Völcsej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2005. (V. 17.) önkormányzati rendelete

A helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2018. 09. 06- 2023. 11. 15

Völcsej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2005. (V. 17.) önkormányzati rendelete

A helyi építési szabályzatról

2018.09.06.

Völcsej Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az épített környezet alakításáról az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6/A. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, és az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § A rendelet

- az SZ-J1 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (belterület) (a továbbiakban: SZ-J1 terv), Rp.I.229-2 munkaszámú tervlappal
- az SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II.(külterület) (a továbbiakban: SZ-J2 terv);
- az SZ-Á jelű, Átmeneti szabályozási előírások (a továbbiakban: SZ-Á terv)
című, Rp.I.229-1 munkaszámú tervlapokkal, valamint az 1. sz. mellékletben szereplő út mintakeresztszelvényekkel és a 2. számú mellékletben szereplő ütemezéssel, az SZJ-1/M. számú, 001/2013 munkaszámú tervlapján jelölt, az SZJ-2/M.számú és 007/2018 munkaszámú tervlapján jelölt módosítással érintettet tömbterületére mint mellékletekkel együtt kell alkalmazni.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Völcsej község közigazgatási területére, kivéve az alábbi ingatlant: belterület 225 hrsz.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

Szabályozási elemek

3. § (1) Kötelező szabályozási elem

a) beépítésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt területek határvonala

b) a belterület határvonala

c) a szabályozási vonal

d) az eltérő területfelhasználási egységek határvonala

e) az építési övezetek határvonala

f) az építési hely határa

g) az építési vonal

(2) Az eltérő területfelhasználási egységek határvonala és az övezeti határvonal az SZ-J1 terven jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett 10-10 m méterig elmozdítható.

(3) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a (2), illetve a 4. § (6) bekezdésben szabályozott eseteket – a szerkezeti terv, a szabályozási terv és/vagy a helyi építi szabályzat módosítása szükséges figyelembe véve a külön jogszabály szerinti előírásokat.

(4) Irányadó szabályozási elem

- az azonos terület-felhasználási és övezeti besorolási telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.
(5) Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei közötti megváltoztatható.
(6) A község területű a meglévő és a tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazó.
(7) Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott terület-felhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.

A telekalakítás általános szabályai

4. § (1) Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások iránya meg kell, hogy egyezzen az irányadó telekhatár vonal irányával.

(2) A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében

a) Az új területfelhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi és vegyes területfelhasználású telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességű telkek szélességének aránya nem lehet több 1,5-nél.

b) A már kialakult telekosztású lakterületi és vegyes területfelhasználású telektömbben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatárrendezés) a kialakult telkek megváltoztatás eredményezi, a telekátalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 1,5 lehet.

Amennyiben az új telekszélességgel számított arányszám meghaladja az előírtat, de a telekátalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telekátalakítás engedélyezhető.

(3) A kialakult telekosztású, nem megváltozó lakóterületi és vegyes területfelhasználású tömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó övezeti előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.

Amennyiben a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő új telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.
(4) Telekcsoport újraosztása estén a telekalakítás telektömbönként ütemezhető. A telekátalakítással érintett telkek telektömbön kívüli visszamaradó részei nem kell, hogy az építési telekre vonatkozó előírásoknak megfeleljenek.
(5) Kialakult telekosztású lakó és vegyes területfelhasználású telektömb saroktelkei, vagy a saroktelek a vele szomszédos telekkel együtt az övezetre vonatkozó előírásoktól eltérő mérettel és módon is alakítható az alábbiak szerint:
A telekalakítás eredményeként létrejövő új építési telek megengedett legkisebb telekmélysége 40,0 m, valamint a visszamaradó építési telek megengedett legkisebb területe 700 m2.
(6) A külön rendeletben foglaltak szerinti telekalakítási terv kötelezettségével érintett területeken a telekalakítási tervben az SZ-J1 terven rögzített keretek között a közlekedési területek helye és mérete pontosítható.
(7) Az SZ-J1 terven az övezeti jelben és/vagy a helyi építési szabályzatban „SZT” jellel jelölt telekméret SZ-J1 terv szerint kialakítandó telekméretet jelent.
(8) Az SZ-J1 terven é/vagy a helyi építési szabályzatban az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára történő lejegyzést, és a telekhatár kiigazítást.

A telek beépítésének általános szabályai

5. § (1) A közterület bővítése céljából szabályozási vonallal érintett, már beépített építési telkekre a közterület lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is adható építési engedély. Ez esetben az építési hely határait az új közterülethatártól kell számítani.

