Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 7.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2022. 03. 10- 2024. 02. 29Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 7.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Várbalog Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdése 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált városfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet előírásaival összhangban a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) Jelen rendelet hatálya Várbalog település közigazgatási területére terjed ki.
(2) Jelen rendeletet mellékletei:
a) 1. melléklet Belterületi szabályozási tervlap, tervszám: SZAB-1, munkaszám: TT-20307 (továbbiakban: szabályozási terv)
b) 2. melléklet Külterületi szabályozási tervlap, tervszám: SZAB-2, munkaszám: TT-20307, (továbbiakban: szabályozási terv)
(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az általános érvényű jogszabályok rendelkezései, és jelen rendelet és mellékletét képező szabályozási terv szerint szabad.
A belterületi határ módosítása
2. § (1) Belterületbe kell vonni a tényleges igények függvényében ütemezhetően a szabályozási terven beépítésre szánt területeket.
(2) Belterületbe kell vonni a beépítés előtt a lakóterületeket, vegyes területeket. Lakóterületen és vegyes területen belterületbe vonás előtt lakóépület nem helyezhető el.
(3) Lakóterületi, illetve vegyes övezetekben belterületbevonás csak tömbösítve vagy útszakaszonként, illetve a meglévő belterülethez kapcsolódva lehetséges.
(4) A belterületbe vonást kiadó határozat meghozatala előtt az önkormányzattal megállapodást kell kötni, a belterületre előírt feltételeket ki és milyen forrásból biztosítja.
(5) Nem kell belterületbe vonni a meglévő iparterületeket, zöldterületeket, valamint a - belterülethez kapcsolódó, de jelenleg is külterületként nyilvántartott – vízgazdálkodási területeket.
A szabályozás elemei
3. § (1) A szabályozási terv elemei kötelezők vagy irányadók.
(2) Kötelező szabályozási elemek:
a) szabályozási vonal,
b) építési övezet határa,
c) az övezeti jel
d) védőtávolságok
e) kötelező megszűnő telekhatár,
f) építési vonal
g) hátsókerti építési határvonal
(3) A kötelező szabályozási elemek módosítására a szabályozási terv módosítása vagy felülvizsgálata keretében kerülhet sor.
(4) Irányadó szabályozási elemek:
a) javasolt telekhatár
b) irányadó megszüntető jelek a telekhatárokhoz kapcsolódóan,
c) közlekedéshez kapcsolódó egyéb jelek (autóbusz-megállóhely, parkoló),
d) intézmények, közműlétesítmények jelei (beírások),
(5) Az irányadó szabályozási elemek pontosíthatók, illetve módosíthatók.
Területfelhasználás
4. § (1) A település közigazgatási területe építési szempontból:
a) beépítésre szánt
b) beépítésre nem szánt területként került besorolásra.
(2) A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet
a) lakóterület: falusias lakó (Lf)
b) vegyes terület:
ba) településközponti vegyes (Vt)
bb) gazdasági terület:
bc) kereskedelmi, szolgáltató (Gksz)
bd) ipari (Gip)
c) különleges terület:
ca) lovassport célú terület (K-Lsp)
cb) idegenforgalmi (K-Id)
(3) Beépítésre nem szánt terület lehet:
a) közlekedési és közműterület,
aa) közúti közlekedési terület (KÖu)
ab) közműterület (KÖ)
b) zöldterület (Z)
c) erdőterület:
ca) véderdő (Ev)
cb) gazdasági (Eg)
cc) közjóléti (Ek)
cd) turisztikai (Et)
d) mezőgazdasági terület: általános (Má)
e) vízgazdálkodási terület (V)
f) különleges terület:
fa) temető (Kt)
fb) sportolási célú (K-Sp)
fc) megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület (K-En)
Telekalakításra vonatkozó előírások
5. § (1) A telekalakításnál az övezeti jelben jelölt minimális telekterületet és minimális telekszélesség paramétert kell betartani. Az övezeti terven „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent.
(2) A legkisebb telekszélesség nem szabályos téglalap alakú telkek kialakítása esetén, az előkerti építési vonal és a telekhatár metszéspontjából az építési helyen belül a másik telekhatárra állított merőleges távolság.
