1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Csém Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye és pontos címe: 2949 Csém, Béke utca 65.

(3) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.csém.hu

(4) Az önkormányzat illetékességi terülte: Csém Község közigazgatási területe.

(5) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet Csém Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.

(6) Az önkormányzati képviselő-testület hivatalának pontos elnevezése: Nagyigmándi Közös Önkormányzati Hivatal.

(7)¹ Az önkormányzat képviselő-testületének szervei:

2. § (1) Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló. A jelképek és azok használatát külön

3. § Csém Község Önkormányzata a Magyar Köztársaság Európai Unióban betöltött szerepének, tekintélyének, továbbá Csém Község ismertségnek és elismertségének növelése érdekében nemzetközi kapcsolatot ápol, testvérkapcsolati szerződést köt. Nemzetközi, testvérkapcsolati szerződés kötése szándékáról, tartalma meghatározásáról kizárólag a Képviselő-testület dönthet.

4. § Az önkormányzat a képviselő-testület döntése alapján feladatai hatékonyabb ellátása, érdekeinek kifejezése érdekében önkormányzati társulásokban, önkormányzati szövetségekben vesz részt.

5. § A képviselő-testület felelősséggel tartozik az átruházott hatáskörök gyakorlásáért. Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról évente egy alkalommal a képviselő-testületnek be kell számolni. Az önkormányzati hatósági ügyek intézésének tapasztalatairól a hatáskör címzettje a képviselő-testületnek évente legalább egyszer tájékoztatást ad.

6. § A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv. ) 42. §-ában felsoroltakon túlmenően:

7. § (1) Az önkormányzat feladatainak gazdaságos, célszerű és hatékony ellátása érdekében együttműködik egyesületekkel, civil és érdekvédelmi szervezetekkel, egyházakkal, karitatív szervezetekkel, valamint egyéb országos és megyei hatáskörű szervekkel, valamint ezen szervezetek képviselőit tanácskozási joggal meghívhatja a képviselő-testület és bizottságai üléseire.

(2) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal.

(3) A (2) bekezdésben említett együttműködés keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartást a polgármester látja el.

8. § (1) Csém Község Önkormányzata anyagi lehetőségei függvényében szabadon dönt arról, hogy az Mötv.-ben megfogalmazott kötelező feladatokon túl milyen további önként vállalt feladatok ellátásra vállalkozik.

(2) Az önként vállalt feladatok támogatása nem veszélyeztetheti az alapvető és kötelező feladatok ellátást, ezért annak volumenét területenként évente felül kell vizsgálni.

(3) A közfeladatok önkéntes vállalása előtt, illetve megszüntetését megelőzően, egyeztető eljárást kell lefolytatni.

(4) Az egyeztető eljárásba szükség szerint be kell vonni az illetékes bizottságokat, az önkormányzat által fenntartott intézmények szakapparátusát, a feladatot ellátó szervezet(ek) vezetőit, indokolt esetben külső szakértőket.

9. §²

10. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot köteles meghatározni, melyet a polgármester terjeszt elő a választást követő hat hónapon belül.

(2) A polgármester az előterjesztést a képviselők javaslatainak figyelembevételével állítja össze.

(3) A polgármester évenként beszámol a képviselő-testületnek a gazdasági program végrehajtásának tárgyévi eredményeiről.

(4) A polgármester az önkormányzati ciklus időtartama lejáratát megelőző utolsó képviselő-testületi ülésen a község aktuális gazdasági programja végrehajtásáról köteles a testület részére tájékoztatást adni. A végrehajtásról szóló beszámolót közmeghallgatáson ismertetni kell és az önkormányzat honlapján is meg kell jelentetni.

(5) A gazdasági program meghatározásához, elfogadásához a képviselő-testület minősített többségű szavazta szükséges.

11. § (1) A képviselő-testület a gazdasági programon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkatervi javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani. A munkatervet a polgármester terjeszti a testület elé a tárgyév első képviselő-testületi ülésén. A polgármester a benyújtott munkatervi javaslatokról a képviselő-testületet akkor is tájékoztatni köteles, ha azokat a munkaterv testület elé terjesztett tervezetébe nem vette fel.

