Csolnok Közég Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2014. (I. 27) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról, valamint a gyermekek védelméről
Hatályos: 2014. 01. 29- 2015. 02. 27Csolnok Közég Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2014. (I. 27) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról, valamint a gyermekek védelméről
2014-01-29-tól 2015-02-28-ig
Csolnok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 43/B. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése 8. pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
I. fejezet
A szociális igazgatás
1. Általános szabályok
- §
(1) A rendelet alkalmazása során a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelembevételével kell eljárni.
(2) Az e rendelet alapján nyújtható ellátások iránti valamennyi kérelmet az Önkormányzat Hivatalában (a továbbiakban: Hivatal) kell előterjeszteni, az igényelt ellátás típusának megfelelő nyomtatványon.
(3) A kérelemben a kérelmező nyilatkozik a saját és családja személyi és jövedelemi adatairól. A havi rendszeres jövedelmet, a jövedelem tényleges összegét hitelt érdemlően tanúsító irattal kell igazolni. Ilyen irat lehet: bérjellegű jövedelmeknél a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás, nyugdíjasok esetén a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság által kiadott nyugdíj összegéről szóló éves igazolás, a kérelem benyújtását megelőző hónap nyugdíjszelvénye, anyasági ellátások és családi pótlék esetén postai feladóvevény, valamint a gyermektartásdíj megállapítása esetén a gyámhivatali jegyzőkönyv a szülők közötti megállapodásról, vagy bírósági végzés.
(4) Amennyiben a kérelmező és családja jövedelmeik igazolására a (3) bekezdésben felsorolt iratokkal nem rendelkezik, a jövedelem igazolására a folyósító szerv igazolását kell elfogadni.
(5) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés db) pontja szerinti családtag esetén iskolalátogatási bizonyítványt, felsőfokú tanulmányok esetén hallgatói jogviszonyról szóló igazolást, a dc) pont szerinti családtag esetén a fogyatékosság bekövetkeztét és tényét igazoló dokumentumot kell csatolni a kérelemhez.
(6) A megállapított és nem rendszeres pénzbeli támogatás kifizetéséről a megállapító szerv rendelkezik az ellátást megállapító határozatban közölt időpont és hely szerint.
(7) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az e rendelet szerinti rendszeres pénzbeli ellátásokra való jogosultság naptári évenként egy alkalommal, felülvizsgálatra kerül.
2. §
(1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátás megtérítése méltányosságból akkor engedhető el, ha a megtérítésre kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el.
(2) Az ellátás megtérítése méltányosságból 50%-kal akkor csökkenthető, ha a megtérítésre kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 130%-át nem haladja meg.
(3) Az ellátás részletekben való megtérítése akkor engedélyezhető, ha a megtérítésre kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150%-át nem haladja meg.
(4) A részletfizetés időtartama a megtérítésre elrendelt összegtől függően:
a) 50.000,- Ft-ig legfeljebb 6 hónap
b) 50.001,- Ft – 100.000,- Ft-ig legfeljebb 10 hónap
c) 100.001,- Ft felett legfeljebb 12 hónap.
(5) Méltányosság iránti kérelmet a megtérítést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül lehet benyújtani a megtérítést elrendelő szervnek címezve.
II. fejezet
Az egyes szociális ellátások
2. Az ellátások formái
3. §
(1) Pénzbeli ellátások:
a) aktív korúak ellátása: rendszeres szociális segély,
b) méltányossági ápolási díj,
c) önkormányzati segély,
d) időskorúak támogatása.
(2) Természetben nyújtandó ellátások:
a) önkormányzati segély,
b) köztemetés,
c) az Szt. 50. § (3) bekezdése szerinti közgyógyellátás,
(3) Személyes gondoskodást nyújtó ellátások, alapszolgáltatások:
a) étkeztetés,
b) nappali ellátás: idősek nappali ellátása,
c) családsegítés,
d) támogató szolgáltatás,
e) házi segítségnyújtás.
3. Aktív korúak ellátása: rendszeres szociális segély
4. §
(1) A rendszeres szociális segély (jelen szakaszban a továbbiakban: segély) megállapítása iránti kérelem benyújtásával egy időben a kérelmező nyilatkozik arról, hogy – a segély megállapításának és folyósításának feltételeként – együttműködési kötelezettséget vállal az együttműködésre kijelölt szervvel. Az együttműködésre kijelölt szerv, a Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat.
