Újszentmargita Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 23.) önkormányzati rendelete
Újszentmargita Község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről
Hatályos: 2026. 03. 01Újszentmargita Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 23.) önkormányzati rendelete
Újszentmargita Község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről
[1] E rendelet célja, hogy meghatározza Újszentmargita településen az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a település közigazgatási területének felhasználásával, beépítésével, valamint a településkép és a természeti, táji, épített értékek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket.
[2] Újszentmargita Község Önkormányzata Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi, népegészségügyi, ingatlanügyi, örökségvédelmi, környezetvédelmi és természetvédelmi, erdészeti, közlekedési hatáskörében eljáró Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal; Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság; tűzvédelmi, polgári védelmi, valamint területi vízügyi és területi vízvédelmi hatóságként eljáró Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság; Országos Vízügyi Főigazgatóság; Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság; Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Főosztály; közlekedésért felelős miniszter; Nemzeti Közlekedési Hatóság, út, vasút hatáskörben eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Gyorsforgalmi Útügyi Osztály, vasút és viziút hatáskörben eljáró Építési és Közlekedési Minisztérium, Építési és Közlekedési Minisztérium Léginavigációs és Repülőtéri Hatósági Főosztály mint légiközlekedési hatóság; Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály, mint Katonai Légügyi Hivatal; Nemzeti Földügyi Központ; honvédelemért felelős miniszter; Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság; bányafelügyeleti hatáskörében eljáró Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Bányászati és Gázipari Főosztály Miskolci Bányafelügyeleti Osztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Debreceni Hatósági Iroda; Országos Atomenergiai Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága; Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály; a Hajdú-Bihar Vármegyei Önkormányzat, Folyás Község Önkormányzata, Görbeháza Község Önkormányzata, Balmazújváros Város Önkormányzata, Tiszacsege Város Önkormányzata, Ároktő Község Önkormányzata, Tiszakeszi Község Önkormányzata, továbbá a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet alkalmazása
1. § (1) Újszentmargita Község közigazgatási területén építési tevékenyéget végezni, telket alakítani a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény, a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TÉKA), a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet előírásai, továbbá a településkép védelméről szóló helyi rendelet (továbbiakban: TKR) szerint, valamint e rendeletben és ennek
a) 1. mellékletét képező T-3 jelű, a Község igazgatási területére vonatkozó szabályozási terv és jelmagyarázata (továbbiakban: SZT),
b) 2. mellékletét képező, az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályait tartalmazó táblázatban,
c) 3. mellékletét képező, az építési övezetekben és az övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket tartalmazó táblázatban,
d) 4. mellékletét képező, a biológiai aktivitásérték (BIA érték) fenntartásához igénybe vett területek adatait tartalmazó táblázatokban
foglaltak szerint szabad.
(2) E rendelet alkalmazásában az alábbi fogalmak kerülnek meghatározásra:
a) fekvő telek: a közterülethez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek;
b) kialakítható telek legkisebb szélessége: a telek homlokvonalán mért legkisebb telekszélesség; saroktelek esetén a legkisebb telekszélesség értékén a telek rövidebb homlokvonalán meghatározott méretet kell érteni, mely 18 m-nél nem lehet kisebb érték;
c) melléképület: az építmények azon csoportja, amelyek a főépítmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. Melléképületek különösen: garázs, nyári konyha, fáskamra, szerszámtároló, barkácsműhely, fedett úszómedence, szauna, sport- és fitnesz épület. A kettőnél több gépkocsi tárolására alkalmas sorgarázs nem minősül melléképületnek.
2. A szabályozási terv elemei és előírásainak alkalmazása
2. § (1) A kötelező, a javasolt, a más jogszabály által elrendelt kötelező szabályozási elemeket és a tájékoztató elemeket a SZT tartalmazza.
(2) A más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek vonatkozásában e rendelet előírásain túl a kapcsolódó jogszabályok szerint kell eljárni.
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
3. Az építés általános feltételei
3. § (1) A meglévő, már kialakított telkek abban az esetben építhetők be, ha a telekre vonatkozó országos és helyi építési előírások betarthatók, közművesíthető, amelynek megközelíthetősége közterületről vagy magánútról közvetlenül biztosított.
(2) A telek, építési telek megközelíthetőnek tekinthető abban az esetben is, amennyiben a közterülettel vagy a magánúttal legalább 3 m széles, vízfolyás felett átvezetett hídon van kapcsolata.
(3) A település építési övezeteiben a minimális zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú zöldfelületbe nem számítható be a gyephézagos térburkolat.
(4) Melléképület építési helyen belül építhető.
(5) Az ingatlanon melléképítmény a főépítmény megvalósulása előtt kizárólag - az építési engedély vagy egyszerű bejelentési dokumentációval alátámasztott - építési tevékenységgel vagy a telek karbantartásával összefüggésben helyezhető el.
(6) Terepszint alatti építmény, illetve épületrész beépítésre szánt területen
a) csak építési helyen belül,
b) a megengedett legnagyobb beépíthetőséggel megegyező mértékben
létesíthető.
(7) Nem minősül terepszint alatti építménynek az épületek pinceszintje.
(8) Hitéleti rendeltetést tartalmazó épület esetén szabályozott legnagyobb épületmagasság mértéke a harangtorony, harangláb magassági értékével növelhető.
4. Beépítési mód, építési hely
4. § (1) Az építési telkeken az építési helyet – amennyiben a szabályozási terv építési hely jelölést nem tartalmaz – a (2)–(7) bekezdésben foglaltak szerint kell lehatárolni.
(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén az egyik építési határvonal az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, vagy a telektömbben kialakult telekhatár.
(3) Az előkert mérete az építési övezetre vonatkozó külön előírás szerinti vagy a szabályozási terven jelölt, ennek hiányában 5 méter.
(4) Oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert legkisebb mérete építési övezet előírása szerinti, illetve a szabályozási terven jelölt, ennek hiányában
a) lakóterületen és vegyes területen az épületmagasság, de legalább 4,0 méter,
b) egyéb építési övezetben, övezetben az épületmagasság, de legalább 6 méter.
(5) Szabadon álló beépítés esetén az oldalkert legkisebb mérete építési övezet vagy övezet előírása szerinti, illetve a szabályozási terven jelölt, ennek hiányában az építési övezetre vagy övezetre előírt épületmagasság fele, de legalább 3,0 méter.
