1. § (1) ¹

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, épületet és más építményt (beleértve a műtárgyakat is) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni, az általános érvényű előírások mellett, csak e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával lehet.

(3) E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

(4) E rendelet minden természetes és jogi személyre nézve kötelező.

2. § (1)² A szabályozási terven kötelező szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával, önkormányzati rendelettel változtathatók meg. A helyi értékvédelemre és a sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások önkormányzati rendelettel módosíthatók. A helyi építészeti értékvédelemre vonatkozó előírások változtatásához előzetesen ki kell kérni a megyei főépítész szakvéleményét. A védőtávolságok lehatárolása, csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával és az ágazati jogszabályokkal összhangban változtatható meg.

(2) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:

(3) A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését követően építési engedély csak azzal a feltétellel adható ki, hogy az ingatlan közműhálózatra való csatlakozása a használatbavétel engedélyezésének időpontjáig megvalósul. A szennyvízhálózat kiépítéséig, illetve ahol a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének műszaki feltételei nem biztosíthatók, ott a szennyvíz gyűjtése csak zárt szennyvíztárolóban történhet, vagy engedélyezett szennyvíztisztító kis-berendezésre vezethető.

(4) A telekalakítási eljárások során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről. Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett területeken és a közterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése biztosított legyen, a képződő hordalék visszatartása műszaki és talajvédelmi szempontokat figyelembevéve megtörténjen.

(5)³ A helyi építési szabályzat beépítési előírásainál, ha K-val jelzett, kialakult állapot az övezeti előírásoknál intenzívebb beépítettségű, annál kisebb telekméretű, a meglévő tömegen belül átalakítás, korszerűsítés, felújítás elvégezhető.

(6) ⁴A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló igényét az OTÉK előírásai alapján kell meghatározni, és azt az építési telken belül kell elhelyezni.

(7)⁵

(8)⁶ Az építési engedély csak talajmechanikai szakvéleményre alapozott műszaki megoldásokra adható ki a József Attila utca keleti oldalán, a belterületi szabályozási terven jelölt helyen, és a 177-183 hrsz, valamint a 190-91 hrsz ingatlanokon.

(9) Terepszint alatti létesítmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. Az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell és a tervezésnél figyelembe kell venni az építési terület pince és üregviszonyait.

(10)⁷

(11) A szabályrendeletben előírt építmény magasságok nem vonatkoznak a technológia jellegű építményekre és műtárgyakra, valamint a sajátos építmény fajtákra. Ezek építménymagasságát a rendeltetésük és indokoltságuk alapján a vonatkozó előírások figyelembevételével az építési hatóság esetenként állapítja meg.

(12) Állattartó épület és trágyatároló a lakóépületektől és intézményektől 10m-nél nagyobb távolságra helyezhető el.

(13)⁸

(14) A község belterületén és annak határától számított 200 m-en belül, kertes mezőgazdasági területen, tájképvédelmi területen különálló adótorony nem létesíthető.

(15) Földmunkával járó beruházásoknál a humusz réteget (felső 30 cm-es réteg) külön kell deponálni, majd a kivitelezést követően, felső rétegként kell újrahasznosítani.

(16)⁹

(17)¹⁰ Ahol a szabályozási terv beültetési kötelezettséget határoz meg, ott ezt háromszintes (gyep, vagy talajtakaró, cserje, illetve bokor, fa) növényzet telepítésével kell biztosítani. Ezt a kötelezettséget az építési engedélyben kell előírni és a használatbavételi engedély kérelem benyújtásáig kell teljesíteni.

3. § A település igazgatási területe tagozódik :

4. § (1)¹¹ A területen,- a lakóépületen kívül,-kisüzemi, környezetbarát ipari és szolgáltató létesítmények, valamint az OTÉK-ban felsoroltak építhetők az üzemanyagtöltő kivételével.

(2) Új lakóház csak 30-45⁰-os tetőhajlásszögű magastetővel; pikkelyszerű, vagy ehhez hasonló megjelenésű fedéssel létesíthető. A magastetőt csillogásmentes (matt), felülettel kell kialakítani, a településképbe illő,- jellemzően piros, barna, grafit, vagy égetett cserép színben.