(3) Rendezettnek tekintendő a telek és nem szükséges az övezeti határ mellett telket alakítani külterületen, ha az övezeti határ egy telken belül különböző művelésű ágú alrészleteket választ el és az övezeti határ melletti telekosztás a telekalakításra vonatkozó szabályok miatt (az alrészletnek nincs önállóan lejegyzett közút vagy magánút kapcsolata) nem megvalósítható.
(4) Ha a telekalakítás szabályozási vonal mentén a telek rendezetté tétele céljából történik, akkor a szabályozási terven jelölt minimális teleknagyságnál kisebb telek is kialakítható.
(5) Új nyeles telek Várbalog területén nem alakítható ki.
(6) A rendelet hatálya alá tartozó területen magánút a szabályozási terven jelöltek kivételével nem létesíthető.
Közterület alakításra vonatkozó előírások
6. § (1) Telekalakítás nélkül is rendezettnek tekintendő a telek, ha
a) a szabályozási vonallal meghatározott, tervezett útterület a telekalakításra vonatkozó jogszabályok előírásai miatt önálló telekként még nem alakítható ki;
b) a szabályozási vonal meglévő út kiszélesítését szolgálja, és nem történik útlejegyzés vagy kisajátítás, és a már főépülettel beépített telken a rendeltetési egységek száma – a kiegészítő épületeket nem számítva – a tervezett építési tevékenységgel nem nő, vagy lakóövezet esetében legfeljebb kétlakásosra nő. Ha a fő funkciójú épület elbontását követően kerül a telekre új épület, akkor a telket beépítetlennek kell tekinteni és rendezni kell.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) esetben építési telket a rendezési terv szerint akkor is kialakultként kell figyelembe venni, ha a szabályozási vonallal határolt közterületek kialakítása még nem történt meg. Ebben az esetben a szabályozási vonalat az elő-, oldal- és hátsókert meghatározásánál figyelembe kell venni, (amennyiben az építési hely határvonala nincs szabályozva), míg az övezeti előírásokat úgy kell betartani, hogy azok a közterület céljára szükséges telekrész területével csökkentett telekre vonatkozóan teljesüljenek. Az ingatlan beépítésénél a szabályozási vonalakkal vagy övezethatárokkal határolt területrészt lehet figyelembe venni.
7. § (1) A közterület-alakítási terv célja a HÉSZ keretein belül egy kijelölt területegységre vonatkozóan meghatározni a közterület
a) helyszínrajzi kialakítását, elrendezését
b) magassági és keresztmetszeti méreteit
c) a közműhálózat kialakítását
d) a műtárgynak nem minősülő építményekkel kapcsolatos követelményeket
e) a berendezéseket, utcabútort
f) a burkolatokat
g) a köz- és díszkivilágítást
h) a terület kertépítészeti kialakítását
i) a közlekedést és parkolást
j) az egyéb településképi követelményeket
(2) Közterület-alakítási tervet lehet készíteni a településszerkezetileg, vagy településképi szempontból együtt kezelendő közterületek kialakítása, felújítása vagy átalakítása esetén. A közterület-alakítási tervet az adott terület fejlesztőjének kell elkészíttetnie.
(3) A közterület-alakítási tervet a képviselő-testület határozattal hagyja jóvá a jegyző előterjesztésének figyelembevételével.
(4) A közterület-alakítási terv általános méretaránya M=1:500. Egyes részletek kidolgozása szükséges esetben ettől eltérő léptékben történhet.
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
8. § (1) A magterület és az ökológiai folyosó övezeteinek területét a szabályozási tervlap jelöli.
(2) Az ökológiai hálózat területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
(3) Védett területen a természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelmét biztosítani kell:
a) a táj karakterét megváltoztató tereprendezés, földmunka nem engedélyezhető,
b) vízfolyások rendezése, karbantartása, vízmosások megkötése csak a természeti és táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon – természetszerűen történhet.
c) nád, avar, gyep, gaz, erdészeti és mezőgazdasági hulladék égetése tilos.
(4) Fakivágáshoz engedély csak akkor adható ki:
a) ha azt a fa egészségi állapota, vagy
b) a balesetveszély azt feltétlenül szükségessé teszi,
c) ha tájidegen fa- vagy erdőállományok, őshonos fa- vagy erdőállomány ültetése miatt történik a fakivágás.
Környezetvédelmi előírások
9. § (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított szennyezettségi határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre. A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő „háttér” értékekkel együtt kell figyelembe venni. A határértékeket zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében a hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.