(2) Közterület bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.

(3) Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden esetben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 18,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.

(4) Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző északi oldalon áll.

A létesítmények elhelyezésének általános szabályai

6. § (1) Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.

(2) Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.

(3) Ha az oldalsó telekhatárok az utcai építési vonallal a merőlegestől eltérő szöget zárnak be, egy telektömbön belül az épületek egységesen fogazottan is elhelyezhetők.

(4) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi és a vegyes területfelhasználású telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatmagassága* és utcai homlokzatszélessége** a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.

(5) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkció magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a nagyobbik építménymagasságának mértékénél.

(6) Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és a (5) bekezdésbeli épületek – figyelemmel a védőtávolságokra is – közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani.

Környezetvédelem

7. § (1) Vízvédelmi besorolás:

a) felszín alatti vizek: „B” kiemelten érzékeny terület

b) felszíni vizek: 3. vízminőség védelmi területi kategória

(2) A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell, hogy a közterület levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit okozó növényfajtáktól származó virágpor részecskék mennyisége az alábbi értékeket ne haladja meg:

a) fű, bokrok 100 pollen/m3

b) fűfélék 30 pollen/m3

(3) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.

(4) A közigazgatási területen hulladéklerakó hely – hulladékudvar kivételével – nem alakítható ki.

Táj- és természetvédelem

8. § (1) Természeti területek: 010/4; 017; 025/1; 025/4-7; 026; 027; 032/2; 033

Védelemre tervezett területek: 041/2; 042; 043; 045; 046/1; 046/3-5; 047/3; 048/1; 049/7
A védett területen épület nem építhető.
A területre vonatkozó természetvédelmi előírásokat külön jogszabály tartalmazza.
(2) Az SZ-J2 terven M kf –ként megjelölt gyepterületek művelési ága nem változtatható meg.
(3) Az alsóbbrendű kisebb forgalmú utak (országos mellékkút, jelentős mezőgazdasági feltáró út) külterületi szakaszai mentén útkísérő fásítást kell létrehozni.
(4) Természeti érték
a) Helyi védett természeti érték:
- 2 db vadgesztenyefa (település sopronhorpácsi végén)
- 2 db vadgesztenyefa (Fő u. 8. sz. előtt)
b) A vadgesztenyefák csak élet- és balesetveszély esetén erdészeti vagy kertészeti szakvélemény alapján vághatók ki.

Zöldfelületek

9. § (1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani.

A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.
(2) A nem közterületi zöldfelületek közt az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.
(3) A gazdasági területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(4) Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.

Művi értékvédelem

10. § (1) Műemlékek: Törölve

(4) Régészeti értékek:

a) Régészeti lelőhelyek:

- 230/1-7; 232/1-4; 233-238
- 80/8-12
b) A fent felsorolt területeken a földmunkával járó tevékenységek megkezdése előtt megelőző régészeti feltárás elvégzése szükséges.
c) Régészeti értékek előkerülése esetén a külön jogszabály szerint kell eljárni.

Védőtávolságok, védőterület

11. § (1) Törölve

(2) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten

- 20 kV-os vezeték: 5,0 - 5,0 m
- 35 kV-os vezeték: 5,0 - 5,0 m
- 120 kV-os vezeték: 18,0 - 18,0 m
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.
(3) Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:
- közényomású gázvezeték: 5,0 - 5,0 m.
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.
(4) A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.
(5) A vízfolyások (Öreg árok), csatornák, vízfelületek parti sávja a partvonaluk mentén húzódó 6,0 - 6,0 m területsáv.
A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.
(6) Az oktatási, szociális és egészségügyi intézmény védőterülete a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.

Területfelhasználási, övezeti előírások az általános és a sajátos használat szerint

12. § (1) A település közigazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolóik:

a) Beépített és beépítésre szánt terület
1. Lakóterület
- falusias lakóterület Lf
2. Vegyes terület
- településközpont Vt
3. Gazdasági terület
a) kereskedelmi, szolgáltató Gksz
b) ipari terület Gip
c) jelentős mértékű zavaró hatású ipari Gipz
4. Különleges terület
- temető KT
- sportterület KSP
b) Beépítésre nem szánt terület
1. Közlekedési és közműterület
- közút terület KÖu
- közműterület Köm
2. Zöldterület Z
3. Erdőterület E
4. Mezőgazdasági terület M
5. Vízgazdálkodási terület V

