1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Balatonszemes Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: 8636 Balatonszemes, Bajcsy-Zs.u.23. Közigazgatási területe: Balatonszemes település területe.

(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Balatonszemes Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(3)¹

(4) A képviselő-testület hivatalának hivatalos elnevezése: Balatonszemesi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: önkormányzati hivatal). Az önkormányzati hivatal székhelye: 8636 Balatonszemes Bajcsy-Zs.u.23.

(5)² A Balatonszemes Községi Önkormányzat által ellátott közfeladatokat és egyéb tevékenységeket kormányzati funkciók szerinti bontásban a 3. melléklet tartalmazza.

2. §³ A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet és annak szerveit illetik meg. A képviselő-testület a törvényben meghatározott kivételekkel feladatait vagy hatásköreit a polgármesterre, a bizottságokra, a jegyzőre és a társulásokra átruházhatja. Az átruházott feladatokat és hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható át.

3. § (1) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

(2) A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő.

(3) A Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester választás eredményéről.

(4) A polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő.

5. § (1)⁴ Alpolgármesteri tisztség betöltéséről a képviselő-testület a polgármester javaslata alapján titkos szavazással dönt.

(2) Megválasztását követően az alpolgármester e minőségében esküt tesz, és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő.

(3)⁵ Ha az alpolgármester megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a képviselő-testület soron következő ülésén hozza meg döntését.

6. §⁶ (1) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján nyílt szavazással dönt bizottsági elnöki tisztség betöltéséről.

(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján nyílt szavazással dönt a bizottság képviselő tagjainak megválasztásáról.

(3) Ha a bizottságok elnökének és tagjainak megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a képviselő-testület soron következő ülésén hozza meg döntését.

7. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.

(3) A képviselő-testület a nyári szabadságok miatt július 1. és augusztus 20. között munkaterv szerinti ülést nem tart.

(4) A képviselő-testületi ülés határozatképes, ha azon a képviselők több mint fele (4 fő) jelen van.

(5) A határozatképtelen ülést 8 napon belül - ugyanazon napirend megtárgyalására - össze kell hívni.

8. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a gazdasági program végrehajtását is célzó éves munkaterv.

(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(4) A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyév első ülésén.

(5) A munkaterv előterjesztésével egyidejűleg a képviselő-testületet és a javaslattevőt is tájékoztatni kell a munkatervbe fel nem vett javaslatokról, annak okáról.

9. § (1) A képviselő-testület üléseit éves munkatervének megfelelően tartja, havonta rendszerint a hónap harmadik csütörtökjén 14.00 órától ülésezik.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze, mely tartalmazza:

(3) A képviselő-testület üléseit a polgármester és a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása, vagy mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök (legidősebb képviselő) hívja össze és vezeti. Munkáját a jegyző segíti.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül, ha az ülés összehívására jogosult bármely ok miatt egy hónapon túl nem tud részt venni az önkormányzati munkában, vagy ennél rövidebb idejű akadályoztatása a kötelező önkormányzati feladatok ellátását veszélyezteti.

(5)⁷ A rendes ülés meghívóját az írásos előterjesztésekkel együtt úgy kell elektronikus úton továbbítani vagy hozzáférhetővé tenni, hogy azt a képviselők az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

10. § (1) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:

(2)⁸ A képviselő-testület üléséről a település lakosságát a meghívó önkormányzati hirdetőtáblákon való kifüggesztésével és az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetésével, az ülést 3 nappal megelőzően kell értesíteni.

11. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől és az SZMSZ-től eltérő időpontban is összehívhatja.

(2) A képviselő-testület rendkívüli ülését kell összehívni:

(3) A rendkívüli ülés indítványát a polgármesternél kell előterjeszteni. Az írásbeli indítványban meg kell jelölni a tárgyalásra javasolt napirendet és a tárgyalás sürgősségének indokát.

(4)¹⁰ A polgármester a rendkívüli ülés összehívásáról az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles gondoskodni.

