Szentpéterszeg Községi Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 132.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

   I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

             1. §

A rendelet célja, hogy Szentpéterszeg község közigazgatásiterületén élő szociálisan rászorult személyek és családok gondjainak enyhítése érdekében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezéseinek megfelelően meghatározza az önkormányzat által adható pénzbeli és természetbeni szociális ellátások formáit, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, a szociális ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait.

A rendelet hatálya

2. §

A rendelet hatálya kiterjed a települési támogatás keretében adható alábbi ellátásokra:

1. rendkívüli települési támogatás,

                        b) lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás,

                        c) eseti gyógyszer hozzájárulás,

                        d) köztemetés.

Értelmező rendelkezések

3. §

E rendelet alkalmazásában

1. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:

1. hirtelen fellépő és kórházi ápolást igénylő betegség legalább 8 napos kezelés esetén, továbbá súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó baleset,
2. családfenntartó közeli hozzátartozó halála és nincs életbiztosítás,
3. egy hónapot meghaladóan ellátás nélkül marad,
4. önhibán kívül bekövetkezett lakhatásra szolgáló épületet elpusztító, vagy e rendeltetését akadályozó elemi kár (pl.: tűz, szél- illetve hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás), meghibásodás (pl.: csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás) és a biztosító vagy egyéb szerv nem fizet,
5. a lakáshasználat jogának tényleges elvesztése, hajléktalanná válás,
6. bűncselekmény, vagy szabálysértés (pl.: rablás, lopás, betörés) következtében elszenvedett létfenntartást veszélyeztető élethelyzet,
7. a büntetés-végrehajtási intézetből történő elbocsátáskor a rendelkezésre álló börtönkeresmény nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

2. Időszakosan bekövetkező, vagy tartósan fennálló létfenntartási probléma különösen:

1. felgyülemlett közüzemi tartozás (áram, víz, gáz) feltéve, hogy a lakásfenntartási támogatás nem került megállapításra,
2. krónikus betegség miatt bekövetkezett, 14 napot meghaladó időtartamú gyógyintézeti kezelés (kórházi, szanatóriumi ápolás, gyógyfürdő vagy egyéb orvosi ellátás időtartama),
3. gyógyászati segédeszköz beszerzése,
4. közgyógyellátásra nem jogosult személy folyamatos (3 hónapnál hosszabb időtartamú) 8.000.-Ft értéket meghaladó gyógyszerszükséglete,
5. középfokú (szakiskola, szakközépiskola, gimnázium) tanulmányokat folytató gyermek iskolakezdése,

3. Krízis helyzet:

a 2. a) - c) pontban felsorolt létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetek bármelyikének bekövetkezése.

II. fejezet

Ellátásra való jogosultság megállapításának általános szabályai

4. §

1. A szociális ellátásokat az erre a célra szolgáló 1 melléklet szerinti nyomtatványon a Hencidai Közös Önkormányzati Hivatal Szentpéterszegi Kirendeltségére (a továbbiakban: Hivatal) történő benyújtásával lehet kérelmezni.
2. A jogosultság megállapításakor a jövedelemszámításnál a Szt. 10. § -ában foglaltak az irányadóak.
3. A jogosultság megállapítás iránti kérelemhez az Sztv. szerinti jövedelem igazolásokon túl a kérelmezett támogatási formára tekintettel csatolni kell az orvosi igazolást, vényt, közüzemi számlákat, eredeti temetési számlát, iskolalátogatási igazolást, vagy a kérelemben megjelölt indokhoz kapcsolódó iratot, valamint ki kell tölteni a pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott vagyonnyilatkozatot.
4. Az eljárás során a tényállás tisztázása érdekében a kérelmező lakásán környezettanulmányt lehet készíteni. Nem szükséges környezettanulmány, ha más egyéb eljárás során keletkezett iratokból az igénylő körülményei ismertek. A környezettanulmányok elkészítésében a Családsegítő Szolgálat szükség esetén közreműködik.
5. A körülmények tisztázása során a kérelmező a Hivatallal köteles együttműködni. Amennyiben együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a szükséges igazolásokat nem csatolja, vagy nem teszi lehetővé környezettanulmány elkészítését, a kérelmet el kell utasítani, a folyósított támogatást meg kell szüntetni.
6. A megállapított támogatások folyósítására - ha e rendelet másképp nem rendelkezik -a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló mindenkor hatályos jogszabályokban meghatározottak az irányadók.

Jogosulatlanul igénybe vett ellátásra vonatkozó rendelkezések

5. §

Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy a rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást esetén a Szt. 17. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

III. fejezet

Pénzbeli és természetbeni ellátásokra vonatkozó rendelkezések

6. §

Szentpéterszeg Községi Önkormányzata az e rendeletben meghatározott feltételek esetén a települési támogatás keretében az alábbi szociális ellátásokat nyújtja:

1. rendkívüli települési támogatás,
2. lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás,
3. eseti gyógyszer hozzájárulás,
4. köztemetés.

Aktív korúak ellátása

Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás

7. §

1. Az Szt. 37. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult személy (a továbbiakban: jogosult) együttműködésre kijelölt szerve a Bihari Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálata (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat).
2. A jogosult köteles:

1. a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Családsegítő Szolgálatnál nyilvántartásba vetetni magát,
2. a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában közreműködni és az ezen alapuló együttműködési megállapodást megkötni,
3. az együttműködési megállapodásban foglaltakat betartani,
4. legalább kéthavonta a Családsegítő Szolgálat által megjelölt időpontban megjelenési kötelezettségének eleget tenni.