(3) A lakóterületek gazdasági épületeinek gerincmagassága nem haladhatja meg a lakóépületét, tetőzetének anyaghasználatára a 3. § (2) bekezdésében előírtakat kell alkalmazni.

(4) A legkisebb zöldfelület mértéke 40%.

(5)¹² A lakótelkek be nem építhető részén levő kertterületeken elhelyezhetők: növényházak és az OTÉK-ban felsoroltak, a kirakatszekrény, az ömlesztett anyag-, folyadék-, valamint a gáztároló kivételével.

(6) A 20 m-nél szélesebb telkek és a saroktelkek szabadonálló beépítési móddal is beépíthetők, az OTÉK oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásainak betartása mellett.

(7)¹³ A szabályozási terven a falusias lakóterület jele: „Lf”, melynek beépítési előírásait a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(8) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén a jogszabályokban előírt oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek,- maximum 4,5 méter építménymagasság mellett,- minimum 4 méterig történő- csökkentése csak azokban az esetekben alkalmazható, ha a meglévő telek szélessége a 14 métert nem éri el. A létesítendő épületek külső térelhatároló szerkezete, tetőhéjazata és párkányzata csak I.-III. tűzállósági fokozatú, nem éghető anyagokból készülhet. A szemben álló homlokzatok egyikén legfeljebb csak 0,36 m² felületű szellőző ablakok lehetnek. Nem kell tűztávolságot tartani olyan két épület között, amelyek közül a magasabb átfedő homlokzat nyílásnélküli tűzfalként kerül kialakításra (OTÉK alóli felmentés száma: 251-4/2006 )

(9) 80 m-nél nagyobb telekmélységű telek beépítettségét a telek beépített területét, a telek 80 m-es telekmélységéig számított területéhez viszonyítva kell megállapítani.

(10) 12 m-nél keskenyebb lakótelek nem alakítható ki.

4. § (1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2)¹⁵ A község területén:

(3)¹⁶

(4)¹⁷

6. § (1) A területen nem jelentős zavaró hatású ipari, mezőgazdasági, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási épületek helyezhetők el. A gazdasági célú épületeken belül; a tulajdonos, a használó és a személyzet számára lakások is építhetők. Beépítési előírásukat a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(2) A telken belüli zöldfelület legalább a telek területének 30 %-a.

7. § (1) A mezőgazdasági üzemi funkciójú gazdasági területeken (Gipm) ipari és tároló létesítmények, üzemi épületek, állattartó telepek alakíthatók ki. Ezeknek a területeknek a lakott területekhez közel fekvő részein, a funkciók átcsoportosításával, védő létesítmények kiépítésével, biztosítani kell, hogy azok a lakóterületekre a megengedhető környezeti határértékeknél nagyobb terhelést ne jelentsenek. A környezetterhelést okozó létesítményre építési engedély csak a környezetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával adható.

(2) A tájképvédelmi területen létesülő épületek tájbaillő megjelenése érdekében a 13. §. (5) és a 20. §.(5) bekezdéseinek előírásait kell érvényesíteni

(3) A mezőgazdasági üzemi terület beépítési előírásait a rendelet 6. melléklete tartalmazza.

(4) A telken belüli zöldfelület legalább a telek területének 40 %-a.

8. § (1) A különleges területek:

(2) A kastély területén idegenforgalmi, kulturális, oktatási, egészségügyi, szociális, kereskedelmi létesítmény, illetve az ehhez kapcsolódó szállásférőhelyek alakíthatók ki, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével. Az épület hasznosítása a műemléki értéket nem veszélyeztetheti. A kastély területére vonatkozó beépítési előírásokat a rendelet 7. melléklete tartalmazza.

(3)¹⁹ Az oktatási-, szociális intézményi területen az óvoda, az iskola és egyéb oktatási, szociális intézmények, valamint ezek kiszolgáló létesítményei, helyezhetők el. A Ksz1 övezetben lakóépület is építhető, a rendelet 8. melléklete alapján.