(3) A munkaterv tervezetére a tárgyév január 15-ig javaslatot tehetnek:

(4) A munkaterv tartalmazza:

(5) A testület által elfogadott munkatervet az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(6) A munkaterv szerves részét képezi az önkormányzat és szervei ellenőrzési, belső ellenőrzési programja.

12. § (1) A képviselő-testület a képviselő-testület ülésén fejti ki tevékenységét, valamint működését és hatásköreit ülésén gyakorolja.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi ülést és közmeghallgatást tart.

(3) A rendelet alkalmazása szempontjából rendes ülésnek minősül a képviselő-testület munkatervében meghatározott időpontra összehívott képviselő-testületi ülés. Minden más időpontban összehívott ülés rendkívüli ülésnek minősül.

(4)³ A képviselő-testület üléseit a polgármesteri hivatal dísztermében tartja. Indokolt esetben a meghívóban írtaknak megfelelően a településen lévő más épületben és teremben, vagy helyen is ülésezhet, ha azt az adott körülmények indokolják és ott a tanácskozás feltételei biztosítottak. A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

(5) A képviselő-testület rendes üléseinek időtartama alatt az ülésteremben a nemzeti és községi jelképeket biztosítani kell. Rendkívüli ülés vagy kihelyezett ülés esetén ettől el lehet térni.

13. § (1) Az alakuló ülés kötelező napirendjei:

14. § (1) A képviselő-testület esetenként - erre irányuló előzetes döntés alapján nemzeti, községi ünnepek, évfordulók, történelmi események emlékére, kitüntetések, elismerések átadására ünnepi ülést tart.

(2) Ünnepi ülésen annak ünnepélyességét külsőségekben is elő kell segíteni.

(3) Ünnepi ülésre a képviselő-testület ülése működésére vonatkozó szabályok értelemszerűen alkalmazandók.

15. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább nyolc rendes ülést tart.

(2) A polgármester a képviselő-testület rendes ülését legalább az ülés előtt öt nappal írásos meghívóval hívja össze. A meghívót és a meghívóhoz tartozó előterjesztéseket öt nappal a képviselő-testületi ülés tervezett időpontját megelőzően kell kézhez kapniuk a képviselőknek.

(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a polgármesteri hivatal hirdetőtáblán való elhelyezéssel és a község honlapján történő közzététellel történik.

16. § (1) A képviselő-testület ülését össze kell hívni a rendes ülésen és az Mötv.-ben foglalt kötelező eseteken túl akkor is, ha:

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott esetekben a polgármester az ülés időpontját a beadvány kézhezvételétől számított 15 napon belül a meghívó kiküldésével egyidejűleg tűzi ki.

(3)⁴

(4) Halasztást nem tűrő indokolt esetben a képviselő-testület rendkívüli ülése írásos meghívó nélkül is összehívható (pl.: telefonon, e-mailben).

(5) Rendkívüli ülésre csak a képviselők és a jegyző meghívása kötelező.

17. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az összeférhetetlenségi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(2) A meghívón fel kell tüntetni a tanácskozás helyét, idejét, a megtárgyalni kívánt napirendi pontokat és azok előterjesztőit, ill. mely napirendek kerülnek zárt ülésen tárgyalásra, valamint az Mötv.zárt ülésre vonatkozó szakaszának számát, az ülést összehívó nevét, aláírását és bélyegzőlenyomatát.

(3) Amennyiben a polgármester, az előterjesztő indítványára a meghívóban zárt ülést javasol vagy a zárt ülés jogszabályi rendelkezés folytán kötelező - a zárt ülésen való tárgyalási javaslat meghívón történő feltüntetése mellett – az előterjesztés csak a képviselők és a képviselő-testület érintett állandó képviselő és nem képviselő bizottságai tagjai részére kézbesíthető.

(4) A képviselők részére a meghívót és az előterjesztéseket elektronikus úton kell megküldeni.

18. § (1) A képviselő-testület ülésére a meghívó és az előterjesztések megküldésével meg kell hívni:

(2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(3) A képviselő-testület ülésén szavazati joggal vesz részt a polgármester és a települési képviselő.

(4) A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt:

19. § (1) Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon, rendkívüli ülést legkésőbb 3 napon belüli időpontra ismételten – új meghívó kiküldésével - össze kell hívni.

(2) A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott testületi ülésen az eredeti napirendeket kell tárgyalni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott testületi ülésen új napirendek csak sürgősségi indítványként vehetők fel.