Az övezeti jel értelmezése

13. § Területfelhasználási elem:

beépítési mód
(oldalhatáron álló, szabadonálló)

megengedett legnagyobb beépítettség (%)

legkisebb kötelező zöldfelület (%)

megengedett legnagyobb építménymagasság (m)

kialakítható legkisebb építési telekszélesség (m)

kialakítható legkisebb építési telekmélység (m)
kialakítható legkisebb építési telekterület (m2)

Beépítésre szánt terület

1. Lakóterület

14. § (1) A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint:

- falusias lakóterület Lf
(2) A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhető:
a) fő funkciót hordozó épületként
1. egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület
2. önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, kézműipari és intézményi épület
3. a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a szabályozott terület lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) építmény
b) a fő funkciót kiegészítő épületként
1. gépjármű és egyéb tároló
2. pince
3. állattartó épület figyelemmel a külön állattartói rendeletben foglaltakra
4. kisipari műhely
(3) A telkeken a (2) bekezdés b) pont 1., 2., 3., 4., alpontokban felsorolt épületek csak a (2) bekezdés a) pont 1., 2., 3. alpontban felsorolt épületek megléte esetén, vagy azokkal egyidejűleg építhetők.
(4) Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak a (2) bekezdés a) pont 1., 2., 3. alpontban felsorolt épületek építhetők.
(5) Önálló épületként a (2) bekezdés a) pont 2., 3. alpontban felsorolt épületeket az előkerti építési hely határa vonalra illeszkedően kell építeni. Amennyiben a (2) bekezdést a) pont 2., 3. alpontban foglaltak az egyik lakás helyén létesülnek, az utcához közelebb a (2) bekezdés a) pont 2., 3. alpontban felsorolt funkciók kerülhetnek.
(6) Övezeti előírások

Lf

Az építési hely

Elhelyezkedés


Előkert

Oldalkert



Hátsókert

kialakult, vagy ettől eltérő szándék esetén oldalhatáron álló

kialakult, egyben építési vonal

kialakult, ha ez >6,0 m, akkor
új építés esetén 6,0 m, 14 m vagy ennél keskenyebb telek esetén 4,5 m

ahol az SZ-J1 terv nem jelöli 6,0 m

Beépíthetőség

megengedett

Legnagyobb beépítési (%)






Legkisebb zöldfelület %

30%, vagy ha az építési hely ennél kisebb,
akkor legfeljebb annak területe, ha a kialakult
állapot ezt meghaladja bontás és új építés esetén az ehhez való közelítéssel a túlépítés
megengedhető
50%

Telekalakítás

Alakítható

Legkisebb telekszélesség /m/
Legnagyobb telekszélesség /m/

Legkisebb mélység /m/

Legkisebb telekterület /m2/

14,0 m, figyelemmel a 4. § (2) b. pontja,
valamint a (3) és (5) bekezdésére


40,0 m


900 m2

Épület

Megengedett legnagyobb építménymagasság

az illeszkedő szabályai szerint, figyelemmel a
6. § (4) bekezdés e, de legfeljebb 4,5 m.
Nem utcavonalon megvalósuló mezőgazdasági építmény esetén legfeljebb 6,0 m.

Közműellátás

Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- közüzemi szennyvízcsatornával

Környezet-védelem





szennyvízelbánás


a csatornahálózatra kötelező a rákötés
kötelező hulladékelszállítás.

Lf-O-30/50
4,5-18/35/900

Lf-O-30/50
4,5-18/40/900

Az építési hely

Elhelyezkedés
Előkert

Oldalkert

hátsókert

Oldalhatáron álló
5,0 m egyben építési vonal
6,0 m

6,0 m

Oldalhatáron álló
5,0 m egyben építési vonal
6,0 m

6,0 m

Beépíthetőség

megengedett

Legnagyobb beépítési (%)

Legkisebb zöldfelület %

30 %


50 %

30 %


50 %

Telekalakítás

alakítható

Legkisebb telekszélesség /m/

Legnagyobb telekszélesség /m/

Legkisebb telekmélység /m/
Legkisebb telekterület /m2/

18 m


35 m



900 m2

18 m


40 m



900 m2

Épület

Megengedett legnagyobb építménymagasság

4,5 m

4,5 m

Közműellátás

Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- közműves szennyvízcsatornával

Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- közműves szennyvízcsatornával

