500 m2

b) Minimális telekméretek:

minimális szélesség: 40m
minimális mélység: 100m

c) Beépítési maximum:

20%

d) Maximális építménymagasság

7,5 m

e) Beépítési mód

szabadonálló

f) Építési hely határa (építési határvonalak):

oldalkert: minimális mérete 10m

g) Legkisebb zöldfelület:

a telek területének 40%-a

h) Védőterület:

a területen kialakított, lakóterületek felöli telkek keleti oldalán - a telkek területén - legalább 20 m széles, fásított védőterületet kell kialakítani és fenntartani (lásd SZT2/7M szabályozási tervlap)

i) Beépítés feltételének közműv. mértéke:

teljes (csapadékvíz elvezetés az úthálózat menti nyílt szivárogtató árokhálózattal)

j) Terepszint alatti építmények:

megengedett

k) Elhelyezhető funkció:

gazdasági tevékenységi célú építmények

A különleges területekre (Kt, Ks, Ke, Kb) vonatkozó általános előírások

11. § (1) Különleges területként szabályozza a terv azokat a területeket, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) az OTÉK egyéb építési övezeti kategóriáiba nem sorolhatók be.

A különleges területekre (Kt, Ks, Ke, Kb) vonatkozó részletes előírások

12 §

(1)Temető -BELTERÜLET:
A) Temető építési övezetbe tartozik a temetkezési céllal létesített - belterületi - terület (243 hrsz.).
B) A temetőben csak a temetkezési céllal összefüggő épületek és építmények helyezhetők el.
C) A temető - eddig nem használt - bővítési területén a telken belül 30 m széles fásított védőterületet kell létesíteni, amelyen belül temetés nem engedélyezhető.

a) Minimális telekméret:

kialakult állapot szerint (~13000 m2)

b) Beépítési maximum:

2%

c) Maximális építménymagasság

6,0 m

d) Beépítési mód

szabadonálló

e) Legkisebb zöldfelület:

80%

f) Beépítés feltételének közműv. mértéke:

teljes (csapadékvíz elvezetés az úthálózat menti nyílt szivárogtató árokhálózattal)

g) Terepszint alatti építmények:

megengedett
(2)Sportterület - BELTERÜLET:
A) Sportterület építési övezetbe tartozik a rekreációs céllal létesített - belterületi - terület
B) A sportterületen csak a rekreációs céllal összefüggő épületek és építmények helyezhetők el.
C) A sportterületen a sportpályák hosszanti tengelyét É-D-i tájolással kell elhelyezni.

a) Minimális telekméret:

20000 m2

b) Beépítési maximum:

2%

c) Maximális építménymagasság

6,0 m

d) Beépítési mód

szabadonálló

e) Legkisebb zöldfelület:

a telek területének 60%-a

f) Beépítés feltételének közműv. mértéke:

teljes (csapadékvíz elvezetés az úthálózat menti nyílt szivárogtató árokhálózattal)

g) Terepszint alatti építmények:

megengedett
(3)Szélerőművek területe (megújítható energiaforrások építményeinek területei) - KÜLTERÜLET:
A) Szélerőművek építési övezetbe tartoznak azok a - külterületi - termőföldterületek, melyeken elsősorban mezőgazdasági célú művelés folyik, ugyanakkor a területen a megújítható energiatermelési céllal összefüggő építmények is elhelyezhetők.
B) A mezőgazdasági művelésből kizárólag a megújítható energiatermelési céllal összefüggő építmények területét (szélerőmű oszlopa körüli burkolt terület és a hozzá vezető út) kell kivonatni.
C) A szélerőműveket összekötő földkábelek sávjára a földhivatalnál szolgalmi jogot kell bejegyeztetni.
D) Az építési engedélyezési eljárást meg kell előzze elvi építési engedélyezési eljárás.
E) A telepítéssel érintett területekre elvi építési engedélyezési eljárás keretében ki kell kérni -a lehetséges régészeti lelőhelyek védelme érdekében – az érintett szakhatóság (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) állásfoglalását.
F) 2 MW összteljesítmény felett az építési engedélyezési eljáráskor környezeti hatásvizsgálat készítése kötelező.
G) A szélerőművek védőtávolsága a dőléstávolság (az oszlop magassága + a rotorátmérő ½-e) +25% (az oszlop tengelyétől mérve). A szélerőműveket úgy kell elhelyezni, hogy a védőtávolság területén belülre nem eshet államhatár, illetve közút.

