Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 7.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról

Hatályos: 2024. 03. 01

Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 7.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról

2024.03.01.

Várbalog Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdése 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált városfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet előírásaival összhangban a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) Jelen rendelet hatálya Várbalog település közigazgatási területére terjed ki.

(2)1 Jelen rendeletet mellékletei:

a) 1. melléklet Belterületi szabályozási tervlap, tervszám: SZAB-1/M1, munkaszám: TT-23304 (továbbiakban: szabályozási terv)

b) 2. melléklet Külterületi szabályozási tervlap, tervszám: SZAB-2, munkaszám: TT-20307, (továbbiakban: szabályozási terv)

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az általános érvényű jogszabályok rendelkezései, és jelen rendelet és mellékletét képező szabályozási terv szerint szabad.

A belterületi határ módosítása

2. § (1) Belterületbe kell vonni a tényleges igények függvényében ütemezhetően a szabályozási terven beépítésre szánt területeket.

(2) Belterületbe kell vonni a beépítés előtt a lakóterületeket, vegyes területeket. Lakóterületen és vegyes területen belterületbe vonás előtt lakóépület nem helyezhető el.

(3) Lakóterületi, illetve vegyes övezetekben belterületbevonás csak tömbösítve vagy útszakaszonként, illetve a meglévő belterülethez kapcsolódva lehetséges.

(4) A belterületbe vonást kiadó határozat meghozatala előtt az önkormányzattal megállapodást kell kötni, a belterületre előírt feltételeket ki és milyen forrásból biztosítja.

(5) Nem kell belterületbe vonni a meglévő iparterületeket, zöldterületeket, valamint a - belterülethez kapcsolódó, de jelenleg is külterületként nyilvántartott – vízgazdálkodási területeket.

A szabályozás elemei

3. § (1) A szabályozási terv elemei kötelezők vagy irányadók.

(2) Kötelező szabályozási elemek:

a) szabályozási vonal,

b) építési övezet határa,

c) az övezeti jel

d) védőtávolságok

e) kötelező megszűnő telekhatár,

f) építési vonal

g) hátsókerti építési határvonal

(3) A kötelező szabályozási elemek módosítására a szabályozási terv módosítása vagy felülvizsgálata keretében kerülhet sor.

(4) Irányadó szabályozási elemek:

a) javasolt telekhatár

b) irányadó megszüntető jelek a telekhatárokhoz kapcsolódóan,

c) közlekedéshez kapcsolódó egyéb jelek (autóbusz-megállóhely, parkoló),

d) intézmények, közműlétesítmények jelei (beírások),

(5) Az irányadó szabályozási elemek pontosíthatók, illetve módosíthatók.

Területfelhasználás

4. § (1) A település közigazgatási területe építési szempontból:

a) beépítésre szánt

b) beépítésre nem szánt területként került besorolásra.

(2) A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet

a) lakóterület: falusias lakó (Lf)

b) vegyes terület:

ba) településközponti vegyes (Vt)

bb) gazdasági terület:

bc) kereskedelmi, szolgáltató (Gksz)

bd) ipari (Gip)

c) különleges terület:

ca) lovassport célú terület (K-Lsp)

cb) idegenforgalmi (K-Id)

(3) Beépítésre nem szánt terület lehet:

a) közlekedési és közműterület,

aa) közúti közlekedési terület (KÖu)

ab) közműterület (KÖ)

b) zöldterület (Z)

c) erdőterület:

ca) véderdő (Ev)

cb) gazdasági (Eg)

cc) közjóléti (Ek)

cd) turisztikai (Et)

d) mezőgazdasági terület: általános (Má)

e) vízgazdálkodási terület (V)

f) különleges terület:

fa) temető (Kt)

fb) sportolási célú (K-Sp)

fc) megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület (K-En)

Telekalakításra vonatkozó előírások

5. § (1) A telekalakításnál az övezeti jelben jelölt minimális telekterületet és minimális telekszélesség paramétert kell betartani. Az övezeti terven „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent.

(2) A legkisebb telekszélesség nem szabályos téglalap alakú telkek kialakítása esetén, az előkerti építési vonal és a telekhatár metszéspontjából az építési helyen belül a másik telekhatárra állított merőleges távolság.

