Csém Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2003. (V. 28.) önkormányzati rendelete
a község helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2021. 12. 15- 2022. 12. 14Csém Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2003. (V. 28.) önkormányzati rendelete
A község helyi építési szabályzatáról1
2021.12.15.
Csém község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §-ának (3) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében a község igazgatási területére vonatkozóan megalkotja Helyi Építési Szabályzatáról (továbbiakban: HÉSZ) szóló rendeletét, és egyúttal jóváhagyja a település Szabályozási Tervét (továbbiakban: SZT), valamint kötelezően elrendeli azok együttes alkalmazását.
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya, alkalmazása
1. §
(1) Jelen rendelet hatálya Csém község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait e rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.
(3) A településszerkezeti terv által új beépítésre kijelölt területekre, melyeket a HÉSZ és a SZT nem ruházott fel építési joggal, az építési jog biztosítása érdekében további szabályozási terv(ek)et kell készíteni. A későbbiekben elkészült SZT minden esetben a mindenkor érvényes HÉSZ és Szabályozási terv részét képezi.
(4) A rendeletben foglalt kötelező érvényű előírásoktól való eltérésre kizárólag a HÉSZ és a SZT módosításával van lehetőség.
(5) Jelen rendeletet az 1:2000 ma-ú SZT-1 jelű szabályozási tervlappal és az 1: 2000 ma-ú TRT-1 tervlappal (munkaszám: 08104) együtt kell alkalmazni.
A szabályozási tervlap
2. §
(1) A település igazgatási területén a HÉSZ előírásainak területi értelmezéséhez szükséges térképi, rajzi információkat az SZT tartalmazza.
(2) Az SZT kötelező és irányadó elemeket tartalmaz. A kötelező elemek betartásától eltérni csak a SZT módosításával lehet.
a) A kötelező szabályozási elemek a tervlapon:
- A meglévő, a megszűnő és a tervezett belterületi határ.
- Szabályozási vonal.
- Megszüntető jel.
- Övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa.
- Védőterületek, védőtávolságok, védősávok.
- Telken belül kötelezően létesítendő védőzöld sáv.
- Rekultiválandó terület.
- Helyi védelemre javasolt épület és építmény.
- Szélerőmű tornyok elhelyezésére igénybe vehető terület.
b) A tervlapon szereplő irányadó szabályozási elemek:
- Tömbfeltárás helye és feltárási iránya.
II. Fejezet
AZ ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
Telekalakítás
3. §
(1) A település területén építési telket alakítani csak építési jogot biztosító szabályozási előírás alapján szabad. Új építési telekre csak akkor adható építési engedély, ha a telek megfelel a SZT, illetve a HÉSZ övezeti előírásainak.
(2) Kialakult, építési joggal rendelkező telek építési jogosultsága a telek nagyságától függetlenül fennáll. Ez a jog csak építési tilalommal szüntethető meg.
Beépített környezetben és új beépítés esetén az övezeti előírásnál kisebb méretű telek nem alakítható ki.
(3) Ha a telekalakítási terv készítése során a kialakítandó telkek mindegyike nem közelíthető meg a SZT szerint kialakított közterületről, akkor
a) amennyiben magánút kialakításával a telek megközelíthető, azt a telekalakítási terv keretei között kell megoldani,
b) amennyiben közterület kialakítása vagy módosítása (bővítés, megszüntetés, szűkítés) válik szükségessé, a SZT-t előzetesen módosítani kell.
(4) Szabályozási vonallal érintett telkek esetében az ingatlant érintő építéshatósági engedély kiadásának feltétele a telekalakítás.
(5) Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén haladhat, ezért telekalakítás (telekegyesítés) nem engedélyezhető úgy, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek.
(6) A település területén kialakítható új építési telkek minimális szélessége:
- oldalhatáron álló beépítési mód esetén 18 m,
- szabadonálló beépítési mód esetén 22 m lehet.
(7) A község területén új nyúlványos telek nem alakítható ki.
(8) A telekalakítás szabályai:
a) Az építési övezetek területén kialakítható új építési telkek legkisebb szélessége 18 méter, legkisebb mélysége 35 méter lehet.
b) A rendelet jóváhagyásakor már meglévő, 1600 m2-t elérő területű telkek kettéoszthatók.
(9) A gazdasági övezetek területén telekalakítás – a kialakításra kerülő telekszámtól függetlenül – csak telekalakítási terv szerint végezhető.
Általános beépítési előírások
4. §
(1) A település igazgatási területén építési engedély csak az építési szabályoknak megfelelően kialakított kiszolgáló-, vagy lakóútról, vagy önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telekre adható. Az egynél több telket kiszolgáló magánutakat közforgalom elől nem szabad elzárni, biztosítani kell, hogy az általuk kiszolgált telkek bármilyen járművel akadályoztatás nélkül, bármikor megközelíthetők legyenek. Ezen előírások biztosíthatósága érdekében a magánút tulajdonosával megállapodást kell elsődlegesen kötni abból a célból, hogy a tulajdonában levő utat közhasználatra átengedje.
(2) Az egyes telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó övezeti, építési övezeti előírások határozzák meg. Építési engedély csak a HÉSZ vonatkozó általános és részletes előírásainak betartásával adható ki.
(3) A település igazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás engedélyezhető), de új építési munka már csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.
(4) Építési engedély kiadásánál kötelezően figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot.
(5) Amennyiben az épület, építmény alapozási síkja a maximális talajvízszint alá kerül, az építési engedélyhez alapozási terv készítése szükséges.