a) Minimális telekméret:

kialakult állapot szerint

b) Beépítési maximum:

1%

c) Maximális építménymagasság

150,0 m

d) Beépítési mód

szabadonálló

e) Legkisebb zöldfelület:

95%

f) Beépítés feltételének közműv. mértéke:

-

g) Terepszint alatti építmények:

nem megengedett

h) Védőtávolság:

800,0 m. lakóterületektől, vegyes területektől, illetve minden olyan építési övezettől, melyen lakóépület elhelyezhető
(4)Bányaterület - KÜLTERÜLET:
A) Bányaművelésű különleges építési övezetbe tartozik a bányászati céllal létesített - külterületi - terület. Jelenleg: (018/4, /5, /6,18 hrsz-ek)
B) A bányaművelésű különleges építési övezetben csak a bányászati tevékenységgel összefüggő létesítmények, épületek és építmények helyezhetők el.
C) A bányaművelésű terület 018/5 hrsz-ú ingatlanán a bányászati tevékenység csak a természetvédelmi hatóság előírásainak figyelembevételével folytatható, tekintettel az ott fészkelő fokozottan védett madarakra.

a) Minimális telekméret:

kialakult állapot szerint

b) Beépítési maximum:

1%

c) Maximális építménymagasság

4,5 m (ezt a bányatechnológiai berendezések magassága meghaladhatja)

d) Beépítési mód

szabadonálló

e) Legkisebb zöldfelület:

95% (vízfelülettel együtt)

f) Beépítés feltételének közműv. mértéke:

-

g) Terepszint alatti építmények:

nem megengedett

h) Védőtávolság:

800,0 m. lakóterületektől, vegyes területektől, illetve minden olyan építési övezettől, melyen lakóépület elhelyezhető

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közműterületekre vonatkozó általános előírások

13. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen építményt csak teljes közművesítéssel lehet elhelyezni. Kivétel ez alól a csapadékvíz-elvezetés rendszere, ahol nyílt szivárogtató árkok alkalmazhatók. A rendelet hatálya alá tartozó területen a szennyvíz-csatornahálózat kiépítéséig a szennyvizek elhelyezésére zárt szennyvíztározó alkalmazható.

(2) Új burkolt út létesítése csak vízelvezetéssel engedélyezhető.

(3) Új telekalakítás esetén minden új helyrajzi számmal rendelkező ingatlanhoz önálló közműbekötéseket kell kiépíteni (víz, csatorna, gáz, elektromos).

(4) A közműhálózatokat - megfelelően kiszabályozott - közterületeken kell elhelyezni. Amennyiben a közmű valamilyen oknál fogva csak magánterületen vezethető át, és nincs más lehetőség, vagy gaz- daságosságilag indokolt - jelen esetben gáz-, víz távvezeték és szennyvíz nyomóvezeték, - úgy a szolgalmi jogos átvezetést a magánterületre be kell jegyeztetni.

(5) A településeken a tervezett közműhálózatok és műtárgyak:

- vízellátás,
- szennyvíz-csatornázás,
- gázellátás,
- villamosenergia-ellátás,
- távközlés
számára a helyigényt az utak szabályozási szélességén belül kell biztosítani.
(6)A rendelet hatálya alá tartozó területen a tervezett középnyomású gázvezetékek új védőtávolsága 4-4 m.
(7)A létesítmények tűzi-víz igényét a tűzvédelmi szabályzat előírásainak megfelelően kell biztosítani. A vízvezeték-hálózatról az oltóvizet 100 m-enként elhelyezett föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani.
(8)A csatornarendszer (szennyvíz és csapadékvíz) fejlesztésekor az Ady Endre és a Petőfi Sándor utcák lefolyástalan szakaszainak víztelenítési megoldására csapadékvíz-elvezetési tanulmányt kell készíttetni.