(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a 16. § (4) bekezdés szabályai szerint köteles eljárni.

(4) A határozatképesség vizsgálata nem csak az ülések megnyitásánál, hanem valamennyi döntéshozatalnál folyamatosan vizsgálandó. A jelenlévő képviselők számát, érkezését, távozását a testületi jegyzőkönyveknek tartalmazni kell.

20. § (1) A képviselő-testület, a polgármester által meghívóban előterjesztett napirendi javaslatáról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Új napirend felvételére – a 26. §-ban meghatározott sürgősségi indítvány keretében -, a képviselő-testület ülésén, a napirendek elfogadása előtt is lehet javaslatot tenni.

(3) Az új napirendi pont felvételére a polgármester, illetve bármely képviselő, a napirendi pont tárgyalásának elhalasztására a polgármester, bármely képviselő, illetve az előterjesztő tehet javaslatot. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell.

(4) A napirendhez nem kapcsolódó hozzászólásokat, bejelentéseket, tárgyuk megjelölésével az ülés elején kell jelezni.

21. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét a képviselő-testület határozza meg. A sorrend meghatározásakor rendeleti javaslat tárgyalása megelőzi a határozati javaslatot, a határozati javaslat, pedig a beszámolót, tájékoztatót, illetve interpellációt. A tárgysorozatot a kérdések, bejelentések zárják le.

(2) A képviselő-testület célszerűségi, szakmai szempontokból ezektől a szabályoktól az adott ülésen hozott egyedi döntéssel eltérhet, a napirend tárgysorozatát felcserélheti.

(3) A napirend tárgysorozatát az elfogadott sorrendben kell tárgyalni. A következő napirendi pont tárgyalását csak akkor lehet elkezdeni, ha a képviselő-testület az előző napirendi pontot lezárta és az arra vonatkozó döntést meghozta vagy a döntést elhalasztotta.

(4) Az önkormányzat társulásban fenntartott intézményei és a közös önkormányzati hivatal évente szintén számot adnak munkájukról a képviselő-testület ülésén.

22. § (1) A képviselő-testület elé előterjesztést, beszámolót vagy tájékoztatót lehet benyújtani.

(2) Előterjesztésnek minősül az a tárgyalni rendelt téma, amelyet a képviselő-testület ülését megelőzően - a 15. § (2) bekezdésében megjelölt határidőn belül- terjesztett elő az arra jogosult.

(3) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

(4) Az írásbeli előterjesztéseket az arra jogosult vagy kötelezett, az ülés előtt legalább 8 nappal (az ülést megelőző hét hétfőig) a polgármesterhez nyújtja be.

(5) 8 napon belül, de maximum a képviselő-testület ülését megelőző 2. napig is benyújthatók a nem tervezhető, de döntést igénylő ügyekben készült előterjesztések.

(6) Az előterjesztés írásban kerülhet benyújtásra, vagy kivételesen szóban hangozhat el. Szóbeli előterjesztés kivételesen akkor alkalmazható, ha az ügy egyszerű, világos, háttere ismert, lényege néhány mondatban összefoglalható, előkészítést nem igényel, a képviselő-testület által elbírálható.

23. § (1) Az előterjesztéshez melléklet csatolható. A döntés végrehajtásáért lehetőleg egy felelőst kell megjelölni.

(2) A testületi ülésre előterjesztést tehet:

(3) Az előterjesztések előkészítéséért, a munkatervben meghatározott időben történő leadásáért, az abban foglaltak megalapozottságáért a napirend előadója a felelős.

(4) A munkatervben nem szereplő előterjesztések képviselő-testület elé viteléhez a polgármester engedélye szükséges.

(5) Az előterjesztéseket az előzetes egyeztetések után a jegyzőnek törvényességi felülvizsgálatra be kell nyújtani.

24. § (1) A képviselő-testület elé beszámolót kell benyújtani valamely feladat elvégzéséről vagy valamely szervezet tevékenységéről.

(2) A képviselő-testület az elé beterjesztett beszámolót egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal, fogadja el.

(3) Döntést nem igénylő kérdésekben a „tájékoztató” megnevezést kell alkalmazni, amelyet a képviselő-testület határozathozatallal tudomásul vesz.