(6) Az előkertek mélysége a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően határozandó meg. Az újonnan építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége legalább 5 m.
(7) Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg.
(8) Az övezetek telkein az építési hely hossza 60 m-nél nem hosszabb telek esetén legfeljebb 30 m, 60 m-nél hosszabb telek esetén legfeljebb 40 m lehet.
Nyúlványos telek esetén ez a távolság a nyélnek a beépíthető telekrészhez való csatlakozásától számítandó.
(9) Az adott építési övezetben az övezetre meghatározott beépítési módtól eltérően is engedélyezhető a beépítés: ha a meghatározott beépítési mód oldalhatáron álló, akkor szabadonálló beépítés is engedélyezhető abban az esetben, ha a tárgyi építési telek 20 méternél szélesebb és a szomszédos telken kialakult beépítés az épülettávolságok betartását lehetővé teszi. Az engedélyezhető eltérő beépítési módot csak úgy lehet alkalmazni az adott telken, ha azáltal a szomszédos telkek építési jogai (pl. telekhasználat, későbbi beépíthetőség, bővíthetőség) nem sérülnek.
(10) Építési telek közterületi határán kerítés létesítésére engedélyt kiadni az OTÉK 44. §-ának megfelelően szabad.
(11) A település területén állattartó építmény építési engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet előírásait is be kell tartani.
(12) A település igazgatási területén a vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények engedélykötelesek.
- Közcélú, vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények lakóterületen, illetve lakóépülettől 50 m-re nem helyezhetők el.
- Lakótelkeken csak magáncélú és –tulajdonú vezeték nélküli hírközlési létesítmények (antennaoszlopok) helyezhetők el.
(13) Antenna oszlopot nem szabad elhelyezni lakóépülettől 50 m-en belül.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Lakóövezetek
Lakóövezetek általános előírásai
5. § (1) A lakóövezetek jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, azonban más elsődleges funkciójú építmény, épület is elhelyezhető az övezet telkeinek területén az OTÉK valamint a HÉSZ előírásainak betartásával.
(2) Az övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetők.
(3) Ha a már kialakult építési telek legkisebb szélessége 18 m-nél kisebb, az építmények közötti legkisebb távolság a 6 m-ről 4 m-re csökkenthető, ha az illetékes tűzvédelmi szakhatóság az építés engedélyezése előtt előzetesen hozzájárult a 4 m-es épülettávolság alkalmazásához, továbbá a szomszédos telkek építési jogai ezáltal nem csorbulnak.
Az Lf-1 jelű lakóövezet
6. §
Lf-1 |
O |
20 |
4,5 |
800 |
(1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni:
Övezet |
Beépítési |
Kialakítható |
legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény- |
Zöldfelület legkisebb |
Lf-1 |
Oldalhatáron |
800 m2 |
20 % |
4,5 m |
60 % |
(2) Az építési övezetben egy telken legfeljebb egy lakóépület helyezhető el két lakással, valamint az OTÉK 14. § (2) bekezdésének 3., 4., 5. és 6. pontjaiban felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. Ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetés-megváltoztatási engedélyezésének esetére is alkalmazni kell.
(3) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), f), g), h), i), és m) pontjaiban meghatározott létesítmények helyezhetők el.
Az Lf-2 jelű lakóövezet
7. §
Lf-2 |
IKR |
25 |
4,5 |
800 |
(1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni:
Övezet |
Beépítési |
Kialakítható |
legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény- |
Zöldfelület legkisebb |
Lf-2 |
Ikres |
800 m2 |
25 % |
4,5 m |
60 % |
(2) Az építési övezetben egy telken legfeljebb egy lakóépület helyezhető el két lakással, valamint az OTÉK 14. § (2) bekezdésének 3., 4., 5. és 6. pontjaiban felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. Ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetés-megváltoztatási engedélyezésének esetére is alkalmazni kell.
(3) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), f), g), h), i), és m) pontjaiban meghatározott létesítmények helyezhetők el.
Az Lf-3 jelű lakóövezet
8. §
Lf-3 |
SZ |
25 |
4,5 |
1500 |
(1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni:
Övezet |
Beépítési |
Kialakítható |
legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény- |
Zöldfelület legkisebb |
Lf-3 |
Ikres |
1500 m2 |
25 % |
4,5 m |
60 % |
(2) Az építési övezetben egy telken legfeljebb egy lakóépület helyezhető el két lakással, valamint az OTÉK 14. § (2) bekezdésének 2., 3., 4., 5. és 6. pontjaiban felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. Ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetés-megváltoztatási engedélyezésének esetére is alkalmazni kell.
(3) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), f), g), h), i), és m) pontjaiban meghatározott létesítmények helyezhetők el.
Gazdasági funkciójú építési övezetek
Gazdasági funkciójú építési övezetek általános előírásai
9. §
(1) A gazdasági funkciójú területek kereskedelmi-szolgáltató (Gksz) illetve ipari-gazdasági major (Gip-m) építési övezetekbe tartoznak.
(2) Az övezetekben új beépítés engedélyezése előzetes elvi engedélyezési eljáráshoz kötött.
(3) A gazdasági funkciójú területek építési telkein belül a telekhatárok mentén összefüggő, többszintes növényállományú védőzöldsávot kell telepíteni, melynek legkisebb szélessége 20 m.
(4) Az építési telkeken az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület minden megkezdett 200 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani.