A közlekedési területekre (KÖ, KÖu) vonatkozó részletes szabályok

14. § (1) Közlekedési terület övezetbe tartozik a szabályozási terveken KÖuM jellel jelölt terület, valamint, minden egyéb önkormányzati tulajdonú közút és tér.

(2) A közút területek besorolása az úthálózatban betöltött szerepük szerint:

a)Országos közút
1.országos mellékút
b)Helyi közút
1.kiszolgáló út B.VI.d.A.50.
(3)Várbalog belterületén minden egyes új út szabályozási szélessége az SZT2/7M tervlapon jelölt. A már kialakult utcák szabályozási szélessége (K.) nem módosítható.
(4)Várbalog belterületén a temető és sportterület mellett új közterületi és közhasználatú parkolóhely létesül, mely kiszolgálja mind a temető, mind a sportterület parkoló igényeit. A parkolóhely tervezett férőhelyszáma 60 db.
(5)A szabályozási terveken jelölt szabályozási vonalak útépítési tervekkel pontosítottan legfeljebb ±2,0m mértékkel elmozdíthatók.

A közmű területre (KÖvi) vonatkozó részletes előírások

15. § (1) Vízmű területe - BELTERÜLET:

a) Minimális telekméret:

1500 m2

b) Beépítési maximum:

kialakult állapot szerint

c) Maximális építménymagasság

kialakult állapot szerint

d) Beépítési mód

szabadonálló

e) Elhelyezhető funkció:

vízi közművek építményei

A zöldterületekre (Zkp) vonatkozó részletes előírások

16. § (1) Közpark - BELTERÜLET:

A) A terven jelölt terület új kialakítású közpark (jelenleg a 238 hrsz. ingatlan)
B) A közpark elsődleges rendeltetése: Játszótér
C) A közpark területén külön-külön csak játszó és pihenő funkciójú kertrészeket kell kialakítani, mivel a sport célú használat a sportterületen biztosítható.

a) Minimális telekméret:

kialakult állapot szerint

b) Beépítési maximum:

2%

c) Maximális építménymagasság

3,0 m

d) Beépítési mód

szabadonálló

e) Legkisebb zöldfelület:

a telekterület 80%-a

f) Beépítés feltételének közműv. mértéke:

teljes (csapadékvíz elvezetés az úthálózat menti nyílt szivárogtató árokhálózattal) – közművet nem igénylő építmények azok hiányában is létesíthetők (pl. játszótér)

g) Terepszint alatti építmények:

nem megengedett

h) Elhelyezhető funkció:

pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.); a terület fenntartásához szükséges épület

Az erdőterületekre (Ev, Et, Eg) vonatkozó részletes előírások

17. § (1) Védelmi erdők - BELTERÜLET és KÜLTERÜLET, mezővédő erdősávok - KÜLTERÜLET:

A) Védelmi erdők övezetbe tartoznak a védelmi célú ill. a védett erdők.
B) A véderdőkben semmilyen épület ill. építmény nem helyezhető el.
C) Védelmi vagy védett erdők:
Belterületen: 25, 29,110 hrsz-ek
Külterületen:
0183/7 Farkaskúti-erdő (gyep művelési ágban van, de részben beerdősült)
0183/8 Farkaskúti-erdő (erdő művelési ágban van) és az összes külön telken lévő mezővédő erdősáv/fasor.

a) Minimális telekméret:

kialakult állapot szerint

b) Beépítési maximum:

