1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Várbalog Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 9243 Várbalog, Fő u. 1.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(4) A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Jánossomorjai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(5) A Hivatal székhelye: 9241 Jánossomorja, Szabadság u. 39.

(6) A Hivatal telephelyet (a továbbiakban: Kirendeltség) működtet Várbalog településen, amelynek hivatalos címe: 9243 Várbalog, Fő u. 1.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló.

(2) A Képviselő-testület a címer és zászló használatának rendjét külön rendeletben állapítja meg.

3. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök fő szabályként a képviselő-testületet illetik meg, melyeket e rendeletben vagy más önkormányzati rendeletben megállapított jogszabályok szerint a polgármesterre, bizottságokra, társulásra, jegyzőre átruházhat.

(2) Az átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja az átruházott önkormányzati ügyben hozott döntést.

4. § A települési önkormányzat támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. A rendszeres együttműködés érdekében a tevékenységi körüknek megfelelően tanácskozási jogot biztosít részükre. A képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meghívandók körét az 5. § (9) bekezdése tartalmazza.

5. § (1) A képviselő - testület tagjainak száma 5 fő. A képviselők névjegyzékét az 1. függelék tartalmazza.

(2) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(3) A testületi ülést általában minden hónap negyedik hetének hétfői napjára kell összehívni. Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet 15 napon belül ismételten össze kell hívni.

(4) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának megjelölését, valamint a napirendi pontokat tartalmazó meghívóban kell összehívni.

(5) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 24 órával előbb kell megküldeni.

(6) A meghívóval együtt meg kell küldeni az írásos előterjesztéseket is. Az egyes napirendekhez meghívottak részére csak azokat az előterjesztéseket kell megküldeni, amelyekhez meghívásuk kapcsolódik. Képviselő-testület zárt ülésén tárgyalandó előterjesztéseket kizárólag azok számára lehet megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.

(7) A képviselő-testület ülésének időpontjáról - nyilvánosság biztosítása érdekében - a település lakosságát értesíti a Kirendeltség a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján és más forgalmas helyen történő kifüggesztésével, valamint az Önkormányzat honlapján történő megjelenítésével.

(8) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését. Tartós akadályoztatás alatt olyan időszakot kell érteni, amikor az érintett legalább 1 hónapig nem képes tisztségét ellátni.

(9) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

(10) A polgármester rendkívüli testületi-ülést köteles összehívni a képviselők legalább 1/4-ének a napirendet is tartalmazó indítványára. A sürgősség okát közölni kell.

(11) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni. A polgármester a sürgősségi indítvány benyújtásától számított 3 napon belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról, kivéve, ha ezen időn belül a képviselő-testület rendes ülést tart.

(12) Rendkívüli ülés indítványozása esetén az ülés előtt 4 órával is kiküldhető meghívó, erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okának közlése szükséges.

6. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára évente a naptári évet megelőző utolsó ülésen elfogadja a testület munkatervét. A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérően is összehívhatja.

(2) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

7. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott esetekben zárt ülést tart, valamint zárt ülést rendelhet el.

(3) A zárt ülésen kizárólag az Mötv. meghatározott személyek és az ülést segítő köztisztviselő vehet részt.

(4) A zárt ülés kötelező eseteinek kivételével zárt ülés megtartását indítványozhatják:

8. § A testületi ülés vezetője a testületi ülés vezetése során:

9. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervben felvett és új napirenden kívüli anyagok, a képviselő-testület által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Az előterjesztés főbb elemei:

(4) A polgármester szükség esetén tájékoztatás ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról.

(5) A települési képviselő a testületi ülésen szóban kezdeményezheti önkormányzati rendelet megalkotását vagy határozat meghozását, melyről a képviselő-testület határozatot hoz. A határozatban megjelöli a rendelet-tervezet vagy határozati javaslat előterjesztőjét, az elkészítésért felelős nevét, továbbá az előterjesztés képviselő-testület elé terjesztésének határidejét.

10. § (1) A képviselő-testület - a polgármester javaslatára - minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.

(2) E sürgősségi indítványok benyújtásának a feltételei:

11. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Egy képviselő egy napirendhez legfeljebb 2 alkalommal szólhat hozzá.

(3) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(4) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(5) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a képviselő-testület - az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról.

(6) Minősített többség szükséges az Mötv. rendelkezésein túl:

(7) A titkos szavazásról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz. Nyilvános ülésen is szavazhat a képviselő testület titkosan, de csak azokban az ügytípusokban, amelyekben zárt ülést is tarthatna.