(6) A hátsókert mérete 6,0 méter, illetve amennyiben a szomszédos ingatlan használatát nem korlátozza:
a) ahol az építési övezet vagy övezet előírásai másként rendelkeznek,
b) a 450 m2-nél kisebb telkek esetében 4 méter, vagy a kialakult állapot szerinti,
c) fekvő telek esetében a hátsókert legkisebb mérete 3 méter.
(7) Az építési helyen belül az épületet úgy kell elhelyezni, hogy az építési telken húzódó közművek felett épület, épületrész nem állhat.
5. A kialakult beépítésekre vonatkozó eltérő szabályok alkalmazása
5. § (1) Ha a telek kialakult beépítése nem felel meg az érintett területen meghatározott beépítési módnak, az építési helyre, elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásoknak, vagy az építési övezetek, övezetek szabályozási határértékeinek (beépítettség, zöldfelület stb.), a meglévő épület felújítható, tartószerkezet változtatása nélkül átalakítható, rendeltetése megváltoztatható, azonban bővíteni csak az előírások szerinti építési helyen belül és a beépítési határértékek betartásával lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előírások e rendelet hatálybalépését megelőzően jogszerűen épült épületek esetében érvényesíthetők, amennyiben a kialakult beépítés a szomszédos telkek, építési telkek építési jogait nem korlátozza.
(3) Felújítás során az egységes tetőszerkezet kialakíthatósága érdekében az építési helyen kívül eső tetőrész alakja a teljes tetőszerkezet kialakításához igazodó módon átépíthető a szabályozott épületmagasság betartása mellett.
6. Telekalakításra vonatkozó előírások
6. § (1) A 2. melléklet az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak táblázata tartalmazza az építési övezetek és övezetek telekalakítással kapcsolatos paramétereit.
(2) Az építési övezeti és övezeti paraméterekben előírt legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb telek
a) közműépítmények elhelyezése érdekében,
b) közterület céljára
alakítható ki.
(3) Az egyes telkeket érintő közterületi szabályozás végrehajtása érdekében a telekalakítás akkor is megengedett, ha a telekterület és a zöldfelület legkisebb mértéke, valamint az előkert minimális mérete az építési övezetben, övezetben meghatározott érték alá csökken.
(4) Újonnan nyúlványos, nyeles telek nem alakítható ki.
(5) Amennyiben a szabályozási vonal épületeket metsz, a telekalakítást első ütemben úgy kell megvalósítani, hogy az érintett épületnél a tervezett telekhatár, az épület, szabályozási vonal felé eső kontúrvonalán kerüljön kialakításra. Az épület bontását követően a szabályozási vonal szerinti telekalakítást legkésőbb a kiszolgáló utat érintő építési tevékenység megkezdéséig kell elvégezni.
(6) Telekalakítás során nem alakulhat ki közlekedési célú telek kivételével új zárvány vagy úszótelek.
(7) Különböző építési övezetbe vagy övezetbe tartozó telkek telekösszevonása nem megengedett.
7. Zöldfelületekre vonatkozó előírások
7. § Az építési övezetekben az SZT-n "telken belüli kötelező zöldfelület"-tel jelölt helyeken és méretben, háromszintű növényállományt (gyep és 40 db cserje/150 m2 és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2) kell telepíteni. A növényállomány az üzemeltetéshez szükséges műtárgyak, kapuk számára megszakíthatók, illetve annak 25 %-ában fásított parkolók is (a lakóterülettel közvetlen határolt oldal kivételével) kialakíthatók. A kötelező zöldfelület beleszámítható a telekre előírt zöldfelület mértékébe.
8. Járművek elhelyezésére vonatkozó előírások
8. § Lakás önálló rendeltetési egysége után egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani telken belül. Amennyiben jogszabály ennél nagyobb számú személygépkocsi elhelyezését írja elő, úgy azt az előírást kell alkalmazni.
9. § (1) A település területén intézményi, egészségügyi, kulturális, szolgáltató funkció esetén az OTÉK által előírt parkolószám közterületen is kialakítható a jogszabálynak megfelelően, amennyiben az a telek 200 m-es körzetében megvalósítható.
(2) Mindenképpen a telken belül vagy közvetlenül a telek előtti közterületszakaszon biztosítandók a (1) bekezdésben leírt funkciójú ingatlanok közvetlen működéséhez szükséges parkolók (árufeltöltés stb.), valamint a mozgáskorlátozottak számára kialakított előírás szerinti számú parkoló.
9. Közterület alakításra vonatkozó előírások
10. § A közterületek közlekedésre igénybe nem vett részén, a közlekedést és az egyes ingatlanok használatát nem korlátozó módon
a) zöldfelületek alakíthatók ki,
b) köztárgy helyezhető el,
c) közmű helyezhető el, ez utóbbi kizárólag abban az esetben, ha terepszint alatt valósítható meg a közmű elhelyezése, és védőtávolságot nem igényel. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor építési telket, építési telek egy részét, vagy építési telek közterület alakításból visszamaradó részét kell igénybe venni a közmű elhelyezéséhez.
11. § (1) Közterületen zöldfelületek kialakításánál a telepítésre kerülő fajokat úgy kell megválasztani, hogy a felhasznált fás szárú növények legalább 50%-a honos fajokból vagy azok termesztett fajtáiból kerüljenek ki. Gyümölcsfát út melletti fasorként alkalmazni nem lehet.
(2) A tervezett parkolók csak fásított kialakításúak lehetnek, 4 parkoló-állás után 1 lombos, előnevelt fa telepítése kötelező.
(3) Lakóterületen építési telek személygépjárművel való megközelítése és a telken belüli kapcsolat biztosítása érdekében az építési telek előtti közterület burkolásának mértéke legfeljebb 5 méter szélességű lehet, a járda kialakításának kivételével.
12. § Amennyiben a telek és annak gépjárművel való megközelítését szolgáló terület között árok, vízfolyás, patak, vízmosás, csatorna művelési ágban nyilvántartott ingatlan található, úgy a területek közötti kapcsolat jogszerű megteremtésével, a közlekedést lehetővé tevő műszaki megoldás biztosításával az – a külön jogszabályban foglaltakra tekintettel - építési teleknek tekintendő.