Környezet-védelem

szennyvízelbánás

a csatornahálózatra kötelező a rákötés kötelező hulladékelszállítás

a csatornahálózatra kötelező a rákötés kötelező hulladékelszállítás

Közmű-elhelyezés

Elektromos és hírközlési vezetéket térszín alatt kell elhelyezni

Elektromos és hírközlési vezetéket térszín alatt kell elhelyezni

Lf-O-30/50
4,5-18/50/900

Lf-O-30/50
4,5-18/60/1080

Lf-O-30/50
4,5-18/SZT/900

Az építési hely

Elhelyezkedés
Előkert

Oldalkert

hátsókert

Oldalhatáron álló
5,0 m egyben építési vonal
6,0 m

6,0 m

Oldalhatáron álló
5,0 m egyben építési vonal
6,0 m

6,0 m

Oldalhatáron álló
5,0 m egyben építési vonal
6,0 m

6,0 m

Beépíthetőség

megengedett

Legnagyobb beépítési (%)

Legkisebb zöldfelület %

30 %


50 %

30 %


50 %

30 %


50 %

Telekalakítás

alakítható

Legkisebb telekszélesség /m/

Legnagyobb telekszélesség /m/

Legkisebb telekmélység /m/
Legkisebb telekterület /m2/

18 m


50 m






900 m2

18 m


60 m






1080 m2

18 m


SZ-J1 szerint






900 m2

Épület

Megengedett legnagyobb építménymagasság

4,5 m

4,5 m

4,5 m

Közműellátás

Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- közműves szennyvízcsatornával

Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- közműves szennyvízcsatornával

Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- közműves szennyvízcsatornával

Környezet-védelem

szennyvízelbánás

a csatornahálózatra kötelező a rákötés kötelező hulladékelszállítás

a csatornahálózatra kötelező a rákötés kötelező hulladékelszállítás

a csatornahálózatra kötelező a rákötés kötelező hulladékelszállítás

Lf-SZ-30/50
4,5-18/SZT/1080

Lf-SZ-30/50
4,5-18/45/850

Az építési hely

Elhelyezkedés
Előkert

Oldalkert

hátsókert

szabadonálló
5,0 m egyben építési vonal
6,0 m

6,0 m

szabadonálló
5,0 m egyben építési vonal
6,0 m

6,0 m

Beépíthetőség

megengedett

Legnagyobb beépítési (%)

Legkisebb zöldfelület %

30 %


50 %

30 %


50 %

Telekalakítás

alakítható

Legkisebb telekszélesség /m/

Legnagyobb telekszélesség /m/

Legkisebb telekmélység /m/
Legkisebb telekterület /m2/

18 m


SZ-J1 terv szerint



1080 m2

18 m


45 m



850 m2

Épület

Megengedett legnagyobb építménymagasság

4,5 m

4,5 m

Közműellátás

Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- közműves szennyvízcsatornával

Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- közműves szennyvízcsatornával

Környezet-védelem

szennyvízelbánás

a csatornahálózatra kötelező a rákötés kötelező hulladékelszállítás

a csatornahálózatra kötelező a rákötés kötelező hulladékelszállítás
(7) Saroktelken, oldalhatáron álló beépítés esetén, az előkert méretét a szabályozási terv tartalmazza, annak hiányában kialakult vagy 5 m .

2. Vegyes terület

15. § (1) A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint:

- településközpont vegyes terület Vt
(2) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épületek elhelyezésére szolgál.
(3) A településközpont vegyes terület telkein elhelyezhető
a) telkenként összesen legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépületek
b) helyi szintű intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, a megengedett lakásszámot meg nem haladó szobaszámú szálláshely-szolgáltató, egyházi, oktatási, igazgatási, egészségügyi, szociális szórakoztató épület és sportépítmények
c) nem zavaró hatású gazdasági építmények.
(4) Övezeti előírások

Vt- O – 40/40
5,5 – 16/45/720

Az építési hely

Elhelyezkedés

Előkert




Oldalkert

Hátsókert

oldalhatáron álló

kialakult, egyben építési vonal
ettől eltérni a telek belseje felé
legfeljebb 3 m-rel lehet


5,0 m

6,0 m

Beépíthetőség

megengedett

Legnagyobb beépítési (%)

Legkisebb zöldfelület %

40%



40%

Telekalakítás

alakítható

Legkisebb telekszélesség /m/

Legkisebb mélység /m/

Legkisebb telekterület /m2/

16,0 m


45,0 m


720 m2

Épület

Megengedett legnagyobb építménymagasság

az illeszkedő szabályai szerint, figyelemmel a
6. § (4) bekezdés e, de legfeljebb 5,0 m.