(5) Az övezetekben megadott legnagyobb építménymagasság értékét az övezetben megengedett tevékenységhez szükséges technológiai létesítmények – előzetes elvi építési engedélyezési eljárás során meghatározott módon - meghaladhatják.
A Gksz jelű kereskedelmi-gazdasági építési övezet
(Csém meglévő gazdasági területei)
10. §
Gksz-1 |
SZ |
35 |
5,0 |
2000 |
(1) Az övezetben új beépítés engedélyezése előzetes elvi engedélyezési eljáráshoz kötött.
(2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni:
Övezet |
Beépítési |
Legkisebb |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény- |
Zöldfelület legkisebb |
Gksz-1 |
Szabadon |
2000 m2 |
35 % |
5,0 m |
40 % |
(3) Az övezeten belül az OTÉK 19. §-ának 1., 2. és 3. bekezdésében jelölt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el, illetve azok a tevékenységek folytathatók, amelyekhez szükséges védőtávolságok a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák.
(4) A kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 30 m lehet.
(5) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.
(6) Az övezetekben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.
(7) A GKSZ-2 kereskedelmi-gazdasági (GKSZ-2) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet:
Építési övezet jele |
Gksz-2 SZ/40 |
|---|---|
Beépítési mód |
szabadonálló |
Beépítettség (%) |
max. 40 |
Építménymagasság (m) |
min.: 3,0 m, max.: 10,0 m |
Telekterület (m2) |
min. 2000 |
Az Gip-m jelű (ipari) mezőgazdasági építési övezet
11. §
Gip-m |
SZ |
30 |
7,5 |
5.000 |
(1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.
Övezet |
Beépítési |
Kialakítható |
legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény- |
Zöldfelület legkisebb |
Gip-m |
Szabadon |
5.000 m2 |
30 % |
7,5 m |
40 % |
(2) Az övezeten belül az OTÉK 20. §-ának (3), (4) bekezdésében és az (5) bekezdésének 1. pontjában jelölt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el, illetve azok a tevékenységek folytathatók, amelyekhez szükséges védőtávolságok a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák.
(3) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül bármely létesítmény elhelyezhető.
11/A. §
.
A Gip jelű egyéb ipari építési övezetek beépítési jellemzői
1. A gazdasági terület helyét az SZ-1 szabályozási tervlap tünteti fel.
2. A gazdasági terület egyéb ipari jellegű. Gip-1, Gip-2, Gip-3 és Gip-4 építési övezetekre oszlik SZ-1 szabályozási tervlap szerint.
3. A Gip-1 építési övezet beépíthetőségének paraméterei:
- beépítési mód: szabadonálló
- kialakítható legkisebb telekméret: 6000 négyzetméter
- Maximális beépíthetőség: 50%
- Építménymagasság: 3-10 méter
- minimális zöldfelület: 25%
4. A Gip-2 építési övezet beépíthetőségének paraméterei:
- beépítési mód: szabadonálló
- kialakítható legkisebb telekméret:6000 négyzetméter
- Maximális beépíthetőség: 50%
- Építménymagasság: 3-10 méter
- minimális zöldfelület: 25%
5 A Gip-3 építési övezet beépíthetőségének paraméterei:
- beépítési mód: szabadonálló
- kialakítható legkisebb telekméret: 6000 négyzetméter
- Maximális beépíthetőség: 40%
- Építménymagasság: 3-15méter, de a legnagyobb ép. mag. 30 méter
- minimális zöldfelület: 25%
6 A Gip-4 építési övezet beépíthetőségének paraméterei:
- beépítési mód: szabadonálló
- kialakítható legkisebb telekméret: övezet területe nem osztható
- Maximális beépíthetőség: 50%
- Építménymagasság: 3-10 méter
- minimális zöldfelület: 25%
Különleges területek, építési övezetek
Különleges területek építési övezeteinek általános előírásai
12. §
(1) A különleges területek építési övezeteibe a község területén a jelenlegi sportpálya (Ksp), a temető (Kt) és a kavicsbánya (Kb) valamint a mezőgazdasági üzemi területek (Kmü) tartoznak.
(2) Az övezetek meglévő telkei a szabályozási terven rögzített funkciók mellett nem oszthatók meg. Rendeltetési mód változásból eredő telekmegosztási igény esetén SZT készítendő.
(3) A sportpályát és a temetőt az akadálymentes közlekedés előírásainak megfelelően kell kialakítani.
(4) Az övezetek területén - kivéve a mezőgazdasági üzemi területet - haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.
A Ksp jelű különleges építési övezet
(a sportpálya területe)
13. §
Ksp |
SZ |
10 |
4,5 |
K |
(1) Az övezetben új beépítés engedélyezése előzetes elvi engedélyezési eljáráshoz kötött.
(2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.
Övezet |
Beépítési |
legkisebb |
legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény- |
Zöldfelület legkisebb |
Ksp |
Szabadon |
Kialakult |
10 % |
4,5 m |
80 % |
(2) Az övezeten belül kizárólag az OTÉK 24. §-a (3) bekezdésének 5. pontjában felsorolt, a sportoláshoz szükséges kiszolgáló funkciójú épületek, építmények helyezhetők el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület).
(3) Az övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetők.
(4) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.
A Kt jelű különleges építési övezet
(a temető területe)
14. §
Kt |
SZ |
10 |
4,5 |
2000 m2 |
(1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.
Övezet |
Beépítési |
Kialakítható Legkisebb |
legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény- |
Kt |
Szabadon |
2000 m2 |
10 % |
4,5 m |
(2) Az övezeten belül, az OTÉK 24. §-a (3) bekezdésének 7. pontjában felsorolt temető és az ezzel a funkcióval összhangban lévő épület, építmény helyezhető el.