(3) Rendezettnek tekintendő a telek és nem szükséges az övezeti határ mellett telket alakítani külterületen, ha az övezeti határ egy telken belül különböző művelésű ágú alrészleteket választ el és az övezeti határ melletti telekosztás a telekalakításra vonatkozó szabályok miatt (az alrészletnek nincs önállóan lejegyzett közút vagy magánút kapcsolata) nem megvalósítható.

(4) Ha a telekalakítás szabályozási vonal mentén a telek rendezetté tétele céljából történik, akkor a szabályozási terven jelölt minimális teleknagyságnál kisebb telek is kialakítható.

(5) Új nyeles telek Várbalog területén nem alakítható ki.

(6) A rendelet hatálya alá tartozó területen magánút a szabályozási terven jelöltek kivételével nem létesíthető.

(7)2 A 24 hrsz-ú telken jelölt közforgalom elől elzárt magánút új építési telek elsődleges útkapcsolataként nem vehető figyelembe. A magánút csak a szomszédos telkek második, gazdasági megközelítését szolgálhatja.

(8)3 Falusias lakóterületen és településközpont vegyes területen lévő közterületekkel határolt telektömbök saroktelkei az övezeti jelben meghatározott paraméterektől eltérő teleknagysággal és telekszélességgel is alakíthatók az alábbiak szerint: A telekalakítás eredményeként létrejövő telkek területe érje el az 1200 m2 területnagyságot, átlagos telekszélessége és telekmélysége pedig a 22,0 m méretet, akár csak a saroktelek megosztásával, vagy a vele szomszédos telek telekalakításba történő bevonásával.

Közterület alakításra vonatkozó előírások

6. § (1) Telekalakítás nélkül is rendezettnek tekintendő a telek, ha

a) a szabályozási vonallal meghatározott, tervezett útterület a telekalakításra vonatkozó jogszabályok előírásai miatt önálló telekként még nem alakítható ki;

b) a szabályozási vonal meglévő út kiszélesítését szolgálja, és nem történik útlejegyzés vagy kisajátítás, és a már főépülettel beépített telken a rendeltetési egységek száma – a kiegészítő épületeket nem számítva – a tervezett építési tevékenységgel nem nő, vagy lakóövezet esetében legfeljebb kétlakásosra nő. Ha a fő funkciójú épület elbontását követően kerül a telekre új épület, akkor a telket beépítetlennek kell tekinteni és rendezni kell.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) esetben építési telket a rendezési terv szerint akkor is kialakultként kell figyelembe venni, ha a szabályozási vonallal határolt közterületek kialakítása még nem történt meg. Ebben az esetben a szabályozási vonalat az elő-, oldal- és hátsókert meghatározásánál figyelembe kell venni, (amennyiben az építési hely határvonala nincs szabályozva), míg az övezeti előírásokat úgy kell betartani, hogy azok a közterület céljára szükséges telekrész területével csökkentett telekre vonatkozóan teljesüljenek. Az ingatlan beépítésénél a szabályozási vonalakkal vagy övezethatárokkal határolt területrészt lehet figyelembe venni.

7. § (1) A közterület-alakítási terv célja a HÉSZ keretein belül egy kijelölt területegységre vonatkozóan meghatározni a közterület

a) helyszínrajzi kialakítását, elrendezését

b) magassági és keresztmetszeti méreteit

c) a közműhálózat kialakítását

d) a műtárgynak nem minősülő építményekkel kapcsolatos követelményeket

e) a berendezéseket, utcabútort

f) a burkolatokat

g) a köz- és díszkivilágítást

h) a terület kertépítészeti kialakítását

i) a közlekedést és parkolást

j) az egyéb településképi követelményeket

(2) Közterület-alakítási tervet lehet készíteni a településszerkezetileg, vagy településképi szempontból együtt kezelendő közterületek kialakítása, felújítása vagy átalakítása esetén. A közterület-alakítási tervet az adott terület fejlesztőjének kell elkészíttetnie.

(3) A közterület-alakítási tervet a képviselő-testület határozattal hagyja jóvá a jegyző előterjesztésének figyelembevételével.

(4) A közterület-alakítási terv általános méretaránya M=1:500. Egyes részletek kidolgozása szükséges esetben ettől eltérő léptékben történhet.