(2) Közműpótló berendezés csatornázott területen nem tervezhető.
(3) A közigazgatási területen csak olyan tevékenységek folytathatók, amelyek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyagok nem kerülnek a talajba.
(4) A keletkező szennyvizet csatornahálózatba kell vezetni, ahol erre nincs lehetőség, csak szivárgásmentesen kialakított szennyvíztároló engedélyezhető.
(5) A szennyvízcsatorna hálózat kiépülte után a háztartási és ipari szennyvizeket a csatornahálózatba kell kötni.
(6) Az élővizek fenntartási munkáinak elvégzéséhez a szükséges szélességű parti sávot szabadon kell hagyni.
(7) Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani.
(8) Lakó- és üdülőterület, valamint az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek.
(9) Dögtemető, dögkút, szennyvíziszap tároló nem létesíthető.
Korlátozások, védőterületek
10. § (1) Építési korlátozás alá esnek az országos közutak külterületi szakaszain a tengelyvonaltól számított 50-50 m távolságon belül első területek, ahol építményt elhelyezni, csak a mindenkor hatályos jogszabályok szerint lehet.
(2) Építési korlátozás alá esnek a közművezetékek és közműlétesítmények védőtávolságán belül a mindenkor hatályos jogszabályok szerint.
(3) Építési korlátozás alá esik a temető 50 m-es környezete, ahol kegyeletsértő, zajos tevékenység nem folytatható.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
11. § (1) A helyi közút céljára történő lejegyzés előtt az útszélesítésre szabályozási vonallal jelölt területsávokat közforgalom számára megnyitott magánútként vagy közútként kell lejegyezni.
(2) Településrendezési szerződést kell kötni a szabályozási terven újonnan beépítésre szánt vagy átépítésre kerülő területeken a telekalakítás előtt, illetve ha nincs telekalakítás, akkor a beépítés előtt a vonatkozó helyi önkormányzati rendeletben rögzített szabályok szerint.
Közművek előírásai
12. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
(3) A település újonnan beépítésre szánt vagy jelentős átépítésre kerülő építési övezeteiben előírt közművesítettség mértéke:
a) falusias lakóterület övezetekben: teljesen közművesített
b) településközpont vegyes terület övezetekben: teljesen közművesített
c) kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezetekben: teljesen közművesített
d) Ipari gazdasági területek övezetekben: teljesen közművesített
e) különleges beépítésre szánt területek övezeteiben: teljesen közművesített
(4) A település már kialakult beépítésre szánt övezeteiben előírt közművesítettség mértéke:
a) falusias lakóterület övezetekben: részlegesen közművesített
b) településközpont vegyes terület övezetekben: részlegesen közművesített
c) kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezetekben: részlegesen közművesített
d) Ipari gazdasági területek övezetekben: részlegesen közművesített
e) különleges beépítésre szánt területek övezeteiben: részlegesen közművesített
(5) Albertkázmérpuszta településrészen a (3) bekezdésben előírtaktól eltérően a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban is lehetséges.
(6) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
(7) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(8) A település újonnan beépítésre szánt területén gazdasági területet kialakítani csak a zárt szennyvízelvezető hálózatra való csatlakozás kiépítésével szabad. Ha a hálózati csatlakozási lehetőség távolsága meghaladja az 300 m-t, akkor a vonatkozó jogszabályban részletezett részleges közművesítettség is elfogadott.
(9) A település újonnan beépítésre szánt vagy jelentős átépítésre kerülő építési övezeteiben esztétikai és területgazdálkodási szempontból új nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia-ellátási hálózatot építeni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.
(10) Településrendezési szempontból a távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni. Ahol a föld feletti vezetés egyelőre fennmarad területgazdálkodási okokból, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
Építés általános szabályai
13. § (1) Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken a telkek kialakításának, illetve beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani.
(2) Az építési övezetekben a már kialakult telken (1) bekezdésben hivatkozott előírásoktól az alábbiak szerint lehet eltérni.
a) Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható az övezetre előírt épületmagasság betartása mellett, de a telek beépítettsége tovább nem növelhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni.
b) Ha a telek jelenlegi területe kisebb, mint az övezetre előírt (azaz a kialakítható telekterület), akkor a telek csak akkor építhető be, ha az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (tűztávolság, oldal-, elő-, és hátsókert méretek) betarthatók. A jelenlegi telekméretek – közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők.
c) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható és bővíthető, de a jelenlegi épületmagassága tovább nem növelhető.
d) Ha a telek jelenlegi beépítési módja nem felel meg az övezetre előírtnak, vagy az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt átépítésnél, vagy új épület elhelyezésénél nem érvényesíthető, akkor az épület az övezeti előírástól eltérő beépítési móddal is (oldalhatáron álló, szabadonálló vagy ikres) elhelyezhető, a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betartása mellett.
(3) Az egyes telkeken az épületek elhelyezésekor a következő szabályokat kell figyelembe venni:
a) ha a szabályozási terven van jelölt építési vonal, akkor az előkert mélységét mindig az határozza meg.
b) ha a szabályozási terven nincs jelölt építési vonal, akkor az új épületet a meglévő épületek vonalára kell építeni. Ha az utcában nem egységes a kialakult előkert méret, akkor a szomszédos telkek előkert méretének valamelyikéhez kell igazodni vagy a két szomszédos épület előkertjének átlagát kell figyelembe venni.
c) ha a szabályozási terven építési hely került meghatározásra, akkor az építményt az építési helyen belül bárhol el lehet helyezni.
d) ahol a szabályozási terven nem kialakult beépítésnél nincs jelölt építési vonal ott az előkert mértéke 5 m.
e) Lakóterületen és településközpont vegyes területen lévő saroktelek esetén, ha nincs jelölt építési vonal a telek hosszabb oldalhatárával párhuzamos előkert mérete 3 m-ig csökkenthető.
f) Újonnan beépítésre szánt területen belterületbe vonás előtt a telek műveléshez szükséges, gazdasági célú épület 5%-os maximális beépíthetőséggel, az utcafronti telekhatártól min. 20 m előkert tartásával helyezhető el.
(4) Terepszint alatti építmény a telek – építési előírásokban meghatározott – beépíthető területének 100%-a, és a telek nem beépíthető (szabad) területének 50% alatt létesíthető.
(5) A szabályozási terven jelölt telken belüli védőfásítás telepítését az épület használatba vételi engedély megkéréséig el kell végezni. Az övezeteken belül szabályozott telken belüli védőfásítás területén épület nem építhető. Az építési telkeken a kötelező telken belüli védőfásítás a telkek gyalogosan és gépjárművel történő megközelítése céljából megszakítható. A telken belüli védőfásítás minimum az alábbiak szerint alakítható ki: háromszintű gyep +40 db cserje/150 m2 + 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2 növényzet formájában kell, hogy megvalósításra kerüljön.
(6) A parkolóállások és az azok megközelítésére szolgáló felületek nem számíthatóak be a zöldfelületbe.
(7) Oldalhatáron álló beépítésű övezetekben, ha a főépület a beépítési oldalsó telekhatára szerinti építési határvonalától 3,0 m-nél jobban elhúzásra kerül, és az épület oldalsó telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában 1,80 m-es mellvédmagasságnál alacsonyabb nyílászáró kerül, akkor az épület melletti telekhatárszakaszon átlátást gátoló tömör kerítés építendő, vagy élősövény telepítendő.
(8) Az oldalhatáron álló beépítésnél a beépítési oldalhatár az utcában kialakult oldalhatár. Nem kialakult területen K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a nyugati, ÉNy-DK az északkeleti, ÉK-DNY telekfekvésnél az északnyugati oldalhatáron. Az állattartás céljára szolgáló építmények (ól, istálló, kifutó, trágyatároló, trágyalé-tároló stb.) építése, bővítése esetén betartandó távolságokat a 3. melléklet tartalmazza.
Lakóterületek építési övezetei
14. § (1) A lakóterület sajátos építési használata szerint falusias lakóterület (Lf) lehet.
(2) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) Falusias lakóterületen lakásonként telken belül min. 1 db parkolót kell biztosítani.
(4) A falusias lakóterületen (Lf) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
Falusias lakóterület építési övezetei Várbalog településrészen
15. § (1) Várbalog településrészen falusias lakóterületen a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.
(2) Várbalog településrészen falusias lakóterületen telkenként maximum egy db maximum kettő önálló rendeltetési egységgel rendelkező főépítmény helyezhető el. Nem tekintendő önálló rendeltetési egységnek a lakóépülettől külön épületben elhelyezett garázs, tároló.
