Mogyorósbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete
a gyermekek védelmét szolgáló ellátások helyi szabályairól, valamint a szociális ellátásokról és az egyes szociális szolgáltatásokról
Hatályos: 2025. 10. 01Mogyorósbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete
a gyermekek védelmét szolgáló ellátások helyi szabályairól, valamint a szociális ellátásokról és az egyes szociális szolgáltatásokról
[1] A rendelet célja a gyermekek védelmét szolgáló ellátások helyi szabályainak, valamint a szociális ellátások és az egyes szociális szolgáltatások szabályainak újraalkotása.
[2] Mogyorósbánya Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1§ (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ban, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1)-(2) bekezdéseiben, 132. § (4) bekezdés d) és g) pontjaiban, gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 29. § (1)-(2) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 8 és 8a) pontjaiban biztosított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § A Rendelet hatálya a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában meghatározott személyekre terjed ki.
2. Ellátásra való jogosultság megállapításának általános szabályai
2. § (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokat az igényelt ellátás típusának megfelelő az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon a Nyergesújfalui Közös Önkormányzati Hivatalhoz (a továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal) történő benyújtásával lehet kérelmezni.
(2) A pénzbeli és természetbeni ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezőnek saját és családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól – az igényelt ellátás típusának megfelelő formanyomtatványban meghatározott tartalom szerint – nyilatkoznia kell, és a kérelem benyújtásával egyidejűleg a saját, illetve a családtagjaira vonatkozó jövedelemigazolásokat csatolnia szükséges.
(3) Amennyiben a kérelmező, a nagykorú közeli hozzátartozója, vagy a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó nagykorú más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozattal együtt a kérelemhez csatolni kell a Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályának igazolását arról, hogy a nevezett személyek regisztrált álláskeresők.
(4) Gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a kérelem benyújtásakor igazolnia és csatolnia kell:
a) a gyermek elhelyezésére, vagy ideiglenes hatályú elhelyezésére vonatkozó bírósági döntést, vagy a gyámhivatal által felvett jegyzőkönyvet a szülők - szülői felügyelet gyakorlását érintő - egyezségéről,
b) a gyermektartásdíj megállapításáról rendelkező, vagy az egyezséget jóváhagyó bírósági ítélet vagy végzés másolatát vagy a gyámhivatal által felvett jegyzőkönyvet a szülők egyezségéről
c) özvegy szülő esetén az árvaellátás összegéről szóló igazolást.
(5) Amennyiben a gyermekét egyedül nevelő szülő nem rendelkezik a (4) bekezdés a) és b) pontokban megjelölt hivatalos irattal, abban az esetben az erről szóló nyilatkozatot kell a kérelemhez becsatolni.
(6) Amennyiben a gyermek után a különélő szülő nem fizet tartásdíjat, e tényről és okáról a gyermeket nevelő szülő nyilatkozatát kell a kérelemhez becsatolni.
(7) Rendkívüli települési támogatás iránti kérelem esetében csatolni kell azokat az iratokat, igazolásokat, amelyek alkalmasak a kérelmező illetve családja létfenntartási gondjának megítélésére.
3. § (1) A támogatás iránti kérelmek elbírálása során a polgármester a jogosultsági feltételek megléte, ellenőrzése, illetve a szociális körülmények vizsgálata céljából környezettanulmányt készíthet.
(2) Az ellátások közül:
a) a rendszeres ellátást havonta utólag a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig,
b) az eseti jellegű ellátást a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül kell kifizetni.
(3) A megállapított pénzbeli ellátás kifizetése
a) postai úton,
b) közüzemi szolgáltatókhoz történő utalással,
c) Közös Önkormányzati Hivatal pénztárából készpénzben, vagy
d) bankszámlára utalással történhet.
(4) Az ellátás kifizetésének módjáról a polgármester dönt.
3. Jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítése
4. § (1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítése a kötelezett szociális helyzetére tekintettel méltányosságból elengedhető, csökkenthető, illetve részletekben is visszafizethető.