(4) A sportpálya területén a sportolással kapcsolatos építmények helyezhetők el, a rendelet 9. mellékletében meghatározott feltételek alapján.

(5) A temető és a kegyeleti park területén csak azok üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, emlékművek és egyházi építmények helyezhetők el, a rendelet 10. mellékletében meghatározott feltételek alapján.

(6) A legkisebb zöldfelület aránya a kastély területén 70%, az oktatási-, szociális intézményi területen 50%, a sportpálya területén 60%, a temető és kegyeleti park területén 80%.

9. § (1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozási terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖk-nagysebességű vasút, KÖ-közmű)

(2)²⁰ A közutak (KÖu) elhelyezéséhez szükséges területeket a kialakult és a tervezett állapot figyelembe vétele mellett, a szabályozási terv és az OTÉK-ban előírtak alapján kell biztosítani. A közutak elhelyezéséhez szükséges területek biztosítsa a 11. melléklet alapján történik.

(3) Kerékpárút a közút, illetve a járda szabályozási szélességében vezethető. Vegyes forgalom esetén a járda minimális burkolata 1,5 m, a közúté 2x4,5 m széles kell legyen.

(4) A közutak, és a közművek védőtávolságait a vonatkozó előírások és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.

(5) ²¹

(6)²² A közlekedési, és a közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK-ban felsorolt építmények helyezhetők el.

(7) A műemléki környezetben légvezeték nem építhető.

(8) Közműterületeken (KÖ) az ügyben illetékes szakhatóság és az üzemeltető hozzájárulásával, elektromos és hírközlési vezetékek, műtárgyak és a közmű működtetéséhez szükséges, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épületek építhetők.

10. § (1) A község igazgatási területén a zöldterületek (Z) közé a közparkok soroltak.

(2) A közpark a község növényzettel fedett közterülete, amelynek a közútról közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.

(3)²³ A közparkban és a játszótéren az OTÉK-ban felsorolt építmények helyezhetők el annak legfeljebb 2 %-os beépítettségéig, az építmények magassága a 4 m-t nem haladhatja meg.

(4) Meglévő zöldterületek nem csökkenthetők.

11. § (1) A község közigazgatási területén meglévő és tervezett gazdasági erdők (Eg), valamint védelmi erdők (Ev) kerültek kijelölésre.

(2) A meglévő erdőterületek művelési ágának megváltoztatása csak az erdészeti hatóság szakhatósági hozzájárulásával engedélyezhető.

(3) ²⁴A meglévő és a tervezett gazdasági erdők területén (Eg), - a 10 ha-nál nagyobb területen,- legfeljebb 0,5 % beépítettséggel lehet építeni, az erdő műveléséhez szükséges gazdasági épületeket.

(4) A védelmi erdők területén a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott, kizárólag természetvédelmi, illetve erdő- és vadgazdálkodási, közjóléti érdeket szolgáló létesítmények helyezhetők el.

(5) ²⁵

(6) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak közbiztonsági, természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdasági célból szabad.

12. § (1) A mezőgazdasági területek a növénytermesztés, az állattenyésztés és a kertgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor :

13. § (1) Az általános mezőgazdasági területek a szabályozási terven (Má)-val jelöltek.

(2) A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m², amelynek megközelítését közhasználatú vagy magán úttal kell biztosítani.

(3) 3000 m²-t meghaladó nagyságú területen a növénytermesztés, az állattartás és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, valamint a tárolás építményei helyezhetők el, maximálisan 3%-os beépítettséggel. Lakóépület csak a 6000 m²–t meghaladó teleknagyság esetén építhető, úgy, hogy a megengedhető maximálisan 3%-os beépíthetőség felét-, a különálló lakóépület homlokzatmagassága az 5 m-t nem haladhatja meg.