10. Magánutak
13. § (1) Beépítésre szánt területek megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút, a gazdasági terület építési övezetei kivételével, csak közforgalom elől el nem zárt magánútként alakítható ki.
(2) A magánút legkisebb szélessége
a) legfeljebb 50 méter hosszú magánút esetén 6 méter,
b) legfeljebb 100 méter hosszú magánút esetén 10 méter,
c) minden más esetben 12 méter.
(3) A 200 métert meghaladó hosszúságú magánutat végfordulóval kell kialakítani.
(4) A közforgalom elől el nem zárt magánút felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsáv előkertnek minősül, ezért az arra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) Magánutakat a közutak tervezésére vonatkozó szabványok szerint kell megtervezni és kialakítani.
(6) Önkormányzati kezelésben csak a (5) bekezdés szerint megvalósult utak vehetők át.
11. Közművek
14. § (1) A szennyvíz és csapadékvíz elvezetése, illetve ártalommentes elhelyezése a közüzemi közműhálózat kiépítéséig a vonatkozó OTÉK előírások megtartásával egyedi módon teljesíthetők az övezetre előírt teljes közművesítettség esetében is, a (6) bekezdés figyelembevételével.
(2) A közüzemi szennyvízhálózat megvalósulását követően a területet folytatólagosan használni kizárólag a szennyvízhálózatra való rácsatlakozás mellett lehet.
(3) Teljes közművesítés előírása esetén a vezetékes gáz egyéb energiahordozó alkalmazásával kiváltható.
(4) Építési övezetek közművesítését kizárólag közterületről vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.
(5) Új építés esetén kötelező az ingatlanon keletkező csapadékvíz, illetve a belvíz elvezetésének megoldása.
(6) Ipari szennyvíz keletkezésével járó tevékenység esetén előtisztító műtárgy telepítése kötelező.
(7) Az elektromos ellátó hálózat létesítményeinek biztonsági övezete a szélső áramvezetők függőleges síkjától számítva:
a) 132 kV szabadvezeték: külterületen 138-138 m,
b) 20 kV szabadvezeték: külterületen 5-5 m; belterületen: 2,5-2,5 m,
c) 0,4 kV szabadvezeték: külterületen és belterületen egyaránt: 1,25-1,25 m,
d) transzformátor állomás: 5 m.
(8) Az 1. melléklet szerinti „Belvízzel veszélyeztetett terület” kizárólag a vízrendezést követően építhető be.
EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS KÖVETELMÉNYEK
12. Állattartás céljára szolgáló építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
15. § (1) Haszonállatok és egyéb állatok tartására alkalmas épület, építmény létesítése az e rendeletben foglaltak, valamint a vonatkozó ágazati jogszabályok betartása mellett lehetséges.
(2) Az állattartás épületeit, műtárgyait úgy kell kialakítani, hogy
a) a felszíni és a felszín alatti vizek fertőzését, káros szennyezését ne idézze elő,
b) az állattartó építmények létesítésére vagy rendeltetés megváltoztatására az építésügyi és a környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelően kerüljön sor.
(3) Beépítésre szánt területeken állattartás céljára szolgáló építmény csak építési helyen belül helyezhető el.
(4) Állattartó épület csak oly módon helyezhető el, hogy az állattartási tevékenységből eredő szagemisszió hatásterülete ne érje el azokat a területeket, amelynek lakó az elsődleges rendeltetése.
(5) Falusias lakóterület építési övezetben, az építési telken belül állattartás céljára szolgáló építmények a telek terület 15%-os mértékéig, de maximálisan 150 m2 bruttó alapterületig helyezhetők el.
(6) Nagy- és kishaszonállat tartására szolgáló építmény minimális telepítési távolsága
a) lakóépülettől 15 méter,
b) ásott kúttól 20 méter,
c) fúrt kúttól 10 méter,
d) közterülettől 15 méter,
e) időszakos és állandó természetes felszíni vízfolyás mindkét oldalától 50 méter,
f) egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, nevelési, oktatási intézmény, élelmiszeripari üzem vagy vendéglátó egység, gyermekjátszótér, sportpálya telekhatárától 50 méter.
(7) Állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos követelmények, hogy
a) beépítésre szánt területen állattartó épületet és trágyatárolót csak falusias lakóterületen és különleges mezőgazdasági üzemi területen lehet építeni;
b) trágyatárolót lakó rendeltetésű épülettől 20 méternél távolabb kell elhelyezni;
c) haszonállattartó épület és trágyatároló, az élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá óvoda, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető;
d) új nagy létszámú, illetve nagyüzemi állattartó épületek a lakó és intézményi rendeltetésű területek határától 300 méteren belül nem építhetők.
13. Kerítések létesítésére vonatkozó előírások
16. § (1) A telek határvonalain – amennyiben építési övezeti előírás másképp nem rendelkezik – kerítés létesíthető.
(2) Új utcai kerítés csak a közterületi határvonalon vagy a rögzített szabályozási vonalnak megfelelően létesíthető és építhető át.
(3) Lakóterületen eltérő rendelkezés hiányában a közterület vagy magánút felőli kerítés legmagasabb pontja 2 méter lehet.
(4) Egyéb területen eltérő rendelkezés hiányában telekhatáron vagy attól számítva 5 méteren belül kerítés a csatlakozó terepszintek átlagától számítva legfeljebb 2,5 méter magasságú lehet.
(5) Közterületi kerítés a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet figyelembevételével telepíthető. A telken belül kerítést, az egyes külön használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel vagy élősövénnyel szabad elválasztani.
14. Pavilon jellegű építmények
17. § Pavilon jellegű építmény csak időszakos eseményekhez kapcsolódóan, vendéglátó rendeltetéssel, külső árusítással létesíthető vagy üzemeltethető, határozott időtartamra, maximum 30 napra.
15. Egyéb épületek, építmények
18. § Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tároló építmények, kisipari vagy barkács műhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhetők.
19. § Konténer településközponti vegyes és falusias lakóterületen belül nem helyezhető el (kivételt képez az építés idejére ideglenesen maximum 180 napig elhelyezett építési konténer, iroda vagy rendezvényt kiszolgáló konténer modul).
20. § Felvonulási épület csak ideiglenesen, az építési munka bejelentett időtartamára létesíthető.