(2) Az ellátás megtérítése méltányosságból akkor engedhető el, ha a visszafizetésre kötelezett
a) hajléktalanná vált, vagy
b) háztartásában az egy főre jutó jövedelem a kötelező legkisebb munkabér mindenkori összegének (a továbbiakban minimálbér) 15 %-át meg nem haladó mértékre esett vissza.
(3) Az ellátás megtérítése méltányosságból akkor csökkenthető, ha a visszafizetésre kötelezett háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem a minimálbér 20 %-át meg nem haladó mértékre esett vissza. A csökkentés mértéke a fizetési kötelezettség 50 %-áig terjedhet.
(4) Az ellátás megtérítése részletekben akkor teljesíthető, ha a visszafizetésre kötelezett háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem a minimálbér 25 %-át nem éri el.
(5) Részletfizetés időtartama a fizetési kötelezettség összegétől függően:
a) 50 000 forintig 3 hónap,
b) 50 001-100 000 forintig 6 hónap,
c) 100 000 forint felett 8 hónap.
(6) A méltányossági kérelmet a visszafizetést elrendelő határozat véglegessé válását követő 15 napon belül lehet benyújtani.
(7) Az ellátás megtérítésének elengedéséről, csökkentéséről vagy részletekben történő teljesítéséről a polgármester dönt.
Pénzbeli és természetbeni ellátások formái
5. § Mogyorósbánya Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) a Szt., illetve az e rendeletben meghatározott feltételek szerint
a) rendszeres települési támogatásként
aa) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez lakhatási támogatást,
ab) a gyógyszerkiadások viseléséhez gyógyszertámogatást,
ac) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére ápolási célú települési támogatást,
b) rendkívüli települési támogatást nyújt.
4. A lakhatási támogatás
6. § (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakóingatlan vagy nem lakás céljára szolgáló épület lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás.
(2) A lakhatási támogatásra jogosult
a) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a minimálbér 45 %-át, egyedülélő esetén 65 %-át,
b) a kérelmező illetve háztartás tagjai vagyonnal nem rendelkezik, és
c) életvitelszerűen a közüzemi számlán feltüntetett címen lakik.
(3) Az (1) bekezdés szerinti lakhatási támogatás a következő kiadásokra nyújtható:
a) lakbér,
b) elektromos áram,
c) gázfűtés,
d) víz- és csatornahasználat.
(4) A lakhatási támogatás ugyanazon lakóingatlan esetén csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakóingatlanban élő személyek és háztartások számától. Külön lakóingatlannak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakóingatlan lakrészeit.
7. § (1) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege
a) ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a minimálbér 30 %-át, akkor havi 12.000,-Ft,
b) ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja akkor havi 6.000,-Ft.
(2) A lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelemhez a 2§ (2) bekezdésben előírtakon felül csatolandó annak a szolgáltatónak az utolsó havi teljes számlamásolata, amelyre a kérelmező a lakhatási támogatás utalását kéri.
(3) A lakhatási támogatás egy év időtartamra kerül megállapításra.
(4) Ismételten benyújtott kérelem esetén a korábban megítélt lakhatási támogatás lejártának napjától kerül megállapításra.
(5) A lakhatási támogatás folyósítása havonta a kérelmező által megjelölt szolgáltató részére történik.
(6) A lakhatási támogatás megszűnik:
a) az ellátásban részesülő személy a lakóingatlant részben, vagy egészben nem lakás céljára használja, vagy
b) a lakóingatlan használatát másnak átengedi, vagy
c) a lakóingatlanban nem él életvitelszerűen,
(7) Lakhatási támogatás iránti kérelemről a polgármester dönt.
5. A gyógyszertámogatás
8. § (1) A gyógyszertámogatás a szociálisan rászorult személy részére az egészségügyi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó gyógyszer-kiadásainak csökkentése érdekében nyújtott települési támogatás.
(2) A gyógyszertámogatásra jogosult
a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a minimálbér 45 %-át, egyedülélő esetén 65 %-át és
b) havi rendszeresen szedett gyógyszer költsége meghaladja a minimálbér 5%-át.
(3) A gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelemhez 2§ (2) bekezdésben előírtakon felül csatolandó:
a) a háziorvos által a kérelmező gyógyszer szükségletéről kiállított igazolás és
b) a gyógyszertár igazolása az orvosi igazoláson szereplő gyógyszerek költségéről.
