1. § (1) E rendelet alkalmazása során létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet:

• a) elemi kár,
• b) hirtelen fellépő betegség, baleset, s ezek következtében kórházi kezelés, magas gyógyszerköltség,
• c) hozzátartozó halála,
• d) munkaviszony megszűnése a munkáltató rendes felmondása által,
• e) lakásban történő meghibásodás: csőtörés, gázrobbanás, elektromos hálózatban bekövetkezett kár, belvíz okozta kár,
• f) rendszeres ellátás megszűnése, egy hónapot meghaladó átmeneti jövedelem kiesés,
• g) bűncselekmény áldozataként elszenvedett élethelyzet
• h) büntetés-végrehajtási intézetből történő elbocsátáskor rendelkezésre álló börtön-keresmény a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét (a továbbiakban: öny.) nem haladja meg.

(2) Létfenntartást veszélyeztető időszakos vagy tartós élethelyzet:

• a) krónikus betegség miatt bekövetkezett legalább kétszeri gyógyintézeti kezelés,
• b) gyógyászati segédeszköz beszerzés közgyógyellátással nem rendelkező személy esetén,
• c) két hónapot meghaladó, tartós jövedelemnélküliség, mely nem a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.) 36. § (2) bekezdés a) pontja miatt következett be
• d) egyedül élőként öny. alatti havi jövedelem,
• e) Nyugdíj, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának, vagy felülvizsgálatának elhúzódása miatt késik.

(3) Kivételes méltányosság gyakorlására lehetőséget ad, ha a kérelmező:

• a) krónikus beteg,
• b) egyedül él,
• c) gyermekét egyedül neveli,
• d) fogyatékos, vagy
• e) közüzemi szolgáltatásait kikapcsolták, vagy az folyamatban van.

(4) Ahol e rendelet IV. fejezetében vezető kerül említésre, ott családsegítő szolgáltatás esetében intézményvezetőt, étkeztetés, házi segítségnyújtás esetében pedig polgármestert kell érteni.

2. § (1) Lakhatási támogatás, és rendkívüli élethelyzetben nyújtható települési támogatásra a kérelmet szóban vagy írásban, étkeztetésre és házi segítségnyújtásra kizárólag az arra rendszeresített, a rendelet mellékleteit képező formanyomtatványok kitöltésével, a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal Tiszagyulaházi Kirendeltségénél (a továbbiakban: Kirendeltség) lehet benyújtani, az alábbi mellékletekkel:

• a) igazolások, nyilatkozatok: az igénylő és vele közös lakásban, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók jövedelmi-, vagyoni viszonyairól,
• b) ha az érintett semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik, erről szóló nyilatkozata, és
• c) a kért ellátás igényléséhez jogszabályban előírt külön igazolások.

(2) A kérelem benyújtására az ellátás igénylője, annak törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja jogosult.

(3) Az igénylő, illetőleg családja jövedelmi viszonyainak igazolásaként elfogadható bizonyítékok:

• a) munkaviszonyból származó jövedelem esetén megelőző havi munkáltatói igazolás, vagy bérlap.
• b) az igénylő, ellátásban részesülő és a családja havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, vagy őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelme esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló 30 napnál nem régebbi munkáltatói igazolás,
• c) rendszeres pénzellátások esetén az utolsó havi postai szelvény, vagy bankszámlakivonat,
• d) nyugdíj, egyéb nyugdíjszerű ellátások esetében a kifizető által kiállított nyugdíjközlő lap és az utolsó havi nyugdíjszelvény,
• e) munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzellátás esetén az erről szóló határozat,
• f) vagyon hasznosításából származó jövedelmek esetén a hatályos szerződés, a havonta rendszeresen nem mérhető jövedelmekről a kifizető (egy évnél nem régebbi) igazolása;
• g) egyéni és társas vállalkozás esetén az előző évi adóbevallás;
• h) alkalmi munkából származó jövedelem esetén a kérelmező és családja nyilatkozata az alkalmi munkából származó jövedelemről;
• i) nyilatkozat arról, hogy a kérelmező, és/vagy családja semmilyen jövedelemmel nem rendelkeznek, valamint az állami foglalkoztatási szervvel kötött együttműködés.