21. § Lakhatás céljára szolgáló lakókocsi, lakóautó a település közigazgatási területén nem helyezhető el.
TÁJVÉDELMI, KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK
16. Táj-és természetvédelem, az élő környezet védelmére vonatkozó általános előírások
22. § (1) A meglevő értékes növényzet védelmét az építmények elhelyezésénél figyelembe kell venni.
(2) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közterületi növényzet elhelyezhetőségének.
(3) Az országos közút külterületi szakasza mentén – műszaki lehetőség esetén – fasor, illetve többszintes kialakítású zöldsávot kell telepíteni.
(4) Külterületi fásítás, erdősítés, erdőfelújítás a termőhelyi adottságoknak és a természetvédelmi jogszabályi követelményeknek megfelelően történhet.
(5) Mezőgazdasági és mezőgazdasági művelés alatt álló lakóterületen, különleges terület – mezőgazdasági üzemi területen, valamint erdőterületen a természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek, a helyes mezőgazdasági gyakorlat alkalmazandók.
(6) A település közigazgatási területén új tevékenység csak úgy folytatható, hogy
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő a külön jogszabályok szerinti környezetvédelmi követelményeknek megfelelően,
b) az elérhető legjobb technikákkal megelőzze a környezetszennyezést és támogassa a fenntartható környezetgazdálkodást.
(7) A vízfolyások rendezése, karbantartása, vízmosások megkötése csak a természeti és táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon, természetes módon történhet.
17. Talaj-, felszíni és felszín alatti vizek védelme
23. § (1) Építési tevékenység a környezetében található művelés alatt lévő területek rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatja, a termőföld minőségét negatívan nem befolyásolhatja.
(2) Építési tevékenység hatására a talajerózió veszélye nem növekedhet.
(3) Védett területen tereprendezésre, területfeltöltésre csak szennyeződésmentes anyag használható.
24. § (1) Országos vízminőség védelmi övezet területén
a) létesítmények kialakítását úgy kell megoldani, hogy a jogszabályokban meghatározott szennyező anyagoknak a felszín alatti víztérbe történő közvetlen bevezetése elkerülhető legyen, a keletkező szennyvíz szikkasztása tilos,
b) a talajba és a vízfolyásokba szennyezett csapadékvíz vagy egyéb szennyvíz nem kerülhet,
c) a gazdasági és üzemi területnek kijelölt részeken a csapadékvíz kezeléséről gondoskodni szükséges,
d) a keletkezett szennyvizek és hulladékok elhelyezése csak vízzáró szigetelt tárolókban, műtárgyakban történhet,
e) az állattartó építményeket minden esetben vízzáró szigeteléssel kell kialakítani,
f) trágya tárolására alkalmas építmények, tárolók nem helyezhetők el 100,0 méternél közelebb a felszíni vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok partjától.
(2) A vízbázis külső védőövezetén belül építeni és egyéb tevékenységet folytatni a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint lehet.
18. A levegő tisztaságának védelme
25. § (1) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz.
(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védőterületet igénylő új építmény, létesítmény kizárólag oly módon alakítható ki, helyezhető el, hogy a védőterület nem érinthet
a) lakóterületet, vegyes területet, különleges sport célú és különleges temető területet, zöldterületet, közjóléti erdőterületet, továbbá
b) természetvédelmi oltalom alatt álló területet.
(3) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó
a) tevékenységet folytatni,
b) új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.
(4) A belterületen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható.
19. Zaj- és rezgés elleni védelem
26. § (1) Zajt, rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj, rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.
(2) A zajtól védendő területeket külön jogszabályban meghatározottak szerint kell figyelembe venni.
20. A termőföld védelme
27. § (1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.
(2) A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, és csak olyan új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt nem károsítja.
(3) A vízmeder feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmeder természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.
ÖRÖKSÉGVÉDELEM ÉS RÉGÉSZET
28. § (1) Az országos védelem alatt álló művi értékekre vonatkozó szabályokat az országos örökségvédelmi jogszabályok tartalmazzák.
(2) A helyi jelentőségű védett művi értékeket a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.
(3) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket – más jogszabály által elrendelt szabályozási elemként – a szabályozási tervek jelölik, a vonatkozó szabályokat az országos örökségvédelmi jogszabályok tartalmazzák.
VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK, VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK
29. § (1) Nagyvízi meder, parti sáv, fakadó vizek által veszélyeztetett területeken a vonatkozó jogszabályok alapján végezhetők tevékenységek.
(2) Az árvízvédelmet nyújtó védvonaltól a mentett oldalon 110 m-es sávban fakadóvíz előfordulásával kell számolni, építési tevékenységet, tereprendezést erre tekintettel lehet végezni, a vízügyi hatósággal egyeztetett módon.
(3) Szabályozási terven jelölt fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területen, belvízjárta területen:
a) a földszinti padlószint magasságát az előfordult legmagasabb elöntési szinthez képest legalább 0,60 méterrel magasabban kell kialakítani, pince, pinceszint nem létesíthető,
b) az épület alapozását és a felszín alatt létesített helyiségek szerkezeteinek teherbírását és szigetelését a helyiségben tervezett tevékenységhez tartozó szárazsági követelmény figyelembevételével geotechnikai vizsgálat alapján úgy kell méretezni, hogy az számoljon a vizek okozta terheléssel.
(4) Vízbázis hidrogeológiai "A-B" védőövezetével érintett területen a vonatkozó jogszabály előírásai szerint létesíthető a 3. melléklet 1. pontja szerinti rendeltetés.
30. § (1) A szabályozási tervlapon jelölt védőterületek, védőtávolságok tekintetében az ezeket elrendelő jogszabályokban szereplő előírások az irányadóak.
(2) A temetők 50 m-es környezetében kegyeletsértő, zajos tevékenység elhelyezését lehetővé tévő funkciójú/rendeltetésű épület/építmény nem helyezhető el.
(3) A nagynyomású gázvezeték tengelytől mért 20-20 méteres védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának hozzájárulásával helyezhető el.
(4) A nagyközépnyomású gázvezeték tengelytől mért 6-6 méteres védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának hozzájárulásával helyezhető el.
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
21. Építési övezetekre és övezetekre vonatkozó általános előírások
31. § (1) Az építési övezetek és övezetek építési használatának határértékeit a 2. számú melléklet az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak táblázata tartalmazza.