(4) A beszámoló és a tájékoztató követelményeivel kapcsolatban a 22. § és a 23. § -ban foglaltak az irányadók.

25. § (1) Az előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kiegészítheti, ha azt az anyag leadása bizottsági tárgyalása és a képviselő-testület ülése közötti időszakban bekövetkezett változások indokolják. A rendelet-tervezet és a határozati javaslat kiegészítéseknek is helye van, ha a rendelet vagy határozat nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a szabályozás jogszabály értelmében kötelező vagy nem testesítette meg a képviselő-testület jogszabály által nem szabályozott helyi közügyekben kifejteni kívánt szabályozási akaratát.

(2) Az előterjesztést az előterjesztő a testületi ülésen szóban vagy az ülés napjáig beérkezően írásban köteles kiegészíteni, ha névcsere, hibás névírás, szám vagy számítási hiba, elírás történt az előterjesztésben, rendeleti vagy határozati javaslatban.

(3) Amennyiben előkészítetlenség, szakmai indokok vagy jogszabálysértés gyanúja miatt az illetékes bizottság az előterjesztés testületi tárgyalását nem javasolja és ezzel a véleménnyel a polgármester egyetért az előterjesztés testületi tárgyalására nem kerülhet sor. A jogszabálysértés gyanúja kérdésében a jegyzőt meg kell hallgatni.

26. § (1) Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének, okának rövid indokolásával - legkésőbb az ülés kezdési időpontja előtt 1 órával írásban nyújtható be az ülés elnökénél. Sürgősségi indítványt a bizottság elnöke, a polgármester, a települési képviselők és a jegyző tehetnek.

(2) Ha az ülés elnöke vagy valamely települési képviselő ellenzi a sürgősségi indítvány azonnali megtárgyalását, a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. Ennek során az elnök ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megalapozására.

(3) Amennyiben a sürgősségi indítvány tárgya a döntésre jogosult bizottság hatáskörébe tartozna, a képviselő-testület dönt arról, hogy magához vonja-e az ügyet.

(4) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az ügy az adott képviselő-testületi ülésen nem tárgyalható.

27. § (1) Rendeleti javaslathoz, határozati javaslathoz a képviselők, a polgármester, a jegyző és az előterjesztők módosító javaslatot tehetnek. Az előterjesztett módosító javaslatot indokolni kell.

(2) Az előterjesztett módosító javaslatokat az elnök, szükség esetén a tárgy szerint illetékes vagy a képviselő-testület által kijelölt bizottsággal véleményezteti.

(3) A módosító javaslatokat a vita lezárásáig meg lehet változtatni és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is lehet vonni.

(4) Szavazás elrendelésekor mindig a módosító javaslatot kell először szavazásra bocsátani.

28. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg akadályoztatásuk esetén az Összeférhetetlenségi és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) Az elnök állapítja meg a képviselő-testületi ülés határozatképességét, javaslatot tesz az ülés napirendjére, napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, valamint szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat.

(4) A hozzászólások sorrendiségét az elnök jogosult meghatározni.

(5) A vita megnyitása előtt az előterjesztőkhöz a képviselő-testület tagjai, valamint a jegyző kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni. A bizottságok elnökei vagy nevükben eljáró képviselő tagjai szintén a vita megkezdése előtt jogosultak bizottságuk álláspontját, állásfoglalását, javaslatait ismertetni és ennek kifejtése céljából az ülés elnökénél szólásra jelentkezni.

(6) Jogszabálysértő döntési javaslat esetén a napirend vitája alatt, annak elfogadása előtt, szükség esetén a vita lezárását követően is a jegyző köteles szólásra jelentkezni és erre a tényre figyelmeztetni a képviselő-testületet. Ilyen esetben a jegyzőnek szót kell kapnia.

29. § (1)⁵ A szavazati, illetve tanácskozási joggal rendelkezők, valamint a nyilvános ülésen megjelent érdeklődő állampolgárok a napirend tárgyalása kapcsán az elnök engedélye alapján szólalhatnak fel. A képviselő-testület és bizottságai ülésén tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a Csémi Sportegyesületet, mint önszerveződő közösséget.

(2) Az előterjesztőt megilleti a beérkezett módosító javaslatokra, indítványokra a viszontválasz és a zárszó joga.