(5) A rendkívüli ülésre szóló meghívót, a napirend írásos előterjesztéseivel együtt, legalább 24 órával az ülés megkezdése előtt kell elektronikus úton továbbítani vagy hozzáférhetővé tenni. Amennyiben a sürgősség indokolja, a rendkívüli ülés szóban is összehívható.

(6) Amennyiben a sürgősségi indítvány előterjesztését követő 8 napon belül a képviselő-testület rendes ülést tart, az indítványt a rendes ülés napirendjére kell felvenni.

12. § (1) A képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek:

(2) Előterjesztésnek minősül:

(3)¹¹ Az előterjesztéseket az ülés előtt 5 nappal kell a jegyzőnek benyújtani.

(4) A jegyző az előterjesztést törvényességi szempontból felülvizsgálja, célszerűséget nem vizsgál. A törvényességi felülvizsgálatot kézjegyével igazolja. A jegyző a felülvizsgálat során ellenőrzi, hogy az előterjesztés megfelel-e az e rendeletben előírt tartalmi és formai követelményeknek, a tárgyra vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Ellenőrzi a határozati javaslatok törvényességét.

(5) Amennyiben azt állapítja meg, hogy az előterjesztés, határozati javaslat a törvényességi és az e rendelet szerinti követelményeknek nem felel meg, az előterjesztőt és a polgármestert tájékoztatja.

(6) A jegyző által felülvizsgált előterjesztéseket, amennyiben bizottság feladatkörét érintik, bizottság elé kell terjeszteni. Az előterjesztést napirendre tűző bizottsági ülésre meg kell hívni az előterjesztőt és a jegyzőt is.

13. § Írásos előterjesztés készítése kötelező a következő ügyekben:

14. § (1) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(2) Hatósági ügyekben tett előterjesztés alapján hozott testületi döntést a jegyző az ügyfél számára kiadható formában készítteti el.

(3)¹³ Szerződéskötést igénylő ügyekben szerződéstervezet formájában, vagy a szerződés lényeges tartalmi elemeinek meghatározásával kell előterjeszteni a javaslatot.

(4) Az előterjesztés elkészítéséért, valamint határidőben való benyújtásáért a napirendi pont előadója felelős.

(5) Az írásbeli határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is be kell nyújtani.

15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester megnyitja, és az ülés végén bezárja.

(2) Polgármester az ülés kezdetén megállapítja, hogy a képviselő-testületi ülést e rendelet szabályai szerint hívták össze. Megállapítja a jelenlévő és a távol maradt képviselők számát, a határozatképességet, és az ülés tartama alatt folyamatosan ellenőrzi azt.

16. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére és a tárgyalás sorrendjére a polgármester tesz javaslatot, amely alapján a napirendet a képviselő-testület vita nélkül állapítja meg.

(2) Az időben benyújtott sürgősségi indítványt a polgármester köteles a napirendi javaslat megtárgyalásakor ismertetni.

(3) A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendhez kötve van, annak visszavonására csak a képviselő-testület, legfeljebb a határozathozatalig hozott döntése alapján van lehetőség.

(4) A napirend elfogadása előtt napirendi pont elhalasztását, az indok megjelölésével, a tanácskozásra jogosultak közül bárki indítványozhatja. Ha az előterjesztő az elnapolással egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és a polgármester javaslatára meghatározza a napirendi pont tárgyalásának időpontját.

17. § (1) A polgármester, a képviselők, a bizottságok és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot indokolással kell ellátni.

(2) Sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel vagy az önálló indítvánnyal együtt a képviselő-testület ülését megelőzően 2 nappal a polgármesternél lehet benyújtani, aki dönt a javaslat indokoltságáról.

(3) Amennyiben a polgármester az indítványnak nem ad helyt, a sürgősségi indítvány kérdésében a képviselő-testület a napirend előtt minősített többséggel dönt.

18. § (1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület bizottságához, a polgármesterhez és a jegyzőhöz.

(2) Interpellálni a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet.

(3) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, és a távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki.

(4) Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

19. § (1) Az interpellációra a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben 15 napon belül írásban ad választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

(2) Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el.

(3) Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.

20. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés.

(2) A kérdés benyújtásának és megválaszolásának elintézésére a 18-19. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.