(3) Az övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti határértékeket meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetők.
(4) Az övezetben elhelyezésre kerülő épületeken csak magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 20-45º között választható meg.
(5) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.
(6) A temető védőtávolságának a temető telkébe eső részén hagyományos temetkezés nem folytatható.
(7) A temetők védőtávolsága 50 m. A védőtávolság a SZT-n ábrázoltaknak megfelelően a telekhatártól számítandó.
(8) A védőtávolság megállapításában, illetve csökkentésében az ÁNTSZ a hatóság.
(9) A védőtávolságon belül csak az ÁNTSZ által engedélyezett funkciójú építmény helyezhető el.
A Kb jelű különleges építési övezet
(a kavicsbánya területe)
15. §
Kb |
SZ |
10 |
4,5 |
K |
(1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.
Övezet |
Beépítési |
legkisebb |
legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény- |
Zöldfelület legkisebb |
Kb |
Szabadon |
Kialakult |
10 % |
4,5 m |
40 % |
(2) Az övezeten belül, az OTÉK 24. §-a (3) bekezdésének 8. pontjában felsorolt bánya és az ezzel a funkcióval összhangban lévő épület, építmény helyezhető el.
(3) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.
A Kmü JELŰ KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI ÖVEZET
(különleges mezőgazdasági üzemi TERÜLET)
(különleges mezőgazdasági üzemi TERÜLET)
15/A. § (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.
|
|
|
|
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG |
ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB MÉRTÉKE |
|---|---|---|---|---|---|
Kmü |
Szabadon álló |
2500 m2 |
40 % |
10,0 m |
40 % |
(2) A Kmü építési övezetben a telek teljes területe építési helynek minősül.
(3) A különleges mezőgazdasági üzemi területen a mezőgazdasági növénytermesztés, feldolgozás, állattartás tevékenységet szolgáló épületek, építmények helyezhetők el.
(4) A különleges mezőgazdasági üzemi területeken a telkek korlátlanul összevonhatók.
(5) Az övezetben a terménytárolásra alkalmas silók, terményszárítók a telek területének 20%-án 35 méter magasságig építhetők.
(6) Az övezetben épület hiányos közművesítettség esetén is elhelyezhető abban az esetben, ha a villamos energia ellátása, az egészséges ivóvíz ellátása, valamint a keletkező szennyvíz tisztítása vagy ártalommentes elhelyezése biztosított.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
A közlekedési övezetek és közművek területe
A K jelű közlekedési övezet
16. §
(1) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak, a vasúti területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.
(2) A szabályozási szélességen belül csak közlekedési létesítmények, utcabútorok, valamint a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás telepíthető.
(3) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) Beépítési mód: szabadon álló,
b) Legnagyobb megengedett beépítettség: 5 %,
c) Építménymagasság: max. 5 m.
(4) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:
a) Az M1 autópálya szakasza: K.I.,
b) A 13. sz. főút külterületi szakasza: K.III.,
gyorsforgalmi úttá való átépítése után K.II.
c) A 81.142 jelű bekötőút:
külterületen: K.V.
belterületen: B.IV.c.
d) A kavicsbányához vezető új út: B.V.c.
e) Kiszolgáló utak B.VI.d.
(5) A község területén a közutak új szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani. A meglevő közutak szabályozási szélessége a jelenlegi méretek mellett megtartandó.
(6) A közlekedési területek védőterülete a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterületek értékei az úttengelytől mérve:
a) M1 autópálya nyomvonala mentén külterületen 100-100 m.
b) 13. sz. út nyomvonala mentén külterületen 100-100 m.
c) Az alsóbbrendű országos közutak külterületi szakasza mentén 50-50 m.
(7) A tervezett közutak kiépítéséhez az alábbi szabályozási szélességek biztosítandók az adottságokhoz alkalmazkodó módon:
a) forgalmi út (főút): jellemzően 30,0 m (de legalább 20,0 - 25,0 m),
b) gyűjtő út: jellemzően 22,0 m, de legalább 16,0 m,
c) lakóutca: jellemzően 16,0 m, de legalább 12,0 m,
d) kerékpárút: legalább 4,0 m.
(8) A külterületi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.
(9) A külterületi közutak szabályozási szélessége 12 m. A jelenlegi közterületek szabályozási szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy építési igény az előbbi szélesség kialakítását nem igényli. Az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétől szimmetrikusan kell biztosítani, kivéve, ha a SZT azt másképpen jelöli
(10) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. A már működő közintézmények parkolása csak abban az esetben oldható meg közterületi parkolóval, ha már jelenleg is így működik. A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani.
(11) Az övezetben 500 m2-nél nagyobb alapterületű építmény csak jóváhagyott SZT alapján helyezhető el.
(12) A vasútvonal és az állomás 50 m-es védőtávolságán belül elhelyezni tervezett nem vasúti építmények engedélyezéséhez a Központi Közlekedési Felügyelet Vasúti Felügyeletének szakhatósági hozzájárulását is be kell szerezni, különös tekintettel a vasútvonal második vágányának és villamosításának helyigényére. A védőtávolságon belüli területek tulajdonosai és használói a vasúti üzemből eredő környezeti károkkal kapcsolatban a vasúttal szemben kártérítési igénnyel nem léphetnek fel.