(3) Falusias lakóterületen oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalkert:
a) ha a telekszélesség kisebb mint 21 m, akkor min. 6,0 m,
b) ha a telekszélesség 21-25 m között van, akkor a 6,0 m + (telekszélesség-21 m) képlettel számított érték
c) ha a telekszélesség nagyobb mint 25 m, akkor min. 10,0 m.
Falusias lakóterület építési övezetei Albertkázmérpuszta településrész
16. § (1) Albertkázmérpuszta településrész Lf1 falusias lakóterület övezetében elhelyezhető:
a) főépítményként telkenként
aa) egy darab, egylakásos lakóépület, vagy
ab) az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató rendeltetésű létesítmény helyezhető el, melyben lakás a tulajdonos számára kialakítható
b) a fő funkciót kiegészítő épületként telkenként gépjármű és egyéb tároló helyezhető el
c) az építési helyen belül az építési hely előkerti határvonalára vagy ahhoz legközelebb az aa)-ab) alpontokban felsorolt épületek építhetők;
d) a gépjármű és egyéb tároló az építési helyen belül, a fő funkciójú épülettel megegyező oldalhatárra, vagy attól 1,0 m-re helyezendő el úgy, hogy azok homlokzatszélessége és homlokzatmagassága a főépület ezen paramétereit ne haladja meg.
(2) A falusias lakóterület Lf3 jelű alövezetében
a) fő funkciót hordozó épületként telkenként egy darab, legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el
b) a fő funkciót kiegészítő épületként gépjármű és egyéb tároló;
c) az építési helyen belül az építési hely előkerti határvonalára vagy ahhoz legközelebb az a) pontban felsorolt épület építhető;
(3) A falusias lakóterület Lf4 jelű alövezetében
a) fő funkciót hordozó épületként
aa) egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület,
ab) az aa) albekezdésben meglévő épület esetén a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település többi lakótömbjében szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági, ipari) rendeltetésű épület;
b) a fő funkciót kiegészítő épületként
ba) gépjármű és egyéb tároló,
bb) állattartó épület helyezhető el;
c) az építési helyen belül az építési hely előkerti határvonalára vagy ahhoz legközelebb az aa)-ab) alpontokban felsorolt épületek építhetők
d) ha az épület rövidebb oldalán oromfalas kialakítású, akkor az övezti jelben szabályozott a maximális épültmagasságot egy oromfal estén 25 cm-rel, két oromfal estén 50 cm-rel meghaladhatja;
(4) A falusias lakóterület Lf5 és Lf8 jelű alövezetében
a) fő funkciót hordozó épületként az alapfokú ellátást szolgáló egyházi, igazgatási, oktatási, egészségügyi, szociális, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató rendeltetésű létesítmény helyezhető el;
b) fő funkciót kiegészítő épületként a telken folyó tevékenységből adódó tároló épület helyezhető el;
(5) A falusias lakóterület Lf2, Lf6 és Lf7 és Lf9 jelű alövezetében
a) fő funkciót hordozó épületként
aa) egy darab egylakásos lakóépület,
ab) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató rendeltetésű épületek építhetők;
b) fő funkciót kiegészítő épületként a telken folyó tevékenységből adódó tároló épület helyezhető el
(6) A falusias lakóterület Lf10 jelű alövezetében
a) fő funkciót hordozó épületként telkenként egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el;
b) a fő funkciót kiegészítő épületként gépjármű és egyéb tároló;
c) az építési helyen belül az építési hely előkerti határvonalára vagy ahhoz legközelebb az a) pontban felsorolt épület építhető;
(7) A falusias lakóterület Lf11 és Lf12 jelű alövezetében
a) fő funkciót hordozó épületként telkenként egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el;
b) a fő funkciót kiegészítő épületként gépjármű és egyéb tároló;
c) az építési helyen belül az építési hely előkerti határvonalára vagy ahhoz legközelebb az a) pontban felsorolt épület építhető;
Településközponti vegyes területek építési övezetei
17. § (1) A község területén a vegyes területek sajátos építési használata szerint településközponti vegyes terület található, amely terület egy vagy több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A településközpont vegyes területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) Településközpont vegyes területen a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.