(2) Az építési övezetekben és övezetekben rendeltetéseket elhelyezni az OTÉK-ban meghatározott előírások, valamint a 3. melléklet az elhelyezhető és a tiltott rendeltetések, a 3. melléklet 1. pont Rendeltetés, önálló rendeltetési egység, a 3. melléklet 2. pont Melléképítmények és a 3. melléklet 3. pontja Egyéb építmények táblázatai szerint lehet.
(3) Építménynek minősülő antennatartó szerkezet a településképi rendelet előírásai szerint létesíthető.
(4) Amennyiben a településen a szennyvízhálózat kiépítésre került, a 3. melléklet 1. pontja szerinti rendeltetés csak a szennyvízhálózatra való rácsatlakozás esetén létesíthető.
22. Beépítésre szánt területek
32. § A beépítésre szánt terület építési övezetei a következők:
a) Lakóterület, falusias lakóterület (Lf),
b) Vegyes terület, Településközponti vegyes terület (Vt),
c) Gazdasági terület, kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület (Gksz),
d) Különleges beépítésre szánt
da) Mezőgazdasági üzem terület (K-Mü-1, K-Mü-2),
db) Sportolási célú terület (K-Sp),
dc) Szennyvíz-tisztító telep terület (K-Szv).
23. Falusias lakóterületek előírásai
33. § (1) A falusias lakóterület (Lf) lakóépületek, mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) A falusias lakóterületeket a Szabályozási terv Lf jelű építési övezetekbe sorolja.
(4) A falusias lakóterületen rendeltetésenként 600 m2 telekhányadot kell biztosítani azzal, hogy egy építési telken legfeljebb 2 rendeltetési egység létesíthető, amelyből 1 rendeltetetés lakó rendeltetés legyen. A szennyvízelvezető-hálózat kiépítésig azonban egy telken csak egy lakást tartalmazó épület helyezhető el.
(5) Az Lf építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
(6) A falusias lakóterületen a mezőgazdasági tevékenységhez tartozó, illetve gazdasági rendeltetésű földszintes épületek esetében a megengedett legnagyobb épületmagasság 1,5 méterrel túlléphető, amennyiben az építési hely közterület felé eső részén már épült önálló főépítmény.
24. Településközponti vegyes területek előírásai
34. § (1) A településközponti vegyes terület (Vt) – a településszerkezet központi vagy alközponti funkciójának ellátása érdekében – a település működését biztosító, a lakó rendeltetést nem zavaró, jellemzően vegyes rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A településközpont vegyes területen az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) A településközpont vegyes területeket a Szabályozási terv Vt jelű építési övezetekbe sorolja.
(4) A Vt építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
(5) Az építési övezetekben elhelyezhető lakások számát úgy kell meghatározni, hogy 400 m2 telekterületenként egy lakás építhető, azzal, hogy egy építési telken legfeljebb 6 lakás létesíthető.
25. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek előírásai
35. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató célú és raktárépületek elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben munkásszálló is elhelyezhető, amely a szálláshely-szolgáltató tulajdonát képező vagy általa bármilyen jogcímen használt szálláshely, amely több mint 10 férőhelyes vagy több mint 3 szoba kiadására alkalmas, valamint a munkaadóval határozatlan idejű vagy időtartamban nem korlátozott, határozott idejű munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeket a Szabályozási terv Gksz jelű építési övezetekbe sorolja.
(4) A Gksz építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
(5) Az építési övezetben az előkert mérete 10 méter, kivéve ha a szabályozási terv másképp nem jelöli.
(6) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül elhelyezett lakó rendeltetés (szolgálati lakás) nem haladhatja meg a gazdasági rendeltetésű épületrész alapterületének 20%-át.
(7) Az építési övezetben a szabályozási terven jelölt helyen, a telek kötelező zöldterületeként, 3 szintes növényállomány létesítendő, a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, előnevelt lombos fa ültetendő.
(8) Ahol a gazdasági terület telke lakóterülettel közvetlenül határos, a lakóterület telek határától mért 15 m-en belül üzemi épület, tehergépjárművek tárolója, parkolója nem helyezhető el, a teherszállítást bonyolító kapubehajtó nem alakítható ki.
(9) Az építési helyből kinyúló, vagy a telek kötelező zöldfelületébe nyúló meglévő épület:
a) felújítható,
b) a tetőtér beépíthető, térdfal építése megengedett,
c) a meglevő épület bővíthető az építési helyen belül, ha funkciója tároló, raktár, iroda, lakás, vagy olyan tevékenység helye lehet, mely a szomszédos övezetre zavaró hatást nem jelent.
(10) Az építési telek kötelező zöldfelületi megszakításával új épület, ingatlan megközelítését szolgáló út építhető, amennyiben a tervezett tevékenység a szomszédos övezetre zavaró hatást nem jelent.
26. Különleges beépítésre szánt – mezőgazdasági üzemi területek előírásai
36. § (1) A különleges beépítésre szánt – mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü-1, K-Mü-2) építési övezetben elsősorban mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó gazdasági tevékenység befogadására alkalmas rendeltetésű épületek helyezhetők el.
(2) Különleges beépítésre szánt – mezőgazdasági üzemi területen (K-Mü-1, K-Mü-2) az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) A különleges beépítésre szánt – mezőgazdasági üzemi területet a Szabályozási terv K-Mü-1, K-Mü-2 jelű építési övezetekbe sorolja.
(4) A K-Mü-1, K-Mü-2 építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
(5) Az építési övezetekben az előkert mérete 10 méter.
(6) Az építési övezetben az előírt legnagyobb épületmagasság – technológiailag indokolt mértékig – az épületrészeknél, illetve műtárgyaknál (pl. siló, kémény, terménytároló, stb.) legfeljebb 25 méterig növelhető, amennyiben ez a szomszédos telek építési jogát nem korlátozza és nem zárja ki.
(7) Azokban a vegyes használatú mezőgazdasági majorokban, ahol jelenleg az állattartás és az egyéb gazdasági tevékenység együtt van jelen, az állattartás a kialakult helyzetnek megfelelően fenntartható. Új állattartó épületet kijelölt lakóterülettől 300 m-en belül elhelyezni nem lehet.