21. § (1) A képviselő-testületi ülésen megjelentek a polgármester által részükre kijelölt helyen foglalnak helyet.

(2) A jelenlévők kötelesek a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(3) A polgármester gondoskodik a rend fenntartásáról. Az ülésen résztvevőket a tanácskozás megzavarása esetén rendre utasíthatja.

22. § (1) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester

(2) A rendbírság összege 10.000 Ft, mely egy napirendi pont tárgyalása során és a képviselő-testület ülése során ismételten is kiszabható. A rendbírság kiszabásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A rendbírságot az ülést követő 8 napon belül az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára kell befizetni, a határidő eredménytelen elteltét követően a képviselő tiszteletdíjából egy összegben le kell vonni.

(4) Az egy év során képviselőnként kiszabott rendbírság összegét a képviselő-testület a tárgyévet követő év január 31. napjáig honlapján közzéteszi. A képviselő-testület a rendbírságból befolyt összeget balatonszemesi székhellyel működő köznevelési intézmény részére adja át.

23. § (1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.

(2) Az ülésen résztvevő állampolgároknak tanácskozási joguk nincs.

(3) A polgármester amennyiben az állampolgár másokat sértő kifejezést használ, figyelmezteti.

(4) A polgármester rendreutasíthatja azt az állampolgárt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít. Ha a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót figyelmezteti, ha a rendzavaró személye nem állapítható meg a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

24. § A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

25. § (1) Az ülések nyilvánosságát úgy kell biztosítani, hogy a képviselő-testület munkáját ne akadályozza.

(2) Az önkormányzat térítésmentes terjesztésben Önkormányzati Hírlevelet tesz közzé, mely tartalmazza a lakosság és az üdülőtulajdonosok széles körét érintő döntéseket, tájékoztatókat, közérdekű információkat.

(6) Az önkormányzat honlapján az önkormányzat biztosítja a lakosság részére a képviselő-testület előterjesztéseihez és jegyzőkönyveihez való hozzáférést.

26. § Zárt ülés tartása esetén a közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok megismerésének lehetőségét a soron következő ülésen a polgármester a döntés ismertetésével biztosítja.

27. § (1) A polgármester az ülés során napirendi pontonként megnyitja, vezeti és berekeszti a vitát. A képviselő-testület úgy is határozhat, hogy több, témájában összefüggő előterjesztés vitáját együtt folytatja le.

(2) Elsőként az adott napirendi pont előadóját, majd a bizottság előadóját illeti meg a szó. A napirendi pont előadóját a vita lezárása után a zárszó joga is megilleti.

(3) A vitát megelőző kérdések megválaszolásához az előadó igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértő segítségét is.

(4) Az álláspontok tisztázása, közelítése érdekében, bármely tagjának javaslatára, a képviselő-testület egyeztetési szünetet rendelhet el, meghatározva annak időtartamát.

(5) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és meghatározza a napirendi pont tárgyalásának időpontját.

(6) A napirendi pont vitája során a képviselő kérdését egy percben, hozzászólását két percben mondhatja el, hozzászólásával kapcsolatban viszontválaszt egy perc időtartamban adhat. Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárását, valamint a hozzászólás korlátozását bármely képviselő kérheti, melyről a testület határoz.

(7) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról kell dönteni.

28. § (1) A képviselő-testület tagjai igenlő szavazattal, ellenszavazattal vagy tartózkodással vesznek részt a szavazásban.

(2) A minősített többséghez 4 fő képviselő egybehangzó szavazata szükséges.

(3) A képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) foglaltakon túl, a következő ügyekben dönt minősített többséggel:

(4) Amennyiben a döntés minősített többséget igényel, az azzal kapcsolatos részdöntéseket is minősített többséggel lehet meghozni.

29. § (1) Szavazni személyesen kell.

(2) A döntési kérdést úgy kell szavazásra feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen felelni.

(3) A szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester elsőként a javaslattal egyetértőket, majd a javaslat ellenzőit kéri fel szavazásra. Ezt követően történik a tartózkodás kinyilvánítása.