(4) A nyilatkozatok, igazolások tartalmi kellékei:

• a) az 4. melléklet szerinti nyilatkozat tartalmazza:
  • aa) az igénylő nevét,
  • ab) az igénylő lakó-, illetőleg tartózkodási helyét,
  • ac) a valótlan nyilatkozattétel következményeinek tudomásul vételét,
  • ad) az ellátásra való jogosultság megállapításához szükséges tényeket,
  • ae) a nyilatkozat-tétel helyét, idejét, és
  • af) a nyilatkozó aláírását.
• b) a jövedelem-igazolás tartalma:
  • ba) munkáltató adatai,
  • bb) munkavállaló személyes adatai,
  • bc) munkaviszony kezdete, munkakör,
  • bd) a kérelem benyújtását megelőző egy havi bruttó jövedelem,
  • be) bérből történő levonások,
  • bf) egy havi nettó jövedelem, és
  • bg) igazolás kiadásának helye, ideje, munkáltató aláírása és bélyegzőlenyomata.

3. § A hatáskörök gyakorlói az e rendeletben foglaltaktól kivételes méltánylást érdemlő esetben a kérelmező javára - a jogosultsági összeghatárok tekintetében az öny. +50%-ával - eltérhetnek.

4. § (1) A havi rendszerességgel folyósított támogatásokat a Kirendeltség folyósítja, utólag, minden hónap 5. napjáig.

(2) Az esetenként megállapított ellátásokat a Kirendeltség a döntést követő 8 napon belül folyósítja.

(3) Az ellátások kifizetése a Kirendeltség pénztárában történik.

5. § Amennyiben a hatáskör gyakorlója hivatalos tudomására, vagy kérelmező életkörülményeire alapozva a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, kérelmezőnél környezettanulmányt végezhet.

6. § A hatáskör gyakorlója a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás, és kamatai megtérítésétől eltekinthet, azt csökkentheti, vagy részletfizetést engedélyezhet, amennyiben a kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öny. kétszeresét, és a visszafizetés teljesítése a kötelezett létfenntartását súlyosan veszélyeztetné.

7. § Tiszagyulaháza Községi Önkormányzat az alábbi települési támogatásokat nyújtja:

• 1. lakhatási támogatás,
• 2. rendkívüli élethelyzetben nyújtott támogatás.

8. § A képviselő-testület szociális hatásköreit a szerint átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

9. § (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás, mely a rendelet 2. melléklete szerinti nyomtatványon igényelhető.

(2) Lakhatási támogatás villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, vagy a tüzelőanyag költségeihez nyújtható.

(3) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy,

• a) aki a kérelemben megjelölt lakásban bejelentett lakcímmel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, abban életvitelszerűen lakik, és annak tulajdonosa, haszonélvezője, bérlője,
• b) akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át nem, és
• c) akinek háztartása egyik tagjának sincs vagyona.

(4) Nem jogosult lakhatási támogatásra, aki lakásfenntartási támogatásban részesül.

(5) Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(6) Fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

• a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
• b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
• c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
• d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
• e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(7) Ha a háztartás

• a) (6) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
• b) (6) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,
• c) gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(8) A lakhatási támogatás havi összege 3.000 Ft/hó.

(9) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. E bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni az albérletet és a jogerős bírói ítélettel megosztott lakás lakrészeit.

(10) Amennyiben a jogosult a lakhatási támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen veszi igénybe, abban az esetben az ellátás folyósítását meg kell szüntetni, a jogosultsággal érintett háztartásra egy évig lakhatási támogatást megállapítani nem lehet, továbbá a jogosulatlanul és rosszhiszeműen ellátást igénybe vevőt kötelezni lehet az ellátás visszafizetésére.

(11) Azon személy részére, akinél előre fizetős mérőóra készülék működik, a lakhatási támogatást részben vagy egészben a készülék működtetését lehetővé tevő eszköz (a továbbiakban: kódhordozó) formájában kell nyújtani, ideértve a készülék feltöltésének elektronikus úton, a fogyasztó javára történő teljesítését is.

(12) Amennyiben a jogosult nem a teljes lakhatási támogatási összeget kéri kódhordozó feltöltésére fordítani, abban az esetben a kérelem formanyomtatványon a támogatási összeg megosztásáról nyilatkoznia kell.

10. § (1) A polgármester rendkívüli élethelyzetben nyújtott települési támogatásban részesítheti azt a személyt, aki az 1. § (1) bekezdése szerinti, létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint 1. § (2) bekezdése szerint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) Az 1. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt esetekben a kérelmező akkor részesíthető rendkívüli élethelyzetben nyújtott települési támogatásban, amennyiben az egy főre számított havi családi jövedelme az öny. összegének 130 %-át, egyedül élő esetén annak kétszeresét nem haladja meg.

(3) Rendkívüli élethelyzetben nyújtott települési támogatás adható

• a) alkalmanként vagy
• b) a 1. § (2) bekezdés c)-e) pontjában foglalt esetekben havi rendszerességgel, meghatározva a kifizetések időpontját.

11. § A rendkívüli élethelyzetben nyújtott települési támogatás az öny. 5 %-ától az öny. 100 %-áig terjedhet.

12. § A folyósítás a 4. §-ban foglaltaknak megfelelően történik, azzal a kiegészítéssel, hogy a havi rendszerességgel megállapított rendkívüli élethelyzetben nyújtott települési támogatás első kifizetése a döntést követő 5 napon belül történik.

13. § Amennyiben a kérelmező azt kéri, a rendkívüli élethelyzetben nyújtott települési támogatás természetben is nyújtható, a segély közvetlenül közüzemi szolgáltatóhoz, gyógyszertárba, lakbérre, étkezési térítési díj befizetésére, valamint temetkezési szolgáltatóhoz történő utalással. A kérelmező igényelheti a segély felhasználásához a Családsegítő segítségét is.

14. § Rendkívüli élethelyzetben nyújtott települési támogatásban közös háztartásban élők esetén ugyanazon élethelyzetre tekintettel egyidőben csak egy személy részesülhet.

15. § A rendkívüli élethelyzetben nyújtott települési támogatás az arra rendszeresített, 3. melléklet szerinti nyomtatványon, a megfelelő, a segély indokául szolgáló igazolások, mellékletek benyújtásával igényelhető.

16. § (1) Tiszagyulaháza község közigazgatási területén belül az alábbi szociális szolgáltatások vehetőek igénybe:

• a) étkeztetés,
• b) házi segítségnyújtás,
• c) családsegítés.

(2) Az ellátást igénybe vevők részére az önkormányzat az alap ellátási formák közül

• a) családsegítést a Hajdúnánás - Folyás - Tiszagyulaháza - Újtikos Szociális és Gyermekjóléti Önkormányzati Társulás (Hajdúnánás, Köztársaság tér 1. szám) által fenntartott, Család- és Gyermekjóléti Szolgálat, Központ és Városi Bölcsőde (4080 Hajdúnánás, Kossuth u. 19. szám) útján,
• b) az étkeztetést és házi segítségnyújtást a Tiszadobi Családsegítő és Gyermekjóléti Térségi Intézményfenntartó Társulás (4456 Tiszadob, Andrássy u. 37. szám) által fenntartott Térségi Tiszadobi Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat (4456 Tiszadob, Andrássy u. 35. szám)

útján biztosítja.

17. § (1) Étkeztetésben keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi legalább egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akiknek egy főre jutó havi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 300%-nál, egyedül élő esetében 400%-nál kevesebb, és önmaguk, vagy eltartottjaik részére azt tartósan vagy átmeneti jelleggel:

• a) koruk,
• b) egészségi állapotuk,
• c) fogyatékosságuk,
• d) szenvedélybetegségük,
• e) pszichiátriai betegségük, vagy
• f) hajléktalanságuk

miatt nem képesek biztosítani.

(2) Életkora miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki:

• a) 65. életévét nem töltötte még be, de öregségi nyugdíjban részesül és egészségi állapota miatt önmaga ellátására nem képes, vagy
• b) 65. év életévét betöltötte és öregségi nyugdíjban részesül.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki:

• a) súlyosan mozgáskorlátozott,
• b) munkaképességét legalább 50 %-ban elvesztette, vagy
• c) akut vagy krónikus betegsége miatt önmagát ellátni időlegesen vagy véglegesen nem képes.

(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki vakok személyi járadékában, vagy fogyatékossági támogatásban, vagy magasabb összegű családi pótlékban részesül.

(5) Szenvedélybetegsége vagy pszichiátriai betegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényel, továbbá bentlakásos, vagy tartós bentlakásos ellátásban nem részesül, és önmaga ellátására pszichiátriai, vagy szenvedélybetegsége miatt részben képes.

(6) Hajléktalansága okán rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki lakóhellyel nem rendelkezik, éjszakáit Tiszagyulaháza község közigazgatási területén tölti.

18. § Nem részesülhet szociális étkeztetésben az, aki tartási- vagy életjáradéki szerződést kötött.

19. § (1) Az étkeztetés történhet az étel:

• a) helyben fogyasztásával,
• b) elvitelével, vagy
• c) indokolt esetben házhoz szállítással.

(2) Az étel házhoz szállítása esetében indokolt esetnek az minősül, ha a kérelmező az étel elvitelére egészségi állapota miatt nem képes.

20. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell az ellátott

• a) egyéni szükséglet szerinti ápolását, gondozását,
• b) saját, valamint a lakókörnyezet higiénés körülményeinek a megtartását,
• c) részére segítségnyújtást, a veszélyhelyzetek kialakulásának a megelőzése érdekében.

(3) Házi segítségnyújtásban az a szociálisan rászoruló személy részesíthető, akinek gondozási szükségletét az intézményvezetője megállapította. A gondozási szükségletről az intézményvezető igazolást állít ki.

21. § (1) A házi segítségnyújtást a Térségi Tiszadobi Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat az igazolásban meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában lehet és kell nyújtani.

(2) A szolgáltatást igénybe vevő kérelmére a szolgáltatás a jegyző által felkért szakértő által kiállított igazolásban meghatározott óraszámnál alacsonyabb mértékben megállapítható. Ebben az esetben az ellátandó feladatokat és a gondozási órát a megállapodásban külön rögzíteni kell. A szolgáltatást igénybe vevő kérelmére a szolgáltatás a intézményvezető által kiállított igazolásban meghatározott óraszámnál alacsonyabb mértékben megállapítható. Ebben az esetben az ellátandó feladatokat és a gondozási órát a megállapodásban külön rögzíteni kell.

(3) A szolgáltatást igénybe vevő személy a kiállított igazolás szerinti, vagy az általa igényelt, annál alacsonyabb napi óraszámnak megfelelő időtartamú házi segítségnyújtást hetente - a hét egy vagy több napjára - összevontan is igénybe veheti.

(4) Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt a intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás, továbbá az otthoni szakápolási szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről.

(5) Házi segítségnyújtás nem állapítható meg annak a személynek, aki magatehetetlen, akinek egészségi állapota a folyamatos felügyeletet vagy egészségügyi, vagy egyéb ellátását indokolja.

22. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, vagy egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti központ, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást.

(3) A (2) bekezdés szerint kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés (4) bekezdésben megjelölt céljáról, tartalmáról.

(4) A családsegítés keretében biztosítandó szolgáltatások:

• a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,
• b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,
• c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, vagy konfliktusok megoldásának elősegítését,
• d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,
• e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, vagy egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,
• f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

(5) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha

• a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és
• b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.

(6) A családsegítő szolgáltatást Tiszagyulaháza, Kossuth u. 23. szám alatti épületben lehet igénybe venni.

23. § (1) A személyes gondoskodás keretébe tartozó valamennyi ellátás igénybevételét – a családsegítés kivételével- az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője írásban kérelmezheti. Családsegítés esetén a kérelem szóban is előterjeszthető. A kérelmeket a 16. § (2) bekezdésében meghatározott intézmény vezetőjénél (a továbbiakban együtt: Szolgáltató) kell benyújtani.