0%

c) Legkisebb zöldfelület

100%

d) Terepszint alatti építmények:

nem megengedett

e) Kialakítható funkció:

védelmi rendeltetésű vagy védett erdő, mezővédő erdősáv
(2)Egészségügyi-szociális-turisztikai erdők - BELTERÜLET és KÜLTERÜLET:
A) Egészségügyi-szociális-turisztikai erdők övezetbe tartoznak az elsősorban közjóléti céllal művelt erdők.
B) Az egészségügyi-szociális-turisztikai erdőkben csak a közjóléti céllal összefüggő épületek és építmények helyezhetők el.
C) Egészségügyi-szociális-turisztikai erdők:
Belterületen: 244 hrsz.
Külterületen:
046/3 Farkaskút (Újszajda-major)
059/1 Farkaskút (Újszajda-major)
095/1 Albertkázmérpuszta - feketefenyves
095/2 Albertkázmérpuszta - feketefenyves
0165 Farkaskút (Újszajda-major)
0166 Farkaskút (Újszajda-major)
0168/1 Farkaskút (Újszajda-major)
0171 Farkaskút (Újszajda-major)

a) Minimális telekméret:

kialakult állapot szerint

b) Beépítési maximum:

5%, ha a telek területe meghaladja a 10 ha-t; ellenkező esetben 0%

c) Maximális építménymagasság:

3,0 m

d) Beépítési mód:

szabadonálló

e) Legkisebb zöldfelület

a telekterület 90%-a

f) Terepszint alatti építmények:

erdőgazdálkodással kapcsolatos és közmüvek építményei

g) Kialakítható funkció:

egészségügyi-szociális és turisztikai célú, valamint
erdőműveléssel kapcsolatos építmények
(3)Gazdasági erdők - KÜLTERÜLET:
A) A Gazdasági erdők övezetbe tartoznak az elsősorban gazdálkodási céllal művelt erdők.
B) A gazdasági erdőkben csak a művelési céllal összefüggő épületek és építmények helyezhetők el.
C) Gazdasági erdők:
Külterületen:
038, 090/1, 0116/1, 0183/6, 0197, 0233, 0237/9, 0260
Övezeti jel:

a) Minimális telekméret:

kialakult állapot szerint

b) Beépítési maximum:

0,5%, ha a telek területe meghaladja a 10 ha-t; ellenkező esetben 0%

c) Maximális építménymagasság:

3,0 m

d) Beépítési mód:

szabadonálló

e) Legkisebb zöldfelület

a telekterület 95%-a

f) Terepszint alatti építmények:

erdőgazdálkodással kapcsolatos és közművek építményei

g) Kialakítható funkció:

gazdasági célú erdőműveléssel kapcsolatos építmények

A mezőgazdasági területekre (Msz, Mrl, Mgy) vonatkozó részletes előírások

18. § (1) Szántók -KÜLTERÜLET:

A) Szántó mezőgazdasági övezetbe tartoznak a szántóföldi termesztési céllal művelt termőföldterületek.
B) A szántókon csak a szántóföldi termesztési céllal összefüggő épületek és építmények helyezhetők el.

a) Minimális telekméret:

kialakult állapot szerint

b) Beépítési maximum:

2%, ha a telek területe meghaladja az 1500 m2-t; ellenkező esetben 0%

c) Maximális építménymagasság:

3,0 m

d) Beépítési mód:

szabadonálló

e) Beépítés feltételének közműv. mértéke:

részleges

f) Terepszint alatti építmények:

mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos tárolás és
közművek építményei

g) Kialakítható funkció:


(2)Rét, legelő - KÜLTERÜLET:
A) Rét-legelő mezőgazdasági övezetbe tartoznak a szántóföldi termesztési célra alkalmatlan és be nem erdősített termőföldterületek.
B) A rét-legelőkön csak a rét-legelőgazdálkodási céllal összefüggő épületek és építmények helyezhetők el.