A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

8. § (1) A magterület és az ökológiai folyosó övezeteinek területét a szabályozási tervlap jelöli.

(2) Az ökológiai hálózat területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(3) Védett területen a természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelmét biztosítani kell:

a) a táj karakterét megváltoztató tereprendezés, földmunka nem engedélyezhető,

b) vízfolyások rendezése, karbantartása, vízmosások megkötése csak a természeti és táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon – természetszerűen történhet.

c) nád, avar, gyep, gaz, erdészeti és mezőgazdasági hulladék égetése tilos.

(4) Fakivágáshoz engedély csak akkor adható ki:

a) ha azt a fa egészségi állapota, vagy

b) a balesetveszély azt feltétlenül szükségessé teszi,

c) ha tájidegen fa- vagy erdőállományok, őshonos fa- vagy erdőállomány ültetése miatt történik a fakivágás.

Környezetvédelmi előírások

9. § (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított szennyezettségi határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre. A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő „háttér” értékekkel együtt kell figyelembe venni. A határértékeket zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében a hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.

(2) Közműpótló berendezés csatornázott területen nem tervezhető.

(3) A közigazgatási területen csak olyan tevékenységek folytathatók, amelyek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyagok nem kerülnek a talajba.

(4) A keletkező szennyvizet csatornahálózatba kell vezetni, ahol erre nincs lehetőség, csak szivárgásmentesen kialakított szennyvíztároló engedélyezhető.

(5) A szennyvízcsatorna hálózat kiépülte után a háztartási és ipari szennyvizeket a csatornahálózatba kell kötni.

(6) Az élővizek fenntartási munkáinak elvégzéséhez a szükséges szélességű parti sávot szabadon kell hagyni.

(7) Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani.

(8) Lakó- és üdülőterület, valamint az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek.

(9) Dögtemető, dögkút, szennyvíziszap tároló nem létesíthető.

Korlátozások, védőterületek

10. § (1) Építési korlátozás alá esnek az országos közutak külterületi szakaszain a tengelyvonaltól számított 50-50 m távolságon belül első területek, ahol építményt elhelyezni, csak a mindenkor hatályos jogszabályok szerint lehet.

(2) Építési korlátozás alá esnek a közművezetékek és közműlétesítmények védőtávolságán belül a mindenkor hatályos jogszabályok szerint.

(3) Építési korlátozás alá esik a temető 50 m-es környezete, ahol kegyeletsértő, zajos tevékenység nem folytatható.

Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

11. § (1) A helyi közút céljára történő lejegyzés előtt az útszélesítésre szabályozási vonallal jelölt területsávokat közforgalom számára megnyitott magánútként vagy közútként kell lejegyezni.

(2) Településrendezési szerződést kell kötni a szabályozási terven újonnan beépítésre szánt vagy átépítésre kerülő területeken a telekalakítás előtt, illetve ha nincs telekalakítás, akkor a beépítés előtt a vonatkozó helyi önkormányzati rendeletben rögzített szabályok szerint.

Közművek előírásai

12. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(3) A település újonnan beépítésre szánt vagy jelentős átépítésre kerülő építési övezeteiben előírt közművesítettség mértéke:

a) falusias lakóterület övezetekben: teljesen közművesített

b) településközpont vegyes terület övezetekben: teljesen közművesített

c) kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezetekben: teljesen közművesített

d) Ipari gazdasági területek övezetekben: teljesen közművesített

e) különleges beépítésre szánt területek övezeteiben: teljesen közművesített

(4) A település már kialakult beépítésre szánt övezeteiben előírt közművesítettség mértéke:

a) falusias lakóterület övezetekben: részlegesen közművesített

b) településközpont vegyes terület övezetekben: részlegesen közművesített

c) kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezetekben: részlegesen közművesített

d) Ipari gazdasági területek övezetekben: részlegesen közművesített

e) különleges beépítésre szánt területek övezeteiben: részlegesen közművesített

(5) Albertkázmérpuszta településrészen a (3) bekezdésben előírtaktól eltérően a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban is lehetséges.