(4) A szavazás eredményét a jegyző közreműködésével kell megállapítani. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.

(5) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a szavazásban rész vett képviselők számát, a javaslat mellett, a javaslat ellen szavazók, majd a tartózkodók számát, és kihirdeti a döntést.

30. § (1) A polgármester és bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, akik a nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavazhatnak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és névsorral együtt átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási névsort a szavazás személyenkénti eredményével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

31. § (1) A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület minősített többséggel dönt. Kezdeményezésére a 30. § (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározottak jogosultak.

(2) Titkos szavazásnál a képviselő-testület által megválasztott szavazatszámláló bizottság jár el és bonyolítja le a titkos szavazást.

(3) A titkos szavazás szavazólapon történik, szavazófülke vagy külön helyiség és urna igénybevételével. A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, ez alapján kerül ismertetésre a titkos szavazás eredménye.

(4) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmazni kell a szavazás helyét, napját, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, tisztségét, a szavazás eredményét.

32. §¹⁴ (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő a személyes érintettséget legkésőbb a napirendi pont tárgyalása előtt köteles bejelenteni.

(2) A képviselő döntéshozatalból történő kizárásáról az érintett önkormányzati képviselő, vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(3) Ha a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentései kötelezettségnek nem tesz eleget, a Képviselő-testület a következő ülésén dönt a képviselő kizárásáról a személyes érintettséggel érintett ügyben.

(4) Ha a képviselő-testület a személyes érintettsége bejelentése miatt a képviselő kizárása mellett határoz és a képviselőnek az ügyben leadott szavazata befolyásolja a döntést, ebben az ügyben a döntéshozatalt meg kell ismételni.

(5) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén, annak vizsgálatát kezdeményezheti a képviselő, a bizottság és a polgármester.

(6) A személyes érintettség bejelentését elmulasztó képviselőt megilleti a nyilatkozattétel joga.

33. §¹⁵ (1) A képviselő-testület rendeleteit, határozatait és normatív határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

(2) A rendeletek hiteles szövegét – módosító indítványra is figyelemmel – a jegyző szerkeszti.

(3) A képviselő-testület rendeletének kihirdetése az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján 15 napra kifüggesztett hirdetménnyel történik. A hirdetmény tartalmazza a rendelet számát, tárgyát, a kihirdetés tényét; valamint azt, hogy a hatályos szöveg az önkormányzati hivatalban ügyfélfogadási időben és az önkormányzat honlapján megtekinthető; továbbá a kifüggesztés napját. A rendelet kihirdetésének napja a kifüggesztés napja. A rendelet irattári példánya tartalmazza a kihirdetés tényét és napját.

(4) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

34. § (1) A rendeletalkotásra az előterjesztés rendjének általános szabályain túl a (2)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a képviselő-testület tagjai,

(3) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki a jegyző véleményének kikérését követően terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület dönt a kezdeményezés elfogadásáról, és meghatározza a rendelet-előkészítés menetét.

(4) A rendelet-tervezetet a képviselő-testület eltérő döntése hiányában az önkormányzati hivatal készíti elő. Az előterjesztő tájékoztatást ad a rendeletalkotás szükségességéről, az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról.

(5) A polgármester, a jegyző véleményének meghallgatása után, egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthat.

35. § (1) A jegyző a rendeletek és határozatok hatályos szövegét megküldi mindazoknak, akiknek a rendelet és határozat végrehajtásával kapcsolatban feladataik vannak, illetve felelősök a végrehajtásáért.

(2) Amennyiben a határozat végrehajtása akadályba ütközik, annak felmerülésekor, de legkésőbb a határidő lejártát megelőző ülésen a képviselő-testülettől a határidő módosítását kell kérni.

(3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos beszámolót a jegyző készíti el és terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) A képviselő-testület rendeleteiről és határozatairól nyilvántartást kell vezetni, amely a jegyző feladata.

36. § (1) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

(2) A jegyzőkönyv mellékletként tartalmazza:

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát az önkormányzati hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről.