(8) A zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni.

(9) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapok és urna igénybevételével történik.

(10) A titkos szavazásnál 3 tagú ügyrendi- és szavazatszámláló bizottság jár el.

(11) Az ügyrendi és szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét és erről a képviselő-testületnek jelentést tesz.

(12) A nyílt szavazás formái: kézfelemelés, név szerinti szavazás.

(13) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a polgármester kezdeményezi.

(14) Név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor "igen"-nel vagy "nem"-mel szavaznak, illetőleg tartózkodnak a szavazástól. A jegyző a szavazatot a névsoron feltűnteti, és azt átadja a polgármesternek.

(15) A szavazás összeszámlálásáról a jegyző gondoskodik, a szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A név szerinti szavazást rögzítő - jegyző által hitelesített - névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

12. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

13. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

(2) A rendelet-tervezet elkészítése:

(3) A jegyző az előkészítést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is.

(4) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(5) Az önkormányzati rendeletek külön-külön - naptári év elejétől kezdődően - folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

14. § (1) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Kérdés esetében a képviselőnek viszontválaszra nincs joga és a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.

(3) A képviselő-testület ülésén - lehetőleg napirend lezárása után - a képviselő:

(4) Ha az interpelláció – jegyzőnél történő - benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 15 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ebben az esetben a jegyző gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról.

(5) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

(6) Az írásbeli választ a következő képviselő-testületi ülésen ismertetni kell. Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(7) Abban az esetben, ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, vagy ha az interpelláció tárgya vizsgálatot igényel, a képviselő-testület az ügy kivizsgálása célból eseti bizottságot hozhat létre. Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni. A bizottság a vizsgálat eredményéről - a feladatra kitűzött határidőn belül - köteles beszámolni, illetőleg szükség esetén köteles a további teendőkre vonatkozó javaslatot megfogalmazni.

(8) Az interpellációról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

15. § (1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:

(2) Az (1) bekezdés g) és h) pontjában felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatóak.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

16. § (1) A testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből:

(2) A jegyző által kezelt példányt évente kötetbe kell kötni, és el kell helyezni a Kirendeltség irattárában, a zárt ülésről készült jegyzőkönyveket külön kötetbe kell kötni.

(3) A jegyzőkönyvet az Mötv.-ben foglaltak szerint kell elkészíteni és az ott előírtakon kívül tartalmaznia kell:

(3) A képviselő kérésére szó szerint kell rögzíteni hozzászólását, véleményét, nyilatkozatát.

(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

(5) A jegyzőkönyvbe való betekintést a választópolgárok a Kirendeltség bármely dolgozójától kérhetnek. A jegyzőkönyvről, illetve annak részeiről oldalanként 30 Ft térítési díj ellenében másolatot kérhetnek.

17. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságot választ. A képviselő-testület nem határoz meg olyan előterjesztéseket, melyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.

(2) A képviselő-testület bizottsága előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó, a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben döntési jogkörrel is felruházható, egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott testületi szerv.

(3) A képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő, mely személyi összetételét a rendelet 2. függeléke tartalmazza

(4) Az Ügyrendi Bizottság az alábbi feladat- és hatásköröket látja el:

(5) A képviselő-testület által szükségesnek tartott esetben meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentések képviselő-testület által elfogadásáig tart.

(6) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottsági ülést úgy kell összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket, az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják.

(7) A bizottságot 8 napon belül össze kell hívni a polgármester vagy a bizottság tagjainak egyharmada indítványára, amelynek az összehívás okát, célját és a javasolt napirendet is tartalmaznia kell. A képviselő-testület által meghatározott időpontban és tartalommal a bizottsági ülés tartása kötelező.

(8) A bizottsági ülésen a polgármester, az alpolgármester, bármely képviselő, a jegyző tanácskozási joggal részt vehet.

(9) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Mötv. megengedi vagy kötelezővé teszi. Döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(10) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati és személyes adatot megőrizni.

18. § (1) A települési képviselőt az Mötv.-ben és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

(2) Ha a képviselő az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegi, megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület legfeljebb tizenkét havi időtartamra megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a megvonás újra megállapítható.

20. § (1) A Képviselő köteles olyan magatartás tanúsítására, amely méltóvá teszi közéleti tevékenységére, a választók bizalmára.

(2) A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titkot köteles megőrizni. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.