(8) Mezőgazdasági üzemi építményt a saját telkén, a szomszédos telkek felőli oldalakon a szabályozási terven jelölt szélességben telepített fasor ültetésével – telken belüli kötelező zöldfelület, védőfásítás – lehet engedélyezni. Az építési övezetben a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db előnevelt lombos fa ültetendő.
(9) Az építési helyből kinyúló, vagy a telek kötelező zöldfelületébe nyúló meglévő épület:
a) felújítható,
b) a tetőtér beépíthető, térdfal építése megengedett,
c) a meglevő épület bővíthető az építési helyen belül, ha funkciója tároló, raktár, iroda, szolgálati lakás, vagy olyan tevékenység helye lehet, mely a szomszédos övezetre zavaró hatást nem jelent.
(10) Az építési telek kötelező zöldfelületi megszakításával új épület, ingatlan megközelítését szolgáló út építhető, amennyiben a tervezett tevékenység a szomszédos övezetre zavaró hatást nem jelent.
27. Különleges beépítésre szánt – sportolási célú területek előírásai
37. § (1) A különleges beépítésre szánt – sportolási célú terület (K-Sp) az elsődlegesen sport célú, időszakosan vagy egyidőben nagy forgalmat vonzó közhasználatú rendeltetésű építmények elhelyezésére alkalmas.
(2) A különleges beépítésre szánt – sportolási célú területen (K-Sp) az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) A különleges beépítésre szánt – sportolási célú területen (K-Sp) a sport rendeltetések céljára szolgáló építmények működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények is elhelyezhetők.
(4) A különleges beépítésre szánt – sportolási célú területeket a Szabályozási terv K-Sp jelű építési övezetekbe sorolja.
(5) A K-Sp építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
28. Különleges beépítésre szánt – szennyvíz-tisztító telep területek előírásai
38. § (1) Különleges beépítésre – szennyvíz-tisztító telep terület a K-Szv jellel jelölt övezet, mely a szennyvízfogadás, kezelés felszín feletti és felszín alatti mérnöki létesítményei, valamint a működtetéshez szükséges igazgatási és szociális létesítmények elhelyezésére alkalmas.
(2) Különleges beépítésre szánt – szennyvíz-tisztító telep területek területen (K-Szv) az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) Különleges beépítésre szánt – szennyvíz-tisztító telep terület a Szabályozási terv K-Szv jelű építési övezetekbe sorolja.
(4) A K-Szv építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
(5) A technológiai építmények magasságát a technológiai igények és méretezések határozzák meg, ezekre az épületmagassági felső határérték 20,0 m.
29. Beépítésre nem szánt területek
39. § A rendelet hatálya alá tartozó területen a beépítésre nem szánt terület övezetei a következők:
a) Közlekedési terület
aa) Közúti közlekedési terület – Országos mellékút (KÖu-Om),
ab) Közúti közlekedési terület – Helyi gyűjtőút (KÖu-Hgy),
ac) Közúti közlekedési terület – kiszolgáló út (KÖu-K),
ad) Közúti közlekedési terület – mezőgazdasági út (KÖu-Mg),
ae) Egyéb közlekedési terület – kötöttpályás közlekedés (KÖe),
b) Zöldterület, közpark (Zkp),
c) Erdőterület
ca) Védelmi célú erdőterület (Ev),
cb) Egyéb erdőterület (Ee),
d) Mezőgazdasági terület
da) Kertes mezőgazdasági terület (Mk),
db) Általános mezőgazdasági terület (Má),
dc) Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület (Mt),
e) Vízgazdálkodási terület (Vg),
f) Természetközeli terület (Tk),
g) Különleges beépítésre nem szánt terület
ga) Megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület (Kb-Kf),
gb) Mezőgazdasági üzemi terület (Kb-Mü),
gc) Lezárt hulladékkezelő, hulladéklerakó terület (Kb-Hull),
gd) Temető terület (Kb-T),
ge) Turisztikai terület (Kb-Tu),
gf) Sportolási célú terület (Kb-Sp).
30. Közlekedési területek általános előírásai
40. § (1) A közlekedési terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű-várakozóhely (parkoló) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével -, a járda és gyalogút (sétány), köztér, kötöttpályás közlekedési terület, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti- és vasúti közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.
(2) A közlekedési területen az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) A KÖu-Om, KÖu-Hgy, KÖu-K, KÖu-Mg és KÖe közúti és vasúti közlekedési területen a közlekedést kiszolgáló épület, valamint vendéglátó önálló rendeltetési egység terasza, épületnek minősülő zárt (téliesített) fogyasztó-, és árusítótere és zöldfelületi elemek helyezhetőek el.
(4) A közlekedési területeket a Szabályozási terv
a) Közúti közlekedési terület – Országos mellékút (KÖu-Om),
b) Közúti közlekedési terület – Helyi gyűjtőutak (KÖu-Hgy),
c) Közúti közlekedési terület – kiszolgáló út (KÖu-K),
d) Közúti közlekedési terület – mezőgazdasági feltáróút (KÖu-Mg)
övezetekbe sorolja.
(5) A KÖu övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
(6) A közutak, közterületek közlekedési területek szélességét a Szabályozási Terv jelöli.
(7) Beépítésre nem szánt területek övezetein épület a mezőgazdasági feltáróút telekhatárától mért 10 méteren belül nem létesíthető.
41. § (1) Az egyéb közlekedési terület (KÖe) a kötöttpályás (vasúti) közlekedés építményei elhelyezésére szolgál.
(2) Az egyéb közlekedési területen az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) Az egyéb közlekedési területen a közlekedést kiszolgáló épület, valamint a területet igénybe vevők ellátását szolgáló iroda, kereskedelmi, szolgáltató- és raktárépület helyezhető el.
(4) Az egyéb közlekedési területeket a Szabályozási terv KÖe jelű övezetbe sorolja.
(5) A KÖe övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
31. Zöldterületek általános előírásai
42. § (1) A zöldterület közpark (Zkp) állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.
(2) A zöldterületeket a Szabályozási terv zöldterület – közpark (Zkp) övezetekbe sorolja.
(3) A zöldterületen az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(4) A zöldterület közpark telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
(5) A zöldterület közparknak közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(6) A zöldterületen elhelyezhető a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.) és a terület fenntartásához szükséges épület.
32. Erdőterületek előírásai
43. § (1) Az erdőterület az erdőgazdálkodás hosszú távú célját, a település ökológiai rendszerének megőrzését, javítását és védelmét szolgáló területek összessége.
(2) Az erdőterületeket a Szabályozási terv
a) védelmi célú erdőterület (Ev),
b) egyéb erdőterület (Ee)
övezetekbe sorolja.
(3) Az erdőterületen az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(4) Az erdőterületek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
(5) Az erdőterülethez tartozó, de még nem beerdősült területeken a mezőgazdasági használat az erdősítésig korlátozás nélkül folytatható, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó épületek azonban nem létesíthetők.
(6) Az erdőterületen elhelyezhetők a szabadidő eltöltését, a turizmust, a pihenést, a testedzést szolgáló, de épületnek nem minősülő építmények.
(7) Védelmi célú erdőterület övezeteiben épületet elhelyezni nem lehet. A (6) bekezdés szerinti építmények akkor helyezhetők el, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.
(8) Egyéb rendeltetésű erdőterület övezeteiben az 5 ha-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb a 2. mellékletben meghatározott megengedett legnagyobb beépítési mértékkel, de az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, legfeljebb 300 m2 nettó alapterülettel.
(9) Az építmények legmagasabb pontja 6 m.
33. Mezőgazdasági terület
44. § (1) A mezőgazdasági területek a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét, a mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás igényeit egységesen szolgáló területek.
(2) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, az állattenyésztés és a halgazdálkodás, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló épületek, a mezőgazdasággal összefüggő lakó- vagy szállásjellegű, hitéleti épületek helyezhetők el.
(3) A mezőgazdasági területeken az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(4) A mezőgazdasági területeket a Szabályozási terv
a) kertes mezőgazdasági terület (Mk),
b) általános mezőgazdasági terület (Má),
c) tájgazdálkodási mezőgazdasági terület (Mt)
övezetekbe sorolja.
(5) Az Mk, Má és Mt övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
(6) A mezőgazdasági terület övezet területén
a) új építményt elhelyezni, a meglévő építményt átalakítani, bővíteni kizárólag a természeti értékek károsítása nélkül lehet,
b) a távközlési és energetikai magasépítmények, potenciálisan környezetszennyező létesítmények – különösen hulladéklerakó, dögkút, szennyvíziszap-tároló és kezelő, hígtrágyatároló – elhelyezése nem megengedett.
45. § (1) Mezőgazdasági területen
a) Mk övezetek területén a 720 m2-t el nem érő területen épületet elhelyezni nem szabad,
b) gazdasági épületet elhelyezni az alábbiak szerint lehet:
ba) Mk övezetek területén a 720-1500 m2 nagyságú területen – a nádas, gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével -egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény helyezhető el,
bb) Má övezetek területén a 1500 m2-nél nagyobb területen több gazdasági épület és terepszint alatti építmény, tulajdonosi lakás, szállás jelű rendeltetés helyezhető el,
bc) Mt övezet területén az 5000 m2-nél nagyobb területen egy gazdasági épület helyezhető el, szántó és gyep (legelő, kaszáló) művelési ágú telken csak a legeltetéses állattartással, természetvédelmi célú bemutatással, ismeretterjesztéssel, ehhez kacsolódó oktatási és a kulturális és a tájgazdálkodási tevékenységgel összefüggő építmények, gyümölcs művelési ágú telken csak a gyümölcstermesztéssel, -feldolgozással és -tárolással összefüggő építmények és rendeltetés helyezhető el,
c) mezőgazdasággal összefüggő lakóépületet elhelyezni az alábbiak szerint lehet:
ca) Mk övezetek területén lakóépület nem helyezhető el,
cb) Má övezet területén szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 5000 m2, egyéb művelési ág esetén 10000 m2 telekterület felett helyezhető el, legfeljebb bruttó 300 m2 alapterülettel,
cc) Mt övezetek területén lakóépület nem helyezhető el.
(2) Az Mt övezetek területén új birtokközpont nem létesíthető.
34. Vízgazdálkodási területek előírásai
46. § (1) A vízgazdálkodási terület (Vg) a vizek hasznosítását, megőrzését, ökológiai rendszerének védelmét, továbbá a lakossági rekreációt egymással összehangoltan szolgáló terület.
(2) A vízgazdálkodási területeket a Szabályozási terv Vg övezetbe sorolja.
(3) A vízgazdálkodási területen az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(4) A Vg övezet telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
(5) A Vg övezet területén
a) épületet elhelyezni csak jogszabályban foglaltak szerint, a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával lehet,
b) területet közhasználat elől elzárni, lekeríteni nem lehet,
c) a közmű- és közlekedési létesítmények által el nem foglalt vízparti területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(6) Beépítésre szánt területen belül a Vg vízgazdálkodási területek védő- (kezelő) távolsága a mentett oldalon a töltés lábától számított 3 méter.
(7) Vízgazdálkodási terület (Vg) övezeti előírásai:
a) a Vg övezetében a felszíni vizek vízmedreinek árvízvédelmi töltések telkei tartoznak, épületet elhelyezni nem lehet, kivéve a szabályozással, ár- és belvízvédelemmel és vízkárelhárítással, valamint a vízi közlekedéssel kapcsolatos – az illetékes szakhatóság által engedélyezett – létesítményeket, a vízfelületek mentén semmiféle – a meder fenntartást akadályozó – létesítmény nem helyezhető el,
b) a vízmedrek parti sávjában kizárólag gyepművelés vagy – a szakhatóság által engedélyezett mértékű - fásítás lehetséges, mezőgazdasági művelés a vízmedrek övezetében nem folytatható,
c) épületek csak a vízügyi hatóság hozzájárulásával helyezhetők el.
35. Természetközeli területek (Tk) előírásai
47. § (1) A Tk jelű természetközeli területekbe tartoznak a természetközeli állapotú nádasok, mocsarak.
(2) Az övezetbe tartozó területen nem folytatható olyan tevékenység, illetve nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a természetközeli állapotot rontja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
(3) Az övezetben kizárólag a természetközeli állapot fennmaradását szolgáló építmények helyezhetők el.