(4) A tájképvédelmi terület övezetében a tájkarakter megőrzése érdekében, a 20. § (5) bekezdésének figyelembevétele mellett az alábbi építési előírásokat kell érvényesíteni:

(5) A területen kerítés, a lakóépülettel és gazdasági épülettel beépített birtoktest kivételével nem építhető.

14. § (1) A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven Mk–ként jelöltek.

(2) A területeken kialakítható legkisebb földterület 1.500 m², melynek legkisebb szélessége 12 m.

(3)²⁶ A már korábban kialakított:

(4) A 720 m²-nél kisebb telkeken a meglévő épületek felújíthatók, de a beépítettség a bővítéssel nem növelhető.

(5) A tájképvédelmi terület övezetében a tájkarakter megőrzése érdekében az alábbi építési előírásokat kell érvényesíteni:

15. § (1) A be nem építhető általános mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven Má0-val jelöltek.

(2) A területen csak köztárgyak, közutak, nyomvonalas létesítmények; vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el

16. § (1) A be nem építhető kertes mezőgazdasági területek a belterületen helyezkednek el, a szabályozási terven Mk0-val jelöltek.

(2) Az Mk0 területen kialakítható legkisebb földrészlet 1.500 m2

(3) A területen csak köztárgyak, közutak, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével) helyezhetők el.

17. § (1) A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv „V”–vel jelöli.

(2) A vízgazdálkodási területeken a vízkár elhárítási, a sporthorgászati, és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján.

(3) A vízfolyások mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es szabad parti sáv biztosítandó Vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, belül, a vonatkozó jogszabály értelmében új épület, mesterséges létesítmény elhelyezése tilos.

(4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.

(5) A vizimunkák csak vízjogi engedély alapján végezhetők.

18. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

(2)²⁸ Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyező anyagkibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl.

(3) A közigazgatási területen lévő illegális hulladék-lerakóhelyeket az ingatlan tulajdonosának kell megszüntetnie. A tulajdonos, a kezelő, a bérlő köteles a tulajdonában, használatában, bérleményében lévő ingatlan műveléséről, tisztántartásáról gondoskodni.

(4) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(5) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(6) ²⁹

(7) A szippantott szennyvizek csak hatóságilag kijelölt szennyvízürítő helyre szállíthatók.

(8) A település, a felszín alatti vizek szennyeződés érzékenységi besorolása szerint „érzékeny” területnek minősül.

(9) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.

(10) Technológiai eredetű szennyvíz közcsatornába csak jogerős vízjogi engedéllyel létesített előtisztító műben történő tisztítás után vezethető.

(11) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról a vízfolyás kezelője köteles gondoskodni.

(12)³⁰ Állattartó-telepek építményei, élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítmények, egészségügyi intézmény telekhatárától 50 méter védőtávolságon belül nem építhetők. Az állattartás során keletkező trágya elhelyezéséről, annak elszállításáig vízzáró trágyatároló megvalósításával kell gondoskodni.

(13) ³¹

(14)³² Országos közutak külterületi szakasza mentén, a tengelytől számított 50 méter távolságon belül lakóépület nem létesíthető. Más építmények a közút kezelőjének, egyetértésével létesíthetők.

(15) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető.

(16)³³

(17) A településen a kommunális szilárd hulladék gyűjtésére csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények,- a szelektív gyűjtésre kialakított gyűjtőszigetek kivételével,- közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

19. § (1) A táj szerkezetét, állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos.

(2) Az erdők telepítésénél, az utcák fásításánál és az egyéb növényzet telepítésénél elsősorban a tájra jellemző, a települési ökológiai viszonyoknak ellenálló, nagyobb díszítőértékű nem allergizáló fafajok és növények telepítése indokolt. A növényzet telepítésére vonatkozó helyi előírásokat a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A területen ismert élőhelyeket meg kell óvni, beruházások helyének kijelölésekor ezeket a területeket kerülni kell.

(4)³⁴ A Natura 2000-es területek használata, üzemszerű működtetése során az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett területekre vonatkozó jogszabály előírásai szerint kell eljárni.

(5) A helyi jelentőségő, védett kastélypark területén is be kell tartani a természet védelméről szóló törvényi előírásokat

20. § (1) Nem létesíthető közmű-, energia-, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában.