Közműellátás

Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- közüzemi szennyvízcsatornával

Környezet-védelem





szennyvízelbánás


a csatornahálózatra kötelező a rákötés
kötelező hulladékelszállítás.

3. Gazdasági terület

16. § A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:

a) kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz

b) egyéb ipari terület Gipe

c) jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület Gipz

a) Kereskedelmi, szolgáltató terület

17. § (1) A területen jelentősen nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül lakások, igazgatási és iroda épület, egészségügyi, szociális épület építhető.

(2) Övezeti előírások

b) Egyéb ipari terület

18. § (1) Az ipari területen a feldolgozóipar, az építőipar, a javítás, szállás, raktározás, a mezőgazdasági és erdőgazdasági termények tárolása céljára szolgáló épületek és az ezeket kiszolgáló igazgatási, szociális, kereskedelmi épületek építhetők.

(2) Az ipari terület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m2-ként egy lombos fát kell elültetni.

(3) Övezeti előírások

c) Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület

19. § (1) A területbe (jele: Gipz ) az állattartó telephely tartozik.

(2) A területen az állattartó tevékenységhez, valamint a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó géptároló, terménytároló, kezelő épületek, igazgatási és szociális épületek építhetők.

(3) A terület telkeinek eltérő területfelhasználású területtel érintkező telekhatárai mentén legalább 10,0 m széles, takaró-védőfásítát kell létrehozni.

(4) Övezeti előírások:

4. Különleges terület

20. § (1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint

a) temető KT

b) sportterület KSP

(2) A temető területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.

Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 3 %
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80 %
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
(szakrális építmény esetén: 6,0 m)
Építési hely határai: minden telekhatártól 10,0 m.
(3) a) A sportterületen sportpályák és az azokhoz kapcsolódó kiszolgáló építmények, parkolók építhetők.
b) Övezeti előírások
K Sp
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 10%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 20%*
Megengedett legnagyobb burkolt felület: 10%*
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
Alakítható telek: SZ-J1 terv szerint
építési hely határai: a telekhatároktól mérten 6,0 m
Egyéb: A parkolói szükséglet saját
Telken belül biztosítható.
*a sportpályák nem számítandó bele
(4) A különleges terület telkeit el kell látni:
a) közműves villamosenergia vezetékkel,
b) közműves ivóvízvezetékkel,
c) közműves szennyvízvezetékkel,
- a telkekről csapadékvíz a közterületre nem vezethető.
Beépítésre nem szánt terület

1. Közlekedési és közműterület

21. § (1) Közlekedési és közműterületek besorolása sajátos használat szerint

a) közútterület Köu

b) közműterület Köm

(2) A közúti területek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.

- a tervezett, illetve módosított szabályozási szélességet számadat jelöli
- a meglévő, megmaradó szabályozási szélesség jele: „M”
(3) A szabályozási tervlapokon KÖu jellel ellátott közlekedési területek közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:
a) Országos közúthálózatba tartozó utak
1. mellékút KÖu M
b) Helyi utak
1. gyűjtőút KÖu GY
2. mezőgazdasági út KÖu MG
3. kiszolgáló út KÖu
4. gyalogút KÖu GYA
(4) A közutak területén a 1. sz. mellékletben /mintakeresztszelvények/ ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.
(5) Völcsej közigazgatási területén a helyi közúthálózatba tartozó utak az alábbi tervezési osztályba tartoznak.
a) Belterületi utak
1. Kiszolgáló utak, tervezett kiszolgáló utak - B. VI. d. A. 50
2. Gyalogutak - B. X.
(6) Vöcsej közigazgatási területen 150 m-nél hosszabb zsákutca nem alakítható ki, az 50 m-nél hosszabb zsákutcákban, illetve az SZ-J1 terven jelölt módon járműfordulót kell kialakítani.
(7) Közműterületek a Köm jellel jelzett területek. A telek területet igénylő közművek számára az SZ-J1 tervben jelölt közműterületeket csak a terven megjelölt célra lehet felhasználni.

2. Zöldterüet

22. § (1) A zöldterületek legfőbb alkotóeleme a növény, ezért azokat a funkciójuknak megfelelően kell növényzettel beültetni.

(2) A zöldterületi közparkok területén sport-, játék-, játszó- és pihenőszerek építhetők, kerti építmények, szobrok elhelyezhetők.

(3) A ZKP (közpark) jelű övezetben a (2) bekezdésben foglaltakon túl a terület fenntartását szolgáló épület építhető.