(2) A Hivatal a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja a segély megállapításának feltételeiről.
(3) A segély folyósításának feltétele a (1) bekezdésben foglaltakon túl, hogy a segélyezett a beilleszkedést segítő programban részt vesz, teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, melyet az együttműködésre kijelölt szerv készíti el.
(4) A (3) bekezdésben jelölt beilleszkedést segítő program típusa:
a) az együttműködésre kijelölt szerv vezetésével, csoportos személyiségfejlesztő tréning,
b) egyéni foglalkozás az együttműködésre kijelölt szerv szempontjai szerint.
(5) Az együttműködésre kijelölt szerv figyelemmel kíséri és ellenőrzi a segélyt megállapító határozat jogosultjának nyilvántartásba vételét, a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül.
(6) Amennyiben a segélyezett nyilvántartásba vételi kötelezettségének nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv – határidő megjelölésével - felszólítást küld számára kötelezettsége teljesítésére.
(7) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a segélyben részesülő személy:
a) a segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem keresi fel az együttműködésre kijelölt szervet;
b) az együttműködésre kijelölt szerv által megadott időpontban nem jelentkezik foglalkozásra, és távolmaradását utólag nem igazolja;
c) a beilleszkedést segítő programban foglaltakat nem teljesíti;
d) a (6) bekezdésben megfogalmazottak szerinti felszólításra sem tanúsít együttműködő magatartást.
(8) Az Szt. 37. § (1) bekezdés a) - c) pontjában foglaltakon túl rendszeres szociális segélyre jogosult az a személy is, aki rokkantság alapján járó ellátásra nem jogosult, de foglalkozás-egészségügyi szakvizsgával rendelkező orvos, szakorvosi véleményen alapuló igazolása szerint, egészségromlása vagy mentális állapota miatt munkavégzésre (önkormányzat által biztosított közfoglalkoztatásban történő részvételre) nem alkalmas.
4. Méltányossági ápolási díj
5. §
(1) Az Önkormányzat méltányossági ápolási díjat (a továbbiakban: ápolási díj) biztosít azon kérelmezőnek, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását-gondozását végzi, ha a kérelmező családjában az 1 főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,
(2) Az ápolási díj folyósításának feltétele, hogy az ápolt személy egészségi állapotára vonatkozó igazolást az ápolási díjban részesülő – a támogatás megállapítását követően évenként – benyújtsa.
(3) Ápolási díjra nem jogosult az a kérelmező, aki az ápolttal tartási kötelezettséget vállaló szerződést kötött. A tartási szerződés létéről vagy nemlétéről a kérelmezőnek, és az ápolandó személynek is nyilatkoznia kell.
(4) Az ápolási díj megállapítása – átruházott hatáskörben – a Pénzügyi- és Településüzemeltetési Bizottság feladata.
5. Önkormányzati segély
6. §
(1) Az Önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, időszakosan vagy átmenetileg létfenntartási gondokkal küzdő személy részére önkormányzati segélyt (jelen szakaszban a továbbiakban: segély) nyújt, ha a családban az egy főre jutó havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, egyedül élő esetén annak 150 %-át, az eltemettetés költségeihez való hozzájárulás esetén a 300%-át.
(2) A segély teljes összege vagy annak egy része az Szt. 47. § (3) bekezdése szerint meghatározott természetbeni ellátásként is biztosítható.
(3) A segély meghatározott időszakra havi rendszerességgel, vagy eseti jelleggel legfeljebb három havonta nyújtható.
(4) Ha a kérelmező rendkívüli életkörülményei, nem várt többlet kiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - indokolják a halaszthatatlan intézkedést, azonnali segély nyújtható, jövedelemhatárra tekintet nélkül.
(5) A segély összege - az elemi kár esetén nyújtott segély kivételével - legfeljebb 50.000 Ft, az eltemettetés költségeihez való hozzájárulásnál az Szt. 45. § (6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell a segély összegét meghatározni. Elemi kár esetén a segély összege legfeljebb 150 000 Ft.