(3) Az ülés elnökét bármikor megilleti a felszólalás joga.

(4) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülés elnöke köteles tárgyra térésre felszólítani. Erre az elnököt a képviselő-testület bármelyik tagja figyelmeztetheti. Ismételt eredménytelen felszólítás után a polgármester a felszólalótól köteles megvonni a szót.

(5) Ügyrendi hozzászólás esetén a jelentkezőnek soron kívül meg kell adni a szót. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Ügyrendi kérdésnek minősül a tárgyalási szünet elrendelésére irányuló javaslat is.

(6)⁶

(7)⁷

(8)⁸

30. § (1) A vita lezárása előtt az elnök összefoglalja a vita lényegét, figyelemmel kíséri, hogy a napirendhez kapcsolódó minden kérdésben érdemi válasz szülessen. Kitér az eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi módosításra, majd lezárja a vitát.

(2) A vita lezárása után az elnök, vagy felkérésére az érintett bizottság elnöke vagy a jegyző megfogalmazza a végleges határozati javaslatot.

(3) A vita lezárását követően a döntéshozatal elrendelésétől a szavazás befejezéséig sem érdemi, sem ügyrendi hozzászólásnak már nincs helye.

31. § (1) A szavazás előtt a jegyző szükség esetén felvilágosítást ad a szavazás módjának, menetének törvényben vagy az SZMSZ-ben előírt feltételeiről.

(2) Az ülés elnöke a napirendi ponttal kapcsolatban előterjesztett és a vitában elhangzott rendeleti vagy határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület először a beterjesztett rendeleti vagy határozati javaslat módosító javaslatok által érintett rendelkezése felett szavaz (részszavazás), ezután a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről. Az egyes módosító javaslatok felett a szavazás külön-külön történik.

(3) Ha a polgármester, bármelyik képviselő, jegyző vagy az előterjesztő azt jelzi, hogy a rész-szavazások eredményeként a rendelet vagy határozati javaslat egésze egymásnak ellentmondó kitételeket vagy téves utalásokat tartalmaz, a képviselő-testület határozattal a döntést elhalasztja vagy a tárgyban illetékes bizottságot kodifikációs korrekcióra kérheti fel. A bizottsági javaslatig az elnök tárgyalási szünetet rendelhet el. A bizottságok korrekciós javaslata után a képviselő-testület szavaz a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről, sikertelen kodifikációs korrekció esetén a döntést elhalasztja.

(4) Szavazni csak személyesen lehet, a szavazás nyílt, név szerinti vagy titkos.

(5) A szavazás módjának megválasztását adott napirend tárgyalása során a polgármester, illetve bármelyik képviselő javasolhatja. A képviselő-testület a javaslatról felszólalás és vita nélkül határoz.

32. § (1) A képviselő-testület nyílt szavazásnál kézfelemeléssel szavaz.

(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel és bármelyik képviselő ezt kéri, az elnök köteles a szavazást megismételni. A szavazati arányok a jegyzőkönyvben rögzítésre kerülnek.

33. § (1) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők, érthető, hangos "igen", "nem" nyilatkozattal szavaznak.

(2) A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt az elnöknek átadja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A név szerinti szavazás során leadott szavazatokat a jegyzőkönyvben külön fel kell tüntetni.

(3) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottságok száma, összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi) kérdésekben.

34. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazás elrendeléséről minősített többséggel dönt a képviselő-testület.

(2) A titkos szavazás szavazólap, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazás az SZMSZ 2. mellékletében meghatározott bizottság képviselő tagjainak közreműködésével történik

35. § (1) A titkos szavazást követően a szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít.

(2) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

(3) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják.

(4) A titkos szavazás eredményét nyilvános ülésen az SZMSZ 2. mellékletében meghatározott bizottság elnöke hirdeti ki.

36. § A képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges:

37. § A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó elhangzása után határozatot hoz, vagy rendeletet alkot.

38. § (1) A képviselő-testület határozata szó szerint tartalmazza a testület döntését, a végrehajtás határidejét és felelősét.

(2) A képviselő-testületi határozatokról a közös önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.

39. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

(2) A képviselő-testület tagja a rendelet megalkotását írásban a képviselő-testületi ülés előtt legalább 8 nappal vagy az ülésen szóban kezdeményezheti a szabályozási tárgykör megnevezésével, és a rendeletalkotással elérni kívánt cél ismertetésével. A szóban tett kezdeményezés csak akkor tárgyalható az ülésen, ha a rendeletalkotás módosító rendelet megalkotására irányul.

40. § A képviselő-testület a lakosság széles körét érintő rendelet-tervezet előkészítéséhez irányelveket állapíthat meg.

41. § (1) A javaslatot a kezdeményezéstől számított legkorábban 15 nap elteltével, de legkésőbb 60 napon belül a képviselő-testület ülésének napirendjére kell tűzni.

(2) Az előterjesztő vagy az ülés elnöke indítványozhatja, hogy a rendelet-tervezet tárgyalása általános és részletes vita lefolytatásában történjen. E kérdéskörben a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.

(3) Rendelet-tervezethez módosító indítvány az ezt tárgyaló képviselő-testületi ülésre írásban és szóban is tehető.

42. § (1) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon - a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, az ülést követő 5. napon történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendeletet 15 napig kell a hirdetőtáblán kifüggeszteni.

(2) A kihirdetett Rendeletet közzé kell tenni a község honlapján.

(3) Az önkormányzat rendeleteinek, egy-egy példányát a községi könyvtár és a polgármesteri hivatalban is el kell helyezni, hogy mindenkor hozzáférhetővé legyen.

43. § (1) A képviselők a polgármestertől, a bizottságok elnökeitől valamint a jegyzőtől – önkormányzati feladatkörükbe tartozó témában – írásban felvilágosítást kérhetnek.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatba áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést, kérdést a polgármesternél legkésőbb az ülést megelőző nap 12.00 óráig írásban kell benyújtani.

(4) Az ülésen a felvilágosítás-kérése adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a testület a válasz elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának bizottság általi részletes kivizsgálását, melyben a felvilágosítást kérő képviselő is részt vehet.

(5) A kivizsgálás eredményéről a képviselő-testület legközelebbi ülését tájékoztatni kell.

44. § A települési képviselő a testületi ülés bezárása előtt a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökökhöz és tagokhoz, azok feladatkörébe tartozó minden ügyben kérdést intézhet. A kérdezett a kérdésre köteles legjobb tudása szerint válaszolni. A képviselő-testület válasz felett nem nyit vitát, az ügyben nem szavaz, a válaszról a kérdező képviselő sem nyilvánít véleményt, de az adott kérdés megoldására javaslatot fogalmazhat meg.

45. § (1)⁹ A képviselő-testületi ülésről egy példány írásos, kivonatos jegyzőkönyv és hangfelvétel készül.

(2) A képviselő kérheti, hogy

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

46. § (1) A képviselő-testület bizottságait az önkormányzati feladatok eredményesebb ellátása érdekében hozza létre. A bizottságok a képviselő-testület döntés-előkészítő, végrehajtást szervező, azokban közreműködő, bármely önkormányzati ügyben véleményező, javaslattevő, ellenőrzési joggal és képviselő-testületi felhatalmazás, hatáskör-átruházás alapján meghatározott körben önkormányzati döntési joggal felruházott – egymással mellérendeltségi viszonyban lévő - szervei.

(2) Az egyes bizottság feladat- és hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület bizottságaira átruházott hatáskörei listáját a 2. melléklet tartalmazza.

(4) A bizottságok jelen szabályozásban megállapított általános szervezeti és működési szabályok keretein túl ügyrendjüket saját maguk is szabályozhatják.

47. § (1) A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről, a – bizottsági tagoknak szóló - meghívó kiküldésével egyidejűleg a polgármestert, alpolgármestert, jegyzőt, és valamennyi képviselőt is értesíteni kell.

(2) A jegyző vagy bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását. A javaslat elfogadásáról a bizottság soron következő ülésén határoz.

(3) A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottság ülését a képviselő-testület határozatára vagy a polgármester indítványára.

(4)¹¹ A bizottságok üléseinek szabályaira a képviselő-testület ülésének szabályai az irányadók. A bizottság elnökének akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze és vezeti az ülést.

(5) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el. A jegyzőkönyveket az ülést követő 15 napon belül kell elkészíteni.

