1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Héreg község teljes közigazgatási területére.

(2) Héreg község közigazgatási területén területet felhasználni csak a 1/2005.(I. 28.) sz. határozattal jóváhagyott szerkezeti terv területfelhasználási kategóriáinak figyelembevételével szabad.

(3) Területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni ( a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet és mellékletei, valamint a helyi településrendezési eszközök (a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad.

2. § (1) A község közigazgatási területe bel- és külterületre oszlik meg.

(2) A tervezett területfelhasználási illetve telekalakítás végrehajtásáig a jelenlegi területhasznosítás engedélyezett, de bárminemű hatósági engedély (építési, telekalakítási, stb.) csak a szabályozási tervek figyelembevételével adható ki.

(3) A szabályozás elemei elsőrendűek, vagy másodrendűek.

3. § (1) Beépítésre szánt területek:

4. § (1) Kertvárosias lakóterület (Lke) a családiházas telektömbök területe.

5. § (1) Településközponti vegyes terület (Vt) a község központi térségében lévő területe, amely jellemzően intézményi vagy vegyes funkciójú. Lakó-, intézményi-, kereskedelmi-stb. építmények önálló rendeltetési egységeit vegyíti egy telektömbben esetleg egyetlen telken.

(2) A (Vt) területen elhelyezhető mindaz, amit az OTÉK 16. §-a nevesít.

(3) Központi vegyes terület (Vk) olyan intézmény terület, amelyben önálló lakótelek nem lehet, lakás legfeljebb szolgálati lakásként, nem főépületként jelenhet meg.

(4) A (Vk) területen elhelyezhető mindaz, amit az OTÉK 17. §-a nevesít.

(5) (Vt)O/40/6,0/500 jelű építési övezet

6. § (1) A gazdasági területek kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek, egyéb ipari gazdasági területek, valamint mezőgazdasági üzemi területek.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) az OTÉK 19. §-ában meghatározott gazdasági tevékenység elhelyezésére szolgáló övezet.

7. § (1) Különleges terület a szabályozási terv szerint lehatárolt

8. § (1) Amennyiben telekosztással alakítanak ki új telket, az így kialakított telkek mindegyike meg kell feleljen az előírt minimális telekterületnek.

(2) A szabályozott építési helyen kívül álló, meglévő épületek felújíthatók, átalakíthatók, illetve a rendeltetésük változtatható, de új épület csak az építési helyen belül építhető.

(3) Az utcakép védelme érdekében a helyileg védett épületek környezetében a nem védett épületekre is vonatkoztatva meg kell őrizni a falusi épületek arányrendszerét.

(4) A 4,5 m-es maximális építménymagassággal szabályozott építési övezetekben földszintes, vagy földszint + tetőteres épületek építhetők, emeletes épület, vagy épületrész nem.

(5) Min. 20%-os terepemelkedés vagy terepesés esetén garázs az előkertben is elhelyezhető oly módon, hogy

9. § (1) A közlekedési és közműterületeken az OTÉK 26. §. (3) szerinti építmények helyezhetők el.

(2) A közterületen közútként (Köu) az országos közutakat és a helyi gyűjtő utakat szabályozza a terv a tervezett telekterület szabályozásával és a védőtávolsággal. Országos mellékút a 1119.sz. út a tervezett elkerülővel 30 méteres telekszélességgel.

(3) A belterületen 4 szabályozási szintet különböztetünk meg.

(4) A terven jelölt szabályozási szélességek minimumként értelmezendők.

(5) Az új utaknál a közművek úgy rendezendők a telken belül, hogy az utak mellett legalább egy oldalon fasor legyen telepíthető.(12 m vagy szélesebb út-telkeknél.

(6) A beavatkozásként értelmezhető szabályozási vonalak, melyek útszélesítést, útvonal korrekciót jelölnek, nem kötelezik az építési telek tulajdonosát és az út tulajdonosát azonnali bontásra, telekalakításra, kisajátításra.

10. § (1) Zöldterület (Z) a közparkként szabályozott közterület.

(2) Közpark területének legalább 60 %-át növényzettel fedetten kell kialakítani.

(3) Közpark területén az OTÉK 27. §. szerint építmények legfeljebb 3,5 méter homlokzatmagassággal alakíthatók ki a terület 2%-ának mértékéig.

11. § (1) Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerinti erdő művelési ágban nyilvántartott terület.

(2) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából gazdasági (Eg) rendeltetésű.

(3) Mivel az erdőterületek NATÚRA 2000 élőhelyvédelmi területek, építmények csak a Nemzeti Park Igazgatósága egyetértésével engedélyezhetők.

(4) Gazdasági rendeltetésű erdő területén (Eg) az erdőgazdálkodáshoz és vadgazdálkodáshoz rendeltetésszerűen kapcsolódó építmények helyezhetőek el az erdészeti hatóság engedélye esetén a következő feltételekkel:

12. § Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos

13. § (1) Általános mezőgazdasági területen (Má) a növénytermesztés az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás,- tárolás és – szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el.

(2) Általános mezőgazdasági területek Má 1 övezetben (1) bekezdés szerinti építmények kialakításának feltételei:

14. § (1) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko) a vízfolyások mentén lévő vízminőség-védelmi szempontból érzékeny, a tájképvédelmi szempontból érzékeny és természeti területeken lévő mezőgazdasági terület.