(13) A szintbeni vasúti átjárónál a 20/1984. (XII. 21.) KM. rendeletben meghatározott rálátási háromszögeken belül épület, építmény illetve a látást akadályozó növényzet nem helyezhető el.
Közművekre vonatkozó előírások
17. §
(1) A közműveket, valamint azok biztonsági övezetét közterületen kell kialakítani. Amennyiben ez nem lehetséges vagy a korábban kiépített közműhálózat nem közterületen létesült, úgy a közmű- és szállítóvezetékek valamint azok biztonsági övezete számára szolgalmi jogi bejegyzéssel helyet kell biztosítani. A szolgalmi jogot az ingatlan tulajdoni lapjára át kell vezettetni. Szolgalmi joggal terhelt területen mindennemű építési tevékenység csak a kedvezményezett hozzájárulásával engedélyezhető.
(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságain belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(3) Építési engedélyt csak teljes körű közműellátás megléte esetén szabad kiadni azokon a területeken, ahol már rendelkezésre áll a vezetékes közcsatorna hálózat. Amíg az elvezető hálózat ki nem épül, átmenetileg részleges közműellátással (hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezéssel) engedélyezhető a tervezett beépítés. A közcsatorna hálózat kiépítése után egy éven belül kötelező a közműpótló felszámolása és a hálózatra történő rákötés.
(4) A beépítésre nem szánt területeken a közműellátás tekintetében az OTÉK 33. §-ában rögzített feltételek teljesítése esetén adható ki építési engedély.
(5) Meg kell oldani az ivóvíz vastalanítását.
(6) Távlatban számolni kell a komáromi vízellátó hálózatra történő rákötéssel.
(7) Üzemelő kút védterületén szigorúan tiltani kell az állattartást és a trágyatárolást a vízminőség megóvása érdekében.
(8) A zárt szennyvíztározó medencéből az összegyűjtött szennyvizeket rendszeres és ellenőrizhető módon a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállíttatni.
(9) A nyílt árkokba, patakba, tóba, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
(10) Gazdasági területet kialakítani csak szennyvízcsatornára való csatlakozási lehetőség rendelkezésre állása esetén szabad.
(11) A település területén a talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedélyezhető.
(12) Közcsatornába kizárólag a 34/1993, (XII. 23.) KTM rendelettel módosított 4/1984. (II. 7.) OVH rendelet előírásainak megfelelő szennyvíz vezethető. Az előírttól eltérő szennyezettségű szennyvizeket telken belül kell előtisztítani a hatóságok által előírt mértékig (ipari szennyezettség, olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.) és ezután bevezetni a közcsatornába vagy a közműpótlóba. A szennyvíz előtisztításából származó veszélyes hulladékot elszállításig úgy kell tárolni, hogy az környezeti szennyezést ne okozzon.
(13) A település területén elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell létesíteni.
(14) Szennyvízcsatornába sem ingatlanon belül, sem közterületen csapadékvizet bevezetni nem szabad.
(15) A csapadékvíz elvezetésére zárt illetve nyílt csapadékvíz-elvezető rendszert kell építeni. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhető.
(16) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező, mely rendszer vízjogi létesítési engedély-köteles.
(17) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 5.000 m2-t meghaladó telekterületű beruházás engedélyezése esetén. Építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. A csapadékvíz-elvezető rendszer vízjogi létesítési engedély-köteles.
(18) 20 gépkocsinál több gépkocsi számára parkolót létesíteni csak kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal szabad, az összegyűlő csapadékvizet olaj- és hordalékfogó műtárgyon keresztül kell a csapadékvíz-elvezető rendszerbe, vagy élőfolyásba vezetni. A csapadékvíz-elvezető rendszer az olaj- és hordalékfogóval vízjogi létesítési engedély-köteles.
(19) Középnyomású földgázzal ellátott területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáz nyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.
(20) A települést érintő nagyközép-, és középnyomású gázvezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Azt érintő tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető.
(21) A termékvezetékek szabvány szerinti védőtávolságát és a szakági előírásokat a település területén be kell tartani.
(22) A mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében elrendelt magassági korlátozásokat be kell tartani.
(23) Közszolgálati hírközlési antennák csak építési engedéllyel helyezhetők el. Hírközlési antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy ezt előzetesen az önkormányzati tervtanács véleményezze.
(24) A település szabadvezetékes rendszerű 20 kV-os középfeszültségű villamoshálózatai mentén a biztonsági övezet a szélső fázisvezetőktől számítva:
Külterületen 5-5 m, összesen legfeljebb 14,0 m,
Belterületen 2,5-2,5 m, összesen legfeljebb 8,0 m.
(25) A földgáz középnyomású hálózat biztonsági övezete külterületen 2x7,0 m, belterületen 2x5 m a Észak-Dunántúli Gázszolgáltató Rt-vel történt nyomvonali egyeztetés szerint.
(26) Valamennyi üzemen kívül helyezett, feszültségmentesített közép-, kisfeszültségű és távbeszélő szabadvezeték-hálózatot és oszlopos tartószerkezetet, 20 kV-os hálózatot valamint oszlop transzformátorállomást le kell szerelni, anyagát megfelelő hulladék-lerakóhelyre szállítani és a terep helyreállítását elvégezni.
(27) Csapadékvíz elvezető rendszer hiányában telken belül a csapadékvíz elszikkasztásáról telken belül vagy erre kijelölt tározó segítségével kell gondoskodni a (15)-ben foglaltak betartása mellett.
(28) Csapadékvíz elvezető rendszer hiányában a csapadékviz elvezetését az utak vonatkozásában szikkasztó árokkal vagy erre kijelölt tározó megépítésével kell biztosítani.
Zöldterületi övezetek
A zöldfelületekre vonatkozó előírások
18. §
(1) A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas területek, másodlagos elemei a fennmaradó területek (telkek) növényzettel fedett részei, amelyek együttesen alkotják a település zöldfelületi hálózatát.
(2) Beépítésre szánt területen, közlekedési és közműterületen, egyéb területen új zöldfelület létesítését - a területfelhasználás változás jellegétől függően - kertépítészeti kiviteli, tájrendezési vagy rekultivációs terv alapján kell elvégezni.
(3) Beépítésre nem szánt területen, kivéve a közlekedési és közműterületet, az új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.
(4) A telken belül létesítendő védőzöld sávon belül legfeljebb 5%-os területi arányban helyezhető el építmény és alakítható ki egyéb burkolt felület. A védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.
(5) A telken belül kialakítandó védőzöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata.
(6) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen lévő fasor fenntartását, a hiányzó elemek pótlását - a környezeti hatások figyelembe vételével - kertépítészeti kiviteli, fenntartási terv alapján kell elvégezni.
(7) Fakivágás csak az Önkormányzat fakivágásról és pótlásról szóló rendelete alapján végezhető.
(8) Az egyes övezetekre előírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál növényzettel fedett területként csak a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes síkú területe vehető számításba.
(9) A zöldfelületi fedettség számításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) Nem termett talajon (tetőkertben, térszín alatti garázs tetején, stb.) létesített zöldfelület esetén, amennyiben a tetőszerkezeten a talajfedés vastagsága
aa) 20-50 cm vastagságú, a felület 25%-a;
ab) 50-100 cm vastagságú, a felület 50%-a;
ac) 1,0 m-t meghaladó talajtakarás esetén a felület 100 %-a
számítható bele a zöldfelületi fedettségbe.
b) Gyephézagos burkolat, gyeprács (pl.: parkolók, járófelületek) felületének 20%-a számítható be a zöldfelületi fedettségbe.
(10) Az egyes ingatlanokon az övezetenként meghatározott zöldfelületeket - a lakóingatlanok kivételével - legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani. Használatbavételi engedély csak az előírt zöldfelületek kialakítása után adható ki.
(11) Erdő- vagy mezőgazdaság területeken tervezett területfelhasználás-változás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását.
A Zkp jelű zöldterületi övezet
(a közparkok területei)
19. §
Zkp |
SZ |
2 |
4,0 |
K |
(1) Az övezetbe tartozó telkek tovább nem oszthatók, de igény és lehetőség szerint összevonhatók.
(2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.
Övezet |
Beépítési |
Kialakítható |
legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény- |
Zöldfelület legkisebb |
Zkp |
Szabadon |
Kialakult |
2 % |
4,0 m |
85 % |
(2) Az övezet telkein az OTÉK 27. § (4) bekezdésének a) és c) pontjában felsorolt létesítmények helyezhetők el.
(3) Az övezetben létesíthető épületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 20-45 fok között választható meg.
(4) Az övezet telkein a közparkokat legalább 75%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani.
(5) A közparkokat kertészeti kiviteli tervek alapján kell kialakítani
(6) Az övezet telkein, különösen a gyermek játszószerek esetén a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
(7) Az övezet területét az akadálymentes közlekedés előírásainak megfelelően kell kialakítani.
(8) Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.
(9) Az övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.
Erdő övezetek
Az erdő övezetek általános előírásai
20. §
(1) Az erdő övezetek telkei elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek.
(2) Az erdő övezetekbe tartozó telkek tovább nem oszthatók, de az azonos övezetbe tartozó telkek összevonhatók.
(3) Az erdő övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ 16. § előírásai vonatkoznak.
(4) Az SZ-1 tervlapon feltüntetetett erdő övezetbe tartozó telkek az egyes övezeti határ menti sávonként oszthatóak.
Az EV jelű erdő övezet
(a véderdők területei)
21. §
(1) Az övezet védett erdőterületeinek, véderdőinek és védő zöldsávjainak területét min. 75 %-ban faállománnyal kell betelepíteni, fennmaradó részüket gyepes és cserjés felületként kell kialakítani. Új növényállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók. Az övezetben vadgazdálkodás esetén az összterület max. 5%-án szántó művelés alakítható ki, melynek vadföldként kell funkcionálnia.
(2) Az övezet telkei nem építhetők be.
(3) Az övezetben csak vadvédelmi kerítés létesíthető.
Mezőgazdasági övezetek
A mezőgazdasági övezetek általános előírásai
22. §
(1) A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, ezért a mezőgazdasági övezetekben elsősorban e mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban egyes esetekben az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén kivételesen lakóépület is építhető.
(2) Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.
(3) A mezőgazdasági övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ 16. § előírásai vonatkoznak.
(4) Az övezetben a teleknek csak a kert, gyümölcsös, szőlő és a kivett művelési ágú része keríthető le, természetes hatású anyag használatával.
(5) Az övezetek területén épület, építmény csak szabadon állóan helyezhető el. Az épületek elhelyezésénél legalább 10 m mélységű előkertet, a szomszédos telekhatártól minimum 4 méter széles oldalkertet és 10 m mélységű hátsókertet kell biztosítani.
(6) Az építményeken kívülről látható burkolatként csak természetes hatású anyag alkalmazható. Az épületek földszinti padlószintje legfeljebb az eredeti terepszinthez képest 50 cm-rel nagyobb magasságban alakítható ki.