(4) A gyógyszertámogatás összege a (3) bekezdés alapján igazolt költség 50 %-a, de legfeljebb havi 24.000,-Ft.
(5) Nem állapítható meg gyógyszertámogatás annak a személynek, aki Szt 50§ (1) és (2) bekezdések alapján közgyógyellátásra jogosult.
(6) A gyógyszertámogatás egy év időtartamra kerül megállapításra.
(7) Gyógyszertámogatás iránti kérelemről a polgármester dönt.
6. Ápolási célú települési támogatás
9. § (1) A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző személy részére települési támogatás nyújtható.
(2) Ápolási célú települési támogatás állapítható meg az alábbi együttes feltételek fennállása esetén:
a) a kérelmező
aa) 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi;
ab) kora, egészségi állapota alapján alkalmas az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel a feladat ellátására;
ac) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a minimálbér 45 %-át, egyedülélő esetén 65 %-át és vagyonnal nem rendelkezik;
ad) nem vagy csak részmunkaidős keresőtevékenységet folytat,
ae) nem jogosult az Szt. 41. § (1) bekezdése alapján ápolási díjra;
b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy háztartásában a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs;
c) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn.
(3) A kérelemhez 2§ (2) bekezdésben előírtakon felül csatolandó a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy állapotát igazoló háziorvos vagy szakorvos igazolása.
(4) Az ápolási célú települési támogatás folyósítása alatt az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítése bármikor ellenőrizhető.
(5) Az ápolási célú települési támogatás havi összege az ápolási díj központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszegének 80 %-a.
(6) Az ápolási célú települési támogatás folyósítását meg kell szüntetni, ha:
a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
b) az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét nem teljesíti,
c) az ápolt személy meghal,
d) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül.
(7) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon – kivéve, ha az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja, illetve az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni – nem gondoskodik:
a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről,
b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményeinek biztosításáról,
c) az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.
(8) Az ápolási célú települési támogatás egy év időtartamra kerül megállapításra.
(9) Ápolási célú települési támogatás iránti kérelemről a polgármester dönt.
7. Rendkívüli települési támogatás
10. § (1) Rendkívüli települési támogatásban részesíthető a Szt. 45. § (4) bekezdésében foglalt létfenntartási gondok fellépése esetén az a személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások vagy gyermeke hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően rendkívüli települési támogatás állapítható meg továbbá annak a személynek, aki esetében különösen:
a) sérelmére elkövetett bűncselekményből vagy szabálysértésből anyagi kára keletkezett,
b) egy hónapot meghaladóan önhibáján kívül ellátás nélkül marad, (nyugdíjellátás, rokkantellátás, járadék folyósításának, illetve egyéb ellátás pl. családi pótlék megszűnése)
c) súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó balesetet szenved,
d) hozzátartozójának halála következik be,
e) önhibáján kívül bekövetkezett, lakhatását szolgáló épület rendeltetésszerű használatát akadályozó meghibásodás különösen csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás miatt nem tervezett rendkívüli kiadásra kényszerül, és nincs biztosítása,
f) a lakáshasználati joga megszűnik, hajléktalanná válik,
g) adósság miatt kikapcsolt közüzemi szolgáltatás újra üzembe helyezésének anyagi terhe,
h) gyógyintézeti - szanatóriumi ápolás, gyógyfürdő vagy egyéb orvosi – kezelés díjának kiegyenlítése,
i) egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott az egészség megőrzése, helyreállítása érdekében szükséges szolgáltatás igénybevétele, gyógyászati segédeszközök beszerzése, ha annak díja, költsége meghaladja a minimálbér 5 %-át,
j) gyermek és fiatal felnőtt iskoláztatásával, a gyermek óvodai nevelésével, bölcsődei elhelyezésével kapcsolatos egyszeri kiadások, vagy a védőnői szolgálat, illetve háziorvos által javasolt szolgáltatások, ellátások igénybevétele,
k) tüzelőanyagot önerőből nem tud megvásárolni és a tüzelőanyag hiánya létfenntartását veszélyezteti,
l) év végi közüzemi költségek elszámolásakor jelentkező magas összegű hátralék-fizetési kötelezettség miatti többletkiadások viselésére nem képes illetve ezek viselése létfenntartását átmenetileg veszélyezteti,
m) nagyobb összegű, váratlan vagy előre látott kiadásai vannak, amelyeket önerőből nem tud kiegyenlíteni,
(3) Rendkívüli települési támogatásra jogosult:
a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a minimálbér 45 %-át, egyedülélő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetében, vagy ha a családban magasabb összegű családi pótlékkal rendelkező személy él, a minimálbér 65 %-át és
b) a kérelmező és a családtagjai egyike sem rendelkezik vagyonnal.