37. § (1) Önkormányzati társulás tagjaként, a társulás tagjai, a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a társulás tanácsa, a társulás elnöke és bármelyik társult önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezheti.

(3) Az együttes képviselő-testületi ülést, a társulást alkotó képviselő-testületek szervezeti és működési szabályzataiban meghatározottak szerint, a polgármesterek hívják össze.

(4) Az együttes képviselő-testületi ülést a társulás elnöke vezeti.

(5) Az együttes ülésen a képviselő-testület ülése – az ülés vezetését kivéve – az Mötv. és a szervezeti és működési szabályzatban foglaltaknak megfelelően zajlik.

(6) Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot.

(7) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályoknak megfelelően a képviselő-testületek által hozott határozatokat külön, valamint a tanácskozáson elhangzott valamennyi – beleértve a más képviselő-testület tagja által tett – hozzászólás lényegét tartalmazza.

38. § (1) A 37. § (2) és (4) bekezdésében foglaltak kivételével a 37. § rendelkezéseit kell alkalmazni minden más esetben is, ha kettő vagy több képviselő-testület működését, feladat- és hatáskörét érintő döntés meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülés tartása szükséges.

(2) Együttes ülés tartását bármelyik érintett képviselő-testület kezdeményezheti, az ülés vezetéséről a képviselő-testületek állapodnak meg.

39. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal tart közmeghallgatást.

(2) Az elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat, amennyiben a közmeghallgatáson nem válaszolták meg, az önkormányzati hivatal tizenöt napon belül kivizsgálja. A bejelentőnek adott válaszról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot a képviselő-testület ülésével megegyező módon kell tájékoztatni.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek kezelésére az önkormányzati hivatal a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv kezelésére vonatkozó szabályokat alkalmazza.

40. § (1) A képviselő az Mötv-ben foglaltakon túl jogosult:

(2) A képviselő köteles:

(3) A képviselő, aki a kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület üléséről előzetes bejelentés nélkül távol marad, és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollévőnek minősül.

(4) A képviselő a képviselői vagyonnyilatkozatok kezelésére, nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozó szabályzat szerint köteles eleget tenni vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének. A szabályzatot a képviselő-testület hagyja jóvá, és a polgármester írja alá.

41. § (1) A polgármester a képviselőt szakmai ismeretei, felkészültsége szerint bevonhatja a döntések előkészítésébe, különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba.

(2) A képviselő rendelet megalkotására és határozat meghozatalára vonatkozó kezdeményezési jogára e rendeletben az előterjesztések rendjének általános szabályaira és a rendeletalkotás szabályaira megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.

42. § (1) A képviselő-testület az Mötv-ben foglalt kötelezettségeit megszegő képviselő kötelezettségszegés megállapítását követően esedékes hónapra járó tiszteletdíját 25 %-kal csökkenti. Ismétlődő esetben a csökkentés időtartama három hónapra emelkedik.

(2) A kötelezettségszegés tényének megállapítását bármely képviselő kezdeményezheti. A kezdeményezést a kötelezettségszegés részletes ismertetésével, írásban, a polgármesterhez kell benyújtani. A képviselő-testület a kezdeményezés polgármesterhez érkezését követő ülésén dönt a kötelezettségszegés megállapításáról és a szankció alkalmazásáról.

44. §¹⁶ (1) A képviselő-testület, döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, Pénzügyi, Vagyongazdálkodási és Ügyrendi Bizottságot (továbbiakban: Bizottság) hoz létre.

(2) a Bizottság elnökből és két képviselő-testületi tagból és két külsős tagból áll.

(3) A Bizottság elnöke csak képviselő-testületi tag lehet.

(4) A Bizottság feladat- és hatáskörét a 2. melléklet tartalmazza.

45. § (1)¹⁷ A bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság legidősebb képviselő tagja hívja össze és vezeti.

(2)¹⁸ A bizottsági ülés meghívóját és előterjesztéseit a bizottság ülése előtt legalább 2 nappal kell a képviselők számára elektronikus úton továbbítani vagy hozzáférhetővé tenni.

(3) A képviselő-testület és a bizottságok, valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.