(4) A természetközeli területeken az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(5) Az természetközeli területek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
36. Különleges beépítésre nem szánt – megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület
48. § (1) A különleges beépítésre nem szánt – megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló területbe (Kb-Kf), a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló különleges övezetek a rendeltetésüknek megfelelő építmények elhelyezését szolgálják.
(2) A különleges beépítésre nem szánt – megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló területen az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) A különleges beépítésre nem szánt – megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület területén a maximum 5 MW teljesítményű naperőmű megújuló energiaforrás hasznosítására szolgáló műtárgyai, az ehhez kapcsolódó egyéb műszaki létesítmények, valamint a naperőmű kiszolgálásához szükséges kapcsolódó alállomás számára szolgáló földrészlet területén szociális és egyéb kiszolgáló épületek, gazdasági épületek, porta, őrház épület helyezhetők el.
(4) A különleges beépítésre nem szánt – megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló területeket, a Szabályozási terv Kb-Kf jelű övezetbe sorolja.
(5) A Kb-Kf övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
37. Különleges beépítésre nem szánt – mezőgazdasági üzemi területek előírásai
49. § (1) A különleges beépítésre nem szánt – mezőgazdasági üzemi területe (Kb-Mü) övezetben elsősorban mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó gazdasági tevékenység befogadására alkalmas rendeltetésű épületek helyezhetők el.
(2) A különleges beépítésre nem szánt – mezőgazdasági üzemi területen (Kb-Mü) az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) A különleges beépítésre nem szánt – mezőgazdasági üzemi területen (Kb-Mü) egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki.
(4) A különleges beépítésre nem szánt – mezőgazdasági üzemi területet a Szabályozási terv Kb-Mü jelű építési övezetekbe sorolja.
(5) A Kb-Mü építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
(6) Az építési övezetekben az előkert mérete 10 méter.
(7) Az építési övezetben az előírt legnagyobb épületmagasság - technológiailag indokolt mértékig - az épületrészeknél, illetve műtárgyaknál (pl. siló, kémény, terménytároló stb.) legfeljebb 25 méterig növelhető, amennyiben ez a szomszédos telek építési jogát nem korlátozza és nem zárja ki.
(8) Azokban a vegyes használatú mezőgazdasági majorokban, ahol jelenleg az állattartás és az egyéb gazdasági tevékenység együtt van jelen, az állattartás a kialakult helyzetnek megfelelően fenntartható. Új állattartó épületet, kijelölt lakóterülettől 300 m-en belül elhelyezni nem lehet.
(9) Mezőgazdasági üzemi építményt, a saját telkén, a szomszédos telkek felőli oldalakon a szabályozási terven jelölt szélességben telepített fasor ültetésével – telken belüli kötelező zöldfelület, védőfásítás – lehet engedélyezni. Az övezetben a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, előnevelt lombos fa ültetendő.
(10) Az építési helyből kinyúló vagy a telek kötelező zöldfelületébe nyúló meglévő épület:
a) felújítható,
b) a tetőtér beépíthető.
(11) A telek kötelező zöldfelületi megszakításával új épület, ingatlan megközelítését szolgáló út építhető, amennyiben a tervezett tevékenység a szomszédos övezetre zavaró hatást nem jelent.
38. Különleges beépítésre nem szánt – lezárt hulladékkezelő, hulladéklerakó területek előírásai
50. § (1) A különleges beépítésre nem szánt – lezárt hulladéklerakó (Kb-Hull) terület a korábban használt és bezárt települési hulladék elhelyezésére szolgált terület. A területen további hulladékelhelyezés nem megengedett. Az övezet területén a végleges rekultivációhoz szükséges, elsősorban ideiglenes épületek elhelyezésére van lehetőség. A teljes rekultivációt, felszámolást követően, védőerdő terület övezete lesz. Védőtávolsága 300 méter.
(2) A különleges beépítésre nem szánt – lezárt hulladéklerakó területeken (Kb-Hull) az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) A különleges beépítésre nem szánt – lezárt hulladéklerakó területe a Szabályozási terv Kb-Hull jelű övezetekbe sorolja.
(4) A Kb-Hull övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
39. Különleges nem beépítésre szánt – temető területek előírásai
51. § (1) A különleges beépítésre nem szánt – temetőterületbe (Kb-T) a köztemetők és vallásfelekezeti temetők tartoznak.
(2) A különleges beépítésre nem szánt – temetőterületen (Kb-T) az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) A különleges beépítésre nem szánt – temetőterület (Kb-T) területén portaépület, temetőiroda, ravatalozó, hamvasztó mű és illemhely is elhelyezhető.
(4) A különleges beépítésre nem szánt – temetőterületeket a Szabályozási terv Kb-T jelű övezetbe sorolja.
(5) A Kb-T övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
40. Különleges beépítésre nem szánt – turisztikai terület előírásai
52. § (1) A különleges beépítésre nem szánt – turisztikai terület a Kb-Tu jellel jelölt övezet, mely a turizmust, rekreációt, sporttevékenységet kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgáló terület, melyen tanösvény, kerékpáros turizmus, vízi közlekedés és az azt kiszolgáló rendeltetés is elhelyezhető.
(2) Különleges beépítésre nem szánt – turisztikai területen (Kb-Tu) az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) Különleges beépítésre nem szánt – turisztikai területeket a Szabályozási terv Kb-Tu jelű övezetekbe sorolja.
(4) A Kb-tu építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
41. Különleges beépítésre nem szánt – sportolási célú területek előírásai
53. § (1) A különleges beépítésre nem szánt – sportolási célú terület (Kb-Sp) az elsődlegesen sport célú, időszakosan vagy egyidőben nagy forgalmat vonzó közhasználatú rendeltetésű építmények elhelyezésére alkalmas.
(2) A Különleges beépítésre nem szánt – sportolási célú területen (Kb-Sp) az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) A Különleges beépítésre nem szánt – sportolási célú területen (Kb-Sp) a sport rendeltetések céljára szolgáló építmények működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények is elhelyezhetők.
(4) A különleges beépítésre nem szánt – sportolási célú területeket a Szabályozási terv Kb-Sp jelű építési övezetekbe sorolja.
(5) A Kb-Sp építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
54. § Ez a rendelet 2026. március 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 2/2026. (II. 23.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 2/2026. (II. 23.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 2/2026. (II. 23.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 2/2026. (II. 23.) önkormányzati rendelethez