48. § (1) A képviselő-testület rendes bizottságai esetében a bizottsági tagok száma 2 fő. A bizottság 2 képviselő tagból áll.

(2) A képviselő-testület rendes bizottságai:

(3) A képviselő-testület ideiglenes bizottságot meghatározott feladat ellátására hozhat létre, amely a feladat ellátását követően automatikusan megszűnik.

49. § (1) Egy képviselő legfeljebb 2 állandó bizottságnak lehet tagja, külső szakember csak egy állandó bizottságba választható meg.

(2) A bizottságok munkáját szakmai tanácsadó testületek segíthetik, melyek megalakítását, számát, összetételét az érintett bizottság szabadon határozhatja meg.

50. § (1) Csém Község polgármestere megbízatását társadalmi megbizatású tisztségviselőként látja el.

(2) A képviselő-testület által polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A polgármester feladatai a képviselő-testülettel, illetőleg annak szerveivel kapcsolatban a testület által elfogadott gazdasági program céljaival összhangban a következők:

51. § Csém Község Képviselő-testülete egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

52. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok közösségei számára a helyi ügyekben való részvételre:

(2) Lakossági fórumok:

(3) A képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek. A közmeghallgatást legalább 15 nappal előbb a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(4) A képviselő-testület közmeghallgatást tart a (3) bekezdésen túl:

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, arról jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesek.

(6)¹³ A polgármester a közmeghallgatás alkalmával elhangzott hozzászólásokat értékeli, a közmeghallgatás alkalmával elhangzott felszólalások tartalmát megvizsgálja és a közérdekű bejelentések és panaszok intézésére vonatkozó szabályok szerint a polgármesteri hivatal közreműködésével intézi. Nagyobb jelentőségű közügyekben a lakosságot tájékoztatni kell az intézkedésről vagy annak eredményéről. Abban az esetben, amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, akkor a feltett kérdésre a kérdező 30 napon belül, írásban kapja meg a választ.

53. § A képviselő-testület a helyi népszavazás feltételeiről, eljárási rendjéről külön rendeletet alkot.

54. § (1) A képviselő-testület tagjainak, nem képviselő bizottság tagjainak és velük egy háztartásban élő hozzátartozóinak vagyonnyilatkozatai a közös önkormányzati hivatal irattárában, páncélszekrényben kerülnek elhelyezésre.

(2) A képviselői vagyonnyilatkozatokat előzetes időpont egyeztetés után bárki megtekintheti. A vagyonnyilatkozatokba való betekintést legalább 15 nappal a kért időpont előtt kell a vagyonnyilatkozatokat kezelő bizottság elnöknél kezdeményezni.

(3) A képviselői vagyonnyilatkozat felbontásához a vagyon-nyilatkozatokat kezelő bizottság elnöke és a bizottság egy tagjának együttes jelenléte szükséges. A betekintési jog gyakorlásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(4) A képviselő-testület tagjai által adott vagyonnyilatkozatok vizsgálatát és az összeférhetetlenségi eljárást az Összeférhetetlenségi és Ügyrendi Bizottság végzi.

55. § (1) A képviselők összeférhetetlensége illetve méltatlansága ügyében benyújtott kezdeményezéseket az Összeférhetetlenségi és Ügyrendi Bizottság vizsgálja ki.

(2) A képviselő a 30 napon belül nem megszűntethető összeférhetetlenség esetén lemondó nyilatkozatát az Összeférhetetlenségi és Ügyrendi bizottsághoz nyújtja be.

(3)¹⁴ A képviselő-testület a személyes érintettségre vonatkozó bejelentés elmulasztása esetén a képviselő megállapított tiszteletdíját 50 %- al, egy havi időtartamra csökkentheti.

56. § (1) Csém Község Önkormányzata Nagyigmánd Nagyközséggel Közös Önkormányzati Hivatalt alkot Nagyigmándi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.

(2) A Nagyigmándi Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadását és munkarendjét a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A jegyzői és az aljegyző tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk miatt a jegyzői feladatokat a közös önkormányzati hivatal pénzügyi osztályvezetője látja el legfeljebb 6 hónapig.

57. § Az önkormányzat szakfeladat rendjét a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

58. § Ez a rendelet 2020. január 1. napján lép hatályba.

59. § Hatályát veszti Csém Község Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2011. (IV.28.) önkormányzati rendelet.