(6) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

(7) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(8) A település újonnan beépítésre szánt területén gazdasági területet kialakítani csak a zárt szennyvízelvezető hálózatra való csatlakozás kiépítésével szabad. Ha a hálózati csatlakozási lehetőség távolsága meghaladja az 300 m-t, akkor a vonatkozó jogszabályban részletezett részleges közművesítettség is elfogadott.

(9) A település újonnan beépítésre szánt vagy jelentős átépítésre kerülő építési övezeteiben esztétikai és területgazdálkodási szempontból új nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia-ellátási hálózatot építeni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

(10) Településrendezési szempontból a távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni. Ahol a föld feletti vezetés egyelőre fennmarad területgazdálkodási okokból, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

Építés általános szabályai

13. § (1) Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken a telkek kialakításának, illetve beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani.

(2) Az építési övezetekben a már kialakult telken (1) bekezdésben hivatkozott előírásoktól az alábbiak szerint lehet eltérni.

a) Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható az övezetre előírt épületmagasság betartása mellett, de a telek beépítettsége tovább nem növelhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni.

b) Ha a telek jelenlegi területe kisebb, mint az övezetre előírt (azaz a kialakítható telekterület), akkor a telek csak akkor építhető be, ha az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (tűztávolság, oldal-, elő-, és hátsókert méretek) betarthatók. A jelenlegi telekméretek – közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők.

c) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható és bővíthető, de a jelenlegi épületmagassága tovább nem növelhető.

d) Ha a telek jelenlegi beépítési módja nem felel meg az övezetre előírtnak, vagy az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt átépítésnél, vagy új épület elhelyezésénél nem érvényesíthető, akkor az épület az övezeti előírástól eltérő beépítési móddal is (oldalhatáron álló, szabadonálló vagy ikres) elhelyezhető, a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betartása mellett.

(3) Az egyes telkeken az épületek elhelyezésekor a következő szabályokat kell figyelembe venni:

a) ha a szabályozási terven van jelölt építési vonal, akkor az előkert mélységét mindig az határozza meg.

b) ha a szabályozási terven nincs jelölt építési vonal, akkor az új épületet a meglévő épületek vonalára kell építeni. Ha az utcában nem egységes a kialakult előkert méret, akkor a szomszédos telkek előkert méretének valamelyikéhez kell igazodni vagy a két szomszédos épület előkertjének átlagát kell figyelembe venni.

c) ha a szabályozási terven építési hely került meghatározásra, akkor az építményt az építési helyen belül bárhol el lehet helyezni.

d) ahol a szabályozási terven nem kialakult beépítésnél nincs jelölt építési vonal ott az előkert mértéke 5 m.

e) Lakóterületen és településközpont vegyes területen lévő saroktelek esetén, ha nincs jelölt építési vonal a telek hosszabb oldalhatárával párhuzamos előkert mérete 3 m-ig csökkenthető.

f) Újonnan beépítésre szánt területen belterületbe vonás előtt a telek műveléshez szükséges, gazdasági célú épület 5%-os maximális beépíthetőséggel, az utcafronti telekhatártól min. 20 m előkert tartásával helyezhető el.

(4) Terepszint alatti építmény a telek – építési előírásokban meghatározott – beépíthető területének 100%-a, és a telek nem beépíthető (szabad) területének 50% alatt létesíthető.

(5) A szabályozási terven jelölt telken belüli védőfásítás telepítését az épület használatba vételi engedély megkéréséig el kell végezni. Az övezeteken belül szabályozott telken belüli védőfásítás területén épület nem építhető. Az építési telkeken a kötelező telken belüli védőfásítás a telkek gyalogosan és gépjárművel történő megközelítése céljából megszakítható. A telken belüli védőfásítás minimum az alábbiak szerint alakítható ki: háromszintű gyep +40 db cserje/150 m2 + 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2 növényzet formájában kell, hogy megvalósításra kerüljön.

(6) A parkolóállások és az azok megközelítésére szolgáló felületek nem számíthatóak be a zöldfelületbe.

(7) Oldalhatáron álló beépítésű övezetekben, ha a főépület a beépítési oldalsó telekhatára szerinti építési határvonalától 3,0 m-nél jobban elhúzásra kerül, és az épület oldalsó telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában 1,80 m-es mellvédmagasságnál alacsonyabb nyílászáró kerül, akkor az épület melletti telekhatárszakaszon átlátást gátoló tömör kerítés építendő, vagy élősövény telepítendő.