a) Minimális telekméret:

kialakult állapot szerint

b) Beépítési maximum:

2%, ha a telek területe meghaladja az 1500 m2-t; ellenkező esetben 0%

c) Maximális építménymagasság:

3,0 m

d) Beépítési mód:

szabadonálló

e) Beépítés feltételének közműv. mértéke:

részleges

f) Terepszint alatti építmények:

mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos tárolás és
közművek építményei

g) Kialakítható funkció:

általános mezőgazdasági terület használatával szorosan összefüggő gazdasági építmények, tárolók
(3)Gyümölcsösök - KÜLTERÜLET:
A) Gyümölcsös mezőgazdasági övezetbe tartoznak a gyümölcstermesztési céllal művelt termőföldterületek (0283/2, 0283/3,0283/4 hrsz.).
B) A gyümölcsösökben csak a gyümölcstermesztési céllal összefüggő épületek és építmények helyezhetők el.

a) Minimális telekméret:

kialakult állapot szerint

b) Beépítési maximum:

2%, ha a telek területe meghaladja az 1500 m2-t

c) Maximális építménymagasság:

3,0 m

d) Beépítési mód:

szabadonálló

e) Beépítés feltételének közműv. mértéke:

részleges

f) Terepszint alatti építmények:

mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos tárolás és
közművek építményei

g) Kialakítható funkció:

általános mezőgazdasági terület használatával szorosan összefüggő gazdasági építmények, tárolók

Zöldfelületek rendezésére vonatkozó előírások

19. § (1) Közterületi zöldfelületek

a) Közterületi zöldfelületként kezelendő a katolikus templom körüli terület a határoló ingatlanok vonaláig, kivéve az úttesteket.

b) Ezen zöldfelületen a minden irányú gépjármű és gyalogos forgalom elsődleges biztosítása mellett megmaradó területeket díszparkként kell megvalósítani.

c) A templom körüli zöldfelületen és a közpark területén csak kertépítész mérnök által készített kiviteli kerttervek alapján lehet bármilyen munkát végezni. A tervnek nem kell kiterjedni a terület egészére, de a rendezendő területet teljes egészében tartalmaznia kell. Abban az esetben, ha a területnek csak egy részére készül kiviteli kertterv, akkor azt megelőzően a terület egészét tartalmazó funkciósémát kell a testülettel jóváhagyatni, melynek az ajánlásoknak és igényeknek megfelelő funkciókat tartalmaznia kell. Csak ennek elfogadása esetén készíthető egy-egy funkcionális egységre (részterületre) kiviteli kertterv.

(2) Legkisebb zöldfelületi arányok

a) A falusias lakó (Lf) építési övezetbe tartozó ingatlanok területének, kialakult teleknél legalább 60 %- át, új kialakítású teleknél legalább 50 %-át zöldfelületként kell megtartani, illetve kialakítani és fenntartani.

b) A településközpont vegyes (Vt) építési övezetbe tartozó ingatlanok területének, mind a kialakult telkeknél, mind az új kialakítású telkeknél legalább 40 %-át zöldfelületként kell megtartani, illetve kialakítani és fenntartani.

c) Az egyéb ipar jellegű gazdasági (Gip) építési övezetbe tartozó ingatlanok területének legalább 40 %- át zöldfelületként kell megtartani, illetve kialakítani és fenntartani.

d) A temető célú különleges terület (Kt) építési övezetbe tartozó ingatlan területének legalább 80 %-át zöldfelületként kell megtartani, illetve kialakítani és fenntartani.

e) A sport célú különleges terület (Ks) építési övezetbe tartozó ingatlan területének legalább 60 %-át zöldfelületként kell megtartani, illetve kialakítani és fenntartani.

f) A szélerőmű célú különleges terület (Ke) építési övezetbe tartozó ingatlanok területének legalább 95 %-át zöldfelületként (mezőgazdasági művelésű terület) kell megtartani, illetve kialakítani és fenntartani.