(4) A településközpont vegyes területen (Vt) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
(5) Vt övezetben lakás, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató rendeltetésű épületek illetve ezen funkciókat kiszolgáló építmények helyezhetők el. A Vt övezetben telkenként egy db lakásrendeltetést tartalmazó épület helyezhető el. A lakásrendeltetést tartalmazó épület, max. három rendeltetést tartalmazhat, amiből lakás maximum kettő lehet.
(6) Az építési övezetben állattartási építmény nem helyezhető el.
(7) Településközpont vegyes területen lakásonként telken belül min. 1 db parkolót kell biztosítani.
Gazdasági területek építési övezetei
18. § (1) A gazdasági terület sajátos építési használata szerint lehet:
a) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
b) egyéb ipari gazdasági terület (jelentős mértékben nem zavaró hatású) (Gip)
(2) A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület sajátos előírásai
19. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen a vonatkozó jogszabályban1 engedett építmények helyezhetők el.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen (Gksz) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
(3) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen nagyüzemi állattartó épület nem helyezhető el.
(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezeteiben az előírt legnagyobb épületmagasság egyedi esetekben, csak ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló stb.) a beépíthető terület 5%-ában 15,0 m-ig növelhető.
(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) övezetekben a gazdasági tevékenységi célú, épületen belül a tulajdonos vagy használó és a személyzet számára egy szolgálati lakás kialakítható.
(6) A kereskedelmi szolgáltató terület övezetein belüli és közvetlen közterületi környezetében lévő föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos:
a) olyan növényzet telepítése és tűrése, amelynek magassága kifejlett állapotában meghaladja a 4 métert,
b) olyan növényzet telepítése és tűrése, amely a nyomvonal és az oszlopok járművel való megközelítését akadályozza.
(7) Az szabályozási terven jelölt telken belüli védőfásítás telepítését a használatba vételi engedély megkéréséig el kell végezni.
Ipari gazdasági terület sajátos előírásai
20. § (1) Az ipari gazdasági terület (Gip) elsősorban a környezetüket jelentős mértékben nem zavaró ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen a vonatkozó jogszabályban engedett építmények helyezhetők el.
(3) Az ipari gazdasági területen (Gip) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
(4) Elhelyezhető az övezetekben irodaépület.
(5) Az ipari gazdasági terület övezeteiben az előírt legnagyobb épületmagasság egyedi esetekben, csak ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló stb.) a beépíthető terület 5%-ában 15,0 m-ig növelhető.
(6) Ipari gazdasági területen nagyüzemi állattartó épület nem helyezhető el.
(7) Az ipari gazdasági terület övezetein belüli és közvetlen közterületi környezetében lévő föld feletti elektromos vezeték biztonsági övezetében tilos:
a) olyan növényzet telepítése és tűrése, amelynek magassága kifejlett állapotában meghaladja a 4 métert,
b) olyan növényzet telepítése és tűrése, amely a nyomvonal és az oszlopok járművel való megközelítését akadályozza.
Különleges beépítésre szánt területek építési övezetei
21. § (1) A különleges terület sajátos használata szerint lehet:
a) lovassport célú terület (K-Lsp)
b) idegenforgalmi (K-Id)
(2) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) A különleges beépítésre szánt területeken telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
Lovassport célú terület (K-Lsp)
22. § A lovassport célú terület (K-Lsp) a lovassport és az azt kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.
Idegenforgalmi terület (K-Id)
23. § (1) A különleges idegenfogalmi területen (K-Id) elhelyezhetők: a turista- és idegenforgalom, szálláshely szolgáltatás és kapcsolódó létesítményei, vendéglátó létesítmények, a pihenést és sportolást, testedzést, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények, a terület fenntartásához szükséges építmények valamint a tulajdonos és a személyzet számára egy db szolgálati lakás, parkoló, igazgatási és irodaépületek.
(2) Az övezetben a lakás és minden üdülő önálló rendeltetési egysége után min. 1 db parkolót kell biztosítani.
Közlekedési és közmű terület övezet előírásai
24. § (1) A közlekedési és közműterület sajátos használata szerint közúti közlekedési terület (KÖu) lehet.
(2) A közúti közlekedési övezet (KÖu) elsősorban
Zöldterület övezeti előírásai
25. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, mely nagysága és sajátos használata szerint lehet közkert vagy közpark.
(2) Zöldterületen a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.
(3) Zöldterület létesítése, rekonstrukciója, azokban építmények elhelyezése csak kertészeti szakvélemény, terv alapján történhet.