(8) Az oldalhatáron álló beépítésnél a beépítési oldalhatár az utcában kialakult oldalhatár. Nem kialakult területen K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a nyugati, ÉNy-DK az északkeleti, ÉK-DNY telekfekvésnél az északnyugati oldalhatáron. Az állattartás céljára szolgáló építmények (ól, istálló, kifutó, trágyatároló, trágyalé-tároló stb.) építése, bővítése esetén betartandó távolságokat a 3. melléklet tartalmazza.

Lakóterületek építési övezetei

14. § (1) A lakóterület sajátos építési használata szerint falusias lakóterület (Lf) lehet.

(2) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) Falusias lakóterületen lakásonként telken belül min. 1 db parkolót kell biztosítani.

(4) A falusias lakóterületen (Lf) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

Falusias lakóterület építési övezetei Várbalog településrészen

15. § (1) Várbalog településrészen falusias lakóterületen a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.

(2) Várbalog településrészen falusias lakóterületen telkenként maximum egy db maximum kettő önálló rendeltetési egységgel rendelkező főépítmény helyezhető el. Nem tekintendő önálló rendeltetési egységnek a lakóépülettől külön épületben elhelyezett garázs, tároló.

(3) Falusias lakóterületen oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalkert:

a) ha a telekszélesség kisebb mint 21 m, akkor min. 6,0 m,

b) ha a telekszélesség 21-25 m között van, akkor a 6,0 m + (telekszélesség-21 m) képlettel számított érték

c) ha a telekszélesség nagyobb mint 25 m, akkor min. 10,0 m.

Falusias lakóterület építési övezetei Albertkázmérpuszta településrész

16. § (1) Albertkázmérpuszta településrész Lf1 falusias lakóterület övezetében elhelyezhető:

a) főépítményként telkenként

aa) egy darab, egylakásos lakóépület, vagy

ab) az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató rendeltetésű létesítmény helyezhető el, melyben lakás a tulajdonos számára kialakítható

b) a fő funkciót kiegészítő épületként telkenként gépjármű és egyéb tároló helyezhető el

c) az építési helyen belül az építési hely előkerti határvonalára vagy ahhoz legközelebb az aa)-ab) alpontokban felsorolt épületek építhetők;

d) a gépjármű és egyéb tároló az építési helyen belül, a fő funkciójú épülettel megegyező oldalhatárra, vagy attól 1,0 m-re helyezendő el úgy, hogy azok homlokzatszélessége és homlokzatmagassága a főépület ezen paramétereit ne haladja meg.

(2) A falusias lakóterület Lf3 jelű alövezetében

a) fő funkciót hordozó épületként telkenként egy darab, legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el

b) a fő funkciót kiegészítő épületként gépjármű és egyéb tároló;

c) az építési helyen belül az építési hely előkerti határvonalára vagy ahhoz legközelebb az a) pontban felsorolt épület építhető;

(3) A falusias lakóterület Lf4 jelű alövezetében

a) fő funkciót hordozó épületként

aa) egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület,

ab) az aa) albekezdésben meglévő épület esetén a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település többi lakótömbjében szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági, ipari) rendeltetésű épület;

b) a fő funkciót kiegészítő épületként

ba) gépjármű és egyéb tároló,

bb) állattartó épület helyezhető el;

c) az építési helyen belül az építési hely előkerti határvonalára vagy ahhoz legközelebb az aa)-ab) alpontokban felsorolt épületek építhetők

d) ha az épület rövidebb oldalán oromfalas kialakítású, akkor az övezti jelben szabályozott a maximális épültmagasságot egy oromfal estén 25 cm-rel, két oromfal estén 50 cm-rel meghaladhatja;

(4) A falusias lakóterület Lf5 és Lf8 jelű alövezetében

a) fő funkciót hordozó épületként az alapfokú ellátást szolgáló egyházi, igazgatási, oktatási, egészségügyi, szociális, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató rendeltetésű létesítmény helyezhető el;

b) fő funkciót kiegészítő épületként a telken folyó tevékenységből adódó tároló épület helyezhető el;

(5) A falusias lakóterület Lf2, Lf6 és Lf7 és Lf9 jelű alövezetében

a) fő funkciót hordozó épületként

aa) egy darab egylakásos lakóépület,

ab) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató rendeltetésű épületek építhetők;

b) fő funkciót kiegészítő épületként a telken folyó tevékenységből adódó tároló épület helyezhető el

(6) A falusias lakóterület Lf10 jelű alövezetében

a) fő funkciót hordozó épületként telkenként egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el;

b) a fő funkciót kiegészítő épületként gépjármű és egyéb tároló;

c) az építési helyen belül az építési hely előkerti határvonalára vagy ahhoz legközelebb az a) pontban felsorolt épület építhető;

(7) A falusias lakóterület Lf11 és Lf12 jelű alövezetében

a) fő funkciót hordozó épületként telkenként egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el;

b) a fő funkciót kiegészítő épületként gépjármű és egyéb tároló;

c) az építési helyen belül az építési hely előkerti határvonalára vagy ahhoz legközelebb az a) pontban felsorolt épület építhető;

Településközponti vegyes területek építési övezetei

17. § (1) A község területén a vegyes területek sajátos építési használata szerint településközponti vegyes terület található, amely terület egy vagy több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) Településközpont vegyes területen a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.

(4) A településközpont vegyes területen (Vt) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

(5) Vt övezetben lakás, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató rendeltetésű épületek illetve ezen funkciókat kiszolgáló építmények helyezhetők el. A Vt övezetben telkenként egy db lakásrendeltetést tartalmazó épület helyezhető el. A lakásrendeltetést tartalmazó épület, max. három rendeltetést tartalmazhat, amiből lakás maximum kettő lehet.

(5a)4 A Vt1 övezetben lakás, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató rendeltetésű épületek, illetve ezen funkciókat kiszolgáló építmények helyezhetők el. A Vt1 övezetben telkenként egy db lakásrendeltetést tartalmazó épület helyezhető el. A lakásrendeltetést tartalmazó épület, max. 9 db önálló rendeltetést tartalmazhat, amiből lakás maximum 8 lehet.

(6) Az építési övezetben állattartási építmény nem helyezhető el.

(7) Településközpont vegyes területen lakásonként telken belül min. 1 db parkolót kell biztosítani.

Gazdasági területek építési övezetei

18. § (1) A gazdasági terület sajátos építési használata szerint lehet:

a) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

b) egyéb ipari gazdasági terület (jelentős mértékben nem zavaró hatású) (Gip)

(2) A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület sajátos előírásai

19. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen a vonatkozó jogszabályban5 engedett építmények helyezhetők el.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen (Gksz) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

(3) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen nagyüzemi állattartó épület nem helyezhető el.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezeteiben az előírt legnagyobb épületmagasság egyedi esetekben, csak ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló stb.) a beépíthető terület 5%-ában 15,0 m-ig növelhető.

(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) övezetekben a gazdasági tevékenységi célú, épületen belül a tulajdonos vagy használó és a személyzet számára egy szolgálati lakás kialakítható.

(6) A kereskedelmi szolgáltató terület övezetein belüli és közvetlen közterületi környezetében lévő föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos:

a) olyan növényzet telepítése és tűrése, amelynek magassága kifejlett állapotában meghaladja a 4 métert,

b) olyan növényzet telepítése és tűrése, amely a nyomvonal és az oszlopok járművel való megközelítését akadályozza.

(7) Az szabályozási terven jelölt telken belüli védőfásítás telepítését a használatba vételi engedély megkéréséig el kell végezni.

Ipari gazdasági terület sajátos előírásai

20. § (1) Az ipari gazdasági terület (Gip) elsősorban a környezetüket jelentős mértékben nem zavaró ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen a vonatkozó jogszabályban engedett építmények helyezhetők el.

(3) Az ipari gazdasági területen (Gip) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

(4) Elhelyezhető az övezetekben irodaépület.

(5) Az ipari gazdasági terület övezeteiben az előírt legnagyobb épületmagasság egyedi esetekben, csak ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló stb.) a beépíthető terület 5%-ában 15,0 m-ig növelhető.