(6) Az (1) bekezdésben foglalt segélyről átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
6. Karácsonyi támogatás
7. §
Az önkormányzat a szociális ellátásra biztosított költségvetési keretösszeg év végi maradványa terhére egyszeri karácsonyi támogatást biztosíthat
- a rászoruló idős, 65 év feletti, egyedülálló, tartós beteg személyek,
- a község óvodájába járó gyermekek,
- a község iskolájába járó gyermekek,
- a fogyatékkal élő kiskorú gyermekek
- valamint a 3 és ennél több gyermekes családok számára.
A maradvány felhasználásáról a Képviselő-testület decemberi ülésén határoz.
7. Köztemetés
8. §
(1) A köztemetés költségei 50%-ának megtérítése alól az eltemettetésre köteles személy annak a különös méltánylást érdemlő körülménynek a fennállása esetén mentesíthető, ha
a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagy
b) egyedül élő személy esetén a havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg.
(2) A köztemetés költségeinek megtérítése alól az eltemettető annak a különös méltánylást érdemlő körülménynek a fennállása esetén mentesíthető, ha
a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, vagy
b) egyedül élő személy esetében a havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét
nem haladja meg.
(3) A köztemetés méltányossági kérelmeit – átruházott hatáskörben – a polgármester bírálja el.
8. Közgyógyellátás
9. §
(1) Közgyógyellátásra való jogosultság annak a kérelmezőnek állapítható meg:
a) akinek családjában az 1 főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, és
b) akinél a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legalább 25 %-a.
(2) A közgyógyellátás megállapítása – átruházott hatáskörben – a polgármester feladata.
9. Szociális alapellátások
10. §
(1) Az Önkormányzat az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a nappali ellátás és a támogató szolgálat feladatait társulásban látja el. A szolgáltatásokat a Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás által alapított és közösen fenntartott Dorog és Térsége Szociális Alapellátó Szolgálat intézménye útján biztosítja.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt ellátások igénybevételének feltételeit, a fizetendő térítési díjat, az Sztv. 92.§ (1) bekezdés b) pontja alapján, Dorog Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által alkotott rendelet határozza meg.
10. Családsegítés
11. §
Az Önkormányzat a családsegítés feladatát társulásban látja el. A szolgáltatást a Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.
11. Szociálpolitikai Kerekasztal
12. §
(1) A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai: a polgármester, a háziorvosok, a védőnő, a település plébánosa, a Hivatal szociális ügyintézője és a családgondozó.
(2) A Kerekasztal évente egy alkalommal tartja ülését.
IV. fejezet
A gyermekek védelme
12. Az ellátások formái
13. §
(1) Az Önkormányzat a gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátással biztosítja.
(2) A rászoruló család számára – amennyiben ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni – önkormányzati segélyt állapít meg.
(3) Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások közül, a gyermekjóléti szolgáltatást és a gyermekek napközbeni ellátását biztosítja.
13. Gyermekjóléti szolgáltatás
14. §
Az Önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatás feladatát társulásban látja el. A szolgáltatást a Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.
14. Gyermekek napközbeni ellátása
15. §
(1) Az Önkormányzat a gyermekjóléti ellátás keretében biztosítja az óvodában és az általános iskolában a gyermekek részére az étkeztetést.
(2) Az étkeztetés térítési díját az önkormányzat az élelmezési nyersanyagnormákról, az étkezésért fizetendő térítési díjakról szóló rendeletben állapítja meg.
(3) A napközbeni ellátás iránti kérelmet az intézményvezetőnél kell benyújtani. A napközbeni ellátás igénybevételére irányuló jogviszonyt az intézményvezető intézkedése hozza létre.
V. fejezet
Záró rendelkezések
16. §
(1) A rendelet 2014. január 29-én lép hatályba, rendelkezéseit 2014. január 1. napjától alkalmazni kell.
(2) Hatályát veszti
1. az egyes szociális ellátásokról szóló 10/2011. (IX. 29.) önkormányzati rendelet,
2. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 15/2004. (VII. 16.) önkormányzati rendelet.
Tafferner József Pőczéné dr Csorba Erika
polgármester jegyző
A rendeletet 2014. január 28. napján kihirdettem.
Pőczéné dr Csorba Erika
jegyző