(2) A korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mko-O övezeteiben épület nem helyezhető el.

(3) Az Mko-1 jelű övezet területén a gyepterület fenntartását szolgáló állattartás és az ahhoz kapcsolódó lovasturizmus építményei, továbbá lakóépület létesíthető a következő paraméterekkel:

15. § (1) Kertes mezőgazdasági terület a vegyes kert, szőlő-, gyümölcsgazdálkodást és pihenést szolgáló (Mk) jellel szabályozott mezőgazdasági terület.

(2) Kertes mezőgazdasági területen elhelyezhető telkenként egy gazdasági épület, amely ideiglenes tartózkodásra is alkalmas présház, gyümölcs-terménytároló lehet, továbbá elhelyezhető pince.

(3) Az (Mk) övezetben az építmények elhelyezésének feltételei:

16. § (1) Vízgazdálkodási terület a vízmedrek (V) területe.(állandó és időszakos vízfolyások és tó)

(2) Vízgazdálkodási területen a vízkárelhárítási, vízgazdálkodási létesítmények helyezhetők el.

(3) A Szent László vízfolyástól 6-6 m-es védőtávolság, kezelői sáv biztosítandó.

17. § (1) A közművesítettség előírt mértéke: belterületen teljes, külterületen részleges.

(2) Épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek

(3) Állattartás hígtrágya technológiával nem engedélyezhető.

18. § (1) A meglévő és tervezett vezetékek és műtárgyak számára

19. § (1) Az értékvédelem kiterjed: védett épületekre, építményekre, védett területekre.

(2) A helyi védelemben részesített objektumokra az örökségvédelmi hatástanulmány javaslatot tesz, azokról döntést az önkormányzat képviselő testülete külön rendeletben hoz.

(3) A védelmi rendelet személyi hatálya kiterjed a védelem alá vont objektum tulajdonosaira, üzemeltetőire, fenntartóira is. Ezeket a természetes vagy jogi személyeket az Önkormányzat a védelemről és annak vonzatáról értesíteni köteles, illetve a földhivatali ingatlan nyilvántartásba bejegyeztetni köteles.

20. § (1) Az országos műemléki védettségű épületekre magasabb jogszabály vonatkozik, a szabályozási terv ehhez csak a műemléki környezet határát jelöli ki, melyen belül az építési eljárásban a KÖH szakhatóság, a műemlék esetében építési hatóság.

(2) Az önkormányzat védelembe részesítheti a helytörténeti, településképi szempontból fontos épületeket, településszerkezeti elemeket, együtteseket. Erről az önkormányzat külön rendeletben dönt. A védett objektumokról nyilvántartást vezet, és a védelmet az ingatlan nyilvántartásba bevezetteti.

(3) A védelembe részesített épületen bármilyen beavatkozás (építés, felújítás, átalakítás, bontás, funkcióváltás), illetve ezekre hatósági engedély kiadása csak tervtanács illetve szakértők véleményének beszerzésével lehetséges.

21. § (1) Az önkormányzat helyi területi védelem alá helyezi és régészeti szempontból védett területnek minősíti a szabályozási terv szerint --R—jelzéssel határolt területeket.

(2) A védett területeken tereprendezést, közművesítést, építést csak az önkormányzatnak és a megyei múzeumnak való előzetes bejelentés után, a velük való egyeztetés alapján, a régészeti leletmentesítést illetve feltárást követően lehet végezni.

22. § (1) A helyi jelentőségű természeti értékek és területek védetté nyilvánítását egy külön eljárás keretében kell végrehajtani. A rendezési terv ehhez javaslattal szolgál.

(2) A védett zöld területeken a természeti állapot megőrzendő. Bármilyen gazdasági tevékenység, tereprendezés, növényirtás vagy telepítés a természetvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető.

(3) Az erdőterületként nem szabályozott 1500 m2-nél nagyobb erdők, beerdősült vagy erdősített területeken az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény előírásait kell alkalmazni.

23. § (1) Védőtávolság miatt építési korlátozás alá eső területek:

24. § (1) Ez a rendelet 2005. február 1-én lép hatályba, de a Helyi építési Szabályzatot a folyamatban lévő határozattal le nem zárt ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Héreg Község összevont tervéről szóló 9/1993. (XI.12.) Kt rendelet, a Héreg község 199/5 hrsz terület részletes rendezési tervéről szóló 1964/(VII.25.) Kt rendelet, valamint a jelen rendelettel ellentétes kivéve a Héreg Község 199/6-8-9 hrsz. terület helyi szabályozásáról szóló 2/2002.(I.28.) HÉR rendelettel módosított 8/2002.(VIII.30.) HÉR rendelet – korábbi rendeletek, amelyek Héreg Község általános és részletes rendezési terveit szabályozzák.

(3) A Héreg Község 199/6-8-9 hrsz. terület helyi szabályzatáról szóló 2/2005.(I.28.) HÉR rendelettel módosított 8/2002.(VIII.30.) HÉR rendelet együtt kezelendő a jelen Helyi Építési Szabályzatról szóló 1/2005. (I.28.) HÉR rendelettel.