(6) Ipari gazdasági területen nagyüzemi állattartó épület nem helyezhető el.

(7) Az ipari gazdasági terület övezetein belüli és közvetlen közterületi környezetében lévő föld feletti elektromos vezeték biztonsági övezetében tilos:

a) olyan növényzet telepítése és tűrése, amelynek magassága kifejlett állapotában meghaladja a 4 métert,

b) olyan növényzet telepítése és tűrése, amely a nyomvonal és az oszlopok járművel való megközelítését akadályozza.

Különleges beépítésre szánt területek építési övezetei

21. § (1) A különleges terület sajátos használata szerint lehet:

a) lovassport célú terület (K-Lsp)

b) idegenforgalmi (K-Id)

(2) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A különleges beépítésre szánt területeken telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

Lovassport célú terület (K-Lsp)

22. § A lovassport célú terület (K-Lsp) a lovassport és az azt kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

Idegenforgalmi terület (K-Id)

23. § (1) A különleges idegenfogalmi területen (K-Id) elhelyezhetők: a turista- és idegenforgalom, szálláshely szolgáltatás és kapcsolódó létesítményei, vendéglátó létesítmények, a pihenést és sportolást, testedzést, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények, a terület fenntartásához szükséges építmények valamint a tulajdonos és a személyzet számára egy db szolgálati lakás, parkoló, igazgatási és irodaépületek.

(2) Az övezetben a lakás és minden üdülő önálló rendeltetési egysége után min. 1 db parkolót kell biztosítani.

Közlekedési és közmű terület övezet előírásai

24. § (1) A közlekedési és közműterület sajátos használata szerint közúti közlekedési terület (KÖu) lehet.

(2) A közúti közlekedési övezet (KÖu) elsősorban

a) forgalmi út (országos mellékút),

b) gyűjtőút,

c) kiszolgáló út,

d) kerékpárút,

e) gyalogút,

f) parkoló,

g) úttartozék,

h) közmű,

i) járda,

j) az úthoz tartozó zöldfelület,

k) az úthoz tartozó környezetvédelmi berendezés

l) üzemanyagtöltő állomás

elhelyezésére szolgál

(3) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

a) közlekedési építmények,

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

(4) Közlekedési területen a vonatkozó jogszabály szerinti építmények helyezhetők el.

(5) A szabályozási szélességbe eső meglévő épületeken csak állagmegóvás és felújítás végezhető.

(6) A vonatkozó jogszabály szerint parkolási igényt telken belül kell kielégíteni. Az önkormányzat parkolási rendeletében megfogalmazhatja a parkolók kiváltásaként a gépjárművek közterületen történő elhelyezését, annak feltételeit.

(7) A közműhálózatokat - megfelelően kiszabályozott - közterületeken kell elhelyezni. Amennyiben a közmű valamilyen oknál fogva csak magánterületen vezethető át, úgy a szolgalmi jogos átvezetést a magánterületre be kell jegyeztetni.

(8) A létesítmények tűzi-víz igényét a tűzvédelmi szabályzat előírásainak megfelelően kell biztosítani. A vízvezeték-hálózatról az oltóvizet 100 m-enként elhelyezett föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani.

(9) A csatornarendszer (szennyvíz és csapadékvíz) fejlesztésekor az Ady Endre és a Petőfi Sándor utcák lefolyástalan szakaszainak víztelenítési megoldására csapadékvíz-elvezetési tanulmányt kell készíttetni.

(10) A (KÖ) jelű övezetben a közművek építményei helyezhetők el.

Zöldterület övezeti előírásai

25. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, mely nagysága és sajátos használata szerint lehet közkert vagy közpark.

(2) Zöldterületen a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.

(3) Zöldterület létesítése, rekonstrukciója, azokban építmények elhelyezése csak kertészeti szakvélemény, terv alapján történhet.

(4) Zöldterületen fák kivágása, csonkolása csak akkor engedhető meg, ha a fa egészségi állapota, a balesethárítás, vagy a közegészségügyi szempontok azt feltétlenül szükségessé teszik.

(5) A zöldterület telkén épület legfeljebb 4,50 m beépítési magassággal helyezhető el.

