Bajót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2013. (III. 27.) önkormányzati rendelete
Bajót község Önkormányzata vagyonáról, a vagyonnal való rendelkezés szabályairól
Hatályos: 2014. 06. 24- 2022. 01. 26Bajót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2013. (III. 27.) önkormányzati rendelete
Bajót község Önkormányzata vagyonáról, a vagyonnal való rendelkezés szabályairól
1. Vagyontárgyak meghatározása
1. § (1) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyona:
1. ravatalozó (bajóti 1006/1 hrsz.)
(2) Az önkormányzat korlátozottan fogalomképes nemzeti vagyona:
1. Önkormányzat épülete Bajót, Kossuth L.u147, 246 hrsz.
2. Orvosi rendelő Bajót, Kossuth L. u 122/a , 516/2 hrsz.
3. Bóbita Napközi otthonos óvoda Bajót, Kossuth L. u. 69. 102 hrsz.
4. Általános Iskola, Bajót, Petőfi S. u. 6. 999. hrsz.
5. Művelődési Ház, Bajót, Kossuth L u. 84.551 hrsz.
6. Tűzoltószertár, Bajót, Kossuth L. u. 125 217 .hrsz.
7. A vagyonkataszterben nyilvántartott víz- és csatorna közmű vagyon.
(3) Az önkormányzat üzleti vagyonát a vagyonkataszter tartalmazza.
(4) Önkormányzati vagyon megszerzése esetén a vagyontárgy tulajdonba kerülésével egyidejűleg a képviselő-testület dönt a vagyontárgy 1. § (1) – (3) bekezdései szerinti besorolásáról.
2. Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonára vonatkozó rendelkezések
2. § Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonon vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom létesítéséről a képviselő-testület minősített többségű határozattal dönt.
3. A korlátozottan forgalomképes ingatlan (nemzeti vagyon) értékesítésének és hasznosításának szabályai
3. § (1) A korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházása és hasznosítása – a 8. §-ban foglalt kivétellel – a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(2) A korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházásáról és hasznosításáról a képviselő-testület minősített többségű határozattal dönt.
4. § (1) A bruttó 20 millió Ft értékhatár feletti korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyontárgy tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján lehet.
(2) A versenyeztetés a képviselő-testület döntése alapján lehet nyílt pályázati eljárás vagy zártkörű versenyeztetési eljárás.
5. § (1) A nyílt pályázati eljárás – a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával elfogadott – pályázati felhívás közzétételével indul, melynek tartalmaznia kell legalább az alábbiakat:
a) a kiíró megnevezését,
b) a kiíró székhelyét,
c) a pályázati eljárás tárgyát,
d) a pályázati eljárás célját,
e) az elbírálásra kerülő tartalmi elemeket,
f) a pályázat elbírálása során alkalmazott bírálati szempontokat,
g) a pályázaton való részvétel feltételeit,
h) az ajánlati kötöttség időtartamát,
i) a pályázati ajánlat benyújtásának helyét,
j) a pályázati ajánlat benyújtásának módját,
k) a pályázat beadásának határidejét,
l) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot indokolás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa és
m) a pályázat elbírálásának határidejét.
(2) A pályázati felhívást a polgármester az elfogadását követő 7 napon belül, legalább 10 napon keresztül közzéteszi az önkormányzat honlapján és az önkormányzat hirdetőtábláján.
(3) A pályázati felhívás elfogadásával egyidejűleg a képviselő-testület esetileg dönthet a pályázati felhívás megyei napilapban történő meghirdetéséről is.
(4) A pályázat nyertesét a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel állapítja meg, a pályázat beadásának lejártát követő képviselő-testületi ülésen.
(5) A polgármester a pályázat nyertesével az önkormányzat nevében megállapodást / szerződést köt.
6. § (1) A zártkörű versenyeztetési eljárás:
a) a lehetséges pályázók körét megjelölő ajánlati felhívással vagy
b) a számba jöhető ajánlattevőnek közvetlenül eljuttatott ajánlatkéréssel indul.
(2) A lehetséges pályázók, ajánlattevők személyéről a polgármester dönt.
(2) Zártkörű versenyeztetési eljárás esetén az eljárás szabályairól a képviselő-testület egyedi határozatot hoz.
7. § A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítása során a képviselő-testület a vagyontárgy értékhatárától függetlenül dönthet arról, hogy a hasznosítás a 4-6. §-okban meghatározott versenyeztetés keretében történik-e.
8. § Az önkormányzat és az önkormányzat által alapított költségvetési szervek alapfeladatainak sérelme, veszélyeztetése nélkül a polgármester legfeljebb 1 éves időtartamra bérbe vagy használatba adhatja az önkormányzati tulajdonú korlátozottan forgalomképes ingatlanokat – beleértve a költségvetési szerv használatában lévő ingatlant is - vagy annak egy meghatározott részét.
4. Üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanok értékesítésének és hasznosításának szabályai
9. § (1) Az üzleti vagyon körébe tartozó ingatlan tulajdonjogának átruházása nettó 1 millió forint értékhatár feletti vagyontárgyak esetében a képviselő-testület, egyéb értékű vagyontárgy esetén a polgármester hatáskörébe tartozik.
(2) A nettó 20 millió forint értékhatár feletti üzleti vagyon tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján lehet. A versenyeztetés során a 4-6 §-okban meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(3) Az üzleti vagyon hasznosítása – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nettó 1 millió forint értékhatár feletti ingatlanok esetében a képviselő-testület, egyéb értékű vagyontárgyak esetében a polgármester hatáskörébe tartozik.
(4) Az önkormányzati tulajdonú lakások szolgálati lakásként történő bérbeadása esetén a bérlő kijelölés joga a polgármester hatásköre. A bérbeadásról a képviselő-testület dönt. Az önkormányzati tulajdonú lakások nem szolgálati lakásként történő bérbeadása a polgármester hatásköre. Mindkét esetben a bérleti díjat a képviselő-testület állapítja meg határozattal.
(5) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó hasznosítás esetén a vagyontárgy hasznosítására a 4-6 §-okban meghatározott versenyeztetés keretében kerülhet sor.
5. A vagyonkezelés szabályai
10. § (1) A rendelet 1. melléklete tartalmazza azokat a vagyonelemeket, amelyekre önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódóan vagyonkezelői jog létesíthető.
(2) A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során.
(3) A vagyonkezelő köteles évente egy alkalommal, de a képviselő-testület kérésére soron kívül is írásos tájékoztatást adni az önkormányzati vagyon működtetéséről, a vagyon értékében bekövetkezett változásokról.
6. A vagyontárgy értékének meghatározása
11. § (1) Azon, e rendelet hatálya alá tartozó ingatlan vagyontárgy tulajdonjogának átruházása vagy 9. § (5) bekezdés szerinti hasznosítása előtt, amelyek során e rendelet, versenyeztetést ír elő, vagy a képviselő-testület dönt a versenyeztetésről, a vagyontárgy értékét forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni, mely 1 évnél régebbi nem lehet.
(2) Amennyiben rendelkezésre áll 1 évnél régebbi forgalmi értékbecslés, ennek felülvizsgált változata is elfogadható.
(3) A képviselő-testület döntése alapján – amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházását vagy hasznosítását a másik fél kezdeményezi – az értékbecslés költségét a másik fél felé érvényesíteni kell.
(4) Azon ingatlan vagyontárgyak tulajdonjogának átruházása vagy hasznosítása előtt, amelyek hasznosítása vagy tulajdon jogának átruházása nem versenyeztetés útján történik, a vagyontárgy értékét a vagyonkataszterben meghatározott könyv szerinti érték alapján kell minimum meghatározni.
7. Ingó vagyontárgyak
12. § (1) Ingó vagyontárgyak esetében értékhatártól függetlenül a tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja.
(2) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseiről a képviselő-testületet félévente tájékoztatja.
8. Egyéb tulajdonosi jogok gyakorlása
13. § Önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal kapcsolatos, a tulajdonos hozzájárulásához kötött tevékenységhez a hozzájárulás megadásáról a polgármester dönt; gyakorolja továbbá hatósági eljárásokban a tulajdonost megillető jogokat.
9. Az önkormányzat részére felajánlott vagyon elfogadása
14. § (1) A felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy
a) az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek az önkormányzat részéről teljesíthetőek,
b) a kötelezettség teljesítése likviditási gondot nem okoz és
c) az önkormányzat feladatainak ellátását nem veszélyezteti.
(2) A felajánlott vagyontárgy elfogadása esetén a vagyontárgyat terhelő esetleges költségeket az önkormányzat költségvetéséből kell fedezni.
15. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő épületek üzemeltetését érintő szolgáltatások (villamos energia, gáz, vagyonbiztosítás, távközlés) vonatkozásában, a, ivóvíz- és szennyvízkezelés, valamint a hulladékgazdálkodási szolgáltatás kivételével, a szolgáltató kiválasztása a polgármester hatáskörébe tartozik.
(2) A szolgáltató kiválasztásához –kivéve a villamos energia, gáz, szolgáltatást - a polgármester köteles legalább 3 szolgáltatótól árajánlatot kérni és az összességében legelőnyösebb ajánlatot adó szolgáltatóval szerződést kötni.