Az épületekre vonatkozó előírások:
- építési hely határa: a telekhatároktól 10,0 m
- megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,5 m
- megengedett legnagyobb beépítettség: 2%
(4) A Z ft (fásított tér) jelű övezetben épület nem építhető, csak köztéri dísztárgyak, szobrok és pihenőszerek helyezhetők el.

3. Erdőterület

23. § (1) Erdőterület az 1500 m2-nél nagyobb területű, a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terven E jellel jelölt terület.

(2) Övezetek

a) Elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdők övezete: Eg

Az övezetben a épület nem építhető.
b) Elsődlegesen védelmi célú erdők övezete: Ev
Az övezetben épület nem építhető, közművezetés a szükséges legrövidebb szakaszon érintheti.

4. Mezőgazdasági terület

24. § (1) Mezőgazdasági terület az SZ-J2 tervlapon M jellel jelölt terület.

(2) A mezőgazdasági terület besorolása

a) általános mezőgazdasági terület Má

b) kertgazdálkodási terület Mk

c) korlátozott felhasználású terület Mkf

(3) Általános mezőgazdasági terület

a) A terület elsősorban növénytermesztésre szolgál. A területen a 5 ha-t elérő, vagy azt meghaladó nagyságú földrészleten, annak max. 3,0%-os beépítésével, de max. 1000 m2 földszinti alapterületű a termelés folytatásához szükséges gazdasági épületek, géptároló szín, a saját területen megtermelt termény és takarmány tárolására szolgáló épület, állattartó épület építhetők, figyelembe véve a 11. § /1/ bekezdését.

b) A területen a külön jogszabály szerint birtokközpont kialakítható.

(4) Kertgazdálkodási terület

a) A kertgazdálkodási területen a telekterület 3%-ának mértékéig, de legfeljebb 50 m2-nyi alapterülettel a telken megtermelt termény tárolására szolgáló épület építhető.

b) Az épületeket legalább 5,0 m előkert, 10,0 m hátsókert, 3,0-3,0 m oldalkert elhagyásával lehet elhelyezni.

c) Az épületek tömegének, formájának, anyaghasználatának a területre jellemző hagyományos beépítéséhez kell alkalmazkodnia.

d) A kerítés drótfonatból vagy sövényből készülhet. Kerítést az utcai telekhatártól legalább 3,0 m-re kell építeni.

e) A területen 500 m2-nél kisebb telek nem alakítható.

(5) Korlátozott felhasználású terület

a) A területen épület nem építhető.

5. Vízgazdálkodási terület

25. § (1) Vízgazdálkodási terület az SZ-J1 és SZ-J2 terven V jellel jelölt terület az alábbiak szerint:

- Öreg árok
Közműellátás

26. § (1) A belterületi közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:

a) föld alatt: ivóvízvezeték,

szennyvíz vezeték,
gázvezeték,
távbeszélő földkábel.
b) föld felett: villamos energia vezeték,
telefon vezeték,
kábel TV vezeték,
nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok.
(2) a) A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását külön jogszabály előírásai alapján biztosítani kell.
Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a 35/1996.(XII.29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 46. §- 49. § szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani.
b) A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.
Átmeneti szabályozási előírások

27. § (1) A településszerkezeti terven jelölt területfelhasználásnak megfelelő szabályozási terv jóváhagyásáig az SZ-Á terven jelölt 1. számú területen a 10.000 m2-t meghaladó nagyságú földrészleten a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó építmények építhetők.

Megengedett legnagyobb beépítettség: 1,5%
Megengedett legnagyobb homlokzatmagasság: 7,5 m
Az épületeket a telekhatártól legalább 10,0 m-re, a közlekedési területek határától 20,0 m-re kell elhelyezni.
A területen lakóház nem építhető.
Ütemezés

28. § (1) A lakóterület ütemezése:

I. ütem: a 2. sz. mellékletben /ütemezés/ 1. sz-mal megjelölt területen kialakítható telkek,
II. ütem: a 2. sz. mell駝letben /ütemezés/ 2. sz-mal megjelölt területen kialakítható telkek,
III. ütem: a 2. sz. mellékletben /ütemezés/ 3. sz-mal megjelölt területen kialakítható telkek.
(2) Az újabb ütemű telekalakítás addig nem kezdhető el, míg az előző ütemű építési telkek legalább 60%-a be nem épül.
Záró rendelkezések

29. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 2/1996. (II. 15.) rendelet hatályát veszti.