(4) Zöldterületen fák kivágása, csonkolása csak akkor engedhető meg, ha a fa egészségi állapota, a balesethárítás, vagy a közegészségügyi szempontok azt feltétlenül szükségessé teszik.
(5) A zöldterület telkén épület legfeljebb 4,50 m beépítési magassággal helyezhető el.
Erdőterület övezeti előírásai
26. § (1) Az erdőterület a területfelhasználási célja szerint lehet:
a) véderdő (Ev)
b) gazdasági erdő (Eg)
c) közjóléti erdő (Ek)
d) turisztikai erdő (Et)
(2) Erdőterületen a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.2
Mezőgazdasági terület
27. § (1) Mezőgazdasági terület a tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása alapján általános mezőgazdasági terület (Má)
(2) Általános mezőgazdasági általános területen (Má) a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.
(3) Má övezetben a minimálisan kialakítható teleknagyság 1500 m2, a minimális telekszélesség 10 m.
(4) Mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építményei a legalább 1500 m2 nagyságú, legalább 15 m szélességű telken, szabadonálló beépítési móddal, max. 2%-os beépíthetőséggel, max. 3,5 m-es épületmagassággal, helyezhetők el.
(5) Általános mezőgazdasági területen (Má) lakóépület nem helyezhető el.
(6) Birtoktest a vonatkozó jogszabály szerint kialakítható.
(7) A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. A mezőgazdasági táblák szegélyei mentén a szabályozási terv tervlapjain jelölt helyeken a terület tulajdonosainak új fasorokat, védőerdősávokat kell ültetniük.
(8) Mezőgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol lakóépület vagy mezőgazdasági épület került elhelyezésre.
(9) Mezőgazdasági területen a beépítés feltételének közművesítettségi mértéke részleges közművesítettség.
Vízgazdálkodási terület (V) övezeti előírásai
28. § (1) A vízgazdálkodási területbe (V) tartoznak a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek, a vízfolyások, tavak, tározók, vízmedre, vízbeszerzési területek és védő területeik, illetve vízmű területek.
(2) Vízgazdálkodási területen a vízkárelhárítási, vízgazdálkodási létesítmények, továbbá a vízi sport, strandolás, horgászat közösségi építményei alakíthatók ki a külön jogszabályok figyelembevételével.
Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei előírásai
29. § A különleges beépítésre nem szánt terület sajátos használata szerint lehet:
a) temető (Kt)
b) sportolási célú terület (K-Sp)
c) megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület (K-En).
Különleges temető (Kt) övezet előírásai
30. § (1) A különleges-temető (Kt) övezetbe a község temetői és azok bővítési területei tartoznak.
(2) Az övezetben a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények (ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, urnafal, szerszámtároló, őrzés építményei stb.) helyezhetők el max. 10%-os beépíthetőséggel.
(3) Az övezetben szolgálati lakás nem létesíthető.
(4) Legkisebb zöldfelületi arány a telek 60%-a. A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.
(5) A temetőn belül keletkezett hulladékot a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell kezelni. A hulladékgyűjtő helyet gépjárművel könnyen megközelíthető helyen kell kijelölni, és gondoskodni kell a hulladék rendszeres elszállításáról vagy – szerves hulladék esetén – helyszíni komposztálásáról. A szerves és szervetlen hulladékot egymástól elkülönített, zárt (szerves hulladék estén áttört) tárolóban kell elhelyezni.
Különleges sportolási célú (K-Sp) terület
31. § (1) A különleges sportolási célú (K-Sp) területen sportolási és rekreációs célú területek.
(2) A (K-Sp) építési övezetben sportépítmény, rekreációs, közösségi, szórakoztató építmény és ezek kiszolgálását szolgáló építmény helyezhető el.
(3) A K-Sp jelű építési övezetben szabadonálló beépítési móddal, max. 5% beépíthetőséggel, max. 6,0 m-es épületmagassággal, min. 60%-os zöldfelülettel.
Megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület (K-En) övezet előírásai
32. § A különleges megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló területen napelempark és az azt kiszolgáló építmények helyezhetők el max. 10%-os beépíthetőséggel, max. 4,5 m-es épületmagassággal, minimum 50%-os zöldfelülettel.
33. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
34. §3
35. §4
OTÉK 19.§ és 32. §
OTÉK 28.§
A 34. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 35. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.