Erdőterület övezeti előírásai

26. § (1) Az erdőterület a területfelhasználási célja szerint lehet:

a) véderdő (Ev)

b) gazdasági erdő (Eg)

c) közjóléti erdő (Ek)

d) turisztikai erdő (Et)

(2) Erdőterületen a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.6

Mezőgazdasági terület

27. § (1) Mezőgazdasági terület a tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása alapján általános mezőgazdasági terület (Má)

(2) Általános mezőgazdasági általános területen (Má) a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.

(3) Má övezetben a minimálisan kialakítható teleknagyság 1500 m2, a minimális telekszélesség 10 m.

(4) Mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építményei a legalább 1500 m2 nagyságú, legalább 15 m szélességű telken, szabadonálló beépítési móddal, max. 2%-os beépíthetőséggel, max. 3,5 m-es épületmagassággal, helyezhetők el.

(5) Általános mezőgazdasági területen (Má) lakóépület nem helyezhető el.

(6) Birtoktest a vonatkozó jogszabály szerint kialakítható.

(7) A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. A mezőgazdasági táblák szegélyei mentén a szabályozási terv tervlapjain jelölt helyeken a terület tulajdonosainak új fasorokat, védőerdősávokat kell ültetniük.

(8) Mezőgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol lakóépület vagy mezőgazdasági épület került elhelyezésre.

(9) Mezőgazdasági területen a beépítés feltételének közművesítettségi mértéke részleges közművesítettség.

Vízgazdálkodási terület (V) övezeti előírásai

28. § (1) A vízgazdálkodási területbe (V) tartoznak a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek, a vízfolyások, tavak, tározók, vízmedre, vízbeszerzési területek és védő területeik, illetve vízmű területek.

(2) Vízgazdálkodási területen a vízkárelhárítási, vízgazdálkodási létesítmények, továbbá a vízi sport, strandolás, horgászat közösségi építményei alakíthatók ki a külön jogszabályok figyelembevételével.

Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei előírásai

29. § A különleges beépítésre nem szánt terület sajátos használata szerint lehet:

a) temető (Kt)

b) sportolási célú terület (K-Sp)

c) megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület (K-En).

Különleges temető (Kt) övezet előírásai

30. § (1) A különleges-temető (Kt) övezetbe a község temetői és azok bővítési területei tartoznak.

(2) Az övezetben a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények (ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, urnafal, szerszámtároló, őrzés építményei stb.) helyezhetők el max. 10%-os beépíthetőséggel.

(3) Az övezetben szolgálati lakás nem létesíthető.

(4) Legkisebb zöldfelületi arány a telek 60%-a. A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.

(5) A temetőn belül keletkezett hulladékot a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell kezelni. A hulladékgyűjtő helyet gépjárművel könnyen megközelíthető helyen kell kijelölni, és gondoskodni kell a hulladék rendszeres elszállításáról vagy – szerves hulladék esetén – helyszíni komposztálásáról. A szerves és szervetlen hulladékot egymástól elkülönített, zárt (szerves hulladék estén áttört) tárolóban kell elhelyezni.

Különleges sportolási célú (K-Sp) terület

31. § (1) A különleges sportolási célú (K-Sp) területen sportolási és rekreációs célú területek.

(2) A (K-Sp) építési övezetben sportépítmény, rekreációs, közösségi, szórakoztató építmény és ezek kiszolgálását szolgáló építmény helyezhető el.

(3) A K-Sp jelű építési övezetben szabadonálló beépítési móddal, max. 5% beépíthetőséggel, max. 6,0 m-es épületmagassággal, min. 60%-os zöldfelülettel.

Megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület (K-En) övezet előírásai

32. § A különleges megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló területen napelempark és az azt kiszolgáló építmények helyezhetők el max. 10%-os beépíthetőséggel, max. 4,5 m-es épületmagassággal, minimum 50%-os zöldfelülettel.

33. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

34. §7

35. §8

1

Az 1. § (2) bekezdése a Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

Az 5. § (7) bekezdését a Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

3

Az 5. § (8) bekezdését a Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

4

A 17. § (5a) bekezdését a Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

5

OTÉK 19.§ és 32. §

6

OTÉK 28.§

7

A 34. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

8

A 35. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

9

Az 1. melléklet a Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.