3. Az együttműködési kötelezettség felróható megszegésének minősül, ha a jogosult:

1. a Családsegítő Szolgálatnál nem jelenik meg határidőben és nem veteti magát nyilvántartásba,
2. nem működik közre a beilleszkedést segítő program kidolgozásában,
3. nem köti meg az együttműködési megállapodást a Családsegítő Szolgálattal,
4. megszegi az együttműködési megállapodásban foglaltakat, különösen, ha nem tesz eleget együttműködési vagy megjelenési kötelezettségének.

4. Nem minősül felróhatónak az együttműködési kötelezettség megszegése, ha azt a jogosult a Családsegítő Szolgálathoz benyújtott okiratokkal – különösen orvosi igazolás, zárójelentés, hatósági bizonyítvány – kimenti.
5. Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a Családsegítő Szolgálat öt munkanapon belül írásban, új határidő kitűzésével felhívja a jogosult figyelmét, hogy tegyen eleget a jogerős határozatban, illetve az együttműködési megállapodásban foglaltaknak, egyidejűleg tájékoztatja arról, hogy amennyiben az együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi, az aktív korúak ellátására való jogosultsága megszüntetésre kerül.
6. A Családsegítő Szolgálat a kötelezettségszegésről, esetlegesen annak kimentéséről köteles a hatóságot írásban tájékoztatni. Továbbá a másodszori felróható kötelezettségszegés esetén a rendelkezésre álló valamennyi okiratot megküldeni.

Az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételei

8. §

1. Az aktív korúak ellátására jogosult személy az Szt. 33. §-ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint:

1. az általa lakott ingatlan udvarán, valamint a lakásban egy-egy darab szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata,
2. a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítása,
3. az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,
4. az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, különös tekintettel az árok és áteresz rendben tartására,
5. a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:

ea) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása,

eb)a vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,

6. az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése.

2. A kérelmező köteles az (1) bekezdés szerinti állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.
3. Az Szt. 34. § (2) bekezdésében, valamint az Szt. 36. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az ellátásra való jogosultságát annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki az e rendelet 8. § (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti.

Rendkívüli települési támogatás

9. §

(1) Szentpéterszeg Községi Önkormányzata a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt a (2) bekezdésben meghatározott feltételek esetén.

(2) Rendkívüli települési támogatásban részesíthetők kérelemre vagy hivatalból azok, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadásuk miatt anyagi segítségre szorulnak és

a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-a vagy

b) egyedülálló személy esetén jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 200%-a.

(2) A rendkívüli települési támogatás évente legfeljebb négy alkalommal adható. Az egy alkalommal nyújtott rendkívüli települési támogatás legmagasabb összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át nem haladhatja meg, de legalább 1000.-Ft. Az egy naptári éven belül megállapított települési támogatás együttes összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át. A kérelemhez mellékelni kell a többletkiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat. Amennyiben azok a kérelem benyújtásakor nem állnak rendelkezésre, a Szt. 17.§ (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel utólagos elszámolási kötelezettséget kell előírni.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

(4) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelem ügyében a 3. § 1. d) és e) pont és a 3. § e) pont szerinti indokok esetén a Szociális Bizottság, egyéb esetekben a polgármester dönt.

Lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás

10. §

(1) Az önkormányzat települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén (a továbbiakban: lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás).

(2) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(3) Vagyon az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek

ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy

bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát

meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

(4) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(5) Ha a háztartás

a) (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,-Ft.

(8) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(9) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(10) A (8) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(11) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatást egy évre kell megállapítani.

(12) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. E rendelkezés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

 (13) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás iránti kérelem ügyében a Szociális Bizottság dönt.

Eseti gyógyszer hozzájárulás

11.§

(1) Az egészségi állapot megőrzése és helyreállítása érdekében eseti gyógyszer hozzájárulás állapítható meg annak, akinek gyógyszerköltsége illetve gyógyászati segédeszköz költsége – a rendszeres havi kiadásokat is figyelembe véve – létfenntartását veszélyezteti, és

a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a vagy

b) egyedülálló személy esetén jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 250%-a.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseti hozzájárulás együttes mértéke egy családnak, illetve egyedülállónak egy naptári éven belül nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

(3) Az eseti gyógyszer hozzájárulás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazoláson kívül, a szükséges gyógyszereket, azok havi adagját, a gyógykezelés időtartamát is feltüntető háziorvosi vagy szakorvos igazolást, valamint a gyógyszertár igazolását az orvosi igazoláson szereplő gyógyszerek illetve gyógyászati segédeszközök költségéről.

(4) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelem ügyében Szociális Bizottság dönt.

Köztemetés

12. §

 (1) A Sztv. 48.§-a szerinti köztemetés esetén a polgármester jár el.

 (2) A Sztv. 48.§ (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a polgármester a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül kérelemre, méltányosságból engedélyezhet:

a) részletfizetést, ha a temetésre köteles

-egyedülálló esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege háromszorosát nem éri el, vagy

- családjában egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege két és félszeresét nem éri el,

b) a visszafizetési kötelezettség 60 %-ig csökkentést, ha a temetésre köteles 

- egyedülálló esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege két és félszeresét nem éri el, vagy

- családjában egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét nem éri el,

c) elengedést, ha a temetésre köteles

- egyedülálló esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét nem éri el, vagy

- családjában egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét nem éri el.

IV. fejezet

Záró rendelkezések

13.§

1. Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.
2. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Szentpéterszeg Község Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 9/2011. (V.30.) számú rendelete.

Szentpéterszeg, 2015. február 24.

   Olajos Mihály                                                                                              Dr. Karancsi-Vámosi Margit

    polgármester                                                                                                              jegyző