(4) Különös méltányosságot érdemlő esetekben, akkor is megállapítható a rendkívüli települési támogatás, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem legfeljebb 50%-kal haladja meg a (3) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt és vagyona nincs.
(5) A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez a 2§ (2) bekezdésben előírtakon felül csatolandó a bekövetkezett rendkívüli élethelyzetet alátámasztó irat.
(6) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez az (5) bekezdésben előírtakon felül csatolandó:
a) a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példánya,
b) a halotti anyakönyvi kivonat másolata.
A kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani.
11. § (1) A rendkívüli települési támogatás összege – rászorultsághoz igazodóan – 5.000.-Ft-tól 60.000.-Ft-ig adható, mely különösen indokolt létfenntartását súlyosan veszélyeztető helyzet esetén magasabb, legfeljebb 120.000,-Ft összegű is lehet.
(2) A rendkívüli települési támogatás mértékének megállapításánál figyelembe kell venni, hogy az arra jogosult az adott évben az alábbi támogatásokban részesült-e:
a) lakhatási támogatás,
b) gyógyszertámogatás,
c) rendkívüli települési támogatás.
(3) A rendkívüli települési támogatás nem állapítható meg a kérelmező és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozói számára az ugyanazon létfenntartási gondra való hivatkozással, 90 napon belül ismételten benyújtott kérelemre.
(4) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemről a polgármester dönt.
8. Köztemetés
12. § (1) Kérelemre a Szt. 48. § (1) bekezdésében szereplő esetekben a polgármester köztemetést rendel el.
(2) A Szoctv. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a polgármester a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül kérelemre, méltányosságból az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól:
a) egészében mentesíti, ha a családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a minimálbér 30 %-át,
b) 50 %-ban mentesíti, ha a családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a minimálbér 40 %-át, feltéve, hogy annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.
Szociális alapszolgáltatások
13. § Az Önkormányzat az alábbi személyes gondoskodás körébe tartozó szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:
a) étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás,
c) családsegítés.
14. § (1) Az Önkormányzat napi egyszeri meleg étkezési lehetőséget biztosít azoknak a szociálisan rászorult személyeknek, akik megfelel a következő feltételek valamelyikének:
a) nyugellátásban vagy egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül,
b) egészségi állapota miatt rászoruló személy és krónikus vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt, illetve a háziorvos, szakorvos igazolása alapján mozgásában olyan mértékben korlátozott, hogy önmaga ellátásáról nem tud gondoskodni,
c) fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról nem tud gondoskodni és fogyatékosságát igazolja,
d) pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, de önmaga ellátásáról nem tud gondoskodni,
e) bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik vagy Mogyorósbánya települési szintű bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
(2) Az ellátás iránti kérelem benyújtható személyesen a Közös Önkormányzati Hivatal Mogyorósbányai Kirendeltségében (2535 Mogyorósbánya, Szőlősor utca 1.) vagy postai úton a Közös Önkormányzati Hivatal címére postázásával vagy elektronikusan az Önkormányzat hivatali kapuján keresztül.
(3) A szociális alapellátás keretében biztosított étkeztetésért az igénybe vevők ellátási naponként 1.670.-Ft intézményi térítési díjat kötelesek fizetni, mely téritési díj az általános forgalmi adót nem tartalmazza.
(4) A térítési díj megfizetésére kötelezettek körét az Szt. 114. § (2) bekezdése állapítja meg.
(5) A szociális alapellátás keretében biztosított étkeztetés esetén a támogatás összege az intézményi térítési díj:
a) 25%-a, ha az igénybevevő havi jövedelme a minimálbér 50%-át nem haladja meg,
b) 50%-a, ha az igénybevevő havi jövedelme a minimálbér 40%-át nem haladja meg,
c) 100%-a, ha az igénybevevő havi jövedelme a minimálbér 25%-át nem haladja meg.
(6) Az ellátásra jogosult jogviszonya megszűnik az Szt. 100. §-ában meghatározott esetekben. Az étkeztetés feltételeire kötött megállapodás felmondásának eseteit az Szt. 101. §-a szabályozza
(7) Az Önkormányzat az étkeztetést ellátási szerződés alapján vásárolt szolgáltatás útján biztosítja.
9. Házi segítségnyújtás
15. § Az Önkormányzat a házi segítségnyújtást ellátási szerződés alapján a Regionális Szociális Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő Tábita Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja.
10. Családsegítés
16. § (1) Az önkormányzat a családsegítés feladatát Tát Város Önkormányzatával együttműködve Táti Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálaton keresztül biztositja.
(2) A családsegítés igénybevételére vonatkozó részletszabályokat a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat Szakmai Programja tartalmazza.
Gyermekek védelmét szolgáló ellátások
17. § (1) Az Önkormányzat e rendeletben foglaltak szerint biztosítja a természetbeni, valamint a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokat.
(2) a gyermekek védelmére az alábbi ellátási formákat biztosítja:
1. Természetbeni ellátásként a gyermekétkeztetés.
2. Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:
a) gyermekjóléti szolgáltatás, valamint
b) gyermekek napközbeni ellátása keretében bölcsődei ellátás.
11. Gyermekjóléti szolgálat
18. § (1) Az önkormányzat a gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében végzendő szolgáltatások szervezését, irányítását és összehangolását Tát Város Önkormányzatával együttműködve, megállapodás alapján, Táti Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálaton keresztül biztositja.
(2) A gyermekjóléti szolgálat a Gyvt. 39-40. §-ban meghatározott feladatait a jelzőrendszer tagjaival együttműködve, az intézmény szakmai programjában foglaltakkal összhangban látja el. A szolgáltatás igénybevétele díjmentes.
12. Bölcsődei ellátás
19. § (1) Az Önkormányzat önálló költségvetési szervként minibölcsődét működtet Mogyorósbányai Minibölcsőde elnevezéssel.
(2) A bölcsődei ellátás igénybevétele önkéntes, a jelentkezés egész évben folyamatos, az ellátást igénylő törvényes képviselője írásbeli kérelmére történik. A kérelemhez csatolni kell az ellátás igénybevételét megalapozó dokumentumokat.
(3) A bölcsődei felvételről az intézmény vezetője a benyújtott kérelmek és mellékleteik alapján az indokoltság sorrendjében dönt. Az intézményvezető soron kívül intézkedik a napközbeni ellátásról, ha annak elmaradása a gyermek életét, testi épségét veszélyezteti.
(4) A bölcsődében a gyermekétkezetésért intézményi téritési dijat kell fizetni, míg a gondozásért térítési díjat nem kell fizetni.
(5) A bölcsődei gyermekétkeztetés intézményi téritési dijának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege.
A térítési díjak
20. § (1) Az Önkormányzat a település közigazgatási területén található általa fenntartott óvodában, gyermekek napközbeni ellátását biztosító bölcsődében, valamint a közigazgatási területén a tankerületi központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő gyermekétkeztetést biztosit.
(2) A gyermekétkeztetés keretében biztosított étkeztetés intézményi térítési díját a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Az önkormányzat a térítési díj megfizetésére a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben megállapított kedvezményeken túl további kedvezményeket nem állapít meg.
Záró rendelkezések
21. § Ez a rendelet 2025. október 1-jén lép hatályba.
22. § Hatályát veszti:
1. a gyermekek védelmét szolgáló ellátások helyi szabályairól, valamint a szociális ellátásokról és az egyes szociális szolgáltatásokról szóló 2/2015. (II.25.) önkormányzati rendelet,
2. a gyermekétkeztetés térítési díjáról szóló 4/2020. (II.26.) önkormányzati rendelet.