(3) Kötelezettségvállalásonként a bruttó 1 000.000,- Ft-ot el nem érő, a 15. § (1) bekezdésében meghatározott tárgykörbe nem tartozó szolgáltatást, illetve vállalkozási, megbízási és egyéb szerződés keretében munkát vagy más ellenszolgáltatást az önkormányzat nevében a polgármester jogosult saját hatáskörében elrendelni.
(4) Amennyiben az adott kötelezettségvállalás egymást követő több költségvetési évet is érint, a (3) bekezdésben meghatározott értékhatárt – a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény figyelembe vételével - költségvetési évenként kell figyelembe venni.
(5) A (3) bekezdés hatálya alá eső szerződő fél kiválasztásához a polgármester az alábbiak szerint köteles árajánlatot kérni:
a) bruttó 1 000 000 Ft-ot el nem érő szolgáltatás esetén , a szerződés vagy megrendelés előtt legalább egy írásos ajánlatot kell bekérni, kivéve vis maior helyzetek esetében, amikor nem kötelező a megelőző ajánlatkérés, de a rendkívüli sürgősség okát, valamint a szerződést vagy megrendelést a lehető legrövidebb időn belül dokumentálni kell.
b) bruttó 1 000 000 Ft-ot elérő, de a közbeszerzési értékhatárt el nem érő értékű szolgáltatásnál legalább három írásos ajánlatot kell bekérni,
c) bruttó 3 000 000 Ft-ot el nem építési beruházás esetén , a szerződés vagy megrendelés előtt legalább egy írásos ajánlatot kell bekérni, kivéve vis maior helyzetek esetében, amikor nem kötelező a megelőző ajánlatkérés, de a rendkívüli sürgősség okát, valamint a szerződést vagy megrendelést a lehető legrövidebb időn belül dokumentálni kell.
d) bruttó 3 000 000 Ft-ot elérő, de a közbeszerzési értékhatárt el nem érő értékű építési beruházásnál legalább három írásos ajánlatot kell bekérni.
16. § (1) A nettó 1 000 000,- Ft vételárat el nem érő ingó vagyontárgyat a polgármester az önkormányzat nevében saját hatáskörében megvásárolhatja.
(2) A polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen köteles a képviselő-testületet tájékoztatni a 15-16. §-okban meghatározott beszerzést, megrendelést, szolgáltatást érintő döntéseiről.
17. § (1) Az önkormányzat az ideiglenesen szabad pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat, vagy betétként elhelyezheti.
(2) Felhatalmazást kap a polgármester 5 millió forintot meg nem haladó értékpapír forgalom/betét elhelyezés lebonyolítására azzal a megkötéssel, hogy arról a képviselőtestületet a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatja.
11. Az önkormányzat követeléseiről történő lemondás
18. § (1) Követelésről – részben vagy egészben – csak akkor lehet lemondani, ha az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását és:
a) ha a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajthatóságára, vagy
b) ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna, vagy
c) bírósági eljárás során peren kívüli egyezség történt,vagy
d) felszámolási eljárás során a felszámoló írásbeli nyilatkozata alapján a követelés várhatóan nem térül meg, vagy
e) csődeljárás során, ha csődegyezségi megállapodás megkötésére került sor,vagy
f) ha a követeléssel érintett szerv vagy személy bizonyítottan nem elérhető, nem lelhető fel.
(2) Követelésről – részben vagy egészben – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül akkor is le lehet mondani, ha a követelés önkormányzat többségi tulajdonban álló gazdasági társasággal szemben áll fenn.
(3) Az önkormányzat követeléseiről történő lemondás joga értékhatár nélkül a képviselő-testület hatásköre.
12. Önkormányzati vagyon kedvezményes átruházása
19. § (1) Önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról, használatáról a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozattal dönt.
(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve bármilyen jogcímen történő használatát kedvezményesen átruházni kizárólag az alábbi célokra lehet:
a) az önkormányzat által alapított költségvetési szervnek,
b) meghatározott céllal más önkormányzatnak, önkormányzati társulásnak,
c) közfeladat vagy közszolgáltatás ellátására
d) közérdeket szolgáló oktatási, egészségügyi, szociális, vallási, sport célra, az e célokat megvalósító személynek, egyesületnek, egyéb szervezetnek,
e) természeti katasztrófa sújtotta közösségek vagy természetes személyek megsegítésére.
(3) Önkormányzati vagyon kedvezményes átruházása esetén sem lehet kevesebb az ellenszolgáltatás értéke a vagyontárgy piaci értékének 80 %-ánál.
13. Záró rendelkezések
20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásának szabályairól szóló 9/2004. (04.26.) sz. önkormányzati rendelet.