(3) Egyéb zöldfelületi előírások

a) A lakó, a vegyes és a gazdasági terület építési övezeteibe tartozó ingatlanok zöldfelületein 100 nmenként min. 1 db lombhullató díszfát kell telepíteni.

b) A lakó, a vegyes és a gazdasági terület építési övezeteibe tartozó ingatlanokra előírt minimális zöldfelületek meglétét a használatbavételi/telephely engedély feltételéül kell szabni.

c) Vegyes és gazdasági területen ill. közterületen fakivágásra - kiv. gyümölcsfa - engedélyt kell kérni. Az engedélyezett fakivágás esetén a kivágott fát legalább a törzsátmérője mértékéig pótolni kell az engedélytől hatályától számított 1 éven belül. Az új fa 1 m magasan mért törzsátmérője nem lehet kisebb 4 cm-nél.

d) A fapótlást lehetőleg telken belül kell megvalósítani. Amennyiben ez nem lehetséges, abban az esetben a telepítés helyét és faját az önkormányzat határozza meg valamely közterületen és azt a kérelmező köteles megvalósítani.

e) Az újonnan létesített gépkocsi parkolóhelyeket min. 4 állásonként 1 db lombhullató díszfával fásítani kell, melyek törzse körüli szabad felület nem lehet kisebb 1 m2-nél.

Kül- és belterületi fasorok rendezésére vonatkozó előírások

20. § (1) Külterületi fasorok

a)A külterületi Szabályozási terven jelölt helyeken a mezőgazdasági táblákat elválasztó utak két oldalán fasort kell telepíteni az erózió és a defláció megelőzése érdekében.
b)A meglévő mezővédő fasorok foghíjait pótolni kell a folyamatosság megőrzése érdekében.
c)A mezővédő fasort az köteles telepíteni és fenntartani, akinek az az ingatlana mentén található. Az út két oldalára jelölt fasorból csak az azon oldalit köteles a tulajdonos telepíteni, mely oldalon az
d)Mezővédő fasor/erdősáv céljára csak honos fafaj használható, úgy mint
- Quercus robur - Kocsányos tölgy
- Quercus cerris - Csertölgy
- Fraxinus excelsior - Magas kőris
- Acer campestre - Mezei juhar
- Ulmus minor - Mezei szil
(2)Belterületi fasorok
a)A belterületi Szabályozási terven jelölt utcákat az önkormányzatnak kétoldalian fásítani kell.
b)Várbalogon a Felszabadulás utcában az utca két oldalán egy-egy sorban vadgesztenyéből (Aesculus hippocastanum), vagy juharlevelű platánból (Platanus hispanica) egységes fasort kell telepíteni, melyek - telepítéskori -1 m magasan mért törzsátmérője nem lehet kisebb, mint 6 cm. A telepítést megelőzően a képviselőtestületnek döntenie kell a telepítendő fafajról.
c)Albertkázmérpusztán a Fő utcában a helyi védettségre javasolt dupla vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) fasor foghíjait folyamatosan pótolni kell a fasor egységes megjelenése érdekében. A pótlásra kizárólag vadgesztenyék használhatók és 1 m magasan mért törzsátmérőjük nem lehet kisebb, mint 6 cm.
d)A többi utcában a fatelepítést a lakosság is végezheti, de minden tulajdonos kizárólag az ingatlana előtti szakaszon.
(2)Fasorok telepítése
a)A fasorok telepítésénél az alábbi általános elvek tartandók be:
- A fákat egymástól azonos távolságra kell ültetni, de ugyanakkor figyelemmel kell lenni az szgk. és a gyalogos bejáratokra is.
- A fákat úgy kell ültetni, hogy azok teljes kifejlődésük esetén a közlekedést, a közműveket és a benapozást se zavarják.
- A fák nem kerülhetnek közelebb egymáshoz, mint
- platán és vadgesztenye esetén 8 m
- 6 m-nél magasabbra növő díszfa esetén 6 m
- 6 m-nél alacsonyabbra növő díszfa esetén 5 m
- gyümölcsfa esetén 4 m.
- A fákat megerősödésükig két oldalon ki kell karózni.