(2) A Családsegítő Szolgálat szolgáltatásainak igénybevétele önkéntes.

(3) Az ellátás iránti írásbeli kérelmet a Szolgáltató által rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani.

(4) A vezető a beérkezett kérelmeket nyilvántartásba veszi, a felvétel a beérkezés sorrendjében történik.

(5) A jogviszony keletkezését a kérelem benyújtását követően a vezető döntése alapozza meg. A döntést írásban meg kell küldeni az ellátást igénylőnek, és törvényes képviselőjének.

(6) A vezető döntése ellen az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője a döntésről szóló értesítés kézhez vételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz benyújtandó panasszal élhet.

(7) A szolgáltatási jogviszony keletkezése esetén a vezető, az ellátás igénybevételének időpontjában az ellátást igénylővel, vagy törvényes képviselőjével megállapodást köt. Nem szükséges megállapodást kötni a családsegítő szolgáltatásra.

(8) A megállapodásban foglalt kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos panasz kivizsgálása az intézményvezető feladatköre. A intézményvezető intézkedése ellen az ellátást igénybe vevő a fenntartóhoz panasszal fordulhat, különösen

• a) ha az intézményvezető határidőn belül nem intézkedik,
• b) az intézményvezető intézkedésével nem ért egyet.

24. § (1) Az ellátás igénybevételét megelőzően étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az ellátást igénylő családjában vizsgálni kell az egy főre jutó jövedelmet.

(2) A jövedelemvizsgálatot

• a) étkeztetés esetében a szolgáltatást igénybe venni kívánó személy az ellátás igénylését megelőzően,
• b) házi segítségnyújtás esetében a vezető a gondozási szükséglet megállapítását követően kérelmezi.

25. § (1) Az étkeztetés, és házi segítségnyújtás esetében külön eljárás keretében biztosítható ellátások esetei:

• a) ha az igénylő önmaga ellátására teljesen képtelen, és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna,
• b) háziorvos, kezelő orvos szakvéleménye szerint soron kívüli szolgáltatás biztosítása szükséges
• c) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, ami a gyorsított eljárást igényli,
• d) kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a kapcsolat hiánya az igénylő életét, testi épségét veszélyezteti

(2) A vezető köteles az (1) bekezdésben meghatározott esetekben külön eljárás lefolytatása nélkül az ellátást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

26. § (1) A jogviszonyt a vezető az Szt. 101. § (2) bekezdésében, valamint az ellátottal kötött megállapodásban meghatározott esetekben szüntetheti meg.

(2) Az ellátás megszüntetéséről az intézményvezető dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt. Döntése ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül 16. § (2) bekezdésben meghatározott Szolgálatot fenntartóhoz lehet fordulni.

(3) Az intézményi jogviszony megszűnik:

• a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,
• b) a jogosult halálával,
• c) a határozott idejű szolgáltatás esetén a megjelölt időtartam lejártával,
• d) az ellátott kérelmére.

27. § (1) Ha e rendelet ettől eltérően nem rendelkezik, az e rendeletben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete.

(2) Az intézményi térítési díjakat a Rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A térítési díjat e rendelet szabályai szerint

• a) az ellátást igénybe vevő jogosult;
• b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő;
• c) a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy (az a)-c) pont alattiak a továbbiakban: kötelezett) köteles megfizetni.

(4) A családsegítő szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.

(5) Ingyenes ellátásban kell részesíteni azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.

28. § (1) A térítési díjat az igénybevétel napjától havonként – az étkeztetés alapszolgáltatás kivételével - a tárgyhónapot követő hónap 1-10 napjáig kell befizetni. Étkeztetés alapszolgáltatás igénybevétele esetén a térítési díjat a tárgyhónapot megelőző hónap 20. napjától 30. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó Szolgáltató elszámolási számlájára.

(2) A intézményvezető ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, a polgármester 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, a polgármester a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi.

29. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a 15/2013. (XII. 19.) Önkormányzati Rendelet.

(3) A rendeletet a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.