(7) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető birtoktest összterületébe történő beszámításánál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítása engedélyezett, vagy sem.
Az Má jelű általános mezőgazdasági övezet
(általános mezőgazdasági területek)
23. §
(1) Az általános mezőgazdasági övezet telkei nem építhetők be.
(2) A szabályozási tervlapon jelölt szélerőmű tornyok elhelyezésére igénybe vehető területen szélerőmű-tornyok magassági korlátozás nélkül létesíthetők. A szélerőmű-tornyok a következő védőtávolságok betartásával létesíthetőek: (A védőtávolságok a torony tengelyétől értendők.)
a) Szélerőmű-torony és gazdasági terület, mezőgazdasági épület között a legkisebb védőtávolság 150 m.
b) Szélerőmű-torony lakóterülettől, üdülőterülettől legalább 800 m védőtávolság biztosításával létesíthető.
c) Szélerőmű-torony nagyfeszültségű légvezetéktől legalább 80 m, termékvezetéktől legalább 50 m távolságra létesíthető.
d) Szabályozott országos mellékutaktól 50 m védőtávolságon belül szélerőmű-torony nem létesíthető.
e) Vasút területétől 100 m védőtávolságon belül szélerőmű-torony nem létesíthető.
f) Erdőterülettől legalább 150 m védőtávolság biztosítandó.
g) Kertes mezőgazdasági területtől szélerőmű torony 300 m-re létesíthető.
(3) A szabályozási tervlapon jelölt szélerőmű-mérőtorony („Má-szm” jelű) elhelyezésére igénybe vehető területen szélerőmű-mérőtorony legfeljebb 100 m magassági korlátozással létesíthető.
Az Má-f jelű mezőgazdasági övezet
(mezőgazdasági termelést szolgáló építmények elhelyezését megengedő
farmgazdasági területek)
24. §
MF |
SZ |
1,5 |
6,0 |
50.000 |
(1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.
Övezet |
Beépítési |
Kialakítható |
legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény- |
Má-f |
Szabadon |
50.000 m2 |
1,5 % |
6,0 m |
(2) A birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 10.000 m2 nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe.
(3) A birtokközpont kialakításához előzetesen elvi építési engedélyt kell kérni.
(4) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell a hozzá tartozó birtoktest összes telkének ingatlan-nyilvántartási adatait. A birtoktest birtokközponton kívül eső telkeire építési tilalmat, illetve korlátozást kell bejegyezni.
(5) A birtokközpont telkén a beépítettség nem haladhatja meg a 15%-ot.
(6) Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.
(7) Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el, azonban az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén kivételesen lakóépület és az agrárturizmus kiszolgáló építményei is létesíthetők. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás, ezen felül legfeljebb további két szolgálati lakás létesítése engedélyezhető. Az övezetben más jellegű, nem mezőgazdasági célú épület nem helyezhető el.
(8) Ha a birtokközpont telkén a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete a 600 m2-t meghaladja, akkor a beépítés már csak jóváhagyott SZT alapján engedélyezhető.
(9) Az övezet kialakításának elsődleges célja a mezőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha:
a) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik,
b) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg, ebben az esetben a lakóépületre nem adható önállóan építési és használatbavételi engedély.
(10) A lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető tetőhajlásszöge 20-45 fok között választható meg.
(11) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül bármely létesítmény elhelyezhető.
(12) Az 50.000 m2-nél kisebb területű birtoktest meglévő telkein a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem engedélyezhető.
(13) Az állattartáshoz szükséges gazdasági építmények engedélyezéséhez és az alkalmazott állattartási technológia működtetéséhez legalább a környezetvédelmi, a közegészségügyi, a vízügyi és a talajvédelmi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.
Egyéb övezet
A V jelű övezet
(vízgazdálkodással kapcsolatos területek)
25. §
(1) Az övezetbe a vízbeszerzési, vízbázis területek és védőterületeik tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el.
(2) Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.
III. Fejezet
ÉRTÉKVÉDELEM
Épített értékek védelme
26. § (1) Csém község igazgatási területén Helyi védelemre javasolt épületek és építmények:
- R. k. templom, Béke út, hrsz. 112
- Polgármesteri Hivatal és Óvoda épülete, Béke út, hrsz. 325
- Művelődési ház és könyvtár épülete, Béke út, hrsz. 135
- Lakóépület, Klapka utca, hrsz. 45
- Emlékmű a Polgármesteri Hivatal mellett
(2) Átmeneti intézkedés a helyi értékvédelemről szóló önkormányzati rendelet megalkotásáig: A helyi védelem alatt álló épületek tömeg- és homlokzatalakítása a mai állapotnak megfelelően megtartandó, anyaghasználatában az eredeti anyaghasználathoz kell igazodnia. Amennyiben az eredeti anyaghasználat és alkalmazott épületszerkezetek nem ismertek, úgy csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (tégla, kő, cserép, természetes pala, fa stb.). Felújításukat az eredeti építészeti szerkezetek, részletek, tagozatok megtartásával, az eredeti anyagok alkalmazásával kell megoldani.
(3) Az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a helyi értékvédelmi rendelet előírásait.
(4) A helyi védelemre javasolt épületek esetében – a záró rendelkezések figyelembe vételével – az építési munkák önkormányzat által történő engedélyezése során kétlépcsős engedélyezési eljárást kell lefolytatni. A helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig az építésengedélyezési eljárást az általános szabályok szerint kell lefolytatni.