Környezet- és természetvédelmi előírások

21. § (1) A föld és a talaj védelme

a) A területen talajszennyező módon tevékenység nem végezhető.

b) A területen talajszennyező módon anyagokat tárolni nem szabad.

c) A területen fellelhető szennyezett talaj szennyezettségét fel kell tárni és annak veszélyességétől függően kell ártalmatlanítani vagy elszállítani.

d) A területen lévő két felhagyott anyaggödörben lévő illegális hulladéklerakást meg kell szüntetni és a további lerakást meg kell akadályozni (0130/51 és 020/5).

e) Bányászati tevékenység megkezdése előtt a termőtalajt le kell fejteni, deponálni kell, majd lehetőség szerint az ingatlanon belül fel kell használni (pl. a rekultiváció során).

(2) A felszíni és felszín alatti vizek védelme

a) A 33/2000. (III. 17.) Kormányrendelet szerint a település szennyeződésérzékenységi besorolása: „B” érzékeny terület, melynek intézkedési szennyezettségi határértéke OC2.

b) A terület felszín alatti vízbázist nem érint, viszont felszíni szennyeződésre érzékeny, ezért a területen veszélyes anyagokat előállítani ill. tárolni csak a talaj - és ezáltal a talajvíz - szennyezését kizáró módon szabad.

c) A területen közműpótló berendezések, műtárgyak nem létesíthetők. A területet teljes közművesítéssel kell ellátni.

d) A kommunális szennyvizet a szennyvíz csatornába kell vezetni mind a meglévő, mind az újonnan létesülő beépítésre szánt területekről, mely innen a jánossomorjai szennyvíztisztító-telepre kerül.

e) A csapadékvizek egy része a zöldfelületeken elszikkasztható, a fennmaradó része a csapadékcsatornába vezetendő, mely később egy szikkasztó rendszerre rávezethető.

f) A csapadékvíz-elvezető árkok kiépítése, jó karban tartása és állandó felügyelete szükséges. Az új árkokat lehetőleg mérnökbiológiai módszerekkel kell kiépíteni.

g) Várbalog teljes közigazgatási területe a 49/2001. (IV. 3.) kormányrendelet szerint nitrát érzékeny terület, ezért az ivóvíz minőségére kiemelt figyelmet kell fordítani.

h) A szennyvizekre és a csapadékvizekre vonatkozóan be kell tartani a 203 és 204/2001. (X. 26.) kormányrendelet által előírt határértékeket.

(3) A levegő védelme

a) Az épületek fűtését gáz- vagy elektromos üzemű berendezésekkel kell megoldani.

b) Légszennyező tevékenység esetén az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban ill. a környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében kibocsátási határértéket ill. levegővédelmi követelményeket kell megállapítani.

c) Mind az emissziós, mind az immissziós határértékek biztosítása érdekében be kell tartani a 21/2001. (II. 14.) kormányrendelet és a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet előírásait.

(4) A zaj és rezgés elleni védelem

a) A terület zaj és rezgések elleni védelme érdekében be kell tartani a 4/1984. (I. 23.) EüM rendelet határértékeit, mely külön szabályozza a közlekedésből, az építésből, ill. az üzemi tevékenységekből származó zajok megengedhető legnagyobb mértékét.

b) A tervezési területet nemcsak a környezetéből származó zajtól kell megvédeni, hanem annak környezetét is meg kell óvni a területen keletkező - megengedett mértéken felüli - zajoktól.

c) A szélerőművek - zajkeltésük és árnyékvetésük miatt, - belterületen lévő olyan építési övezetekhez, melyekben lakóépület is elhelyezhető, nem kerülhetnek közelebb 800 m-nél.