(4)¹⁹ A bizottságok működésére, az (1)-(4) bekezdésben foglaltakon túl, a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

46. § A képviselő-testület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának teljesítéséig tart. Összetételére és működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályok az irányadók.

47. § A bizottság munkáját az önkormányzati hivatal segíti. Az önkormányzati hivatal feladatai:

48. § (1)²⁰ A polgármester megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el. A polgármester fogadó ideje minden hétfő 08.00 órától 12.00 óráig tart.

(2) A polgármester szabadságát a tárgyév február 28. napjáig ütemezi és bejelenti a képviselő-testületnek. A szabadságot az önkormányzati hivatal tartja nyilván.

49. § (1) A polgármester az önkormányzat vezetője, felelős az önkormányzat egészének működéséért. Fő feladatai különösen:

(2) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat, melyről a következő ülésen tájékoztatást köteles adni.

(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában halaszthatatlan önkormányzati ügynek minősül az az ügy, melynek tárgyában a döntés elmaradása a kötelező önkormányzati feladatok ellátását, vagy a képviselő-testület határozatának végrehajtását veszélyeztetné.

51. § (1)²¹ A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére a tagjai közül társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, továbbá a polgármester javaslatára olyan társadalmi megbízatású alpolgármestert is választhat, aki nem a Képviselő-testület tagja.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát, munkarendjét a polgármester határozza meg.

(3) A képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármestert a polgármester távollétében írásbeli felhatalmazása alapján, továbbá a polgármester akadályoztatása esetén, a polgármester jogosultságai illetik meg.

52. § (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítését, az önkormányzati döntések végrehajtását, a képviselő-testület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt igazgatási feladatok ellátását az önkormányzati hivatal végzi.

(2) Az önkormányzati hivatal jogi személy. Gazdálkodik az önkormányzat éves költségvetésével a képviselő-testület által megállapított keretek között.

(3) Az önkormányzati hivatal szervezetére és működésre vonatkozó szabályokat a hivatal ügyrendje tartalmazza.

(4) Az önkormányzati hivatal működését Balatonszemes, és Balatonöszöd önkormányzatok illetékességi területére vonatkozóan látja el.

(5) Az önkormányzati hivatal társulási szerződés alapján más települések illetékességi területén is eljár.

(6) A képviselő-testületek együttes ülése dönt az önkormányzati hivatal tevékenységéről szóló éves beszámoló elfogadásáról.

53. § (1) A jegyző a polgármesterek irányításával gondoskodik az önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, mely feladatkörében:

(2) A jegyző jelzi a képviselő-testületeknek, azok szerveinek és a polgármestereknek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

(3)²² A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásához előírt szakképzettséggel rendelkező, az önkormányzati hivatallal közszolgálati jogviszonyban álló, felsőfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselőt az önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere jogosult megbízni a jegyzői feladatokkal – legfeljebb hat hónapra - a jegyzői tisztség betöltéséig, vagy a jegyző, akadályoztatásának megszűnéséig .

54. § (1)²³ Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület különösen más képviselő-testületekkel és a vármegyei önkormányzattal alakít társulást.

(2) Az önkormányzat társulásai:

55. § (1) A képviselő-testület feladatai megvalósítása során számít a lakosság és az üdülőtulajdonosok önszerveződő közösségeinek közreműködésére. Az együttműködés formái: kölcsönös részvétel a rendezvényeken; vélemény-, javaslatkérés; évi rendszeres bejárás - tavaszi szemle.

(2) A lakosság, a társadalmi és politikai szervezetek, az üdülőtulajdonosok közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében

(3)²⁴ A polgármester évente egy alkalommal üdülőhelyi fórumon tájékoztatja az érdeklődőket a képviselő-testület munkájáról.

(4) A képviselő-testület hivatalos hazai és nemzetközi kapcsolatokat tart fenn.

56. § (1) Ez a rendelet 2020 október 15-én …óra … perckor lép hatályba

(2) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti az önkormányzat 4/2011 (III.28) számú Balatonszemes Önkormányzat Képviselő.testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelete.