Kisigmánd   Község Önkormányzat Képviselőtestülete  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §-ának (1) bekezdésében, 17. §-ának (5) bekezdésében, 25. §-a (3) bekezdésének b) pontjában, 26. §-ában, 32. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 32. §-ának (3) bekezdésében, 37/A. §-ának (3) bekezdésében, 38. §-a (9) bekezdésében, 43/B. §-ában, 45. §-ában, 46. §-ában, 48. §-ának (4) bekezdésében, 50. §-ának

(3) bekezdésében, 55/C. §-ában kapott felhatalmazásalapján, a Magyarország helyi  önkormányzatairól szóló  2011. évi CLXXXIX törvény 23.§ (5) bekezdésének 11-12 pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

 Eljárási rendelkezések

1.§.

(1) A rendeletben meghatározott szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások  iránti kérelmet a Mocsai Közös Önkormányzati Hivatal Kisigmándi Kirendeltségén 2948. Kisigmánd, Fő u 1 szám ( továbbiakban: Hivatal ) kell előterjeszteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelmeket

            a.) önkormányzati segély  esetén az 1 számú melléklet

            b.) ápolási díj esetén   a  2 számú melléklet

szerinti adattartalommal kell benyújtani.

(3) A Hivatal a döntés előkészítése során  a kérelmező szociális helyzetéről szükség esetén környezettanulmányt készíthet.

(4) A környezettanulmány során vizsgálni kell a kérelmező vagyoni jövedelmi viszonyait, életvitelét.

(5) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a Hivatalba.

 (6) Ha az aktív korú kérelmező vagy a vele közös  háztartásban élő személy jövedelemmel nem rendelkezik, csatolni kell az illetékes Munkaügyi Központ igazolását, hogy álláskeresési támogatásra nem jogosult és részére képzettségének megfelelő munkahelyet az igazolás kiállításának időpontjában nem tudnak biztosítani.

(7) Az önkormányzati  segély kérelmezése esetén a létfenntartást veszélyeztető körülményeket a közüzemi számlák, a gyógyszerszámlák, a táppénzes papír, baleseti jegyzőkönyv a biztosító kárfelmérési jegyzőkönyvével és egyéb iratokkal kell igazolni.

(8) Köztemetés esetén a kérelemhez csatolni kell az eltemettetésre köteles személy nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az elhunyt személy eltemettetéséről nem gondoskodik

(9) A képviselőtestület

       a.) Az önkormányzati segély megállapításával, amennyiben a kérelmező esetén

           létfenntartását halaszthatatlanul    veszélyeztető körülmény áll fenn,( pl: közüzemi

           számla befizetési határideje lejár  stb.)

       b.) köztemetés elrendelése

       c.) jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésével kapcsolatos

            hatáskört,

       d) a szociálisan hátrányos helyzetű felsőoktatási hallgatók támogatásának megállapítását

       e) a közgyógyellátás méltányosságból történő megállapítását

    a polgármesterre ruházza át.

(2) Az 1.§ (9) bekezdés a.) pontjában meghatározott esetben a polgármester hatáskörében

eljárva ugyanannak a személynek  maximum 20.000 Ft/fő/év összegben állapíthat meg  önkormányzati segélyt..

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól  függő pénzbeli ellátások

Aktív korúak ellátása

2.§

         (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy a támogatás jogosultságának feltételeként köteles közvetlen lakókörnyezetének rendben tartásáról folyamatosan gondoskodni.

          (2) A lakókörnyezet rendezett

          a) ha a lakóingatlanon lévő épület kívül belül karbantartott,

b) ha a kert és az udvar megfelelően megművelt vagy legalább gyommentesített,

c) ha az ingatlanon nem található rendezetlenül hagyott háztartási hulladék, szemét, tüzelési melléktermék, fémhulladék,

d.) ha a lakóingatlan előtti közterület rendben tartott,

e) ha az ingatlanokat elválasztó kerítés karbantartott.

 Rendszeres szociális segély

3.§

(1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy az ellátásra való jogosultság időtartama alatt kérelem alapján rendszeres szociális segélyre jogosult , ha

         a) fizikai vagy mentális , a munkavégzési képességet hátrányosan érintő állapota miatt a

          közfoglalkoztatásban átmenetileg, vagy véglegesen nem tud részt venni,

     b) az ORSZI szakvélemény alapján munkaképességét legalább 40%-ban csökkent,

     c) gyermeket vár.

    (2) Az (1) bekezdésben foglalt körülmények fennállását az a) pontban felsorolt esetben a

          háziorvos vagy a kezelőorvos igazolásával b) pontban meghatározott esetben az ORSZI

          szakvéleményével, c) pontban meghatározott körülményt szakorvos igazolásával vagy a

          terhes kiskönyvvel kell igazolnia a kérelmezőnek.  

   (3) Az (1) bekezdés alapján a rendszeres szociális segély a jogosultsági feltételeket megala-

         pozó szakvélemény érvényességi idejéig állapítható meg.

(4) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy a támogatás feltételeként az Szt. 37/A. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti együttműködésre köteles a Komárom És Környéke  Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal.

(5) Az (1) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettség keretében a rendszeres szociális segélyre jogosult személy köteles

a) a Komárom És Környéke  Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője által

meghatározott beilleszkedést segítő programban részt venni;

b) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a a Komárom És Környéke  Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Kisigmándi Irodáját felkeresni  ezt követően a beilleszkedést segítő programban foglaltaknak megfelelően a kapcsolatot fenntartani.

(6) A beilleszkedést segítő programok különösen az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló csoportos foglalkozások, munkavégzésre történő felkészítő programok, álláskereső klubok és a kapcsolódó tanfolyamok.

(7) Az együttműködési kötelezettség teljesítését a  Komárom És Környéke  Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője igazolja.

(8) Nem állapítható meg a rendszeres szociális segély annak a személynek, aki az (1)-(2) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettséget nem vállalja.

(9) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha

a) a segélyben részesülő személy a (2) bekezdés b)

pontja szerinti határidőben nem keresi fel a a Komárom És Környéke  Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot, vagy

b) a (3) bekezdés szerinti beilleszkedést segítő programokon az előre megbeszélt

időpontban – neki felróható okból – nem vesz részt..

 Lakásfenntartási támogatás

4.§

(1) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy,  a támogatás jogosultságának feltételeként köteles közvetlen lakókörnyezetének rendben tartásáról folyamatosan gondoskodni.

          (2) A lakókörnyezet rendezett

          a) ha a lakóingatlanon lévő épület kívül belül karbantartott,

b) ha a kert és az udvar megfelelően megművelt vagy legalább gyommentesített,

c) ha az ingatlanon nem található rendezetlenül hagyott háztartási hulladék, szemét, tüzelési melléktermék, fémhulladék,

d.) ha a lakóingatlan előtti közterület rendben tartott,

e) ha az ingatlanokat elválasztó kerítés karbantartott.

 Önkormányzati segély

5. §

(1) Az Önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek és családok részére önkormányzati segélyt nyújt

a)  esetenkénti segély

b)  krízis segély

c)  rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

d)  temetési segély  formájában.

6. §

(1)Esetenkénti segély a létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került, elégséges jövedelemmel nem rendelkező, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások miatt anyagi segítségre szoruló nagykorú személy, illetve család részére nyújtható.

(2) Nem állapítható meg az esetenkénti segély, ha

a) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét meghaladja;

b) az egyedül élő kérelmező havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét  meghaladja;

c) a kérelmező tartását tartási, öröklési, életjáradéki szerződésben vállalták.

7. §

(1) Az esetenkénti segély összegét úgy kell megállapítani, hogy az kellő segítséget nyújtson és arányban álljon a kérelmező rászorultságával, szociális helyzetével. A segély naptári évenként legfeljebb  négy alakalommal állapítható meg.

(2) Az egy-egy alkalomra megállapított segély összege nem lehet magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresénél.

8. §

(1) Krízis segély nyújtható annak a személynek, illetve családnak, akinek a létfenntartása rendkívüli körülmények (elemi kár, váratlanul fellépő súlyos megbetegedés, nagy értékű lakás felszerelési tárgy meghibásodása, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, stb.) miatt átmenetileg lehetetlenné vagy nagyfokban veszélyeztetetté vált.

(2) Az elemi kár kivételével nem állapítható meg krízis segély, ha

a) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét  meghaladja;

b) az egyedül élő kérelmező havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét meghaladja.

(3) Az egy-egy alkalomra megállapított krízis segély összege nem lehet magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosánál.

9.§.

(1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető a gyermek, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és ezért a gyermek eltartásáról más módon nem tud gondoskodni. Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell támogatásban részesíteni, akik a gyermek iskoláztatása, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése vagy

a gyermek hátrányos helyzete miatt szorulnak anyagi segítségre.

(2) Nem állapítható meg a gyermek részére a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.

(3) Az egy-egy alkalomra megállapított rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege gyermekenként nem lehet magasabb az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél. Az évente megállapított rendkívüli gyermekvédelmi támogatások együttes összege gyermekenként nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, különös méltánylást érdemlő esetben háromszorosát.

10.§.

(1) Temetési segélyre jogosult az , akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg  az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át egyedül élő esetén 250 %-át.

(2) A támogatás mértéke a helyben szokásos temetési költség 10 %-a . A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség  összege: 200.000 Ft,-

(3) Amennyiben feltételezhető , hogy az elhunyt hagyatékából a temetés költsége fedezhető lenne és a temettető családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át  egyedül álló esetén 200 %-át , 100.000 Ft, összegig kamatmentes kölcsön nyújtható. A kölcsön összegét hagyatéki teherként  az illetékes közjegyzőnél be kell jegyeztetni.

 Beiskolázási segély

11.§

 (1) Kisigmánd Község Önkormányzata a gyermekek iskoláztatásáról gondoskodó családok megsegítésére a költségvetésben meghatározott összeget különít el, melyet a tanév kezdésére biztosít.

(2) beiskolázási segélyre jogosult a nappali tagozaton rendszeres oktatásban részesülő általános iskolás,az első szakmát és az első diplomát szerző tanuló

(3)A beiskolázási segély kérelemre  adható  a szociális szempontból rászoruló családok részére .

(4)Szociális szempontból rászoruló a család, ha az egy főre jutó nettó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét nem haladja meg.

 Szociálisan hátrányos helyzetű felsőoktatási hallgatók támogatása

12.§

(1) Kisigmánd   Község  Önkormányzatának Képviselőtestülete az első diplomájukat szerző és tanulmányi szerződéssel nem rendelkező   nappali tagozaton tanulmányokat folytató felsőoktatási hallgatók támogatására az éves költségvetésben meghatározott összeget különít el.

(1)Támogatásra az a fiatal jogosult, aki egyetemi, illetve főiskolai tanulmányainak megkezdése előtt a 25. életévét nem töltötte be, önálló keresettel nem rendelkezik, valamint a családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum háromszorosát.

(2)A támogatás összegét a polgármester  félévenként az elért tanulmányi eredmény függvényében a 3. számú melléklet szerint állapítja meg.

(3)Az önkormányzat a támogatást kérelemre, havonta folyósítja. A kérelemhez mellékelni kell a 4. számú mellékletben foglaltakat.

Ápolási díj

13.§

 (1) Ápolási díj állapítható meg méltányosságból annak a hozzátartozónak , aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi  és családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át egyedül álló esetén 200 %-át .

III. fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

Köztemetés

14.§.

(1) Köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól a polgármester részben vagy egészben akkor mentesítheti az eltemetésre kötelezett személyt, ha

a) havi rendszeres pénzbeli szociális vagy gyermekvédelmi ellátásban részesül vagy

b) amennyiben az eltemettetésre köteles személynek  a családjában számított egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át   egyedül élő esetén annak 200 %-át és a fizetésre kötelezett illetve családja nem rendelkezik, olyan forgalomképes vagyonnal, amelyből a köztemetés költsége kiegyenlíthető. ( ide értve a hagyatéki vagyont is )

 Közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása méltányosságból

15.§

 (1) Méltányosságból közgyógyellátási jogosultság állapítható meg annak a 75. életévét be nem töltött szociálisan rászoruló személynek, akinek

 a)  családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az 50.000 Ft-ot egyedül élő esetében a 65.000 Ft-ot  és

 b) és havi rendszeres   gyógyító ellátásának  költsége eléri  az  öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át

(2) A 75 életévet betöltött személynek , akinek

a) családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az 70.000 Ft-ot egyedül élő esetében a 85.000 Ft-ot  és

 b) és havi rendszeres   gyógyító ellátásának  költsége eléri  az  öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át

IV. fejezet

Szociális szolgáltatások

Személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások

közös szabályai

16.§

(1) A képviselőtestület  az Önkormányzat működési területén biztosítja az arra rászoruló polgárok részére a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi alapellátásokat .

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátást a rászorult írásbeli kérelme alapján biztosítja az önkormányzat..

(3) A szociális étkeztetést és házi segítségnyújtást igénybe vevő térítési díjat fizet.

(4) Az ellátás megszüntetésének eseteit és módjait:

1. a határozott idejű szociális ellátás időtartamának lejártával
2. a jogosultnak, ill. törvényes képviselőjének a jogviszony megszüntetésére vonatkozó kérelmére
3. a jogosult halálával
4. ha a szociális ellátás jogosultsági feltételei már nem állnak fenn
5. ha az ellátást igénybe vevő személyi térítési díjfizetési kötelezettségének 2 hónapig nem tesz eleget.

Étkeztetés

17.§

 (1) Szociális étkeztetésre jogosult,:

     a.) 70. életévét betöltötte,

     b) korhatárra tekintet nélkül, akinek

     ba.) egészségi állapota vagy,

     bb) fogyatékossága vagy,

     bc) pszichiátriai betegsége vagy

     bd) szenvedély betegsége vagy

     be.) hajléktalansága  indokolja.

(2) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt,aki kórházi gyógykezelés után lábadozik,aki mozgásában korlátozott, aki krónikus vagy akut megbetegedése miatt önmaga ellátásáról részben vagy egészben gondoskodni nem tud.

(3) Fogyatékossága miatt rászorulónak tekinti azt a személyt,aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998.évi XXVI törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(4) Pszichiátriai betegsége illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógykezelést nem igényel és önmaga ellátására csak részben képes.

(5) hajléktalanság miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt akinek lakóhelye a hajléktalan szállás.

(6) A szociális rászorultság igazolására a következő iratokat lehet elfogadni

a) (2) bekezdés ba) pontban meghatározott esetben: kórházi zárójelentés, háziorvosi, szakorvosi igazolás

b) (2) bb) pontban meghatározott esetben a fogyatékossági támogatást megállapító jogerős határozat

c) (2) bc) és bd)  pontban meghatározott esetben az illetékes szakorvos igazolása

d) (2) be) pontban meghatározott esetben lakcím igazolására szolgáló régi típusú személyi igazolvány, illetve lakcímet igazoló hatósági igazolvány.

( 7) Az önkormányzat a szociális étkeztetést a Nagyigmánd és Környéke Közoktatási és Szociális Társulás - útján biztosítja.

(8) Az étel kiszállításáról igény esetén az önkormányzat gondoskodik.

Házi segítségnyújtás

18.§

(1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni :

         a) azokról az időskorú személyekről , akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből

             nem képesek és róluk nem gondoskodnak, továbbá

         b) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről ,akik ezt az ellátási

             formát igénylik illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várnak.

(2) Az önkormányzat a házi segítségnyújtásról  a Nagyigmánd és Környéke Közoktatási és Szociális Társulás - útján  gondoskodik.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

19.§

(1)  Az önkormányzat  a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást működési területén  a Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás  útján biztosítja. .Az ellátást Komárom Város Egyesített Szociális Intézménye  ( 2900. Komárom, Árpád u 2-4) látja el. .A jogosultságot- kérelemre- az intézmény vezetője szociális rászorultság alapján állapítja meg.

(2) Az ellátás térítési díj-mentes.

 Családsegítés

20.§

(1)Az Önkormányzat a  Komárom és Környéke Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja a Családsegítést. A jogosultságot kérelemre az intézmény vezetője szociális rászorultság alapján állapítja meg.

(2) Az ellátás térítési-díj mentes

Személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi alapszolgáltatások

Gyermekjóléti szolgáltatás

21.§

(1)Az Önkormányzat a  Komárom és Környéke Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatásokat.. A jogosultságot kérelemre az intézmény vezetője  állapítja meg.

(2) Az ellátás térítési-díj mentes

Gyermekek napközbeni ellátása

22.§

(1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátásának keretében gondoskodik az ellátásban részesülő gyermekek nappali felügyeletéről, neveléséről és étkeztetéséről.

(2) Az ellátás szervezeti formájaként az önkormányzat Közoktatási társulás formájában óvodát ( Kincseskert Óvoda  Nagyigmánd ) tart fenn.

Szépkorú polgárok köszöntése

23.§

(1)Az önkormányzat nevében a polgármester évente köszönti a 90. életévét betöltött Kisigmánd Községben bejelentett lakóhellyel rendelkező  magyar állampolgárokat, amennyiben azok előzetesen hozzájárultak.

                                                                   V.Fejezet

                                                        Záró rendelkezések

24.§

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 14. napon lép hatályba .

(2)A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg  hatályát veszti :Kisigmánd Község Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2011.(IX.13.)  önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és ellátásokról valamint Kisigmánd Község Önkormányzat Képviselőtestületének 8/2005 (XI.28.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátásokról.

Pécsvárady Attila                                                                   Rátvainé Szöllősi Edit

polgármester                                                                   jegyző helyett és megbízásából:

                                                                                               Fülöpné Czunyi Andrea

                                                                                                          aljegyző

A rendelet kihirdetve: 2013. december 18.

         Rátvainé Szöllősi Edit

 jegyző helyett és megbízásából:

                                                                                               Fülöpné Czunyi Andrea

                                                                                                          aljegyző