(3) Köteles a község lakosságával, illetve önszerveződő, lakossági közösségekkel a kapcsolatot tartani.

(4) Köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában.

(5) Felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében.

(6) Szóban vagy írásban bejelenti, ha a képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

(7) Köteles személyes érintettségét bejelenteni. A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a Képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.

21. § (1) A polgármester feladatait főállásban látja el.

(2) A polgármester díjazására, jutalmazására és költségtérítésére az alpolgármester tesz javaslatot.

(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő különös feladatai:

(4) A polgármester a jogszabályokban és a rendeletben már tárgyalt hatáskörén túlmenően:

(5) A polgármester a közigazgatási hatáskörébe tartozó feladatait a Kirendeltség közreműködésével látja el.

(6) A polgármester a képviselő-testület – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben való – határozatképtelensége vagy határozathozatalának hiánya esetén a jogszabályban rögzített át nem ruházható képviselő-testületi hatáskörök kivételével döntést hozhat

(7) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban a települést vagy annak lakosságát érintő vis maior helyzet bekövetkezése esetén – a jogszabályban rögzített át nem ruházható képviselő-testületi hatáskörök kivételével – a vis maior helyzet, vagy az abból fakadó további káresemény elhárításához szükséges halaszthatatlan döntést meghozhatja.

22. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásában látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

(4) Az alpolgármester a képviselő-testület illetve a polgármester esetenkénti megbízása alapján képviseli az Önkormányzatot.

(5) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

23. § (1) Az Mötv. szerint, a Hivatal székhely önkormányzat polgármestere pályázat alapján a jogszabályban megállapított követelményeknek megfelelően jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző az Mötv.-ben foglalt feladatain felül:

(3) A jegyzőnek jelzési kötelezettsége van a jogszabálysértő javaslatok, továbbá működés esetén. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(4) A jegyzői feladatokat Várbalog településen a Hivatal létrehozásáról és fenntartásáról szóló megállapodásban foglaltak szerint, a kirendeltség-vezető látja el, aki kedden és szerdán a 8:00 – 16:00 óra közötti időben köteles Várbalog községben ügyfélfogadást tartani.

(5) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat – legfeljebb hat hónap időtartamra – a kirendeltség-vezető látja el.

24. § (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a képviselő-testület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testületével és Jánossomorja Város Önkormányzatának Képviselő-testületével közösen működteti a Hivatalt.

(2) A Hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, feladat- és hatáskörét, az ügyfélfogadás rendjét a Hivatalt létrehozó megállapodás, valamint a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti.

(3) A Hivatal munkájáról és működéséről a jegyző évente egy alkalommal – a képviselő-testületek munkaterveiben meghatározott időpontban – beszámol.

(4) A Kirendeltség a kirendeltség-vezető közvetlen vezetése alatt áll a Hivatal létrehozásáról és fenntartásáról szóló megállapodásban foglaltak szerint.

25. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel, gazdasági szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakíthat társulásokat a törvényben foglaltak figyelembe vételével.

(2) A társulásokban az Önkormányzatot a polgármester képviseli.

(3) A képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére és együttműködésre törekszik. Együttműködési megállapodás megkötésére kizárólag a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a polgármester írja alá.

(4) Az Önkormányzat a 2. melléklet szerinti társulásoknak tagja.

26. § A helyi népszavazás szabályait a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

27. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal a munkatervben meghatározottak szerint közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez az egyes települési képviselőkhöz, polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendi pontjairól az önkormányzat hirdető tábláján, valamint az Önkormányzat honlapján kell tájékoztatni a közmeghallgatás előtt legalább 10 nappal.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(6) A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

28. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - falugyűlést hívhat össze.

(2) A gyűlés helyéről, idejéről a tárgyalása kerülő tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláján, valamint az Önkormányzat honlapján kell tájékoztatást adni a falugyűlés előtt legalább 10 nappal.

(3) A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, valamint a jegyzőt.

(4) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

29. § (1) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vehet fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.

(2) A polgármester az önkormányzat vagyoni helyzetének az alakulásáról szükség szerint tájékoztatja a lakosokat.

(3) Az Önkormányzat a belső ellenőrzését külső szakértő útján látja el.

(4) Az Önkormányzat alaptevékenységeinek ellátásához használandó kormányzati funkciókat a 3. melléklet tartalmazza.

30. § (1) A rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testületének Várbalog Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2011. (IV. 28.) önkormányzati rendelete.