Régészeti lelőhelyek védelme
27. § (1) Amennyiben az ismert régészeti lelőhelyeken kívül földmunkák során régészeti lelőhely nyomai és/vagy régészeti leletek kerülnek elő, a Kulturális örökség védelméről szóló törvény (2001. évi LXIV. tv.) 24. §-ában foglaltak szerint kell eljárni, és értesíteni kell a Komárom-Esztergom megyei Múzeumok Igazgatóságát.
(2) Az SZ-1 szabályozási tervlap régészeti érdekeltségű területet határol le, mely régészeti lelőhelynek minősül.
(3) A földmunkával járófejlesztésekkel, beruházásokkal, a kulturális örökségvédelmi hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a - (4)-ben meghatározottak kivételével - el kell kerülni.
(4) Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségét aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyet előzetesen fel kell tárni.
IV. Fejezet
KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOK
A környezet védelmének általános előírásai
28. §
(1) A környezetvédelem vonatkozásában az érvényes környezetvédelmi jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni.
(2) Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig.
(3) Új területhasználat, beruházás esetén az engedélyezés feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változással várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése és e vizsgálatok és értékelésük csatolása az engedély kérelemhez.
A föld védelmének előírásai
29. §
(1) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:
a) a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig,
b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással),
c) az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni.
A talaj védelmének
mezőgazdasági övezetekre vonatkozó előírásai
30. §
(1) A talaj minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédő gazdálkodást kell folytatni.
A vizek védelmének általános előírásai
31. § (1) A 33/2000. (III. 17.) Korm. rendeletszerint a település szennyeződés érzékenységi besorolása „B”, vagyis érzékeny.
(2) A település közigazgatási területén szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedélyezhető. Belterületeken a szennyvíz csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.
(3) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba. A csapadékvíz-elvezető rendszer vízjogi létesítési engedély-köteles.
Levegőtisztaság-védelem általános előírásai
32. §
(1) Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyag kezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket.
Zaj- és rezgés elleni védelem általános előírásai
33. §
(1) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.
Élővilág, élőhely védelme
34. §
(1) A szabályozási terven jelölt erdő, gyep (rét-legelő), nádas területek művelési ág változása nem engedélyezhető.
(2) A beépítésre tervezett területeken a tényleges beépítésig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását.
(3) Védőzöld sávok, véderdősávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.
Hulladékgazdálkodás és ártalmatlanítás előírásai
35. §
(1) A településnek a szervezett gyűjtésbe és szállításba bevont területein az Önkormányzat által megbízott szervezetnek, vállalkozásnak kell végezni a kommunális hulladékelszállítást az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletének megfelelően.
(2) Azokon a területeken, amelyek a szervezett gyűjtésbe nincsenek bevonva, a lakosságnak kell végezni a kommunális hulladékelszállítást.
(3) A kommunális és építési hulladék elhelyezése csak az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletében meghatározott települési, vagy kistérségi lerakón történhet.
(4) Veszélyes hulladék a kommunális hulladéklerakó telepre nem kerülhet.
(5) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, üzemi gyűjtőben történő biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni. A telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.
(6) Állati hullák (tetemek) elhelyezése csak az erre a célra kijelölt dögkútban történhet. A tetemek elszállítását és megsemmisítését csak az erre a célra szakosodott és engedéllyel rendelkező vállalkozás végezheti.
V. Fejezet
VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
36. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos hozzájárulása szükséges.
(2) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(3) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat:
a) hirdető (reklám) berendezés,
b) árusítópavilon illetve mozgó árusítóhely létesítése,
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),
d) szobor, díszkút,
e) távbeszélőfülke,
f) építési munkával kapcsolatos ideiglenes létesítmények (állványok), építőanyag-tárolás.
(4) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások:
a) A megengedett legnagyobb építménymagasság árusító pavilon esetében: 3,5 m, legnagyobb beépített alapterület: 6,0 m2, az építményt a környezetéhez illő módon kell elhelyezni. A gyalogos forgalmat nem zavarhatja, épület bejárata elé nem helyezhető, építménytől legalább 1,20 m-re helyezhető el, a tűzrendészeti előírásokat is figyelembe véve.
b) Az autóbusz-megállóhelyeken csak áttört, illetve átlátszó anyagokból kialakított beállók alakíthatók ki.
c) A hirdető (reklám) berendezések elhelyezése és működtetése nem zavarhatja a köz- és közlekedésbiztonságot, elhelyezéséhez az érintett szakhatóság engedélyének beszerzése szükséges.
(5) A közterületet az akadálymentes közlekedés előírásainak megfelelően kell kialakítani.
Belterületbe vonandó területek átmeneti szabályozása
37. §
.
(1) A belterületbe-vonásra tervezett területek övezeti besorolását a szabályozási tervlap tartalmazza. Belterületbe vonásukig jelenlegi művelési águknak megfelelő átmeneti hasznosításuk biztosítandó.
(2) A belterületbe-vonásra kijelölt külterületeken, a belterületbe csatolást kihirdető rendelet hatályba lépéséig telekalakítás végezhető, de építési tevékenység nem.
Záró rendelkezések
38. §
(1) Ez a rendelet és a hozzátartozó szabályozási terv 2003. év június 1. napján lép hatályba.
…………………………………………… |
………………………………………… |
Polgármester |
Jegyző |
A rendelet kihirdetve: 2003.május 28.
Dr. Füles Zoltán
jegyző
1
Az időközi módosításokkal egységes szerkezetben