(5) Hulladékkezelés

a) A hulladékok kezelésével kapcsolatban be kell tartani a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény előírásait.

b) A keletkező kommunális hulladékot a rendszeres községi szemétszállítás keretében az önkormányzatnak kell elszállítatnia.

c) A háztartásokban keletkező veszélyes hulladékot külön kell gyűjteni és annak összegyűjtése utáni elszállításáról az önkormányzatnak kell gondoskodnia.

d) Olyan ingatlanokon, melyeken folytatott tevékenység során veszélyes hulladék keletkezik, azokat az ingatlanon belül csak ideiglenesen szabad tárolni, és igazolt módon - rendszeresen vagy alkalmanként - arra felhatalmazott céggel - lerakóba vagy ártalmatlanításra - el kell szállíttatni.

e) A veszélyes hulladékokat csak saválló és vízzáró burkolaton, fedett és zárt helyen, egymástól elkülönítetten szabad csak tárolni.

f) Az új épületek és létesítmények használatbavétele előtt a szemét elszállításáról a szállító vállalattal - igazolt módon - meg kell egyezni.

(6) Természetvédelem, az élővilág védelme

a)Várbalog teljes külterülete a 2/2002 (I. 23.) KöM-FVM rendelet szerint „FONTOS ÉRZÉKENY TERMÉSZETI TERÜLET”-i kategóriába tartozik.
b)Várbalog teljes külterülete „NATURA 2000” természetvédelmi kategóriába tartozik.
c)Várbalog külterületén a 018/5 hrsz. ingatlanon (volt illegális bánya) kialakult függőleges partfalban gyurgyalagok fészkelnek, melyek az egész ország területén fokozottan védett madarak. Ezen ingatlanon a fentiek miatt a bányászati tevékenységet csak a természetvédelmi hatóság előírásainak megtartásával szabad folytatni.
d)A közigazgatási területen meglévő helyi jelentőségű védett területek az alábbiak:
Szedres-erdő és gyepek (kb. 34 ha)
018/1 hrsz. legelő
020/2 hrsz. legelő
038 hrsz. erdő
Farkaskúti-erdő (kb. 30 ha)
0183/7 hrsz. legelő (erdővé átminősítése folyamatban)
0183/8 hrsz. erdő
Fenti ingatlanok „védett természeti területeként való védelmi eljárását a természetvédelmi hatóság elindította.
e)A közigazgatási területen „egyedi tájérték”-i védelemre tervezett területek az alábbiak:
Farkaskút (kb. 10 ha)
046/3
059/1
0165
0168/1
0171
Védelmük együttesen, mint a mezőgazdasági tájban megjelenő, azt változatossá tevő erdőfolt indokolt, mely Várbalog és Albertkázmér között félúton egy középpontosan szimmetrikus erdősített/erdősült terület, ami pihenő-/megállóhelyként szolgálhat.
f)A védett természeti területeket nem érintheti bányarekultiváció, halastó, látványtó és horgásztó kialakítás.
g)A védett természeti területeken és közvetlen környezetükben nem kívánatos bányászat, útépítés, épület, üdülő, határátkelő, benzinkút, szemétlerakó, parkoló, sport és szórakoztató intézmény, nyomvonalas létesítmény elhelyezése.

Egyéb rendelkezések

22. § A rendelet 2003. december hó 9.-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg 1. § (3) bekezdésében meghatározott területre érvényes korábbi rendezési terv az érvényét veszti.

1. melléklet

Szabályozási Tervlap, Külterület

2. melléklet

Szabályozási és övezeti terv (külterület) című, SZT1/1M rajzszámú terv módosítással érintett terület határa jellel jelölt területe

3. melléklet

Szabályozási és övezeti terv (belterület, Várbalog)

4. melléklet

Szabályozási és övezeti terv (külterület)
1

Az önkormányzati rendeletet a Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 7.) önkormányzati rendelete 34. §-a hatályon kívül helyezte 2022. március 9. napjával.