(2) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

(3) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.

(4)³⁵ Mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken levő természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) meg kell őrizni.

(5) A tájképvédelmi terület övezetében a 300m² szintterületet elérő és az 5m építménymagasságot meghaladó építmények terveihez látványtervet kell készíteni, melyben igazolni kell a tájképi illeszkedést.

(6) A természeti területen bármely létesítmény engedélyezéséhez, a terület művelési ágának megváltoztatásához a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárulása szükséges.

21. § (1)³⁶ A település műemléki értékeit, és régészeti lelőhelyeit az 1. melléklet tartalmazza. A helyi védelem alatt álló építményeket, objektumokat, a szabályozási tervek, valamint e rendelet 3. melléklete tartalmazza. Az ebben felsorolt helyi művi értékeket a Képviselő-testület helyi védetté nyilvánítja.

(2) A nyilvántartott műemléki értékekkel, műemléki épületekkel (M) kapcsolatos bejelentési, örökségvédelmi és építési engedélyezési eljárás az örökségvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik. A nyilvántartott régészeti lelőhelyekre vonatkozó eljárásokba az örökségvédelmi hatóságot be kell vonni. A nyilvántartott műemléki értékek és műemlékek telkén, illetve műemléki környezetben elhelyezendő épületekre vonatkozóan a hatályos kulturális örökség védelméről szóló törvény előírásait kell betartani.

(3)³⁷ A kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében, amennyiben régészeti emlék, régészeti lelet, vagy annak tűnő tárgy kerül elő a felfedező (a tevékenység felelős vezetője, ingatlan tulajdonosa, az építtető, vagy kivitelező) köteles az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni,

(4) ³⁸

(5)³⁹

(6)⁴⁰ A nyilvántartott régészeti lelőhelyekre, a régészeti örökségvédelemre, a műemlékekre, azok környezetében elhelyezkedő épületekre, telkekre vonatkozóan a kulturális örökség védelméről szóló törvényt és az erre vonatkozó kormányrendeletek előírásait be kell tartani.

(7) Helyi védettségű épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:

(8) A helyi védettség alá helyezésről, illetve törlésről, okleveles építészmérnök által készített szakvélemény alapján - az 1. § 21. § (5) bekezdés figyelembevételével - a képviselőtestület rendelettel dönt.

22. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési, valamint zöldterületen történő építések.

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését, vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha:

23. § (1)⁴¹ A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítéséhez, bővítéséhez, vagy szabályozásához szükséges ingatlant (ingatlan részt) a Somogy Megyei Kormányhivatal kisajátítási eljárás nélkül - a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett - az érdekeltek hozzájárulása nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetheti.

(2) Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelmére és érdekében kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

(3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan visszamaradó része a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy az egész ingatlant a tulajdonos kérelmére, kártalanítás mellett, igénybe kell venni.

(4)⁴² Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részéért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét.

24. § (1) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig a telkeket kialakító beruházónak meg kell valósítani.

(2)⁴³ A kiszolgáló utakat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben, vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékéről, a megfizetés módjáról a képviselő-testület határozatban dönt.

25. § (1) A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

(2) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotban lévő építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el, az Étv. előírásainak figyelembevételével.

(3)⁴⁴ Az ingatlanok telekhatára mentén, a szabályozási tervben jelölt helyeken - az 1. § (21) bekezdésében szabályozott módon - beültetési kötelezettség terheli az ingatlanokat.

25/A. §⁴⁵ (1) 3. melléklet: SZ-1, SZ-2 jelű belterületi szabályozási terv.

(2) 4. melléklet: SZK jelű külterületi szabályozási terv.

26. § (1) ⁴⁶

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti Nágocs község összevont rendezési tervéről szóló 3/1991.(XII.23.) képviselő-testületi rendelete.

(3) E rendelet 2006. október 1-től lép hatályba, kihirdetéséről a helyben szokásos módon (az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel) a körjegyző gondoskodik.